Sürgöny, 1863. október (3. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-20 / 239. szám
Harmadik évi folyam. 239. — 1863 SzerkesKő-hivatal: t Barátok-tere 7. sz. a. főidőéiül. kiadó hivatal. Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben s minden posta-hivatalnál. I SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 60 „ Vidékre, naponkint postán Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési fölhívás „SÜRGÖNY“ oktober—decemberi évnegyedek folyamára. Előfizetési ár „ ft. A. ,Sürgöny“ kiadó hivataa HIVATALOS KÉSZ. A kereskedelmi , népgazdászati minister Bóka János első-osztályú postatisztet, Debreczenben postahivatali kezelővé s Prohaska Nándor első-osztályú postatisztet, Aradon postahivatali kezelővé nevezte ki. MEHHIVATALOS KÉSZ. I. a pri e in Ie Az „hllgr. Nadir.“ ezenczim alatt ,,Erdély a bir. tanácsban“ következő figyelemre méltó czikket hozza: „Az erdélyi udv. kanczellár politikájának sikerült, az erdélyi országgyűlést, miután már összeállítása a magyar néptörzs kisebbségét eszközlé, a bir. tanácsban követküldésre rábírni se mellett még magukat azon formalitásokat is mellőztetni, miket az ugyanazon kanczellár által felállított ügyrend szabott elő, melynek pontos megtartását az országgyűlési tagok annak idején ünnepélyesen fogadták, mi, mint tudjuk főakadálya volt a magyar követek részvételének ezen országgyűlésen. Azonban ily formatibákon könnyen túlteszik magukat az emberek,csak a kitűzött czél éreztessék el annál inkább s az erdélyi követek legális érzelmeinek elégtétessék. Ezen eseményből kitűnik, miszerint a román és szász nézetek, bármennyire álljanak is egymással „házi dolgokban“ szemközt, mégis a magyarok és székelyek politikai meggyőződésével homlokegyenest ellenkeznek, úgy hogy emberi belátás nem képes jelenleg meghatározni, várjon s mikor lehetett ezen ellenmondó ellentéteket kiegyenlíteni. A közvélemény a magyar körökben az erdélyi országgyűlés eljárása fölött palctát tör ugyan , azonban ily roszólás csak igen kevéssé gátoltatja a politikai események menetét, mely utóbbiakat eleven érdekek s nem elvont elvek határoznak meg. A szász és román néptörzsnek tetszik a bir. alkotmányhoz csatlakozni; népszámuk azon demokrat választási elvnél fogva, melyet a magyar szabadelvű párt annyira istenit, biztosítja nekik a többséget az országgyűlésen; politikájukat támogatja Austria kormánya s a birodalomnak a bir. tanácsban már képviselt népei, mily erőtlenül s befolyástalanul kell ily körülmények közt a magyar néptörzs tiltakozásának a testvér országban elhangzania, mely mindig csak a jogfolytonosság elvére támaszkodik, mely azon nemzet hatalmi viszonyaival Erdélyben s továbbá az 1848-49 ks évek eseményeivel szemközt épen csak megoldhatlan probléma marad. Erdély jogilag s tényleg azon helyzetben volt, saját sorsa fölött határozni, s ha a népek ott nem élnek egyetértésben s politikai érdekeik különböző természetűek, úgy ezt lehet ugyan sajnálni,de nincs jog, a többség határozatait semmiseknek nyilvánítani, s azoktól minden törvényes érvényt eltagadni. A kisebbségnek már az a sorsa, hogy tiltakozása nem gátolhatja a többség határozatait, s a magyar nemzet Erdélyben jelenleg épen ezen sorsot tapasztaló. Az unio, melynek, hogy azt a majorizáltatás ellen megoltalmazza, a nemzet ez országbeli nagy testéhez kellendett vezetnie, keletkeztekor egy nagy harczban meghiúsult; nem marad tehát egyéb hátra, mint hogy leszavaztatása következményeit nyugodtan tűrje s activ irányt kövessen, mely a túlsó táborból híveket hozzon neki. Egyszerű negatióval a jelen körülmények közt " nem érjük el a czélt, sőt még jobban felösztönzi a többi népeket, hogy a követett utón kitartsanak. Ezen ne- 1 gátié oda juttatta a dolgokat, hogy a februári alkotmány Üdvözölt menhelyül tűnt fel az 1848-ai magyar fensőségi törekvések ellen, melyhez ez utóbbiak már csak azért is ragaszkodnak, mert magyar részről a ' 48-ki álláspont állíttatott föl zsinórmértékül. S mi ennek következménye? Az, hogy a februári alkotmány szelleme mindinkább utat tör magának, mert szilárd politikai programmot foglal magában, mely a szabadsági eszméknek megfelel s mindazokat körébe vonja, kik át vannak hatva azon meggyőződéstől, miszerint Austriának „szilárd politikai államtestet“ kell képeznie, s a hazát a 48-ki rettentő kísérlet ismétlésétől .Megóvatni kívánják. Ha a magyar-erdélyi párt programmot állított volna fel, mely a febr. alkotmány nagy feladatát, mely szerint „a birodalom közös ügyei közösen intézendők el,“ elégségesen kipótolta volna, ekkor legalább támpont lett volna nyújtva azok számára, kik annyi alkotmányos öntudattal bírnak, hogy a febr. alkotmány föltételes s föltétlen elfogadása közti különbséget felfogják s érvényesítsék. De a magyar erdélyi párt nem állított föl hasonló programmot s ekként önkénytelenül szolgál azon czélzatoknak, melyek a felír. alkotmány föltétlen elfogadására törekszenek. A román ellenzék tüszont elnémult az alkanczellárnak NI. Szebenbe érkeztével, s a kormány azon fölötte ritka helyzetbe jött, hogy egy országgyűlés épen semmi ellenzéket nem mert képezni; épen, mert a febr. alkotmány s a magyar jogfolytonosság közt semmi közvetítő álláspontot nem bírt feltalálni, mi az összes magyar követek eltávozásánál fogva az országgyűlésről, a román szász és magyar érdekek ellenmondó voltánál, valamint legtöbb tagjai nagy függőségénél fogva könnyen felfogható. Nem lehet ennélfogva azt sem várni, hogy az erdélyi, a kormánynak föltétlenül hódoló birodalmi tanácsosok valamit nagy alkotmány-vitájynak emelésére tenni s a magyar párt kiegyenlítésére a febr. alkotmány határozmányaival motu proprio hatni fognak. Az egyetlen kilátás abban áll, hogy a kir. tanács magát tágabbnak fogja nyilvánítani s mint ilyen azon helyzetben is lesz, a magyar alkotmány kérdés megoldása érdekében hathatni, minthogy illetékes lesz a birodalmi alkotmányt Magyarország javára revideálhatni, mindig föltéve, hogy Magyarország jövő országgyűlése a „közös tárgyalás“ elvét elfogadja. Hogy pedig a birodalmi tanács az erdélyi alkotmánykérdést az erdélyi birodalmi tanácsosok belépténél fogva elintézettnek tekintendi, semmi kétséget sem szenved, minthogy a birodalmi tanács épen nem érzi magát hivatva az erdélyi országgyűlés szavazatát kétségbevonni s illetékességét megtagadni. Ezek gyümölcsét az 1861. magyar kormányférfiak s az erdélyi magyar párt bölcseségének lehet köszönni, kik, mint tudva van, vonakodtak kedvező kilátások közt országgyűlést egybe hívni, a kormányt s municipiumokat inkább cserben hagyták, s ekként a mostani országgyűlést előkészítek, mely, habár csak a birtokig nemesség korábbi román alattvalóit, valamint a szászokat képviseli, mégis az ország választóinak többségét ábrázolja, s melynek határozatai a kormány által szentesítve, az erdélyi magyar párt egész politikai rendszerét tényleg halomra dönték.“ TÁRCZI Nap újdonságok. * A „Bihar“ — lelkesülve gróf Páffy Mór kir. helytartó e excja indítványa által, melyet a Sz. István szobor Ügyében tett, sz. László király emlékének megörökítésére Nagy-Váradon szintén hasonló lépéseket óhajt tétetni. * Jótékonyságok. A győr nádorvárosi tűzkárosultak javára a „Gy. K.“ kimutatása szerint eddig elő összesen 1340 ft 54 kr és egy arany folyt be. A nagykállói tűzkárosultak javára Nagy-Kállóban f. hó 10-én rendezett hangverseny 264 ftot jövedelmezett. Gr. Zichy Károly a porrá égett , sé község lakói közt 2000 ftot és élelmiszereket osztatott ki s az ottani szintén leégett iskolát fölépitteti. A „Kolozsvári Közlöny“ írja : Királyi főkormányszéki elnök gr. Crenneville Lajos aranulsága az alföldi szükölködők részére, az inségügyi központi kormányizottsághoz, f. hó 11-ről kelt értesitvénye mellett, 200 hot saját adományául küldött be. •A pesti vízvezeték ügyében működő központi bizottmány f. hó 17 a gr. Szapáry Antal elnöklete alatt hosszabb elnapolás után ismét összeült. Miután az elnök a bizottmány tagjait üdvözölte és a beérkezett tervekről értesítette, elhatároztatott : a beérkezett és még beérkezendő tervek taglaló és pártatlan megítélése érdekében, a Rottenbiller úr elnöklete alatt képzett és Hollán, Preusz és Stephani urakból álló műtani albizottmányt még több szakértő tekintélylyel megerősbiteni és pedig részint az elnök, részint egyesek ajánlata nyomán e ezért a Clark, Zsigmondy, Szumrák, Ganz, Mikoleczky, Zsanozsil, Liedemann , Walland, Schwedar, Reiter, Mayer, Bucher, Holláéi és Kotzo urak leendnek felhivandók. Ezen albizottság működése mellett a több alosztályba felosztandó jog pénzügyi szakasz is tevékeny lesz az alapszabályi terv, a pénzügyi terv elkészítése és a községgeli tanácskozások terén. Az ülés folytán az elnöklő gróf azon örvendetes közlést téve, hogy külföldi útjában több előnyös pénzügyi ajánlatokat kapott a vállalat érdekében. * A „P. Lt.“ bécsi levelezője hazánkra nézve azon nyomós hírt közli, hogy a nagyvárad-kolozsvár-brassói vaspályavonal kiépítésére versenytárs találkozott. F. hó 15 én t. i. b. Erttenberg és Rakow Pál saját és dr. Stansberg berlini, Kamper Th. kölni és Eltzbacher kölni urak nevében kérvényt nyújtottak be a nagyvárad-kolozsvár brassói pályavonalnak a bodzai szorosig, úgy a károlyi, rérvári és nagyszebeni szárnyvonalak engedélyezése iránt. Hogy a versenyajánlat komoly, mutatják a hosszabb idő óta folyó szóbeli értekezletek és az igények mérsékeltsége. * Kolozsvárról írja az „Érd. Posta“ . A törvényszékekhez rendelet ment, hogy azon gyakorló ügyvédek, kik még az ügyvédi vizsgát az osztrák törvényekből le nem tették, kötelesek december közepéig letenni, ha az ügyvédséget gyakorolni tovább is akarják. Azon ügyvédek pedig, kik 1861. óta rendeltetésük helyéről eltávoztak, tartoznak oda visszatérni, vagy lakhely változtatásuk okáról jelentést tenni. * Az aradi színházban Latabár Endre dal- és szintársasága f. hó 24 én nyitja meg előadásai sorozatát Feuillet Octáv „Kísértés“ czimü színművével. * A műkedvelők szini előadása Kolozsvártt f. hó 11-én az alföldi szükölködők számára 381 ft 74 krt eredményezett. * M.Kövesdről írják a „Mátrádnak : Mult sept. 23 án osztattak ki városnkban a kormány által a lótenyésztés előmozdítására kitűzött ösztöndíjak. Volt 18,16, 5, 4 db aranyos ösztöndíj, s mintegy 1 ftos tallér nagyságú ezüst érem. Egyik lapján „a lótenyésztés érdekében“ felirat, másikon a Császár képe, körirattal. Csak saját nevelési kanczák egy évesnél nem több, szép nevelésű csibét dijaztattak. Borsod is ébred letargiájából, végre valahára , hozzáfogtak az „inségbizottmányok“ szervezéséhe. Maitzept. 30-án volt az első ülés Miskolczon a megyeház teremében, jelen volt megyénk összes intelligentiája . K. V. L. alkotmányos főispán úr megható beszédben vázolta az inségszülte nyomort. — Nyilatkozat. Miután körülményeim Sz.-Fehérvárról s Fehérmegye területétől távolabb vezetnek : „Fehérmegye politikai, egyházi- és nemzetgazdászati statistikája és topographiája“ czimű két kötetű munkám még hátralévő négy füzetének kiadását Nagel és Wischán budai könyvkereskedő urak székesfehérvári (a fekete sas-ntezában lévő) fiókkereskedésére szerződésileg ruháztam át, kik által a legközelebb megjelenendő III ik füzet kézirata sajtó alá is bocsáttatott. Ezentúl tehát minden a nevezett munkát illető előfizetési pénz említett kiadókhoz küldendő, s igy a t. ez. előfizetők e szilárd hitelű kereskedés által lesznek kielégitendők. E nyilatkozat szives átvételére a hazai lapok t. szerkesztőiegész tisztelettel felkéretnek. Székes Fehérvár, oct. 17-én 1863. Zách József, oklev. reáltanár s a nevezett munka szerzője. * Kolozsvár egyik külvárosában egy borostyán oly szépen kivirágzott, mint tavaszszal. A ki meg akarná tekinteni, azt Hidelvén a nagyntczában tiszt. Máté András úr kertjébe utasítjuk. Monostoron pedig egy gesztenyefa virágzott ki. — Az érmelléki hegyeken a szüretek folynak, némely kisebb hegyeken, mint az ótományi, szalacsi, adonyi, stb. hegyeken bevégezvék ; bort valami rendkívüli jót nem reménylenek, némelyek a tavalyinál bővebben, mások a tavalyi mennyiségben nyerték az áldást, ám a megirt helyeken 3— 4 ft csebre, székelyhídi, kágyi, hólyi, diószegi hegyeken 6—7 ftra beszélnek, ez utóbbi hegyen asszót is csináltak. — A magyar gazdasszonyok egylete által rendezett ez évi kiállításon nyert jutalmak a hó 24-n d. e. 10 óra-kor az elnökség által ünnepélyesen fognak kiosztatni, a kiállított tárgyak még aznap délután 5 óráig szemlélhetők lesznek. Az egyletnek, valamint az alföldi szűkölködöknek ajándékozott és a kiállítók által eladásra szánt tárgyak, e hó 22-én csütörtökön reggel 9 órakor is kezdetét véve, el- árvereztetni fognak; — megemlítendő az alföldiek részére ajándékozott három 11—12 akáe hordóval ez évben szűrt asztali bor — Ezen árverezést, a köztelek helyiségeiben tartandót a t. ez. közönség figyelmébe ajánlja a bizottmány. * Dr. Oroszhegyi Józsa hazánkfia — kire közelebb, mint Konstantinápolyból jelenti — a padisah III. hadtestének egyik ezrede van orvosilag bízva, a többi közt ezt írja Konstantinápolyból : Sok hir kószál önök felé itt tanyázó s kalandozó földjeinkről, kiknek rovására még kellemetlenebb költemények is forognak. Biztosíthatom, hogy itt semmi néven nevezendő táborozó magyarok nincsenek s csak olyanok tartózkodnak, kik a közélet forgalma szerinti dolgokkal foglalkoznak, kik tehát a mai politikai világzavarok rovatába nem tartoznak Amalazunba!!! Ezen ezim alatt olvastunk folyó évi September 25 -én a „Sürgöny“ ben egy tárczaczikket, mely lapirodalmunkban nagy sensatiót látszott ébreszteni, minthogy mint rendkívüli történelmi fölfedezés több lapban körútját megtette. Nem szándékom senkivel polemizálni, vagy a szőrszálhasogatás háladatlan munkájába bocsátkozni, valamint e sorokat sem azért írom, hogy az idézett czikk szeresőjét, kinek ernyedetlen tevékenységének és kifogyhatatlan termékenységének szívből örvendek, — bántalmazzam, vagy oly hévvel kezdett archaeologiai kutatásitól visszariasszam, azonban hogy igazságos legyek, ki kell mondanom azt, hogy alig olvastam 45 sorban annyi nyomáshibát, mint a nagyhangzatú Amarazantha ismertetésében ! A hiba és balítélet annál veszélyebb a latens előtt, Birodalmi tanács. A birodalmi tanács pénzügyi bizottmánya erősen dolgozik. F. hó 16-ki Illésén Rannicher erdélyi követ is jelen volt mint vendég. E látogató annyival is inkább feltűnhetett, miután az erdélyiek valóságos belépése a birodalmi tanácsba már a jövő ülésre várható, és azzal minden erdélyi követnek joga lesz, a ház minden bizottmányi ülésében résztvenni. Rannicher mindenesetre igen érdekes ülést választott és pedig főleg érdekest az államminiszer úr nyilatkozatai miatt. A tanácskozás t. i., mint említve volt, a magasb adó, bélyeg és illeték-járadékok beszedését illette f. évi nov. és deczember havára; a jelentést tevő dr. Taschek itt a törvényjavaslat I. § nál az egyenes adók ordinariumát is belevonta és a kormány- előterjesztvény I. czikkelyét e módon megváltoztatta. A birodalmi tanácsi jóváhagyásnak kiterjesztése ellen az ordinariumra — az államminister úr kinyilatkoztató, miszerint itt az alkotmány egy czikkelyének magyarázatáról van szó , és e magyarázat a korona dolga; s nem lehet kétségbevonni , hogy a fennálló adók engedélyezése a házat nem illeti, és annyiban analógias, hogy már a két előbbi budgetnél az adóordináriumok nem „jóváhagyattak“, hanem csak „beigtattattak“. E miniszteri nézpontot gr. Hartig, Hopfen, Szabol, és Brinz is magukévá tették. Ellenben az előadón kívül Giskra, Demel, Schindler, Grocholski, Skene, Kinsky stb. követek határozottan a ház föltételes jóváhagyási joga mellett szavaztak. A hosszú vita végén a minister nézpont kisebbségben maradt. A túlnyomó többség a ház föltétlen jóváhagyási joga mellett volt. A fehész killésben először is a pénzügyminister kölcsön elé terjesztményei számára választattak meg az előadók, s a szükség miatti kölcsön számára Skene, s a led fizeti kölcsön számára Tasebek választatott meg előadóvá. Azon óhajtás fejeztetett ki, hogy a magyar üdv. kanczellár jelenjen meg a bizottmányban, a szükséges fölvilágosítások adása végett. Először a rendőrministérium költségvetése intéztetett el. A jelentés sok érdekes részletet foglal magában, mikből azon óhajtás indokolását emeljük ki, hogy a katonai rendőri őrség intézménye szervezetének átvizsgálása, öszhangzásban a változott politikai s társadalmi viszonyokkal, szükségessé lett. Kijelentetik, hogy a katonai szervezet czélszerűtlen ; amennyiben a katonai őrség ritkán van oly helyzetben, hogy katonai testületül működhessék, míg minden az egyes egyén tevékenységétől függ; valamint az angol constabler s a párisi sergeant de villé is részletesen ismerik a számukra kijelölt területek viszonyait, míg a katonai szervezet gátolja az egyes őrök jobban fizetését, s csak jobb fizetés mellett láthatnak értelmesebb egyének az őrszolgálatban élethivatást. Végül még a pénzügyi igazgatás II. részének (pénzügyőrség, adóhivatalok) megkívántatóságai intéztettek el. A pesti áru- és értéktőzsde alapszabályainak tervezete. Az áru-és értékkereskedelem mostani terjedtsége nélkülözhetlenekké teszi a börzéket és most a külföldnek másodrendű kereskedelmi piacain is feltalálhatók. Pesten van ugyan már tíz év óta gabnacsarnok, mely mindenesetre hasonlítható némileg a tőzsdékhez, de a kereskedői rend úgy vélekedett, hogy a gabna Kedd October 29. csarnokon kívül ám és értéktőzsdére is van Pestnek szüksége, és ennélfogva mintegy két év előtt a kereskedelmi kamara tőzsde felállításának engedélyéért folyamodott. Ez Ügyre vonatkozólag a végleges határozat a kormány részéről most megjött, és a helybenhagyott népszabályok a helytartóságtól leérkeztek Pest városa tanácsához. Közöljük azokat a „Hon” után; itt következnek: 1. §. Az 1860. febr. 26-ki törvény alapján a kereskedelem, ipar és közlekedés előmozdítása tekintetéből Pesten áru-és értéktőzsde állittatik fel. 2 §. Az ám és értéktőzsde czélja : mindennemű kereskedelmi javaknak, veretlen arany s czesznek pénznemek s váltóknak, — a magyar iparvállalatok által felsőbb engedély folytán kibocsátott részvények s kötvények eladását s vevését, végre a zálog-, biztositási s szállítási üzleteket megkönnyíteni. 3. § Az áras értéktőzsde helyiségeinek előállításáról — tekintettel a gabnacsarnokkali kellő öszszefüggésre — a Pesti Lloyd- társulat fog gondoskodni. 4 §. Azon körülménynél fogva, miszerint a fennálló viszonyokhoz képest a terménykereskedés kívánalmai egészen más természetűek, mint az általános áruforgalomés így részben eltérő határozatokat szükségelnek , ennélfogva következő intézkedések téteznek : a) hogy a gabnacsarnok elkülönített helyisége csak az áru- és értéktőzsde részére megállapított órában lesz a tőzsdével összekapcsolva; b) az áru-és értéktőzsde délelőtti l'/1 órakor megnyittatik, id. u. 1 óráig nyitva marad.E tekintetben a tőzsdebizottmány indítványára csak a m. kir. helytartótanács tehet változtatásokat. A tőzsde vásár és Ünnepnapokon, továbbá nagypénteken zárva leend; c) a gabonacsarnok tagjainak — ebbeli minőségük igazolásának feltétele alatt,—az árus értéktőzsdébe szabad beléptük van; d) az árú és értéktőzsdének a tőzsdehelyiségek közvetlen közelében leendő szórakozási termek felállíthatása fentartatik, melyek — a biztos és a tőzsdebizottmány által meghatározott zárórák szem előtt tartásával — a tőzsde látogatóinak nyitva állanak, melyekben minden engedélyezett, a társas közlekedést elősegítő mulatságok tartathatnak, ellenben itt tüzsde- üzletek kötései feltétlenül tiltva vannak ; ezen szabály áthágása a tőzsdebizottmány által 25 utal,ismétlés esetében a tőzsdébeli kizárással büntettetik. 5. §.Az áru-és érték-tőzsdébe minden a férfi nemhez tartozó feddhetlen jellemű, illedelmes magaviselő- é1 egyén beléphet, ki az általános törvényes határozatoknál fogva vagyonáról szabadon rendelkezhetik, de különösen minden Üzletember, termelő, eladó és vevő. 6. §. Az itteni hites alkuszok mindegyike kütdeztetik, a tőzsde-idő alatt rendesen jelen lenni, s be nem igazolt kimaradás minden esetében, — a tőzsde-bizottmány által meghatározandó, s a helyi szegény pénzalap javára fizetendő 5—25 frt. büntetésnek alávetvék. Csak ezen bites alkuszok jogositvák tőzsdeüzletek közvetitésére;ellenben zugalkuszok az általuk közvetitett Üzletek száma és terjedelméhez képest 25—100 írttal, vagy fizetési képtelenség esetében a hatóság útján 5—20 napi fogsággal bűntettetnek. 7. §. Mindenki,ki az árutőzsdét a nélkül, hogy állásánál fogva hivatva lenne, látogatja, köteles egy évi jegyet 12 ftért, mely összeg azon esetre, ha a tőzsde kiadásai a bevételek szaporítását igénylendik, a közgyűlés által a helytartótanács jóváhagyása mellett felemeltethetik,— váltani,s az ajtónállónak bemenetelkor kívánatra előmutatni. E szabály alól csak a 9. és 10. §§. érintett idegenek vétetnek ki. Az ezen jegy váltása által kivívott jogok azonban csak az illető saját személyéhez kötnék, s másra át nem ruházhatók. A befizetett összegek semmi esetre sem adatnak vissza. 8. § Az áru- és értéktőzsde látogatásából kizáratnak : a) meg nem hitett alkuszok (zugalkuszok, jogok