Sürgöny, 1864. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1864-02-21 / 42. szám

Negyedik évi folyam, 42. sz. — 1864. Vasárnap, február 21. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: an­­tok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­hivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál mm mm SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint.­ Negyedévre 5 „ HIVATALOS RÉSZ. ő cs­ k. Apostoli Felsége a következő legfelsőbb : vi . i , . . . ,'f­­egyelmesebben ki­bocsátani : Kedves gróf Degenfeld. Midőn önt, ismételt kérelmére, a hadügyminiszeri állástól fölmentem, ön­nek mind békében, mind háborúban tett sokévi sikerdús szolgálataiért legteljesebb elismerésemet fejezem ki. Hadseregem önnek a legújabb idő harczaiban kü­lönösen igazolt jeles kiképeztetést köszönhet; ön sok­­nemű tapasztalásai által a hadsereg kitűnőségét emelé, s az összes fegyvernemekben oly előhaladásokat hozott alkalmazásba, melyek már eddig is hasznosaknak bi­zonyultak be. Bécs, febr. 19. 1864. Ferencz József s. k. Kedves lovag Frank altábornagy. Önt, a ma­gyarországi parancsnokló tábornok adlatusa állásátóli fölmentés mellett, hadügyministeremmé nevezem ki. Bécs, febr. 19. 1864. Ferencz József s. k. , cs. kir. Apostoli Felsége f. évi január 31-kén 1621. sz. a. kelt kegyeim, k. udv. rendelettel Koscher Bernát pesti lakos vezetéknevének „Kép­es“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi február hó 7-én 1883. szám alatt kelt kegyesm. kir. udv. rendelettel K­r­­­r­­­n Ferencz temesmegyei tiszteletbeli kiadó nevé­nek „Ker­ényi“-re kért átváltoztatását legkegyelme­sebben megengedte. nemhivatalos rész A schleswig-holsteini hadjáratban sebesültek részére Bibornok-herczeg-primás ő eminen­­tiája 1000 ftot; Rosenfeld Adolf pesti lakos 100 ftról szó­ló 5°/o államkötelezvényt; Oldofredi grófnő 20 fiot ajándékoztak. Szemle. (V.) Bécsben létezik egy lap, mely a nagy hírek vadászásában önmagát kezdi fölülmúlni. A Dannewirk bevétele után csakhamar egy kopen­­hágai forradalom vészhírét hozá; néhány nap előtt pedig a poroszok vereségének nagy híré­vel döbbente meg még hívő olvasóit. Az érintett lap keveset látszik törődni a kudarczczal, me­lyet alap­ nélküli közlései által hitelessége szen­ved ; ő tudja, miért becsüli többre azokat, mint emezt. Annyit mindenesetre elér, hogy a többi lapok által kétszer is megemlíttetik : midőn hí­rét, habár kétkedve, utánaközlik és midőn­­ megc­áfolják. Ez is valami oly lapra nézve, mely arra rá­szorult. Kövessük el azonban rajta ezúttal azon malitiát, miszerint nevét meg sem említve jelentjük, hogy valamint Kopenhágában nem csak nem történt semmi forradalom, de sőt még a vezető férfiak sem változtak: szintúgy a düppeli sánczok előtt sem fordult elő semmi ne­­vezetes­ esemény; a poroszok nem verettek meg, a dánok sem rontottak ki, hanem ellen­kezőleg a sánczok előtt táborozó dánokat épen a poroszok verték be védállásaik mögé. A­mi most a düppeli sánczoknál történik, az mind csak elő­készület még arra, a­minek, úgy látszik, bekövetkeznie kell. A dánok nem akar­nak oly fegyvernyugvásról tudni, s ezt London­ba hivatalosan is jelenték, melynek alapja a schleswigi szárazföld teljes odahagyása lenne, s általában úgy látszik, a védelmet a legvégsőig szándékoznak vinni; ennélfogva a szövetséges hatalmak kénytelenek e második védállásán be­lül is megtörni Dánia ellenállási erélyét, mely hogy mily fokú még mindig, mutatja azon paran­csa, melyet az összes német­ szövetségi államok hajóinak elfogása iránt kiadott. Ez utóbbi parancs a würzburgi értekez­leten, melyen a német közép -­államok az ez­­utáni teendőkről tanácskoztak, mint állítják, azon következtetésre adott alkalmat, miszerint Dánia e parancsa a szövetségi háborút foglalja magá­ban, s ennélfogva a szövetségen kívül semmi ténynek sem szabad történnie.Úgy hiszszük azon­ban, miszerint a középállamok ily határozata épen nem fogná a nagyhatalmak eddigi álláspontját módosítani. Ők jelen feladatuk megoldásához nagyhatalmi minőségükben mint szerződé­s e szerződés teljesítését követelő felek a szövet­ség megbízása nélkül fogtak, s abban bizonyo­san mindvégig nem fogják magukat megakasz­tatni. E würzburgi értekezleten különben a „Pa­­trie“ szerint számos kérdések forogtak fönn, mindenekelőtt az, vájjon van-e joguk a nagyha­talmaknak Holstein megszállására. A porosz csapatok, mint tudjuk, tettleg megszálltak három holsteini várost, főleg azon okból, hogy a hadi­utak megszállása által szállításaikat biztosítsák, miután ezekre nézve állítólag a szövetségi ható­s­ágok részéről többnemű nehézségekre talál­tak. Voltak, kik a nagyhatalmak e jogát meg­tagadták, Holstein megszállása a szövetség ál­tal nem reájok lévén bizva. Berlinből azonban azon feleletet nyerek, miszerint a nagyhatalmak hadjutaléka volt a szövetség által tartalékul ki­rendelve s ezért joguk van nemcsak a megszállás­ra, de volna még arra is, hogy Holsteinba polgári biztosokat küldjenek. Ezen felelet adott Szászor­szágnak alkalmat azon indítványra, miszerint a szövetség állítólag megsértett tekintélyének hely­reállítására, tartalékokul is délnémet állami csa­patok rendeltessenek ki. Ez azonban alig fe­küdt azon szövetségi határozat értelmében, mely a porosz-austriai csapatok Schleswigbe átszál­lításának előmozdítását ajánló — hangzik is­mét feleletül Berlinből, hol a félhivatalos lap szerint inkább azon indítványt találnák helyén­­lévőnek, hogy most már Austria és Poroszor­szág vennék át első­sorban a végrehajtás köte­lességeit s Szászország és Hannover­ lépnének tartalékba. A würzburgi értekezlet egy másik kérdése a „Patrie“ szerint az augustenburgi herczeg örökösödési joga, s végül a londoni szerződés fentartása vagy eltörlése. Egyelőre ez értekezlet eredményéről csak annyit hallani, miszerint Beust ministernek egyezményi terve némi mó­dosítással fogadtatott el. Közöljük ennélfogva a „Polit.“ után e terv pontjait. Azok szerint az illető hatalmak, a londoni szerződés érvényte­lennek nyilvánítása után, megállapodtak, hogy: 1) Holstein a már legközelebb kilátásba helyzett szövetségi csapatok utánküldé­­se által biztosíttassék. 2) A középállamok oltalmára sa­ját csapatjaik mozgósítása tüstént teljesen előkészíttessék. 3) A középállamok arra kötelezzék magu­kat, hogy a szövetségnél, valamint máskülönben is minden oly egyezkedéstől megtagadandják szentesítésöket, mely az Elba herczegsé­­gek teljes jogát csorbítja, s egyszersmind jelentsék ki, hogy az öröklési kérdés csu­pán a­ szövetség elé tartozik. 4) Végre titkos czikkekben egyezkedje­nek egymás közt ama magatartás iránt, mely szükségessé lenne azon esetre, ha a nagy­hatalmak Holsteint erőszakkal el akarnák venni a szövetség rendel­kezésétől. Kitűnik ezekből, miszerint a középállamok függetlenségük megóvását tűzték ki a nagyhatal­mak irányában, a „Köln. Zig“ azonban gú­nyosan megjegyzi , miszerint megtörténhetik később, hogy majd még a kis államok fognak tanácskozásra egybejönni, miszerint független­ségüket a közép­államok ellen megóvják. A középállamok e szerint nyílt ellentétbe helyezik magukat egyrészt a német, de másrészt a többi nagyhatalmakkal is, minthogy a londoni szerződést, melyet azok alkottak, egyszerűen elvetendőnek, semmisnek nyilvánítják. Mind a határozatok azonban egyelőre csak würzburgi és nem frankfurti határozatok s míg ilyenekké válhatnak, marad még idő annak megfontolására,vájjon nem czélszerűbb-e oda mű­ködni, miszerint azokká ne váljanak. Francziaország politikája, mint a párisi félhivatalos lapokból kitűnik, eddigi homályá­ból ki kezd bontakozni, s a német nagyhatalmak­tól magyarázatot kér további czéljaik iránt. Ezen fölhívás ugyan főleg Berlinbe szól, mint melynek kormányáról azon föltevés uralkodik, hogy tervei jóval túlmennek azon korlátokon, melyeken innen Austria megállapodni kíván, s mely­ekként túl akarna menni a jan. 31-diki együttes nyilatkozaton is, melynek mikénti ma­gyarázatától a franczia kormány most további magatartását függővé tenni szándékozik; ez, mondjuk, főleg Berlinnek szól, de szól, vagy legalább szólhat a középállamoknak is, melyek politikájuknak most oly magas czélokat akarnak kitűzni. terve : 2. a vasút általános hossza; 3. az egyes vonalak hossza; 4. általános költségvetés. A fekvést előtüntető tervek, valamint a hosszúságot mutató rajzok kimerítő­­leg vannak előadva, s a vonal menetére nézve kellő felvilágosítást nyújtanak, így van ez a vonal mentében szükséges építési munkálatokat illetőleg is. Azonban a költség kiszámítása tekintetében hiányzanak az állo­mási helyeken szükséges épületek, a földhányási mun­kák, s átalában a munka és anyag egységi árai. (Ein­heitspreise.) Ezen terv-előterjesztés s a mellékelt arad­­szebeni vonal költségvetési táblázatainak felhasználá­sával, ezen vasút költségeit, s a szükségessé válandó s az állam által biztosítandó évenkénti kamatmennyi­séget ki lehet számítani. Az építési költségek kiszámításánál, az alaguta­­kat kivéve, mindenütt egy színvonalt vettem fel. Min­den tételnél, a­hol csak lehető volt, mint például az épületeknél, a sínek lerakásánál, s üzleti eszközök meg­szerzésénél, valamint az állomás­helyek felszerelésénél az arad-szebeni vasút költségvetési tervét alapul vehet­tem ; más költségek kiszámításánál figyelembe vettem a fekvési rajzot. A vasút­hálózat, melynek építési, és illetőleg beruházási költségeit kiszámítottam, követ­kező vonalakból áll: N. Váradtól Kolozsváron át Tövi­sig, a­hol a pályavonal két ágra oszlik, az egyik Tövis­től Gyulafehérvárig, a másik Kapuson át Szebenig. Kapus azon állomás, melytől esetleg a pályát Brassóig továbbépíteni lehetne. A vasúti részvonal, mely Szebentől az ország ha­táráig, és Kapustól Brassóig folytatandó volna, úgy vé­tetett fel, mint a mely az arad-szebeni vonal építése esetére is ugyanaz maradna. Ezen vasúti hálózat hossza következő: Várad- Kolozsvár 20.5 mértföld Kolozsvár-Tövis-Gyulafehér­­vár 16.2 mfd. Tövis-Kapus 6.7 mfd. Kapus-Szeben 5.8 mfd. összesen 49.2 mfd. N. Váradtól Kolozsvárig van 6 alagút, összesen 1928 öl hosszúságban. Kolozsvártól Gyulafehérvárig csak egy alagút van, de ennek hossza 1350 öl. Tehát a valószínű legcsekélyebb költségvetést a következő eredménynyel számitom ki: A várad-kolozs­­vári vonal kerül 18.980,000 frtba. A kolozsvár-fehérvári vonal 15.076,000 ftba. A tövis-kapus-szebeni vonal 9.626,000 ftba. Összesen 43.682,000 ft. Ezen valóságos építési költségekhez kell még számítani azon összege­ket, melyeket az általános építési igazgatóság, s a részvények kibocsátásában előtűnendő veszteségek igé­nyelni fognak, s a­melyeket épen azon alapokon szá­mítottam ki,mint azok az arad-szebeni vonal költségve­tésében felvetettek, azon különbséggel, hogy az építés ideje alatt fizetendő kamatokat, tekintve az építés ide­jének hosszabbra nyúlását, 7-ről 8-ra tettem. Tehát a legkisebb kibocsátandó befektetési tőke 43,682.000 főt tesz. Ehhez járul az arad-szebeni vonal terve szerinti mellékes kiadási öszveg: 1.230,000 ft. ’/1Vo a részvények kibocsátásakor szenvedendő veszteség: vagy 6.416,000 ft. 8 pé­nzépítés alatt fizetendő kamat, vagyis 4.106,240 ft. Kibocsátási veszteség az építés alatti kamatok mel­lett 558,606. Előre nem látott esetekre, s az összeg ki­­kerekítésére 1.779,154 frt; tehát összesen: 57.800,0­10 ft. Meg kell jegyezni, hogy ezen összeg a részletes költségvetés hiánya miatt nem elég szabatosan van ki­fejezve, így a befektetési tőkének minimumát képezi. Tehát az állam által biztosítandó 5 petes kamat minimumát a befektetendő tőkének 2.890.000 ftra te­szem ezüst értékben. Ha feltesszük azon esetet, hogy az arad-szebeni vonal a Gyulafehérvárra vezető szárnyvonallal egy­szerre, vagy a közel­jövőben a fehérvár-kolozsvári vo­nallal építtetik, akkor azon kérdés merül fel : minő arányban van a Váradról kiinduló vasúti hálózat költ­ségvetése az arad-szeben-alvincz-fehérvár-kolozsvári vonal költségeivel? Ezen kérdésre azonnal meg lehet felelni, ha az illető vonal költségeit összehasonlítjuk. Az arad-szebeni vonal, ideértve a gyulafehérvári szárnyvonalat, de leszámítva Szebentől a határszélig vezetendő részt költségvetése...................................28,952,000 ft. a mellékes kiadások ..... 15,076,000 *„ A részvénykibocsátási veszteség . . 1,354,000 „ összesen . . 58,400,000 ft. Összehasonlítva ezen befektetési tőkét azzal, mely a Váradról kiinduló vasúti hálózatnál felvétetett , következik, hogy mind a két vonalra nézve körü­lbelül ugyanazon befektetési tőke igényeltetik. De nem sza­bad mellőzni, hogy a várad-kolozsvári vonalt illetőleg részletes költségvetés nincs előterjesztve, holott itt hat alagút és sok híd fordul elő s történhetik, hogy az épí­tési költségek bővebb részletezés mellett magasabbra lesznek teendők. A­mi a térfelületi viszonyokat illeti, melyek az építési költségekre befolyással vannak, az előterjesztett tervekből kitűnik, hogy a várad-kolozsvári vonal egész­ben véve kedvezőtlenebb arányokat mutat fel, mint az arad-szebeni hálózat. A várad-kolozsvár-fehérvári vo­nalon két állomás van, a­hol egyszerre két mozdony szükséges, míg a másik vonalnál ezen eset elő nem for­dul. Az arad-szebeni vonal térfelülete csak emel­­kedést mutat; a tövis-kapus-szebeni vonal az emelke­désekre nézve a közönséges vonalakhoz hasonlít, és kedvezőbb mint a szeben-szászsebesi vonal. Bécs, febr. 9. 1864. Engerth W. lovag.“ (H.) 8 pet az építés ideje alatti kamat . . 4,149,208 n Vt pct. veszteség az építkezési kama­tok kibocsátásakor....................... 592,744 n Előre nem látott esetek és a főösszeg kikerekítése .................................... 1,792,905 n Engert tanácsos és a kormánytól megbí­zott szakértő védelme a várad-kolossvár­­fehérvár-szebeni vasútról. Olvasóinkat érdekelni fogja Engert tanácsos úr, s a kormánytól e végre megbízott szakértőnek védel­mi nyilatkozata, mely így hangzik: „A védelmi jelentés megírásában a következő két terv lesz előterjesztendő: 1. Azon terv, melyet dr. Stronsberg Berlinből, s a berlini Jaques József s a königsbergi Simon J. ban­kárházak nyújtottak be. 2. Azon terv, melyet gr. Zichy Ferencz és Zichy Edmund urak, valamint Bischofs­­heim és Hirsch brüsseli bankárházak terjesztet­tek elő. Az előbb nevezett terv igen tökéletlen, s védelmi iratomban azt nem használtam fel. A második javaslat következő részletekből áll: 1. az általános helyzet Városi ügyek. Pest városa előleges költségvetése 1863. évi november 1-től 1864. év végéig, azaz 14 hónapra, összehasonlítva a megelőző két év előleges költség­vetéseivel. Jóváhagyatott. Előleg, költségvetés. 1862—63. évre. 1863—64. évre. Valódi szükséglet. Jóváhagyatott. Előleg, költségvetés. I. II e v é t e 1. 1861—62. évben. 1862—63. évre. 1863— 64. évre. ft kr ft kr ft kr 1. Jövedék-bevétel, haszonbérlet s lakbér . . 569269 90 627181 61 630633 26 2. Kamatok s aktiv tőkék.................................... 35113 68 26660 98 25770 63 3. Eladott városi telkek kamatjai . . . 11411 73 9453 54 9720­­ 4. Körözött, de meg nem jelent árvák tőkéi után járó kamatok.............................................. 1 40 12 16 42 46 5. Városligeti jövedelem..................................... — — — — 9306 77 6. Telekkönyvi átírások..................................... 75634 37 70000 — 76000 — 7. Kövezet-illeték bér-­s társaskocsiktól . . 1199 52 1660 68 1963 72 8. Polgár­ dijak................................................................ — — 100 — 100 — 9. Irodai s építészi illetékek .... 26667 64 26000 — 12000 __ 10. Engedménydijak............................................... 2464 — 2000 — 3200 —* 11. Szarvasmarha-bélyegdij..................................... 1044 92 1000 — 1100 — 12. Letét- kivali jövedelem..................................... 956 26 6000 — 6000 ____ 13. Iskolai illeték........................................................ 16752 — 14000 — 21500 ____ 14. Jövedelem eladott anyagokból • . . . 4061 48 5000 — 5000 __ 15. Büntetési illetékek.............................................. 946 78 500 — 800 ____ 16. Csatornaépítési járulék..................................... 5884 12 10000 — 24119 — 17. Kövezeti járulék............................................... — — — — 4716 ____ 18. Tolonczok s rabokért megtéríttetett . . . 585 6 1901 46 2520 __ 19. Kárpótlás perköltségekért .... — — — — _20 __ 20. Kárpótlás katonai kiadásokért . . . 35436 3 44115 30 41528 — 21. Az üllői laktanya haszonbére .... 37800 — 37800 — 37800 — 22. A Sándor-utczai laktanya haszonbére . . — — — — 1087 10 23. A drabantok elszállásolási kárpótlása . . 9648 — — — 11266 — 24. Kü­lönbféle jövedelmek............................................. 870 94 100 — 1100 — 25. Községi adó minden államadó­ft után 33 VsVo • 312261 86 371168 13­435843 — Összeg : 1148009 69 1257554 6 1303295 99 Előleges költségvetés 1863—64-re.... — — — — 1364672 55 Hiány .......................................................................... — — — —■ 1376 56 Továbbá a rendkívüli kiadások .... — — — — 23939 69 II. Kiadás. Valódi szükséglet. Jóváhagyatott. Előleg, költségvetés, a) Rendesek: 1861—62. évben. 1862—63. évre. 1863—64. évre. ft kr ft kr ft kr 1. Hivatalnokok s szolgák fizetése . . . 397907 63 421340 23 504995 44 2. Nyugdijak s kegypénzek .... 19876 3 19018 4 22886 80 3. Jutalmazások s segélyezések .... 678 10 630 — 2330 — 4. Rendkívüli napidíjak.............................................. — — — — 3500 — 5. úti- és élelmezési költségek .... 1680 2 1500 — 1750 — 6. Posta- s távirdai költség..................................... 59 14­50 — 60 — 7. Perköltségek........................................................ 166 1 500 — 1 600 — 8. Alapítványok........................................................ 3250 84 3040 84 3452 9 9. Tűzoltószerek beszerzése s fenntartása . • 2368 20 2000 — 5300 40 10. Lakbérekre........................................................ 29986 42 31149.15 133081 85 11. Árvák és lelenetekre..................................... 5271 9 4600 — * ^4880 — 12. Íróeszközök s irodai átalány .... 17204 21 ) ___ 19133 46 13. Nyomda-s könyvkötő..................................... 10596 82 ) K­ 11700 — 14. Rendőri kiadások............................................... 545 15 — — 2300 — 15. Épületek javítása s fenntartása . . . 21285 94 8000 — 12000 — 16. Anyagszerekre s eszközökre .... 30325 8 16419 3 17000 — 17. Gazdászati czélokra..................................... 11415 72 8010 — 11210 _1­18. Rabok s tolonczokra..................................... 17176 54 22000 — 29000 — 119. Utczák s városi épületek világítása • • 68005 90 72964 8 82430 41

Next