Sürgöny, 1863. április (3. évfolyam, 74-98. szám)
1863-04-20 / 90. szám
Harmadik évi folyam. 90. - 1863. Szerkesztő-hivatal: Uri-utcza Libaeinszky-ház. kiadó-hivatal : 3 Aritok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak Budapesten házhoz hordva. Félévre 850 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ austriai értékben. Vidékre, naponkint po.tii Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ HIVATALOS KÉSZ. ö cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 5-röl Neur ihrer Ferencz komáromi kávés vezetéknevének „Nérei“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. k. Apostoli Felsége 1860. évi január 10-én kelt legfelsőbb határozatával a selyemtenyésztők serkentésére két rendbeli jutalomdijakat kegyeskedett kitűzni. Az első rendbeli jutalomdijak, 2000 forintnyi összegben, hat egymásután következő évre (1860—1865), a kisebb selyemtenyésztők számára lozó- inak, a következő feltételek alatt: 1. Az 1860—1865-ik években, évenkint összesen 2000 forintra menő pályadijak 5, 10, 15, 20, 25 és 60 forintos jutalmakban osztatnak ki a nép között. 2. Ezen jutalmakérti pályázásra elsősorban a kis termesztők vannak hivatva, e mellett különös tekintet leend : a) oly pályázókra, kik kimutatják, hogy selyembogaraik etetését saját termesztésű eperfalevelekkel eszközük; b) oly népiskolatanítókra, kik a selyem- és eperfatenyésztés emelése, vagy az ezen téren oktatás körül dicséretes működésüket kimutatják. 3. A jutalmakra pályázóknak ki kell mutatniok : a) illető lelkészeik bizonyítványa által a termelt selyemgubók, s a nevelt eperfák és bokrok számát; b) az eladott gubéknak a beváltó által bizonyított mennyiségét s minőségét, a beváltási áraknak bejelentése mellett; c) oly népiskolatanitóknak, kiknek érdemük főleg oktatás-adásban áll, ezt illető lelkészeik bizonyítványa által kell igazolniok. 4. A pályázóknak fennebbi kimutatásokkal kísért (bélyegtelen) kérvényeiket, minden évben october 15-ik napjáig Pesten, a magyar gazdasági egyesülethez kell beküldeniök. 5. A jutalmak kiosztása a magyar gazdasági egyesület által történik, s a jutalmazottak nevei nyilvánosan közzététetnek. A másodrendbeli jutalomdíjak a terjedelmes epreskertek ültetésére, és a selyemtenyésztésnek kitűnő módon fézésére tűzettek ki a következő feltételek alatt: I. A nagyobbszerű eperfaültetvényekre vonatkozólag összesen 500 darab arany jutalom fizetik ki, következő 37 díjra felosztva, u. m. egy díj 100, két díj 50, négy dij 26, tíz dij 10, és húsz dij 5 db aranynyal. 1. Versenyezhetnek községek és egyesek, minden oly kiterjedésű eperfaültetvénynyel, melynek egységei kifejezett minimuma egy kataszteri hold, vagy annak megfelelőleg kiültetett 100 darab nagy fa vagy 1000 futó ölnyi sövény. 2. Ezen ösztöndijak az eperfa-tenyésztésben 1866-ik évtől kezdve 1866 ik évig bezárólag felmutatott 6 évi eredményekre szólnak, s csak 1866-ik évben lesznek kiosztandók, minélfogva a versenyezni akarók az említett időszak alatt az eperfatenyésztés körül kifejtett szorgalmukról az illető megyei bizottmány által kiállított bélyegtelen bizonyítványt tartozandnak előmutatni, számszerinti kifejezésével annak , hogy a versenyző hány eperfát, vagy hány öl sövényt ültetett ki évről évre, s mily karban tartja eperfa-ültetvényeit, mely alkalommal megjegyeztetik, hogy a versenyző által a lefolyt hat év alatt alapított epreskerteket és ültetvényeket egy e végre a helyszínére kiküldendő k. biztos, az orsz. magy. gazd. egyesületnek általa e czélból kijelölendő képviselője közbejöttével vizsgálanda meg. Ezen eljárásról a részletes jelentés alapján történend azután a jutalmak utalványozása s kiosztása. 3. Az 1861-ik év előtti eperfa-ültetvények tulajdonosai, ha versenyezni akarnak, szintén a megyei bizottmány bélyegtelen bizonyítványával tartozandnak kimutatni nem csak a régi ültetvény létszámát, hanem az azt is, hogy az 1866-ik évi időszak alatt évről évre mennyivel szaporították, s mily mivelési állapotban tartották ültetvényeiket. 4. A jutalmazásoknál elsőséggel fognak bírni: a) az esetek egyenlősége mellett az új eperfa-ültetvények a régiek fölött; b) a nemesített ültetvények a természeti vad állapotban levők fölött; c) a terméketlen és egyéb gazdasági miveletre alig használható tereken állított ültetvények, úgyszintén a tagok körül szülőutakon, tehát a földnek minden más mivelési ágtól való elvonása nélkül eszközlött eperfa ültetések és sövényezések. II. A kitűnő módon űzött selyemtenyésztésre vonatkozólag összesen 2000 darab arany jutatom tűzetik ki, nevezetesen egy 1000, egy 500, egy 300, kettő pedig 100-100 darab aranynyal, szintén hat évi időszakra, t. i. az 1861-ik évtől kezdve 1866-ik évig bezárólag felmutatott eredményekre s hasonlóan csak 1866 ban lesznek kiosztandók. A versenyzési föltételek a következők : 1. A 100—100 darab aranyból álló két jutalomra a selyemtenyésztési üzlet legkisebbike a 6 évi saját tenyésztés után összesen 8 mázsa gubó. 2. A 300 darab aranyra a selyemtenyésztési üzlet legkisebbike a 6 évi saját tenyésztés után összesen 24 mázsa gubó. 3. Az 600 darab aranyra a selyemtenyésztési üzlet legkisebbike a 6 évi összes termés után 70 mázsa gubó és 4 Az 1000 darab aranyra az üzlet legkisebbike ugyancsak 6 évi összes termék után 140 mázsa gubó. Megjegyeztetvén e helyütt, hogy a 100 és 300 darab aranyra csak saját tenyésztésű gubókkal lehetene versenyezni, — ellenben az 600 és 100 darab aranyból álló jutalmakra azon selyemtenyésztők is versenyezhetnek, kik a kívánt gubó-menynyiséget részint saját tenyésztéssel, részint a falu vagy környékbeli nép által tenyésztett és beváltott gubókkal állítják ki. 5. Azon tenyésztők, akiknek a gubó beváltással összekötött saját tilaidájuk van, a jutalmazásnál — a többi körülmények egyenlősége mellett — elsőséggel birondnak. 6. A versenyzők az 186-ik évi időszak alatt a selyemtenyésztésben nyert eredményeket az illető megyei bizottmány bélyegtelen bizonyítványával tartoznak igazolni, kimutatván évről évre a saját tenyésztéssel előállított, valamint a fain vagy környékbeli nép által tenyésztett,név szerint, kiktől és mi áron beváltott gubó mennyiségét 7. A selyemipar fejlődésének figyelemmel kísérhetése végett ezenkívül a versenyzők a mennyiségről kinyert bizonyítványnyal (6-ik pont) egyszersmind, minden évben October havában selyemgubókat és legombolyitott selymez és pedig minden osztályból küldeni fognak az orsz. magyar gazdasági egyesületnek Pestre mutatványul s mintegy állandó kiállításra. 8. A versenyző selyemtenyésztési vállalatok szintén kir. biztos által, s a magyar gazdaegyesület kiküldöttje kíséretében fognak a helyszínén megvizsgáltatni, hogy az így nyert meggyőződés alapján annál igazságosabb ítéletet lehessen hozni. Végre megjegyeztetik, miszerint a bejelentések, illetőleg a bizonyítványok mind az eperfa ültetvényekre, mind pedig a selyemtenyésztésre nézve 1866-dik év october 15-dik napjáig Pestre, az országos magyar gazdaegyesülethez lesznek halaszthatlanul beküldendők. Mely legfelsőbb határozatok azon figyelmeztetéssel hozatnak újólag és ismételten az illetők tudomására, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a selyemtenyésztésre a fehér eperfa (moms alba) legczélszerűbbnek mutatkozott, továbbá, hogy külföldi selyemhernyó-tojásnak több éveken keresztül, országos közköltségen eszközlött beszerzése, s a tenyésztők közötti ingyen kiosztása jövőre foganatosítható nem lévén , az illetők a szükségelt mennyiségű tojásnak megszedéséről, illetőleg kellő időben leendő beszerzéséről eleve gondoskodjanak, mert a selyem rovarmagnak négy éveken át ingyen, bőven történt kiosztása által a gondos tenyésztőnek magszerzésre elég mód és alkalom adatott. Kelt Budán, april 14-én 1863.*) *) Kéretnek a többi, főleg pedig a néplapok szerkesztőségei ezen közhasznú hirdetmény átvételére. Sz. A magyar kir. helytartótanácsnak f. évi april hó 13-án 25,862. sz. alatt kelt s minden megye, kerület és vidékek kormányzóihoz intézett intézményének másolata. A magyar törvények, jelesen az 1840 ik évi 15. t. sz. II. r. 80-ika szerint köteles a felperes rendes szóbeli perekben minden okleveleit, melyek követelésének bebizonyítására szükségesek, a keresetlevélhez mellékelni és ezt mellékleteinek másolatával együtt annyi példányban beadni, hogy neki és minden alperesnek egy-egy példány jusson. Rendes írásbeli perekben pedig, az ideigl. törv. szabályok 61-ik a szerint, ha több alperes van, a bírósági percsomóhoz tartozó első kereseti példányon kívül, felperes minden alperes számára egy teljes példányt tartozik benyújtani. Ezen törvényes rendeletek által a magyarországi lakosokra a bélyeg viselése tekintetében sokkal nagyobb teher rovatik, mint ez a bélyeg- és illetéktörvény czéljában fekszik, és mint e tekintetben a birodalombeli többi országok lakosai terhelve vannak. Ezen aránytalan terhelés elhárítása czéljából, és indíttatva azon törekvéstől, miszerint Magyarországban a bélyeg általi teherviselés ne legyen súlyosabb mint a többi egyes birodalmi országokban . A f. é. márt hó 14-én 868. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelet értelmében elhatároztatott, miszerint azon esetekben, midőn valamely perben több alperes idéztetik, a bírói beadványokra, illetőleg azok mellékleteire szabott bélyeggel a keresetlevélnek csak három példánya és a keresetlevél csupán két példányának mellékletei, — a keresetlevélnek valamennyi többi példányai ellenben egyedül a felzetekre szabott bélyeggel és pedig csak az első ívre nézve látandók el; a többi ívek pedig, úgy a többi példányok mellékletei is egészen bélyegmentesek. Egyébiránt kötelesek a bíróságok a bírósági iratokban mindenkor pontosan feljegyezni, mely személyeknek kézbesítettek légyen a beadványnak bélyeggel tökéletesen ellátott példányai és a bélyeggel ellátott mellékletek. Miről és a többi. TARGZI Magyar tud. akadémia. A magyar nyelv szótára első kötete 104 ívnyi tartalommal immár megjelent. Ebben foglaltatik élőbeszéd is ezen szótár keletkezéséről, továbbá az akadémiai utasításról és a szerzők vezérelveiről annak készítésében. Ezen élőbeszédből láthatni, hogy az akadémia mindjárt eleinte az egész társaság közreműködésével oly nagy szótár készítését tűzte ki czélul, melyben minden egyes szóról el vala mondandó, mit róla nyelvtudósnak tudnia lehet. Az 1840. s következő években megkezdett felolvasások, és mutatványokból az tűnt elő, hogy miután az egyes dolgozók természet szerint saját nyelvészeti elveik vagy nézeteikből indulának ki, az igy készítendett mű a legkülönneműbb, sőt egymással ellentétben álló felfogások halmaza fogna lenni, mihez képest 1844-ben elhatároztatott, hogy a szótár készíttetése egyelőre csak az értelmezésre és még a nyelvtani és szókötési viszonyok előadására szoríttassék, s ezek egyöntetű kivitelével két tag bizassék meg. A megbízott szerkesztők, vagyis inkább szerzők két évi munkálkodás után azt jelenték az akadémiának, miszerint ők korlátolt megbízatásuknál tovább menendők, készek, ha az akadémia jóváhagyandja, munkálataikba mind a szófejtést, mind a nyelvtudomány akkori állásához képest a többé-kevésbé rokon nyelvekkel hasonlítást is fölvenni, mely kibővítése a tervnek, miután több rendbeli ekkép kidolgozott szóczikk felolvastatott vala, közhelyeslést nyervén, az a nagygyűlésnek is bejelentetett; a következő időkben pedig nemcsak a szótári munkálatok előhaladtáról évenként, hanem több ízben az iránt is küldött ki kebeléből az akadémia szakférfiakat, hogy a dolgozatokat belső tartalmuk és minőségük tekintetében is vizsgálják meg, jelentést teendők. Mi mindenkor teljes méltatás kíséretében meg is történt. Maguk a szerzők időnként több czikket és értekezést közlöttek az ülésekben, melyek a jegyzőkönyvek tanúsága szerint általában helyeslést nyertek, sőt az évi munkálatok sorában jutalmakra érdemesítettek. Szerzők törekvése volt ezek szerint munkálataikat az értelmezésen túl az egyes szók elemzésére, családosítására, s némely rokon nyelvekbeliekkel mind anyagi mind alaki tekintetben összehasonlítására is kiterjeszteni, s fölvevék dolgozataik közé nemcsak az élő és közdivatú szókat, hanem a régi nyelvemlékekből s tájbeszédekből kiszedegetett érdekes beszédrészeket, sőt a magyar szók alkatrészeit, u. m. a gyököket, képzőket és ragokat is; szóval, igyekezőnek, a mennyiben két embertől telik, az akadémia eredeti szándékát már most megközelíteni, egyedül a szorosan vett , közéletbe át nem ható műszak rekesztetvén ki, mi szintén akadémiai utasítás következtében történt. Így fejeztetett be, a zavaros idők kivételével mintegy tizenöt év múlva az egész munka s 1861. év utóhónapjaiban nyomatni megkezdetvén, az első kötet — az egésznek mintegy ötöd része — a közönség kezében forog s a többi kötetek nyomatása is, ha csak a szerzőknél emberileg lehető akadályok nem jőnek közbe, szakadatlanul folytattatni fog. Minthogy azonban ekkorig az egész tulajdonképen csak a két szerző munkája, kívánatos, hogy az jövendőben az egész magyar nemzet közös nyelvkincsévé váljék. Ehez képest felszólíttatik mind az akadémia kebelében, mind azon kívül a két magyar hazában minden, akit nyelvünk ügye érdekel — s melyik magyar embert nem érdekelné az! — és a ki ezenkívül ily működésre magában hivatást érez, hogy ha akár pótoláskép, akár megigazítólag, akár a szerzőkével ellenkező nézetből indulva, bármely egyes szótári czikkre vagy állításra észrevétele volna, azt tétovázás nélkül tegye írásba, s az ekkép czikkek szerint rendezett észrevételeit akár együtt, akár időszakonként, de minden esetre a szótár nyomtatása bevégeztével, a nyelvtudományi bizottság jegyzőjéhez Hunfalvy Pálhoz küldje, hogy a beküldött észrevételek majdan egy pótlékkötetben szintén felhasználtathassanak. A további kivitellel a nyelvtudományi bizottság ruháztatott fel olyképen, hogy a beküldött észrevételeket vizsgálja, illetőleg két-két tag által vizsgáltassa meg az iránt: vájjon azok nyelvi és tudományos tekintetben kellő alappal és érdekkel bírnak-e ? Ha valamely esetben a két vizsgáló különböző véleményt adna, még egy harmadik véleménye is megkívántatván, sőt ha a szótárkészítők nézetével egészen ellenkező észrevételek merülnének fel, ezek bizottsági ülésekben is megvitatandók lévén. Minden egyes beküldő neve, elfogadott észrevétele után minden egyes czikknél kinyomatni rendeltetett. — Kelt Pesten, a magyar tudományos akadémiának f. é. mart. 30 án tartatott üléséből. Szalay László, titoknok, mint hadszolgálatai félszázados jubileumára, legfelsőbb kéziratot intézni, s ebben a legmagasabb császári kegyről biztositni méltóztatott. Ugyane nap reggelén a magas tánoki kar üdvözli e excját, estve pedig a helyőrség nagyszerű fáklyás zenével tisztelgett. A Károlykaszárnyából ez alkalomkor 8 katonai zenekar, 1800 fáklyás kíséretében vonui a budai várba, hol ő exolja lakása előtt, temérdek néptömeg jelenlétében folyt le a katonai szerenád. A fáklyás menet a várból '/»'O órakor vonult vissza Pestre egyes zenekarok kíséretében. Vasárnap d. u. a Károly laktanya casinói helyisége előtt szintén ez ünnepély tiszteletére játszott egy zenekar. Kívánjuk, hogy a cserkoszorus tábornok még sokáig egésségben szentelhesse életét azon ügynek, melynek eddig is érdemdús bajnoka volt ! * Ráth Mór előfizetést hirdet Vörösmarty minden munkáinak első teljes kiadására, melyre, mint említettük, a tulajdonjogot 10 évre 9000 ftért megszerezte. A kiadmányt rendezi és jegyzetekkel ellátja Gyulai Pál. Vörösmarty művei megjelennek 12, 8 ad rétű, díszes kiállítású kötetben, közel 220—230 nyomatott idén, és pedig f. é. május hótól kezdve minden 40 nap alatt 2 kötet, úgy hogy az előfizetők f. é. nov. végéig a teljes mű birtokában lesznek. Az összes 12 kötet előfizetési ára 12 ft, mi három részletben is elfogadtatik, és pedig 4 ft jun. 1 éig, 4 ft augustus 1 jéig, s az utolsó 4 ft sept. lékéig. Gyűjtőknek 10 példányra 1 tisztelet pl. jár. A Vörösmarty aczélba metszett arczképével diszitett 12 kötet tartalma: 1. II. kötet: Életírás Gyulai Páltól. Lyrai költemények, köztük kiadatlanok. III. IV. kötet: Epikai költemények. V—IX. kötet: Drámai költemények; köztük Shakespeare, ,Coriolan és Lear király“ remekeinek fordításai. X. kötet: Beszélyek. XI. XII. kötet: Vegyes művek , nyelv. Kimutatása a váczi siket-néma intézet javára 1862. évben tett hagyományok- és adakozásoknak. A) Hagyományok ; osztr. ért. Néhai Mutzhárd József babocsai pleb. 10 ft — kr „ Triebl Nándor oszterni „ 10 . — „ „ Neszl Mátyás alesperes és lippai plébános...................... 10 „ 57 „ „ Fratricsevits Márton keczeli pleb. 10 ,— „ „ Inárcsi Papp Erzsébet, Benedek József monostori reform, lelkész neje..................................101 „ 24'/, „ „ Motsi István, solti lakos . . . 105 „ — „ „ Konnert György, beregszászi lak°8........................... 10, , „ Mozor József, predaji plébános. 5 „ — „ „ Csajka Mihály, konszkai pleb. . 20 „ — „ „ Hillrich János, pesti polgár . . 35 „ 43 „ „ Mandl Mihály, kisdorogi pleb. . 10 „ 50 „ „ Tizedy Antal, viderniki „ . 2 „ 10 „ „ Polster József, kőszegi lakos . 20 „ — „ „ Haidenwolf János czimz. kanonok és nagyhelleini plébános . 15 „ 75 „ „ Mateovits Alajos, grabáczi pleb. 5 „ — „ „ Seidl Péter, horpácsi plébános . 6 „ — „ „ Egyed Antal, apát és dunaföldvári plébános...................105 „ — „ „ Gyurcsek József, csobánkai plébános ......................................... 4 „ 20 „ „ Haas János, nagymánoki pleb. 5 „ — „ „ Mödinger Ferencz, r. szemerei plébános.......................... 8 „ 40 „ „ Katits István, belatinczi pleb. 2 „ 10 „ „ Barabás János, egyházszegi „ 2 „ 10 „ „ Vadászi Ferencz, szombathelyi plébános.......................... 5 „ — „ „ Nyikos Mihály, battavári pleb. 2 „ 20 „ „ Szentpéteri József, pesti lakos . 10 „ — „ „ Hausenplasz József, kalocsai kanonok ......................................... 10 „ „ Sehordan Zsigmond, kir. tanácsos és egyetemi tanár . . . 4001 „ 2 „ B) Adományok : Napi újdonságok. — Csillár Ő Felsége — újra H.“ — gr. Coronini Cronberg frazernagy, Magyarországon hadparancsnokló tanok ő exeljához múlt szombatra. Kedd április 21. Erdődi gr. Pálffy Móricz kir. helytartó úr ő exeja az intézet látogatása alkalmával, a szorgalmas növendékek közt elosztandó hasznos könyvek megszerzésére ajándékozott 10 „ — „ A budai takarékpénztár ajándékozott 100 „ — „ Az érsekújvári takarékpénztár ajánd. 200 „ — „ A nagyváradi „ „ 100 „ — „ A Pesti „ B 200 A veszprémi „ „ 100 „ — „ A selmeczi „ „ 25 „ — „ Kan Bertalan kér. esperes által, a tiszáninneni ref. egyházkerületben 1861-ik évben begyült adakozások fejében befizettetett..........................26 „ 26 „ A tiszántúli ref. egyházkerületben begyült és a kerületi pénztárnok Zagyva Imre által befizettetett 1860. évre 20 ft 62 kr. 1861. „ 27 „ 34 „ 1862. „ 21 „ 69 „ összesen . 69 , 66 „ Özv. Majthényi Pálné, szül. Beniczky Mária ajándékozott az intézet szükségleteinek fedezésére egy úrbéri kötvényt az 1862. évi május 1-tól esedékes kamatszelvényekkel együtt névszerinti értékben 1000 ft pengőben, vagyis.............................. 1060 „ — „ Gr. Karácsonyi Guidóur alapítványából egy alapítványi hely örökitésére letétetett erdélyországi földtehermentesitési kötvényekben pp. . . 2960 „ — , Néhai Mericzay Antal váczi kanonok által egy alapítványi hely javadalmazásául tett 100 pengő ftnyi hagyomány állása 1862. évi dec. végével 5u/o nemzeti kölcsön kötvényekben 1000 pftot vagyis 1050 pft, 5u/o nemzeti kölcsön kötvényekben 200 pftot vagyis 210 ft, a budai takarékpénztárnál van elhelyezve 262 ft 86 kr, összesen.................... 1522 „86 . Néhai puchói és csókái Marczibányi Lajos által egy alapítványi hely javadalmazásait tett 200 pftnyi hagyomány állott 1862. évi december végével: 5®/„ földtehermentesitési kötvényekben 450 pft vagyis o. é. 472 ft 50 kr. A budai takarékpénztárnál 28 „ 78 kr. összesen : 501 „ 28 „ Budán, 1863. ápril 7. A magy. kir. helytartótanács. VÉNHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Donau Zig“ ma ismét a mérsékeltség szellemétől sugalt s mérsékletet ajánló czikket hoz Kiemeli, hogy a Magyarországgali kiegyenlítést a monarchia fenntartási érdekeinek szempontjából kell megítélni; de az élet, ennélfogva a politikai is, nem egy kizáró elv alkalmazásából ered; a jó elvek egymást korlátozzák, hogy az élet igazságához közelebb jussanak. A fönntartás elve csak oly jogosult mint a szabadelvű haladásé, de az szellemöső absolutizmussá, ez pedig mindent felbombasztó demokratismussá fajulhat, ezért kell mérsékletet tartani s nem túlfeszíteni az elveket. A jogfolytonosság elvének megengedhetőségét és használhatóságát nem tagadhatni , de absolut érvényt nem követelhet. Ezzel az állam jóléte s fönntartásának elvét szemközt állítani, nem vezethet czélhoz. Mindkettőt illő egyensúlyba kell hozni. Az őszállam csak azt tagadhatja meg a jogfolytonosság híveitől, ami lényével megférhetlen, s ezek tőle csak a lehetőt követelhetik. A „D. Ztg" ennélfogva részükről szükségesnek tartja, hogy