Sürgöny, 1862. november (2. évfolyam, 252-276. szám)

1862-11-22 / 269. szám

azon véleményt, s szereti hinni, hogy Ő Felségé­nek jelenléte a l­egyezkedési ügyben már fél­diadalt képezne; emlékezik Corvin Mátyás pél­dájára, ki midőn a nemzet nagyjai vele megha­­sonlottak, annyira, hogy Kazimir lengyel her­­czeget a trónra meghívnák, váratlanul megjelent ellenei körében s személyes jelenlétének varázsa által teljesen magához hóditá ezeket; s azt hiszi, hogy az Ő Felségének Budára lejövetelét indít­ványozott ur előtt is hasonló példa lebegett. Mindamellett szük­ségesnek tartja, hogy a korona a jelen viszonyok közt ismerje (főlegesen ama föltételeket , melyek a nemzet engedéke­ny­­ségének lényegét képezik; a koronának tud­nia kell, hogy közénk lévén nem találkozik-e a múlt országgyűlés szel­­mével, mert új kísér­letet saját méltósága tekintetéből nem koc­káz­­tathat. E czélból czikkíró előleges tanácskoz­­mányt hisz létesítendőnek, hasonlót az esztergo­mi tanácskozmányhoz, mely a főkanc­ellár ö­nmaga megjelenése mellett Esztergom, Budapest vagy Bécsben egybegyűlvén, a jelen átalakulá­si ügyre vonatkozó több kérdés tárgyalásával foglalkoznék. Ily országos intézkedés végetti tanácskozmányok hazánk történetében nem is­meretlenek. Ezen tanácskozmány fontolóra venné, hogy miután most az örökös tartományok is örvende­nek alkotmánynak, melyet respectálnunk kell, miként idomítandó a két alkotmány, a nemzeti függetlenség feláldozása nélkül, úgy egymáshoz, hogy karöltve járhassanak. Nehogy t. i. a sza­badságot élvező két szab­ad­ fél tulajdon előnyére törekedjék felhasználni azon érdekeket, melyek a közös fejedelem személyével szövetkeznek, szükséges, hogy ezen érdekek alkotmányos kor­látok közé szoríttassanak, hogy a közös viszo­nyok, közös ügyek közösen, igazságos arányú befolyással intéztessenek el. Nagy horderejűek e tekintetből azon formák meghatározása, melyek közt jövőre e két alkotmányos ország ügyei in­téztetnek, a birodalmi egység és hatalom nem csak sértetlen fenntartása, hanem szilárdítása és növelésével is. A febr. 26-ki pátens keretében nyújtott forma ellen tiltakozott a nemzet, mert nélküle jött létre, s mert az Sz. István koronáját s a magyar nemzetet territoriális és politikai törvényes önállásából képes kiforgatni.Más formát kell tehát találni, s ez lenne a tanácskozmánynak fő feladata. Szerző azt hiszi , hogy az ilyféle elő­leges tanácskozás, melyben a honszeretet, a stá­­tusbölcseség és korona iránti hűség karjaira tá­maszkodva fog a trón előtt megjelenni, úgy a fejedelem, mint a nemzet részéről kellő méltány- * * lással és elismeréssel találkozandik az eredményt illetőleg. Hogy aztán ily egyesülés törvény által szentesíttethetik, erre nézve egy újabb kérdés merül föl, t. i. a megyei bizottmányok és ország­gyűlési választások miként rendeztessenek ? E kérdést szándékozik szerző jövő czikkében fej­tegetni. Az „Ost-Deutsch­e Postában a helyzetre vo­natkozólag ma jelentős czikket találunk. Szem­közt néz e lap azon gyakran előremondott eset­léggel,hogy ha jövő tavaszszal az olasz és délszláv forradalmi propaganda egyesülése­ valósulni fog, akkor Olaszországban Velencze lesz a jelszó, s a görögök jól combinált diversiót fognak az olaszok javára tenni. Az „Ost-Deutsche Post“ hall ugyan harczias előkészületekről a Pónál s az Alsó-Dunánál, de nem tulajdonít azoknak ko­moly jelentősséget. Mi a délszláv forradalmi lármát illeti, annyiszor gyűltak ott már föl egyes szikrák, s aludtak ismét el, hogy a tűz általánossá válásától alig tarthatni mindaddig, míg egy-egy’ nagyhatalomnak — lord Russell azon nyilatkozata ellenében , hogy Anglia Tö­rökország lételét fenyegető minden támadás ese­tére beavatkozik, kedve nem jó a keleti kérdést napi­rendre hozni. Szintúgy az olasz törekvé­sekre vonatkozólag is azt hiszi az „O. D. P.“, miszerint az austriai ministernek nem arra kell tekintettel lenni, várjon Grennában építenek-e hajókat s Turinból rendelnek-e minden oldalról fegyvereket , hanem arra, várjon valószínű-e, hogy Francziaország alkalmasnak találja a pil­lanatot az Alpeseken ismét keresztülmenni. S erre az „Ost D. P.“ következőkben felel meg : Mig Napoleon figyelme Amerikára van öszpon­­tosulva, a míg e miatt az angol szövetségnek kell elsőséget adnia az orosz fölött : valóban Austriának nem kell attól félnie,­hogy a Tuile­­riák kabinetjének bábjai egyedül kezdenek futni. Ezen időt, midőn Drouyn de Lhuys van kormá­nyon,­ az austriai külügyminiszer részéről jobb lesz akár szövetségek kötésére, akár Franczia­­országgal az olasz kérdés iránti közvetlen egyez­kedésre használni föl, mintha mereven ahhoz ragaszkodnának, hogy Victor Emanuel minden állítólagos hadkészületével daczoljanak. A földhitelintézet közgyűlése. (November 21-dikén, délelőtti 11 órakor.) A mai közgyűlésre az alapító tagok ismét nagy számmal jelentek meg, s a jelenlevők közt volt K. Heilenbach horvátországi küldött is, a­ki a ma­gyar földhitelintézethez a horvát részreli csatlakozást képviselte. Elnök Maj­láth György­­ excja a mai gyűlést 'Wimm ffyr.'Ji L 6 n y a i Menyhért alapító tagnak egy fontos előter­jesztésére utalva nyitotta meg. L­ó­n­y­a­i Menyhért úr a közgyűlés teljes figyelmét érdeklő indítványát követ­kezőleg formulázva terjesztő elő : „A felügyelő bizottmány megválasztatván, összeül és elnökét s helyettes elnökét megválasztja. A felügyelő bizottmány elnöksége magát az inté­zet elnökségével érintkezésbe teszi, hogy azon tár­gyakban, melyeknél a felügyelő bizottmány közremű­ködése kívántatik, az együ­ttmunkálás kezdetét vehesse. Az elnökség az intézet rendezésére szükséges teen­dők elhatározása végett az intézeti elnökség vezetése mellett működendő rendező bizottmányt összehívja, melynek tagjai az intézeti két elnök, a felügyelő bizott­mány elnöke, két, a felügyelő bizottmány által saját kebeléből választott tag, a két igazgató, a jogtanácsos és a közgyűlés jegyzője. A­mennyiben a rendező bizottmány ezen tanács­kozása folyamában még az igazgatói állomások betölt­ve nem lennének, a bizottmány véleményadás végett meghívhat tanácskozásaiba ily ügyekben tapaszta­lással bíró szakférfiakat. A rendező bizottmány feladata minden az intézet első rendezéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, a kezelési költségek mennyisége és fedezésének m­ódja iránt,­­ az intézet helyiségéről és fölszereléséről gon­doskodni, az intézeti működés minden egyes részleteire vonatkozó utasítások kidolgoztatását eszközölni. Az utasítások kidolgozásánál következő eljárás követendő: Az egyes ügyszakok hivatalköre, teendői és egy­­másközi viszonyai az alapszabályokban és ügyviteli rendszabályokban lévén megszabva, ezek alapján a kölcsönügyi igazgató kidolgozandja minden a záloglevelek, jövedékjegyek és pénztári utalványok ké­szíttetése, kibocsátása, a kölcsönügy nyilvántartására és kezelésére, könyvvezetés és számvitelre, — a p­é­n­z­­ü­gyigazgató a hitel és bizományi szak vezetésére, a könyv- és számvitelre, tartalék- és törlesztési alapra, — a jogtanácsos a jogügyletekre vonatkozó uta­sításokat, — és azokat felülvizsgálat s helybenha­gyás végett a rendező bizottmány elé terjesztik. A rendező bizottmány munkálatát befejezvén, az elnökség az alapítók közgyűlését összehívja és a ren­dező bizottmány munkálatát jóváhagyás végett a köz­gyűlés elé terjeszti. Az intézet vezető orgánumai díjaztatása iránt a felügyelő bizottmány az elnökséggel folytatott érteke­zés után terjeszti javaslatát az alapítók közelebbi" köz­gyűléseddé jóváhagyás végett. Az alárendelt, tisztviselők fizetése iránt határozni az elnökséggel egyetértőleg az igazgatóság hatásköréhez tartozik. Miután az intézeti működések megkezdhetése a szabályok 32. §-a szerint vidéki bizottmányok létezését feltételezi, addig is, míg a szabályok 35. §-a értelmé­ben az intézet végleges szervezése véghezmehetne, a vidéki bizottmányok ideiglenesen megalakítása szük­séges. A rendező bizottmány tehát tekintetbe vévén hazánk közigazgatási, földművelési és földértéki viszo­nyait, elosztja az országot oly egyes vidékekre, hol egy-egy vidéki bizottmány fölállítása szükséges. Ez megtörténvén, az igazgatóság és felügyelő bizottmány vegyes tanácskozásaiban megállapíttatnak azon bizalmi férfiak, kik az egyes vidéki birtokosok köréből fölkérendők a végből, hogy addig is, míg a szabályok 35. § a szerinti végleges rendezés megtör­ténnék, a vidéki bizottmány teendőjét magukra vál­lalnák. A vidéki bizottmányok teendőiről szóló utasítást az igazgatóság dolgozza ki, és a rendező bizottmány­nak felülvizsgálat és helybenhagyás végett előter­jeszti. A fölebbi előmunkálatoknak febr. 20-kan be kell végeztetni és ugyanaddig az intézeti elnökség és igaz­gatóság részéről egy külön nyomatott értesítésben köz­tudomásra kell hozatni mindannak, mit az intézettel akár kölcsön ügyben, akár más czélból viszonyba lép­ni kívánó közönségnek tudnia szükséges, — egyszers­mind a rendező bizottmánynak intézkednie kell, hogy az alapszabályok 98. 99. és 100. §§. nyomán, a tarta­lékalap megalakítása is befejeztessék, és az Ö cs. kir. Felsége által annak bővebb fölszerelésére az országos pénztárból kirendelt segélyezési első részlet folyóvá tétele s a tartalékalapba leendő átvétele iránti lépések megtörténjenek. A fentebbi előmunkálatok folyamában részint az alapszabályszerű választások, részint elnöki kinevezés útján betöltve lévén már az intézet működéséhez szük­séges állomások és hivatalok, az intézet működése kezdetét veendi, a­it az elnökség fog maga útján köz­­tudomásra hozni." Ezen pontok minden további discussio nél­kül közhelyesléssel elfogadtattak és határozattá emel­tettek. Ezután a kitűzött választásokra kerülvén a sor, miután gr. Károlyi István a szavazatszedő bizott­mány elnökségéről visszalépett, helyébe gr. Cziráky János választatott, úgy­szintén Tisza Kálmán úr is kilépvén a szavazati bizottmány tagjai sorából, helyébe az elnök a közgyűlés helyeslésével ifj. hg E­s­z­t­e­r­h­á­­z­y Pált ajánlotta. A közgyűlés óhajtását fejezvén ki, hogy a sza­vazatszedő bizottmány eljárását azonnal tenné meg. gr. K­á­r­o­ly­i György a munkálat gyorsabb befejezése érdekében ezen bizottmány tagjainak még kettővel­ szaporítását indítványozá, mire e két tag az alapítók középnemesi osztályából kijelöltetett. A mai semiinium a felügyelő bizottmány válasz­­tására is kiterjesztetvén,)gr. C­z­i­r­á­ky czélszerűnek ja­­vaslá, hogy időnyerés végett ezen bizottmány 18 ren­des és 18 póttagja egyszerre választassék meg akkép, hogy a legkevesebb szavazattal bírók lesznek a pótta­gok. Ennek utána a szavazás eredményének bevárá­sa tekintetéből az ülés egy órára felfüggesztetett, azon­ban a választások eredménye csak holnap (22-én) fog közzététetni. A hadügyministérium költségvetése f. hó 19 -én volt a pénzügyi bizottmányban napi­ren­den. Hadügyminister úr figyelemreméltó előadással nyito m­e a tanácskozást, melynek kivonata ez : „Egy hadsereg sem felelhet meg magas rendel­tetésének önérzet nélkül, ámde ezen önérzet legbiz­­tosb alapja, irigyelnek önök egy hosszú évi katonai ta­pasztalásnak, a saját jól biztosított védképes­ség s a há­lás hon elismerése felőli meggyőződés. De ha az első a védképes állapotnak nyilvánvaló megcsonkító­a által megzavartatik, s ez által kérdésbe helyeztetik a máso­dik, s minden egyesre nézve érezhetővé tétetik, hogy irodalmi albumra. Az előfizetési felhíváson olvasuk: „A magyar írók segélyegylete által az alaptőke javára ki­adandó „Részvétkönyve“ czímű szépirodalmi albumra. A magyar írók segélyegylete alapszabályai kötelességévé tették az igazgató választmánynak a segélypénztár alapját az összes irók közremunkálásával szerkesztendő évköny­vek kiadása által is növelni. A választmány egyelőre csak egy évenként kiadandó szépirodalmi album meg­n­yitását határozta el „Részvét könyve“ czim alatt, melynek 1863-dik évi folyamára ezennel előfizetés nyit­­tatik Az album a jövő 1863 dik évi mártiusban fog meg­jelenni, mintegy 25—30 ivén, finom velin papíron, gr. Batthyányi Lajosné arczképével díszítve. — Elő­fizetési dij diszkötésü példányra 5 ft, közönséges kötés­ben 4 ft o. o. Az előfizetési pénzek február­­­ig ideig, titkár és szerkesztő Gyulai Pálhoz (Sándor utcza 17. sz.) beküldendők. — A gyűjtőknek minden tiz példány után egy tisztelet-példánynyal szolgálunk. Egyesületünk e vállalatát talán fölösleges részvétélre ajánlanunk annak a közönségnek, mely magát az egyesületet oly melegen karolta fel. úgy hiszszük elég lesz annyit mondanunk : ez albumnak kettős czélja van: egyfelől növelni az egylet tőkéjét, azt a tőkét, melynek kamatai az özvegyek, ár­vák, betegek sorsa enyhítésére fordíttatnak ; másfelől pedig egy oly könyvvel gazdagítni az irodalmat, mely, szépirodalmi íróink összes erejétől támogatva, mintegy anthologiáját igyekszik nyújtani mindannak, mit kisebb művekben szépirodalmunk előállíthat.“­­ Aláírásokat szer­kesztőségünk is elfogad ezen „Részvét könyv“ érc, mely az ügy élén álló két kitűnő írónk vezetése alatt szellemi kincseskönyv ígérkezik lenni. •­ A pestbudai hangászegyleti zenede részére következő ajándékok folytak be, u. m. A s­z­a­­v­allati könyvtárba: Vaisz Sándor szavaltak tanszaki növendéktől, a) Vachott Sándorné : „Báthory Erzsébet" költői beszély. b) Kölcsey Ferencz munkái, Szemere Pál kiadása 1 se kötet, c) Erdélyi János : „Sza­bad hangok“; d) Shakspeare : „Coriolan“, fo.rditás Petőfy Sándor, e) Orm­ódi Bertalan : „Magyar Romanzero“. Thaly Kálmán úrtól az általa szerzett „Székely kürt“ czimü költeménye. A pénztárba Zadix Hermann úr 6 ft 30 krt adományozott, mely ajándékokért a zenedei vá­lasztmány forró köszönetét ny­ilvánosan kijelenti. Közli : Ritter Sándor, egyleti titkár. * Gr. Károlyi Györgynél ma d. e. 11 órakor az erdély-kolozsvár-brassói vasút­vonal ügyében tanácskoz­mány tartotik, melyen magyar urainkon kivül az erdélyi (illetőleg kolozsvári) küldöttség és a Cultur-Verpin képvi­selői is jelen lesznek.­­ * Noha az arad­szebeni vasútra vonatkozólag — írja az „Alföld“ — egy idő óta egészen elhallgattak a hírek, azonban az ügy maga háttérbe nem szoríttatott; ellenke­zőleg ennek pártolói kifejték mindazon tevékenységet, me­lyet a biztos sikerre nézve szükségesnek láttak, így je­lenleg egész határozottsággal állítják, hogy legújabban több angol tőkepénzes az arad szeben - vöröstoronyi vasút kiépítését elhatározta s a tiszai pálya átvétele vé­gett alkudozást kezdett meg az osztrák hitelintézettel . E. hó 23 -án d. e. 11 órakor az alföldi vaspálya­társaság tart közgyűlést a köztelken , — 25-ben pedig az első magyar gőzhajótársaság közgyűlése lesz a Lloyd teremben. * A budai pályaudvar közelében több új építkezés következtében egy utcza nyittatott, mely vasut-utczának neveztetik. * A „nemzeti kör“ közelebb megjelent évkönyvéből kitűnik, hogy a társaság jo­an­a# 11^4. ragot­oz&ml&l, s jövedelme az utóbbi évről 23,20- ft. * A nemzeti kör tegnapelőtt d. u. 4 órakor tartott közgyűlése a gr. Ráday-könyvtárnak a pesti reform fő­tanoda számára való megszerzésére 100, s a budai nép­színház segélyzésére szintén 100 főót szavazott meg. In­dítványba hozatott a nemzeti színház erkélyrészének ki­bérlése is, azonban ez indítvány 20—25 szavazattöbb­séggel elvettetett. A választások eredményét még nem lehet tudni. A gyűlés — mely tegnap igen népes és zajos volt — folytattatik. * A nov. hó 11 én Kaposvárott tartott iskolai gyűlés alkalmával, irja a „Z. S. Közi.“ Tevely Elek h. ügyvéd az alapítványi tőke növeléséhez 160 o­ é. frttal járult. Az építésre adtak : Z­i­c­h­y Antal 200 frtot, ur­­bérkárpótlási kötelezvényekben; dr. Kozma József 100 o. é. frtot. Ugyanezen ülés alkalmával Kacsko­vics Sándor, mint az iskola érdemes tömeggondnoka, évi tiszteletdíját, 210 o. é. forintot, egy kaposvári gymna­siumi rajztanári állomás biztosítására felajánlotta. Frei­städtler, a kaposvári uradalom haszonbérlője ötvenezer téglát ajándékozott a helybeli gymnasium építésére. * A zalamegyei gazd.­egyesület rendes féléves közgyűlését f. hó 10 k én tartotta N.­Kanizsán a „Zöldfa“ vendéglő nagy termében, mélt. Batthyányi Lajos gróf ur elnöklete alatt. A gyűlésre számosan jelen­tek meg a tagok közül, s az elnöklő gróf ur lelkes beszéd­del nyitá meg a gyűlést, mindnyájunk fájdalmára jelent­vén ki telt. Oszterhueber József urnak az elnökségről való leköszönését, ezt követő Deák Ferencz ur tisztelet­beli taggá neveztetése harsogó éljenek közt. A szakosztá­lyok felolvasták működésöket. A jövő közgyűlés Csák­tornyára határoztatott, az állat és gazdászati gépek ki­állítása ped­g Keszthelyre. A jelen volt tagok nagyobb része N. Kanizsára óhajtotta volna inkább a kiállítást, de mivel a helybeli városi tanács- és uradalmi tisztségből I. Hegedűs József ügyvéd úr kivételével senki sem volt jelen s a nemes testületnek e részben semmi ajánlat sem létetett, a kiállításból eredő előny­ és haszontól elesett. * A német színházban az itteni szegények javára tegnapelőtt a hires törpék közreműködésével rendezett előadás 750 ftot jövedelmezett, mely összeg a csekély napi költségek levonása után egészen a fentebbi czélra fordittatott. * B. 8­­ n a görög kir. követ leányának egybekelése Ypsilanti herczeggel a napokban fog megtartatni, — mi­után a fiatal házaspár azonnal Páriába utazik. A hg itt akarja nyilvánosságra juttatni feleletét Kalergis görög követ azon levelére, mely trónjelöltsége ellen szól. * Schosberger nagykereskedő és házbirtokos , a lipótvárosi templomra 500 ftot ajándékozott. * Az ágost. evang. magyar egyház negyedszázados jubilaeuma alkalmából jövő vasárnap lakoma tarto­tik, melyre számos világi, egyházi, politikai és tudomá­nyos teki­tély hivatalos. * Muraközben három csendőrlaktanyát állítottak fel, u. m. Csáktornyán, Kotoriban és Mura­szer­dahelyen. A legénység egy része dupla fegyvert kap, s a Zala és Somogyban levő csendőrök számára mintegy 200 revolvert várnak. * Hugo Károly, az „Egy magyar király“ költője csakugyan megérkezett Bécsbe, és mint halljuk, ott autó­­mimikai előadásokat fog tartani, még­pedig barátai (?) óhajtására antik tonikában, mi átkozottul jól veheti ki magát. * A cseh nemzeti színház f. hó 18 kán nyittatott meg, igen nagy és lelkes közönség jelenlétében. A mint­egy 1000 nézőt magába foglaló nézőtér zsúfolva megtelt. A jelenlevői, Közi toOD katonai és polgári tekintélyek is voltak. A Láz igen jól és díszesen van berendezve, noha rendkívül rövid idő alatt és jutányosan épült. A közönség ünnepies hangulata még inkább emelkedett a prolog s az utána következett eredeti tragoedia által, melynek czíme „Král Yukasin“, szerzője Halek. Mint mondják, egyike gyengébb műveinek és nagyon is soká tartott, hogy nem soká éljen. * Az aradi e­rélyes városkapitány körültekintő intéz­kedéseinek sikerült azon rablógyilkosok néhányát, kik f. hó 7-ről 8-kára menő éjjel Schnei­tler Jakab urat életétől és vagyonától barbár módra megfosztották, kipu­hatolni és befogni. Arad város biztosának Ritt József urnak, s a simándi járás biztosának Klezsó Imrének már 7 egyén adatott át, kik részvétüket e bűntényben már be is vallották. Az elrablott vagyonból 2 ló, egy kocsi, egy re­volver és több megbillogzott zsák, s az elhurczolt gabna egy része is kézre került. * A híres történészeti festész és a bécsi képző­mű­vészetek cs. k. akadémiájának tanára K­u p e­­­w­i­e s e­r Lipót f. hó 18-kán délben fél 2 órakor meghalt. Született AlsóAustriában 1796. oct. 17 kén. Kitűnő érdemeiért Ő cs. Felsége által a Ferencz József renddel diszitteték föl. Számos művei közt legjelesbek a klosterneuburgi és neu­­hausi oltárképek. * Újpalota: Gr. Festetics palotája a museum mögött, a lovagló iskola szomszédjában már tető alatt áll. Az önálló, három homlokzatot képező építményi alak­ú b 1 építésznek szabad, valódi plastikai hatásra adott alkalmat ezen épületnél, mit nem annyira a beosztásban, mint a kapu és ablaknyílások nagyszerű arányaiban és az olasz módú fedélben látunk megoldva. Míg maga a pa­lota a florenczi paloták szilárd mintájára diszittezik, a gazdagon ellá­tndó belső fölszerelésre a kellemes életörö­möket leheltő XV. Lajos féle renaissance időm van elfo­gadva. A terjedelmes épület Wechselmann építész gyakorlati vezetése alatt nagy gyorsasággal jött létre és az anyagi munka mellett a Neuschlosz Károly-féle gőz­fagyárban készült kitűnő fedél dicséretes említést ér­demel. Mit azonban itt különösen ki kell emelnünk, az, hogy a palota hazafias tulajdonosa ép oly tapintatosan mint széplelkűleg elhatárzó, az egész művészi pompás kiállí­tást csupán hazai művészek és iparosok által hajtatni végre. Ez nyilvános elismerést érdemel és valóban, ha a szakértő Marsalkó, Szandház diszítő-szobrászok­­nak, Iványi és Katocsai műasztalosoknak, Wi­e­­n­e­r kárpitos és más jeles szakmestereinknek munkáit a drága külföldiekkel egybehasonlítja, tapasztalni fogja, hogy a nevezettek egy derék építész vezetése mellett, az itteni rendesebb műformákon kívül még többre is alkal­masak, és hogy ily utánzásra méltó példák által nálunk pénzt és ügyességet mily könnyen lehetne a hazában meg­tartani és localizálni. * Tegnapelőtt a fővárosi művészbarátok s a journa­­listika képviselői Polák helybeli derék orvos lakásán Ketten Henrik fiatal művész által egy kedélyes es­télyre voltak hivatalosak, hol a jelenvolt művészek : Ket­ten, Reményi, Huber Károly és József s Jaiteles urak ál­tal nyújtott gazdag művészi élmények ez estvét a nagy­számú vendégkoszorura nézve feledhetlenné tették s egy­szersmind büszkévé azon meggyőződés önérzetében, hogy hazánk fővárosa a ritkább tehetségek összetalálkozásában a legelőkelőbb fővárosokkal versenyezhet és mi ezt még tetemesen emeli, hogy e tehetségek, kik közöl többen már­­ a félvilágot koszorú-aratással járták be, földjeink, ha­­■­zánkfiai. Az estély szellemi fűszerét képező rögtönzött programaiból Kettennek egy trióját emeljük ki, melyet 9­­ éves korában szerzett, s ebben zeneszerzői tehetségének , már akkor kitűnő bizonyítványát adta; továbbá Reményi­­ „hallgató magyar nótáját“, mely egyike e művész legha­­­­tásosabb szerzeményeinek s általa itt megkapó tűzzel és­­ lelkesedéssel adatott elő; végre egy sajátszerű impromp­­tu-t, melyet a két nevezett művész kettősben rögtönzött, a lelkük művészi összetalálkozásának és megértésének meglepő bizonyítványául szolgált. A Huber Károly és Jó­­zseffel előadott remek trió szintén az est fénypontjai közé tartozott; továbbá Jaitelesnek, a sói disant zongora-czi­­gánynak talp alá játszott magyar nótái is az est fűszeré­hez tartoztak. Nem hagy­hatjuk említés nélkül, hogy ezút­tal a kis Ketten mint énekes is bemutatta magát, egy ál­tala szerzett zsolozsmát adván elő. Sajnáljuk nagyúri pa­lotáinkat, hogy csak kevés az köztük, mely hasonló esté­lyeknek megnyitná termeit. * Győrött a marhahús fontja 24 kr., mig Mar­­maros-Szigeten e hó elején 11 krról 9 krra szállíttatott le. A „Győri Közi.“ méltán kiált fel velünk: Boldog mar­marosiak ! * Pályadij. Egy lelkes hazafi öt aranyat tett le a „P. Himn.“ szerkesztőségénél, mint pályadijat azon dallamra, mely Vörösmartynak egyik hymnusára szereztessék. E hymnus átalánosan ismert ugyan , de oly szép, hogy nem tartjuk feleslege­snek ez alkalomból egész terjedelmében közleni, a mint következik : Isten segíts ! királyok Istene ! Emeld hozzád fel a király szivét, Értelme legyen, mint napod szeme, Hogy végig lássa roppant helyzetét : Hogy a ki fényben milliók felett van, Legyen dicsőbb erényben, hatalomban. Isten segíts ! népeknek Istene ! Tedd jóra munkássá e nemzetet, Hogy a mihez fog óriás keze, Végére hajtson minden kezdetet, Add, hogy mit ember­ ész vagy kéz ki­d ihat, Ne várja mástól, mint szerencsedijat. Isten segíts! országok Istene ! Ruh&zd fel áldá siddal e hazát, Hogy mint az őskor boldog édene, Dusán virítson bérezen, sikon át S a mig keblén a bük örömben élnek, Pallost mutasson fondor ellenének. Isten segíts ! szabadság Istene ! Add, hogy megértsük a nagy szózatot; Adj csüggedetlen szivet is vele, Hogy tűrni tudjak, mint szent jogot : Tiszteljük azt a törvény érez szavában , ha inni kell, a vérnek bíborában. Mindenható egyesség Istene 1 Ki összetartod a világokat, Engedd, hogy bármi sorsnak ellene, Vezessen egy nemes, nagy gondolat ! Hogy nemzetünknek mindenik nyomára Ragyogjon emberméltóság Bugára 1 A pályázat kezelésére a zenede kéretett föl.

Next