Sürgöny, 1864. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1864-02-21 / 42. szám
Negyedik évi folyam, 42. sz. — 1864. Vasárnap, február 21. Szerkesztő-hivatal: Barátok-tere 7. sz. a. földszint. Kiadó-hivatal: antok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban, barátok-tere 7. szám, földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál mm mm SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. Budapesten házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 „ 50 „ Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint. Negyedévre 5 „ HIVATALOS RÉSZ. ő cs k. Apostoli Felsége a következő legfelsőbb : vi . i , . . . ,'fegyelmesebben kibocsátani : Kedves gróf Degenfeld. Midőn önt, ismételt kérelmére, a hadügyminiszeri állástól fölmentem, önnek mind békében, mind háborúban tett sokévi sikerdús szolgálataiért legteljesebb elismerésemet fejezem ki. Hadseregem önnek a legújabb idő harczaiban különösen igazolt jeles kiképeztetést köszönhet; ön soknemű tapasztalásai által a hadsereg kitűnőségét emelé, s az összes fegyvernemekben oly előhaladásokat hozott alkalmazásba, melyek már eddig is hasznosaknak bizonyultak be. Bécs, febr. 19. 1864. Ferencz József s. k. Kedves lovag Frank altábornagy. Önt, a magyarországi parancsnokló tábornok adlatusa állásátóli fölmentés mellett, hadügyministeremmé nevezem ki. Bécs, febr. 19. 1864. Ferencz József s. k. , cs. kir. Apostoli Felsége f. évi január 31-kén 1621. sz. a. kelt kegyeim, k. udv. rendelettel Koscher Bernát pesti lakos vezetéknevének „Képes“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi február hó 7-én 1883. szám alatt kelt kegyesm. kir. udv. rendelettel Krrn Ferencz temesmegyei tiszteletbeli kiadó nevének „Kerényi“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. nemhivatalos rész A schleswig-holsteini hadjáratban sebesültek részére Bibornok-herczeg-primás ő eminentiája 1000 ftot; Rosenfeld Adolf pesti lakos 100 ftról szóló 5°/o államkötelezvényt; Oldofredi grófnő 20 fiot ajándékoztak. Szemle. (V.) Bécsben létezik egy lap, mely a nagy hírek vadászásában önmagát kezdi fölülmúlni. A Dannewirk bevétele után csakhamar egy kopenhágai forradalom vészhírét hozá; néhány nap előtt pedig a poroszok vereségének nagy hírével döbbente meg még hívő olvasóit. Az érintett lap keveset látszik törődni a kudarczczal, melyet alap nélküli közlései által hitelessége szenved ; ő tudja, miért becsüli többre azokat, mint emezt. Annyit mindenesetre elér, hogy a többi lapok által kétszer is megemlíttetik : midőn hírét, habár kétkedve, utánaközlik és midőn megcáfolják. Ez is valami oly lapra nézve, mely arra rászorult. Kövessük el azonban rajta ezúttal azon malitiát, miszerint nevét meg sem említve jelentjük, hogy valamint Kopenhágában nem csak nem történt semmi forradalom, de sőt még a vezető férfiak sem változtak: szintúgy a düppeli sánczok előtt sem fordult elő semmi nevezetes esemény; a poroszok nem verettek meg, a dánok sem rontottak ki, hanem ellenkezőleg a sánczok előtt táborozó dánokat épen a poroszok verték be védállásaik mögé. Ami most a düppeli sánczoknál történik, az mind csak előkészület még arra, aminek, úgy látszik, bekövetkeznie kell. A dánok nem akarnak oly fegyvernyugvásról tudni, s ezt Londonba hivatalosan is jelenték, melynek alapja a schleswigi szárazföld teljes odahagyása lenne, s általában úgy látszik, a védelmet a legvégsőig szándékoznak vinni; ennélfogva a szövetséges hatalmak kénytelenek e második védállásán belül is megtörni Dánia ellenállási erélyét, mely hogy mily fokú még mindig, mutatja azon parancsa, melyet az összes német szövetségi államok hajóinak elfogása iránt kiadott. Ez utóbbi parancs a würzburgi értekezleten, melyen a német közép -államok az ezutáni teendőkről tanácskoztak, mint állítják, azon következtetésre adott alkalmat, miszerint Dánia e parancsa a szövetségi háborút foglalja magában, s ennélfogva a szövetségen kívül semmi ténynek sem szabad történnie.Úgy hiszszük azonban, miszerint a középállamok ily határozata épen nem fogná a nagyhatalmak eddigi álláspontját módosítani. Ők jelen feladatuk megoldásához nagyhatalmi minőségükben mint szerződés e szerződés teljesítését követelő felek a szövetség megbízása nélkül fogtak, s abban bizonyosan mindvégig nem fogják magukat megakasztatni. E würzburgi értekezleten különben a „Patrie“ szerint számos kérdések forogtak fönn, mindenekelőtt az, vájjon van-e joguk a nagyhatalmaknak Holstein megszállására. A porosz csapatok, mint tudjuk, tettleg megszálltak három holsteini várost, főleg azon okból, hogy a hadiutak megszállása által szállításaikat biztosítsák, miután ezekre nézve állítólag a szövetségi hatóságok részéről többnemű nehézségekre találtak. Voltak, kik a nagyhatalmak e jogát megtagadták, Holstein megszállása a szövetség által nem reájok lévén bizva. Berlinből azonban azon feleletet nyerek, miszerint a nagyhatalmak hadjutaléka volt a szövetség által tartalékul kirendelve s ezért joguk van nemcsak a megszállásra, de volna még arra is, hogy Holsteinba polgári biztosokat küldjenek. Ezen felelet adott Szászországnak alkalmat azon indítványra, miszerint a szövetség állítólag megsértett tekintélyének helyreállítására, tartalékokul is délnémet állami csapatok rendeltessenek ki. Ez azonban alig feküdt azon szövetségi határozat értelmében, mely a porosz-austriai csapatok Schleswigbe átszállításának előmozdítását ajánló — hangzik ismét feleletül Berlinből, hol a félhivatalos lap szerint inkább azon indítványt találnák helyénlévőnek, hogy most már Austria és Poroszország vennék át elsősorban a végrehajtás kötelességeit s Szászország és Hannover lépnének tartalékba. A würzburgi értekezlet egy másik kérdése a „Patrie“ szerint az augustenburgi herczeg örökösödési joga, s végül a londoni szerződés fentartása vagy eltörlése. Egyelőre ez értekezlet eredményéről csak annyit hallani, miszerint Beust ministernek egyezményi terve némi módosítással fogadtatott el. Közöljük ennélfogva a „Polit.“ után e terv pontjait. Azok szerint az illető hatalmak, a londoni szerződés érvénytelennek nyilvánítása után, megállapodtak, hogy: 1) Holstein a már legközelebb kilátásba helyzett szövetségi csapatok utánküldése által biztosíttassék. 2) A középállamok oltalmára saját csapatjaik mozgósítása tüstént teljesen előkészíttessék. 3) A középállamok arra kötelezzék magukat, hogy a szövetségnél, valamint máskülönben is minden oly egyezkedéstől megtagadandják szentesítésöket, mely az Elba herczegségek teljes jogát csorbítja, s egyszersmind jelentsék ki, hogy az öröklési kérdés csupán a szövetség elé tartozik. 4) Végre titkos czikkekben egyezkedjenek egymás közt ama magatartás iránt, mely szükségessé lenne azon esetre, ha a nagyhatalmak Holsteint erőszakkal el akarnák venni a szövetség rendelkezésétől. Kitűnik ezekből, miszerint a középállamok függetlenségük megóvását tűzték ki a nagyhatalmak irányában, a „Köln. Zig“ azonban gúnyosan megjegyzi , miszerint megtörténhetik később, hogy majd még a kis államok fognak tanácskozásra egybejönni, miszerint függetlenségüket a középállamok ellen megóvják. A középállamok e szerint nyílt ellentétbe helyezik magukat egyrészt a német, de másrészt a többi nagyhatalmakkal is, minthogy a londoni szerződést, melyet azok alkottak, egyszerűen elvetendőnek, semmisnek nyilvánítják. Mind a határozatok azonban egyelőre csak würzburgi és nem frankfurti határozatok s míg ilyenekké válhatnak, marad még idő annak megfontolására,vájjon nem czélszerűbb-e oda működni, miszerint azokká ne váljanak. Francziaország politikája, mint a párisi félhivatalos lapokból kitűnik, eddigi homályából ki kezd bontakozni, s a német nagyhatalmaktól magyarázatot kér további czéljaik iránt. Ezen fölhívás ugyan főleg Berlinbe szól, mint melynek kormányáról azon föltevés uralkodik, hogy tervei jóval túlmennek azon korlátokon, melyeken innen Austria megállapodni kíván, s melyekként túl akarna menni a jan. 31-diki együttes nyilatkozaton is, melynek mikénti magyarázatától a franczia kormány most további magatartását függővé tenni szándékozik; ez, mondjuk, főleg Berlinnek szól, de szól, vagy legalább szólhat a középállamoknak is, melyek politikájuknak most oly magas czélokat akarnak kitűzni. terve : 2. a vasút általános hossza; 3. az egyes vonalak hossza; 4. általános költségvetés. A fekvést előtüntető tervek, valamint a hosszúságot mutató rajzok kimerítőleg vannak előadva, s a vonal menetére nézve kellő felvilágosítást nyújtanak, így van ez a vonal mentében szükséges építési munkálatokat illetőleg is. Azonban a költség kiszámítása tekintetében hiányzanak az állomási helyeken szükséges épületek, a földhányási munkák, s átalában a munka és anyag egységi árai. (Einheitspreise.) Ezen terv-előterjesztés s a mellékelt aradszebeni vonal költségvetési táblázatainak felhasználásával, ezen vasút költségeit, s a szükségessé válandó s az állam által biztosítandó évenkénti kamatmennyiséget ki lehet számítani. Az építési költségek kiszámításánál, az alagutakat kivéve, mindenütt egy színvonalt vettem fel. Minden tételnél, ahol csak lehető volt, mint például az épületeknél, a sínek lerakásánál, s üzleti eszközök megszerzésénél, valamint az állomáshelyek felszerelésénél az arad-szebeni vasút költségvetési tervét alapul vehettem ; más költségek kiszámításánál figyelembe vettem a fekvési rajzot. A vasúthálózat, melynek építési, és illetőleg beruházási költségeit kiszámítottam, következő vonalakból áll: N. Váradtól Kolozsváron át Tövisig, ahol a pályavonal két ágra oszlik, az egyik Tövistől Gyulafehérvárig, a másik Kapuson át Szebenig. Kapus azon állomás, melytől esetleg a pályát Brassóig továbbépíteni lehetne. A vasúti részvonal, mely Szebentől az ország határáig, és Kapustól Brassóig folytatandó volna, úgy vétetett fel, mint a mely az arad-szebeni vonal építése esetére is ugyanaz maradna. Ezen vasúti hálózat hossza következő: Várad- Kolozsvár 20.5 mértföld Kolozsvár-Tövis-Gyulafehérvár 16.2 mfd. Tövis-Kapus 6.7 mfd. Kapus-Szeben 5.8 mfd. összesen 49.2 mfd. N. Váradtól Kolozsvárig van 6 alagút, összesen 1928 öl hosszúságban. Kolozsvártól Gyulafehérvárig csak egy alagút van, de ennek hossza 1350 öl. Tehát a valószínű legcsekélyebb költségvetést a következő eredménynyel számitom ki: A várad-kolozsvári vonal kerül 18.980,000 frtba. A kolozsvár-fehérvári vonal 15.076,000 ftba. A tövis-kapus-szebeni vonal 9.626,000 ftba. Összesen 43.682,000 ft. Ezen valóságos építési költségekhez kell még számítani azon összegeket, melyeket az általános építési igazgatóság, s a részvények kibocsátásában előtűnendő veszteségek igényelni fognak, s amelyeket épen azon alapokon számítottam ki,mint azok az arad-szebeni vonal költségvetésében felvetettek, azon különbséggel, hogy az építés ideje alatt fizetendő kamatokat, tekintve az építés idejének hosszabbra nyúlását, 7-ről 8-ra tettem. Tehát a legkisebb kibocsátandó befektetési tőke 43,682.000 főt tesz. Ehhez járul az arad-szebeni vonal terve szerinti mellékes kiadási öszveg: 1.230,000 ft. ’/1Vo a részvények kibocsátásakor szenvedendő veszteség: vagy 6.416,000 ft. 8 pénzépítés alatt fizetendő kamat, vagyis 4.106,240 ft. Kibocsátási veszteség az építés alatti kamatok mellett 558,606. Előre nem látott esetekre, s az összeg kikerekítésére 1.779,154 frt; tehát összesen: 57.800,010 ft. Meg kell jegyezni, hogy ezen összeg a részletes költségvetés hiánya miatt nem elég szabatosan van kifejezve, így a befektetési tőkének minimumát képezi. Tehát az állam által biztosítandó 5 petes kamat minimumát a befektetendő tőkének 2.890.000 ftra teszem ezüst értékben. Ha feltesszük azon esetet, hogy az arad-szebeni vonal a Gyulafehérvárra vezető szárnyvonallal egyszerre, vagy a közeljövőben a fehérvár-kolozsvári vonallal építtetik, akkor azon kérdés merül fel : minő arányban van a Váradról kiinduló vasúti hálózat költségvetése az arad-szeben-alvincz-fehérvár-kolozsvári vonal költségeivel? Ezen kérdésre azonnal meg lehet felelni, ha az illető vonal költségeit összehasonlítjuk. Az arad-szebeni vonal, ideértve a gyulafehérvári szárnyvonalat, de leszámítva Szebentől a határszélig vezetendő részt költségvetése...................................28,952,000 ft. a mellékes kiadások ..... 15,076,000 *„ A részvénykibocsátási veszteség . . 1,354,000 „ összesen . . 58,400,000 ft. Összehasonlítva ezen befektetési tőkét azzal, mely a Váradról kiinduló vasúti hálózatnál felvétetett , következik, hogy mind a két vonalra nézve körülbelül ugyanazon befektetési tőke igényeltetik. De nem szabad mellőzni, hogy a várad-kolozsvári vonalt illetőleg részletes költségvetés nincs előterjesztve, holott itt hat alagút és sok híd fordul elő s történhetik, hogy az építési költségek bővebb részletezés mellett magasabbra lesznek teendők. Ami a térfelületi viszonyokat illeti, melyek az építési költségekre befolyással vannak, az előterjesztett tervekből kitűnik, hogy a várad-kolozsvári vonal egészben véve kedvezőtlenebb arányokat mutat fel, mint az arad-szebeni hálózat. A várad-kolozsvár-fehérvári vonalon két állomás van, ahol egyszerre két mozdony szükséges, míg a másik vonalnál ezen eset elő nem fordul. Az arad-szebeni vonal térfelülete csak emelkedést mutat; a tövis-kapus-szebeni vonal az emelkedésekre nézve a közönséges vonalakhoz hasonlít, és kedvezőbb mint a szeben-szászsebesi vonal. Bécs, febr. 9. 1864. Engerth W. lovag.“ (H.) 8 pet az építés ideje alatti kamat . . 4,149,208 n Vt pct. veszteség az építkezési kamatok kibocsátásakor....................... 592,744 n Előre nem látott esetek és a főösszeg kikerekítése .................................... 1,792,905 n Engert tanácsos és a kormánytól megbízott szakértő védelme a várad-kolossvárfehérvár-szebeni vasútról. Olvasóinkat érdekelni fogja Engert tanácsos úr, s a kormánytól e végre megbízott szakértőnek védelmi nyilatkozata, mely így hangzik: „A védelmi jelentés megírásában a következő két terv lesz előterjesztendő: 1. Azon terv, melyet dr. Stronsberg Berlinből, s a berlini Jaques József s a königsbergi Simon J. bankárházak nyújtottak be. 2. Azon terv, melyet gr. Zichy Ferencz és Zichy Edmund urak, valamint Bischofsheim és Hirsch brüsseli bankárházak terjesztettek elő. Az előbb nevezett terv igen tökéletlen, s védelmi iratomban azt nem használtam fel. A második javaslat következő részletekből áll: 1. az általános helyzet Városi ügyek. Pest városa előleges költségvetése 1863. évi november 1-től 1864. év végéig, azaz 14 hónapra, összehasonlítva a megelőző két év előleges költségvetéseivel. Jóváhagyatott. Előleg, költségvetés. 1862—63. évre. 1863—64. évre. Valódi szükséglet. Jóváhagyatott. Előleg, költségvetés. I. II e v é t e 1. 1861—62. évben. 1862—63. évre. 1863— 64. évre. ft kr ft kr ft kr 1. Jövedék-bevétel, haszonbérlet s lakbér . . 569269 90 627181 61 630633 26 2. Kamatok s aktiv tőkék.................................... 35113 68 26660 98 25770 63 3. Eladott városi telkek kamatjai . . . 11411 73 9453 54 9720 4. Körözött, de meg nem jelent árvák tőkéi után járó kamatok.............................................. 1 40 12 16 42 46 5. Városligeti jövedelem..................................... — — — — 9306 77 6. Telekkönyvi átírások..................................... 75634 37 70000 — 76000 — 7. Kövezet-illeték bér-s társaskocsiktól . . 1199 52 1660 68 1963 72 8. Polgár dijak................................................................ — — 100 — 100 — 9. Irodai s építészi illetékek .... 26667 64 26000 — 12000 __ 10. Engedménydijak............................................... 2464 — 2000 — 3200 —* 11. Szarvasmarha-bélyegdij..................................... 1044 92 1000 — 1100 — 12. Letét- kivali jövedelem..................................... 956 26 6000 — 6000 ____ 13. Iskolai illeték........................................................ 16752 — 14000 — 21500 ____ 14. Jövedelem eladott anyagokból • . . . 4061 48 5000 — 5000 __ 15. Büntetési illetékek.............................................. 946 78 500 — 800 ____ 16. Csatornaépítési járulék..................................... 5884 12 10000 — 24119 — 17. Kövezeti járulék............................................... — — — — 4716 ____ 18. Tolonczok s rabokért megtéríttetett . . . 585 6 1901 46 2520 __ 19. Kárpótlás perköltségekért .... — — — — _20 __ 20. Kárpótlás katonai kiadásokért . . . 35436 3 44115 30 41528 — 21. Az üllői laktanya haszonbére .... 37800 — 37800 — 37800 — 22. A Sándor-utczai laktanya haszonbére . . — — — — 1087 10 23. A drabantok elszállásolási kárpótlása . . 9648 — — — 11266 — 24. Különbféle jövedelmek............................................. 870 94 100 — 1100 — 25. Községi adó minden államadóft után 33 VsVo • 312261 86 371168 13435843 — Összeg : 1148009 69 1257554 6 1303295 99 Előleges költségvetés 1863—64-re.... — — — — 1364672 55 Hiány .......................................................................... — — — —■ 1376 56 Továbbá a rendkívüli kiadások .... — — — — 23939 69 II. Kiadás. Valódi szükséglet. Jóváhagyatott. Előleg, költségvetés, a) Rendesek: 1861—62. évben. 1862—63. évre. 1863—64. évre. ft kr ft kr ft kr 1. Hivatalnokok s szolgák fizetése . . . 397907 63 421340 23 504995 44 2. Nyugdijak s kegypénzek .... 19876 3 19018 4 22886 80 3. Jutalmazások s segélyezések .... 678 10 630 — 2330 — 4. Rendkívüli napidíjak.............................................. — — — — 3500 — 5. úti- és élelmezési költségek .... 1680 2 1500 — 1750 — 6. Posta- s távirdai költség..................................... 59 1450 — 60 — 7. Perköltségek........................................................ 166 1 500 — 1 600 — 8. Alapítványok........................................................ 3250 84 3040 84 3452 9 9. Tűzoltószerek beszerzése s fenntartása . • 2368 20 2000 — 5300 40 10. Lakbérekre........................................................ 29986 42 31149.15 133081 85 11. Árvák és lelenetekre..................................... 5271 9 4600 — * ^4880 — 12. Íróeszközök s irodai átalány .... 17204 21 ) ___ 19133 46 13. Nyomda-s könyvkötő..................................... 10596 82 ) K 11700 — 14. Rendőri kiadások............................................... 545 15 — — 2300 — 15. Épületek javítása s fenntartása . . . 21285 94 8000 — 12000 — 16. Anyagszerekre s eszközökre .... 30325 8 16419 3 17000 — 17. Gazdászati czélokra..................................... 11415 72 8010 — 11210 _118. Rabok s tolonczokra..................................... 17176 54 22000 — 29000 — 119. Utczák s városi épületek világítása • • 68005 90 72964 8 82430 41