Sürgöny, 1863. szeptember (3. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-11 / 206. szám

201 - 1863. Hí­nzadik évi folyam. MairieHitó-hivatal: , r A tu­ re 7. •*- e föld.elot. I Jo h­ivatal : Hmn tűk re 7 as. s. földiárm. Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban, barátok­ tere 7.isány földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Péntek September II. Előfiz.etési árak austrial értél ? Budapesten báshoa bordva. Vidékre, a. tat pont in félévre 8 l­50 kr. Negyedévre 4 ,, 50 „ félévre 10 f Negyedévre 5 HIVATALOS RÉSZ. ő cs. kir. Apostoli Felsége mait hó 25-röl En g e 11 r a t­b Alajos szombathelyi gymnasiumi franczia nyelvtanár vezetéknevének , E r­é­sz­re kért átváltoz­­tatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége malt hó 16 ról Réz­­­er Géza kalocsai lakos és mérnök vezetéknevének „Szentkereszti“re kért átváltoztatását legkegyel­­mesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége múlt bó 18-tól Gross Lipót esztergomi kereskedő segéd vezetékne­vének „Nagy­ra kért átváltoztatását legkegyelme­sebben megengedte. A magyar kir. ndv. kanczellária C­e­r­n­y Emilt, eddigi helyettes tanárt a beszterczebányai kir. fögym­­nasiumnál, ugyanott valósága, gymnasiumi tanárrá nevezte ki. A horvát-szlavon kir. udv. kanczellária P­a­v­e­c József helyettes tanárt az eszéki gymnasiumnál, ugyan­azon gymnasiumnál valóságos tanárrá nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Az aszály által ínséggel fenyegetett vidékbeli la­kosok részére egyesek által eddigelé a helytartótanács elnökségénél a következő vetőmag és fameny­­n­y­i­s­é­g­e­k ajánltattak fel: Káoszt József kalocsai érsek által 500 pozs. mérő búza a folyó árnál 1 fttal olcsóbban, és 500 p. m. rozs, a folyó árnál 50 krral olcsóbban j — 100 öl fa ingyen. S­z­a­n­isz­ló Ferencz nagyváradi 1. sz. püspök által 366 öl fa, — minőségéhez képest 2 fttól 7 ftig (leszállított ár.) Tisza Kálmán által bizonytalan mennyiségű­ tiszi fa, a szokottnál olcsóbb áron. Latinovics Lajos által 200 p. m. vetőmag ingyen Báró Véc­sey József által 200 p. m. búza, és 400 p. m. rozs, a debreczeni piaczi árhoz képest 1 fttal olcsóbban.­­ Gróf Festetics György által 60 p. m. búza,és 100 p. m. rozs ingyen. Scitovszky János bibornok herczeg primás által 600 p. m. búza, és 500 p. m. rozs ingyen. Lónyay Menyhért által 1000 p. m búza a piaczi árnál 50 krral olcsóbban. Esztergomi főkáptalan által 200 p. m. búza, és 200 p. m rozs ingyen. Gróf Degenfeld Imre által 600 p. m­. rozs a jelen árnál olcsóbban, 2 ft 50 krjával, és 800 01 fa, 9 ft helyett 8 ftért. Bartakovits Albert egri érsek által 600 p. m. rozs a folyó árnál 1 fttal olcsóbban, és 500 öl do­rongja a hevesmegyeiek , 300 01 hasábfa pedig a jász kunkerületbeliek részére ingyen. Gróf Degenfeld A. által 10 p. m. búza, 10 p. m. tengeri, 25 p. m. árpa, és néhány mérő sorgbo mag ingyen. Farkas Imre sz.-fehérvári püspök által néhány száz 01 fa, a folyó árnál 1 fttal olcsóbban. Gróf Lam­be­rg Rudolf által 100 p. m­. búza in­gyen. Gróf Pálffy János által nagyobb mennyiségű fa, a folyó árnál 50 krral olcsóbban. Gróf Festetics Tassiló által 100 p. m. ingyen (zsákostul.) G­­­r . György pécsi pü­spök által 40 p. m. búza, 60 p. m. rozs, és 20 öl fa ingyen. Gróf Hunyadi József által 500 p. m. búza ingyen. Gróf Ma­j­lá­th Antal által 300 p. m. gabona ingyen. Sizsor János győri pü­spök által 200 p. m búza ingyen. Gróf Sándor Móricz által 100 p. m. búza in­gyen. B­o­n­n­á­r Sándor Csanádi püspök által 300 p. m. búza i­fttal a piaczi áron alul. Herczeg Breczenheim Ferdinánd özvegye ál­tal 300 szekér fa 40 krért (félár.) Gróf Zichy Henrik által 60 p. m. búza ingyen. Bécs, Bept. 9. L. Azon kérdésre nézve, mely hatóság van hivatva a hagyaték-tárgyalási, úgy a gyámi és gondnoksági ügyeknek felsőbb folyamodásbani elintézésére? A mint értesülünk, közelebb egy kegy. kir. udvari rendelet által a következőkről értesittetett a­rm. magyar kir. helytartótanács: A hagyaték tárgyalása, minden kivétel nél­kül, tehát azon esetekben is, midőn abban kis­korú, vagy gondnokság alatti örökösök vannak érdekelve, az ideigl. törv. szabályok I. B. 14-ik fejezete szerint első folyamodványban a bírósá­gok hatásköréhez tartozván, kétség nem lehet, hogy a hagyaték-tárgyalási ügyekben az első folyamodványú bíróságok határozatai és intéz­kedései ellen közbevetett felfolyamodások elin­tézése is, minden kivitel nélkül, egyedül a fel­sőbb fokozatú bíróságokat illeti.­­ Ellenben „a gyámi és gondnoksági ügyek feletti gondoskodás és azoknak peren kivüli elintézése az 1848-ik évig fenállott, és jelenleg ismét visz­­szaállitott magyar törvények, jelesen az 1715. évi 68 és 1765. évi 26. törvényczikkek szerint, megyékben és szabad kerületekben a megye, il­letőleg a kerület közönségének teendőihez oly­­­formán számíttatik, hogy ugyanazon ügyekben i­ó a peren­ kívüli határozat hozatala a megyei, il­­­­letőleg a kerületi közigazgatási hatóságot és így­­ a hozott határozatok és tett intézkedések kivi­­­tele és végrehajtása is a közigazgatási közege-­­­ket illeti. A felsőbb gyámi hatóságot illetőleg­­ pedig, miután az árva és gondnokság alatti ne­mes személyeknek főgyámnoka és védnöke a H. T. K. I. R. 115. és 1­15. czimei, de a ma­gyar intézmények szelleme szerint is Ő Fel­sége , ezen intézménynek természetes követ­kezménye az, mi egyébiránt a most hivat­kozott 125 czímben is világosan rendeltetik, hogy a megye vagy a kerület közönségének a gyámi és a gondnoksági ügyekben peren kívül hozott határozatai és tett intézkedései ellen emelt panaszok felsőbb folyamodványilag leen­dő elintézésére nincs és nem is lehet más ható­ság, mint egyedül és közvetlen az Ő Felsége legfelsőbb nevében eljáró kir. udvari kanczel­lárra hivatva.“ E sorok után a magas rendelet bővebben fejti indokait, végül pedig ekként szól: „Az előadottak szerint a gyámi és gond­noksági ügyekben a municipiumok peren kívül hozott határozatai vagy intézkedései ellen emelt, panaszok és közbevetett felfolyamodások, úgy a gyámhatóságok közötti súrlódások elintézése, valamint a gyámi és gondnoksági hatóságnak egyes esetekbeni delegátiója is, — részint a fenn­álló magyar törvények és intézmények szel­lem­e , részint a lényegesen megváltozott kö­rülmények alapján , kivéve mindazonáltal az árvavagyon kezelésének világlatban tar­tását , és az illető számadások megvizsgálását, h Ő Felsége e részbeni közvetlen közegének hatásköréhez tartozik. Ez által azonban legke­vésbé sem csonkíttatik a k. helytartótanácsnak az ország ifjúságának nevelésére kiterjedő álta­lános felügyeleti joga, sőt valamint az 1815. évi october 27 -én kibocsátott utasitás XI. és XVII. czikkei ezentúl is érvényességben fenn­tartatnak , úgy kötelességévé tétetik a kir. helytartótanácsnak, hogy az árvavagyonnak a hely­tartósági hivatalok és árvabizottmányok ál­tal gyakorlott kezelésére, ugyanazon vagyonnak az említett hivataloknak­ őrzésére s mikénti fel­szá­molására szakad­atlanul és szorosan felügyel­jen, és magának az árvavagyon pénztári állá­sáról és kezeléséről kívánandó időszaki felter­jesztések és táblás kimutatások által biztos tu­domást szerezni és az észreveendő hiányok pót­lása, vagy visszaélések elhárítása végett szü­k­séges intézkedéseket megtenni igyekezzék.“ Országgyűlési tudósítás Erdélyből. Nagy-Sieber, sept. 6. A mai (XXV.) ülésben a múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatik s némely megjegyzések után elfogad­tatik. Ezután elnök felolvassa az első kir. előterjesztés 6-ik § át, mely így szól-­ „Ezen határozásokkal ellen­kező minden országos törvények megszüntetnek és jog­­erőn­ kivü­liekké tétetnek.“ Hasonlólag felolvassa a bizottmányi javaslat 6 ik §-át, mely ekkép szól: „Ezen határozásokkal ellenke­­ző minden országos törvények, leiratok, rendeletek és egyéb közigazgatási rendszabályok megszüntetnek és­­ jogerőn­ kívüliekké tétetnek.“ Balomiri János, mint már tegnap említi, a bizottmány javaslatát pártolja, azon hozzátétellel, mi­szerint annak szövegében a többi eltörlendő törvények és rendeletek sorában é.i.Hitessenek meg a szász nem­­­­zet „amnicipalis statutai és regulativum punctum“ ai is, mint a melyek a jogegyenlőséggel egyátalában, különösen pedig a román nemzet épen kimondott egyenjogúsításával ellenkeznek. A nevezett „statuták“­­ból még különösebben kiemel egy pontot, mely a Ki­rályföldön lakó románokat idegeneknek neve­zi, s óvja a szászokat, ne vásároljanak lovakat és ök­röket az oláhoktól, (ne a valabhis pecora, boves et eques emant) mert az mind lopott jószág. S c b n t 1 e r Libl­y nem pártolja sem a bizott­mányi javaslat 6. §-át, sem Balomiri módosítványát, hanem csakis a kormányjavaslat szövegét, mivel ez az alkotmányosság alapján áll. Nekünk az új törvény­nyel ellenkező országos törvényeknek ér­­vénytelenségét kell csak kimondanunk; a pátensek, refcriptumok s egyéb rendeletek, melyek nem in sen­su legum hozattak, az 1791.8. t. sz. szerint úgy is ér­vénytelenek. — Balomiri indítványára azt jegyzi meg, hogy a manicipál statutumok már 10 évvel ezelőtt az általános osztrák törvénykönyv behozatala által fel­függesztettek. Az idézett §. azonban nem is törvény­erejű, hanem inkább csak tanács , mely a középkori törvényhozás tökéletlenségének bélyegét magán hord­ja. Pártolja tehát a kormányjavaslat 6. §-ának szöve­gét, mivel az alkotmányos szellemű­ Schmidt Konrád szintén a kormányjavasla­tot pártolja. Törvényerővel különben sem biró s alkot­mányos után létre nem jött rendeletek érvénytelensé­gét a törvényben felhozni felesleges. Balomiri indítvá­nya ellen meg­jegyzi, hogy ez oly magán- s büntető­jogi municipális intézkedésekre vonatkozik, melyek most nincsenek napirenden s azért nem pártolhatja Ba­lomiri módosítványát. S i u­­ u t i u érsek: Rendkívüli azon törvények, rendeletek és közigazgatási intézkedések száma, me­lyek a román nemzet jogegyenlőségét sértik; én tehát leginkább úgy találnám magamat megnyugtatva, ha mindazokat egyenként lehetne előszámlálni a beczik­­kelyezési törvényben , de mintás magam is átlátom, hogy ez a t. czikket szerfelett terjedelmessé tenné, az előttü­nk álló két javaslat közül mindenesetre a bizott­mányét választom, mint a­mely kimerítőbb s így köze­lebb áll óhajtásomhoz. Csakhogy az eltörlendők közé kívánnám soroltatni a kiváltságokat és pátenseket is. Balomiri János előbbi nyilatkozatával nem akarta azt mondani, hogy a „statita“-k egyátalában ne legyenek többé érvényesek; ő sem a törvények, sem a „statita“-k azon részét nem értette, melyek polgári vagy magánjogi vagy épen büntető­jogi szabályokat tartalmaznak, hanem csupán csak azoknak érvényen kívül helyezését követeli, melyek­ a román nemzet egyenjogosultságával többé össze nem férnek. Mán Gábor meg van győződve, hogy Ő Felsége mindent megad a román nemzetnek, a­mi csak lehet­séges s a hazai törvényekkel nem ellenkezik. Balomiri indítványát nem minden fontosság­ nélkülinek tartja, sőt ő még az ideiglenes megyei utasítást is ide sorolná; magában értetik, miként csak azon mér­tékben, a­mennyiben az épen hozott törvénynyel ellen­kezik. H­a­n­n­e­m ismét fölemlíti, minő szemrehányással illette a centrum a bal­oldalt a közelebbi ülésekben, ho­gyan vádolta szabadelvűtlenséggel s hogy megismerje a világ, minő szabadelvűek a más oldalon, s mennyire van igaza Schuller Libb­y­nak, miszerint az osztrák polgári törvénykönyv behozatala óta a szász szatiták birtokjogi része tényleg meg volna szüntetve, egyik szebenszéki helység („Grossan“) falusi elöljáróságá­nak hosszú hirdetményét olvassa fel egész terjedelmé­ben. E hirdetmény megtiltja a helységbeli szászoknak birtokaik eladását, nehogy azok az idegenek (helyben­ románok) kezeibe jussanak, előbb a szászok közti át­verést rendel és csak, ha ez után el nem adathatnék az áruba bocsátott fekvőség, engedi meg, hogy azt román is megvehesse és birtassa. Ez tény, mond H., és csat­lakozik Siululin érsek módosítványához. B. S­a­­­m e­n: Csodálja, hogy a kormány e 6. §-t javaslatba hozta, mert magától értetik, hogy ké­sőbbi törvények az ezekkel ellenkező korábbiakat érvényen kívül helyezik; de még inkább csodálja, hogy az országgyűlés e clausula tárgyalásába bocsát­kozik, mert ez csaknem azt bizonyítja, mi kevés bizal­ma van ez országgyűlésnek azon törvények erejében, melyeket alkot; kívánja tehát, hogy a 6. §. egészen elmaradjon, vagy ha nem, akkor a kormányjavaslat szövegét ajánlja. Schuller Libb­y főleg Balomiri idézetére azt jegyzi meg, hogy azon tanács nem a belföldi oláhokra vonatkozott, hanem a moldvai - oláhországiakra, mert az mondatik, hogy az ismeretlenektől óvakodjatok marhákat venni ; az egészben nem az mondatik, h­ogy az oláhok lopják azon marhákat, hanem csak az, hogy ezeknek birtokába jutottak. E tanács a szászoknak ép úgy javára volt, mint a románoknak. — Hamnea kép­viselő helyesen fogta fel szónokát, de ő csak azért nem kivánja a rendeletek és referiptumok megemlítését, nehogy az látszassék, mintha az országgyűlés különben azoknak érvényét elismeri. Moga Döme: Ha ezen határozattal ellenkező törvények eltörl­lteknek nyilváníttatnak, minden­esetre meg kell említeni mindazon rendeleteket is, me­­lyek a törvényekkel úgyis ellentétben állanak, szóval magát az institútiót, mely az eltörlendő intézkedések folytán kifejlődött, s más a román nemzet elhatárzott egyenjogúsításával szemben többé meg nem állhat, e szerint mindenesetre oda kell tenni az eltörlendők közé minden municipális statutákat is. Schmidt Konrád: Az országgyűlés ne fog­lalkozzék municipális, hanem csupán orsz. törvények­kel. Municipiumoknak ezentúl is fenn kell állani s azoknak statútumait, ha autonómiáinkat tiszteljük, nem fogjuk szükségkép egyöntetűvé tehetni. Ha mi a municipális statútumokról itt határozunk, akkor azok­nak competentiáját megtámadtuk, a­mi ellen én tiltako­zom. — Hannea képviselő által felolvasott municipális rendeletre megjegyzi, hogy ő maga részéről méltá­nyolja az illető községi elöljáróság a­zon gondoskodá­sát, hogy helységében az ingatlan jószág meggondo­latlanul el ne adassék. De ha e rendelet magánjogi ér­deket sért, akkor érvénye­sz ipso megszű­nik.A regula­tív punctumok ellen tett kifogásokra nézve megjegyzi, hogy azok nem zárják ki a románoknak politikai egyen­­jogosultságát a szász­­­öldön, a különbeni időszerűtlen határozatok az országos törvények ellenében el fognak ejtetni. Azon szándékra pedig, hogy a szász municipal­­statútumok egyátalában megszüntessenek, hová Balo­mir­ módosítványa czéloz, megjegyzi, hogy azok az ál­talános osztrák törvénykönyv behozatala által úgy is mellőztettek , hogy a biró csak akkor tér ama statútu­­mokra vissza, ha érvényben lételük korában szerzett jogokról van szó. Különben mindez nincsen ma napi­renden, s röviden pártolja a kormányjavaslat szö­vegét. Schnell azt kívánja, hogy az e törvénynyel ellentétes rendeletek érvénytelensége is említtessék meg. Az 1791-ki országgyűlésnek is volt olyan alkot­mányos érzülete, mint Schuller-Libb­ynak és még sem tartotta feleslegesnek 53. tezikkében elmondani: „Or­­dinationibus in contrariam nihis valentibus.“ Statútu­mokat azonban meg sem kellene említeni, mert azok­nak érvénye felsőbb megerősítéstől függ és jövőben nem fognak olyanok megerősittetni,melyek a törvények­kel ellenkeznek. Binder Mihály pártolja a kormányjavaslatot, csak egy kis irályi módosítást ajánl. Nem az egész törvények, melyek e törvényc­ikkel ellenkező határo­zatot tartalmaznak, helyeztetnek érvényen kívül, ha­nem azoknak csupán ellentétes rendeletet. Mert épen azon törvény, mely szerint a román nemzet inarticulál­­tatik, általunk egész lényegében fenállónak ismertetik, és mégis a román nemzet ki volt abból zárva. Ajánlja tehát ezen módosítványát: „Minden e törvénynyel el­lenkező törvényes határozatok megszüntet­nek s érvényen kivül helyeztetnek.“­­ Én szintén csak országos törvényeket értek, mert ha statútumo­kat, rendeleteket sat. is belevonunk, akkor odajutunk, hogy, mint 1848 előtt, minden szolgabirának hatalmá­ban lesz rendeleteket félrevetni, s azt mondani, hogy ezek az országos törvényekkel ellenkeznek. A referip­tumok­s rendeletekre nézve az a véleménye, hogy ha azok valamely törvénynyel ellenkeznek, úgy egyesek indítványai folytán függesztessenek fel országos ha­tározatok által, de ne bízassák minden bíróra, mi el­lenkezik, s mi nem az országos törvénynyel. Zimmermann: Nem pártolhatja a Stalutia érsek módositványában foglalt részletezést, mert aligha kimerítő;de pártolja a kormányjavaslat 6 dik­k­át, mert az az 1791. 8. 1. czikken alapul. A pátensek s le­iratok megemlítése a korona ellen van intézve, a mely korona tulajdona a végrehajtó hatalom; pedig nincs okunk a korona jan. 15 iki őszinte nyilatkozata után gyanusitani, mintha az a végrehajtás utján törvényein­ket gyengitni akarná. Az említett részletezés az­ 1791. évd. országgy. óvatosságára emlékeztet. József 10 évi uralkodása után ,magát minden tekintetben biztosítni kívánta a 3. 8. és 10. törvényczikk hozatala által. En­nek következése jön, hogy miután feleletül a leop. di­ploma megerősíttetett (nekünk egy újnak kiállítását ígérték — derültség —), miután kijelentették, hogy a törvényhozó hatalom a fejedelmek és rendek közt meg van osztva (nekünk azt az octoberi diplomá­ban ígérték), miután kijelentették , hogy­­a vég­rehajtó hatalom a törvényekhez fogja magát tartan­i (mit nekünk az octoberi diploma­s februári patens biztosít), azontúl a kormány nem s­zoríttathatta meg magát. Azt hiszi, hogy az országgyűlés mennél inkább kész törvényei mellett szót ejvenni, annyival inkább megnyugodhatik részletezés nélkül a kormány javasla­tának 6. §-ában. (Bravó). P­o­p­p László : Noha megtámadtattak a kor­mány emberei a „Presse“ ben, hogy nem védik a kor­mány javaslatát, s ezen író urak itt e házban vannak mégis nem félelemből, hanem meggyőződésből pár­tolja ama szőnyegen lévő kormányjavaslatot, egy áta­lában feleslegesnek találván az eltörölteknek nyilvá­nítandó törvények és rendeletek megnevezésében fel­merült szőrszálhasogatást, hisz az egész műveit és jog­ismerettel bíró világon érvényben áll azon jogelv, mi­szerint „r­i posterior abrogat priorem “ A szőnyegen lévő egyenjogúsításból önként érlelik, hogy az ezzel ellenkező régiebb törvények megszűnnek. Ő ugyan kü­lönösen nincs megbízva a kormány részéről, s valamint félelem nélkül pártolja most a kormányjavaslatot, és úgy merné támogatni a bizottmány ajánlatát is, mely ha az illetők megnyugtatása végett elfogadtatnék, szí­vesen beleegyezik, csak aztán stylizáltassék úgy, ne­hogy alkalmat adjon azon hiedelemre, mintha m­i­n­­d­e­n törvény, rendelet és pátens egyltalában és me­rőben el volna törölve. Rannicher sajnálja, hogy elvrokonait nem pártolhatja, de ha vallásügyi rendeletek is beleértet­hetnek a részletezésbe, akkor protestáns lelkiismerete óvatosságra inti. S e tekintetben mindaddig, míg oly rendeletek fenállanak, hogy dr. Haynald Lajos püspök­nek az „erdélyi püspök“ czíme jár; mig oly rendelet létezik, mely a görög kel. egyház zsinatainak megtar­tását csak kormánybiztos jelenlétében engedi meg , mindaddig et nem fogja a kormány javaslata kielé­gítni s azért a bizottmány­ szöveget pártolja, mert ez óvatosabb és messzehatóbb. De különben nem látja át, miért ne biztosítnák magukat más vallásnak, ha ka­­tholikus felei a concordatum 35. czik­kében tisztán ki­kötik, hogy : „az austriai császárság s annak minden egyes részében a mai napig bármi módon s alakban kibocsátott törvények, rendeletek s intézkedések meg­szüntettek.“ S i u t u t i u érsek tiltakozik Zimmermann el­lenében, mintha az eltörlendő rendeletek részletezését a m. kormány iránti bizalmatlanságból indítványozta volna, de miután sok minden történik , Felsége tud­tán és akaratán kivül, ezt tenni kénytelen. Ő Felsége és felséges elődei I. Lipóttól fogva le a mai napig mind­nyájan különös kegyelemmel karolták fel a románok ügyét, mindamellett 1816-ban képes volt egy párt oly decretumot kicsalni, mely rendeli, hogy oly helyeken, hol róm. kath. lelkész van, ott a görög egyesült papnak ne adassék canonica portio. Ámde a hol pásztor nincs, vagy megélni képtelen, ott a nyáj is elpusztul, elszé­­led. 1860 óta Ő Felsége tényleg behozta az egyenjo­gúságot minden nemzeti és vallási különbség nélkül, s ennek daczára , midőn egyik falu szegény lelkésze­­ számára segélyt kért a közpénztárból, a „Gleich­berechtigung“ ellenére az imént idézett 1816-beli rendeletre lön utasítva. A románoknak e szerint van­nak sérelmeik, melyek megszüntetése csak az illető rendeletek és pátensek részletes megemlítésével esz­közölhető. Bohotsiely Mihály sem a kormányjavaslatot, sem a bizottmány ajánlatát teljesleg nem pártolhatja, mert ha az ezek által indítványozott átalános fogalma­zás megmarad, azt lehetne gondolni, hogy egyátalá­ban minden törvény érvényen kívül van helyezve, mi­után kisebb nagyobb mértékben mindenik ellenkezik a román nemzet újonnan elismert egyenjogúságával; e kitételt tehát oda kívánja módosítani, miszerint „min­den törvények, a­mennyiben a román nemzet jogegyen­lőségével ellenkeznek, ezennel módosíttatnak, il­letőleg érvényen kívülieknek nyilvánít­tatnak.“ Zimmer­mann a részletezést hiányosnak tartja s nem akarja azt kiegészíteni. A concordatumot illetőleg, mivel az már szóba hozatott, azt jegyzi meg, hogy az, mint azt a reichsrath többsége is kimondotta, csak amúgy mellékesen valamely törvény által nem érintethetik. G . 11 csodálja, hogy épen Balomiri tart attól, hogy az osztrák törvénykönyv behozatala petrognak vétessék, midőn ő maga annak behozatalánál közre­működött. — Azon aggodalma iránt is megnyugtat­hatja Balomirit, mintha a regulativ panctumok ezen ej törvény által érintetlenül maradnának, ha felhozza, hogy a nemzeti universitás már 1848 iki határozata ál­tal a nemzetiségek egyenjogúságát kimondta. A Ran­nicher által felhozott rendeletek már magukban tör­vénytelenek s azért külön érvényen kívüli helyezteté­sük felesleges. Pártolja a kormány javaslatát, habár bizottmányi tag volt is. Trauschenfels (előadó) kijelenti, hogy a

Next