Sürgöny, 1863. november (3. évfolyam, 250-274. szám)
1863-11-22 / 268. szám
Harmadik évi folyam. 268. — 1863. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, . stíldszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGŐM? Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 40 50 „ Félévre 101forint. Negyedévre 6 . Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ november—decemberi 2 havi folyamára 3 forint 40 krral. A Sürgöny“ kiadó hivatala. HIVATALOS RÉSZ. 1863 nov. 17 -i törvény, a Magyarországban Ínség által okozott rendkívüli kiadásra vonatkozólag, érvényes az egész birodalomra. Birodalmi tanácsom mindkét házának beleegyezésével rendelem, a mint következik: 1. Cz. A magyar királyság egy részében uralkodó ínség alkalmából, a pénzügyi törvény utján megállapítandó állami kiadástól függetlenül, az 1863 ki közigazgatási évben, ez utóbbinak tartamára következő rendkívüli hitelek nyittatnak. 2. Cz. A magyar udv. kanczellária számára mint jövőbeli dotatióra előlegezés, ezen czimek alatt: 1) rendkívüli út-épitések . . . 200,000 ft. 2) rendkívüli viz-épitések . . . 1,300,000, összesen: 1,500,000 ft. 3. Cz. A pénzügyministerium számára következő czimek alatt: 1) A rosztermés következményei által leginkább sújtott magyarországi kis földbirtokosok javára,kamatozó előlegezések által : a) téli- s nyári vetőmagban . . 9,500,000 „ b) készpénzbeni előlegezésekben . 6,500,000 „ 2) Inségi munkálatok eszközlése végett, a magyar országos építészeti pénzalapok számárai kamatozó előlegezések által, valamint egyletek s községek számára, folyamszabályozási, s mocsár-lecsapolási munkálatok eszközlése végett, kimutatható s elegendő biztositék mellett.................... . . . 2,500,000 „ összesen : 20,000,000 ft 4. Cz. Mind a gabnábani, mind a pénzbeni előlegezéseknek (3. cz. ad 1, a és b), a mennyiben maga a birtok elegendő biztosítékot nem nyújt, a községek közreműködése , kezessége mellett kell történniük. Ezen előlegek 1865. dec. végéig kamatnélküliek. 1866. január 1 -től a kamatok 5 százalékjával ez évre az államkincstár javára számítandók és az adópénztárakba féléves utólagos részletekben szállítandók be mint a folyó adók. A visszafizetésnek hat egyenlő évi részletekben kell történni, a kamatolás napjától kezdve. Az egyleteknek és községeknek adandó előlegek (3 czikk adó) hasonló módon, mindazáltal az naptól, melyen kiadattak, fognak kamatozni. Visszafizetésük legfeljebb hat év alatt eszközlendő A határidőket éd módozatokat a kormány minden egyes esetben meg-határozza. 5. Czikkely: Az egyes czimekre engedélyezett kiadási kölcsönök csupán az azokban kitűzött czélokra és csupán valódi szükség következtében alkalmazandók. Az ezen törvényben engedélyezett összegek kezelése iránt a legközelebbi államköltségvetés előterjesztésekor számadás adandó. 6. Czikkely. Minden jogi okmányt, beadványt, jegyzőkönyvet, melyek a harmadik czikkely a és b TARCZ L Az oltáregylet ügyében. Ranolder János, Isten s az apostoli szentszék kegyelméből veszprémi püspök. A veszprémi egyházmegye tisztelendő papságának s buzgóbireinek üdvöts áldást az Urban! Örömmel adom tudomástokra, hogy a veszprémi egyházmegyebeli oltáregylet veszprémvárosi anyatársatát, melyhez az összes egyházaiegyebeli vidéki 6 ók társulatok tartozandanak, folyó hó Ildikén Isten kegyelméből megalakítottam 8 vezetését a következőkép szervezett igazgatóságra bíztam : Igazgató: főtisztelendő Koroncz László, apát és örkanonok; helyettes igazgató: főtisztelendő Pribék István, prépost és kanonok ; aligazgató : nagyon tisztelendő Bogyay Győző, hittudor és tanár; elnöknő: méltóságos báró Fiáth Ferenczné ; másodelnöknők : Zsigray Emilia grófhölgy, és Szalatkay Györgyné asszonyság; tanácsnoknők: Árlet Jánosnő, Bochmayer Andrásné, Bogyay Miklósné, Bolla Andrásné asszonyságok, Deiverics Róza kisasszony, Gebhart Dömenc, Hagenauer Mátyásnő, Havranek Jánosnő asszonyságok, Illés Antónia kisasszony, Járdánházy Dénesné asszonyság, Leporisz Teréz kisasszony, Lichtenberger Károlynö, Nagy Józsefnő, Jöbele Ferenczné pénztárnokné, Pfilf Károlyné, Polczer Ámándné, Racskó Mihályné, Ramazetter Károlynő, Ruttner Sándornő, Schill Eduardné, Sebül Károlyné, Suli Gáborné, Suli Jánosnő, Somogyi Lászlóné, Tóth Józsefnő, Vecsey Mihályné, ifjú Végh Istvánné, Zsolnay Károlyné asszonyságok. Reményem erős, hogy azon imádó s az emberszivet megdicsőitő szeretetnél fogva, melylyel Krisztus Jézus, a legfelségesebb oltáriszentségben jelenvaló üdvözítő Istenünk iránt viseltetni tartozunk , nagy számmal fogtok csatlakozni azokhoz, kik tisztelendő lelkészeimnél ez ideig tagokul jelentkeztek. Különben is a végett, hogy az egyleti tagsággal járó anyagi áldozat senkinek se essék nehezére s ekkép mindenki részt vehessen az egylet érdemeiben és imádságaiban, kedvesen fogadtatik, ha az egyleti tag a havi egy órai imádáson bölül havonkint csak egy nikrajczárnyi szeretetadománynyíl járul az egylet magasztos czéljai előmozdításához, mely, ha ennyi sem telnék a tagtól, még csekélyebb adományt is szívesen veend. Az egyleti tagoktól ekkér megajáolt pénzbeli adományt a terjesztőnek, kiket tisztelendő lelkészeim egyszerűen bejelentenek, havonkint beszedik s tisztelendő lelkészeimnek átadják, kik az igy éven át begyúrt összeget vagy egyházmegyei hivatalomnak,vagy, kik közelebb érik, méltóágos elnöknőnek mindig január hóban, — a kézimunkákat pedig, miket egyik vagy másik tag az oltáregyletnek szánt, minden évben nagyböjt közepén beküldik. Mind a pénz mind a kézimunka-küldemények, mind átalán az egylet Ügye szükségeltes egyházmegyei hivatalom utján történhető levelezések a postán ujjmentesek, csak az illetők e szavakat: „az oltáregylet ügyében“ a borítékra írjak. — Egyéb teendőkre nézve az egylet küldött s a tagok számához képest jövőben is küldendő alapszabályaiból meríthetni kellő tájékozást. És ekkér ez egyletben ismét egy szép virágos út nyilt meg előttetek, mely Krisztus Jézus szivéhez közelebb visz benneteket; lépjetek rá lelkesedéssel, buzgósággal; ne riasszon vissza benneteket azon csekély áldozat, hisz Krisztus Jézusért teszitek azt, s azon magas isteni szeretetért, melylyel az egész emberiséget szerette és szereti, mely emberi nyelven kimondhatatlan, — mert meghalad minden emberi fogalmat, minden emberi képzelmet, mely végbetlenül túlszárnyalja az ősatyák, apostolok, vértanúk, szentek, angyalok szeretetét, mely betölti az időt és örökkévalóságot, melytől indíttatva egészen nekünk adta magát, érettünk jött e világra gyarló emberi testben, érettünk élt, érettünk tűrt, fáradott, szenvedett, érettünk hullatta utolsó csepp vérét, érettünk volt szentséges szivének utolsó dobbanása is, érettünk halt meg, érettünk támadottel, érettünk áldozza fel magát az idők végéig oltárainkon, érettünk járul közben mennyei atyjánál, amely a legnagyobb csoda dicsfényét ölti fel lelki szemeinkben, ha meggondoljuk, hogy e nagy isteni szeretetre semmi érdemet nem töltünk és sokszor hálátlansággal viszonozzuk azt. E nagy szeretetre, melylyel csak Isten szerethetett, saját telketek üdvére, melyért ezen isteni szeretet lángol, kérlek benneteket, egyesüljetek Krisztus oltárai körül, egyesüljetek engesztelő imáitokban, melyekre oly nagy szükség van e háborgó világban, írni lékves, leit indulatok, a kárhozatot méhekben hordó önző érdekek foglalják el a sziveket; hol a szív, kivetkőzve soknál végkép az erény, a szentség magasztosságából, anyagot imád istenül s lélekben előre letépi a sírról halhatatlansága fényes keresztjét; hol az ember nem elégszik meg azzal, hogy önmagát lerontá, hanem istentelen könyvekben vakmerő eszmékkel az isteni magasságba próbálkozik felnyúlni, hogy isteni üdvözlönk megváltói roszorját lerántsa s a sárba keverje ; hol annyi bűn, nyomor, ínség, fájdalom és fény van, hogy megszámláiba van, hol a gazságot igazságnak, az erőszakot jognak keresztelik s az isteni tekintély helyébe a nyomsoru emberét állítják. — Ezen erénygázoló világ ellenébe,) áttörhetlen vértül fog szolgálni imátok s édes mennyei vigaszszal tölti el lelketeket a gondolat, hogy alkatok ezen édes imája, e folyton tartó szent éneke, kimondhatlan gyönyörben ringató zenéje a szívnek, túl fogja kiáltani a világ iszonya káromlásait s itt lelket ment, ott vérző szív sebét gyógyítja meg, én.itt a reményre serkenti a lankadót, amott a szenvedő könyeit törli le s mindenhová erőt, életet, áldást, kegyelmet visz azáltal, hogy Jézus szeretését, imádását előmozdítja. Ha nem látnátok nyomban imáitok sikerét, te csüggedjetek; bizonyosak lehettek, hogy Krisztus, az idők s örökkévalóság királya hallotta azt, hallja ő lelketek gondolatát, szivetek dobbanását, álmaitok titokszerű képzeleteit, s midőn rá sem gondoltok többé, akkor szól hozzátok áldásaiban; de hinnetek kell imátok erejében, erős, rendületlen lélekkel kell hinnetek, hogy az ima, az emberi lélek e legszentebb hangja, melylyel Istenhez szól, Istenhez hat, ki gondviselése imádatos utjain elhinti annak eredményét, habár emberi szeműt , látbatlanul; de a lélek, midőn az örökkévalóságban meg*jelen, felismerendi imája hatását, s látni fogja, hogy ■ egy hang sem veszett el abból, látni fogja, hogy százezrek életén keresztül az idők végéig működött ereje s mint a kegyelem s áldás szivárványa lűződött végig a lelkek egén, melyet az örökéletbe világitó reménynyelv fényesitett meg. Annál mélyebben gyökereztessétek e hitet lelketekbe, mennél kiáltóbb a szükség, hogy imára lelkesüljetek e nyomorú korban, mely, úgy látszik, telemt, megtagadja Istenét, mert nincs ajkáé, szivében hozzá imája, nincs imája azon Istenhez, ki teremte, azon Istenhez, ki megváltá, azon Istenhez, ki megszentelő, ki a keresztségben fiává fogadta, a bérmálásban az élet veszélyes tusáira megerősitette, ki a bűnbánat szentségében megbocsát neki s az oltáriszentségben, hol testével, lelkével, emberiségével, istenségével jelen van, saját testével s vérével táplálja, ki kimondhatlan szeretettel várja a szív egy bűnbánó fohászát, melyet sokszor, igen sokszor hiába vár, mert balmárkodó, számitó, anyagimádó kor a mi korunk, a természetfeletti Világtól, mivel nem számíthatja ki számokkal a hasznot, elfordult s csak önmagában és az anyagi sikerben bízik, s arról, s kitől minden jó adomány jő, megfeledkezett, nem köszönti őt szeretete buzgó imáival. Ezen, az isteni szeretet iránt érzéketlen, imádsági talán kor hibáját jóvátenni, az Isten iránti bérlő az s . imádat szent kötelmeinek annyi mulasztását helyrehozni, a legfelségesebb oltáriszentség folytonos imádá- sára alakult oltáregylet feladata. Megoldása annak buzgóságtoktóla.Így, mely édes táplálékot nyerhet azon gondolatban, hgy az oltáregyleti tagok folytonos im£dása folytán nem lesz egyeljen egy óra sem, melyben Krisztus Jézus, a mi isteni Üdvözítőnk ne imádtatnék valakitől; hogy soha sem fog kialudni a lámpa, mely czimében följegyzett inségi segélyezések alkalmából adatnak ki, valamint az azokra vonatkozó könyvi belírásokat, az 1850. aug. 2 ki k. t. k. 329 sz. és 1862. dec. 13. b. t. k. 89. törvényekben határozott bélyegek és közvetlen dijak mentessége illeti. 7. Czikkely. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister és a magyar főkanczellár bízattak meg Bécs, 1863. nov. 17. Ferencz József s. k. Rainer főherczeg s. k. Gr Forgách Antal s. k. Piener s. k. Legfelsőbb rendeletre : Báró Kansonner s. k. ] Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. hó - ról pesti születésű Szaitz Fidelis nádasdladányi uradalmi lovászmester vezetéknevének „Székelyi“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Minthogy a Pozson megyében uralgó keleti marhavész a kecskéket is meglepte, az ekkér megbetegült kecskékben fejlődött ragály pedig más állatokat, jelesül a szarvasmarhákat megfertőztetni képes,a morvaországi cs. k. helytartóság, a szarvasmarhák és jahokra, úgyszintén ezen állatoktól származó nyersanyagokra nézve elrendelt fül'.ellen beviteli tilalmat a kecskékre is kiterjesztvén, ezen állatoknak s azoktól eredő nyers termékeknek Magyarországból Morvaországba való bevitelét, további intézkedésig, eltiltotta. N KMHIVATALOS KÉSZ. Pécs, nov. 20. L. Hivatalos tudomás szerint az országban ismét kezd elharapódzni a zugirászat, a perlekedő felek, s még inkább a nép alsóbb rétegeinek nagy kárára, melyek szájas, de tudatlan emberek által zsákmányoltatak ki. A magyar kanczellária legújabban e bajnak megszüntetésére intézkedéseket tett. A birói hatóságok az ügyvédek iránti törvények s törvényes gyakorlat szigorú megtartására fognak felszólittatni ; a hatóságok utasítást veendnek, hogy a feleknek — a bíróságok előtt ügyvédi jogosultsággal nem biró egyének általi képviseltetését közigazgatási úton akadályozzák, —, a megye területén létező bíróságoknál bejelentett ügyvédek névsorát időről-időre közzé tegyék, az alsó néposztályt pedig czélszerű hirdetmények által figyelmeztessék, miszerint saját érdekében ügyeit ügyvédi jogosultsággal nem bíró egyénekre ne bízza, kiknek már a kellő előkészület hiányánál fogva sincs módjukban, az általuk felvállalt kötelezettségnek megbízóik megelégedésére megfelelhetni. Országszerte ismeretes a hazafias buzgalom, melyet Abonyi helytartótanácsos úr az ínséges vidékek segélyzése ügyében mint kir. biztos fejtett valaki; méltán hihető tehát, hogy szintén országszerte rokonszenvvel fog fogadtatni ahit, hogy ő Felsége e rendkívüli szolgálatot a vaskorona-rend harmadik osztályával kegyeskedett megjutalmazni. párt fanatikusai mellett, kiket a német elleni düh anyucira ragad, hogy észak-keleti nemzetiségi rokonaikkal inkább francziául leveleznek, mint németül, et a magas kalapot, mert német hivatalnokok által viseltetni látjuk, sárral dobálják, ezek mellett, mondom, minden pártnál vannak számos higgadt férfiak, kik az alkotmány (t. i. a februári) számára megnyerhetők. „A magyar pártnak különösen oka van a jelenlegi állapot változását óhajtani. E párt az, melynek a nemzeti pártvezérektől legtöbbet kell szenvednie. Egykor hatalmas lévén, jobban érzi jelenlegi tehetetlenségét, és az egykor általa megvetett ellenség nyomását. Ez még oly német kormányzatot is, mely 1849 — 1860 ig virágzott, eléje telne a jelenlegi nemzeti kormányzatnak (?) Ehhez járni még azon aggodalom, hogy lassan kint kezdik belátni, miszerint Magyarország elkillentési törekvéseit nem érvényesítheti, és ha ez sikerülne is, érezik, miszerint nagyon csekély töredéket képeznek az országban arra nézve, hogy a Magyarországgal való csatlakozást keresztülvihessék. „Megvannak itt az alkotmányosság elemei. De a másodot pártnak is vannak tagjai, kiket e tekintetben meg lehetne nyerni. Nem tekintjük mi a bármely párthoz tartozó ultrákat. A többivel szemben csak egy eszköz van: a valódi politikai állás földerítése a műveitek és a parasztok előtt. Saját szemeinkkel kell látni és fülünkkel hallani, hogy a hibás felfogásban, az alkotmány és a viszonyok teljes tudatlanságában mennyi ellenállás gyökeredzik.“ E nézetek megcáfolása, ezen a februári alkotmány ismeretének terjesztése az „Oest. Ztg.“ szerint azon eszközök, melyek megtéríthetik ezen elemeket. Ha a kormány programmját nyíltan és őszintén terjeszt elő Horvátországban, azután hírja össze az országgyűlést, — ekkor reméli az „Oest. Ztg", hogy e szép ország képviselőit a birodalmi tanács jövő ülésszakában sorai közt fogja látni, s velük úgy az egyes, mint az őszállam jólétére együtt működhetni. A harmadik czikk a nemzeti párt megtámadására van intézve, s kivonatosan így hangzik: „Ámbár az „Oesterreichische Zeitung“ azt hiszi, hogy „a nemzeti párt lábai alatt fogyni kezd az alap mert országszerte utat tör magának azon meggyőződés, hogy a negatív állapotban örökké maradni nem lehet. Amíg csak annak tagadásáról és gyalázásáról volt szó , ami „felülről" jött, addig a „Pozor“ emberei egészen folyam mentében voltak ; most azonban, midőn valami „positivitás“ szükségének érzete a különböző körökben terjedni kezd, kelepczébe szorultak. Jól tudják, hogy előbb vagy utóbb Horvátországra nézve is bekövetkezik a pillanat,melyben a birodalomhoz viszonyát tisztáznia kell, és azt is jól tudják, hogy ha a kormány a horvát országgyűlés elé ismét e kérdéssel lép: „részt akar-e venni Horvátország a birodalom összes népeinek alkotmányos jogaiban?“ — hogy ekkor az 1861 diki gyűlésen használt phrasisok, melyek a horvát nemzet érzelmeit elleplezvén, merő tagadásban nyilvánultak és az országot két éven túl a levegőben való függésre kárhoztatták, ezúttal nem lesznek elegendők. A „Pozor“ férfiai nem odázhatják el maguktól azon sajnos meggyőződést,hogy az ország mindig több hajlandóságot érez,azon positivitást, mely felülről nyujtatik, köszönettel elfogadni és így birtokába jutni annak, a mi 1848 és 49 ben csupán mint szép álom lebegett előttünk. Könnyen megfogható, hogy a nemzeti párt, amint magát nevezi, ily viszonyok között Stroszmayer püspök hosszas távollétét kétszeresen érezi. A nevezett egyháznagyban a „nervus rerum gerendárum“-ot vesztették el. A „Pozor“ kis csapata a püspök áldozatkészségét igen ügyesen fel tudta használni. „Ezen benyomások, — folytatja tovább czikkiró, — nagyon alkalmasak arra, hogy ezen urakat az 1861-diki országgyűlés magyar töredékével csatlakozásra bírják. Kiváncsiak vagyónk, hogy e par excellence nemzeti pártiak a magyar táborban mily fogadtatásban fognak részesülni?“ Közöltük e czikkeket, mint azon időnek előjeleit, melyet a bécsi centralista körökben most Horvátországra nézve közelinek látszanak tekinteni, amely elé ott reménykedve néznek; megjegyzésünk az „OeStr. Zig“ czikkére csak az van ezúttal, miszerint maga sem látszik tisztában lenni aziránt, vájjon a magyar és horvát nemzeti párt közti csatlakozás lehetőségét higye-e, vagy nem , pedig ez annál lényegesebb, mert ennek valósulásával épen megfordított viszonyban áll talán különben is kissé vérmes reményeinek teljesülése. Lapszemle. Az „Oesl. C. Ztg“ „A pártok Horvátországban és a bírod, tanács“ czim alatt még két czikket hoz, miket ezennel ismertetünk : „A magyar párt legtúlzottabbjai és a nemzeti Vasárnap november 22. Az erdélyi országgyűlési bizottmányok munkálatáról. A harmadik kir. előterjesztés érdekében alakitott választmány f. hó 13-iki ülésében, melyben a kormány képviselőjéül Jakab főkorm. tanácsos jelent meg, megkezdetett az országgyűlési képviselet elve feletti vita, s ezt megelőzőleg a kért előadó, az elnök felszólítására részletesen indokolta ebbeli dolgozata egyes pontjait. E javaslat a következő alapelveket tartalmazza: 1) Az országgyűlésen legyenek képviselve : a) az egyházak, b) a tudomány, c) a kereskedelem és ipar, a) a nagy földbirtok, e) a kis földbirtok. — 2) A választási kerületek, tekintettel a nemzeti területekre s ezeken belől a nemzetiségi elv lehető tekintetbe vételével kerüttessenek el. — 3) A fűkormányszék elnöke, alelnöke és tanácsosainak joguk van országgyűlési üléseken résztvenni és bármikor felszólalni. Üléssel és szavazati joggal csak a választott képviselők birnak. A kir. hivatalosok intézménye elmellőztetik. Ez elveket a jelentést tevőn kívül három választmányi tag a magáénak vallotta. Ellenük három tag szólalt fel és a kir. hivatalosok intézményének megtartása mellett nyilatkozott és pedig a kormány és az országgyűlés közötti egyensúly fentartása érdekében, valamint azon tekintetből, hogy ez intézmény, az ideiglenes országgyűlési rendszabály értelmében felfogva, alkalmas az érdekek képviseltetése iránti óhajok teljesítésére. A kir. hivatalosok mellett, az országgyűlési rendszabálynak többi , az országgyűlés összealakítására vonatkozó intézményei is megtartandók. Egy tag határozottan az érdekképviselet ellen ■ az országgyűlésnek a képviseleti rendszer értelmében való összealakítása mellett nyilatkozott. A négy országos nemzet által választott képviselők ne érdeket, hanem a népet képviseljék ! A vita igen élénk volt és körülbelül 3 órán át tartott; a kormány képviselője ismételve felszólalt. A legközelebbi ülésben a tárgyalás folytattatik Az előadói választás javaslata nem fogadtatott el; a választmány azt határozta, hogy csak a folyó tárgyalás befejezte után választ, mert csak akkor fog eldőlni, hogy a többség mily elv mellett nyilatkozott. Bír. Kautz Gyula tanár a londoni kiállítás Iránt, különös tekintettel Magyarországra. "(Folytatása.) A kereskedéslét maga az összes nemzetgazdasági iparműveltség leghathatóbb rugóját és emeltyűjét, mint köztudomású dolog, czél- és tervszerűen megállapított, erélylyel s lehetőleg kevés költséggel előállított közlekedési rendszer (ország és folyamat, gázhálózat és vaspályahálózat) képezi. De kétszeres, sótűzszeres fontosságú ügy ez hazánkra nézve, mely gazdag erőforrásainak illő mérvbeni értékesítése, productív erőinek minden irányban kifejlesztése, különböző physicai és oekonomiai jellemmel bíró vidékeinek szerencséi