Sürgöny, 1862. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1862-05-28 / 123. szám
Második évi folyam. 123. szám — 1862. Kiserkesztö-hivatal: Bart’tok tere 7. sz. a. földszint. kiadó hivatal: Barátok tere 7. sz. a földsz.int. Előfizethetni janich* — September 14 havi folyamára 5 forint 50 krajczárral. A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala. „SÜRGÖNY“ HIVATALOS RÉSZ. Legfelsőbb rendeletből néhai Ma th id. hesseni nagyherczegnő ő kir. fenségéért az udvari gyász máj. 27-től kezdve 18 napon át következő változtatással, t. i. az első tiz napon át, máj. 27-től jun. 5 ig bezárólag mély, s arra az utóbbi 8 napon át, jun. 6-tól 13 ig bezárólag fél gyász fog viseltetni. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivtalban, barátok tere 7 szám, füld szint. Vidéken bérmentes levelekben , minden posta hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. ft kr ft kr Egész évre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Vidékre, naponkint postán ft kr , ft kr Egész évre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — ItEMHIVATALOS KÉSZ. T ájé k o z á s. Tegnap mondottuk, hogy a Goyon Lavalette-féle gyönyörűséges változatok egymást váltogató kedves versenye ismét beállni látszik, s a mai tudósitások megerősítik ezt, csak azon különbséggel, hogy Goyon helyett más névnek hangzatossága teendi füleinket türelem-próbára. Goyon senatorrá neveztetvén, nem tartják lehetségesnek, hogy ő többé proconsul-forma állására visszatérjen; helyette azonban menne egy más tábornok, még szélesb hatáskörrel , egyesítvén magában mind a diplomatiai mind a katonai küldetés feladatát. Ezen küldetésre Niel tábornagyot említik, kinek személyisége épen nem volna egyértelmű a franczia politika változásával. Így szól ma a tudósítások egyik része, de rögtön belevág a „Köln. Ztg.“-nak már annyiszor jól értesült brüsseli levelezője s állítja, miszerint a tegnap említett császári terv már ismét nem tetszik s uj tervek kigondolása találtatik szükségesnek , de történni — mindenesetre fog valami s Lavalette okvetlenül visszatér Rómába. Ezen levelező szerint a tuileriák római politikájában csak pillanati határozatlanság állt be, de fordulat semmi esetre sem történt. Ekként tehát ismét szabadságunkban áll, hinnünk, amit akarunk, a valót úgy sem tudhatjuk. Ekkorig a korábban emlegetett nagy változásokból csak két dolog valósult: egyik Goyon töknok viszszahivatása a legmagasb megelégedésnek minden n ódori tanúsítása mellett; másik a római őrségnek újraszervezése. S ezt mi idézi elő? a hivatalos nyilatkozat szerint a franczia hadsereg álladékának leszállítása. Miből állhatand tehát az utonszervezés ? a római őrség álladékának a franczia seregéhez arányosításában; ebből tényleg elbocsáttatott egynéhány ezred, azt ennélfogva leszállitandják — néhány századdal. Ez aligha erősen le nem bütendi a római nemzeti pártnak vérmes reményeit, mely már is azt hivé, hogy június közepéig olasz csapatok lesznek az örökvárosban s a bourbonista menekültek mind Monacóban, melynek egésséges levegőjét különösen Ferencz királynak is nagyon ajánják. Mi az önkénytesek meghiúsult becsapási válla,latát illeti, az „Opin. nat.“ állítja, miszerint Victor Emánuel, tüstént Turinba visszaérkezte után, kimerítő jelentést kívánt be a lombardiai eseményekről s a vizsgálat már mégis kezdetett Milanóban . Garibaldi azonban nem fél attól , mert a felelősség csupán Mazzinit illeti. Bizonyos , hogy Mazzini csakugyan Milanóban volt, de mint az „Italia“ mondja, a vállalat meghiúsulta után tüstént elmenekült s máj. 23- kan már Calaisba érkezett, honnan még az estre Londonba ment. Egyébiránt ha Garibaldi maga nem részes is ama vállalatban, a befogatások elleni föllépése mégis eléggé compromittálja őt a király irányában is, s ez azonnal egy tábornokát küldé hozzá, kitől természetesen meghallandja véleményét s magaviseletét. Mi a közvéleményt illeti, ez az ünnepelt néphőst elég szigorún ítéli meg, mit mutat az, hogy a Boggiotól megjelent röpirat: „Garibaldi vagy a törvény már első nap roppant keletnek örvendett. Valószínűnek tartják ennélfogva, hogy Garibaldi nemsokára, talán szívének még egy rohamos kiöntése után a királynál, Caprerába visszatérend. A kurhesseni ügyben semmi új, annyit a mai berlini tudósítások is mondanak, hogy a porosz csapatoknak bevonulása már nem valószínű , a hesseni ministerekkel mi történik, még semmi sem hallatszik. Omer pasának rennelgő jelentését nyomban követé egy Dervis pasának megveretéséről szóló sürgöny. E szerint ezen pasa a dugai szorosoktól véres fővel volt kénytelen hátrálni. Ha tehát még Niksicsbe sem birt bejutni, hogyan juthatnak a törökök Montenegróba? Egyébiránt ezen visszavezetés 17,18, és 19 re esik ; a bécsi török követség pedig a bevonulást 24-ére téve, tehát várjuk be a következő tudósításokat. Mélt. Danielik János ez, püpök és kir. helyt. tanácsos ur beszéde a pesti kir. világi gymnasium, egyetemi könyvtár, csillagda, kórodák s a kir. műegyetemnek Pesten elhelyezése ügyében kinevezett, bizottmány kebelében. T. bizottmány ! A kiküldetésről, melylyel minket a nmélt. m. kir. helytartótanács megbízni méltóztatott, a felolvasott magas megbízási iratból kellőleg értesültünk. Nem találom szükségesnek az általunk végzendő munkálatnak horderejét bővebben fejtegetni. A m. kir. műegyetemnek Budáról Pestre áttétele, — ennek, valamint a helyiség nélkül levő világi gymnasiumnak, továbbá az egyetemi könyvtár, csillagda s kóroda hová leendő elhelyezéséről, a netalán megveendő telkek és emelendő épületekről, az ezek alapjául szolgálandó tervek- s költségvetésről, valamint a költségeknek atalán mily forrás- és alapokból teendő fedezéséről kellene véleményt adnunk. Nehéz feladat kétségkívül, kivált a jelenlegi körülmények között, midőn az illető katholikus országos alapok minden bevételei igénybe vétették, s így első pillanatra szinte kétségbeesett kísérletnek látszhatnék, ezek törzsvagyonát oly tetemes tőke mennyiséggel, mint amilyet a kérdéses vállalatok igénylendenek, megcsonkítani akarni. A szükség azonban szemközt áll velünk, elnapolás által csak növekedhetik, de el nem háríttathatik. A pesti szent ferencziek kolostorát, melyben az egyetemi könyvtár majd elhelyezve van. Ő cs. kir. Apostoli Felsége még 1857-ben adta vissza a szerzetnek, melynek az eredeti tulajdona volt. Megfelelő orvosi kórodák hiánya mellett szenvedhet az orvosi gyakorlati tudomány s az országos egészségi ügy, melyre majdnem kizárólag az ezen egyetemben képezett tudorok ügyelnek ; hogy ne is említsem, mikép az innen következtetett praxishiány szolgál ürügyül, hogy az egyetem orvostudori okleveleinek érvényessége, egyetemünk tekintélyének nem csekély megsértésével, az örökös tartományokban kétségbevonatik. A csillagda hivatásának köre napjainkban tágult, és épen nem válik dicsőségünkre, hogy a már nemcsak az égi, hanem a földi lengő elemek tüneményeire, ezeknek amazokhozi viszonylati tekintetben, igy kiterjeszkedő tudományos észleletek, melyek ma már a természetbúvár kiváló figyelme tárgyai s temérdek gyakorlati eredményt ígérnek, a Lajthánál végződnek, következőleg az ez iránybani további extensiv és intensiv haladásnak e határánál mintegy gát vettetik.—Egy második gymnásiumnak szüksége Pesten szintén el nem vitázható, s miután a cs. kir. Apostoli Felsége e szükségről értesülve, annak fölállítását 1858 ban legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott , okvetlenül szükséges gondoskodni az épületről is, melyben az pár év múlva elhelyezendő lesz, a midőn tudniillik Pest városa a volt német színház azon részének is, hol ezen tanintézet jelenleg létezik, építéséhez fog. Ami a műegyetemet illeti : a t. bizottmány tanulmányozni fogja azon okokat s helyi körülményeket, melyeknél fogva e nagy intézetnek Budáról Pestre áttétele sürgettetik. S ha önök ezen okokat alaposaknak, azaz olyanoknak találandják, melyek az áttételnek nemcsak ajánlatos és kívánatos, hanem szükséges voltát is legyőzendik, nem maradand egyéb hátra, mint a beismert szükség alapján ennek helyiséges költségei iránt is a tárgyalást megindítani, s a javaslatot elkészíteni. Ily szükséggel szemközt csak magasztalnom s dicsőítenem kell a m. kir. helytartótanács fm. elnökségét s ennek az ország minden irányábani felvirágoztatását ezélzó törekvései sorában azon, a hazai mivelődést és tiszt tartós alapossággal előmozdítani törekvő intézkedését, melylyel e nagy műhöz az előmunkálatok kezdeményezését valódi hazafias lélekkel elrendelni kegyeskedett. A halogatás, elnapolás bizonyára csupán azt eredményezheti, hogy amit ma egyszerű költséggel lehetett volna eligazítani, az már például tíz év múlva csak is kétszeres, sőt háromszoros áldozattal lesz fölállítható. Hogy ezt belássuk, elég csupán azon egy körülményre figyelmeztetnem, hogy a telkek, házak, anyagok értéke tetemesen emelkedhetik s kétségkívül emelkedni fog, ha hazánk politikai, nevezetesen az örökös tartományokhoz viszonyai egyszer megállapítva s véglegesen rendezve lesznek. Tartós alapon rendezett közviszonyaink bizalmat, a bizalom nagy beruházásokat, ezek élénk forgalmat eredményezendnek, s ki az, ki azon TARCZA Ismét valami a pesti ivóvizet illetőleg.. . (Folytatás.) A czél, a tökély nem egyszerre, hanem többnyire lépcsőnként érezhetik el. Valamint a szellemi s anyagi, az állati és növényi életnek vannak bizonyos korszakai, úgy sok más dolgok, különösen az iparágak kifejlődései is, bizonyos fokozatokon mennek keresztül. Nézzük például Bécs városában, az ivóvízre nézve, stádiumonként mi intézkedések történtek, és még most jelenleg is mi újabbak terveztetnek ? A. Első stádium volt általánosan a kutak használata. E czélból majd minden háznál építtetett kút. Ahonnan a nevezett bizottmány a Bécsben létező kutak számát 10.000-re — egynek-egynek előállítási költségét 150 — és így a kutakban fekvő tőkét 1,500,000, vagyis másfél millió forintra teszi. Az ivóvíz a lakosok szaporodásával nem csak nagyobb mennyiségben igényeltetett, hanem a több-több rondaságok kutakbal szivárgása miatt rosszabbnak, sőt néhol ihatatlannak találtatott. Ekkor előállott a B. Második stádium, és távolabbról forrásvizek vezettettek be a városba, részint nyilvános és köz-, részint külön és magán czélokra. I. Ilyen nyilvános és közvizvezetékek: a. A Hernalsi vízvezeték az Alserpatakból, Hernals és Dörnbach körül, naponként 8000—10,000 akó mennyiségben. b. Az Albertini vízvezeték. Az úgynevezett Halterthalban, ugyanis Hütteldorf közelében, 4000 ölnyi — és igy egy mérföldnyi — csatornán , több hegyekből és megfúrt kutakból összegyűjtetik a víz, és onnan két csövön Hütteldorf, Baumgarten, Penczing, Sechshaus és Fünfhauson keresztül Bécsbe a mariahilfi és több víztartó medenczékbe naponként 6000—7000 akó mennyiségben folyik. c. A herczeg Eszterházy és mariahilfi vizvezetés, amaz egy kútból lóerővel szivattyúztatik fel, emez pedig a mariahilfi linea közelében levő forrásból ered, és együtt naponként 800—1000 akó vizet adnak. d. A báró Dittrich- és matzleinsdorfi vizvezetés, a matzleinsdorfi linea közelében, egy kővel kirakott kútból naponként 200—400 akót visz b e. A Laurentzergrundi vízvezetés a forrásokból gyűjtött 1000—1200 akóból, többek közt az új piacz (Neu Markt) medencéjébe és a kapuczinusok zárdájába is szolgáltat vizet. 1. A Károlyi vízvezeték a wiedeni magasabb helyek lejtőségein gyűjtött és egy mayerhofuterai kútból szaporított vizből naponként 800—1000 akót hoz. Végre g. A cs. kir. udvari vizvezetékekbeli kifolyás, mely a matzleinsdorfi Hétkuti-rét (Sieben -brünnerwiese) vizéből eredvén , naponként 200—400 akó vizet bocsát a Margiti várpiaczon levő medenczébe. — így hát ezen hét rendbeli nyilvános és közczélú vizvezetések (noha az első néhány magán épületekbe is bevezettetik) Bécs városának minden 24 óra alatt, összesen 17,000—21,000 akó vizet adnak. II. A külön és magán vízvezetékek: 1. A cs. kir. Hernalsi kormány vizvezetéke, Ottakring tájékáról. 2. A cs. kir. Schottenfeldi vizvezetés az Altlerchenfeldi templom közeléből. 3. A cs. kir. Dornbachi udvari vízvezeték, a Gallizin hegyek lejtőségén gyűjtve, Dornbachon, Hernalson és a Neulerchenfeldi lineán keresztül a józsefvárosi lovas kaszárnya vizfogatékába vitetik. 4. A Magyar Gárda udvaráral vizvezetés, Ottakring tájékáról az Altlerchenfeldi főutczán be a magyar Gárda-házba. 5. A cs. kir. Hétkuti udvari vízvezeték Matzleinsdorfról Reinprechtsdorfon, az uj Wiedenen és Erzsébet hidján keresztül a Burgba és több helyekre. 6. A cs.kir. Ottakringi vizvezetés, a Gallizin hegy aljában gyűjtő csatornákból megy a cső Ottakringon, Neulerchenfelden, a Józsefvárosi császár ntezán s a népkerten keresztül a Löwerstrassei reservoirba, és több helyekre. 7. Az Ottakringi udvari vízvezeték a józsefvárosi császár ntezán jön be a lovas kaszárnyába. 8. A Belvederi vízvezeték, Latzbergen eredvén, jön a Belvederbe, párhuzamosan pedig ezzel egy másik vízvezeték a herczeg Schwarczenberg kertjébe. 9. HerczegLichtensteini vízvezetékHernalsról az Alserpatak bal partján levő kútszobából (Brunnstube), az úgynevezett Strudelhofi reservoirba. 10. Herczeg Lichtensteini másik vízvezeték Wakringről, az ottani forrásból. 11. Ismét herczeg Lichtensteini vízvezeték a döblingi szökő és artézi kutakból. Mindezen külön és magán vízvezetékek pedig Bécs városának naponként összesen 8000—10,000 akó vizet szolgáltatnak, és mind ezek, mind az előbbiek, több ugró kutakat is képeztek. Parisban, hol már a régi rómaiak, Galliában táborozásuk alkalmával, vízvezetéket készítettek — jelenleg 80 közönséges szökőkút van. C. Harmadik stádiumát teszi a bécsi ivóviz irányában kifejtett gondoskodásnak a Ferdinánd császári vizvezeték (Kaiser Ferdinands Wasserleitung). V. Ferdinánd császár ugyanis Bécs városnak e czélra adván vissza a koronázási ajándékot, e nagyszerű eszme 1836 dik évben merült fel, melynek teljes létesítése azután 1841 ben mégis történt, amint ezt a mariahilfi lineától jobbra eső és egy temető mellett levő Schmelcz-reservokr homlokzatán olvasható ezen felirat is mutatja : BEHÄLTER DER FERDINANDS WASSERLEITUNG. MDCCCXLI. A gépház a nussdorfi lineán kívül jobbra esik. Innen naponként 150,000 (erősebb meghajtással 200,000) akó filtrírozott víz 2,800 ölnyi — és így csaknem 3/1 mértföld — távolságra, a mariahilfi jókora magaslatig, három helyen levő víztartókba, 18 hüvelyk átmérőjű két csövön tolatik fel. Maga a szivattyúzó és viztológép, mely 100 lóerejü, 80,000 ftba, de az épületekkel, reservoirokkal, csöve ezekkel sat. két milliónál is többe került. A gőzgéphez mindennap kell 80 mázsa kőszén, melynek ára 70 forint és így egy évben mintegy 26,000 forint ára kőszén fogy el, s ezzel együtt az összes költség évenként mintegy 50,000 ftra megy, ami egy milliónak a kamatja. A mostani reservoirok közöl első a hernalsi, a Dunához mérve 170 öl magasságban. Ez egy 10 öles torony és víztartója, mint a gépész mondá, 8000, amint pedig mások állítják, 2500 akós. A második a neulerchenfeldi reservoir, a gépész szerint 10,000, mások szerint pedig 6000 akós víztartóval. A harmadik az imént említett Schmelcz-reservoir. Ez tulajdonképen egy mesterséggel csinált nagy hegy, ebben egy nagy pincze és a pinczében, (mely meleg időben igen hideg) két víztartó medencze kőből kirakva, mindenik 9 láb mélységgel 9000 és így a kettő 18,000 akós. Ezen 3 rendbeli reservoirokból folyik immár különbféle átmérőjű vascsöveken minden 24 óra alatt 150,000 akó viz szét a városba. Most van tervben még 700,000 akó víznek is feltolatása és a városbai szétvezetése. Ez a bécsi vizvezetés ugyan se minőségre, se mennyiségre nézve egészen ki nem elégítő , de azért ideiglenesen mégis hasznos intézet. Alant a gépház és a dunai csatorna közelében filtriroztatik a víz és filtrirozott víz gépeztetik a magaslatba. Ellenben az altonai, s 1860 ban épült nagyobbszerű vízvezetéknél, Hamburg mellett, az Albis iszapos vize, mert Lotichius szerint (Libri IV. Elégia IV. v. 70.) „Cornuaimos a sustulit Albis aqua“ — a maga természeti valóságában tolatik fel a Bauersberg 46 első láb magas tetejére, és ott a hegytetőn furoztatván meg, három rendbeli, t. i. felfogó, ülepítő és tisztitó medenczékben, ezekből egy mindjárt ott levő s befedett tiszta víztartóba megy és onnan 16, majd 15 hüvelyk átmérőjű öntött vascsövön a szinte másfél mértföldnyi távolságra eső városba. Londonban nem ily messze, hanem az a London-hid közelében van a nagy vizmű, mely a város nagy részét folyóvízzel látja el. Hamburgban, Altona mellett, 1844- ben végeztetett be az ilyen vizmü, de 4 évvel utóbb nyittatott meg. (Lásd „Die Stadt-Wasserkunst in Hamburg von Aug-Fölseh, Hamburg 1851“). (Folyt. követk.) Napi újdonságok. * Császár Ő Felsége f. hó 26 -án reggel 9 órakor érkezett vissza Reichenauból Bécsbe és számos egyéneknek adott audientiát. * Császár ö Felségei c. május 22-ki legmagasb határozatánál fogva a legfelsőbb törvényszék feloszlatott magyar tanácsának még rendelkezhető helyzetben levő hivatalnokai és szolgái részére a kedvezményi időhatárt 1863. ápril utoljáig (bezárólag) kegyelmesen meghosszabbítani méltóztatott. * Császárné ő Felsége, mint a „W. Zig“ értesül, Kissingenbe fog menni. * Albrecht Főherczeg öcs. fensége már fölgyógyult és magas hitvesével Hildegarde főherczegnével 27 kén volt Weilburgba érkezendő. * Magyar gyorsíró-egylet. A magyar gyorsiró egylet félévi közgyűlése f. é. május 25-én megtartatott a budai reáltanoda egyik tantermében. A helybeli egyleti tagok többsége, valamint a közönség részéről is többen voltak jelen. Gaszner Lajos egyleti elnök úr megnyitó beszédében előadó, hogy a gyorsíró-egyletnek többféle akadályt kellett leküzdeni, melyek közül hármat emelt ki: az elégséges erők hiányát, a gyorsírói rendszerek különbségét és az ügy iránt a nagy közönségben uralkodó s részint ismeretlenség, részint félreértésből eredő közönyösséget. Ezen akadályokat az egylet már nagyrészben leküzdő s igy valamint az egylet, úgy a gyorsirászat jövője is biztosítottnak látszik ; de annál több a teendő a gyorsírás átalánositására, hogy ez idővel a közönséges írást pótolhassa. Ezen elnöki beszéd az egész közgyűlés által tetszés és éljenzéssel fogadtatván, következett Szombathy Ignácz alelnök jelentése az egylet múltja és jelenéről. Az előadás két részre oszlik : először a külföldi és hazai gyorsírászati irodalom ismertetése adatik, és pedig a külföldi rövid vázlatban, a magyarországi teljesebben éstészeti észrevételekkel kísérve, másodszor a magyar gyorsíróegylet keletkezése, fejlődése és mai állása iratik le röviden a közönség számára. Ezek után következett a megvizsgált egyének tagokká választása és a megürült tisztviselői helyek betöltése, mi megtörténvén, az elnök felolvasá az egyleti tagok neveit. Tiszteletbeli elnök Hajnik Károly, elnök Gászner Lajos, alelnök Szombathy Ignácz, első jegyző dr. Gross Lipót, másodjegyző (új) Kónyi Manó, pénztárnok dr. Ország Sándor, ellenőr Rupp Zsigmond, könyvtárnok Fenyvessy Adolf, bizottmányi tagok : Lechner Lajos, Marcegin Antal, Teller Károly, (újak) Vándory Gusztáv és Weiss József. — Budapesti rendes tagok: Büttner József, Marsovszky Gyula, Richter Antal, dr. Szarvassy József, Fölsinger Ignácz, Szokoly Gyula, dr. Hegedűs János, Wimmer Vilmos, Rupp Imre, Móricz Ferencz, Nyomárkay Bertalan, Grünwald Bernát, Tarkovits József, Novák Szilárd, Szily Kálmán, Wagner Géza, (újak) Konkoly Thege József, Angyal József, Literáty Foghtay Dénes és Réső Ensel Sándor. — Vidéki rendes tagok: Fischer Ernő (Pátyon), dr. Kelemen Móricz (Bécs), Németh Imre (Sopron), Tischler Gusztáv (Kassa), Ritook Zsigmond (N.-Várad), Láng Géza (Sz.-Fehérvár), Perkics János (Sz. Endre), Papp József (N.-Várad), Timkó Ferencz (II.-Szeben), Bartal Károly (Pozson), Vass János (Vaskoh), Markovics János (Bécs), Fabó Schmiedel Sándor (Raguza), dr. Burián Ármin Ferdinánd (Bécs). Tiszteletbeli tagok: Feley József, Áldásy Antal, Kammermayer Károly, Szontagh Pál. A választások után Fenyvessy Adolf rövid beszédet tartott Stolze Vilmosról, kinek 64 ik születésnapját a berlini gyorsíró egylet f. hó 14 -én ünneplé meg. Stolze emlékére F. ur beszéde a jegyzőkönyvbe fölvétetik. Ezután felolvasák mint könyvtárnok az egylet könyvtári szerzeményeinek jegyzékét. Végre felolvastattak az elnökséghez érkezett levelek, melyek közöl legfontosabb a budai polgármesteri hivatal 1862. febr. 6 iki 146. számú körlevele, melylyel jelentetik, hogy a nm. kir. helytartó ő excjának m. é. deczember 26 -án 14.306. elnöki számú k. leirata következtében az 1852. nov. 26 -án kelt egyleti törvény fennállónak nyilváníttatik, s igy az egyleti közgyűlések felsőbb helyen előlegesen bejelentendők. Erre az elnök kijelenté, hogy ő a jelen rendelet minden pontjának eleget tett, hogy mégis országfejedelmi biztos a közgyűléshez ki nem rendeltetett, ezt hajlandó azon bizalomnak tulajdonítani, melylyel a nm. kir. helytartótanács ez egylet iránt viseltetik. . , Az ülés ezek után befejeztetett. * Pesten a hazai képzőművészetek számára egy Szerda május 28.