Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)
1863-11-08 / 256. szám
Harmadik évi folyam. 256. — 1863. Szerkesztó-hivatal: Barátok-tere 7. az. a. földnint. Kiadó-hivatal: Barátok-tere 7. az. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 60 kr. Nejgredévre 4 „ 60 . Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 , Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ november—decemberi 2 havi folyamára 3 forint 40 krral. A „Sürgöny" kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ Ő cs. kir. Apostoli Felsége múlt hó 13-tól beszterczebányai születésű Feneregger Antal, Mondorlok községi jegyző vezetéknevének „Zólyomy“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi october hó 23- ról pozsonyi lakos Pesendorfer Henrik vezetéknevének „Marosay“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Köztudomásra juttatik, miszerint a cs. kir. szab. I-s. dunagőzhajózási társaság, annak tekintetéből, hogy a hazai szükölködök érdekében a gabnának a Dunafejedelemségekbeli bevitelét még inkább könnyítse, teljes elismerést érdemlő készséggel, nem csak a t. é. october 1-től öt árszabásilag megillető 20% nyi pótlékról mondott le, hanem azonfelül a gabnaszállítmányokra nézve 15°/- nyi szállítási díj-levonást is (Rabatt) engedélyezett. Az erdélyi főkormányszék értesítése szerint a Dunafejedelemségekből a szarvasmarhák egészségi állapota iránt érkezett kedvező tudósítások folytán,a Moldva- és Oláhország felüli egész határszélen behajtandó szarvasmarhákra nézve a 20 napi veszteg idő 10 napra szállíttatott le. «HIVATALOS RÉSZ. Orett, nov. 6. L. Megbuktunk tehát valamennyien : mi is, a kormány is, a birod. tanács is; mi és a kormány a birod. tanácsban, a birod. tanács pedig a lajthán-inneni közvélemény előtt, mely oly hangosan és élénken nyilatkozott a 30 millió mellett, hogy Skene úr azt, mint mai beszédében megjegyzi, már nyomasztónak is találta. Azonban ne pereljünk ! A félszivesség, igaz, hogy nem egész, de mégis csak szívesség s nyugodjunk meg azon gondolatban, hogy a birod. tanács szavazata nem tűzi ki határát sem a gondviselés kegyelmének, sem Felséges urunk s királyunk atyai gondoskodásának. A mai ülésben Mühlfeld ismét derekasan tartotta magát. Mellette tündökölt Berger jeles beszéde s Mende úgy, mint Recnbauer jóakaró inditványaik által. Nyolcz módosító indítvány volt szőnyegen. Az első Mende úré: A birodalmi hitel útján eszközöltessék 30 milliónyi kölcsön a magyar országos alap számára. A kezelés a magyar kancellárra bizassék, kinek kötelessége leeniő eljárását a magyar országgyűlés előtt igazolni. Azon esetre, ha ezen indítvány megbuknék, »Mende úr ugyane módot ajánlja, azon különbséggel, hogy a 30 millió helyébe 20-at tesz. A 3-ik Rechbauer úré és ekkép szól: I. czikk. A magyarhoni ínségesek segélyzésére hitel nyittatik 30 millió forintig. II. Az adósságnak Magyarország részérőli elvállalását s a kamatozást úgy, mint a visszafizetést illető megállapítások mielőbb alkotmányos uton eszközlendők. 4. Terültessék ki a bizottmányi javaslatnak azon tétele, mely az azelőtti jurisdiktionális birtokokat a kölcsönből kizárja. 5. A bizottmányi javaslatban a 20 millió emeltessék 30-ra. 6. A közmunkákról szóló czikkbe vétessenek fel a vasutak is. — E három módosítást Mühlfeld ajánlá. 7. Aldubán ajánlja, hogy a bizottmányi javaslatban az összeg 20 millióról 25-re emeltessék. 8. Skene úr a 20 milliomot le akarja szállítani 15-re. Ez utóbbi indítvány nem talált támogatásra, úgy hogy tárgyalás alá sem került. A többiek ugyan támogatattak s tárgyaltattak is, még pedig elég élénken, s nagy ügyességgel védettek, de a döntő szavazásnál mintegy 60 szavazattal 80 ellen megbuktak, egyedül a 4. alatt felhozott ajánlat kerülte el e szomorú sorsot, — fennmaradván hírmondónak. E sorsot pedig sem Bergernek lelkes beszéde, mely a fenyegető külveszély ellenében egyetértésre és szoros összetartásra inté a birodalom népeit, sem az államminister ur közben járása nem birá elhárítani, ámbár ő excellentiája még arra is figyelmezteté a gyülekezetet. A birodalmi tanács november 6-diki ülésében a magyarországi inségügy tárgyában szerkesztett törvényjavaslat volt napirenden. A ministerpadon Ültek Schmerling, Lasser, Plener, b. Bnrger, dr. Hein, Eckstein és Somossy. Skene módosítványa, mely szerint csak 15 millióra szavaz, nem támogattatik. Mende az 1. §. végéhez következő módositványt ajánl: „30 milliónyi rendkívüli hitel nyittatik, melyet a pénzügyminister fog megszerezni, és a szükséglet mérvéhez képest a birodalmi pénztárból,még pedig 1865. deczember végéig kamat nélkül, 1866. január 1-től kezdve 5‰/a kamattal, 6 éves egyenlő részletben visszafizetendőleg, a magyar országos alapnak átszolgáltatni.“ Ezen módositvány támogattatik. Mühlfeld pártolja Mendet és megjegyzi, hogy Herbst nem mondott ellenükben egyebet, mint hogy érzelmi politikát űznek. Hogy az érzelem szerepet játszik a politikában, mutatja a lengyel ügy tárgyaltatása. Azon megrovásokat, melyekkel szónokol Herbst, ki az értelmetlenséget proklamálta, illeti, visszautasítja. Ő mindenesetre olvasta a bizottmány javaslatát, azonban nem tartotta azt határozónak; egyébiránt a pénzügyminiszer kimutatta, hogy a Herbst által ajánlott 15 millióba sem a takarmány, sem a marha Btk. nem volt belefoglalva. Szónok ezután Herbst magatartására hivatkozik, melyet a bizottmányban tanúsított, mi miatt elnökileg megrovatik. Rechbauer 30 millióra szavaz és II. §-al ezen passust ajánlja : „Ezen adósságnak a magyar királyságra leendő átvétele, továbbá alkalmazása, kamatozása s visszafizetése iránt a szükséges intézkedések minél előbb alkotmányos uton tétessenek meg.“ Ezen módosítvány támogattatik. M U h 1 f e 1 d a III §-ban ezen szavaknak : „az ezelőtt törvényhatósági joggal felruházva volt birtokok kivételével“ — kitörlését indítványozza; továbbá a „kész előlegezések“ tételében a 6,500,000 ftnak 14 millióra, az inségmunkákat illetőleg a 21, milliónak 5 millióra és az egész összegnek 30 millióra leendő átváltoztatását , továbbá néhány toldalékot a megkezdendő munkálatok elsorolására. (Támogattatott.) Mende, módosítványát, a 30 milliónak eshetőleg buszra leendő leszállítása esetében is fenntartja. (Támogattatik.) Ai d ne an (erdélyi) a kormányjavaslat ezen kitétele mellett „a leginkább sújtottak javára“ szól s előlegezésekre 9, ínségmunkákra 5 milliót óhajt fordíttatni. (Támogattatik.) Hopfen az ellen szól, hogy az összeg felhasználása a magyar országos alapra bizassék. Nem az országnak, hanem az ínséget szenvedőknek ad a birodalom előlegezési segélyt; 20 millió mellett szól. Buranda a gyorssegély érdekében és mert a magyar országgyűlés e segélyt nem igényelte, Rechbauer ellen szól. Ennek javaslata oda megy ki, hogy az országgyűlésnek,amely három hónap alatt összeülhetne , 30 millió hitel tartassák nyitva; ezen idő alatt azonban a szükséget szenvedők ne segélyeztessenek. Grosz (erdélyi) pártolja a kormányjavaslatot s főleg a közmunkák hasznosságát hangsúlyozza, valamint annak szükségességét, hogy a népesség adóképessége fentartassék. (Bravo.) Skene abból magyarázza ki, hogy némelyek oly könnyen szórják a milliókat, mert nem tudják, mily nehéz pénz szerezni. Most a bizottmány javaslatát pártolja és nem akarja a magyarokat pénz által megnyerni. Berger üdvözli Mende és Rechbauer javaslatait. Nem ingattatja meg magát Hopfen által azon nézetében, hogy itt a birodalom által Magyarországnak adandó kölcsönről van szó; ezen véleményben vannak a magyar hírlapok is. Hopfen theoriájának illustratióját a kanczellária képviselőire bízza. Ő csak a birodalmi alkotmány 13. § -ának az ország alkotmányokra leendő átültetése ellen tesz óvást. A számításnál tekintetbe vették a vetőmagot, marhát stb., de az embereket nem, amiért is 30 millióra szavaz. Nyilatkoztassák ki a magyar kancellária képviselői, hogyan áll a dolog a magyar országos alappal, miáltal a Mende ellen tett megjegyzések elintéztetnének. Rechbauer csak arra akarja a pénzügyminiszert kötelezni, hogy magát a magyar országos képviselettel tegye érintkezésbe. A garantia kérdésének különösen oly ország irányában mint Magyarország, nem kell aggodalmat gerjesztenie. (Bravó) 30 milliót sürget. (Élénk bravók.) Miután Rechbauer, Hopfen, Etranda és Skene ellen védelmezte javaslatát, Hopfen válaszolt. Ryger Bergernek „doctrinás és dualistikus" nézpontja ellen szólt. Erőmet pedig szintén az utóbbi ellen nyilatkozott; erre a vita befejezése sürgetteték. Peter kijelenti, mikép a kormány épen nem akart e kérdésből politikai tőkét csinálni, hanem csak az ínséget tartó szemei előtt. A kért összeg nagyságát tekintve, a kormányelőterjesztés mellett kell szólnia. 180.000 kisebb földbirtokost sújtott az Ínség, és ha azok száma, akik önmagukon segíthetnek, '/a vagy '/a részt tesz is, mindamellett nagyobb összeget igényelnének az előlegezések, mint aminőt a bizottmány javasolt. Szónok igazolja az összeg alkalmazásának rendszerét, főleg a vasútépítkezések tekintetbevételét, minélfogva Mühlfeld módosítványa mellett szól. Schmerling államminiszer : Ha a birodalom egy részében nagy nyomor lép elő, nem szokta kérdezni, melyik a jogosított közeg, melynek a birodalomtól segélyt kell kérnie, hanem kötelességnek ismeri, mindent elkövetni e segély megadására. Hogy a birodalmat nemcsak Magyarországban, hanem más tartományokban is érték csapások, azt nem tagadja, azonban ezek a magyarországihoz képest csekélyek. Az amerikai bábok által a gyapotiparban okozott pangás folytán bekövetkezett csapás olyan, mely ellen a birodalom nem nyújthat segélyt, de igenis nyújthat itt, hol arról van szó, hogy forgalmi tőke szereztessék, mely a jövő évben lehetővé tegye az aratást. — Istria és Dalmátia oly szegények, hogy nekik nem kölcsön, hanem segély kell; míg Magyarország ínségén segitni nemcsak a humanitás, hanem az ildomosság is követeli. Erre nézve nem arról van szó, kéri-e az országgyűlés a segélyt és hogy különösen Magyarország segíttessék, hanem oly országról, mely jó napjaiban adóz a birodalomnak, melyen tehát segitni is kell. A 30 milliótól szónok is visszaijedne, ha ajándék forogna kérdésben, de hiszen e pénz évek múlva vissza fog folyni, és így a pénzügyminiszériumnak még tartalékalapul is szolgáland. Igazoltnak találja a kormányelőterjesztést az összeg felhasználása iránt is, mert nemcsak azokról van szó, kiknek birtokuk van, s miután egész falvak léteznek, melyek lakosai napszámra utalvák. Kéri a házat, hogy a kormányelőterjesztéshez lehetőleg hű maradjon , hogy e tárgygyal részben politikai tőke is készíttetik, ezt kész megengedni, mert az, ki a birodalomtól elfogad valamit, nem is tagadja azt meg. (Élénk helyeslés). A törvényjavaslat 1. s 2. §. szavazás által a bizottmányi szerkezet szerint, — a 3. §, Mühlfeld és Aldóbán módosítása szerint elfogadtatik. Őszi és tavaszi magra 9,500,000 ft adatik, kész előlegre a bizottmányi javaslat szerint 6,500,000 ft, megtagadtatván a módositványban előforduló magasabb tételek. Ínségmunkára 2,500,000 ft fordittatik, Mühlfeld m módositványa a vasút-épitkezésekre nézve elejtetvén. És igy egészben 20 millió szavaztatik meg. A 4—7. §. változás nélkül helybenhagyatott. Erre a harmadik fölolvasás is eszközlésbe vétetvén, a törvényjavaslat a ház által elfogadtatott. Napoleon császár trónbeszéde. A már távirati kivonatban közlött trónbeszéd egész szövege szerint igy hangzik: „Senator urak ! követ urak ! „A nagy államtestek évenkénti összejövetele mindig oly kedvező alkalom, mely a magukat a közjónak feláldozó férfiakat közelebb hozza egymáshoz, s megengedi, hogy az országnak igazat mondjanak. Kölcsönös közleményünk lecsillapítja a nyugtalanságot, s megerősíti határozatainkat.Legyenek önök tehát üdvözölve ! A törvényhozóit a császárság alapítása után harmadszor lett megújítva, s harmad ízben van okom, daczára némely helybeli viszályoknak, a választások eredménye fölött örvendenem (applaudit). Önök esküt tettek le előttem,s ez biztosít engem segítségükről. „Kötelességünk a haza ügyeit gyorsan és jól végeznünk, a midőn hőven maradunk az alkotmány mellett, mely 11 évi jóllétet idézett elő, s melynek megtartására önök megesküdtek. „A belügyek helyzetéről szóló előterjesztés bebizonyítandja, hogy daczára a munka fenakadásának bizonyos iparágakban, az előhaladás nem szűnt meg. „Iparunk előnynyel küzdött a külföldi verseny ellen, s az Angliával kötött kereskedelmi szerződésből származott aggodalmak a tagadhatlan tények által végkép eloszlottak. „Kivitelünk az év első nyolcz havában, hasonlítva a múlt év hasonló időszakához, 233 millióval szaporodott , míg ugyanezen időben hajózási üzletünk 175,000 tonnával, (s e között 136,000 tonna franczia zászló álltt) haladá meg a múlt évi mozgalmat. „A jelen évi gazdag aratás a gondviselés jótéteménye, mely a lakosokat az élelmiszerek olcsó beszerzéséről biztosítja s bizonyítja földművelésünk sikeres állását. „A közmunkák tevékenyen folytattattak. 1000 kilométer új vasút adatott át a forgalomnak. Kikötőink, folyóink, csatornáink, utaink folyvást javultak. „Miután az ülésszak a szokottnál korábban kezdődik, a pénzügyminisztérium jelentése mégnem tétetik közzé , de legközelebb meg fog történni. Önök látni fogják abból, hogy ha reményeink egészen nem is teljesedtek, a bevételek növekedést mutatnak, s hogy a mexikói és cochinchinai háború által okozott költségeket rendkívüli pénzforrások nélkül fedezhettük. „Több reformot kell kijelölnöm, miknek behozatala czélszerű. A többi között a kenyérsütési ipar felszabadítását célzó decretumot, továbbá azon intézkedést, mely a tengerészeti inscriptiót a pártlakosok javára kevésbbé teszi terhessé. — Továbbá azon javaslatot, mely az egyleti törvényt módosítja, s azt, mely a színházak számára a kizárólagos szabadalmakat eltörli. „Épen most van munkában azon törvényjavaslat, melynek czélja: a megyei és községi tanácsok illetőségét kiterjeszteni, s a centralisatio túlságain segíteni. „S valóban, a közigazgatási formaságokat egyszerűsíteni , azon törvényeket szelidíteni, melyek azon osztályra alkalmaztatnak, mely gondosságunkra annyira érdemes, oly haladás lesz, melyhez önök szívesen járulandnak. Foglalkozni fognak önök a czukorkérdéssel, melynek elvégre tartós törvénynyel meg kell oldatnia. Az államtanács elé terjesztett javaslat a belföldi termelésnek épen azon kedvezményt adandja meg , melyet a máshonnan behozott emukortermények élveznek. A jegyzőkönyvezésről szóló törvény a kettős tizedadót eltörli, s a felen élt taksákat más igazságos felosztás által pótolandja. „Algírban, daczára azon anomáliának, hogy a lakosok egy része polgári, másik katonai hatóság alatt áll, az arabok mégis felfogták, hogy a franczia uralom mennyire méltányos és kibékítő volt, anélkül, hogy az európaiak a kormány védelmében kevésbbé bízhattak volna. „Gyarmataink látták, hogy hulltak le a forgalmukat gátló korlátok, de a körülmények nem kedveztek kereskedelmük fejlődésének. A legközelebb fölállított hitelintézetek, reményiem, segitni fognak sorsukon. „Az anyagi gondoskodás közepette semmi sem hanyagoltatok el, mi a vallásra, a szellemre és erkölcsre vonatkozik. A vallási jótékony egyletek, a tudomány és művészet, a közoktatás pártolásban részesültének. „1848 óta a tanodalátogatás egy negyedrészzel szaporodott. Jelenleg közel 5 millió gyermek, s egyharmad díjtalanul látogatja az elemi tanodákat; törekvéseinkben mindazáltal nem szabad megállapodnunk, mert még 600,000 nélkülözi az oktatást. „A magasabb tanulmányok a középtanodákban, melyekben a szaktanítás szerveztetik, újabb lendületet nyertek. Ez uraim, áttekintése annak, mit már megtevénk, s mit még tenni akarunk. „Országunk jólléte bizonynyal gyorsabban emelkednék, ha politikai ügyek (préoccpations politiques) nem zavarnák, de a nemzetek életében előreláthatlan és elkerülhetlen események fordulnak elő, melyeknek félelem nélkül kell szemökbe tekinteniök s gyöngeség nélkül elülniök. „Ide tartoznak az amerikai háború, Mexikó és Cochinchina szükségképi elfoglalása s Lengyelország fölkelése. „A távol országokba küldött expedítiók,melyek anyagi bírálat tárgyai, nem voltak előre kigondolt terv kivitele ; a dolgok hatalma idézte elő azokat s még sincs ok, miért sajnálkozzunk fölöttük. „Valóban,miként fejleszthetnék kereskedelmünket, ha egyrészt lemondanánk minden befolyásunkról Amerikában, s ha másrészt Francziaország az angolok, spanyolok és hollandok birta nagy földterületekkel szemben az ázsiai tengerek mellékén egyedül maradna birtokok nélkül. „Cochinchinában oly állást vívtunk ki magunknak, mely, nem töprenkedve az ottani kormányzat nehézségei fölött, meg fogja engedni, hogy ama vidékek roppant segélyforrásait kizsákmányoljuk s a kereskedelem által polgárosítsuk azokat. „Mexicóban, váratlan ellenállás után, mélyen győzelmeskedett katonáink és tengerészeink bátorsága, láttuk, mint üdvözölt szabadítókul a lakosság. Törekvéseink nem maradtak gyümölcstelenek s áldozatainkért de kárpótlást nyerünk, mihelyt ez ország sorsa, mely nekünk köszöni újjászületését, oly fejedelemre lesz bizva, kit fölvilágosodottság, és tulajdonságai e küldetésre méltóvá tesznek. „Legyünk tehát bizalommal tengerentúli vállalataink iránt, melyek becsületünk megboszulására kezdettek, érdekeink diadalával fognak végződni, h ha az elfogult elmék nem sejtik is, mennyi gyümölcsöt rejt az a letett csira a jövőre, ne engedjük úgyszólván a világ két végén, Pekingban és Mexicóban szerzett dicsőségünket ócsároltatni (denigrer.) „A lengyel kérdés bővebb fejtegetést (plus de developpement) igényel. Midőn a lengyel fölkelés kitört, Franczia és Oroszország kormányai a legjobb viszonyban álltak ; a béke óta a nagyobb európai kérdések mindig egyetértésben találták őket, s nem vonakodom kimondani, hogy az olasz háború alatt s Nizza és Savoya grófságok bekeblezésekor, Sándor császár által a legőszintébben és legszívélyesebben támogattatom. E jó viszony tekinteteket (menagemente) igényelt, s hinnem kelle a lengyel kérdés népszerűségét Francziaországban, hogy ne habozzam, a szárazföld egyik első szövetségét compromittálni s szót emelni oly nemzet javára, mely Oroszország szemében lázadó, de szerintünk a történelembe és szerződésekbe igtatott jogok öröklője. „E kérdés mindamellett is a legfontosabb európai érdekeket érintette . Francziaország nem tárgyalhatta elszigetelten (isolement) asokat. Csak becsületünk megsértése vagy határaink megtámadása teszi kötelességünkké, hogy előleges egyezmény (sans concert prealable) nélkül cselekedjünk. „Szükséges volt tehát, miként a keleti és syriai események idejében, hogy azon hatalmakkal megegyezzünk, kiknek ugyanazok voltak jogaik és okaik a nyilatkozásra mint nekünk. A lengyel fölkelés, melynek tartama nemzeti jelleget kölcsönzött, mindenütt rokonszenvet keltött s a diplomatia czélja volt, hogy ez ügy iránt minél nagyobb ragaszkodást gerjeszszen (attirer adhésions) s igy Oroszoszágra Európa véleményének egész súlyával gyakoroljon nyomást (péser.) „A kiváltatok ezen egyhangú összemüködését tekintettük legalkalmasabb eszközül arra, hogy a sz.-pétervári udvarra meggyőzőleg hassunk. Szerencsétlenségre önzetlen tanácsunkat megfélemlítésre magarázták,s Franczia, Angolország és Ausztria lépései ahelyett, hogy a harczot megszüntették volna, még elkeserítették. Mindkét részen történnek kicsapongások, melyek fölött az emberiség nevében sajnálatunkat kell nyilvánítanunk. „Mi marad tehát fenn teendőül ? Egyedül a harcz vagy az elhallgatás alternatívájára vagyunk szorítva ? Nem. „Anélkül , hogy vagy fegyverhez nyúlnánk, vagy elhallgatnánk, marad számunkra egy módszer , és az a lengyel ügynek egy európai tribunál elé terjesztése. „Oroszország már kinyilatkoztatta, hogy oly conferentiák által, melyeken minden egyéb kérdést, ami Európát izgalomban tartja, tárgyalnának, méltósága semmiben nem volna sértve. „Vegyük-e nyilatkozatot, tudomásul, szolgáljon ez hogy csakugyan politikai tőkét csinál, mert a ki segélyt nyerend a birodalomtól, az a birodalmat bizonyosan nem fogja megtagadni. Különben a vita nem annyira folytatása, mint ismétlése volt a tegnapinak ;uj eszmét vagy nézetet egyik szónok sem hozott fel. Meglepőt minden körülmények közt egyetlen egy ember tud mondani: Skene ur. Berger hivatkozván beszédében Pápay ő méltóságának általunk is közlött előadására, és dicsérettel halmozván azt el, Skene úr a ház nagy meglepetésére hirtelen azon kinyilatkoztatással állt elő, hogy az említett előadás apokryph, mert a beszédet „in der Act“ Pápay úr a bizottmányban nem mondotta el. Mi erre csak azt válaszolhatjuk, mégpedig egész határozottsággal, hogy Pápay ő méltósága a kérdéses beszédet szórólszóra mondotta a bizottmányban. Skene úr megjegyzését tehát alig bírnók érteni, ha őt magát nem értenék tökéletesen. Az expeditio a magyar gazdászat terére mindenképen roszul esett szegénynek ! Vasárnap november8.