Sürgöny, 1864. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1864-03-15 / 61. szám
Lau, kötelességének tartja az igazgatóság közhírré tenni, hogy ez időszerint csak olyan újabb kérvények benyújtását tanácsolhatja, melyeknek tárgyalását folyamodók a fennebb érintett ideig elvárni képesek. Az ezutáni beadványok közül egyedül az úrbéri és vele rokontárgyak és kötelezettségek megváltása közvetítését illető kérvények azok, melyek ez időközben soronkivül is tárgyalandók lesznek. Kelt a magyar földhitelintézetnek Pesten, 1864. évi martius 14 én tartott igazgatósági üléséből. Gróf Dessewffy Emil, Csengery Antal, elnök, titoknok. Megyei tudósítások. — Pestmegye tisztiszéke f. mart. hó 10. és 11 délelőtti órákban tartatott meg és pedig főispáni helytartó ő mlga gyöngélkedés általi akadályoztatása miatt kisjáczi Szeles Mihály első alispán elnöklete alatt. A tárgyak következő rendben vétettek elő : I. R. E. S. tiszti-ügyész véleménye, Marsó Lajosné asszonynak Hörcsög István szőlleje kibecslése iránti kérelme tárgyában. Folyamodónő a kilenczed megtagadása miatt kérvén H I. szöllejének kibecslését, miután a kilenczed megtagadása be nem bizonyult, t. ügyész a kérelmet jogtalannak nyilvánittatni, s folyamodónőt a netán okozott eljárási költségekben elmarasztalni inditványozá. A szőllő dézsmásnak s megválthatónak vétetvén, az úrbéri pátens 19. §. értelmében folyamodónő kérelmének hely nem adatott. II. Pajor Titus Nod alispán jelentése a kecskeméti járásban fekvő Matkó, Szt.-Lőrincz, Köncsög, Ágasegyháza, Borbás, Sz.-Király és Alpár puszták telekjegyzőkönyveinek Kecskemét városától elvétele tárgyában. A jelentés szerint Kecskemét városa, hivatkozva Zsigmond, I. Ferdinánd és Rudolf királyok szabadalom-leveleire, úgy Mátyás király záloglevelére, nemkülönben 1799-ben kelt, a Kecskeméten lakó összes nemesek és város között kötött, a megye s nagyméltóságu kir. helytartótanács által is megerősített egyességre stb. stb., a nevezett pusztákra tulajdont formálva, pusztai birtokjogaik feletti dorogi bíróságot Köntsög, Ágasegyháza, Borbás, Sz.-Király és Alpárra egyátalában nem, Matkó és Sz.-Lőrinczre pedig oly föltétellel engedhetik át, ha helyette Monostor és Bugacz jegyzőkönyveit kapják stb. stb., mellékelvén a hivatkozott okmányokat. (Mint az 1863. oct. 15-diki tisztiszéki jelentésből tudjuk, nevezett puszták mikénti állásának felderithetése és tisztába hozatása tekintetéből P. T. oly hozzáadással küldetett ki, hogy mennyiben e telekkönyvi kérdésben a megye és város között kiegyenlítés nem jöhet létre, az ügy főispáni helytartósága, mint Kecskemét városa kir. biztosának, saját hatásköréhez képesti elintézés végett átadandó lesz.) Határoztatott : A megye területét érdeklő fontos ügy, sürgős intézkedés végtt főispáni helytartó, mint Kecskemét város részére kinevezett kir. biztoshoz át teendő. III. Helytartótanácsi intézmény, mely szerint a bíróságok kezelése alatti árva és csődületi tömegeknek a magyar földhitel-intézet értékpapirjaiba leendő fektethetése megengedtetik. Tudomásul vétetvén, tekintettel ezen a hazai hitelt előmozdító vállalatra, a községeknek leginkább, melyek nagyobbszerű árvavagyont kezelnek, az intézmény mellé fektetett, az intézet hitelpapírjait ajánló levél másolata oly hozzáadással rendeltetett kiadatni, hogy ez intézet iránt a tömegkezelőségek előzékenységgel viseltessenek.Reméljük, hogy a községek kiábrándulnak azon eszméből, miszerint a hitelpapírokat kötvényeknek tekintik, vagy féltékenyek lesznek arra, hogy az értékpapírok megszerzésével a kezelési jogot ejtik el. Felvilágosítandók volnának, hogy ez intézet csak ismert s általános hitelnek örvendő adósok hitelleveleivel foglalkozik, és kellemes eszközt szolgáltat a vagyont nyereségesen elhelyezni. A kik bővebben akarják ez üzlet gyakorlati oldalát tanulmányozni, utaljuk dr. Kautz Gyula „Nemzetgazdaság és Pénzügytan“ czima 1863. Pesten kijött jeles művére!) IV. A központi árvatörvényszék előterjesztése, a községi árva vagyon pénztárszerű kezelésére vonatkozó s megyeileg kiadott rendszabályok módosítása iránt. Ezen a megye által 1863. aug. 5-én kibocsátott rendszabályban kir. udvari rendelettel megmódosittatott a 26. §. (Lásd „Sürgöny" 1863. 178. sz.) ekkép: „Megengedtetik az elöljáróságnak saját felelősségére, hogy kisebb összegeket betáblázás nélkül is kölcsön adhasson; de ilyen esetben a kikölcsönzendő összegek az adóson kívül legalább két alkalmas kezes által biztositandók.“ A 42. §. következő rendelettel toldatott meg: „Az összesített pénztári kezelésből eredő többi pénztári maradványból tartalékalap létesítendő, s ezen alapnak az árva-főkönyvben külön számla nyitandó, kitüntetvén abban az adóhivataltól, vagy a volt árvabizottmánytól átvett tartalékalap is, mely kamataival együtt további intézkedésig hasonlóan teljes épségben fenntartandó, stb. A községi árva-naplófüzetek és főkönyvek számvevőileg és pedig kettőzött figyelemmel lévén megvizsgálandók, miután a jár. és közp. számvevőségek physicai idő hiányában nem képesek a vizsgálatok megtételére, tekintettel, hogy megyénknél a közp. pénztári kezelés az árva vagyonoknak a községek részére tett átadásával megszűnt, — indítványoztatott, hogy az árvabizottmány volt pénztárnoka, ellenőre, számtudója is alkalmaztassanak az árva-számadások vizsgálataira. Határoztatott: Miután az árvavagyon feletti főfelügyelet a nmlgy m. kir. helytartótanácsot illeti, a központban szükségkép felállítandó árva-számvevői hivatal engedélyezéséért felterjesztés tétessék, addig volt pénztári kezelő hivatalnokokróli gondoskodás főispáni helytartó ur hatáskörébe engedtetik által (összevetendő oct. 15-i ülés XVII. tárgyával. L. Sürgöny 237—24. számát.) V. Számvevői tudósítás a hús árának f. évi mártius 15-től ápril 15-ig leendő meghatározása tárgyában. A megyei és külvidéki tudósítások egybevetésével ajánltatott, hogy a fennebbi határidőre a húsár a lefolyt utóbbi szabályzat szerint meghagyandó. Egyszersmind a központi levéltárból az 1848-ki husárszabály említtetett fel, hogy Ó Buda kivételével, melyben még Buda és Pest sz. k. városokban is a husárt a megye közönsége szabályozta, ezekével egyenlő arányban tétetett ki a pilisi járási többi községben, a megye többi járásaira nézve meghatározott áron felül egy font hús ára legtöbbnyire *, váltó árral emeltetett többre. Kiemeltetett, hogy mindazon községekben, melyek 2000 lelken felül számlálnak, a hús ára egyenlően, a kisebb helységekre nézve pedig fokorint 1 krral olcsóbban lenne szabályzandó. Ajánltatott az 1848 előtt gyakorlatban volt próbavágatás is. Az ajánlat folytán határozattá emeltetett, hogy Budán 17 kr, Vácz városában, Nagy-Kőrösön,Czegléden és a pilisi járásban 15 kr, pesti, váczi stb. átkelési helyen 13 kr, egyéb megyei községekben 12 kr legyen a hús ára. A jövőbeni arányos kivetési munkálatok megtételére VI. alatt kinevezett bizottmány hivatott fel. VI. Mészárosok kérelme a husárszabályozásnak megszüntetése iránt. A) A pilisi járásbeli mészárosok a husárszabási intézkedést az iparrend IV. fej. 56. §. alapján következő indokolással kérték megszüntetni: a) az adásvevés szabadságát korlátozza, b) Az új iparrend IV. fej. 57. § a szerint az iparjegyes mészáros a húst, ha nem remekeli is, szabadon mérheti, és a mérést ismét megszüntetheti ; de folyamodók Üzletek állandó fenntartása tekintetéből a fogyasztó közönséget ellátni kötelesek, c) Ehez járul, hogy a kimérendő hús 3 osztályra volna szabandó, drágább, közép és silányabb osztályra, mit a husárszabás mellett nem lehetne tenni. B) A vácziak folyamodványilag az óbudaival egyenlő árszabást kértek , és indokul hozták fel : a) hogy annakelőtte a Pest-városi árszabástól egy krajczár különbségben állottak, b) A marhát pesti vásáron veszik, s legelőjük nem lévén, a levágandó marhát takarmányon tartják, c) Fogyasztási adót s Vácz városának jelentékeny vágóbért fizetnek, d) Husszállitásra lovakat, kocsit, cselédet kell tartaniok, így csak úgy viselik a terheket, mint a budapesti mészárosok. Határoztatott: Tekintettel, hogy a husárszabályozás ellen minden tisztiszékre érkeznek folyamodványok, és hogy ezen ügybeni megyei intézkedésekhez szükséges biztosabb alapszerzés tekintetéből, jelen ülésből már küldöttség neveztetett ki, ezen folyamodások is fennérintett küldöttséghez véleményezés végett áttétettek.’Ez ügy megbirálására bizottmány alakittatik Földy János ur elnöklete alatt, Nyáry főszámvevő, Tóth főügyész, Gerlóczy főlevéltárnok, Csillagbiró, Peskó rőszb. B. Horváth esküdt s R. E. S. t. ügyész közbejöttével, — utóbbi tollvezetői minőségben, — ezekhez utaltatván megbirálás végett a fennforgó kérelem is. (Folyt. köv.) Réső Ense Sándor, pm. kp. t. v. — Sárosmegye. Jegyzőkönyve az 1864. márczius hó 1-én sz. kir. Eperjes városában Havas János főispáni helytartó s udv. tanácsos ő magának elnöklete alatt tartatott sárosmegyei tisztiszéknek. Elnöklő főispáni helytartó ő maga az egybegyűlt tisztiszéket rövid, de szives szavakkal üdvözölvén, előadja, hogy a mai tanácskozmány főbb tárgyai: 1. A múlt 1863. évi ügykezelés kimutatása; 2. a községi iskolák ügye s evvel kapcsolatban 3. a községi iskolák emelése tekintetéből egy alapítvány létesítése; 4. az eperjesi kath. gymnasiumnál egy algymnasium felállítása és 5. A Schleswig-Holstein elleni hadjáratban megsebesült vitéz tesvéreink javárai gyűjtések rendezése. Ennek folytán felolvastatott a megyei első alispánnak az ügykezelés, iskola és egyéb ügyekről szóló következő jelentése : Mirságos főispáni helytartó ur! Tettes tisztiszék ! Szívesen üdvözölvén az egybegyűlt tettes tisztiszéket, van szerelésem múlt 1863. év alatti működésünk sikeréről következő jelentésemet előterjeszteni : I. Az ügykezelésről: a) Közigazgatási ügyek : A megyei közönséghez 1863. év alatt befolyt ügydarabok száma tesz összesen 10551, mindezek már is elintéztetvén, kiadattak. b) Első alispáni bírósági ügyek: Beérkeztek 938, ezekből elintéztettek érdemlegesen úrbéri perek és közbenszóló végzések 249, sommás visszahelyezési perek 3, folyó ügyek 688, vagyis összesen 935, maradt az év végével tehát hátralékban 3. c) A megyebeli 18 szolgabirói hivatalhoz beérkezett beadványok tesznek s pedig a bírósági 1862-ből hátralékban maradt 390. 1863. befolyt 9674. Összesen 10064 ; ezek közül elintéztettek 9887, maradt tehát 1863. év végével hátralékban 177, nevezetesen elintéztettek: polgári perek 2214, gyám és gondnoksági ügyek 524, örökösödés körüli ügyek 1897, sommás visszahelyezési ügyek 41, kihágási ügyek 1497. Szolgabirói közigazgatási ügyek. Befolyt 1863-ban 20876, ezekből elintéztetett 20716, maradt hátralékban az év végével 160. II. Az ujonc zál fiái ügy. Az egész megyére 1864. évre kivetett ujoncz-illetmény tesz 366 legényt. A felszólamlási tárgyalások a megyebeli járásokban fennakadás nélkül keresztül vitettek. Az ujonczi főállitás folyó 1864. évi mártius 1 jén az alsó-tarczai járásban veendi kezdetét. Az egyes járásokra kivetett ujonczjutalék következőképen áll : alsó-tarczai járás 60, felső-tarczai járás 83, szekcsői 64, tapolyi 49, sirokai 59, makoviczai 51. A makoviczai járásra kivetett jutalék felette magas, és a hadköteles ifjak állítási képességével semmi arányban sem áll. A makoviczai járás főszolgabirája e részbeni okadatok észrevételeit felterjeszté, miért is a jutalék leszállítása iránt a nm. magyar kir. ghelytartótanácshoz felterjesztés intézteteit. Tapasztaltattak ez idén is, főkép a felszólamlási tárgyalások alkalmával, miszerint némely lelkészek által a családi értesítők hibásan állíttatván ki, azokban több családtagok kihagyattak, mely hiányokról fennálló rendeletek értelmében felsőbb helyre jelentés létetett. III. Az egésségi viszonyokról. A gyakori időváltozások ellenére a népesség egésségi állapota kielégítő volt, s egyedül csak a gyermekeknél a vörös himlő-kór szokottnál nagyobb kiterjedésben mutatkozott. A megyetörvényszéki foglyok, kiknek száma a nyári hónapokban körülbelül 50-re, téli hónapokban pedig 70-re ment, szintén jó egésségben voltak, és az egész éven át csak 18 kisebb betegség, ellenben egy halálozási eset sem fordult elő. A bujakór elterjedésének meggátlása tekintetéből sikeres intézkedések léteztek, és az egész éven át 35 bujakóros egyén adatott át gyógyítás végett az eperjesi kórháznak. Kedvezőtlenebb volt az egésségi állapot a háziállatoknál. A múlt évi rendkívüli szárazság következtébeni takarmányhiány és jó vizek kiszáradása több községekben és marhanyájakban, a szarvasmarhák és juhok közt a száj- és körömbetegség, továbbá a lépfene általánosabb kifejlődésének okozója volt. Úgyszintén az ország legtöbb részeiben pusztító marhavész e megyébe is behurczoltatván, múlt 1863. évi július 14-én megyebeli Tihany, Sz.-Péter s Klyusó- Zabava helységekben kiütött, és a zborói és szt.-annai vásárokról hajtott marhák által több más megyebeli községekbe is átvitetvén, rövid idő alatt 36 megyebeli községben elterjedt s annyira pusztított, hogy azon 36 községnek összesen 7554 db szarvasmarha-létszámából a részben megbetegedett 930, ezek közül meggyógyult 171, elhullott 70, lebunkóztatott pedig 62 db. A megfertöztetett községeknek ideje korán történt elzárása és az orvosrendőri szabályzatok erélyes alkalmazása által sikerült 29 községben a vészt úgyszólván csirájában elnyomni, ellenben Tihany, Sárpatak, Lacsna, Singlér, Szinyeújfalu, N.-Járos és Schönviz, összesen 7 helységben a vész nagyobb mérvben elterjedvén, számos áldozatokat vett. Sikerült azonban ez ideig a vészt annyira elfojtani, hogy az jelenben még csak egyedül kapipálvágásra szorítkozik, hol egy darab marhának f. évi febr. 10-én történt megbetegedése és elhullása a zárlati időnek folyó évi mártius 3-ig leendő ismért meghosszabbítását téve szükségessé , mely határidő remélt kedvező lefolyása után a vész végkép megszűntnek fog nyilvánittatni. Alkalmat veszek e helyütt felemlíteni és nyilvánosságra hozni azon a buzgó kitartással párosult erélyes s legszebb sikerrel koronázott eljárást és működést, melylyel az illető szolgabirák és esküdtek, valamint az orvosi személyzet s főképek. Bartsch Ede, megyei főorvos ur magukat a vész kiirtásában kitüntették. Kiváló kötelességemet teljesítem tehát, midőn mindezen tisztviselő uraknak nem csak saját, de az egész megyei lakosság nevében is, hálás őszinte köszönetet mondok. IV. A levéltár állapotáról. Az 1863. év folytában következő levéltári munkálatok teljesittettek : 1. Folyó ügyek beérkeztek s jelentések által elintéztettek 898. 2. A giralti és szebeni volt cs. kir. szolgabirói hivataloktól a levéltárba behozott polgári és bűnvádi iratok 1850. évtől 1853. évig és 1860. évre újból lajstromoztattak. 3. A fenállott hat szolgabirói hivataltól előkerült s zavart állapotban talált iratok rendeztettek s csomókba tétettek. 4. Az 1846. évi megyei gyűlési és törvényszéki jegyzőkönyv lemásolása befejeztetett; az 1849. évi hason jegyzőkönyv pedig leírás alatt van. 5. Számos magán felek által szorgalmazott másolatok elkészíttettek s kiadattak. V. Házi pénztár állapotáról. Bevézetett 1863/4 évben összesen 30524 ft, a kiadás folyó évi február 3-án tesz 27868 ft, maradt tehát a házi pénztárban 2656 ft. VI. A közmunkáról, utak és hidakról. Az 1863/4 évi összeírás szerint tesz az összes közmunkaerő 34,146 igás, 55326 kézi napszámot. Ezekből megváltoztak 1564 igás, 660 kézi napszám ;— maradt ennélfogva természetben teljesítendő 32582 igás, 54666 kézi napszám. A mult 1860/fz évi közmunka az állami utakat illetőleg egészen — az országos és közlekedési utakat illetőleg pedig csekély hátramaradás mellett ledolgoztatott s átvétetett, továbbá a közmunka-váltsági pénzek teljesen beszedettek és az illető pénztárakba beszolgáltattak,megjegyeztetvén,miszerint a még hátralékban lévő közmunka-tartozásnak a várt kedvező időjárat beállta alkalmával azonnal megkezdendő ledolgoztatása a szolgabíráknak meghagyatott. Az utakkal összefüggésben van szerencsém még jelenteni , miszerint a nm. magy. kir. helytartótanácsnak meghagyása következtében az országos és közlekedési útvonalak mentébeni sorfák ültetése elrendeltetett s hogy ennek folytán a fák ültetésére szükségelt gödrök nagyobb részben még múlt ősszel kiásattak , részint pedig a legközelebbi napokban kiásatni s igy még e tavasszal a fácskák Ültettetni fognak. VII. A közbiztonságról. A közbiztonság és közrendre nézve örvendetes pezsgő palotát ábrázoló fényes terem látszik ellepve virágok és mulatozók seregével. Egy gyönyörű zenekar „kártya-rondó“ alatt tánczok fejlődnek ki. A végső képlet álarczos bál, egy kemenczéből gyermekek sokasága fejlődik ki, s nagy ügyességgel élénk tánczokba csoportosulnak, mígnem ismét visszatérnek. Ezután érkezik Siegfrid Palaestinából, s a czigányjósnő egy varázslatára az egész színpadot befoglaló táncterem, anélkül, hogy helyéből kimozdíttatnék, villámsebességgel a leggazdagabban aranyozott phantasticus kertté változik át. A háttérben Genovéva, fejedelmi díszben, kihez Siegfrid megbocsátólag csatlakozik. Ekkor a színpadot elborító tánczosok, tánczosnők, gyermekek serege, (mint azelőtt az egész díszlet) egyszerre más képletet nyújt. Genovéva és Siegfrid szintén átváltozik, a levegőbe emelkednek, s ott énekelve eltűnnek. * Az ismételve említett műkedvelő előadásokra nézve a következő előleges értesités küldetett be hozzánk : „A nemzeti színházban, egyházi engedély folytán, folyó hó 21. és 22-én, rendkívüli előadásul és általános bérletszünettelenséggel küzdő alföldi honfitársaink javára .Hitkedvelő előadás adatik 3 szakaszban. Részei : I. „Hol töltsem estéimet?“ Vígjáték 1 felvonásban. II. „Női könyek.“ Vigj. 1 felvonásban. III. „Ábrák“ ( tableaux). 1-iő ábra : Béla választ kard és korona közt. (Geiger képe után.) 2-ik ábra: Bornemisza Anna egy órai uralma. (Viz kerety rajza után). 3-ik ábra : II de camerone. (Winterhalter olajfestménye után.) A vígjátékokban közreműködnek: Gróf Andrássy Gyuláné asszony. Gyürky Ábrahámné szül. Orczy Sarolta bné. Csáky Melania, grófnő. Vay Gizela bárónő. Tisza Lajos ur. Beöthy Ákos ur. Kendefy Árpád ur. Ifj. Gr. Károlyi István ur. Az ábrákban (tableaux) részt vesznek: Gr. Károlyi Edéné assz. Hg. Odescalchi Gyuláné asszony. Gróf Zichy N. Jánosné asszony. Gr. Zichy Pálné assz. Gróf Keglevich Béláné assz. Gróf Andrássy Gyuláné assz Gr. Pejacsevich Pálné assz. Gróf Erdödy Henriette kisasszony. Gróf Zichy Melania kisassz. Gróf Degenfeld Emma kisassz. Gróf Degenfeld Bertha kisassz. Gróf Königsegg Irma kisassz. Báró Wesselényi Róza kisassz. Báró Révay Sarolta kisassz. Báró Eötvös Ilona kisassz. Beöthy Ákos ur. Bohus László ur. Gróf Erdödy István ur. Gróf Festetics Pál ur. Gróf Festetics Leo ur. Gr. Károlyi Gyula ur Ifj. Gróf Károlyi István ur. Gróf Keglevich Béla ur. Kendefy Árpád ur. Báró Lo Presti Lajos ur. Nyéky Gyula ur. Herczeg Odescalchi Gyula ur. Báró Podmaniczky Ármin ur. Gróf Szapáry Imre ur. Szögyényi László ur. Gróf Zichy Manó ur. Kezdete 7 órakor, vége 9 után. Helyárak egy előadásra o. é.: Földszinti, vagy első emeleti páholy 50 ft. — Másodemeleti páholy 30 frt. — Erkélyszék 10 frt. — Földszinti zártszék 6 frt. — II. emeleti zártszék 1-ső sorban 5 frt. 2-ik sorban 3 frt. — Földszinti bemenet 2 frt. — II emeleti bemenet 1 ft 50 kr. — Karzati bemenet 50 kr. Ezen jótékony czélu műkedvelői előadások normanapokon adatván és igy mindenféle bérleten kívül esvén, a t. ez. páholy- és zártszékbérlő uraságok kivétel nélkül, bérleti helyeiket csupán a fenn kitett helyárak lefizetése mellett használhatják, mire nézve méltóztassanak folyó hó 16-ig (bezárólag) gróf Károlyi Gyula urnái, gróf Károlyi György palotájában (egyetem utcza 7. szám) mától kezdve naponkint db. 10—1 óra közt rendelkezni; mások kivonata csak azontúl fogván figyelembe vétetni. A ki nem bérlett páholy-, erkélyszék- és zártszékjegyek szintén gróf Károlyi Gyula urnái kaphatók, a gr. Károlyi palotában. Belépti jegyek csupán csak az előadások napján a nemzeti színház pénztáránál lesznek kaphatók, d. e. 9— 12 és d. u. 3—5 óra közt. Kegyes adakozások nyugtatványoztatni és hirlapilag közzététetni fognak.“ * B.Csabáról írják az „Arad“ -nak, hogy ott a nyomor közepette egy nagy horderejű, s épen a jövendő aszályok elejét veendő intézkedés lendítette az újabb időben a közérdekeltséget. Ugyanis a megyei gazdaegylet részéről régóta már egy mintakört terveztetik ; ami azonban a jobb időkben szendergett, a közelebbi általános csapás súlya alatt pedig haldoklani látszott, azt egy gondos, előrelátó lelkes kéz ifjú életre ébresztette. Urszinyi Andor, az egyletnek Csabán lakó egyik alelnöke, saját felelősségére, és részleg saját erszényéből előlegezve, néhány lelkesnek támogatásával a város tőszomszédságában 16 hold földet vásárolt, melylyel a legközelebbi gyűlést oly terv kíséretében készül megkínálni, hogy azon, mint a községenkint alakítandó faiskolák mindnyájan, kiművelt kertész kezelése alatt, a megye fásításának érdekében, főleg megyei vad fák nagyban tenyésztessenek , csekélyebb része kísérleti konyha- és diszkertnek szolgálandván. * Tausig Károly, Liszt Ferencz kedvencz tanítványa, ma adja első zongora-hangversenyét a nemz.színházban, átalános bérszünet mellett. A második hangverseny pénteken lesz. * A szegzárdi borkereskedő részvénytársaság igazgatósága tudatja , hogy rendes közgyűlését f. évi ápril hó 21-kére (reggeli 10 órakor) napolta el. * Arany János pályakoszorúzott eposa. „Buda halála“ — Kertész könyvnyomdájában már a napokban elkészül. Bolti ára 2 ft lesz. * Elz-Somogyi grófnő csillagkeresztes hölgy Bécsben f. hó 11-én meghalt. * A „W. Zig“ jegyzékét közli a csász. kir. 6 dik hadtestből ellenséges hadifogságba esetteknek. A Windischgrätz 2. sz. dragonyos-ezredből : Gr. Czernin József főhadnagy. A b. Martini 30. sz. gyalog ezredből : Jarofim tizedes; Fuczko János, Eiwanezow, Joczolszki és Sabriwolanski Iván közlegények. A 9-ik vadász zászlóaljból : Jenis János közlegény. A 18-ik vadász zászlóaljból : Czapek János alvadász; Haas Gyula őrvezető; Csönde Mátyás, Spitzenberger János közlegények. A hg Liechtenstein 9-ik huszárezredből : Közlegény : Christoph Ferencz és Janzy István (a kórházban.) * A látványos operettek Camus nevető képe mellé a tragoedia szomorúságát is fölidézik néha, így történt, hogy a Dejazet-színház kedvelt komikusa Allart Párisban a játék folyama alatt egy a zsinórpadról leszakadt változási diszítmény következtében fején oly súlyosan megsérült, hogy élete veszélyben forog. * A Wallner-színház Berlinben majd lángok áldozata lett. Az esti előadás alatt egy szomszéd szeszgyár kigyuladt és csak nagy ügygyel bajjal lehetett meggátolni, hogy a lángok az említett színházig ne terjedjenek. * Főtiszt: Rezutsek Antal zirczi apátanga 200 o. é. forintot küldött a „Pesti Hírnök“ szerkesztőségéhez, százat a hazai szükölködök és százat a schleswig-holsteini magyar harczosok javára. * A Jennyes Schinder czég a magyar kir. udvari kanczelláriának 163 ftot adott át a magyar szűkölködők javára. * Magyar szerecsen. A „Peleskei nótárius“ ábrándja egy magyar szerecsenről tehát még sem oly utópia volt. Egy debreczeni lakos a perzsa gymnastáktól, a kik ott működtek, egy kis szerecsengyermeket magához váltott, s a fiú a mily hálával és ragaszkodással csügg jóltevőjén, és oly szorgalmasan tanul magyarul, úgy hogy most már elég érthetőleg beszéli nyelvünket. Jelenleg 10—11 éves, s később mesterségre fog alkalmaztatni. — Kimutatása a budapesti lánczhid jövedelmének 1864. január 1-től február 29 ig. Áttett összeg az előbbi kimutatásból január 1-től 31-ig 25189 ft 95/fo kr. 1864. február 1-től 29-ig 489500 átkelt gyalog személytől 2 ajkával 9790 ft. Járművektől, mint talicska, taliga, különféle szekér és kocsi, továbbá teherhordó gyalogoktól, kik szintén a kocsiúton járnak, szabadon hajtott vonómarhától sat. 11294 ft 22*/inkr; 1431 darab szarvasmarhától 38/10 és 9ujkrral 126 ft 808/16 kr; 1618 db apró baromtól 35/10 ujkiral 56 ft 63 kr; 281780 lakó bor, pálinka, sör s egyéb ilyes a kereskedésben előforduló folyadéktól, akója 7 ujkival, 1972 ft 495/16 kr, különféle vámilletéki megtérítésekből 5 15 ft 495/10 kr. Összesen 23455 ft 65 kr. Az egész összeg 48444 ft 745/10 kr A budapesti lánczhíd-társaság igazgatósága. Kimutatása a budapesti alagút vámjövedelmének 1864. évi január 1-től febr. 29 ig. Az utolsó összes kimutatás 1864. január 1-től 31-ig 2222 ft 36*/a kr. 1864. febr. 1-től 29-ig 45714 gyalogtól 2 krval 914 ft 28 kr. A szekéruton 334 targonczától 3/a krval 11 ft 69 kr. A szekéruton 4330 egyfogatu kocsitól 5/2 krval 238 ft 15 kr. A szekéruton 7028 kétfogatu kocsitól 10/* krval 737 ft 94 kr. Büntetéspénzekből sat. 2 ft 35 kr. Tesz 1904 ft 41 kr. összesen 4126 ft 77 5/2 kr. A budapesti alagút igazgatósága.