Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-11 / 206. szám

bizottmányban is maga is a konményjavasl­t G-ik­v. mellett volt, de később a régik­rizist pártolta; mert az államalaptörvények nem akadályozták meg, hogy Gráczban a mait­róban egy termény­kereskedő zsidónak, egy udvari rendeletrei hivatkozás alapján, a letelepedést eltiltották, s ugyanezen államalaptörvé­­nyek nem biztosították Tirolban a protestánsoknak az azokban ígért egyenjogúságot. Ezeket tekintetbe véve ajánlja a bizottmányi szöveget. A vita befejezésével több közbeszólás után meg­­állapíttatott a szavazás rendje. A szavazás eredménye az ism­, hogy Sterka Sinlutiu módosítványa, miután a románok mind arra szavaztak, elfogadtatott, s igy a 6 ik §. igy szól : .Az ezen határozattal ellenkező min­den egyes törvény, privilégium, pátens, leirat, rende­let s egyéb" közigazgatási rendszabály megszüntetik és jogérvényen kívül helyeztetik“. A 7 ik §., mely igy szól: „Ezen törvény kötelező ereje haladék nélkül hatályba lép“, minden észrevé­tel nélkül elfogadtatott. Ezután az ülés egy óranegyedre felfüggesztetek, hogy az elfogadott egyes §-ok összeállittatván, az egész törvényczikk harmadik olvasásra bocsáttathassék. Fölolvastatván az egész törvényczikk mindhárom nyelven, kitűnt, hogy mind az egyes kifejezésekben, mind a fordításokban több ellenmondás és hiba van, mire hosszas és heves vita után abban állapodott meg az országgyűlés, hogy e hibák kiigazítására egy 3 tagú bizottmány neveztessék ki. E 3 tag : S­­­a­g­u­u a b., Rannicher és L­á­s­z­l­ó­f­f­y (k. hiv.) Azon ész­revételre, hogy Lászlóffy nem tud sem né­metül sem románul, az elnök kijelentette, hogy majd bemegy ii is a bizottmányba. Az elnöki iroda megbizatik a törvényjavaslat mellett küldendő legalázatobb felterjesztés és a kir. biztoshoz intézendő kísérő irat szerkesztésével. Ülés vége d. n. 2 órakor. Legközelebbi ülés hét­főn vagy szerdán. R. F. I. Nagy-Szeben, sept. 7. A mai (XXVI-dik) ülésben az utolsó ülés jegy­zőkönyvei szokás szerint mindhárom nyelven felolvas­tatván s hitelesíttetvén, a teremben először megjelent regalisták, u. m. Fogarasy Mihály nagyváradi ka­nonok s czimzetes püspök s Eranosz Jeremiás csik­­rákusi r. kath. esperes s a Ferencz József-rend lovagja tették le a szabályszerű fogadalmat, mely alkalommal harsány éljenekkel üdvözöltettek. Következett az első törvényjavaslat harmadik felolvasása; a szerkezet közakarattal elfogadtatott. Erre az ő cs. k. Apostoli Felségéhez, és az or­szággyűlési biztos ur ő exljához intézendő kísérő leve­lek olvastattak s fogadtattak el. Az e szerint kész első törvényjavaslatot a fölebbi iratokkal ugyanazon országgyűlési bizottmány nyuj­­tandja át gr. Crenneville Lajos cs. k. altábornagy ö­nméltóságának, a­mely annak előleges megvitatására s megállapítására küldetett ki. Ezután H­a­n­n­e­a, az állandó igazolási bizott­mány jegyzője tett jelentést, a­minek folytán b. R­e­i­­chenstein, Roman György, Pantiu, és Mol­dovan Demetert egy akarattal igazoltaknak mondá ki a ház. Most S­a­­­u­t­i­n érsek az alsó fehér megyei kö­vetválasztás mibenléte iránt interpellálta az elnököt, mire ez fölemlítvén, hogy ama megyében Axente Se­verit választatott meg, ismételte az e tárgyban egyszer már adott s olvasóinkkal is közlött felvilágosítást. Erre Gaetani kezdett beszélni, bővebben ereszkedvén a kereset kérdésébe, mely alatt Axente állítólag van ; az elnök azonban, miután e tárgy nem volt napi­renden, megtagadta tőle a szót. Az ülés d. e. 11­­. órakor eloszlott. A legközelebbi ülés hihetőleg csak a jövő héten lesz, részint az e napokban előforduló r. k. és görög ünnepek, részint pedig a­miatt, mert a bizottmány munkálata a Il­­k törvényjavaslatot illetőleg még nem kész. R. F. I. Vetőmag kiosztás.*) ív. Pestmegye 1847 ben a vetőmag legigazságosabb kiosztása iránt is gondoskodott; —szabályai követke­zőkben öszpontosithatók : Rendszabályok. I. Minden ínséges községben a községi segélyző­­bizottmány összeírja a folyó évben termett — el­vetésre szükséges — s élelmezésre fenn­maradt mindennemű gabonát s­ázalékot ezen minta szerint: *) Lásd 205-ik sí. T­Á­R­C­Z­A. Nap! újdonságok. * 8.7 k­u f­i­á­ról Írják a „P. N.“-nak , hogy Gittája földesura, G­o­r­o­v­e István, a gattájai szükölködök ré­szére, mind a mellett is, hogy gattájai birtokának idei ter­mése az elvetett magnak csak felerészét is alig adta meg, százhúsz mérő búzát rendelt kiadatni a helybeli inségbizottmány kezelése alá; egyszersmind gazdatiszt­jét megbízta, ugyancsak a gattájiak javára 500 ft erejéig napszámos munkát adni, melyért a napszámdit fejenkint 40 kijával fizettessék. Báró Lepresty Lajos szkuliai földesur pedig a szkuliai szükölködök részére féléven át havonkint hatvan kenyeret rendelt kiosztatni. * Zsoldos Imre ur, hevesmegyei birtokos a török­szent­miklósi inségsujtotta lakotok közül azoknak, kik egykor a hazának hasznos szolgálatot tettek, 100 mérő búzát ajándékozott, és ezenkívül késznek nyi­latkozo­tt iíz éhező alföldi család eltartására. * A győrvidéki gazdasági egyletnek az alföldi szű­­­kölködök segélyzésére kiküldött választmánya eddigelé 3249 ft 84 krt, 15 db aranyat, 5 darab ezüst húszast, 1163 m. búzát, 606 m. rozsot, 441 m. árpát gyűjtött. Ehhez gróf Eszterházy Géza 200, F­ö­l­d­v­á­r­y Miklós és neje 200 fttal járult. “Brielmayer Máté, cs. k. postaigazgató egy nyilt levelet intéz a Budapesten lakó és tartózkodó tiroli honfiakhoz, melyben tudatja velük, hogy az insbrucki cs. k. országos czéllövészet elnöksége részéről egy felhivás intéztetett hozzá az idei tiroli országos ünnepélyt illető­leg, minélfogva a Budapesten lakó tiroliakkal tudatja, hogy adományaikat a fentebbi czélra vagy közvetlenül a fentnevezett elnökséghez Insbruckba küldjék, vagy egy közös ünnepi adomány meghatározása iránt nála a hat­­vaniutczában 2-ik szám a. f. hó 12-kén d. e. 10 órakor összejönni szíveskedjenek. * Az „Idők Tanúja“ egy negyedik gyűjtést is indí­tott Rómába IX. Pius pápa ő szentségéhez. A kisérő so­rokat a nevezett lap közli. Az összeg 3700 forint oszt. értékben. * Haynald Lajos erdélyi püspök­­ exoja Kolozs­várit az irgalmas szüzek zárdája mellett fekvő házat 7500 frtért megvásárolván , azt a nevezett zárdának ajándéko­sá, hogy az közkórodává alakíttassék át hat ágygyal. * A „Wiener Abendpost“ a mexikói trónügyben ter­jesztett hírek folytán újólag szükségesnek látja kijelen­teni, hogy a mexikói trónnak Ferdinánd Miksa Főher­­czeg ő CB. fensége által leendő elfogadása kérdésében az eddigi tényállás egyátalában nem változott. * A P. Lloydhoz befolyt adományok összege a szükölködök javára f. hó 9-keig bezárólag : 5347 ft és 6 darab arany. * A két huszárhoz czimzett kávéház tulajdonosa üzletének f. hó 12 ki egész bevételét a szükölködök ja­vára ajánlá fel. Ez alkalommal Bunkó zenetársasága fog működni. * A kinyitott „Szt. István“ gőzös, mely Pest és Győr közt fog közlekedni, „Pannonhalma“ nevet kapott, és tegnap kezdé meg a nevezett vonalon járatait. * A Nyitrán f. é. ocz. 18-kán megtartatni szándé­kolt terménykiállítás a szárazság miatt jobb időre ha­­sztatott. * A nyitramegyei gazdasági egyesület részéről gr. Károlyi Lajos lelki üdvéért f. hó 16-kán reggeli 10 órakor a nyitrai székesegyházban gyász isteni tisztelet fog tartatni. * Több pesti szálloda a természetvizsgálók és or­vosok gyűlésén résztvevőknek ezen nagygyűlés tartamára mintegy 100 szobát ajánlott fel mérsékelt árak mellett. Az érdekeltek eziránt közelebbi tudomást dr. Schmidt György úrnál szerezhetnek Statio utczában 31. ez. a. * A „Serbski Dnevnik“ közli a szerb jogok több védői által aláírt azon kérvény szövegét, mely Császár ő Felségéhez lenne intézendő, a szerb hivatalos nyelvnek a volt Vajdaság hatóságainál való életbeléptetése végett. * A szegedi tanyák közt több helyütt 6 uj kron mé­rik a marhahús fontját. De már akkor a fővárosban is ol­csóbb lehetne. * Mint az „Ung. Nachr.“ értesül, két itteni vállal­kozó gőzmalmok fölállítására kért engedélyt, melyek egyike az alsó Dunasoron, a másik pedig az Angyalföl­dön építtetnék. * A vasúti közp.­lap jelenti, hogy hallomás szerint, a sopron­kanizsai pályavonal építése már közelebb fog megkezdetni, s azon aggodalom, miszerint e vonal, mely mind a transito, mind a helyi forgalomra oly fontos, nem fogna létesülni, ezáltal el van oszlatva. * A kisdedóvé intézeteket Magyarországban terjesz­tő egyesület képző­ intézetében az uj képzési tanfolyam f. é. od­ 1-én veszi kezdetét. — Miről azok, kik magukban a kisdedóváshoz hivatást éreznek és kellő bizonyítványok­­­kal ellátvák, oly hozzáadással tudósittatnak, hogy a ko-­­rábban jelentkezők — míg kerül — az intézeti épületben a terjesztő egyesület részéről szállással, bútorral, világí­tással, fűtéssel és írószerekkel elláttatnak, mely javada­lomnak fejében a házi szabályokhoz alkalmaskodniok kell. Kelt Pesten, 1863-ik évi sept. 10. Az intézeti igaz­gatóság. (Valero utcza 1. sz.) * Dr. Smolka egésségi állapotáról különböző hirek keringettek. A „Presse“ szerint betegsége tetemesen ro­­szabbra fordult, a „Wanderer“ szerint lényegesen javult A „G. C.“ tudósítása pedig az, hogy dr. Smolka még min­dig nincs kívül a veszélyen, miután a megsebesített hely gennyedésbe ment által. * Rögtönbírósági ítélet. M. he­­lyén éjjel aradmegyei Paulis helységből öt férfi két lovas szekeren a Maros folyón a bánáti partra átkelvén, a neudorfi ha­tárban álló 32. számú malomhoz elhajtottak, ott Todor Juon molnárt és Anna nejét megverték, fojtogatták, agyon­­lövéssel fenyegették, a molnár kezeit összekötötték, és a malomban talált 10 p. mérő búzát és 2 '/* P- m- lisztet elrablották.­­ Miután három rabló a megrakott szekérrel eltávozott, kettő a malomban visszamaradt, a molnártól újabb ütések s agyonlövési fenyegetések közt 300 ftot követeltek, egy ládát feltörtek és abból egy báránybőr sapkát, pamutot és egy pénztárosát 60 fttal o. é. elrab­lónak, mely pénz közt azon 20 ft o. é. is volt, mely a molnárnak mint lippai tüzkárosultnak ő cs. kir. Apostoli Felsége által legkegyelmesebben ajándékozott 6 .§* ® tól segedelem-osztályul kiadatott. Ezután a rablók paulisra visszatértek, és az elrablott gabonát és lisztet Sz. Alexa bűntárs házában elosztották. Minthogy e kettős rablás mindannyi vádlottak önbevallása által bebizonyíttatott, Temesmegye rögtönítélő bírósága részéről T. Hie, B. Va­­sza, Sz. Alexa és R. Juan kötél általi halálra, R. Filimon pedig a rögtönbirósági szabályok 32. §-ának alkalmazá­sával 15 évi súlyos börtönre ítéltettek, és a halálos bün­tetés f. é. September 6 én Lippán végre is hajtatott. •ra?zs 9lgos Az észrevételek sorában kiteendők : a szükségtől tartani lehet-e? a vetésről megmaradt mennyiség ele­­gendő-e ? vagy az egyénre, egyre pozsonyi mérőt szá­mít a, pozsonyi mérővel pótlandó; vagy a hiányt jó bor-, dohány-, gyümölcstermés, fuvarozás vagy kész­pénz pótolják, s ha gabona kivántatnék, azt a megyé­től igénylik-e? II. Azon gabonamennyiség, mely minden községben a helybeli termésen túl a szükség fedezésére kíván­tatik, világosan kijelöltessék. E részben szükséges, hogy a szükölködőik nevei, s hogy mely ingatlan ja­vakkal bírnak, mily mennyiségben kívánnak részt­­venni, összeirassanak, p. o. Pesni Gergely '/» telkes két vékát. Névjegyzéke azon bői adózóknak, kik a tek. ns. vármegye m­agtá­rából gabonát vásárolni kívánnak. Hogy a fentirt b—i adózók valósággal stb. (mint fent a szövegben). K. L Pestmegye szolgabirája. Hogy a feljegyzett gabona mennyiséget, — véka búzát, — rozsot stb. megkaptuk (mint fentebb a szö­vegben.) A beterjesztett jegyzék ily záradékkal látandó el: „hogy az itt nevezett adózó a valóság­gal szükölködök, m­i­n­d­a­z­o­n­ál­t­al f­e­k­v­ő vagyonnal bírók legyenek, és a kért ga­bonát határozottan vetőmagnak kérik, ezt mint a kérelmezőkért kezesek és fe­lelősek“ ezennel bizonyítják. P. község, 1847. sept. stb. III. Az ily jegyzék a központi bizottmányhoz beter­jesztendői, mely azt ily végzéssel utalja ,N. N. uta­sít­tatik, hogy a foglalatban lévő jegy­zékben megnevezett egyének részére a kívánt gabnamennyiséget szokott mó­don szolgáltassa ki.“ Ez utalvány a gabna-felügyelőségnek kimérés végett kiadatván, az kimérés után az átvevők által ily elismeréssel látandó el: „Hogy a ...az. alatt megnevezettek számára­­. Pest vármegye központi bizottmánya a hite­l­magtárból 76 véka rozsot s ugyanannyi buzát kimé­retett, elismerjük s magunkat vissza­fizetésre k­ö­t­e­l­e­z­z­ü­k“. Aláírva az elöljáróság. IV. Kijelentetik világosan, hogy a gabona legszigo­rúbb vizsgálat után kitűzendő szükségben fog az oly községeknek adatni, melyek pénzükért gabonát nem vehetnek. A kiosztandó gabona ára pedig a nyomasz­tó szükség megszűntével a szűkölködőik pénztára szá­mára részletenként vagy egészben legnagyobb szigor­ral lesz behajtandó. A megye által vásárlott búza és rozs, mint említtetett, a segélyért folyamodóknak utal­vány szerint hiteleztetik és pedig a hitelezés idejébeni árhoz alkalmazva számvevőűileg kidolgozott árjegyzék szerint. V. A megyei központi választmány által vásárlott s a megyebeli adózó községek lakosainak utalvány szerint hitelezett gabonáról a kimutatás igy készí­tendő . Közli: Ré»,ö E n s e 1 Sándor.­­ Észrevétel: ® s t— o 00 9 ® "3 ► N I if *® I ® ® cS a a J- © I «— cg . n &£> ö ® « -o » a 1 a c 5 -tt© a9 -Ö 9 a ail •otoaöq 1 •9BJ0fl 5 1 q»H 9 •<Z9|JoqU3 ja •9 ■*®1Q3 ^3cg •q«z >-cg •udjy se S8J9ISt?3 . 1 •Binq «tzsij, J4 •osonoq M 1 s 9 13 ysioa9 ______a____________ 9cc •q*as -se S3 -ujfuoäjna •Bzouo^n^.-H1 £ -5 •A[0qaax >•> © •83193 '© •q*z •udjyO 00 •Bznq VJZ8IJ,N -tt •aeoaoqO 9 H vejoaN q*a uzouoqu^ © •A|9qU9X h •B9|93 © ■q*z •udjy •B910ZB193 aznq bjzsij, -tt £ s n © a Kelt B—ben, jun. 22. 1847. N. Ferencz h. jegyző. A. D. bíró. p' esküdtek. s•cgN00 *© Lakosok neve é állása. Vékamennyi­ség. Gabona ára v. p. 0 Búza. Rozs. ft kr 1L—és Pál ‘/t telkes 126 2K—ny János ‘/a telkes 20 10 Összesen 32 16 Piaczi ár. ft kr­é m 886 471 á©00© 1 0 s005 Pesti mérő. M 00 1 CgfO 00 p 00 1 fl MP©M 00 9P5 Rozs. n CO 00 OC rH Tiszta. m 00 1 Hitelezett község neve. Farmos. 1» Pomáz. n összesen Az utalvány kelte és a mérő piaczi ára. 1 5 »5 Jtt -tt H H 0 ^ 0­0 0 ,a - a 73 s .2 0 .2 0 HM HM Kimérés napja. 1863. évi sept. 20. 1863. évi sept. 21. •m?zs 9A103­­-5 o­ •G­H­S5 a A Corvin-könyvtárról a „Független“ következő érdekes közleményt hoz Bécs­­ből sept. 4 ről: Néhány hó előtt érdekkel lehetett olvasni idő­szaki lapjainkban K­u­b­i­n­y­i Ferencz, Ipolyi Ar­nold és Henselman Imre m. akadémiai tagok s ér­demes régészeinknek múlt évi törökországi műutazá­­sukról közzétett előleges jelentését, a­melyből értesül­tünk, miszerint ezen utazás egyik főczélját Corvin Mátyás királyunk egykori híres budai országos könyvtára maradványainak felkeresése s megtekintése képezi, hogy azonban a nevezett férfiak, daczára a kezükben volt ajánló leveleknek, mint nemkülönben a Konstantinápolyban székelő osztrák internuntius és több más nagybefolyású egyének buzgó közreműkö­désének és szolgálatkészségének, d­e részben kitű­zött czéljukat csak igen kis mértékben érheték el, minthogy az összes könyvtárt megtekinteniök nem le­hetett, hanem annak csak néhány, jóllehet igen érde­kes darabját kaphatták szemük elé, melyek mindaz­­által kétségtelen tanúságot szolgáltat­nak arra nézve, hogy a híres Corvinus könyvtárnak maradványai a török császári udvari könyvtárban nagyrészben felta­lálhatók. Ezt a közlemények folytában valamivel később ugyancsak volt arról is szerencsénk a lapokban olvas­hatni, hogy a magyar tud.­akadémiának ezen kutatási törekvéseit a magyar kormány mennyire melegen üd­vözlő, sőt minden hitelhetsikbeni készséges közremű­ködéséről az akadémiát biztosítván, ugyanezt felhívá, hogy őt a Corvinus könyvtár maradványaiban eddig tett lépésekről, azok sikeréről s a fennforgó akadá­lyokról hitelesen tudósítsa. Az akadémia — mint tud­juk — ebbeli előterjesztésében mindenekelőtt meleg köszönetét fejezvén ki azon élénk részvétért, melylyel a Corvina ügye a kormány részéről felkaroltatni szán­dékoltunk , előadta, miszerint egyelőre nem magáról a Corvina maradványainak tényleges visszaszerzéséről, hanem csak arról lévén szó, hogy a konstantinápolyi császári könyvtár,­­ a Corvina maradványainak ki­nyomozása, lajstromoz­ása és a szükségesnek vélt mű­­másolatok készítése tekintetéből, a kiküldendő magyar szakférfiak szabad használatára megnyittassék ; ennek folytán az akadémia kérelmező véleménye oda járult, hogy ezen czél elérésére egyrészt a konstantinápolyi császári könyvtár használatának engedélye lenne ki­nyerendő, másrészt pedig a kiküldendő akadémiai tu­dósoknak segélyezése lenne kívánatos, az akadémia ezen költségeket saját pénzerejéből kellőleg fedezni képes nem lévén. A magyar akadémia ezen fölterjesztésének irá­nyában tehát nem késett a magyar kormány a cs. k. külügyminisztériumnak buzgó közbenjárásával minde­nekelőtt oda működni, hogy a konstantinápolyi csász. könyvtár használatának engedélye az akadémia oda küldendő tagjai részére kieszközöltessék. S mint épen örömmel értesülünk, a magyar kor­­­­mánynak ezen lépései már­is oly hathatós eredményre vezettek, miszerint az osztrák cs. k. követség fárado­zásainak sikerült Fuad pasa török nagyvezér azon előzékeny biztosítását kinyerhetni, hogy a magyar tu­dom. akadémia részéről Konstantinápolyba kikülden­­­­dő szakférfiaknak bejuthatását és búvárkodását az ot­­­­tani császári könyvtárakba mi sem akadályozandja, sőt hogy e tekintetben tudósaink a hatalmas nagyve­zérnek legnagyobb szolgálat­készségére számíthatnak. A fényes Portának ezen előzékenységénél fogva , tehát azon ritka szerencse, hogy a török császári tit­kos könyvtárak akadémiánk küldöttsége előtt meg­­­­nyíljanak s hazai régi nyelv- és műkincseink földerí­tése tekintetéből a híres Corvina maradványai ott meg­­szemléltethessenek, — köszönet a magyar kormány­­ buzgó lépéseinek és a cs. k. külügyminisztérium s a­­ konstantinápolyi oszt. cs. ügyvivő Ludolf gróf ur rész- t­vevő közbenjárásának, — úgy látszik, már elér- í­ve lesz. Most tehát az előlegesen kitűzött czél elérésére­­ még csak a másik lépés szükségeltetik, az t. i. hogy az akadémia küldöttsége kiindulhasson. Halljuk azonban, miszerint a tárgyalások — az akadémia leendő meg­hallgatása mellett, — már azon második kérdés te­ki­ntetében­­is megindíttattak, hogy a kiküldendő szakférfiak anyagi ellátása iránt mi módon lehetne leg­­czélszerűbben intézkedni. Teljes reményünk van, hogy a magyar kormány élén álló hazafiak buzgalmából ezen második kérdés is sikeresen fog legközelebb megoldatni. A nemzetközi statistikai congressus, mely jelenleg Berlinben gyűlt egybe, néhány nap előtt kezdé meg tevékenységét. Akadémiánk a kereskedel­mi akadémia szakértő tanárát, Weninger Vincze urat küldé arra, s már ez is tanujele annak, miszerint el van ismerve, hogy ezen congressus bennünket is kö­zelről érdekel. Szükség tehát annak föladataival meg­ismerkednünk, mit legjobban tehetünk azon beszéd nyomán, melylyel a porosz belügyminister gr. Eulen­­burg ezen congressust megnyitotta. Ezért azt íme is­mertetjük , az igy szól: „Uraim ! Azon mértékben, a mint az ország és lakói állapota pontos ismeretének szüksége mindig sürgetőbb s általánosabb lett, tett egyszersmind a sta­­tistika fontosságának fölismerése is haladást, melylyel az általában az államra, közigazgatása minden ágaira s a magán­emberre nézve bir. Távol vagyok attól, hogy a statistika történelmi mivelését a tudomány méltánylása gyanánt tekintsem, sőt inkább arról vagyok meggyőződve, miszerint az legalább is ugyanoly mértékben eredt a szükség­ből. De épen ebben fekszik a statistika nagy becse, hogy minden időben nagy szükséget képezett a kor­mányzókra nézve, s ma a kormányzottakra nézve ta­lán ugyanoly nélkülözhettem Önök czélja, uraim, mindenekelőtt a statistika gyakorlati hasznát bővíteni, arra törekedvén, hogy an­nak hézagait kitöltsék , fölöslegességeit mellőzzék s a nyert eredményeket összehasonlíthatókká tegyék. Mind a há­rom irányban a jelen ötödik ülésszakban is nagy feladat vár önökre. Az állam- és népéletből vett legfontosabb tár­gyakról tétettek önöknek előterjesztések.

Next