Sürgöny, 1863. december (3. évfolyam, 275-297. szám)

1863-12-03 / 277. szám

Hamiariflf <Hi folyam. 277. - 1863 Sserkeftzfö-hivatal: B.­ átok-tere 7. az. a. földszint. Kiadó hivatal: B­irtok-tere 7. az. a. földszint. dapeati itok-tei hivatalban, barátok tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak au­striai értékben. Budapesten házhoz hordva. Vidékre, naponkint postán l0jforint. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 60 „ Félévre Negyedévre/ XKMHIVATALOS KKSZ. A schleswig-holsteini ügyben a bécsi és berlini kabinetek közt folyt tárgyalá­sokról egy bécsi lap közleményt hoz, mely a helyzet megítélhetésére ujjmutatásokkal igyek­­szik szolgálni. Mennyiben alaposak minden ada­tai és hozzávetései, majd később fog kiderülni. Tény az, miszerint ama tárgyalások eredmé­nyezték azon nyilatkozatot, melyet az austriai és porosz kabinetek a szövetséggyűlésnél a dán követ elfogadása ügyében adtak. Ezen nyilat­kozat szerint a dán király kö­v­etét, mint a laik­enburgi ág küldöttét mindenesetre el kellett volna fogadni, mert Lauenburgban az örökösö­dés kétségtelenül Keresztély királyt illeti, kire boldogult Frigyes király legközelebbi örököse, Frigyes hesseni herczeg a maga jogait átruház­ta ; ellenben a holsteini és lauenburgi egész cu­­riát illető szavazatjog csak akkor lenne a dán királynak megadandó, ha Keresztély király azon ígéreteket teljesítette, mikben bízva fogadta el a két nagyhatalom a londoni szerződést, mely irányukban a király örökösödési jogát Holstein­­ban megalapítja. Ezen nyilatkozat ellenében azonban a szö­­vetséggyűlés elhatározta, hogy a dán király szövetséggyűlési követe kizárandó, miután előbb örökösödési jogát a herczegségekben meg kell állapítania, s a nagyhatalmak nem tettek óvást ezen határozat ellen. Ebből az említett bécsi lap azt következ­teti, miszerint a bécsi és berlini kabinetek közti tárgyalásoknak egyik eredménye épen azon ha­tározat, magukat a szövetséggyű­lés határoza­tainak, folytonos hivatkozás m­ellett a londoni szerződés kötelezettségére, alárendelni. Ezen pont igen érdekes fejtegetésekre adott volna alkalmat. Poroszország vonakodott a ma­joritás előtt meghajolni; nem, mintha a fenforgó esetben nem volt volna erre kész , hanem, mert ezáltal oly előzetes esetet hitt megengedni, mely más ügyekben Poroszország nagyhatalmi állása ellen kizsákmányoltathatnék. Bismark állítólag sajnálatát fejezi ki, hogy a Poroszország által a reform­actó ügyében indítványozott vétó­jog nem létezik, mert ez esetben Poroszország nem tartana a majorizáltatástól. Austria ellenben azt viszonozta volna, miszerint Németországra nézve valódi szerencse a vétó­jognak nem­ létezése, mert egyik vagy másik nagyhatalom késztetve érezhetné magát, azt az európai állást csorbító szövetségi határozatok ellen használni a Schles­wig holsteini ügyben. Poroszország végre kész­nek nyilatkozott, magát a többségnek alávetni. A berlini kabinet továbbá javaslá Austriá­­nak, hogy a herczegségek „zálogel­ foglalását“ (occupatióját) indítványozzák, minthogy az exe­­cutió magában foglalná Keresztély királynak schleswig-holsteini herczegür elismertetését. Er­re austriai részről viszonzák, miszerint az occu­­patióra a szövetségi szerződésben nincs formai alap, s általában nem látható be, miért ne fog­lalhatna az executió az usurpátor irányában is helyet. Csak fenn kell tartani a szövetségnél az örökösödési jogot s az executiónak csak azon hatása lesz, mint a zálogel­ foglalásnak. Erre mindkét kabinet megegyezett, hogy a decz. 3-án tartandó szövetségi gyűlésen a már elhatározott executió végrehajtását fogják indítványozni. Ezen megállapodások irányában nagy ér­dekkel bír azon álláspontot ismerni, melyet Dá­nia ez óráig elfoglalni és lát­szik határozva lenni. Hallomás szerint a jövő szövetséggyűlésen fel fog Keresztély király óvása az ő követének ki­­záratása ellen olvastatni. E kizáratás a király nyilatkozatában jogellenesnek nyilvánittatik, mert a dán király bir mint holstein-lauen­­burgi hg székkel és szavazattal a szövetség­ben, s nem csupán a holstein-lauen­burgi hg, mely országok a dán koronához tar­toznak s attól elválaszthatlanok. Ha a dán köve­tet kizárják a szövetségből, akkor a dán király kilép abból s vele Holstein-Lauenburg is; s ha ekkor szövetségi csapatok lépnek a herczegsé­gek területére, a dán király ezeket idegen csa­patoknak fogja tekinteni, melyek az ő országát akarják megszállni s erőszak ellen erőszakot használand. így állja bécsi lap szerint ez ügy most, vájjon a kis Dánia a döntő perezben is ily fen­nen fog-e szólni, még kérdés. TÁRCZI Napi újdonságok, ‘József Főherczeg ő os­ fenségének Ko­­burg-Koháry herczegnővel­ esküvője, hirszerint, a jövő év első hetében tartatik meg. ‘Konstantin nagyherczeg Bécsben tartóz­kodását néhány nappal meghosszabbító, Schwarzenberg, Eszterhály, Lichtenstein és Anersperg herczegeknél láto­gatást tett. — összes lovait, fogatait Varsóból Baden Ba­denbe szállittatja, hova az egész nlgi cselédség is még a múit héten megérkezett. * Az egyetemi templomban tegnapelőtt, mint bol­dogult Mária Therésia császárné és királynő halálának évfordulati napján, szokás szerint ünnepélyes gyászmise tartatott.­­Fekete Mihály választott püspök , maga a po­­zsonmegyei kossuthi templomra 2000 frtot ajándékozott. Ugyancsak ő maga itt és Galanthán a szentély lámpájá­nak örök világgal való ellátására 100 ft alapítványt tett. Adott továbbá különféle alkalmakkor a templom számára drága casulákat, értékes vif­lát, pluviálét s egyéb tem­plomi készletet. Az iskolamester fizetésének javítására, szegényebb gyermekeknek tanszerekkel való ellátására s a jobb tanulóknak vizsgálat alkalmával megajándékozta­­tására 1010 ftot alapitványozott, végre a plébánia-lak dí­szítéséhez 1000 fttal járult. * Az egri érsektől hetenkint háromszáznál több sze­gény kap élelmet, különösen kenyérből minden szerdán és szombaton 150—200 fontot osztanak ki a nemes főpap udvarában. * A kolozsvári jogakadémia f. hó 1-én megnyit­tatott. * Török- Sz.­M i k­­­ó s r­ó ! Írják nekünk : A Remellay jótékony gyermek-ezredes által november hó folytán 30 ft küldetett ide nyomorral küzdő s sok árvá­val ellátott 4 özvegy számára; annyi sok lévén azonban a véginségre jutott szegény, azon összeget lehetlen volt nem többleté osztani s igy a fent irt összegből 6 özvegy­nek 26 árvája részesült segélyben, kik mindannyian a mindenható áldását kérik azokra, kik e nehéz napokban nyomoraikon enyhíteni kegyeskedtek. Különösen fáradtak gróf Almássy Kálmán Pesten, s Fejér Vilma kisasszony Szajolban ez összeg összegyűj­tésével, mely nemes tettet buzdító példaként a tisztelt szerkesztőséggel nyilvános köszönetü­nk jeléül tudatni kö­telességünknek tartottuk. A kiosztást Hoffmann-Menyhárth Berta­­rné teljesítette. A napról napra szaporodó szegények egy részét Al­mássy Zsigmond e nagysága láttatja el kenyérrel. ‘Esztergomban m. hó 25 -én Zalka János kanonok az­u­nya elnöklete alatt a megyei közbir­tokos osztály értekezletet tartott az előbb megpendített gazdasági egylet tárgyában. Ezen alkalommal, mint az esztergomi lap értesít, az alapszabályok kidolgozásra bizottmány neveztetett ki, melynek tagjai: Zalka János, Reviczky Pál, Forster János, Schneider János, Matina Já­nos és Kovács Ábel urak. * A 80,000 frankos pályadijra, mely Párisban egy arcanumra van kitűzve a hideglelés ellen, a „Hon“ szer­kesztőségénél már négyen jelentkeztek, kik a kikötött szerek nélkül a hideglelést sikeresen vélik gyógyítani. * Herczeg Eszterházy Pálnak a Biharvármegye szalontai járásában fekvő Oláh Szentmiklós községe el­len folytattatott legelő-elkülönitési perében folyó no­vember 21-kén hitelesittatvén meg a térkép az alispáni hivatal által, ez alkalommal úrbéri örökös egyesség ké­szült, mely szerint ő herczegsége, a volt földesúr, a hely­ség alatt lévő, majd 300 holdnyi erdő­területének cserében tett átengedése mellett saját illetőségét az Atyás-Radvány és ugrai széleken egy tagban vevén ki 1100 □ ölével számított 1309­­holdban, ebből a helybeli ó-bitsi egyház szükségeire 34, a községjegyzői állomás javítására és a község egyéb szükségeire pedig 16, — összesen 50 hol­dat adományozott­ —Ez ügyes még is a herczegi meghatal­­mazott tam­cson, Mészáros Károly urnak köszönhe­tő, kinek tapintatos, nagy horderejű közbenjárását a hg Eszterházy-birtokok rendezése körül már a múltkor volt alkalmunk kiemelni. □ A „Gyógyászat“ ez a­lapján, s utána a „Pesti Napló“ nov. 18-ai számában dr. Poór Imre javaslatot terjesztett elő a marhavész megszüntetése ügyében. Nem ereszkedünk ama javaslat megbírálásába, csupán egy adatot nem hagyhatnak benne még utólag is c­áfolatla­nul A tndor mr­t. i. a hivatalos tudósításokból azt vonja ki, hogy „a magyarországi összes szarvasmarha-létszám­nak csaknem egy­hatoda esett az uralgó marhavész áldo­zatául.“ Ámde ezen következtetés hamis számadatból van levonva, mert ő azt 640 helység 416,346 darabnyi lét­számából húzta ki, holott Magyarországon az összes szar­vasmarha-létszám tesz 2,740,108 darabot. Ebből a ha­todrész 456,684. Ennyi marhának elhallá­st a uudor ur sem állítja ugyan, hanem csak 63,182 darabnak, mennyi 1862, és 1863-ban a járvány által, hiteles kimutatások szerint, csakugyan el is veszett; ámde ezen számot vetve egybe az összes létszámmal, kiviláglik, hogy az elhullott marhák száma nem ’/* hát, hanem Vwad részét teszi a magyarországi összes marhalétszámnak. * A téli hónapokban új omnibus­ járatok szerveztet­­nek a barátok­ teréről, a magyar királytól, s a Zrínyi kávéháztól Budára; csak aztán ez omnibus ok a kitűzött időben mindig pontosan indáinknak, hogy a közönség a közlekedésnek e czélszerű eszközeit egészen kényelme szerint használhatná föl. Az eddigi eljárás, hogy az illetők mindig a kocsi megtelését várják és így a pontosan meg­jelenők és indulni akarók néha egy félóráig is tétlen kénytelenek a hidegben üléseiken vesztegelni, nem igen czélravezető, mert a közönség elidegenedik az omnibu­­soktól, és a­kinek sürgős járata van, inkább gyalog indul el, vagy ha teheti, pár krajczárral inkább többet fizet a comfortable kocsiknak , melyekkel perezre rendelkezhetik. * Egy párisi tárczairó Thiersről ezt mondja : Thiers úr,­ki a m­it héten egypár rövid beszédet tartott, minden pillanatban félbeszakittatott, úgy hogy e körülmény azon megjegyzésre adott alkalmat , hogy az a férfin, kit III. Napolaon nyilvánosan nemzeti írónak nevezett, a fran­czia kamrában rosszabbat fogadtatott, mint az aus­­triai birodalmi tanácsban. * Györök György vállalatát, mely nyáron B. Füre­den jelent meg, Sopronba tette át, hol aa „Magyar Fel­föld" czim alatt adatik ki hetenkint egyszer. Az előfizetés 12 ft 60 kr. * Színházi hírek. Stéger ur tegnapelőtt ér­kezett vissza Bécsből s a közelebbi napokban az itteni né­met színpadon folytatja vendégjátékait. — A nemz­­ati a háznál hire jár, hogy egy előkelőbb nőtagja húsvétra el­hagyná itteni szerződtetését. E hírnek azonban egyelőre nem adhatunk hitelt. — Bulyovszky Lilla assa. 15 ik és 16 ik vendégjátékául a pestvárosi színpadon a Theatre francaiénak egy kedvelt vígjátékát adta, melynek czime „Freund Grandet“. E darab, úgy látszik, ugyanazon re­gényből készült, melyből Kövér Lajos „Szép marquis“né­­ját merítette, s tárgya a női baczérság ostorozása. A vendégművésznő ezúttal még csak kétszer lép föl : Schil­ler ,„Ármány és szerelem“ és Mosenthal „Deborah“ c c­­mű szomorújátékában, innen Temesvár, Pozsony, Brünn és Prágába kapott meghívást, mely vendégszereplései után februárban müncheni szerződésébe lép. — Meyerbeer egy új operán dolgozik. — Marska k. a. három hóra a pestvárosi színházhoz van szerződtetve. — Holiday Kor­nélia művészi körútját befejezve, családja körébe Pestre érkezett. * L­a­b­o­r, a magyar születésű vak zongoramű­vész azon kitüntetésben részesül, hogy egy közelebbi ud­vari hangversenyben ő is a közreműködő művészek közt van. Labor egy pomp­a Streicher-féle zongorán fog ját­­­szani. * Január havában — írja a „D. Österr. Zrg" — a budai népszínház igazgatója Molnár úr egész személy­zetével Bécsbe jő, hogy a josephstadti színpadon a párisi Porte St. Martin látványos bűrdarabát az „Ördög piluláit“ egészen azon modorban és kiállítás szerint mutassa be a közönségnek, mint az Párisban adatik. * Renan „Jézus élete“ czimű műve ellen Prágában m. hó 29-kén az egyházi kerület püspökeinek, úgymint a prágai herczeg-érseknek, a leitmeritzi, königgrätzi és s­egesvárm­egye Krtzdnperi egyesü­letétől rövid ittmutat Ám gazdasági állataink teleltetésére nézve. A lefolyt nyár rendkívüli terméketlensége követ­­keztében az ország legnagyobb részében és gazdasági egyesületünk területén is igen nagy takarmányszükség támadván, felette fontos és gazdaságainkra nézve élet­­bevágó dolog,barmaink teleltetését akkép intézni,hogy igen csekély takarmány­­készletünkkel minél több marhát legyünk képesek kitartani, s a hiányzó takar­mány fedezésére beszerzendő póttakarmányok közü­l is azokat válaszszuk meg, melyek a jelenlegi árak sze­rint egyenlő tápérték mellett legkevesebbe kerülnek. Ezen nehéz feladat szerencsés megoldására gaz­datársainknak segédkezet nyújtani, s e nyomasztó kö­rülmények között e tekintetben is irányadóul szolgál­ni, gazdasági egyesületünk hivatva érezvén magát, az igazgató választmány földművelési s állattenyésztési szakosztályát másította, hogy a jelenlegi árak figye­lembevétele mellett, a teleltetésnek n­incs gazdaságos!) keresztülvitele felett komoly tanácskozmányt tartván, annak eredményét az igazgató választmány el­be ter­­jeszsze. A nevezett szakosztályok munkálataikat bevé­­gezvén, egyesületünk igazgató választmánya a gazda­közönség érdekében azt kinyomatni s tagjainak, úgy­szintén minden község elöljáróinak megküldeni hatá­rozta, azon kérést intézvén az egyesület tagjaihoz s a községek elöljáróihoz, hogy annak tartalmát minél na­gyobb körben terjeszteni, és földmivelő polgártársaink­nak élő szóval is előadni szíveskedjenek, meg lévén győződve az igazgató választmány, hogy ennek kisebb­­nagyobb mértékben mindenki hasznát veheti. A földművelési,­s állattenyésztési szakosztálynak erre vonatkozó útmutatásai következők . Előadása különféle takarmány­­növények , s­póttakarmányok Bréna-értékének, és azok jelenlegi árának. Természetes és szokásos mesterséges szálas ta­karmányaink ez évben csaknem egészen hiányozván, de azoknak kellő mennyiségbeni beszerzése drága pén­zen is lehetetlen lévén,különféle , eddig nem használt póttakarmányok használatára vagyunk utalva. Mivel pedig az elősorolandó számos takarmány­­t­­élék táperőre nézve nagyon is különbözők, és így , marháinknak egyenlő mennyiségben nem adhatók,hogy azokat szükségeinkhez s körülményeinkhez képest legczélszerű­bben és leggazdaságosabban összeállíthas­suk, s hogy mennyiségét minőségileg gazdasági álla­ti ink tartására czélszerű­en kiszabhassuk, szükséges mindenekelőtt ezeknek tápértékét ismerni. E tekintetben kutatások s pubatolások sok gaz­dasági tekintélyek által vegytani s tapasztalati úton történtek, melyek tapasztalás szerint a valóságot meg­közelítik ugyan, de csalhatatlanoknak s tökéletesek­nek már csak azért sem mondhatók, mert az időjárás, égalj és talaj oly nagy befolyást gyakorolnak a takar­mánynövények tápere­jére, úgy hogy azokra nézve min­­denü itt, és minden évben egy­enlő szabályokat felállítani lehetetlen Nagyon cé­m­szerű tehát, hogy ha a már elfoga­dott adatok nyomán, a gazda évenkénti telelésre leg­inkább használandó takarmányaiból etetési kísérlete­ket tesz, melyekből tájékozást szerez magának a fe­lett: mennyire felelnek meg azon évi termesztmények az azoknak tulajdonított tápl­áló erőnek, amelyek azok közül azon évben legkönnyebben s legjutányosabban beszerezhetők. Ily etetési kísérlet tétetvén ez évben egyesüle­tünk területén egy nagy­birtok s tisztsége által 30 db birkával tízféle módon, — mindenik félére három da­rab birka lévén beállítva, ennek eredményét az alább összeállított táblás kimutatásokban hiteles adatok nyo­mán közöljük gazdatársainkkal. (Vége köv.) Jegyzők­ön­yve azon tanácskoz­mányinak, mely az 1863-dik évi november 14-kén, egy Debreczenbe vezetendő hajó­csatorna létesítése tárgyában Debreczen­­ben tartatott. Jelen voltak: Ivánka Imre, a hollandi hitel­intézet megbízottja, Bodoky Károly, a nevezett intézet mérnöke, Szöllössy János polgármester, és Frank Antal tanácsnok , mint Debreczen város küldöttjei: Kiss Lajos, Komlóssy Imre, Szabó Bálint, Márton Lajo Csanak József, Toót Ist­ván, Farkas Ferencz, Armós Bálint, Fényes Menyhért, Vecsey Imre, Kovács Dániel, id. Német­hy János, Vácz György, Oláh Károly, Fráter Imre, Szikszay József, Markos I­éter, Dobozy István, Molnár György. Ivánka Imre úr üdvözölvén a fölkérése folytán egybegyű­lt urakat, előterjeszti, hogy a hollandi hitel­intézet igazgatósága Magyarország vizekben annyira szegény és a­/, aszály által gyakran látogatott vidékei­re nézve jótékony, a mellett jövedelmező vállalatnak is találván egy hajó­­hajó csatornának létrehozatalát, mely a Tiszából Újlak felett kiindulván, Szathmárnál a Sza­most átszelvén, a Krasznán keresztül az Ér- és Berettyó völgyeibe s innen az alsó Körösbe ereszkednék; s ily módon egy oly víz országutat alkotna, mely Magyaror­­­szág legfelsőbb részét a Körös, Tisza, Duna, Dráva ut­­­­ján Kottorinál a buda-pragerhofi , vagy­is a déli vas­pályával és igy a nagy világgal a legrövidebb úton kötné össze; egy ily csatorna tervezetére a szükséges előmunkálatokat megtétette. Ez előmunkálatokból két­ségtelen, hogy egy a Tiszából Tivadarnál kijövő,Szath­­­­már-Neme­sbinél a Szamost, Majthénynál a Krasznát át­­­­szelő, az Ér és Berettyó völgyeit végighasító, a felső Szamosból táplálkozó és Gyolva táján az alsó Körösig nyúló csatorna oly dimensióban létesíthető , hogy azon nevezetes nagyságú hajók csavargőzösök által a Körösbe vontathassanak. A Körösbe érkezett hajók terhei pedig nem fognának más hajókra átrakatni, ha­nem maguk a csatornából érkezett terhes hajók kere­kes gőzösök által fognának a Körösön, Tiszán, Danán és Dráván egész Kottor­ig, hol a Dráva a buda-prager­hof trieszti vaspályát és igy a világ tengerével legkö­zelebbi egybeköttetést eléri, tovább szállítani. Jövedelmeit szedné ezen csatornavállalat a ha­józási bérekből, ott, hol a vidék és illető birtokosok úgy kívánnák, rétöntözésekből, s mocsárok kiszárításából.­­ Végre a vállalathoz kapcsolandó speculatiókból, pél­dául dockok építése és ehez kapcsol, pénzü­zlet általi nyereményekből. Ezen csatorna Debreczennek nem hozathatik a szükséges dimensióban, mert Debreczen a vidéket kö­rülvevő vizmedenczék fölött igen magasan fekszik, úgy hogy elegendő vizet ide csupán a Szamos felső részeiről lehet hozni. Azonban Mihál falvától fogva Debreczen­nek az egyenes irány mindenütt a vizet elszivárogtató ho­­mokterületeken és néptelen vidékeken vezet, hol a munkálat a remélhető haszonnal arányban nem álló rend­kívüli és túlságos költségen volna csak eszközölhető. Azért, hogy Debreczen a csatornahálózatba vo­nassák, nem marad egyéb hátra, mint Debreczent egy kisebb dimenziójú csatorna által kötni össze a főcsa­tornával, melynek kivihetősége felől Bodoky úr fogja a jelenlévőket felvilágosítani. E felhívás folytán Bodoky mérnök úr előadta, miszerint Debreczent kétfelől lehet ellátni hajózható vízzel, az eddigi sejtmérésekből nyert adatok alapján, t. i. vizet kaphat Debreczen vagy a­ervezett főcsatorna felsőbb vidékeiről, például Vezend környékéről, vagy pedig N.-Váradr­a . Az első esetben, t. i. ha a tervezett főcsatorna felsőt-■ részeiből vezettetnék a víz, ezen csatornát még akkor sem lehetne egyenesen vezetni, de majdnem párhuzamosan ha tvcsatornával­ meg kellene vele a homok-területeket kerülni N.­Léta, Vértes és H. Pályitól délre, s így a pércsi lapos felé kellene azt behoz­ni Debreczenbe; a második esetben, ha t. i. a n. váradi Köröstől hozatnék a viz, akkor a Berettyó völgyén ke­resztül, mely 40 lábbal fekszik mély­ebben Debreczen­­nél, egy 40 láb magas vízvezető­ művet kellene 3— 5000 láb hosszúságban építeni, hogy a víz idáig eljö­hessen. Mind a kettő igen költségesnek látszik egye­lőre. Melyik legyen költségesebb, ezt csupán részletes kiszámítások mutatnák meg. Az első igen hosszú, a másik nagy építmények alkotását és fentartását kí­vánná. Volna azonban egy harmadik és hihetőleg ke­vésbe kerülő módja, összekötni Debreczent a főcsator­­nával, az t. i., hogy Debreczentől a legalkalmasb ösvé­nyeken vezettetnék a csatorna mintegy Pocsaj táján a főcsatornáig, hova zsilipek segélyével ereszkednék be. Vizet azonban a főcsatorna felsőbb vidékeiről kapna, de már egy sokkal kevesebbe kerülő keskeny tápcsatornán, melyet azonban úgy lehetne készíteni, hogy a maga vidékének hasznára legyen, tehát onnan jövedelmet is hozzon. Mindezen lehető módok közül, hogy melyik le­gy­en bizonyos, és számításba vevén az építés nehéz­ségeit s költségeit a józanon és okszerűen remélhető ■jövedelemmel, melyik legyen oka és czélszerű, azt csak a részletes lejtmérések és tervezetek fognák kimu­tatni. Ha hogy e részletes tervezetek azt derítenék fel, hogy a tápcsatornával éltetett debreczen-pocsaji fiók­­csatorna lenne okszerű: ezen esetben a Nagyváraddal való vízi egybeköttetést azon módon lehetne elérni, hogy a nagyváradi Körösből vezettetnék be agyán Pocsajig egy másik csatorna, mely a főcsatornába szintén zsilipeken bocsátkoznék be. Ekkor ismét Ivánka úr vette át a szót, folytat­ván , hogy Bodoky Károly mérnök úr, hazafiságból csupán sunyiért, hogy épen kár nélkül tehesse, kész a szükséges előmunkálatokat m­gtenni oly módon, hogy munkálkodásaiért mértföldönkint az elővizsgálatokért 15, azaz tizenöt forint, az általános tejtmérésekért — — general nivellement — 45, azaz negyvenöt ft, végre a részt tes­z­jtmérés és tervkészítésért kétszáz, az 200 ft osztr. értékben fizettessék — hajlandó e munkála­tot 7—8 hét alatt teljesen bevégezni. Ezen előmunkálatok oly módon fognak létezni, hogy ha az elővizsgálatból az tűnnék ki, miszerint cent találkozik okszerű trace, melyen a csatorna létesittés sók, további munka és költség nem tétezik ; ha pedig az elővizsgálat valami okszerű traceokat mutatna föl, r.­ Csík­Arifik decem­ber 3.

Next