Sürgöny, 1862. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1862-05-28 / 123. szám

Második évi folyam. 123. szám — 1862. Kiserkesztö-hivatal: Bart’tok­ tere 7. sz. a. földszint. kiadó hivatal: Barátok tere 7. sz. a fö­ldsz.int. Előfizeth­etni janich* — September 1­4 havi folyamára 5 forint 50 krajczárral. A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala. „SÜRGÖNY“ HIVATALOS RÉSZ. Legfelsőbb rendeletből néhai M­a t­h i­­­d. hesseni nagyherczegnő ő kir. fenségéért az udvari gyász máj. 27-től kezdve 18 napon át következő változtatással, t. i. az első tiz napon át, máj. 27-től jun. 5 ig bezárólag mély, s arra az utóbbi 8 napon át, jun. 6-tól 13 ig be­zárólag fél gyász fog viseltetni. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hiv­­talban, barátok­ ter­e 7 szám, fü­ld szint. Vidéken bérmente­s levelekben , minden posta hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak au­striai értékben. Budapesten házhoz hordva. ft kr ft kr Egész é­vre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — Vidékre, naponkint postán ft kr , ft kr Egész évre 16 — Évnegyedre 4 — Félévre 8 — ItEMHIVATALOS KÉSZ. T á­j­é k o z á s. Tegnap mondottuk, hogy a Goyon Lavalette-féle gyönyörűséges változatok egymást váltogató kedves versenye ismét beállni látszik, s a mai tudósitások megerősítik ezt, csak azon különbséggel, hogy Goyon helyett más névnek hangzatossága teendi füleinket türelem-próbára. Goyon senatorrá neveztetvén, nem tartják lehetségesnek, hogy ő többé proconsul-forma állására visszatérjen; helyette azonban menne egy más tábornok, még szélesb hatáskörrel , egyesít­vén magában mind a diplomatiai mind a katonai küldetés feladatát. Ezen küldetésre Niel táborna­gyot említik, kinek személyisége épen nem volna egyértelmű a franczia politika változásával. Így szól ma a tudósítások egyik része, de rögtön belevág a „Köln. Ztg.“-nak már annyiszor jól értesült brüsseli levelezője s állítja, miszerint a tegnap említett csá­szári terv már ismét nem tetszik s uj tervek kigondolása találtatik szükségesnek , de történ­ni — mindenesetre fog valami s Lavalette okvet­lenül visszatér Rómába. Ezen levelező szerint a tuileriák római politikájában csak pillanati határozat­lanság állt be, de fordulat semmi esetre sem történt. Ekként tehát ismét szabadságunkban áll, hinnünk, a­mit akarunk, a valót úgy sem tudhatjuk. Ekkorig a korábban emlegetett nagy változások­ból csak két dolog valósult: egyik Goyon töknok visz­­szahivatása a legmagasb megelégedésnek minden n ó­­dori tanúsítása mellett; másik a római őrségnek újra­szervezése. S ezt mi idézi elő? a hivatalos nyilatkozat szerint a franczia hadsereg álladékának leszállítása. Miből állhatand tehát az utonszervezés ? a római őrség álladékának a franczia seregéhez arányosításában; ebből tényleg elbocsáttatott egynéhány ezred, azt en­nélfogva leszállitandják — néhány századdal. Ez aligha erősen le nem bütendi a római nemzeti pártnak vérmes reményeit, mely már is azt hivé, hogy június közepéig olasz csapatok lesznek az örökváros­ban s a bourbonista menekültek mind Monacóban, melynek egésséges levegőjét különösen Ferencz király­nak is nagyon ajánják. Mi az önkénytesek meghiúsult becsapási válla­,­latát illeti, az „Opin. nat.“ állítja, miszerint Victor Emánuel, tüstént Turinba visszaérkezte után, kimerítő jelentést kívánt be a lombardiai eseményekről s a vizsgálat már mégis kezdetett Milanóban . Gari­baldi azonban nem fél attól , mert a felelősség csu­pán Mazzinit illeti. Bizonyos , hogy Mazzini csak­ugyan Milanóban volt, de mint az „Italia“ mondja, a vállalat meghiúsulta után tüstént elmenekült s máj. 23- kan már Calaisba érkezett, honnan még az estre Londonba ment.­­ Egyébiránt ha Garibaldi maga nem részes is ama vállalatban, a befogatások el­leni föllépése mégis eléggé compromittálja őt a ki­rály irányában is, s ez azonnal egy tábornokát küldé hozzá, kitől természetesen meghallandja véleményét s magaviseletét. Mi a közvéleményt illeti, ez az ünnepelt néphőst elég szigorún ítéli meg, mit mutat az, hogy a Boggiotól megjelent röpirat: „Garibaldi vagy a tör­vény­ már első nap roppant keletnek örvendett. Való­színűnek tartják ennélfogva, hogy Garibaldi nem­so­kára, talán szívének még egy rohamos kiöntése után a királynál, Caprerába visszatérend. A kurhesseni ügyben semmi új, annyit a mai berlini tudósítások is mondanak, hogy a porosz csapa­toknak bevonulása már nem valószínű , a hesseni mi­nisterekkel mi történik, még semmi sem hallatszik. Omer pasának rennelgő jelentését nyomban kö­veté egy Dervis pasának megveretéséről szóló sür­göny. E szerint ezen pasa a dugai szorosoktól véres fővel volt kénytelen hátrálni. Ha tehát még Niksicsbe sem birt bejutni, hogyan juthatnak a törökök Monte­negróba? Egyébiránt ezen visszavezetés 17,18, és 19 re esik ; a bécsi török követség pedig a bevonulást 24-ére téve, tehát várjuk be a következő tudósításokat. Mélt. Danielik János ez, pü­­pök és kir. helyt. tanácsos ur beszéde a pesti kir. világi gymnasium, egyetemi könyvtár, csil­lagda, kórodák s a kir. műegyetemnek Pesten elhelye­zése ügyében kinevezett, bizottmány kebelében. T. bizottmány ! A kiküldetésről, melylyel minket a nmélt. m. kir. helytartótanács megbízni méltóztatott, a felolvasott ma­gas megbízási iratból kellőleg értesültünk. Nem talá­lom szükségesnek az általunk végzendő munkálatnak horderejét bővebben fejtegetni. A m. kir. műegyetem­nek Budáról Pestre áttétele, — ennek, valamint a he­lyiség nélkül levő világi gymnasiumnak, továbbá az egyetemi könyvtár, csillagda s kóroda hová leendő el­helyezéséről, a netalán megveendő telkek­ és emelendő épületekről, az ezek alapjául szolgálandó tervek- s költségvetésről, valamint a költségeknek atalán mily forrás- és alapokból teendő fedezéséről kellene véle­ményt adnunk. Nehéz feladat­ kétségkívül, kivált a jelenlegi kö­rülmények között, midőn az illető katholikus országos alapok­ minden bevételei igénybe vétették, s így első pillanatra szinte kétségbeesett kísérletnek látszhatnék, ezek törzsvagyonát oly tetemes tőke mennyiséggel, mint a­milyet a kérdéses vállalatok igénylendenek, megcson­kítani akarni. A szükség azonban szemközt áll velünk, elnapo­lás által csak növekedhetik, de el nem háríttathatik. A pesti szent­ ferencziek kolostorát, melyben az egyetemi könyvtár majd elhelyezve van. Ő cs. kir. Apostoli Fel­sége még 1857-ben adta vissza a szerzetnek, melynek az eredeti tulajdona volt. Megfelelő orvosi kórodák hiánya mellett szenvedhet az orvosi gyakorlati tudo­mány s az országos egészségi ügy, melyre majdnem ki­zárólag az ezen egyetemben képezett tudorok ügyel­nek ; hogy ne is említsem, mikép az innen következte­­tett praxis­hiány szolgál ürügyül, hogy az egyetem or­­vostudori okleveleinek érvényessége, egyetemünk te­kintélyének nem csekély megsértésével, az örökös tar­tományokban kétségbevonatik. A csillagda hivatásá­nak köre napjainkban tágult, és épen nem válik dicső­ségünkre, hogy a már nemcsak az égi, hanem a földi lengő elemek tüneményeire, ezeknek amazokhozi vi­szonylati tekintetben, igy kiterjeszkedő tudományos észleletek, melyek ma már a természetbúvár kiváló figyelme tárgyai s temérdek gyakorlati eredményt ígér­nek, a Lajthánál végződnek, következőleg az ez irány­­bani további extensiv és intensiv haladásnak e határá­nál mintegy gát vettetik.—Egy második gymnásium­­nak szüksége Pesten szintén el nem vitázható, s mi­után a cs. kir. Apostoli Felsége e szükségről értesülve, annak fölállítását 1858 ban legkegyelm­esebben elren­delni méltóztatott , okvetlenül szükséges gondoskodni az épületről is, melyben az pár év múlva elhelyezendő lesz, a midőn tudniillik Pest városa a volt német szín­ház azon részének is, hol ezen tanintézet jelenleg léte­zik, építéséhez fog.­­ A­mi a műegyetemet illeti : a t. bizottmány tanulmányozni fogja azon okokat s helyi körülményeket, melyeknél fogva e nagy intézetnek Bu­dáról Pestre áttétele sürgettetik. S ha önök ezen oko­kat alaposaknak, azaz olyanoknak találandják, melyek az áttételnek nemcsak ajánlatos és kívánatos, hanem szükséges voltát is legyőzendik, nem maradand egyéb hátra, mint a beismert szükség alapján ennek helyi­sége­s költségei iránt is a tárgyalást megindítani, s a javaslatot elkészíteni. Ily szükséggel szemközt csak magasztalnom s di­csőítenem kell a m. kir. helytartótanács fm. elnökségét s ennek az ország minden irányábani felvirágoztatását ezélzó törekvései sorában azon, a hazai mivelődést és tiszt tartós alapossággal előmozdítani törekvő intézke­dését, melylyel e nagy műhöz az előmunkálatok kez­deményezését valódi hazafias lélekkel elrendelni ke­gyeskedett. A halogatás, elnapolás bizonyára csupán azt ered­ményezheti, hogy a­mit ma egyszerű költséggel lehe­tett volna eligazítani, az már például tíz év múlva csak is kétszeres, sőt háromszoros áldozattal lesz fölállítható. Hogy ezt belássuk, elég csupán azon egy körülményre figyelmeztetnem, hogy a telkek, házak, anyagok értéke tetemesen emelkedhetik s kétségkívül emelkedni fog, ha hazánk politikai, nevezetesen az örökös tartomá­nyokhoz­ viszonyai egyszer megállapítva s véglegesen rendezve lesznek. Tartós alapon rendezett közviszo­nyaink bizalmat, a bizalom nagy beruházásokat, ezek élénk forgalmat eredményezendnek, s ki az, ki azon TARCZA Ismét valami a pesti ivóvizet illetőleg..­ ­. (Folytatás.) A czél, a tökély nem egyszerre, hanem többnyire lépcsőnként érezhetik el. Valamint a szellemi s anyagi, az állati és növényi életnek vannak bizonyos korszakai, úgy sok más dolgok, különösen az iparágak kifejlő­dései is, bizonyos fokozatokon mennek keresztül. Néz­zük például Bécs városában, az ivóvízre nézve, stádiu­monként mi intézkedések történtek, és még most jelen­leg is mi újabbak terveztetnek ? A. Első stádium volt általánosan a kutak használata. E czélból majd minden háznál építtetett kút. A­honnan a nevezett bizottmány a Bécsben létező kutak számát 10.000-re — egynek-egynek előállítási költsé­gét 150 — és így a­ kutakban fekvő tőkét 1,500,000, vagyis másfél millió forintra teszi. Az ivóvíz a lakosok szaporodásával nem csak nagyobb mennyiség­ben igényeltetett, hanem a több-több rondaságok ku­­takbal szivárgása miatt rosszabbnak, sőt néhol ihatat­lannak találtatott. Ekkor előállott a B. Második stádium, és távolabbról for­rásvizek vezettettek be a városba, részint nyilvános és köz-, részint külön és magán czélokra. I. Ilyen nyilvános és közvizveze­­tékek: a. A Hernalsi vízvezeték az Alserpatakból, Hernals és Dörnbach körül, naponként 8000—10,000 akó mennyiségben. b. Az Alber­tini vízvezeték. Az úgynevezett Halterthalban, ugyanis Hütteldorf közelében, 4000 öl­­nyi — és igy egy mérföldnyi — csatornán , több he­gyekből és megfúrt kutakból összegyű­jtetik a víz, és onnan két csövön Hütteldorf, Baumgarten, Penczing, Sechshaus és Fünfhauson keresztül Bécsbe a mariahilfi és több víztartó medenczékbe naponként 6000—7000 akó mennyiségben folyik. c. A herczeg Eszterházy és mariahilfi vizvezetés, amaz egy kútból lóerővel szivattyúztatik fel, emez pedig a mariahilfi linea közelében levő forrás­ból ered, és együtt naponként 800—1000 akó vizet adnak. d. A báró Dittrich- és matzlei­ns­dor­fi vizvezetés, a matzleinsdorfi linea közelében, egy kővel kirakott kútból naponként 200—400 akót visz b e. A Laurentzergrundi vízvezetés a for­rásokból gyűjtött 1000—1200 akóból, többek közt az új piacz (Neu Markt) medenc­éjébe és a kapuczinusok zárdájába is szolgáltat vizet. 1. A K­á­r­o­l­y­i vízvezeték a wiedeni magasabb helyek lejtőségein gyűjtött és egy mayerhofuterai kút­ból szaporított vizből naponként 800—1000 akót hoz. Végre g. A cs. kir. udvari vizvezetékekbeli kifolyás, mely a matzleinsdorfi Hétkuti-rét (Sieben -­brünnerwiese) vizéből eredvén , naponként 200—400 akó vizet bocsát a Margiti várpiaczon levő medenczébe. — így hát ezen hét rendbeli nyilvános és köz­czélú vizvezetések (noha az első néhány magán épüle­tekbe is bevezettetik) Bécs városának minden 24 óra alatt, összesen 17,000—21,000 akó vizet adnak. II. A külön és magán vízvezetékek: 1. A cs. kir. Hernalsi kormány vizvezeté­k­e, Ottakring tájékáról. 2. A cs. kir. Schottenfeldi vizvezetés az Altlerchenfeldi templom közeléből. 3. A cs. kir. Dornbachi udvari vízvezeték, a Gallizin hegyek lejtőségén gyűjtve, Dornbachon, Hernalson és a Neulerchenfeldi lineán keresztül a jó­zsefvárosi lovas kaszárnya vizfogatékába vitetik. 4. A Magyar Gárda udvaráral vizve­zetés, Ottakring tájékáról az Altlerchenfeldi főutczán be a magyar Gárda-házba. 5. A cs. kir. Hétkuti udvari vízvezeték Matzleinsdorfról Reinprechtsdorfon, az uj Wiedenen és Erzsébet hidján keresztül a Burgba és több helyekre. 6. A cs.kir. Ottakringi vizvezetés, a Gallizin hegy aljában gyűjtő csatornákból megy a cső Otta­­kringon, Neulerchenfelden, a Józsefvárosi császár ntezán s a népkerten keresztül a Löwerstrassei reservoirba, és több helyekre. 7. Az Ottakringi udvari vízvezeték a jó­zsefvárosi császár ntezán jön be a lovas kaszárnyába. 8. A Belvederi vízvezeték, Latzbergen ered­vén, jön a Belvederbe, párhuzamosan pedig ezzel egy másik vízvezeték a herczeg Schwarczenberg kertjébe. 9. HerczegLichtensteini vízvezetékHer­­nalsról az Alserpatak bal partján levő kútszobából (Brunnstube), az úgynevezett Strudelhofi reservoirba. 10. Herczeg Lichtensteini másik vízve­zeték Wakringről, az ottani forrásból. 11. Ismét herczeg Lichtensteini vízve­zeték a döblingi szökő és artézi kutakból. Mind­ezen külön és magán vízvezetékek pedig Bécs városának naponként összesen 8000—10,000 akó vizet szolgáltat­nak, és mind ezek, mind az előbbiek, több ugró kuta­kat is képezt­ek. Parisban, hol már a régi rómaiak, Galliában táborozásuk alkalmával, vízvezetéket készí­tettek — jelenleg 80 közönséges szökő­kút van. C. Harmadik stádiumát teszi a bécsi ivó­viz irányában kifejtett gondoskodásnak a­ Ferdi­­nánd császári vizvezeték (Kaiser Ferdinands Was­serleitung). V. Ferdinánd császár ugyanis Bécs városnak e czélra adván vissza a koronázási ajándé­kot, e nagyszerű eszme 1836 dik évben merült fel, melynek teljes létesítése azután 1841 ben mégis tör­tént, a­mint ezt a mariahilfi lineától jobbra eső és egy temető mellett levő Schmelcz-reservokr hom­lokzatán olvasható ezen felirat is mutatja : BEHÄLTER DER FERDINANDS WASSERLEITUNG. MDCCCXLI. A gépház a nussdorfi lineán kívül jobbra esik. Innen naponként 150,000 (erősebb meghajtással 200,000) akó filtrírozott víz 2,800 ölnyi — és így csak­nem 3/1 mértföld — távolságra, a mariahilfi jókora ma­gaslatig, három helyen levő víztartókba, 18 hüvelyk átmérőjű két csövön tolatik fel. Maga a szivattyúzó és viztológép, mely 100 lóerejü, 80,000 ftba, de az épüle­tekkel, reservoirokkal, csöve ezekkel sat. két millió­nál is többe került. A gőzgéphez mindennap kell 80 mázsa kőszén, melynek ára 70 forint és így egy év­ben mintegy 26,000 forint ára kőszén fogy el, s ezzel együtt az összes költség évenként mintegy 50,000 ftra megy, a­mi egy milliónak a kamatja. A mostani re­­servoirok közöl első a hernalsi, a Dunához mérve 170 öl magasságban. Ez egy 10 öles torony és víztar­tója, mint a gépész mondá, 8000, a­mint pedig mások állítják, 2500 akós. A második a neulerchenfeldi reservoir, a gépész szerint 10,000, mások szerint pe­dig 6000 akós víztartóval. A harmadik az imént emlí­tett Schmelcz-reservoir. Ez tulajdonképen egy mesterséggel csinált nagy hegy, ebben egy nagy pin­­cze és a pinczében, (mely meleg időben igen hideg) két víztartó medencze kőből kirakva, mindenik 9 láb mélységgel 9000 és így a kettő 18,000 akós. Ezen 3 rendbeli reservoirokból folyik immár különbféle át­mérőjű vascsöveken minden 24 óra alatt 150,000 akó viz szét a városba. Most van tervben még 700,000 akó víznek is feltolatása és a városbai szét­­vezetése. Ez a bécsi vizvezetés ugyan se minő­ségre, se mennyiségre nézve egészen ki nem elégítő , de azért ideiglenesen mégis hasznos intézet. Alant a gépház és a dunai csatorna közelében filtriroz­­tatik a víz és filtrirozott víz gépeztetik a magas­latba. Ellenben az altonai, s 1860 ban épült na­­gyobbszerű vízvezetéknél, Hamburg mellett, az A­l­­b­i­s iszapos vize, mert L­o­t­i­c­h­i­u­s szerint (Libri IV. Elégia IV. v. 70.) „Cornua­­­i­m­o­s a sustulit Albis aqua“ — a maga természeti valóságában tolatik fel a Bauers­berg 46 el­s­ő láb magas tetejére, és ott a hegytetőn fu­­r­­oztatván meg, három rendbeli, t. i. felfogó, üle­pítő és tisztitó medenczékben, ezekből egy mindjárt ott levő s befedett tiszta víztartóba megy és onnan 16, majd 15 hüvelyk átmérőjű öntött vascsövön a szinte másfél mértföldnyi távolságra eső városba. London­ban nem ily messze, hanem az a London-hid közelé­ben van a nagy vizmű, mely a város nagy részét folyó­vízzel látja el. Hamburgban, Altona mellett, 1844- ben végeztetett be az ilyen vizmü, de 4 évvel utóbb nyittatott meg. (Lásd „Die Stadt-Wasserkunst in Ham­burg von Aug-Fölseh, Hamburg 1851“). (Folyt. követk.) Napi újdonságok. * Császár Ő Felsége f. hó 26 -án reggel 9 óra­kor érkezett vissza Reichenauból Bécsbe és számos egyé­neknek adott audientiát. * Császár ö Felségei c. május 22-ki leg­magasb határozatánál fogva a legfelsőbb törvényszék feloszlatott magyar tanácsának még rendelkezhető hely­zetben levő hivatalnokai és szolgái részére a kedvezmé­nyi időhatárt 1863. ápril utoljáig (bezárólag) kegyelmesen meghosszabbítani méltóztatott. * Császárné ő Felsége, mint a „W. Zig“ érte­sül, Kissingenbe fog menni. * Albrecht Főherczeg ö­cs. fensége már fölgyó­­gyult és magas hitvesével Hildegarde főherczegnével 27 kén volt Weilburgba érkezendő. * Magyar gyorsír­ó-egylet. A magyar gyors­­iró egylet félévi közgyűlése f. é. május 25-én megtartatott a budai reáltanoda egyik tantermében. A helybeli egyleti tagok többsége, valamint a közönség részéről is többen voltak jelen. Gaszner Lajos egyleti elnök úr megnyitó beszé­dében előadó, hogy a gyorsíró-egyletnek többféle akadályt kellett leküzdeni, melyek közül hármat emelt ki: az elég­séges erők hiányát, a gyorsírói rendszerek különbségét é­s az ügy iránt a nagy közönségben uralkodó s részint isme­retlenség, részint félreértésből eredő közönyösséget. Ezen akadályokat az egylet már nagyrészben leküzdő s igy valamint az egylet, úgy a gyorsirászat jövője is biztosított­nak látszik ; de annál több a teendő a gyorsírás átaláno­­sitására, hogy ez idővel a közönséges írást pótolhassa. Ezen elnöki beszéd az egész közgyűlés által tetszés és éljenzés­sel fogadtatván, következett Szombathy Ignácz alel­­nök jelentése az egylet múltja és jelenéről. Az előadás két részre oszlik : először a külföldi és hazai gyorsírá­szati irodalom ismertetése adatik, és pedig a külföldi rövid vázlatban, a magyarországi teljesebben és­­tészeti észrevételekkel kísérve, másodszor a magyar gyorsíró­­egylet keletkezése, fejlődése és mai állása iratik le rövi­den a közönség számára. Ezek után következett a megvizsgált egyének ta­gokká választása és a megürült tisztviselői helyek betöl­tése, mi megtörténvén, az elnök felolvasá az egyleti tagok neveit. Tiszteletbeli elnök Hajnik Károly, elnök Gász­ner Lajos, alelnök Szombathy Ignácz, első jegyző dr. Gross Lipót, másodjegyző (új) K­ó­n­y­i Manó, pénztárnok dr. Ország Sándor, ellenőr Rupp Zsig­­mond, könyvtárnok Fenyvessy Adolf, bizottmányi tagok : Lechner Lajos, Marceg­­­in Antal, Teller Károly, (újak) V­á­n­d­o­r­y Gusztáv és Weiss József. — Budapesti rendes tagok: Büttner József, Mar­­sovszky Gyula, Richter Antal, dr. Szarvassy József, Föl­singer Ignácz, Szokoly Gyula, dr. Hegedűs János, Wim­mer Vilmos, Rupp Imre, Móricz Ferencz, Nyomárkay Bertalan, Grünwald Bernát, Tarkovits József, Novák Szilárd, Szily Kálmán, Wagner Géza, (újak) Konkoly Thege József, Angyal József, Literáty Foghtay Dénes és Réső Ensel Sándor. — Vidéki rendes tagok: Fischer Ernő (Pátyon), dr. Kelemen Móricz (Bécs), Németh Imre (Sopron), Tischler Gusztáv (Kassa), Ritook Zsigmond (N.-Várad), Láng Géza (Sz.-Fehérvár), Perkics János (Sz. Endre), Papp József (N.-Várad), Timkó Ferencz (II.-Szeben), Bartal Károly (Pozson), Vass János (Vas­­koh), Markovics János (Bécs), Fabó Schmiedel Sándor (Raguza), dr. Burián Ármin Ferdinánd (Bécs).­­ Tiszte­letbeli tagok: Feley József, Áldásy Antal, Kam­­mermayer Károly, Szontagh Pál. A választások után Fenyvessy Adolf rövid be­szédet tartott Stolze Vilmosról, kinek 64 ik születésnapját a berlini gyorsíró egylet f. hó 14 -én ünneplé meg. Stolze emlékére F. ur beszéde a jegyzőkönyvbe fölvétetik. Ezu­tán felolvasá­k mint könyvtárnok az egylet könyvtári szerzeményeinek jegyzékét. Végre felolvastattak az elnökséghez érkezett leve­lek, melyek közöl legfontosabb a budai polgármesteri hiva­tal 1862. febr. 6 iki 146. számú körlevele, melylyel jelen­tetik, hogy a nm. kir. helytartó ő excjának m. é. deczem­­ber 26 -án 14.306. elnöki számú k. leirata következtében az 1852. nov. 26 -án kelt egyleti törvény fennállónak nyilváníttatik, s igy az egyleti közgyűlések felsőbb helyen előlegesen bejelentendők. Erre az elnök kijelenté, hogy ő a jelen rendelet minden pontjának eleget tett, hogy mégis országfejedelmi biztos a közgyűléshez ki nem ren­deltetett, ezt hajlandó azon bizalomnak tulajdonítani, melylyel a nm. kir. helytartótanács ez egylet iránt vi­seltetik. .­ , Az ülés ezek után befejeztetett. * Pesten a hazai képzőművészetek számára egy Szerda május 28.

Next