Sürgöny, 1864. június (4. évfolyam, 123-147. szám)
1864-06-26 / 145. szám
145. sz. — 1864. negyedik évi folyam. Vasárnap Junius 28. Serkesnő-hivatal: Barátok-tere 7 sz. a. földszint. Kiadó hivatal: Barrtok-tere 7. sz. a. földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó s hivatali ak, barátok-tere 7. szám földszint. Vidéken bérmentes levelekben minden posta-hivatalnál SÜRGÖNY Elilfizetési árak austriai értekben, budapeston házhoz hordva. Félévre 8 ft 50 kr. Negyedévre 4 , 50 , Vidékre, naponkint postán. Félévre 10 forint Negyedévre 5 Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ napilapra. A „Sürgöny“ folyó évi julius 1-től kezdve Budán, a m. k. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával fog megjelenni. Hivatalos részében a közönséget különösebben érdeklő kormányrendeletek egész terjedelmekben, valamint a kormányszékek, kir. kúria, kerületi táblák, váltóbiróságok, megyei s városi tisztikarok körében történendő változások, stb fognak közöltetni; a „Hivatalos Értesítő“ pedig, mint eddig, valamennyi közigazgatási, törvénykezési, pénzügyi és katonai stb. hatóságok hivatalos hirdetményeit egész terjedelmükben haladék nélkül hozandja. Nemhivatalos részében politikai irányczikkeken kívül kimerítő vidéki tudósítások, érdekes napi újdonságok, s külföldi tudósítások és táviratok fognak tartalmaztatni; ezen kívül a hazai egyletek, vállalatok , tanintézetek működése, a nemzeti literatúra s művészet fejlődése élénk figyelemmel fog kísértetni. Végre a pesti s bécsi börze árkelete, a nyers termények ára hazai jelesebb piaczainkon , gőzhajók s vasutak menetrendje, a budapesti színházak játékrendje, az idegenek névjegyzéke s hasonló érdekes tudnivalók alap állandó rovatát képezendik. Előfizethetni a magyar kir. egyetemi nyomdánál Budán, Pesten Győry Pál papirkereskedésében, barátok terén,a posta szomszédságában, ami magáig és hivatalos hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. Előfizetési Árak: Vidékre naponkint postán küldve félévre 10 ft. „ „ „ „ Vr évre 5 ft. Budapesten házhoz hordva félévre 8 ft 50 kr. némV* évre 4 ft 50 kr. Kelt Pesten, június 16. 1864. A. „StSureröMLy“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. ő cs. kir. Apostoli Fekéte f. évi jun. 9-én 9944. sz. a. kelt kegyelmes kir. udv. rendelet szerint Hertz Henrik szegedi lakos vezetéknevének „Szives imre leendő átváltoztatását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. A Kolozsvárott székelő erdélyi inségügyi központi bizottmánynak f. évi február 18-án kelt tudósitása szerint, az erdélyi törvényhatóságok által az Erdélyben tartózkodó magyarországi ínségesek befogadása s élelmezésére terményekben és pénzben oly tetemes ajánlatok történtek, hogy azoknak fele is elegendő lett volna arra, hogy az Erdélyben tartózkodott, mintegy 2000-nyi szűkölködő, az ajánlatok tartamára, mi f. évi april havát meg nem haladható, fenntartassanak s szükségeik fedeztessenek. Ezen tényállásról értesülvén ezen kormányszék, mely az Ínség leküzdésére czélzó intézkedéseket legnagyobb mérvben foganatositá, s a községeket azon helyzetbe téve, hogy azok saját szegényedről gondoskodhassanak, megkérése a testvérhaza nevezett bizottmányát azon iránybani intézkedésre, hogy az Erdélyben létező magyarországi ínségesek értesittessenek arról, miszerint Erdélybeni közvetlen ellátásuk 1. évi ápril hó 1- én megszünend, és hogy a hazánkbai visszatérésre jelentkezők a könyöradományokból útravalóval elláttatni fognak. A nevezett tisztelt bizottmány egyúttal megkerestetett, hogy e tekintetben minden mellőztessék, ami hazautasítási kényszer szmében tűnhetnék fel. Ezen eljárás folytán az e honbeli szűkölködők legnagyobb része ez idő szerint már hazatérvén, az Erdélyben visszamaradt csekély rész pedig mint munkás keresetet találván, a felajánlott termények fölöslege a kolozsvári inségügyi központi bizottmány által eladatott, az ezen eladásból befolyt 9119 ft 18/ekrnyi öszszeg pedig a pénztári fölösleg gyanánt már előbb beküldött, s a „Sürgöny“ f. é 106. számában már közzé is tett 3000 ft B 53 db arany kapcsában azon megjegyzéssel származtatott át ezen kormányszékhez a magyarországi könyöradományok gyarapítására az erdélyi inségi bizottmány által, hogy működését az inségügyi fiók-bizottmányokkal együtt f. évi május 31-én véglegesen megszünteti. Midőn e kormányszék a fentebbieket köztudomásra hozná, kedves kötelességének ismeri, a testvérháza kormányszékének, a nevezett buzgós feláldozással működő inségi bizottmány felállításáért, úgy nemkülönben az erdélyi törvényhatorságoknak, az oly fényes eredményű áldozatoknak közreműködésükért, végre Erdély nem is lakosságának ténylegárusított testvériségéért őszinte s hálás köszönetét nyilvánosan kifejezni. Budán, 1864. évi jan. 16-án. A magyar kir. helytartótanács. A kereskedelmi a népgazdászati ministerium Papp Vazul első osztályú posta-tisztet Bukarestben, n. váradi posta-hivatali kezelővé nevezte ki. A nagyvárad-budai cs. kir. orsz. pénzügy igazgatóság Nádasdy Elek 1. osztályú adóhivatali számtisztet ill. osztályú al-adófelügyelővé nevezte ki. Bács-Bodrogmegye főispáni helytartója mint Újvidék sz. kir. város kirendelt királyi biztosa, az ott megürült főkapitányi állomásra Koucsek Dávid városi képviselőt; továbbá az üresedésben lévő főjegyzői állomásra Hadzsics János első aljegyzőt; az ekként megürült lső aljegyzői állomásra Joanovics Sándor hites ügyvédet és 2-ik aljegyzővé Papik József tiszteletbeli aljegyzőt nevezte ki. Temes megye főispáni helytartója Ruttkay Samu rend alatti járáshivatali segédet liebüngi kerületi szolgabiróvá; Buday Miklós r. a. járáshivatali tollnokot buziási kerületi esküdtté nevezte ki; Rozsinszky Gyula eddigi buziási esküdtet pedig ezen minőségben kérelmére Uj Aradra helyezte át. Biharmegye főispáni helytartója Nagyvárad város polgármesterévé Seftner Lajost, ezen város eddigi főbíróját, s főbíróvá Nagy Károlyt, Pest megye czímzetes főügyészét nevezte ki. Biharmegye főispáni helytartója Debreczen város tanácsánál megürült irnoki állomásra Csőreg Andrást nevezte ki. JAMEA. Napi újdonságok. * Karlshaftból Írják jún. 22 völ : Császár ő Felsége ide érkezte Karlsbad évkönyveiben emlékezetes marad, — valódi ünnep volt ez, milyen egy nemzedék életében is alig fordul elő többször. Ha már maga a természet is minden bájával fölékesitő csodás regényes völgyünket, kétszeresen emelte azt a házak friss zöld diszitvénye, a tömérdek ünnepi lobogó, s ha még hozzágondoljuk , hogy Karlsbad jelenleg épen idénye tetőpontját érteni s ha a perezről perezre,város és falukból, közel és messziről idetóduló tömérdek népet számba veszszük, jóformán felfogható képet alkothatunk magunknak azon ünnepélyes hangulatról, mely most Karlsbadban mindenütt uralkodik. 9 órakor a fenntárt napon három mossárdörej jelzi, hogy a városi képviselők a városházára, s a polgárok kijelölt gyülekező helyeikre seregeljenek. A tanuló ifjuság, mintegy 600-an, azonnal a diadalkapuhoz sietett és az árboczok közt foglalt helyet, elől a leánykák, hátul a fiuk. 10 órakor a polgármester és a községképviselet, s az a közben összegyűlt polgárság két-két rendező vezetése alatt, továbbá a dalárda saját zászlója alatt szintén oda mentek, a Császár érkeztére várandók. El volt határozva, hogy mihelyt a Császár Fischern helység közelébe, mely negyedórányira van innen, érkezik, ez taraczk lövés által jelentessék. V. 11 órakor megdördült az örömjel és pontban 11 órakor végre elérkezett a forrón várt pillanat, midőn a Felséges uralkodó a diadalív alatt megjelent s kicsinye e nagyjától a legszivélyesebb örömujjongással fogadtatott. A polgármester a város képviselőivel az Ünnepélyhely középpontjára ment, hogy az uralkodót, kinek kegyteljes s rendkívül barátságos arczán látható benső megelégedés honolt e szives fogadtatásra, alázatosan üdvözölje. Az üdvözlet néhány szívből jött szóból állt; a Császár legkegyelmesebben fogadván azt, megadá azon kérést, hogy a polgármester a városba kalauzolhassa. A polgármester után a papság élén megjelent városi lelkész is beszédet tartott a Császárhoz, melyre őfelsége kegyesen válaszolni méltóztatott. Ezután a Császár lépésben hajtatott tovább, s a dalárda által a néphymnussal, és a díszöltözetü polgárság által szűnni nem akaró éljenekkel fogadtatva, a Eger-, kereszt-, malompatakutczákon keresztül haladt, hol a bányászság a bányazenekarral foglalt állást; a vásártéren keresztül, végre a hídon át a „fehér hattyú“ mellett haladt a Schild-hotel felé, s leszállván, gyalog lépdelt el a tornásztűzoltósereggel szemközt felállított vadász-század sorai előtt s néhány kegyteljes szót intézett a század parancsnokához, Göttl várostanácsnok úrhoz. Kevés ház volt a város legtávolabb pontjain is, mely ne lett volna ünnepélyesen ékesítve. A felvont lobogók közt a német színek is láthatók voltak. Több házon a Császár mellszobra volt felállítva zöld lugasok alatt alkalmi jelzetekkel. Egyes polgárok ablakaikon a világcserepeket is feketesárgával ékesítették fel. Az Egerutcza bejáratánál a Tepl-híd közelében diadalív emelkedett fenyőgalyakból, Austria, Csehország és Karlsbad czimereivel, s fekete sárga s fehér-veres zászlókkal díszítve. Közvetlenül ehhez csatlakozott a lobogós árboczok egész sora, melyek zöld gallyal voltak körülfonva és virágfüzérekkel egymáshoz kapcsolva. Az iskolai ifjúság, mint említők, itt foglalt állomást iskolazászlóival; a leánykák közöl mintegy 200 volt fehérbe öltözve, s a gyermekek kivétel nélkül mind egy-egy friss virágkoszorút tartottak kezükben. Midőn ő Felsége a Schild-hotelhez érkezve kocsijáról leszállt, Ferdinand Károly főherczeg ö cs. fensége, továbbá gr. Rechberg,b. Mecséri miniszterek, ■ a helytartó gr. Beleredi, úgy a többi hivatalnokok , a jelenvolt cs. kir. tábornokok és tisztek üdvözlését fogadta s közölök többekhez, mint gr. Larisch és Lobkovitz herczeghez barátságos szavakat intézett. Midőn ő Felsége a Schild szálloda kapusvezető alá érkezett, a porosz király ő felsége jött eléje ausztriai gyalogezredének egyenruhájában, Bismark ministerrel és egész kíséretével, úgy a franczia követ Grammont herczeggel s Ő Felségét a legszivélyesebben üdvözölte. * A „P. N.“ írja :Császár Ő Felsége Kissingenben f. hó 20-kán és 21 kén pompás magyar öltönyben jelent meg, s közcsodálat tárgya volt. * A m. kir. egyetem tegnap ülte meg Pestre áttételének és újjáalakításának 84 ik évfordulóját. Reggeli 9 órakor az egyetemi templomban ünnepélyes isteni tisztelet tartatott, melynél főtiszt, Szabó József 6 méltósága pontificált. Jelen volt az egész akadémiai senatus a rector magnificussal élén, a tanárok, az egyetemi fiuság, s az Alma mater több lelkes barátja. — A dékánok s a nagyságos rektor elött az egyetemi díszjelvények (Boeptrumok) vitettek. A szt. mise alatt az egyetemi dalárda énekelt s karigazgatójának Eltér urnak egy offertoriuma adatott elő, melyet a derék igazgató épen ez alkalomra szerzett, s melyet a templomi karok figyelmébe ajánlunk Az egyházi szertartás után az egyetem nagy dísztermébe vonult az egész fényes kör, ifjúság és kisérő közönség, s itt Jedlik Ányos, az idei aságos rector szónokolt. Ezután következett a tanuló ifjúság közt kitűzött pályajutalmak odaítélése. Egy erdélyi ifjú, ha jól jegyeztük meg nevét — Horváth Károly — két jutalom koszorúját szerzé meg a kitűzött pályakérdések alapos megfejtésével. Ily pályadijat tűzetett ki. A reptéri lakoma ma leend az „Európa“ teremében. — Az első magyar ált. biztosítótársaság részéről következő értesitvény küldetett be hozzánk : Pest, jón. 15. 1864. Van szerencsénk önt értesíteni, hogy társaságunk pesti főügynökségét az igazgatóság közvetlen vezetésétől elkülönítve, mint önállót szerveztük, s annak vezetésével, mely a t. pesti kir. váltótörvényszéknél „Az első magyar általános biatoitó társaság pesti főügynöksége“ ez év alatt jegyeztetett be, Reichart Orbán első titkár, ifj. Uttmann Károly, eddig jogosztályi főnök, Pompéry János, eddig igazgatósági jegyző és központi levelező urakat ruháztak fel, s mint a társaságnak ily minőségbeni czégvezetőit a t. pesti kir. váltótörvényszéknél bejegyeztetvén, a biztosítási kötvényeket, s a föügynökség egyéb hivatalos irományait az említett föügynökségi vezetők ketteje iondja alá. A főügynökség irodája a társaság házában (Erzsébet tér, 3-ik sz.) s ezentúl a földszinten van. Szíveskedjék ön a főügynökségi vezetők aláírását tudomásul venni. Tisztelettel maradunk az első magyar általános biztosító társaság igazgatósága : Hajós József, Freich Frigyes, Lévai Henrik, alelnök, igazgató, vez. igazgató. — Mint követésre méltó dolgot említjük meg Nógrádmegye Kékkői járása főszolgabirájának Peller János urnak a „Nógrád megyei hivatalos hirlelek 31-ik. számában olvasható következő rendeletét: A községi elöljárók oda utasittatnak, hogy a lakosságot a tűz és jég elleni biztosítás jótékonyságáról kitanitván, azt reábizni igyekezzenek hogy vagyonukat az első magyar biztosító társulatnál, melynek minden városban, sőt némely községben is vannak ügynökségei, saját javuk miatt biztosítani ne idegenkedjenek. Hogy a községi épületeknek folytonosan biztosítva kell lenniök, azt az elöljárók az eddigi gyakorlatnál fogva is tudják, azonban ezúttal csak azért figyelmeztetnek, mivel a mulasztások miatt netalán okozandó községi kár általuk lenne megtérítendő. * Árvizek Erdélyben. A „K. K.“ újabb rész- NEVHIVATALOS RÉSZ A schleswig-bolldteini hadjáratban elesett cs. k. katonák által hátrahagyottak gyámolitására Gablenz cs. kir. altábornagy ur által tett alapítvány növeléséhez a cs. kir. IX. pénzügyőrségi osztály testületileg 35 ft 30 krral járult. A bíróságok rendezése: III. Bécs, június 22. Az igazságszolgáltatást a hullámzó pártnézetek befolyása fölé emelni, annak menetét a bírósági teendőknek a közigazgatásiaktól elkülönítése által gyorsitani s a felebbezési fokozatok okszerű szabályozása által minden jogügynek egyenlő fokozatú felebbezési jogot biztosítani, czélja az Ö cs. kir. Apostoli Felsége által f. évi szent-Ivánhó 8-án kelt legkegy. kir. kéziratnak, mely által a következő ideiglenes szervezési alapelvek állapíttattak meg : l.Az igazságszolgáltatás Magyarországon, a községi bírák egyedüli kivételével, királyi s nem választott bíróságok által lészen gyakorlandó. Megszüntetendők lévén ezek szerint a választott megyei, sz. k. s rendezett tanácsú városi, valamint a kerületi törvényszékek is, ezek helyébe minden megyében, a fenforgó szükséglethez képest, királyi törvényszékek lesznek alakítandók s az igazságszolgáltatásra hivatott szolgabirák szintén kormányilag kinevezendők. 2. Minden perre nézve hármas felebbezési fokozat állapittatik meg, s a törvénykezési ügyek a közigazgatásiaktól elkülönitendők lévén, az első folyamodásu bíráskodás gyakorlatára hivatva leendőek : a) A törvénykezési szolga b irák, kiknek állandó székhelye mellett bizonyos korlátolt törvényhatóság s meghatározott terület fog kijelöltetni s kik kellő számú segédszemélyzettel is ellátandók. b) Nagyobb sz. k. városokban a szolgabiráknak fenntartott hatáskör a város bírája által gyakorlandó, ellenben kisebb városokban a városbiró hatásköre vagy nagyobb területre kiterjesztendő, vagy az ily város az illető járási törvénykezési szolgabiró hatósága alá helyezendő. — A városi telekkönyvek vezetése a város biráját, ellenben az e részbeni dologi bíráskodás az illető dologi bíróságot illetendi. c) A községi bírák az 1836: XX. törv. cz. értelmében 12 petot meg nem haladó követelések fölött két esküdttel együtt békebiróilag, vagyis minden perorvoslat kizárása mellett ítélnek, a meg nem elégedő fél azonban keresetét a rendes bíróság előtt is érvényesítheti. d) A járási, városi és községi bírák bíráskodási körén kivül eső minden egyéb büntető s polgári ügyek, különösen a kir. ítélő s a kerületi tábla, továbbá a püspöki szentszékek által első biróságilag tárgyalt polgári perek, az utóbbiak számára fentartott házassági ügyek egyedüli kivételével, nem különben a megszüntetendő alispáni biróság s a külön váltótörvényszékekhez tartozott váltó- és úrbéri perek a megyénkint felállítandó elsőbiróságu kir. törvényszékek első folyamodásu eljárása alá tartozandnak, — ezek rendes dologi s területi hatáskörükön felül első birósági királyi váltó törvényszékek minőségében is fogván működni. A királyi tábla által jelenleg első biróságilag tárgyalt büntető perek és nyomozások elintézésével egy Budán felállítandó királyi megyei törvényszék fog legkegyelmesebben megbizatni és a haditörvényszékek megszüntetésekor — az ezek kivételes hatósága alá tartozó tünfenyitő ügyek is hozzája utaltatni. 3. A kerületi táblák első folyamoslásilag a hitbizományi ügyekben előforduló perenkivüli intézkedéseket s a kerületükben létező albiróságok fölötti magas fegyelmi hatóságot gyakorlandják; ezenkívül legfelsőbb kir. tsiróküldés utján a kir. itélő tábla kirendelt osztályaként a bűnvádi ügyek másodbirósági ellátásával is megbizatnak, mi végből minden kerületi táblához a kir. ítélő táblától egy alelnök s a nctaláni szükséglethez képest 1—3 ülnök is át fog helyeztetni. Azonkívül a cs. kir. Apostoli Felsége legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott, hogy a tiszántúli kér.tábla jelenlegi területein a fennállott temesvári cs. kir. főtörvényszék illetősége alá tartozott magyarországi megyék számára Temesvárott egy ötödik kerületi tábla alakíttassék. 4. A járási (városi) bírák és első birós. törvényszékek által elintézett összes közpolgári és úrbéri, továbbá a budai ki r. törvényszék előtt tárgyalt kivételes illetőségű fenyitó perek és ügyek másodbiróságilag a kir.,— harmadbiróságilag pedig a hétszemélyes tábla által fognakelláttatni, a kerületi táblák által másodbiróságilag megvizsgált s szintén a hétszemélyes táblához fölebbeződő bűnvádi perek ennek tagjai által lévén előadandók. A kir. kerületi bányabiróságok, a pesti c. b. váltótörvényszék Buda-Pest városokra korlátolt hatáskörrel, továbbá a pesti váltóteltörvényszék s a hétszemélyes tábla váltó osztályának jelenlegi szerkezete s a két utóbbi biróság jelenlegi illetőségi köre változást nem szenved ugyan, azonban a hétszemélyes tábla váltói osztályához kinevezett bírák az elnökség által szavazókas a köztörvényi tanácsokban is alkalmazhatók. 5. Birói hivatalt csak oly egyéne viselhetnek, kik vagy a birói, vagy legalább az ügyvédi vizsgát letették; a kir. első kir. törvényszékek váltóosztályában alkalmazandó bírák pedig ezen felül a váltótörvényi vizsgát is letenni kötelesek. Végül kimondatott, miszerint a törvénykezési tisztviselők javadalmazására és kötelezettségeikre nézve a többi örökös tartományokban fennálló szabályok lesznek irányadók. Addig is azonban, míg az ez érdembeli intézkedések életbeléptethetnének, (J cs. k. Apostoli Felsége, az igazságszolgáltatás gyorsítása tekintetéből, legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a hétszemélyes s a királyi tábla egyes tanácsaiban alkalmazott szavazók száma az elnökön kívül hat, illetőleg négyben állapíttassák meg , mi azonban nem akadályozza, hogy nagyobb fontosságú, majdan részletesen meghatározandó esetekben, p. o. főbenjáró bűnvádi perekben, nagyobb sámú tagokból álló tanácsok alakíttathassanak. Ezen, valamint azon további intézkedés, mely szerint a