Sürgöny, 1862. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1862-02-23 / 45. szám

mely a feketetengeri közlekedésnek már most is egyik jelentékeny lakhelyét képezi; az arad­­szebeni vonal ellenben a vöröstoronyi szoroson keresztül hajózvá­­ ki Oláhországba, Bukarestbe, Oláhország fővárosába menne, s onnan vagy szintén Braila mint végpont felé törekednék, vagy közel­bb érvén a Dunát Csernavodánál, itt azon ke­­sztülmenve Ku­sztendzsénél egyenesen a tengerrel kapcsolódnék. Egybehasonlitva ezen különböző irányo­kat, tüstént szembeszökik a kolozsvár-brassói vonal irányának azon hátránya, hogy ha a fe­ketetengeri forgalom igényeinek némileg meg­felelni akar, ezt csak az által eszközölheti, ha Oláhország fővárosát nagy kanyarulatban elke­rül immár l­emeibe é e alaposan, hogy az oláh­­országi kormány engedélyt adjon egy vasútpá­­lyára, mely oly nevezetes forgalmat, mint a fe­ke­rtengeri, központj­ától és építendő vasháló­zatának bogpontjától elvonja? Már pedig akár akarják a Kolozsvár brassói vonal tervezői akár nem, Bukurest csakugyan a romániai vasutak bogpontjává fog válni Épen most van alakuló­ban egy társulat, mely Lembergtől kezdve a Bukon­inán át Jassynak érintésével Bukurestig fog egy vasutat építeni; Kasztendzsétől Cserna­­vodáig egy angol társulat már meg is építé a vas­utat, s ennek természetes irány- és czélpontja is­­m­t nem más mint Bukarest; végre maga Gbega lovag jelentéséből értjük meg, miszerint Buku­resttől Gyurgyevóig is tervben van egy vasút­vonal. Látjuk ezekből, miszerint minden tö­rekvés oda irányul, hogy Bukmest csakugyan az oláhországi vonalak központjává legyen; de lát­juk egyszersmind azt is , miszerint any­ait tenne, m­it a dolgok természete ellen cselekedni, ha a kolozsvár-brassói vonal tervezői Oláhország f­ővárosát kikerü­li akarnák. Ámde ezen kikerül,­s egyik létfeltétele a kolozsvár-sze­­ben­-brail­­ vonalnak, mert a nélkül a nemzetkö­zi forgalmat ismét sokkal hosszabb vonalra ké­nytetné, mint ezt annak term­ezete eltűrni ké­pes , míg az arad-szeber-bukaresti vonal annak Buk­arest mellőzése nélkül nyújtja a legrövidebb utat, s így mind Oláhország alapos igényeinek, mind a nem­etközi forgalom érdekeinek a lehető legjobban megfelel. A másik tekintet a két irány egybehasonlí­­tás után a már fentemlített két végpontot illeti, erről azonban közelebbi számunkban: X. I a |)­s­­­e ui I e. A Reform“ a franczia budgetről igy ír : „A nagy mű , melyben Czörnig­er az austriai budge­­tet Európa elő­bbkelő állam­iak budgetjével össze akarja hasonlítani, hamar halad előre. Már a második füzetet vettük, mely a franczia budgetet tartalmazza. Ismét naigyon kitűnő munka ez, mely a nagyszerű tárgyat a legkisebb részletekig terjedő pontossággal és mégis világosan adja elő. Azon mód, melylyel Czörnig úr a hivatalosan osztályok, fejezetek, czikkek és szakaszokra osztott franczia kiadási költségvetést tárgyai szerint elemzi, különösen mesteri. A franczia budget nagyon alkalmas az austriai b­u­getteli összehasonlításra és pedig felváltva, ennek vagy annak előnye vagy kárára. De ellenállunk azon kísértésnek, hogy magunk tegyünk hasonlatokat, mi­vel a tisztelt szerzőt ebben megelőzni nem akarjuk. Nagyon igazán és m­legrettentő tanúsággal mondja Czörnig­er : „a franczia budget a feltétlen, egészen a­­legszélső consequentiákig keresztülvitt központosítást képviseli, mely a departementeket és községeket na­gyobbrészt az összállamterület töredékeiül tekinti és azoknak az államhatalom akarat szerint ad jövedel­met vagy rak rájuk terheket, melyek azután mindig az állam bevételének és kiadásának rész­összegeit képe­zik az összfogalomban, míg a brit budget megfordítva csak azokat a bevételeket és kiadásokat veszi saját számadásába, melyek nem a grófságok és községek pénztáraiba folynak és vonatkozólag nem azok által pótoltatnak.“ Ezek szerint a franczia budget négy direct adójához (földadó, személy- és házadó, ajtó és ablakadó és szabadalm­i­ levél-adó) mi az államnak 310,785,300 fokot jövedelmez, még a departementekrei 103,510,890 frank, a községekrei 74,468,226 frank és a depar­­tementek és községekrei közös 44,000 frank pótadó jó. Francziaországban az egyenes adóhoz számíttatnak még a nyilvános szekerészed díjak; ezek minden bérko­csikat terhelnek, melyek a szabadalmazott vállalkozók által személy­szállításra, vagy különös alkalmakkor használtatnak; továbbá a személyszállító vasútvonalak; végre a hajók, melyek időszakonként személyeket szál­ltnak és pedig úgy, mikép a nyilvános bérkocsi a szál­lított áru vitelbérének egy tizedrészét is fizeti. Ezen adó jövedelme 27,750,000 frankra van téve. A dohányegyedáru 1862-re 223,460,000 frankra van téve az előleges költségvetésben. E nagy összeg négy­ötödrészét a közönséges dohány eladásából nye­rik, a maradékot pedig a bélés külföldi szivarok adják. A fentebbi összeghez még 1,200,000 frank jő be a do­hány­elkobzásból. Francziaországban igen fontos az államerdők jö­vedelme; ez maga 39,701,000 frank bruttó jövedelmet ad. Ehez járul a vadászat kibérléséből bejövő 400,000 frank. A franczia állam n­y­o­m­d­a jövedelme 3,986,900 fk., de 3,343,200 fk. kiadása van, tehát 33,300 fk. marad fenn. Francziaországnak 1862-re előlegesen kivetett tiszta jövedelme 1417 millió fk. míg bruttó jövedelme 1723 millióra van téve. Tehát a levonási tételek és felvételi dijak 300 millión felül rúgnak. A kiadások 1,929,579,324 fkra tétetnek. Ebből az államadósság 578,865,462 fkot nyel el; a had- és tengerészeti minisztérium 498,987,848 fk. A köz­oktatásra köz- és különös forrásokból 23,162,100 fk. van rendelve. 22,613 nyugdíjazott hivatalnoknak 19,920,104 fk és 9551 özvegynek 3,619,894 fk. van utalványozva. A császár civillistája 25 millió frankra létezik, ehez járulnak a tuilleriák , Louvre, Elysée és Palais- Royal paloták és az országban 13 kastély, úgy a vin­­cennesi, senarsi, dourdani és laignei erdők, a sévresi és beauvaisi gyárak és a Gobelin kézm­űt-ipar­gyár. A csá­szári ház herczegei és herczegasszonyai számára 1.500.000 frank évi dotatio van utalványozva. Az államminister, úgy a kül- és hadü­gy minister egyenkint 130,000 fkot kapnak, a többi hat minister egyenkint 100.000 fkot. Franc­iaország követei 32 székhellyel­ bírnak. 25 Európa, 6 Amerika és­­ Chiná­­ban van. Összesen 2,865,000 frankot húznak; ebből 300,000 fkot a London és Szt. Péterváron lakó követek kapnak. 200,000 fkot a bécsi, 150,000 fkot a madridi ház; a Konstantinápoly és Rómában székelők egyen kint 140,000 fkot, a Berlin és Bernben levők pedig fde­­jenkint 100,000 fkot kap. Az államnyomdának az igazgatóval együtt 58 tisztviselője van ; az első 15,000 fkot húz, a többiek ösz­­szesen 175,650 fkot. Papírra 1,900,000 ft. nyomdafes­tékekre 59,800 fk. munkabérre 1,238,000 fk. könyv­kötő­ munkára 138,000 fk. megy fel évenkint. Az evang. egyházaknak az áll­am 1,493,436 fkot és a zsidóknak 207,400 fkot ad. A művészet és tudomány előmozdítására összesen 4,688,600 frank adatik ki; ebből öt párisi színházra 1.500.000 frank jut. A rokkantak háza a marsall kormányzón kí­vül (40,000 frankkal) 52 tisztet és 51, a parancsnok­ságnál alkalmazott katonatisztet, 21 gazdasági hivatal­nokot, 220 szolgát, 3 lelkészt, 18 egyházfit, 13 orvost, 26 irgalmas nénét, 10 borbélyt stb. számlál; ezeknek összes fizetése 296.201 frank. A 2765 rokkant ellátása 1,732,016 frankba kerül; kisebb szükségekre az aggas­tyánok még 99,254 frankot kapnak és különösen érde­mes és szükségben szenvedő egyénekre ezenkívül 43,248 frank van kivetve. Csak néhány tétel kiemelésére szorítkoztunk, melyek rendesen nem is említtetnek. De olvasóinkat a könyvre magára utaljuk, mely ugyan tömve van szá­mokkal, de mégis igen érdekes olvasmányul szolgál, mi több politikai és nem politikai gondolatokra ébreszti az embert.A­konyság oltára körül a legékesebb művészeti koszorút ké­pezték. Artot­k­­a , bár gyöngélkedőnek jelenteté magát, köz­kívánatra mégis szíves volt még egyszer kilépni, és a zongorához ülve, egy bár teljes franczia dallal tolda meg az előadások sorát. A derék rendezők mind az emberiség, mind a művészet érdekében e hangversenyért méltó kö­szönetre köteleztek bennünket. p. A magyarországi árvízkárosultak ínségének eny­hítésére kívánván némi áldozattal járulni, Mayer József úr, a „Zrínyi" hez czimzett kávéház bérlője tegnapelőtti egésznapi bevételét e szép czélra szentelő, mely napon Sárközy és Kecskeméthy zenetársasága is összes bevételüket odaadták, — minek eredménye 200. a. évt. ft. lett. — Vajha e szép példát a többi kávés urak is követ­nék . — Pesten 62 kávéház van és igy igen szép összeg­gel járulhatnának a nyomor enyhítésére. * B. Podmaniczky Armin a ,,M. S.“-ban azon szempontból indulva ki, hogy nálunk nincs oly vállalat, mely hazánkat mind magunkkal, mind a külföldi utazókkal megismertetni elősegítné, könnyűvé tevén hazánk beutaz­­hatását, oly egyletet indítványoz, mely — szerinte — „hazánkban egyes utazási körutakat alakítana, s gondos­kodna arról, hogy azokon az utazó helyenként jó fogadó és alkalmatosságra találhasson, melylyel bármikor és bármely időben tovább utazhassák, helyenként ügynököket tartana, kik az utasokat a vidékkel megismertetnék, és az utazók kérdéseire felvilágosításokat nyújtanának, s őket követeléseikben gyámolítanák. Ezen egylet fenállásáról és az utazóknak szolgáló felvilágosításául egy ismertető utazási könyvet adna ki több nyelven, hogy a netán utazni kívánók, annak segedelmével hazánk regényes vi­dékeit, tudva a felállított egylet czélját, annak felhaszná­lásával könnyebben és kevesebb költséggel beutazhassák. Ezen egylet felállítása által érhetnénk­­el csak azt, hogy hazánk mind önmagunk, mind pedig a külföld előtt mi­előbb ismeretes leend, mert azt hiszem, hogy hazánk re­gényes tájai, és a magyar nép helyenkénti szokásai és viselete elég anyagot nyújtanak arra, hogy azokat a kül­földdel méltán megismertethetjük“. * Említettük volt, hogy a Rónay-pár odahagyta a nemzeti színházat, még­pedig a rendes színházi év kitelte előtt. Eltávozásukért a journalistika egy része, mely, a­míg a Rónay-pár színpadunkon működött, nem nagyon érde­kelte magát, hogy művészetüket kiemelni segítse, az igaz­gatóságot támadta meg, — most azonban a „M. 8.“ e vád alól fölmenti az igazgatóságot, kijelentvén, hogy az illetők maguk kívánkoztak vidékre, s az igazgatóság, tekintve jó­voltukat, megengedte, hogy Győrbe, a­hová meghivattak, azonnal távozhassanak. * A városi színház, mely Orpheussal megelőzte nem­zeti színházunkat, egy újabb Offenbach féle operett­re készül : czíme „Tschin Tschin­“, ezenkívül még két kis daljáték kerül itt színre : „Az összeesküdtek“ Schuberttel és az „Ördög könyve" Kaszás nevű­ földinktől. Az ope­rettek nemzeti színházunknál a legjövedelmezőbb esték közé tartoznak, s mégis oly lassan kapjuk e téren is az újdonságokat, s három színte hozott operette közt egy elesik a hibás szerepkiosztás miatt : Így esett el a külön­ben igen bájos „ Varázs-hegedű“ azért, mert az öreg he­gedűsnek készült énekest igénylő szerepét Szerdahelyinek és nem Füredinek adták.­­ „Fortunio dalában­ is foly­vást késnek, Fortunio c­argirozott s az alantabb komikum körébe tartozó buffo szerepet Bonzának adni, s ilyen összevissza szereposztás egyebütt is bőven tapasztalható. * Vettük azon „Alagyát", melyet főtiszt, nagyságos szendrői S­z­a­l­a­y László mizslei prépost, esperes és szent-istváni volt plébános urnak mint kanonoknak beigta­­tására készített Sebestyén Gábor, cs. kir. feltörvény­széki tanácsos, kit anagrammatista királynak neveznek, s ki a magyar nyelvet oly könnyei­ szedi mértékes versekre, hogy akárki azt hinné, „hogy az épen nem vers, prózának vélvén a hexametert is.“ * A hangász-egyesü­leti zenede kebelében egy uj zene- és énekkari egyesület alakul, melynek élén a műértő gr. Festetics Leo állandó­s föladata lesz : a közönség­nek időnkint oratóriumokat és nagyobb zeneműveket be­mutatni. Az első ily előadás, melyben a főváros legjelesb műkedvelői fognak közreműködni, húsvét hetében menend végbe a nemzeti színpadon.. A­mit már évek előtt indítvá­nyoztunk és sürgettünk, ez alkalommal végre teljesedésbe megy, t. i. egy tökéletesebb acustika helyreállítására, hogy a hanghullámok a színfalak közt és a zsinór­pad öbleiben szét ne csapódjanak, a színpad egészen zárt teremmé ala­­kíttatik át. A „P. L.“ már a programmról is értesült. Szerinte Mendelssohn „Paulus“ oratóriuma, továbbá gr. Festeticsnek a Vörösmarty „Szózatára“ írt nagy szerze­ménye fognak előadatni. * A fővárosunkban lakó angolok számára a va­­dászutczai imateremben 6. sz. alatt minden hó utolsó va­sárnapján d. u. 3 órakor angol isteni tisztelet fog tartatni; a legközelebbi ma f. hó 23-kán lesz az említett he­lyiségben. * Külföldön működő művész­ földjeink közül közelebb B­i­d­ó A­mália, soproni születésű hegedüművésznőről a F­erenczy tenoristáról emlékeznek a lapok. Az első, ki a bécsi Mayseder és a brüsseli Leonard tanítványa, Lipcsében arat nagy tetszést. A második pedig Berlinben lép föl Rossini „Tell Vilmos“ czímű daljátékában. Bulyovszky Lilla asszony f. hó 18-kán Weimarban, hol kitűnő tetszés­ben részesül, egy új szerepben : Gutzkow „Uriel Acostá“­­jában mint „Judit“ lépett föl, s a jelenvolt szerző elisme­rését is megnyerte. Egy másik új szerepe, mellyel ottani vendégjátékait befejezi, „Eboli“ Don Carlosban. „Stuart Máriában“ a koronaherczeg szárnysegédével a színpadra ment, hogy ott a művésznőnek az est élvezetéért köszöne­tét nyilvánítsa. * A cs. k. postaigazgatóság részéről következő „Hirdetmény“ közzétételére szólittattunk föl: „A Pest és Ó-Buda között járó dunagőzhajók által f. hó 2- től kezdve postai levélnyalábok is fognak szállíttatni, és pedig Pestről Ó-Budára a reggeli 10— és az esti 6 órai, viszont Ó-Budáról Pestre a reggeli 9— és az esti 5 órai gőzössel, miáltal fenhagyva a Buda és Ó-Buda közt fennlétező naponkinti kétszeri posta­közlekedést, — Pest és Ó-Buda között naponta négy­ izbeni levélszállítási köz­lekedés lépene életbe.“ * Ráth Mórnál a jól szerkesztett „Gyógyszerészeti hetilap“ból külön lenyomatban megjelent „Egy két szó a homoepspathiáró­l." * A bécsi írói segélyegylet, a „Concordia“ a pénz­­ügyministeriumtól nyert engedély folytán egy értékes kép­sorsolást rendez saját humánus czéljai javára. E sorsjáték 660 darab képnyereményből áll, melyek közt számos igen becses mű van. Az említett képgyűjtemény közszemlére van kiállítva. A kiadott sorsjegyek száma 120,000 s da­rabja 50 krjával kapható. A nemes czél megérdemli, hogy nálunk is pártolásra találjon, annyival inkább, mivel ez után magánosaink igen becses­­ festvényekkel gazdagitha­­tandják képtáraikat.­­ A pestmegyei rögtönitélő bíróság a már emlitett budai merény elkövetői : Takács Gábor, V o 1­o p k­a Lajos és V o 1 o p k­a György felett tegnap ítéletet hozott. Takács Gábor, 37 éves, ref., nős, egy gyermek atyja, pestmegyei dömsödi születésű­­ lakos, napszámos, beisme­­rő, hogy f. hó 11-kén a váczi fogházból kiszabadulván, eljött Budára a császárfürdőbe, hol is egy korcsmában több idegenektől azt hallván, hogy Budán lakik egy Kecs­­keméthy József nevű gazdag ember, elment ahhoz és bor­vásárlás színe alatt a ház körülményeit kikutatván, Bugyi helységébe indult, hol f. hó 17-kén Volopka Györgyöt 3 o. é­­stért szekeresének megfogadván, a fuvarosnak fiát Volopka Lajost pedig az általa czélba vett bűntettre elcsá­bítván, Pestre 1 hó 18-kán déltájban megérkezve, est­e 6 órakor, Takács Gábor egy hosszúnyelű baltával, Volopka Lajos egy kard és Volopka György egy nagy bottal föl­fegyverkezve, Ó-Budán Kecskeméthy József házában a már e lapokban is említett rabló-gyilkosságot megkisérlették. Takács Gáborra részint saját, részint a hit alatt kihallga­tott tanuk vallomása szerint a sükerrel végrehajtott rabl­ás rábizonyulván, kötél általi halálra ítéltetett, mely ítélet tegnap (f. hó 22 ) rajta végre is hajtatott; két bűntársának Ügye pedig a rögtönitéleti szabályok IV-ik szakaszának 10. § a nyomán a törvény rendes útjára utasíttatott. * Mint a „Pr. Zig“ jelenti, Pozsonnál a felső Pöt­­schen ligetben egy női hullának czombrészét találták meg, mely még elég ép állapotban volt. Alapos gyanú van, hogy ez a Lewisch által meggyilkolt nőszemély hulla­ré­szeiből mosatott ide, mi annál valószínűbb, miután a többi testrészek a bécsi dunai csatornában, ezt az egyet kivéve, mind föltaláltattak és törvényszéki őrizet alatt tartatnak. A pozsoni városhatóság ez iránt már jelentést tett az illető törvényszékhez Bécsiben. * A győri izr. hitközség halott-temetkezési társulata különféle jótékony czélra több mint 4000 ftot adakozott. — Az izr. ifjúság által évenként tartatni szokott tánczvigalom is elmaradt s az e czélra begyült 450 ftot szintén jótékony czélra s nevezetesen a kórház javára egyhangúlag felaján­lották. * A „Korunk" a nyomor egy lélekrázó példájáról értesült. Közelebb egy gyermekágyas nő a szabad ég alatt a havon szülte meg gyermekét. * A kolozsvári színházban több főrangú hölgy és ifjú műkedvelő előadásra készül, melynek jövedelme vala­mely jótékony czélra lesz szánva. * Egy római levél nagy életkort jósol pápa­i szent­ségének, miután családjának minden tagja sokáig élt, így édes­atyja 84, anyja 82, nagyatyja 96 s nővére 75 évet. * Mint a „Nord. Biene" írja, Radoszkowsky tüzér ezredes az Ural hegyei közt egy új érczet talált föl, melyet a híres lengyel tudós Wagh tiszteletére „ Wagbit“-nak ne­vezett el.­­ Jelentések a dunai árvízről. Hivatalos adatok nyomán ismét a következő je­lentéseket állíthatjuk össze : Tolna, febr. 17. A főispáni jelentés szerint a víz az utóbbi napokban itt folytonos apadásnak indult. Minthogy azonban a Duna több helyen, jelesen Tolná­nál roppant jégtorlaszokat képez, tehát az enyhébb idő­vel bekövetkezendő olvadástól s a jégindulástól függ azon körülmény, hogy a károsodás­i ínség még sajno­­sabbi fokot ér-e vagy nem? Egyébiránt eddig elő a szen­vedők nyomorának enyhítésére minden lehető mód fel­használtatott, megyeszerte adakozási ívek bocsáttattak ki a szerencsétlenek fölsegélésére. D­u­n­a-Földvár, febr. 14. A Duna vize e vidé­ken is apadásban van. A postai közlekedés azonban Paksnál még mindig kerüléssel eszközöltetik, míg Köm­­lődnél már rendes utját ismét elfoglalta. A viz által ki­szorított pestmegyei lakosokból Pakson körülbelül 600 van elhelyezve. S ezek számára a veszéllyel nem fenyegetett községekből folyvást szállíttatnak élelmi czikkek. A dunaföldvári járásbeli főbíró 15-kén a ka­locsai lakosok számára 150 kenyeret és 10 zsák bur­gonyát fog a Dunán átszállittatni. — Paksnak felső vé­génél a jég még most is fedi a Dunát. A madocsai ha­tárban Nagy Lajos ur birkáiból 300, s 1 jármos ökör, s Kurcz Ferencz ur birkáiból állítólag 500 darab ve­szett el a vízben. — 15 kén a viz ismét áradásnak in­dult (d. e. 15­­7) a Duna jege eddig elfoglalt ál­lásában mozdulatlanul áll. Az elővigyázati intézkedé­sek végrehajtására a duna faelléki községek elöljárói felelősség terhe alatt utasíttattak. F a d d o n a szolgabirói jelentés szerint, a víz ál­tal elborított házak közöl három omlott össze, minden egyéb veszély nélkül. Tolna városában az árvíz febr. 15-én apadni kez­dett , a város alsó részében 25 lakház áll vízben, de ben­­nek kár még nem történt. G­érj­e a falut az árvíz annyira elborította, hogy 23 házból a lakóknak ki kelle hurczolkodniok, 60 há­zat pedig mély viz fenyegetett, de mai napig egy se dőlt össze. F­a­d­d községben a földből vert, vizzel ellepett házak falai összerepedeztek, s összeomlásukra van szo­morú kilátás. Szegszárdról a központi főszolgabíró jelenti, hogy Erzsény, Decs, Pilis községek oly nagy vizzel vannak körülvéve, mikép azokkal a közlekedés 5 napig megszűnt; különben Bátán, a Bajára vezető útban a két Duna folyama a jégtől mentsen és tisztán áll. Báta községben, úgy Bátaszéken és Agárdon szintén kiön­tött az ár, de veszély nincs. Szegszárd 1.. városában a vám alsó részén egy két ház áll vizben. Pestvárosi adakozások jegyzéke a vizkárosultak javára. (Folyt.) A 183. sz. Glatz-féle ivén, nevezetesen: Glatz Terés özv. 5 ft. Glatz Teréz kisassz. 5 ft Glatz József cselédjei 5 ft. Weiterschütz József 5 ft. Beron Ferencz és Róza 2 ft. — A 91-ik sz. ivén. A pesti katholikus legény egylet tagjainak pénztárából 20 ft. — Az 56. sz. ivén. A pesti kosárkötő ezek testülete a ezek pénztárából 5 ft. Kruse Lajos 1 ft. Angerer J. 1 ft. Rozsty Márton 50 kr. Zim­merman 30 kr. Wieser 50 kr. Felber 1 ft. Klement János 2 ft. Klement István 40 kr. — A 2. sz. ivén. A pesti fe­­hérsütő (ezéd) testület Arkauer József 10 ft. Mayer Béla 5 ft. Rubner György 3 ft. Rubner Naharius 3 ft. Pfligler Ignácz 5 ft. Hermann József 2 ft. Waltel Flóris 50 kr. Schumann Antal 2 ft. Helfenstein Máté 2 ft. Graf Károly 2 ft. Pfligler Jakab 2 ft. Gramback Frigyes 1 ft. Sporrer Vincze 1 ft. Schmidt Antal 1 ft. Danibel József 3 ft. Schiff Lipót 2 ft. Schmidlechner György 5 ft. Walter Nándor 5 ft. Zeidler János 3 ft. Pfligler János 5 ft. Bölt­­ner G. 2 ft. Haase János 3 ft. Szevera Károly 3 ft. Fuchs János 2 ft. Konchás Antal 3 ft. Müllar Henrik 5 ft. Monhi Henrik 2 ft. Özvegy Helfenstein Józefa 5 ft. Balázs Ká­roly 2 ft. Faragó Károly 50 kr. Babista József 1 ft. Bauer Ferencz 4 ft. Olescha Vincze 1 ft. Nahm Ignácz 1 ft. Krumpholz János 1 ft. Kurtz Ferencz 1 ft. Juhász Gyula 1 ft. Zorn Antal 5 ft. Opletal Alajos 1 ft. Manó Anna 4 ft. Prükler József 5 ft. C. B. 2 ft. Putz József 3 ft. Wag­ner József 1 ft. - - A 280. sz. Danner-féle íven. Szendeffy József 5 ft. Danner Alajos 10 ft. Popits József 10 ft. Szlávits János 1 ft. Szaudtner Károly 1 ft. Cserna József 1 1 ft. Greszl András 1 ft. Mészáros Mari 50 kr.­­Csákvári Zsuzsi 1 ft. Brükler Márton 50 ft. Schulweisz 20 kr. La­­rányi György 30 kr. Bech Sebastian 1 ft. Szakács László 40 kr. Pótlék 10 kr. — 23. sz. ivén a pesti timár ezék által Raith József 2 ft. Jordán Alajos 10 ft. Birly Ferencz 5 ft. Blasovits testvérek 10 ft. Porák Benedict 1 ft. — A 308 sz. Schmidlechner-féle ivén. Schmidlechner Károly 2 ft. Neje 3 ft. Özv. Schmidlechner Erzsébet 40 ft. Tajta József és Magd. 2 ft. Weber Amalia 1 ft. Freiszieder Mari 2 ft Patzona Imre 2 ft. Meleg Imre 30 kr. Welan­­schitz Vincze 50 kr. Cselédség 1 ft 70 kr. Laufer-Semler 1 ft. — A 356 az. báró Révay irén. B. Révay Simon 20 ft. Schuch J. 2 ft. Brucha J. 1 ft. Hermann J. 1 ft. — A 260 sz. Perger féle ivén. Beller Anna 50 kr. Gábor Far­kas 1 ft. Weinheisz József 2 ft. Richter Bálint 1 ft. — A 28. sz. ivén. A pesti szíjgyártó ezér Fülcrer Mátyás 5 ft. Stenzel J. 2 ft.Körnek G. 1 ft. Gast J. 1 ft. Sors József 3 ft. Hill Jakab 2 ft. Mayer József 2 ft. Dulcz Antal 2 ft. — A 345 sz. Porst-féle svén Porst Ferencz 10 ft. Steinitz Kle­ment 2 ft Botmann Péter 1 ft. Bachmann H. 1 ft. Krasser L. 1 ft. Ziegler A. 1 ft. Krosch Kl. 3 ft. Boskovits N. 30 kr. Klein M. 1 ft. Wertheim 1 ft. Boskovits Róza 70 kr. — A 383. számú Perlaky-féle ivén. Török János 2 ft. Fe­kete Anna 1 ft. Fekete Mária 1 ft. Fekete Hermina 1 ft. Perlaky Károly 5 ft. Thierriegl Gy. ur által e hó 16. tar­tott tánc­mulatság jövedelme 5 ft.Hanke, Novák, Mutzbauer Honetz, Stampfl és Dettelbacher-féle társulati tagok által e hó 18-án a kék macskához czimzett Berndl-féle helyiség­ben tartott zene-estélyből befolyt 71 ft 10 kr.— A 323. sz. Csíki féle ivén: Csiki Katalin 5 ft. Nyiri Csíki Rita 5 ft. Lörincz Antal 1 ft. — A 200. sz. Unger-féle ivén : Unger Antal 40 ft. Fölsinger Rezső 5 ft. Laube Ferencz 2 ft. Valentini Berta Ift.Löfl M.P. 50 kr. Caramelly 1 ft. Omaszta Mária 1 ft. Keill Lajos Frigyes 1 ft. Langer Ede 2 ft. Weichner B. 1 ft. Zeller Károly 5 ft. Starke Hermann 2 ft. Mildner Fer. 2 ft. Herl Hajek 1 ft. Nemetcsek Zs. 1 ft. — A 253. számú Tököly féle ivén. A Tököly Szabbas­­féle alapítványból 25 ft. Nákó János féle alap. 25 ft. Joa­­novits Pál-féle alap. 25 ft. Maticza Szerbika féle irói alap. 25 ft. — Az 594. számú Wieser-féle irén. Bernstein Jó­zsef 2 ft. (Folyt.) — Buda sz. k. főváros tanácsa által a vizkárosul­­tak felsegülésére eszközlött gyűjtés folytán következő adományok folytak be, u. m. Andorffy Károly 25 ft. Hauszmann Ferencz és neje 10 ft. Steden József 10 ft. Schügerl Ferencz 5 ft. Fürst Mátyás 5 ft Keller Kálmán 10 ft. Thoma Károly 5 ft. Péter József 3 ft. Wolf Lobi 5 ft. Kötzer Márton 5 ft. Szá­­hán József 5 ft. Bán József 5 ft. Keresztes Ferencz 2 ft. Fischer Mór 5 ft. Anker Lajos 2 ft. Lukovits Antal 2 ft. Schumlits János és fia 20 ft. Schuller Ignácz 5 ft. Szeles­­tey Geiza 5 ft. Bauer M. 3 ft. Eppinger L. 2 ft. Guttmann Józs. 2 ft. Irányi M. 10 ft. Seidl Józs. 5. Putzkal­er E. 5 ft. Ifj. Tiry János 5 ft. Horváth J. M. 5 ft. Krempelz H. 5 ft. Popovits László 5 ft. Schuhmayer M. 5 ft. Pásztory Kál­mán 5 ft. Matyeka Éliás 3 ft. Bor Károly 3 ft. Meleghy F. K. 3 ft. Schniter J. 3 ft. Hell Ferencz 5 ft. Karner E. özvegye 3 ft. Dr. Heinrich Nép. János 40 ft. Mayer J. 5 ft. Rajky József 5ft. Wolf Betti 5 ft. Iványi Lajos 5 ft. Iványi János 5 ft. Fischer J. örökösei 30 ft. Thán Lipót 5 ft. Thoma József 20 ft. Stadtruker E. 5 ft. Stehl József 5 ft. Brunner G. F. 5 ft. Schuhmayer István 5 ft. Kurz Károly 5 ft. Jassovitz M. 3 ft. Prohaszka Ignácz 5 ft. Ruprecht József 5 ft. Kosteman Ferencz 1 ft. Lerch Ferencz 3 ft. Heinzl M. 1 ft. Kameter Antal 3 ft. Franczenbach J. 3 ft. Leblich Vilmos 1 ft. Brunner Antal 10 ft. Hebentanz Fe­rencz és neje 10 ft. Keresk. test, pénztára 200 ft. Hausz­mann Antal 2 ft. Büblein Tamás 1 ft. Bodanszky Adolf 1 forint. Kamermayer Károly 5 ft. Steden Amália 5 ft. Steden Ilka 1 ft. Steden József 1 ft. Steden Gyula 1 ft. Majláth Emma 1 ft. Walther Károly 2 ft. Schönau Aurel 1 ft. Wurzl Erzsébet 1 ft. Hanig Ferencz 50 kr. Presinger Erzsébet 60 kr. Kámánházy Amália 4 ft. Ü. B. F. 1 ft. Menner testvérek 5 ft. A. D. kisassz. 2 ft. Henny Anna 1 ft. Összesen 637 ft. 10 kr. Megyei tudósítások. — Kolozsm­egye kinevezett tisztikara . Királyi biztos: Groisz Gusztáv, volt tartományi főbiztossági előadó. Főbirák: Nagy Imre, volt kolozsvárvárosi alkot­mányos senator és Dézsi Farkas, rendelkezés alatti cs. kir. megyei törvényszéki segéd. Alispánok : Hoszszu Theophil volt alk. szbiró és Ágh Ferencz rend. a. cs. kir. kerületi segéd és b.-hu­nyadi alk. jegyző.

Next