Sürgöny, 1864. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1864-01-14 / 10. szám
Negyedik évi folyam. 10— 18 4. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadóhivatal: Barátók-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken kármentes levelekben minden posta-hivatalnálSÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Felévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 , 50 , Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY czimű politikai lap 2004-eik évi folyamára. ELŐFIZETÉSI ÁR : január—júniusi V* ©ví© 10 forint, január—marti’isi *|4 ©vr© 5 „ A „Sürgöny“ kiadó hivatala. HIVATALOS KÉSZ. Szabad kir. Temesvár városában uralgó keleti marhavész miatt az e városbani szarvasmarhavásárok megtartása, a vész tartama idejére, további intézkedésig ezennel betiltatott. MMHIVATALOS RÉSZ. A magyar gazdasszonyok egylete múlt hó 22-én 2000 ftot terjesztett fel a m. k. helytartótanácshoz, azon kikötéssel, hogy az alább megnevezett helységekben a szenvedőknek a szent ünnepekre nyújtandó vigasz gyanánt, a helybeli lelkészek közbejövetele mellett, kik is híveik közül a legnagyobb nyomorban lévőket legjobban ismerhetik, valláskülönbség nélkül osztassék ki, nevezetesen: Temesmegyebeli Angyalkut községében 150 ft. Torontálmegyei M.-Szt.-Márton községében 200 és a márczius 4-kig jogilag fenn nem állanak és nem állhatnak fenn, mert a két alkotmányos tényező, azaz a király és az országgyűlés sem az egyiken sem a másikon nem tudtak megegyezni; ebből tehát az következnék, hogy a debreczeni convent határozata még sem követelhet jogerőt, e logikai következményt azonban az alkotmányos „Dest. Ztg“ nem fogadja el. Neki, ha akarja, vemhes; ha akarja, nem vemhes. De hát miért foglalkozunk mi ez örült beszéddel ? Mert róla is áll, hogy: „es ist Methode in dem Wahnsinn“. A badar szóhalmaznak czélja csakugyan az, hogy érvényt bitoroljon egy forradalmi eszmének, azaz, hogy a lojalitás mezét öltse a Vérwirkolás tanára. Nekünk pedig kötelességünk, fennhangon s erélyesen óvást tenni úgy a jogtapadó czél, mint a felségsértő eszköz ellen; kötelességünk kimutatni, hogy az eszmék, melyek a törvényes ösvénytől eltérnek, mily könnyen és készségesen szövetkeznek forradalmi tanokkal, s hogy hová visz a jogtagadó cynismus, ha nemcsak megnőni engedik, de ápolják is. Az „Oest. Ztg“ ugyan bír annyi szívességgel, hogy, miután az ősi magyar alkotmányt eltette láb alul, megállapodik a pragmatica sanction. De a czikkíró előtt a pragmatica sanctio nyilván csak változata a ma jelszónak, mely alatt tiz évig küzdöttek az „Augsburgi Alig. Ztg“ bécsi hősei , a tabula rasanak. Bizonyítja ezt azon kijelentése által, hogy a birodalmi belszervezésnek kérdése csak a közvetlen választások által fog megoldatni. Ez eszmével koronként bizonyos lapok szeretnek bennünket ijeszteni, de mindeddig csak azt tapasztalhatták, hogy ama fenyegetés nem fog rajtunk. A magyarban rendíthetlenül él a meggyőződés, hogy az octoberi diploma után, mely csakugyan a pragmatica sanctiót tűzi ki a birodalom rendezésének alapjául, a belpolitikát nem lehet többé a bureaucraticus forradalom terére visszavinni. A „Centerr. org“ persze nagyon számít arra, hogy a jövő országgyűlés magatartása Európa előtt az egyezkedés lehetetlenségét fogja bebizonyítani. Bennünk pedig épen azon hit él, hogy a hazafiak, ha rá kerül a sor, meg fognak emlékezni, miket várnak, miket remélnek Magyarország ellenei. De ha csalatkoznánk, ha a jövő országgyűlés is üdvösebbnek tartaná a meddő vitát, mint a gyakorlati politikát — még ezen esetre is elképzelhetlennek tekintjük, hogy Austria legitim Uralkodója valaha megbarátkozhassék a forradalom eszközeivel. Valamint az alkotmányos népnek sérelmei orvoslására nincs más módja, mint aroszul értesített királytól a jól értesülthöz folyamodni, úgy a legitim Fejedelem a bonyodalmak megoldására nézve sem ismerhet más tényezőt, mint a nemzetnek törvényes képviseletét, az országgyűlést s mindig csak az országgyűlést. iusitja a hires oraviczai hegypályán épült Mane 1 alagút, melyet ő készített. Tervének, mint a legkönnyebben kivihetőnek, rövid elemzése után észreveszszük, hogy benne a természettől nyújtott előnyök mellett, a gépészetnek legkitűnőbb szerkezetei is alkalmazzák. Különösen a víztorony alapja azon rendszer szerint készül, mely az angolhoni legújabb kísérletek folytán, a műtani gyakorlatban általános elismerést nyert. Gőzgépe nemcsak igen egyszerű, hanem azáltal is igen előnyös, hogy tüzelő helyének szervezete évenként több ezer forint áru tüzelő anyagot megkímél. Az egész tervben általában a legszigorúbb számítás mutatkozik, s az lelkiismeretesen van végrehajtva. forint. Makó mezővárosában 200 ft. Heves megyebeli Tisza-Igar községében 200 ft és Nagy-Ivány községében 200 ft. Aradmegyebeli Ménes községében 150 ft. Nagy-kunkerületi Kardszag városában 250 ft, és Kis Újszállás községben 200 ft. Békésmegyebeli Orosháza községben 300 ft és Borsodmegyebeli Bánfalva községben 150 forint. Mi ezennel a nemes felebaráti tett méltó elismeréséül azon megjegyzéssel hozatik köztudomásra, hogy ezen pénzösszeg az illető helyekre még múlt hó 23 án szétküldetett legyen. I g a z i tá s. Az alföldi ínségesek felsegélésére beérkezett könyöradományokróli jegyzékben, mely a „Sürgöny“ múlt évi dec. 8 ki 281-ik számában közzétételeit, a liptómegyei segélyző bizottmány által felterjesztett 766 ft 625/inkinyi könyöradomány összege hibásan 266 ft 625/fokrral tétetett ki. Ilőcs, jan. 10. L. Nagy újságot mondok, meglepőt, hihetetlent, s mégis igazat. Itt Bécsben néhány nap óta forradalmi közlöny jelenik meg, gúnyára a szigorú sajtótörvénynek, —daczára a figyelmes Staatsanwaltnak — a rendőrségnek mindig nyílt szeme előtt. E lap rendesen jelenik meg, kihordatik, szétküldetik, mintha a világnak legjámborabb lapja volna, világos nappal. A különféle forradalmi kormányok, comiték és comitátok rendeleteit még eddig ugyan nem közli, azt alkalmasint későbbre hagyja, míg majd szert tehetett egy kis olvasó körre , de vezérczikkekben védi a forradalom jogát, a forradalmi tények jogosultságát és érvényét. A t. olvasó bizonyosan azt hiszi, hogy és ez lesz a dolognak vége. Nem lesz az. Komolyan szólok, nagyon is komoly dologról. De hát lehetséges-e, hogy Bécsben ily lap jelenjen meg? Megvan minden dolognak a módja, s ezt a forradalmárok ezúttal sok eszélylyel eltalálták A farkast ugyanis juhbőrbe bujtatták : a forradalmi közlöny a — Constitutionelle! Österreichische !! Zeitung!!! Az ősi magyar alkotmányt, úgymond e becses lap legújabban, eltörleszték az 1848-diki törvények, ezeket pedig megsemmisíték a debreczeni convent határozatai, melyek érvényt igényelnek, miután az országnak minden hatóságai által közzé tétettek. A rendes, szokott sanctiót e törvények ugyan nem nyerték meg, de szentesítettek közvetlenül azáltal, hogy a magyar király is elállt a 48-diki törvényektől s kibocsátá a mártius 4-diki alkotmányt. Az ápril 14-diki tény tehát rendes országgyűlési határozat, mely Ő Felségének szentesítése által törvényerőt nyert! Ezt bécsi lap írja, s aztán mondja valaki, hogy Bécsben a sajtószabadság korlátolt! Hogy a debreczeni convent nem is annyira a 48-diki törvényeket, mint a pragmatica sanctiót tépte szét, s hogy ily tényt a Habsburg háznak tagja nem szentesíthet, azt a furfangos „Oest. Ztg“— magasabb czélok lebegvén szeme előtt, — mint csekélységet fel sem veszi. Később ugyan azt mondja az „Oest. Ztg“, hogy a 49-diki alkotmányok (azaz a debreczen) A pesti vízvezetékiől Petényi Ottó vasúti mérnök a többek közt így szól : Mindenek előtt kijelentendő azon óhajtás, hogy ezen nagyobbszerű vállalat vajha honi tőkéből nyerne létesülést, mert ha már éri világításunkat külföldiek vállalati szellemének kellett — kicsinyes csökönyösségünk miatt — hozzánk importálni, különös volna, ha még vizünk miatt is a külföldhöz kellene folyamodnunk. Pénztelen viszonyaink közt okvetlen előnynyel bírand azon terv, mely legkisebb költség mellett az igényeknek megfelel. Szemlét tartva a vízvezetési választmánynak ezen iránybani működésén, azt látjuk, hogy annak felszólítására egy terv érkezett be, még pedig egészen Angolhonból, Grisse mérnöktől, ki már több jeles vízvezetékek szerzőjeként ismeretes. — Ezen terv azonban egy általános művízvezetéki elméletnek a pesti dimensiókra való alkalmazása, s e szerint mindazon költséges részletekben van kifejtve, amelyek a legroszabb helyi viszonyok közt előfordulnak. Nélkülözi tehát az olcsóságnak azon tetemes factorát, melyet minden szakértő rögtön felfedezi ki Budapest földtani viszonyait, s név szerint a fövényes talajnak szivarképességét (Capillar-Fähigkeit) ismeri. Szakavatott hazánkfiai közül tehát többen terveket készítettek önszántukból,s mellőzve azon busás jutalmakat, melyekben a választmány az angol mérnöki tekintély iránt bőkezüsködött, azokat a választmánynál versenyzőleg benyújtották. Ezek közt egyik olcsóbb a másiknál, azon egyszerű okból egyebeken kívül, hogy mesterséges szűrő (filtrir) szerkezet helyett a dunapartnak természetes földárját használták fel. — Kiemelendők e tervek közt: Porták, az alföldi vaspálya főmérnökéé, — Bürgermeister pesti víz- és kútmesteré — s végre : Verebélyi Imre mérnöké. Ezen utóbbi valamennyi közt a legolcsóbb, ugy anynyira, hogy sanyarú viszonyaink daczára a kiviteléhez kellő csekély tőke igen könnyen lenne előteremthető. — Szerzője Verebélyi úr az utóbbi években Német-, Olasz-, Francziaországban és Helvétiában tartózkodván, különös figyelmet látszott ezen mű ágnak szentelni, s hogy sikerült művekkel foglalkozik, azta. A kolozsvári iparkamra felirata a vasut tárgyában Cs. k. Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Fejedelmünk ! E legalázatosabb kereskedelmi és iparkamra keletkezésének 12 éve óta nem mulaszta el egy alkalmat sem, a melyben igénytelen, de legbensőbb meggyőződés sugallta szavát ne emelte volna fel azon kérdésben, amelyhez szegény hazánk anyagi mint szellemi előhaladásának annyi feltétele van kötve, értjük az Erdélyen átépítendő vasút kérdését, amely az ország elszigetelt állásából kiemelve, terményeinek, iparának, kereskedelmének a világ piacát megnyissa. A civilisatio e nélkülözhetien tényezőjét ma már kevés tartomány nélkülözi, s e kevesek közt fájdalom! Erdély még mindig ott van. Hálásan kell elismernünk, hogy cs. kir. Apostoli Felséged legkegyelmesb parancsára a magas kormány e pillanatban e kérdés végleges megoldásán fáradoz, s alapos kilátásunk nyílik, hogy hazánk óhajtása a valósuláshoz közeig. Ha azonban e nagy fontosságú s csengve várt pillanatban szíveinket aggodalom szorongatja, az onnan van, mert tartanunk kell, hogy hazánk ez életkérdése a végmegoldásnál nem úgy talál eldőlni, a mint az ország jól felfogott érdekei kívánják, s cs. k. Ap. Felséged atyai szives fejedelmi bölcsesége a m. évi január hó 8-án mondott legkegyelmesb nyilatkozatában értette. E legkegyelmesb nyilatkozat ad erőt s bátorságot e legalázatosabb kereskedelmi s iparkamarának, gyenge szavát az ügy fejlődése tizenegyedik órájában a trón zsámolyáig emelni, s esdekelve szegény hazánk jövőjének ügyében Felséged atyai szivéhez folyamodni. Az erdélyi vasut szükségessége az eldöntött kérdések sorába tartozik. Annak csak iránya körül oszoltak meg a nézetek, s míg egyfelől II.-Várad, Kolozsvár, Brassó a k.fehérvári és nagyszebeni szárnyvonalakkal jön a jelszó, másfelől az arad-szeben-verestoronyi vonal mellett emelkedtek hangok, míg most a magas kereskedelmi ministérium tervezetében mindkét irányzat közvetítése van czélozva, azon feltétellel, hogy az erdélyi vasúthálózat csomója Károly-Fehérvár lévén, a pálya építése az arad.-fehérvári vonallal vegye kezdetét. Ha e tervezet így létesül, bátran ki merjük mondani azon erős hitünket, hogy Erdélynek még sok évtizedig nem lesz vasútja, mert a tervezett vonal által érintett országrész hazánknak csak csekély területét érinti, s mégis hosszú időre lehetlenné teszi az ígért szárnyvonalak kiépítését. Ez idők szerint Erdélynek ily költséges hosszú szárnyvonalai nem lehetnek, magánvállalkozó nem kockáztatja értük pénzét, az államkincstár segélye pedig roszul kamatozna. S ki volna képes megjósolni, mikor emelkedik a most elkerült ország azon fokára a fejlődésnek, amely a vasútépítést jövedelmezővé teszi ? Hiányában a mai nap nélkülözhetlenné vált gyors közlekedésnek, s hiányában a fejlődés annyi más eszközeinek, a máris jólétben annyira alászállt ország lakói, a közbirodalom kiszámíthatlan kárára, nem fognak-e még jobban elszegényedni ? A vasút egyedül ugyan nem menti meg hazánkat a bajok azon halmazától, amelyet az utóbbi idők s körülmények reá raktak, de hogy vasut nélkül végromlása elé megy e bérczektől körülzárt, hajózható folyóktól át nem szelt szegény ország , több mint aggodalom-sugta sejtelem. A mily fontos szerepe van az erdélyi vasútnak —■ végczélját tekintve — a birodalom vasúthálózatában s a világforgalomban, ép oly fontos, sőt birodalmi és országos szempontból fogva fel, sokkal fontosabb szerepet fog játszani Erdély jövője érdekében. Hogy a legrövidebb vonal nem egyszersmind a legczélszerűbb, bizonyítja az oláhországi kormány nézete a vaspálya-hálózat felett, ahol a világkereskedelem kívánalmait az ország érdekeivel minden áron öszhangzásba akarják hozni, s előre kimondta a kormány, hogy nem engedélyezi az oly vonalt, amely — bár rövidebb — az ország érdekeinek nem felel meg. Ha állana is az újabban felvett elv, hogy az erdélyi pályák gyopontja K.-Fehérvár, mindenk inkább a mellett látszik küzdeni, hogy e pontra is N.Váradról Kolozsváron át kell előbb érkezni, mert a távolság e vonalon is alig pár mértfölddel több, mint az arad-fehérvárin, amely a Maros folyamban eddig is kárpótolva lehet a közlekedésre nézve, amíg vasútja megépülhet, s amelynek megépülését a nagyvárad-kolozsvár-fehérvári vonal nem akadályozza oly nagy mértékben, mint viszont. A II.-Váradról jövő vonal már K.-Fehérvárig az ország annyi emelkedésnek indult városát érintené, s oly vidékeket hozna a forgalom körébe, amennyivel s a minőkkel a másik vonal nem dicsekedhetik. Csak nagyjában említve, e vonal részint érintené, részint közvetett kihatással birna Telegd, Élesd, Báród, Feketetó, B.-Hunyad, Gyalu, Kolozsvár, Torda, Felvincz, Maros-Újvár, Nagy-Enyed, Tövis városokra, s ezenkívül a Szilágyság gazdag, de elzárt kebelére, Doboka, Belső-Szolnok, sőt Besztercze vidéke, s az eddig hozzáférhetlen mezőségre, s e tájak kis és nagyobb városaira. Egy uj életre mindenben alkalmas, természeti kincsekben mondhatlanul gazdag terület kebelén, s az országnak csaknem szivén át húzódnék e vonal, míg a másik egyfelől a hon határát, másfelől a hegységek terméketlen régióját érinti. Ámde nem lehet czélja e legalázatosabb esedezésnek e kérdés tüzetes taglalása, a melyet annyi évi vita s tanulmányozás a szükséges határokig kimerített, s amely ma már szavazatkészen áll. Nem is ereszkedhetünk untig elsorolt ismétlések nélkül a kérdés megvitatásába, talán közigazgatási, politikai, vagy épen hadtani szempontból; de legalázatosabb hódolattal bátrak vagyunk cs. kir. Apostoli Felséged előtt felemlíteni, hogy a most eldöntéshez közelgő két vonal közül a n.-váradi összeköttetés mellett nyilatkozott : a) a szakértők egész serege a birodalomban, s a hadtani tekintélyek mindenike; b) mellette nyilatkoztak a külföldi pénztekintélyek, midőn a n.-várad-brassói pályának megépítésére vállalkoztak; c) testvérhazánk, a nagy Magyarország egész közvéleménye és értelmisége, a sajtó utján ép úgy, mint gazdasági egylete által, a melynek alázatos küldöttsége cs. kir. Apostoli Felségednél a két országot annyira elragadott kegyelmes fogadtatásra talált; d) mellette nyilatkozott Erdély lakosságának oly túlnyomó többsége, hogy az egész országnak nevezhetjük azt, amennyiben még a nagy Hunyad megye is kész lemondani előnyeiről az ország többi része javára, s jelesen tette e nyilatkozatot az ország, amidőn egyszerű felszólításra önként s minden kényszerítés nélkül, a 47 törvényhatóságból 40 hatóság, s ezekben 17 város és 104 község, szegénységéhez képest, munkát, pénzt, anyagot és földterületet ajánlott fel; e) végül mellette nyilatkozott kezdet óta Erdélyország kormányszéke, kereskedelmi és ipar-érdekeinek képviselője, a két kereskedelmi kamara, s a mezőgazdászat közsege az orsz. gazdasági egylet. Ily öszhangzó nyilatkozványa a közvéleménynek szól e vonal előbb épitése mellett, s annyi érdek s annyi remény van csatolva a fejedelmi bölcseség véghatározatához. E legalázatosabb kereskedelmi és iparkamra kötelessége öntudatában az általa képviselt fél ország anyagi érdekei nevében, mulaszthatlan feladatának tartá ezeket elősorolni, s ez ügyben Ő cs. kir. Apostoli Felséged atyai jósága előtt alattvalói mély hódolattal meghajolni. Kik tántorithatlan hűséggel, bizalommal s hódolatteljes tisztelettel öröklünk szentséges császári királyi Apostoli Felségednek. Kolozsvártt, december 30-kán 1863. legalázatosabb szolgái s hű alattvalói a kereskedelmi s iparkamra. (Kk.) Csütörtök, január 14. ínség-ügy. Pest-Pilis és Solt t. e. megyékben alakult központi segélyző-választmány 1863. december 21 én tartott ülésének jegyzőkönyve. Jelen voltak : Kapivári Kapy Ede főispáni helytartó mint választmányi elnök, b. Orczy Béla, Kubinyi Ferencz, ftttisztelendő Török Pál superintended, íző Holló Mihály esperes, Bernáth Lajos, Jordán István, Szilassy István, Wodianer Béla, Szeles Mihály, Patay György és Rése Ensel Sándor választmányi tagok, utóbbi mint tollvivő. Az elnöklő főisp. helytartó a solti járás alv. elnökének értesítése nyomán bejelenti a következő, f. hó 9 óta bejelentett adományokat : a) Mgos Nagy István örökösei Dabról készpénzben 100 ft és 1000 kéve rőzse. b) Gr. Széchenyi Dénes 100 pozs. mérő búza. c) Gr. Pejacsevics 100 pozs. mérő búza. A közp. vál. pénztár valódi pénzkészlete maradt 4394 ft. Ezután felolvastattak a jár. alv. elnökei jelentései a dec. 9-ki ülésből tett rendelkezések miként tett foganatosításáról, s a további rendelkezések ekként tétettek meg járásonként . I. A pilisi és váczi járást illetőleg, az alválasztmányok továbbra is a december hó 9-kén hozott határozatok értelmébeni eljárásra utasítvák, megjegyeztetvén, hogy a váczi járásban gyűjtött gabonanemüekből újólag 25 pezs. mérő a pesti jár. alv. elnökének Szilassy Istvánnak rendelkezése alá bocsáttatik. II. A pesti járást illetőleg, a közp. vál. megnyugvással vette az alv. evn. azon jelentését, hogy a dec. 9-kén rendelkezése alá bocsátott 500 ft és az ott gyűjtött élelmiszerek, gabonaneműek, úgy a váczi járásból átutalt 25 pozs. mérő rozszsal 1864. jan. 15-ig a munkaképtelen ínséges egyének ellátásáról gondoskodva leend. A közp. vál. egyúttal 25 pozs. m. gabonát a váczi járás gyűjtéséből átszármaztat. III. A solti járást illetőleg. Az e járásban eddig begyült pénzbeli, úgy élelembeli adományok, a mai napon bejelentett mgos Nagy István, gr. Széchenyi Dénes, gr. Pejacsevics adományait ide értve, a járásban lévő Ínséges lakosok felsegélésére 1864. jan. 15-ig elegendőknek találtatván, újabb rendelkezés szüksége fenn nem forog. IV. A kecskeméti járást illetőleg. Ezen leginkább sújtott járásból kevés könyöradomány folyván be, az alv. elnöke b. Orczy Bélának a beállott Ínségre vonatkozó szóbeli előterjesztése meghallgatása után újabb segedelmezésnek kiadatását látja szükségesnek, s tekintettel az ezen járásban összeírt szűkölködők számára, nevezett alv. elnöke kezeihez a már a dec. 9-i ülésből adott ezer forintnyi öszeghez újból 1000 azaz ezer ft utalványoztatik. A segedelmezés módjára határoztatván, hogy az továbbra is kenyér, só, liszt és fa kiosztásából álljon, és az inségi központi választmányok külön számadással tartoznak az alv. elnökének, az általuk átvett készpénzek miként lett felhasználásáról. Ezek után a beérkezett tárgyak következő sorrendben olvastattak: a) A nmlgy magy. kir. helytartótanács a nov. 27-i 2972. sz. alatti felterjesztésre, hogy a begyült könyöradományokból egyelőre 14.000 ft közmunkák foganatosítására a vál. rendelkezése alá bocsáttassék, válaszolja, hogy a befolyó könyör adományok kizárólag munkaképtelenek élet-