Sürgöny, 1862. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1862-03-28 / 72. szám

Második évi folyam 72. szám — 1862. Péntek, mártius 28 .zerkesztő-hivatal: Baráátok-tere 7. sz. a. földszint. K­iadó-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta­hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. ft kr . ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Vidékre, naponkint postán ft kr . ft kr Egészévre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Előfizetési fölhívás 2-dik­ei évi ápril-juniusi folyamára. Előfizetési ár: Vidékre postán küldve : évnegyedre 4 ft. Helyben házhoz hordva „ 4 „ A „Sürgöny“ kiadó­ hivatala. „SÜRGÖNY“ HIVATALOS RÉSZ. Királyi rendelet. Királyi főtörvényszékü­nk, azaz: hétszemélyes, ki­rályi ítélő tábláink, s váltó-főtörvényszékünk főtiszte­lendő, tisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos és vitézlő elnökének s biráinak, kedvelt híveinknek. Első Ferencz József, Isten kegyelméből austriai császár; Magyar-, Cseh-, Halics és Ladomér országok Apostoli, úgy Lombardia, Velencze és Illyrias királya; Austria főherczege stb. Főtisztelendő, tisztelendő, tekintetes és nagysá­gos, nagyságos és vitézlő kedvelt híveink ! Kétség merült föl az iránt, váljon a sommás visz­­szahelyezési és sommás határigazítási ügyeknek felebb­­vitel útjáni elintézése, az ideiglenes törvénykezési sza­bályok hatályba lépte után, magyar udvari kanc­ellá­­riáak, vagy pedig a rendes felebbviteli­­bíróságok ha­tásköréhez tartozik-e ? Miután a sommás visszahelye­­zési és sommás határigazítási ügyek kétségkívüli peres természetüknél fogva, a habár csak ideiglenes, de mindenesetre bírói intézkedést igénylő tárgyak közé sorozandók, s miután az országbírói értekezlet, s az annak alapján létrejött múlt évi Szent-Jakab hó 2- án kelt határozványunkkal helybenhagyott ideiglenes tör­vénykezési szabályoknak iránya és szelleme oda mu­tat, hogy az ilynemű ügyek elintézésére a magyar anyagi s alaki jogot a kor igényeivel öszhangzásba hozva — minden fokozaton keresztül a bíróságok le­gyenek hivatva; ugyanazért a fönnforgó kétség elosz­latásául ezennel kijelentjük, hogy a sommás vissza­­helyezési és sommás határigazítási peres ügyek, a perlekedő felek felfolyamodása és semmiségi panasza folytán, felülvizsgálat útján az ország rendes bíróságai által elintézendők. Midőn tehát ezen legkegyelmesebb határozatunkról hűségtehet, kellő tudomás s maguk­­alkalmazása végett ezennel értesítjük, császári királyi kegyelmünk és kegyelmességünkkel egyébiránt állan­dóan hajlandók maradunk. — Kelt birodalmi főváro­sunkban Bécsben Austriában böjtölő hó huszonhetedik napján, ezer nyolczszáz­hatvankettedik esztendőben. Ferencz József s. k. Gróf Forgách Antal s. k. Stojakovics György s. k. TÁRCZA Napi újdonságok. ♦Császárné Ő Felsége a soproni Orsolya-szü­­zeknek zárdatemplomuk újra fölépítésére 400 ftot adomá­nyozni méltóztatott. — A martius 21-én közzétett kimutatás szerint a magyarországi vizkárosultak felsegélésére a magyar k. helytartótanács elnökségénél a mondott napon volt készletben 115,700 ft. 5 kr. egy húsz forintos kölcsön­­kötvényre szóló igazolvány, 23 arany és egy huszas. Az nap óta érkezett : Barsmegye kir. biztosa utján a ve­­rebélyi járás tisztviselőitől . 45 ft . kr. Vasmegye főisp. helytartójától mint gyűjtések eredménye . . 134 „75 „ Csanádmegye főisp. helytartójától mint gyűjtések eredménye . 511 „ 97 „ Pestváros tanácsa utján mint pesti „„Vmazásu és Zürichben tartóz­­kodó Hirschief Ferencz építész, a zürichi dalárda tagjai között eszközölt gyűjtés eredménye 100 frank aranyban. Barsmegye kir. biztosától mint gyűjtések eredménye Beregmegye főispáni helytartójától mint gyűjtések eredménye Kassa város tanácsa utján Schalk­­ház Lipót ottani polgártól , mely összegben az adakozó által e czélra rendezett tánczvigalom 78 ft. 8 krnyi jövedelmé­ben fog­­laltatik. Nyitramegye főispáni helytartójától mint gyűjtések eredménye Bácsmegye k. biztosától mint gyűj­tések eredménye . . . 1556 „ 25„ 100 Csanádmegye főispáni helytartójá­tól mint gyűjtések eredménye . 177 „ 61 „ „Idők Tanúja“ szerkesztőségétől . 200 „ — „ Buda város tanácsától mint gyűjté­sek eredménye . . . . 700 „ — » Debreczen város polgármesterétől részint mint gyűjtések eredmé­nye, részint mint a város ada­kozása .................................... 2075 „61 „ Zemplénmegye főisp. helytartójá­tól mint gyűjtések eredménye . 14 „ 40 „ Zólyommegye kir. biztosától mint gyűjtések eredménye . . 285 „52 „ Bakabánya város polgármesterétől mint gyűjtések eredménye . 20 „ S11/» n „Magyar Sajtó“ szerkesztőségétől a pestmegyei Sárköz-vidéki ká­rosultak javára . . . 342 * — „ Sárosmegye főispáni helytartójától mint gyűjtések eredménye . 45 „ 45 Gömörmegye kir. biztosától mint gyűjtések eredménye . . 344 „ 56 Zemplénmegye főispáni helytartó­jától mint gyűjtések eredménye 48 „ 20 Esztergomi prímás ő eminentiájától mint Szentmihály községben esz­közölt gyűjtések eredménye . 46 „ 20 Baranyamegye kir. biztosától mint gyűjtések eredménye . . 1112 „ 441/. Pesti szab. kereskedői testülettől . 1000 „ — Érkezett tehát összesen . . 124,864ft 987* kr. egy husz-forintos kölcsön-köt­­vényre szóló igazolvány, 23 arany, egy huszas s száz frank aranyban, Budán, martius 27 én 1862. A m. kir. helytartótanács elnökségétől. * Adományok. A hazai árvízkárosultak javára Nyitrán f. hó 23 -án rendezett jótékony előadás alkalmá­ból gr. Károlyi Lajos 100 — Roskoványi Ágoston 100 — s a nyitrai káptalan is ugyanannyi forinttal járultak az említett czélhoz. — A pécsi takarékpénztár részéről pedig az irói segélyegylet 200 fttal gyarapodott, s azon takarék­­pénztár immár az alapítók sorában foglal helyet. * A „P. Hírnök“ hiteles forrásból jelenti, hogy Ő császári és Apostoli királyi Felsége Magyarország alsóbb rendű papsága tizedkárpótlásának eszközlésbe vételére nézve, folyó hó 11-kén kibocsátott legfelsőbb határozatá­val az 1853. mártius 2-kán kelt földtehermentesitési legf. nyilt parancsa 21. és 22-dik czikkelyeinek végrehajtását elrendelvén, különös kegyelemből s kivételesen megen­gedni méltóztatott, hogy a papi tizedet illető ama tételek, melyek az 1802 dik évi vagy ezt pótló későbbi hiteles összeírásában a papi jövedelmeknek foglalvák, különbség nélkül conventios pénzben kifizettessenek.­­ Pestmegye tisztikara nyilvános ülést tartott teg­nap, melyet ő­éltsága a főispáni helytartó fenn olvasható beszédével nyitott meg. Azután az alispánok jelentései olvastattak fel a jelenlegi tisztikarnak megalakulása óta a közigazgatás terén történtekről. E tüzetes jelentéseket legközelebb közlendjük, valamint az ülés egyéb részle­teit is. Közönség nem nagy számmal volt jelen, minthogy csak egy nappal az ülés előtt tétetett közhírré, hogy az ülés nyilvános leend. □ A Szent­ László társulat tegnap délutáni választ­mányi ülésében a társulat eddigi előmeneteléről, s mostani állásáról jeles kimerítő jelentést ten a társulat derék tit­kára H­o­p­f János kanonok úr, melyet főpontjaiban közlen­dőnk. Azután a társulat számadásai terjesztettek elő, s néhány további adakozás — többi közt 400 ft ismét a lipótvárosi templomra — határoztatott el.­­ Szombaton, e hó 29-én, mint b. Jósika Sámuel halálának második évfordulati napján, fog a lipót­városi plébánia templomban reggeli 8 órakor (olvasott) csendes gyászmise tartatni, barátai s tisztelői kivonatára. *Haynald Lajos erdélyi püspök a pápának 1000, az erdélyi szegényebb papok gyámolitására 750, a bükszádi kath. templomra 200, az árvízkárosultak ré­szére 300 ftot ajándékozott. * A febr. 26-ki alkotmány­ünnepről Szebenben Steinhaussen Tivadar egy külön füzetet adott ki. * Hartleben K. A. bizományában Jósika Miklós „Egy magyar család a forradalom alatt“ czimű érdekes korrajzának VII-ik és VIII-ik füzete jelent meg, s ezen munka a még következő két füzettel teljesen be lesz fejezve. * Akadémiai palota-építés. A körülbelül 300,000 ftra tervezett kőmives munkák a magyar akadé­mia palotájánál szerződésileg itteni építész Diescher József urnak engedtettek át. Az egész építés három év leforgása alatt lesz befejezendő. * Az első magyar utazási egylet alakító közgyűlése jövő hó 7-kén d. u. 4 órakor tartatik meg gr. Széchenyi Ödön szállásán. * Hétfőről keddre virradóra Rott Dávid helybeli ékszerésznek a bécsi­ utczában levő arany-, ezüst és ékszer­kereskedését kirabolták. Az eddigi nyomozások után úgy látszik, hogy a tettesek mind a házkaput mind a boltnak udvarra szolgáló ajtaját tolvajkulcsokkal nyitották ki, s annyi idejük volt, hogy a bolt kincseit még szortírozhat­ták is, a­mennyiben az ezüstből készült tárgyakat több­nyire meghagyták s csak a legértékesebb dolgokat vitték el, melyeknek becsára mintegy 20,000 írtra rúg. A kapi­tányi hivatal a lehető legerélyesebben nyomozza a tette­seket, s felfedezésükre nézve már helyes uton látszik lenni. * Az ó­budai keményitő gyárnak egy része a múlt szombati szélvészes éjjelen leégett. * Török József jókorű gyógyszertárában egy kitűnő hatású maláta-kivonat kapható, mely az elgyengült egyéneknek, főleg gyomorbajban annyira hasznosnak bi­zonyult, hogy — mint tudósítónk mondja­­ — a feltaláló már házat vett magának. * A „Gy. K.“ azzal a hirrel lep meg bennünket, hogy a Hubay-féle magyar színtársulat egy éjszak-ame­rikai színház-igazgatótól meghívást kapott 50 előadás rendezésére az Egyesült­ államok nagyobb városaiban. Kedvező siker esetében az előadások számát még 30-al meg lehetne szaporítani. Az úti költség oda- és vissza meg­téríttetnék s minden előadás után a jövedelemhez képest 3—500 dollár biztosittatik a társaság számára, melynek legalább 25 tagból kellene állania, ügyes magyar tánczo­­sokkal és egy jó magyar zenetársasággal ellátva. — Egy pesti vállalkozó pedig oly tervvel foglalkozik, hogy a kiállítás ideje alatt Londonban ízletes magyar konyhát rendezzen és az étkeket jó czigányzenivel fűszerezze. * A p­e­s­t­i vízvezetés Ugye községi közügygyé vált, a mennyiben várostanácsunk azon magántársulattal, mely ez irányban megkezdte működését, összeköttetésbe tette magát, s ez a hatósággal való közreműködését üdvös­nek találván,annak javaslatait készséggel el is fogadta már. A tanács P­e­r­g­e­r Ignácz úr elnöklete alatt egy számos tagból álló bizottmányt alakított , melyhez a nevezett magán társulat részéről is több kiváló tevékenységéről ismert tag szintén belevonatott. Az ügy tehát most már a község vezetése alatt fog tovább folytattatni, s a­mennyi­ben a magán aláírások útján eddig bejött összegek a kü­lönféle élőmunkák költségeinek fedezésére elégtelenek volnának, a község a többit majdan a rendelkezése alatt álló pénzek mérve szerint fogja utalványozni. Végül aztán az élőmunkák és költségvetések alapján a várostanács ha­tározni fog, váljon a terv a község saját pénzerejéből lé­tesíthető, vagy pedig, hogy annak kivitele magánvállalko­zás tárgya maradjon-e ? . . . Eperjesről értesittetünk, hogy ott közelebb egy igen tisztelt hazafi végezte be földi pályáját : Pap Jenő köz és váltó ügyvéd, több főrangú család uradalmi ügyésze, f. hó 1- én hunyt el élete 42-ik évében. A vég­tisztességére megjelentek száma s az őszinte részvét mu­tatták, mily közbecsülésben részesült az elhunyt hazafi. 19-kén az árvízkárosultak javára szini előadásra ké­szültek. * Gr. Nesselrode. Egyike a legünnepeltebb ne­vek viselőinek az európai diplomatiában, azon férfiú, ki negyvennégy évig vitte Oroszországban a külügyek tár­­czáját s az események menetébe honán belül és kívül mesz­­szeható befolyást gyakorolt, ő a Newa melletti Metternich — nincs többé. E szavakkal kezdődik egy rövid életrajz, melyből a jeles férfiúra nézve a következő adatokat me­rítjük : Gr. Nesselrode Károly Róbert frankfurti, lissaboni és berlini orosz követ, Nesselrode Vilmos s Gontard kisasz­­szony fia volt, született Lissabonban 1780. dec. 14-kén; kicsiny, finom alkata a katonai pályáról, melyre eleinte szánva volt, lemondani kénytele, és idejekorán a diploma­tára adta magát. Legelébb a párisi orosz követség mellett volt, aztán Hangaban követségi titkár, a tilsiti béke óta követségi tanácsos Párisban. 1810-ben Oroszországba visz­­szatérve Gurjev pénzügyminister leányát vette el, s csak­hamar ezután cabinet tanácsossá, s még azon évben kül-­ügyministerré neveztetett ki. Ez időtől fogva igen neveze­tes szerepet kezdett játszani s mind a bécsi mind az aache­ni congressusra nagy hatást gyakorolt. Ezóta Metternichchel is szoros összeköttetésre lépett és vele együtt határozott Európa népeinek sorsa fölött. Miklós alatt, ki merev con­­servatív ministerének intenzióit sokkal jobban helyeselte, mint a szenvedélyes és rajongó Sándor czár, Nesselrode csaknem mindenható volt. A legfontosabb állásokat bará­tai­ és rokonaival foglaltatta el, az orosz politika egész gépezete kezei közt öszpontosult. De egész államművészete hajótörést szenvedett Napoleon Lajos rejtélyesen elzárt jellemén; a keleti háború, melyet mint mondják rászallott, hatalma nagy részétől megfosztá s a párisi béke megkötése után 1855. márt. 30 -án minden ügyektől visszalépett. * S­eh­ado­w Godenhaus Vilmos, a düsseldorfi mű­­akadémia volt igazgatója, korának egyik legnagyobb művésze, i. h. 19-kén halt meg Düsseldorfban élete 74-ik évében. * Ma Sardou-nak egy új vígjátékát adják ismét: „Szilárd nők" czím alatt. A jövő hét elején pedig egy új fordított dráma kerül színre. Az operai játékrendbe az arról régebben lemaradt Auber-féle „Syren“ czimű operát vették föl újra, melyben Hollósi L.-nénak a maga idejé­ben fényes szerepe volt. — Helyi eset. Tegnap reggel egy szegény 60 éves házaló zsidó egy urihintó által legázoltatott és h­a- t­á­­­o­s­a­n megsérült; h­a szerencsétlen a városi Rókus­­közkórházba vitetett, de fölgyógyulására reménye nincs. * Garderobe-politika. A „H. Zig“ érdemesnek tart­ja följegyezni, hogy az újabban kinevezett kormányszéki tanácsosok közöl az egyik, szász létére magyar díszruhá­ban, — a másik román tanácsos pedig német öltözetben tette le az esküt. 20 „ 44 88 „ 50 295 „ 70 2 N­ 2 I) NEMHIVATALOS RÉSZ. Pestmegye főispáni helyettesének, Kapy Eduárd ur­nak a márt. 27-kei nyilvános tisztiszéket megnyi­tó beszéde. *) Pest, Pilis és Solt t. e. megyék első tiszti széki ülését a jelenlevők szíves üdvözlésével meg­nyitván, a napi­renden lévő ügyek tárgyalása előtt a tiszti székek feladata és czélja iránti né­zeteimet néhány szóval előterjeszteni óhajtom. Hogy municipális institutióink nyolcz szá­zadon keresztül annyi viszontagságok daczára fenállottak, az mindenekelőtt őseinknek a muni­cipális kormányzat és annak formái iránt, min­den körülmények és esetlegességek közepette ta­núsított pietásának köszönhető. Ezen pietás ösztönző az egyeseket azon — nemes kötelességből eredeti s folytonos anya­gi áldozatokkal összekapcsolt közreműködésre, miről megyénk levéltárai ezernyi és ezernyi ta­núságot tehetnek. Én ezen pietásban keresem municipális institutióink erejének titkát. Legbensőbb meg­győződésem, hogy ily rokon­ érzelmek nélkül a municipium önmagától elhaloványodik, összeros­­kad épen úgy, mint a test, ha a lélek elhagyta. Hogy mi ingatta meg a municipális institu­­tiók iránti kegyeletet? azt vitatni nem akarom; — lehetetlen azonban abbeli egyéni meggyőző­désemet ki nem fejeznem , hogy a megyék pro­­visoriumának kelte nem 1861., hanem 1848. A kik az ősi municipiumok egyszerű vissza­állítását lehetségesnek tartják, véleményem sze­rint, nem veszik tekintetbe,hogy 1847. és 1862. között­­ fekszik 1848. Azon év, melyben köz­jogi, közgazdászati és átalában sociális viszo­nyaink tettleg gyökeresen megváltoztak, anélkül, hogy az ezen vált­­­zásból kifejtett kérdések meg­oldásukra találtak volna. Ebben és nem a lelépett megyei bizottmá­nyok emez vagy amaz irányában látom én az 1860. évi October 20-ka után visszaállított muni­cipális kormányzat eredménytelenségének okát. Ezeket azért érintettem, mert sokan a me­gyei provisoriumot 1861. év november havától *) Figyelmeztetjük olvasóinkat e tartalomdús beszéd­re, mely pillanatnyi érdekénél állandóbb becsű eszméket tartalmaz az autonom kormányzat s közigazgatás feltételei­ről, mikre legközelebb visszatérendü­nk. Szerk. számítják, és a kivételes állapot minden gyűlö­letét azokra hárítják, kiknek kezeikben ezen idő óta a megyei kormányzat létezik. És az ügy állását ily szempontból felfog­ván, én a tiszti székek egyik feladatát abban ke­resem, hogy a közvéleményt a jelenlegi admi­nistrate iránt tájékozzák és nyilt tanácskozmá­­nyaikkal a megyei administratiót a közbírálat alá helyezvén, ez által az érdeklettséget ébresszék, élesszék. Ha a közönség hallhatja, hogy a közügyek iránt miképen és mily irányban intézkedünk — ha alkalma leene meggyőződni, hogy minden­kor a köz­jót legjobb erőnk szerint előmozdítani törekszünk: — lehetetlen, hogy a jelenlegi admi­nistrate iránt az érdeklettség ne ébredjen — és a­mint ez ébredend, úgy oszoland — a vélemé­nyem szerint ezen fajunkra és nemzetiségünk­re — vészteljes, hogy ne mondjam, végzetteljes passiv ellenállás, visszavonulás. Az, hogy a tiszti székek csak közigazgatási kérdésekkel foglalkozhatnak, fontosságukat nem csökkenti, mert nemzeti életünk jelenlegi stádiu­mában a közigazgatási kérdések oly fontosak, mikép azoknak szerencsés megoldása vélemé­nyem szerint a municipális autonómiával legszo­rosabb összefüggésben áll. Én legalább a muni­cipális autonómiára nézve a nehézségek nehéz­ségét abban látom, hogy a megyékben a köz­­igazgatás — változott sociális állapotaink igé­nyeihez képest — avval, a­mit nyolcz­százados traditiók után, municipális autonóm kormányzat alatt értünk, öszhangzásba hozattassék, illetőleg kiegyenlíttessék.­­­ppen nem akarom ez­által azt mondani, hogy a tiszti székek hivatva lennének a municipális kormányzat átalakítására. Ezek arra sem hivatva sem jogosítva nin­csenek. Ezen nagy nemzeti kérdés felett véglegesen csak az egyesült törvényhozási hatalom határoz­hat, de miután a megyei kormányzat tettleg kezeink között van, és a fent érintett változások szintén tettleg léteznek, igen természetes, hogy már ezen körülmények a közigazgatási kérdésekkel foglalkozó tiszti székek feladatának fontosságát eléggé bizonyítják. Habár politikával nem foglalkozva, mégis kénytelenek leendünk több közigazgatási kér­dések eldöntésénél bizonyos politikai irányból kiindulni. Azon őszinteséggel, melylyel minden körül­mények és minden egyéniségek irányában nyi­latkozni szoktam, kimondom, hogy a municipi­­umokra nézve az 1848 előttit ép úgy, mint az 1848-dikat lehetetlennek tartom. Én erős, rendszeres megyei administratiót kívánok, mert e nélkül változott sociális viszo­nyaink mellett, a municipium chaos felé vezet. Erős, rendszeres kormányzat, véleményem sze­rint, az 1848 előttivel lehetetlen. De kívánok törvény-engedte municipális autonómiát is, mert a nélkül a municipium nem élhet, mi viszont az 1848 szerint lehetetlen. Ámde nem tartom lehetetlennek, hogy a municipiumok a régi formák és hagyományaik megtartásával, változott sociális viszonyaink igényeihez képest, autonómiájuk feláldozása nél­kül átalakíttassanak. Én ezt azért is lehetségesnek tartom, mert nézetem szerint nem az 1848-dik évi soci­ális viszonyainkra vonatkozó törvények szelle­me semmisítette meg a municipiumok autonómiá­ját, de azon alárendeltség, melybe azok akkor jutottak. A municipális kormányzat testületileg in­­téztetett el századok óta és csak testületileg in­tézhető el, különben megszűnik municipális kor­mányzat lenni; de nem csak saját nyolcz­száza­dos, hanem más nemzetek története is tanúsítja, hogy a testületileg működő municipiumok csak a testületileg rendelkező felsőbb kormányszékek irányában tarthatják fenn a tételükkel azonos autonómiát, a­kik a nemzetek történetén nem okulva azt vitatják, mi­kép a municipiumok akkor is, ha felelősség mellett kormányzó egyes sze­mélyeknek alárendelteinek, autonómiájukat meg­óvhatjuk, azok véleményem szerint sem a dolog, sem az ember természetét tekintetbe nem vevén, a lehetetlent lehetségessé tenni kívánják. Ámde mind­ezen kérdések vég­elintézésü­ket csak az egyesült törvényhozási hatalom ke­belében találhatják. A mi kötelességünk, önzéstelen, pártnélkü­li és feláldozó hivataloskodásunk által a közbi­zalmat éleszteni és szilárdítani. A bizalmat követendő a kedélyek megnyug­vása és ezen megnyugvás fogja legsikeresebben

Next