Sürgöny, 1862. november (2. évfolyam, 252-276. szám)
1862-11-22 / 269. szám
azon véleményt, s szereti hinni, hogy Ő Felségének jelenléte a legyezkedési ügyben már féldiadalt képezne; emlékezik Corvin Mátyás példájára, ki midőn a nemzet nagyjai vele meghasonlottak, annyira, hogy Kazimir lengyel herczeget a trónra meghívnák, váratlanul megjelent ellenei körében s személyes jelenlétének varázsa által teljesen magához hóditá ezeket; s azt hiszi, hogy az Ő Felségének Budára lejövetelét indítványozott ur előtt is hasonló példa lebegett. Mindamellett szükségesnek tartja, hogy a korona a jelen viszonyok közt ismerje (főlegesen ama föltételeket , melyek a nemzet engedékenységének lényegét képezik; a koronának tudnia kell, hogy közénk lévén nem találkozik-e a múlt országgyűlés szelmével, mert új kísérletet saját méltósága tekintetéből nem kockáztathat. E czélból czikkíró előleges tanácskozmányt hisz létesítendőnek, hasonlót az esztergomi tanácskozmányhoz, mely a főkancellár önmaga megjelenése mellett Esztergom, Budapest vagy Bécsben egybegyűlvén, a jelen átalakulási ügyre vonatkozó több kérdés tárgyalásával foglalkoznék. Ily országos intézkedés végetti tanácskozmányok hazánk történetében nem ismeretlenek. Ezen tanácskozmány fontolóra venné, hogy miután most az örökös tartományok is örvendenek alkotmánynak, melyet respectálnunk kell, miként idomítandó a két alkotmány, a nemzeti függetlenség feláldozása nélkül, úgy egymáshoz, hogy karöltve járhassanak. Nehogy t. i. a szabadságot élvező két szabad fél tulajdon előnyére törekedjék felhasználni azon érdekeket, melyek a közös fejedelem személyével szövetkeznek, szükséges, hogy ezen érdekek alkotmányos korlátok közé szoríttassanak, hogy a közös viszonyok, közös ügyek közösen, igazságos arányú befolyással intéztessenek el. Nagy horderejűek e tekintetből azon formák meghatározása, melyek közt jövőre e két alkotmányos ország ügyei intéztetnek, a birodalmi egység és hatalom nem csak sértetlen fenntartása, hanem szilárdítása és növelésével is. A febr. 26-ki pátens keretében nyújtott forma ellen tiltakozott a nemzet, mert nélküle jött létre, s mert az Sz. István koronáját s a magyar nemzetet territoriális és politikai törvényes önállásából képes kiforgatni.Más formát kell tehát találni, s ez lenne a tanácskozmánynak fő feladata. Szerző azt hiszi , hogy az ilyféle előleges tanácskozás, melyben a honszeretet, a státusbölcseség és korona iránti hűség karjaira támaszkodva fog a trón előtt megjelenni, úgy a fejedelem, mint a nemzet részéről kellő méltány- * * lással és elismeréssel találkozandik az eredményt illetőleg. Hogy aztán ily egyesülés törvény által szentesíttethetik, erre nézve egy újabb kérdés merül föl, t. i. a megyei bizottmányok és országgyűlési választások miként rendeztessenek ? E kérdést szándékozik szerző jövő czikkében fejtegetni. Az „Ost-Deutsche Postában a helyzetre vonatkozólag ma jelentős czikket találunk. Szemközt néz e lap azon gyakran előremondott esetléggel,hogy ha jövő tavaszszal az olasz és délszláv forradalmi propaganda egyesülése valósulni fog, akkor Olaszországban Velencze lesz a jelszó, s a görögök jól combinált diversiót fognak az olaszok javára tenni. Az „Ost-Deutsche Post“ hall ugyan harczias előkészületekről a Pónál s az Alsó-Dunánál, de nem tulajdonít azoknak komoly jelentősséget. Mi a délszláv forradalmi lármát illeti, annyiszor gyűltak ott már föl egyes szikrák, s aludtak ismét el, hogy a tűz általánossá válásától alig tarthatni mindaddig, míg egy-egy’ nagyhatalomnak — lord Russell azon nyilatkozata ellenében , hogy Anglia Törökország lételét fenyegető minden támadás esetére beavatkozik, kedve nem jó a keleti kérdést napirendre hozni. Szintúgy az olasz törekvésekre vonatkozólag is azt hiszi az „O. D. P.“, miszerint az austriai ministernek nem arra kell tekintettel lenni, várjon Grennában építenek-e hajókat s Turinból rendelnek-e minden oldalról fegyvereket , hanem arra, várjon valószínű-e, hogy Francziaország alkalmasnak találja a pillanatot az Alpeseken ismét keresztülmenni. S erre az „Ost D. P.“ következőkben felel meg : Mig Napoleon figyelme Amerikára van öszpontosulva, a míg e miatt az angol szövetségnek kell elsőséget adnia az orosz fölött : valóban Austriának nem kell attól félnie,hogy a Tuileriák kabinetjének bábjai egyedül kezdenek futni. Ezen időt, midőn Drouyn de Lhuys van kormányon, az austriai külügyminiszer részéről jobb lesz akár szövetségek kötésére, akár Francziaországgal az olasz kérdés iránti közvetlen egyezkedésre használni föl, mintha mereven ahhoz ragaszkodnának, hogy Victor Emanuel minden állítólagos hadkészületével daczoljanak. A földhitelintézet közgyűlése. (November 21-dikén, délelőtti 11 órakor.) A mai közgyűlésre az alapító tagok ismét nagy számmal jelentek meg, s a jelenlevők közt volt K. Heilenbach horvátországi küldött is, aki a magyar földhitelintézethez a horvát részreli csatlakozást képviselte. Elnök Majláth György excja a mai gyűlést 'Wimm ffyr.'Ji L 6 n y a i Menyhért alapító tagnak egy fontos előterjesztésére utalva nyitotta meg. Lónyai Menyhért úr a közgyűlés teljes figyelmét érdeklő indítványát következőleg formulázva terjesztő elő : „A felügyelő bizottmány megválasztatván, összeül és elnökét s helyettes elnökét megválasztja. A felügyelő bizottmány elnöksége magát az intézet elnökségével érintkezésbe teszi, hogy azon tárgyakban, melyeknél a felügyelő bizottmány közreműködése kívántatik, az együttmunkálás kezdetét vehesse. Az elnökség az intézet rendezésére szükséges teendők elhatározása végett az intézeti elnökség vezetése mellett működendő rendező bizottmányt összehívja, melynek tagjai az intézeti két elnök, a felügyelő bizottmány elnöke, két, a felügyelő bizottmány által saját kebeléből választott tag, a két igazgató, a jogtanácsos és a közgyűlés jegyzője. Amennyiben a rendező bizottmány ezen tanácskozása folyamában még az igazgatói állomások betöltve nem lennének, a bizottmány véleményadás végett meghívhat tanácskozásaiba ily ügyekben tapasztalással bíró szakférfiakat. A rendező bizottmány feladata minden az intézet első rendezéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, a kezelési költségek mennyisége és fedezésének módja iránt, az intézet helyiségéről és fölszereléséről gondoskodni, az intézeti működés minden egyes részleteire vonatkozó utasítások kidolgoztatását eszközölni. Az utasítások kidolgozásánál következő eljárás követendő: Az egyes ügyszakok hivatalköre, teendői és egymásközi viszonyai az alapszabályokban és ügyviteli rendszabályokban lévén megszabva, ezek alapján a kölcsönügyi igazgató kidolgozandja minden a záloglevelek, jövedékjegyek és pénztári utalványok készíttetése, kibocsátása, a kölcsönügy nyilvántartására és kezelésére, könyvvezetés és számvitelre, — a pénzügyigazgató a hitel és bizományi szak vezetésére, a könyv- és számvitelre, tartalék- és törlesztési alapra, — a jogtanácsos a jogügyletekre vonatkozó utasításokat, — és azokat felülvizsgálat s helybenhagyás végett a rendező bizottmány elé terjesztik. A rendező bizottmány munkálatát befejezvén, az elnökség az alapítók közgyűlését összehívja és a rendező bizottmány munkálatát jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszti. Az intézet vezető orgánumai díjaztatása iránt a felügyelő bizottmány az elnökséggel folytatott értekezés után terjeszti javaslatát az alapítók közelebbi" közgyűléseddé jóváhagyás végett. Az alárendelt, tisztviselők fizetése iránt határozni az elnökséggel egyetértőleg az igazgatóság hatásköréhez tartozik. Miután az intézeti működések megkezdhetése a szabályok 32. §-a szerint vidéki bizottmányok létezését feltételezi, addig is, míg a szabályok 35. §-a értelmében az intézet végleges szervezése véghezmehetne, a vidéki bizottmányok ideiglenesen megalakítása szükséges. A rendező bizottmány tehát tekintetbe vévén hazánk közigazgatási, földművelési és földértéki viszonyait, elosztja az országot oly egyes vidékekre, hol egy-egy vidéki bizottmány fölállítása szükséges. Ez megtörténvén, az igazgatóság és felügyelő bizottmány vegyes tanácskozásaiban megállapíttatnak azon bizalmi férfiak, kik az egyes vidéki birtokosok köréből fölkérendők a végből, hogy addig is, míg a szabályok 35. § a szerinti végleges rendezés megtörténnék, a vidéki bizottmány teendőjét magukra vállalnák. A vidéki bizottmányok teendőiről szóló utasítást az igazgatóság dolgozza ki, és a rendező bizottmánynak felülvizsgálat és helybenhagyás végett előterjeszti. A fölebbi előmunkálatoknak febr. 20-kan be kell végeztetni és ugyanaddig az intézeti elnökség és igazgatóság részéről egy külön nyomatott értesítésben köztudomásra kell hozatni mindannak, mit az intézettel akár kölcsön ügyben, akár más czélból viszonyba lépni kívánó közönségnek tudnia szükséges, — egyszersmind a rendező bizottmánynak intézkednie kell, hogy az alapszabályok 98. 99. és 100. §§. nyomán, a tartalékalap megalakítása is befejeztessék, és az Ö cs. kir. Felsége által annak bővebb fölszerelésére az országos pénztárból kirendelt segélyezési első részlet folyóvá tétele s a tartalékalapba leendő átvétele iránti lépések megtörténjenek. A fentebbi előmunkálatok folyamában részint az alapszabályszerű választások, részint elnöki kinevezés útján betöltve lévén már az intézet működéséhez szükséges állomások és hivatalok, az intézet működése kezdetét veendi, ait az elnökség fog maga útján köztudomásra hozni." Ezen pontok minden további discussio nélkül közhelyesléssel elfogadtattak és határozattá emeltettek. Ezután a kitűzött választásokra kerülvén a sor, miután gr. Károlyi István a szavazatszedő bizottmány elnökségéről visszalépett, helyébe gr. Cziráky János választatott, úgyszintén Tisza Kálmán úr is kilépvén a szavazati bizottmány tagjai sorából, helyébe az elnök a közgyűlés helyeslésével ifj. hg Eszterházy Pált ajánlotta. A közgyűlés óhajtását fejezvén ki, hogy a szavazatszedő bizottmány eljárását azonnal tenné meg. gr. Károlyi György a munkálat gyorsabb befejezése érdekében ezen bizottmány tagjainak még kettővel szaporítását indítványozá, mire e két tag az alapítók középnemesi osztályából kijelöltetett. A mai semiinium a felügyelő bizottmány választására is kiterjesztetvén,)gr. Cziráky czélszerűnek javaslá, hogy időnyerés végett ezen bizottmány 18 rendes és 18 póttagja egyszerre választassék meg akkép, hogy a legkevesebb szavazattal bírók lesznek a póttagok. Ennek utána a szavazás eredményének bevárása tekintetéből az ülés egy órára felfüggesztetett, azonban a választások eredménye csak holnap (22-én) fog közzététetni. A hadügyministérium költségvetése f. hó 19 -én volt a pénzügyi bizottmányban napirenden. Hadügyminister úr figyelemreméltó előadással nyito me a tanácskozást, melynek kivonata ez : „Egy hadsereg sem felelhet meg magas rendeltetésének önérzet nélkül, ámde ezen önérzet legbiztosb alapja, irigyelnek önök egy hosszú évi katonai tapasztalásnak, a saját jól biztosított védképesség s a hálás hon elismerése felőli meggyőződés. De ha az első a védképes állapotnak nyilvánvaló megcsonkítóa által megzavartatik, s ez által kérdésbe helyeztetik a második, s minden egyesre nézve érezhetővé tétetik, hogy irodalmi albumra. Az előfizetési felhíváson olvasuk: „A magyar írók segélyegylete által az alaptőke javára kiadandó „Részvétkönyve“ czímű szépirodalmi albumra. A magyar írók segélyegylete alapszabályai kötelességévé tették az igazgató választmánynak a segélypénztár alapját az összes irók közremunkálásával szerkesztendő évkönyvek kiadása által is növelni. A választmány egyelőre csak egy évenként kiadandó szépirodalmi album megnyitását határozta el „Részvét könyve“ czim alatt, melynek 1863-dik évi folyamára ezennel előfizetés nyittatik Az album a jövő 1863 dik évi mártiusban fog megjelenni, mintegy 25—30 ivén, finom velin papíron, gr. Batthyányi Lajosné arczképével díszítve. — Előfizetési dij diszkötésü példányra 5 ft, közönséges kötésben 4 ft o. o. Az előfizetési pénzek februárig ideig, titkár és szerkesztő Gyulai Pálhoz (Sándor utcza 17. sz.) beküldendők. — A gyűjtőknek minden tiz példány után egy tisztelet-példánynyal szolgálunk. Egyesületünk e vállalatát talán fölösleges részvétélre ajánlanunk annak a közönségnek, mely magát az egyesületet oly melegen karolta fel. úgy hiszszük elég lesz annyit mondanunk : ez albumnak kettős czélja van: egyfelől növelni az egylet tőkéjét, azt a tőkét, melynek kamatai az özvegyek, árvák, betegek sorsa enyhítésére fordíttatnak ; másfelől pedig egy oly könyvvel gazdagítni az irodalmat, mely, szépirodalmi íróink összes erejétől támogatva, mintegy anthologiáját igyekszik nyújtani mindannak, mit kisebb művekben szépirodalmunk előállíthat.“ Aláírásokat szerkesztőségünk is elfogad ezen „Részvét könyv“ érc, mely az ügy élén álló két kitűnő írónk vezetése alatt szellemi kincseskönyv ígérkezik lenni. • A pestbudai hangászegyleti zenede részére következő ajándékok folytak be, u. m. A szavallati könyvtárba: Vaisz Sándor szavaltak tanszaki növendéktől, a) Vachott Sándorné : „Báthory Erzsébet" költői beszély. b) Kölcsey Ferencz munkái, Szemere Pál kiadása 1 se kötet, c) Erdélyi János : „Szabad hangok“; d) Shakspeare : „Coriolan“, fo.rditás Petőfy Sándor, e) Ormódi Bertalan : „Magyar Romanzero“. Thaly Kálmán úrtól az általa szerzett „Székely kürt“ czimü költeménye. A pénztárba Zadix Hermann úr 6 ft 30 krt adományozott, mely ajándékokért a zenedei választmány forró köszönetét nyilvánosan kijelenti. Közli : Ritter Sándor, egyleti titkár. * Gr. Károlyi Györgynél ma d. e. 11 órakor az erdély-kolozsvár-brassói vasútvonal ügyében tanácskozmány tartotik, melyen magyar urainkon kivül az erdélyi (illetőleg kolozsvári) küldöttség és a Cultur-Verpin képviselői is jelen lesznek. * Noha az aradszebeni vasútra vonatkozólag — írja az „Alföld“ — egy idő óta egészen elhallgattak a hírek, azonban az ügy maga háttérbe nem szoríttatott; ellenkezőleg ennek pártolói kifejték mindazon tevékenységet, melyet a biztos sikerre nézve szükségesnek láttak, így jelenleg egész határozottsággal állítják, hogy legújabban több angol tőkepénzes az arad szeben - vöröstoronyi vasút kiépítését elhatározta s a tiszai pálya átvétele végett alkudozást kezdett meg az osztrák hitelintézettel . E. hó 23 -án d. e. 11 órakor az alföldi vaspályatársaság tart közgyűlést a köztelken , — 25-ben pedig az első magyar gőzhajótársaság közgyűlése lesz a Lloyd teremben. * A budai pályaudvar közelében több új építkezés következtében egy utcza nyittatott, mely vasut-utczának neveztetik. * A „nemzeti kör“ közelebb megjelent évkönyvéből kitűnik, hogy a társaság joana# 11^4. ragotoz&ml&l, s jövedelme az utóbbi évről 23,20- ft. * A nemzeti kör tegnapelőtt d. u. 4 órakor tartott közgyűlése a gr. Ráday-könyvtárnak a pesti reform főtanoda számára való megszerzésére 100, s a budai népszínház segélyzésére szintén 100 főót szavazott meg. Indítványba hozatott a nemzeti színház erkélyrészének kibérlése is, azonban ez indítvány 20—25 szavazattöbbséggel elvettetett. A választások eredményét még nem lehet tudni. A gyűlés — mely tegnap igen népes és zajos volt — folytattatik. * A nov. hó 11 én Kaposvárott tartott iskolai gyűlés alkalmával, irja a „Z. S. Közi.“ Tevely Elek h. ügyvéd az alapítványi tőke növeléséhez 160 o é. frttal járult. Az építésre adtak : Zichy Antal 200 frtot, urbérkárpótlási kötelezvényekben; dr. Kozma József 100 o. é. frtot. Ugyanezen ülés alkalmával Kacskovics Sándor, mint az iskola érdemes tömeggondnoka, évi tiszteletdíját, 210 o. é. forintot, egy kaposvári gymnasiumi rajztanári állomás biztosítására felajánlotta. Freistädtler, a kaposvári uradalom haszonbérlője ötvenezer téglát ajándékozott a helybeli gymnasium építésére. * A zalamegyei gazd.egyesület rendes féléves közgyűlését f. hó 10 k én tartotta N.Kanizsán a „Zöldfa“ vendéglő nagy termében, mélt. Batthyányi Lajos gróf ur elnöklete alatt. A gyűlésre számosan jelentek meg a tagok közül, s az elnöklő gróf ur lelkes beszéddel nyitá meg a gyűlést, mindnyájunk fájdalmára jelentvén ki telt. Oszterhueber József urnak az elnökségről való leköszönését, ezt követő Deák Ferencz ur tiszteletbeli taggá neveztetése harsogó éljenek közt. A szakosztályok felolvasták működésöket. A jövő közgyűlés Csáktornyára határoztatott, az állat és gazdászati gépek kiállítása pedg Keszthelyre. A jelen volt tagok nagyobb része N. Kanizsára óhajtotta volna inkább a kiállítást, de mivel a helybeli városi tanács- és uradalmi tisztségből I. Hegedűs József ügyvéd úr kivételével senki sem volt jelen s a nemes testületnek e részben semmi ajánlat sem létetett, a kiállításból eredő előny és haszontól elesett. * A német színházban az itteni szegények javára tegnapelőtt a hires törpék közreműködésével rendezett előadás 750 ftot jövedelmezett, mely összeg a csekély napi költségek levonása után egészen a fentebbi czélra fordittatott. * B. 8 n a görög kir. követ leányának egybekelése Ypsilanti herczeggel a napokban fog megtartatni, — miután a fiatal házaspár azonnal Páriába utazik. A hg itt akarja nyilvánosságra juttatni feleletét Kalergis görög követ azon levelére, mely trónjelöltsége ellen szól. * Schosberger nagykereskedő és házbirtokos , a lipótvárosi templomra 500 ftot ajándékozott. * Az ágost. evang. magyar egyház negyedszázados jubilaeuma alkalmából jövő vasárnap lakoma tartotik, melyre számos világi, egyházi, politikai és tudományos tekitély hivatalos. * Muraközben három csendőrlaktanyát állítottak fel, u. m. Csáktornyán, Kotoriban és Muraszerdahelyen. A legénység egy része dupla fegyvert kap, s a Zala és Somogyban levő csendőrök számára mintegy 200 revolvert várnak. * Hugo Károly, az „Egy magyar király“ költője csakugyan megérkezett Bécsbe, és mint halljuk, ott autómimikai előadásokat fog tartani, mégpedig barátai (?) óhajtására antik tonikában, mi átkozottul jól veheti ki magát. * A cseh nemzeti színház f. hó 18 kán nyittatott meg, igen nagy és lelkes közönség jelenlétében. A mintegy 1000 nézőt magába foglaló nézőtér zsúfolva megtelt. A jelenlevői, Közi toOD katonai és polgári tekintélyek is voltak. A Láz igen jól és díszesen van berendezve, noha rendkívül rövid idő alatt és jutányosan épült. A közönség ünnepies hangulata még inkább emelkedett a prolog s az utána következett eredeti tragoedia által, melynek czíme „Král Yukasin“, szerzője Halek. Mint mondják, egyike gyengébb műveinek és nagyon is soká tartott, hogy nem soká éljen. * Az aradi erélyes városkapitány körültekintő intézkedéseinek sikerült azon rablógyilkosok néhányát, kik f. hó 7-ről 8-kára menő éjjel Schneitler Jakab urat életétől és vagyonától barbár módra megfosztották, kipuhatolni és befogni. Arad város biztosának Ritt József urnak, s a simándi járás biztosának Klezsó Imrének már 7 egyén adatott át, kik részvétüket e bűntényben már be is vallották. Az elrablott vagyonból 2 ló, egy kocsi, egy revolver és több megbillogzott zsák, s az elhurczolt gabna egy része is kézre került. * A híres történészeti festész és a bécsi képzőművészetek cs. k. akadémiájának tanára Ku p ewie s er Lipót f. hó 18-kán délben fél 2 órakor meghalt. Született AlsóAustriában 1796. oct. 17 kén. Kitűnő érdemeiért Ő cs. Felsége által a Ferencz József renddel diszitteték föl. Számos művei közt legjelesbek a klosterneuburgi és neuhausi oltárképek. * Újpalota: Gr. Festetics palotája a museum mögött, a lovagló iskola szomszédjában már tető alatt áll. Az önálló, három homlokzatot képező építményi alakú b 1 építésznek szabad, valódi plastikai hatásra adott alkalmat ezen épületnél, mit nem annyira a beosztásban, mint a kapu és ablaknyílások nagyszerű arányaiban és az olasz módú fedélben látunk megoldva. Míg maga a palota a florenczi paloták szilárd mintájára diszittezik, a gazdagon ellátndó belső fölszerelésre a kellemes életörömöket leheltő XV. Lajos féle renaissance időm van elfogadva. A terjedelmes épület Wechselmann építész gyakorlati vezetése alatt nagy gyorsasággal jött létre és az anyagi munka mellett a Neuschlosz Károly-féle gőzfagyárban készült kitűnő fedél dicséretes említést érdemel. Mit azonban itt különösen ki kell emelnünk, az, hogy a palota hazafias tulajdonosa ép oly tapintatosan mint széplelkűleg elhatárzó, az egész művészi pompás kiállítást csupán hazai művészek és iparosok által hajtatni végre. Ez nyilvános elismerést érdemel és valóban, ha a szakértő Marsalkó, Szandház diszítő-szobrászoknak, Iványi és Katocsai műasztalosoknak, Wiener kárpitos és más jeles szakmestereinknek munkáit a drága külföldiekkel egybehasonlítja, tapasztalni fogja, hogy a nevezettek egy derék építész vezetése mellett, az itteni rendesebb műformákon kívül még többre is alkalmasak, és hogy ily utánzásra méltó példák által nálunk pénzt és ügyességet mily könnyen lehetne a hazában megtartani és localizálni. * Tegnapelőtt a fővárosi művészbarátok s a journalistika képviselői Polák helybeli derék orvos lakásán Ketten Henrik fiatal művész által egy kedélyes estélyre voltak hivatalosak, hol a jelenvolt művészek : Ketten, Reményi, Huber Károly és József s Jaiteles urak által nyújtott gazdag művészi élmények ez estvét a nagyszámú vendégkoszorura nézve feledhetlenné tették s egyszersmind büszkévé azon meggyőződés önérzetében, hogy hazánk fővárosa a ritkább tehetségek összetalálkozásában a legelőkelőbb fővárosokkal versenyezhet és mi ezt még tetemesen emeli, hogy e tehetségek, kik közöl többen már a félvilágot koszorú-aratással járták be, földjeink, ha■zánkfiai. Az estély szellemi fűszerét képező rögtönzött programaiból Kettennek egy trióját emeljük ki, melyet 9 éves korában szerzett, s ebben zeneszerzői tehetségének , már akkor kitűnő bizonyítványát adta; továbbá Reményi „hallgató magyar nótáját“, mely egyike e művész leghatásosabb szerzeményeinek s általa itt megkapó tűzzel és lelkesedéssel adatott elő; végre egy sajátszerű impromptu-t, melyet a két nevezett művész kettősben rögtönzött, a lelkük művészi összetalálkozásának és megértésének meglepő bizonyítványául szolgált. A Huber Károly és Józseffel előadott remek trió szintén az est fénypontjai közé tartozott; továbbá Jaitelesnek, a sói disant zongora-czigánynak talp alá játszott magyar nótái is az est fűszeréhez tartoztak. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy ezúttal a kis Ketten mint énekes is bemutatta magát, egy általa szerzett zsolozsmát adván elő. Sajnáljuk nagyúri palotáinkat, hogy csak kevés az köztük, mely hasonló estélyeknek megnyitná termeit. * Győrött a marhahús fontja 24 kr., mig Marmaros-Szigeten e hó elején 11 krról 9 krra szállíttatott le. A „Győri Közi.“ méltán kiált fel velünk: Boldog marmarosiak ! * Pályadij. Egy lelkes hazafi öt aranyat tett le a „P. Himn.“ szerkesztőségénél, mint pályadijat azon dallamra, mely Vörösmartynak egyik hymnusára szereztessék. E hymnus átalánosan ismert ugyan , de oly szép, hogy nem tartjuk feleslegesnek ez alkalomból egész terjedelmében közleni, a mint következik : Isten segíts ! királyok Istene ! Emeld hozzád fel a király szivét, Értelme legyen, mint napod szeme, Hogy végig lássa roppant helyzetét : Hogy a ki fényben milliók felett van, Legyen dicsőbb erényben, hatalomban. Isten segíts ! népeknek Istene ! Tedd jóra munkássá e nemzetet, Hogy a mihez fog óriás keze, Végére hajtson minden kezdetet, Add, hogy mit ember ész vagy kéz kid ihat, Ne várja mástól, mint szerencsedijat. Isten segíts! országok Istene ! Ruh&zd fel áldá siddal e hazát, Hogy mint az őskor boldog édene, Dusán virítson bérezen, sikon át S a mig keblén a bük örömben élnek, Pallost mutasson fondor ellenének. Isten segíts ! szabadság Istene ! Add, hogy megértsük a nagy szózatot; Adj csüggedetlen szivet is vele, Hogy tűrni tudjak, mint szent jogot : Tiszteljük azt a törvény érez szavában , ha inni kell, a vérnek bíborában. Mindenható egyesség Istene 1 Ki összetartod a világokat, Engedd, hogy bármi sorsnak ellene, Vezessen egy nemes, nagy gondolat ! Hogy nemzetünknek mindenik nyomára Ragyogjon emberméltóság Bugára 1 A pályázat kezelésére a zenede kéretett föl.