Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-20 / 239. szám

Harmadik évi folyam. 239. — 1863 SzerkesK­ő-hivatal: t Barátok-tere 7. sz. a. főidőéiül. kiadó hivatal. Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint.­­ Vidéken bérm­entes levelekben s minden posta-hivatalnál. I SÜRGÖNY Előfiz­­etési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 60 „ Vidékre, naponkint postán Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési fölhívás „SÜRGÖNY“ oktober—decemberi évnegyedek folyamára. Előfizetési ár „ ft. A. ,Sürgöny“ kiadó hivat­aa HIVATALOS KÉSZ. A kereskedelmi , népgazdászati minister Bóka János első-osztályú postatisztet, Debreczenben posta­hivatali kezelővé s Prohaska Nándor első-osztályú posta­tisztet, Aradon posta­hivatali kezelővé nevezte ki. MEHHIVATALOS KÉSZ. I. a p­r­i e in I­e Az „h­llgr. Nadir.“ ezenczim alatt ,,E­r­dél­y a bir. t­a­n­ács­ban“ következő figyelemre mél­tó czikket hozza: „Az erdélyi udv. kanczellár politikájának sike­­rü­lt, az erdélyi országgyű­lést, miután már összeállítá­sa a magyar néptörzs kisebbségét eszközlé, a bir. ta­nácsban követküldésre rábírni se mellett még magukat azon formalitásokat is mellőztetni, miket az ugyanazon kanczellár által felállított ü­gyrend szabott elő, melynek pontos megtartását az országgyűlési tagok annak ide­jén ünnepélyesen fogadták, mi, mint tudjuk főakadá­­lya volt a magyar követek részvételének ezen ország­gyűlésen. Azonban ily forma­tibákon könnyen túlte­szik magukat az emberek,csak a kitűzött czél éreztes­sék el annál inkább s az erdélyi követek legális érzel­meinek elég­tétessék. Ezen eseményből kitűnik, miszerint a román és szász nézetek, bármennyire álljanak is egymással „há­zi dolgokban“ szemközt, mégis a magyarok és széke­lyek politikai meggyőződésével homlokegyenest ellen­keznek, úgy hogy emberi belátás nem képes jelenleg meghatározni, várjon s mikor lehetett ezen ellenmon­dó ellentéteket kiegyenlíteni. A közvélemény a magyar körökben az erdélyi országgyűlés eljárása fölött palctát tör ugyan , azon­ban ily roszólás csak igen kevéssé gát­oltatja a politi­kai események menetét, mely utóbbiakat eleven érde­kek s nem elvont elvek határoznak meg. A szász és román néptörzsnek tetszik a bir. alkotmányhoz csatla­kozni; népszámuk azon demokrat választási elvnél fog­va, melyet a magyar szabadelvű párt annyira istenit, biztosítja nekik a többséget az országgyűlésen; politiká­­jukat támogatja Austria kormánya s a birodalomnak a bir. tanácsban már képviselt népei, mily erőtlenül s be­folyástalanul kell ily körülmények közt a magyar nép­törzs tiltakozásának a testvér országban elhangzania, mely mindig csak a jogfolytonosság elvére támaszko­dik, mely azon nemzet hatalmi viszonyaival Erdélyben s továbbá az 1848-49 ks évek eseményeivel szemközt épen csak megoldhatlan probléma marad. Erdély jo­gilag s tényleg azon helyzetben volt, saját sorsa fölött határozni, s ha­ a népek ott nem élnek egyetértésben s politikai érdekeik különböző természetűek, úgy ezt lehet ugyan sajnálni,de nincs jog, a többség határoza­tait semmiseknek nyilvánítani, s azoktól minden tör­vényes érvényt eltagadni. A kisebbségnek már az a sorsa, hogy tiltakozása nem gátolhatja a többség hatá­rozatait, s a magyar nemzet Erdélyben jelenleg épen­­ ezen sorsot tapasztaló. Az unio, melynek, hogy azt a­­ majorizáltatás ellen megoltalmazza, a nemzet ez or­szágbeli nagy testéhez kellendett vezetnie, keletkezte­­kor egy nagy harczban meghiúsult; nem marad tehát egyéb hátra, mint hogy leszavaztatása következményeit­­ nyugodtan tűrje s activ irányt kövessen, mely a túlsó­­ táborból híveket hozzon neki. Egyszerű negatióval a jelen körülmények közt " nem érjük el a czélt, sőt még jobban felösztönzi a töb­­­­bi népeket, hogy a követett utón kitartsanak. Ezen ne- 1 gátié oda juttatta a dolgokat, hogy a februári alkot­mány Üdvözölt menhelyül tűnt fel az 1848-ai magyar fensőségi törekvések ellen, melyhez ez utóbbiak már­­ csak azért is ragaszkodnak, mert magyar részről a ' 48-ki álláspont állíttatott föl zsinórmértékül. S mi ennek következménye? Az, hogy a feb­ruári alkotmány szelleme mindinkább utat tör magának, mert szilárd politikai programmot foglal magában, mely a szabadsági eszméknek megfelel s mindazokat körébe vonja, kik át vannak hatva azon meggyőződés­től, miszerint Austriának „szilárd politikai államtestet“ kell képeznie, s a hazát a 48-ki rettentő kísérlet ismét­lésétől .Megóvatni kívánják. Ha a magyar-erdélyi párt programmot állított volna fel, mely a febr. alkotmány nagy feladatát, mely szerint „a birodalom közös ügyei közösen intézendők el,“ elégségesen kipótolta volna, ekkor legalább tám­pont lett volna nyújtva azok számára, kik annyi alkot­mányos öntudattal bírnak, hogy a febr. alkotmány föl­­tételes s föltétlen elfogadása közti különbséget felfog­ják s érvényesítsék. De a magyar erdélyi párt nem ál­lított föl hasonló programmot s ekként önkénytelenül szolgál azon czélzatoknak, melyek a felír. alkotmány föltétlen elfogadására törekszenek. A román ellenzék tü­szont elnémult az alkanczellárnak NI. Szebenbe ér­keztével, s a kormány azon fölötte ritka helyzetbe jött, hogy egy országgyűlés épen semmi ellenzéket nem mert képezni; épen, mert a febr. alkotmány s a magyar jog­folytonosság közt semmi közvetítő álláspontot nem bírt feltalálni, mi az összes magyar követek eltávozá­sánál fogva az országgyűlésről, a román szász és ma­gyar érdekek ellenmondó voltánál, valamint legtöbb tagjai nagy függőségénél fogva könnyen felfogható. Nem lehet ennélfogva azt sem várni, hogy az er­­délyi, a kormánynak föltétlenül hódoló birodalmi ta­nácsosok valamit nagy alkotmány-vitájynak emelé­sére tenni s a magyar párt kiegyenlítésére a febr. al­kotmány határozmányaival motu proprio hatni fognak. Az egyetlen kilátás abban áll, hogy a kir. tanács ma­gát tágabbnak fogja nyilvánítani s mint ilyen azon helyzetben is lesz, a magyar alkotmány kérdés megol­dása érdekében hathatni, minthogy illetékes lesz a bi­rodalmi alkotmányt Magyarország javára revideálhat­ni, mindig föltéve, hogy Magyarország jövő ország­gyűlése a „közös tárgyalás“ elvét elfogadja. Hogy pedig a birodalmi tanács az erdélyi alkotmánykér­­dést az erdélyi birodalmi tanácsosok belépténél fogva elintézettnek tekintendi, semmi kétséget sem szenved, minthogy a birodalmi tanács épen nem érzi magát hi­vatva az erdélyi országgyűlés szavazatát kétségbe­vonni s illetékességét megtagadni. Ezek gyümölcsét az 1861. magyar kormányférfiak s az erdélyi magyar párt bölcseségének lehet köszönni, kik, mint tudva van, vo­nakodtak kedvező kilátások közt országgyűlést egybe hívni, a kormányt s municipiumokat inkább cserben hagyták, s ekként a mostani országgyűlést előkészítek, mely, habár csak a birtokig nemesség korábbi román alattvalóit, valamint a szászokat képviseli, mégis az ország választóinak többségét ábrázolja, s melynek határozatai a kormány által szentesítve, az erdélyi magyar párt egész politikai rendszerét tényleg ha­lomra dönték.“ TÁRCZI Nap­ újdonságok. * A „Bihar“ — lelkesülve gróf P­á­­­f­f­y Mór kir. helytartó e excja indítványa által, melyet a Sz. István szo­bor Ügyében tett, sz. László király emlékének megörökíté­sére Nagy-Váradon szintén hasonló lépéseket óhajt tétetni. * Jótékonyságok. A győr nádorvárosi tűzká­­rosultak javára a „Gy. K.“ kimutatása szerint eddig elő összesen 1340 ft 54 kr és egy arany folyt be. A nagykállói tűzkárosultak javára Nagy-Kállóban f. hó 10-én rendezett hangverseny 264 ftot jövedelmezett. Gr. Zichy Károly a porrá égett , s­é­­ község la­kói közt 2000 ftot és élelmiszereket osztatott ki s az ot­tani szintén leégett iskolát fölépitteti. A „Kolozsvári Közlöny“ írja : Királyi főkormány­­széki elnök gr. Crenneville Lajos ar­anulsága az al­földi szükölködők részére, az inségügyi központi kormány­­izottsághoz, f. hó 11-ről kelt értesitvénye mellett, 200 h­ot saját adományául küldött be. •A pesti vízvezeték ügyében működő köz­ponti bizottmány f. hó 17 a gr. Szapáry Antal elnöklete alatt hosszabb elnapolás után ismét összeült. Miután az elnök a bizottmány tagjait üdvözölte és a beérkezett ter­vekről értesítette, elhatároztatott : a beérkezett és még beérkezendő tervek taglaló és pártatlan megítélése érde­kében, a Rottenbiller úr elnöklete alatt képzett és Hollán, Preusz és Stephani urakból álló műtani albizottmányt még több szakértő tekintélylyel megerősbiteni és pedig részint az elnök, részint egyesek ajánlata nyomán e ezért a Clark, Zsigmondy, Szumrák, Ganz, Mikoleczky, Zsanozsil, Lie­­demann , Walland, Schwedar, Reiter, Mayer, Bucher, Holláéi és Kotzo urak leendnek felhivandók. Ezen albi­zottság működése mellett a több alosztályba felosztandó jog­ pénzügyi szakasz is tevékeny lesz az alapszabályi terv, a pénzügyi terv elkészítése és a községgeli tanács­kozások terén. Az ülés folytán az elnöklő gróf azon ör­vendetes közlést téve, hogy külföldi útjában több előnyös pénzügyi ajánlatokat kapott a vállalat érdekében. * A „P. Lt.“ bécsi levelezője hazánkra nézve azon nyomós hírt közli, hogy a nagyvárad-kolozsvár-brassói vaspályavonal kiépítésére versenytárs találkozott. F. hó 15 én t. i. b. Erttenberg és Rakow Pál saját és dr. Stans­berg berlini, Kamper Th. kölni és Eltzbacher kölni urak nevében kérvényt nyújtottak be a nagyvárad-kolozsvár brassói pályavonalnak a bodzai szorosig, úgy a károlyi, rérvári és nagy­szebeni szárnyvonalak engedélyezése iránt. Hogy a versenyajánlat komoly, mutatják a hosszabb idő óta folyó szóbeli értekezletek és az igények mérsé­keltsége. * Kolozsvárról írja az „Érd. Posta“ . A törvényszé­kekhez rendelet ment, hogy azon gyakorló ügyvédek, kik még az ügyvédi vizsgát az osztrák törvényekből le nem tették, kötelesek december közepéig letenni, ha az ügy­védséget gyakorolni tovább is akarják. Azon ügyvédek pedig, kik 1861. óta rendeltetésük helyéről eltávoztak, tartoznak oda visszatérni, vagy lakhely változtatásuk okáról jelentést tenni. * Az aradi színházban Latabár Endre dal- és szintársasága f. hó 24 én nyitja meg előadásai sorozatát Feuillet Octáv „Kísértés“ czimü színművével. * A műkedvelők szini előadása Kolozsvártt f. hó 11-én az alföldi szükölködők számára 381 ft 74 krt ered­ményezett. * M.­Kövesdről írják a „Mátrádnak : Mult sept. 23 án osztattak ki városnkban a kormány által a lóte­nyésztés előmozdítására kitűzött ösztöndíjak. Volt 18,16, 5, 4 db aranyos ösztöndíj, s mintegy 1 ftos tallér nagy­ságú ezüst érem. Egyik lapján „a lótenyésztés érdeké­ben“ felirat, másikon a Császár képe, körirattal. Csak sa­ját nevelési kanczák egy évesnél nem több, szép nevelésű csibét dijaztattak. Borsod is ébred letargiájából, végre valahára , hozzáfogtak az „inségbizottmányok“ szervezéséhe. Mait­­­zept. 30-án volt az első ülés Miskolczon a megyeház tere­mében, jelen volt megyénk összes intelligentiája . K. V. L. alkotmányos főispán úr megható beszédben vázolta az in­­ségszülte nyomort. — Nyilatkozat. Miután körülményeim Sz.-Fe­­hérvárról s Fehérmegye területétől távolabb vezetnek : „Fehérmegye politikai, egyházi- és nemzetgazdászati statistikája és topographiája“ czimű két kötetű mun­kám még hátralévő négy füzetének kiadását N­a­­gel és Wischán budai könyvkereskedő urak székes­fehérvári (a fekete sas-ntezában lévő) fiókke­reskedésére szerződésileg ruháztam át, kik által a leg­közelebb megjelenendő III ik füzet kézirata sajtó alá is bocsáttatott. Ezentúl tehát minden a nevezett mun­kát illető előfizetési pénz említett kiadókhoz küldendő, s igy a t. ez. előfizetők e szilárd hitelű kereskedés ál­tal lesznek kielégitendők. E nyilatkozat szives átvételére a hazai lapok t. szerkesztői­­egész tisztelettel felkéretnek. Székes Fehérvár, oct. 17-én 1863. Zách József, oklev. reáltanár s a nevezett munka szerzője. * Kolozsvár egyik külvárosában egy borostyán oly szépen kivirágzott, mint tavaszszal. A ki meg akarná te­kinteni, azt Hidelvén a nagyntczában tiszt. Máté András úr kertjébe utasítjuk. Monostoron pedig egy gesztenyefa virágzott ki. — Az érmelléki hegyeken a szüretek foly­nak, némely kisebb hegyeken, mint az ótományi, szalacsi, adonyi, stb. hegyeken bevégezvék ; bort valami rendkívüli jót nem reménylenek, némelyek a tavalyinál bővebben, mások a tavalyi mennyiségben nyerték az áldást, ám a megirt helyeken 3— 4 ft csebre, székelyhídi, kágyi, hó­­lyi, diószegi hegyeken 6—7 ftra beszélnek, ez utóbbi he­gyen asszót is csináltak. — A magyar gazdasszonyok egylete által rendezett ez évi kiállításon nyert jutalmak a hó 24-n d. e. 10 óra-­­­kor az elnökség által ünnepélyesen fognak kiosztatni,­­ a kiállított tárgyak még az­nap délután 5 óráig szem­­lélhetők lesznek. Az egyletnek, valamint az alföldi szűkölködöknek ajándékozott és a kiállítók által eladásra szánt tárgyak, e hó 22-én csütörtökön reggel 9 órakor is kezdetét véve, e­l- árvereztetni fognak; — megemlítendő az al­földiek részére ajándékozott három 11—12 akáe hordó­val ez évben szűrt asztali bor — Ezen árverezést, a köz­telek helyiségeiben tartandót a t. ez. közönség figyelmébe ajánlja a bizottmány. * Dr. Oroszhegyi Józsa hazánkfia — kire kö­zelebb, mint Konstantinápolyból jelenti — a padisah III. hadtestének egyik ezrede van orvosilag bízva, a többi közt ezt írja Konstantinápolyból : Sok hir kószál önök felé itt tanyázó s kalandozó földjeinkről, kiknek rovására még kellemetlenebb költemények is forognak. Biztosítha­tom, hogy itt semmi néven nevezendő táborozó magyarok nincsenek s csak olyanok tartózkodnak, kik a közélet forgalma szerinti dolgokkal foglalkoznak, kik tehát a mai politikai világzavarok rovatába nem tartoznak Amalazunb­a!!! Ezen ezim alatt olvastunk folyó évi September 25 -én a „Sürgöny“ ben egy tárczaczikket, mely lap­irodalmunkban nagy sensatiót látszott ébreszteni, mint­hogy mint rendkívüli történelmi fölfedezés több lapban körútját megtette. Nem szándékom senkivel polemizálni, vagy a szőr­­szálhasogatás háladatlan munkájába bocsátkozni, vala­mint e sorokat sem azért írom, hogy az idézett czikk szere­sőjét, kinek ernyedetlen tevékenységének és kifogyhatatlan termékenységének szív­ből örvendek, —­ bántalmazzam, vagy oly hévvel kez­dett archaeologiai kutatásitól visszariasszam, azonban hogy igazságos legyek, ki kell mondanom azt, hogy alig olvastam 45 sorban annyi nyomás­hibát, mint a nagyhang­zatú Amarazantha ismertetésében ! A hiba és balítélet annál veszélyebb a latens előtt, Birodalmi tanács. A birodalmi tanács pénzü­gyi bizottmá­nya erősen dolgozik. F. hó 16-ki Illésén Rannicher erdélyi követ is jelen volt mint vendég. E látogat­ó annyival is inkább feltűnhetett, miután az erdélyiek valóságos belépése a birodalmi tanácsba már a jövő ülésre várható, és azzal minden erdélyi követnek joga lesz, a ház minden bizottmányi ülésében résztvenni. Ran­nicher mindenesetre igen érdekes ülést választott és pe­dig főleg érdekest az államminiszer úr nyilatkozatai mi­att. A tanácskozás t. i., mint említve volt, a magasb adó, bélyeg és illeték-járadékok beszedését illette f. évi nov. és deczember havára; a jelentést tevő dr. Taschek itt a törvényjavaslat I. § nál az egyenes adók ordinariumát is belevonta és a kormány- előterjesztvény I. czikke­lyét e módon megváltoztatta. A birodalmi tanácsi jó­váhagyásnak kiterjesztése ellen az ordinariumra — az államminister úr kinyilatkoztató, miszerint itt az alkotmány egy czikkelyének magyarázatáról van szó , és e magyarázat a korona dolga; s nem­ lehet kétségbevonni , hogy a fennálló adók enge­délyezése a házat nem illeti, és annyiban analógia­s, hogy már a két előbbi budgetnél az adó­ordináriu­mok nem „jóváhagyattak“, hanem csak „beigtattat­­tak“. E miniszteri nézpontot gr. Hartig, Hopfen, Szabol, és Brinz is magukévá tették. Ellenben az előadón kí­­vül Giskra, Demel, Schindler, Grocholski, Skene, Kins­­ky stb. követek határozottan a ház föltételes jóváha­gyási joga mellett szavaztak. A h­osszú vita végén a minister nézpont kisebbségben maradt. A túlnyomó többség a ház föltétlen jóváhagyási joga mellett volt. A fe­hé­sz ki­­llésben először is a pénzügyminis­­ter kölcsön elé te­rjesztményei számára választattak meg az előadók, s a szükség miatti kölcsön számára Skene, s a led fizeti kölcsön számára Tas­ebek választatott meg előadóvá. Azon óhajtás fejeztetett ki, hogy a magyar üdv. kanczellár jelenjen meg a bizott­mányban, a szükséges fölvilágosítások adása végett. Először a rendőrm­inistérium költségvetése intéztetett el. A jelentés sok érdekes részletet foglal magában, mikből azon óhajtás indokolását emeljük ki, hogy a katonai rendőri őrség intézménye szervezetének átvizs­gálása, öszhangzásban a változott politikai s társa­dalmi viszonyokkal, szükségessé lett. Kijelentetik, hogy a katonai szervezet czélszerűtlen ; a­mennyiben a ka­tonai őrség ritkán van oly helyzetben, hogy katonai testületül működhessék, míg minden az egyes egyén tevékenységétől fü­gg; valamint az angol constabler s a párisi sergeant de villé is részletesen ismerik a számukra kijelölt területek viszonyait, míg a katonai szervezet gátolja az egyes őrök jobban fizetését, s csak jobb fizetés mellett láthatnak értelmesebb egyének az őrszolgálatban élethivatást. Végül még a pénzügyi igazgatás II. részének (pénzügy­őrség, adó­hivatalok) megkívántatóságai intéztettek el. A pesti áru- és érték­tőzsde alapszabá­­lyainak tervezete. Az áru-és érték­­kereskedelem mostani terjedtsé­ge nélkü­lözhetlenekké teszi a börzéket és most a kül­földnek másodrendű kereskedelmi piac­ain is feltalál­­hatók. Pesten van ugyan már tíz év óta gabnacsarnok, mely mindenesetre hasonlítható némileg a tőzsdékhez, de a kereskedői rend úgy vélekedett, hogy a gabna­ Kedd October 29. csarnokon kívül ám és értéktőzsdére is van Pestnek szüksége, és ennélfogva mintegy két év előtt a keres­kedelmi kamara tőzsde felállításának engedélyéért fo­lyamodott. Ez Ügyre vonatk­ozólag a végleges határo­zat a kormány részéről most megjött, és a helybenha­gyott n­épszabályok a helytartóságtól leérkeztek Pest városa tanácsához. Közöljük azokat a „Hon” után; itt következnek: 1. §. Az 1860. febr. 26-ki törvény alapján a kereskedelem, ipar és közlekedés előmozdítása tekin­tetéből Pesten áru-és értéktőzsde állittatik fel. 2­ §. Az ám és értéktőzsde czélja : mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen arany s czesznek pénznemek s váltóknak, — a magyar iparvállalatok által felsőbb engedély folytán kibocsátott részvények s kötvények eladását s vevését, végre a zálog-, biztosi­tási s szállítási üzleteket megkönnyíteni. 3. § Az ára­s értéktőzsde helyiségeinek előállí­tásáról — tekintettel a gabnacsarnok­kali kellő ösz­­szefüggésre — a Pesti Lloyd- társulat fog gondos­kodni. 4 §. Azon körülménynél fogva, miszerint a fenn­álló viszonyokhoz képest a terménykereskedés kívá­nalmai egészen más természetűek, mint az általános áruforgalomé­s így részben eltérő határozatokat szük­ségelnek , ennélfogva következő intézkedések té­teznek : a) hogy a gabnacsarnok elkülönített helyisége csak az áru- és értéktőzsde részére megállapított órá­ban lesz a tőzsdével összekapcsolva; b) az áru-és értéktőzsde délelőtti l­'/1 órakor megnyittatik, id. u. 1 óráig nyitva marad.E tekintetben a tőzsde­bizottmány indítványára csak a m. kir. hely­tartótanács tehet változtatásokat. A tőzsde vásár és Ünnepnapokon, továbbá nagypénteken zárva leend; c) a gabonacsarnok tagjainak — ebbeli minősé­gük igazolásának feltétele alatt,—az áru­­s értéktőzsdé­be szabad beléptük van; d) az árú és értéktőzsdének a tőzsde­helyiségek közvetlen közelében leendő szórakozási termek felál­­líthatása fentartatik, melyek — a biztos és a tőzsde­­bizottmány által meghatározott zárórák szem előtt tar­tásával — a tőzsde látogatóinak nyitva állanak, me­lyekben minden engedélyezett, a társas közlekedést elősegítő mulatságok tartathatnak, ellenben itt tüzsde- üzletek kötései feltétlenül tiltva vannak ; ezen szabály áthágása a­ tőzsdebizottmány által 25 utal,ismétlés ese­tében a tőzsdébeli kizárással büntettetik. 5. §.Az áru-és érték-tőzsdébe minden a férfi nem­hez tartozó feddhetlen jellemű, illedelmes magaviselő- é1 egyén beléphet, ki az általános törvényes határoza­toknál fogva vagyonáról szabadon rendelkezhetik, de különösen minden Üzletember, termelő, eladó és vevő. 6. §. Az itteni hites alkuszok mindegyike kütd­ez­­tetik, a tőzsde-idő alatt rendesen jelen lenni, s be nem igazolt kimaradás minden esetében, — a tőzsde-bizott­mány által meghatározandó, s a helyi szegény pénza­lap javára fizetendő 5—25 frt. büntetésnek alá­­vetvék. Csak ezen bites alkuszok jogositvák tőzsdeüzle­­­tek közvetitésére;ellenben zugalkuszok az­ általuk közve­titett Üzletek száma és terjedelméhez képest 25—100 írttal, vagy fizetési képtelenség esetében a hatóság út­ján 5—20 napi fogsággal bűntettetnek. 7. §. Mindenki,ki az árutőzsdét a nélkül, hogy ál­lásánál fogva hivatva lenne, látogatja, köteles egy évi jegyet 12 ftért, mely összeg azon esetre, ha a tőzsde kiadásai a bevételek szaporítását igénylendik, a köz­gyűlés által a helytartótanács jóváhagyása mellett fel­emeltethetik,— váltani,s az ajtónállónak bemenetelkor kívánatra előmutatni. E szabály alól csak a 9. és 10. §§. érintett idege­nek vétetnek ki. Az ezen jegy váltása által kivívott jogok azonban csak az illető saját személyéhez kötnék, s másra át nem ruházhatók. A befizetett összegek semmi esetre sem­­ adatnak vissza. 8. § Az áru- és értéktőzsde látogatásából kizá­ratnak : a) meg nem hitett alkuszok (zugalkuszok, jogok

Next