Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)

1864-09-17 / 212. szám

csönvevő részére. Midőn 5—6 kamatra kapunk kölcsönpénzt, és csak csupán 5—6 kamatot tudunk bevenni utána, akkor tulajdonképén nem magunknak, hanem a kölcsönadónak gazdálkodunk, annak érdeké­ben működünk — csupán ingyen. Nagy csalódás tehát azt hinnünk, hogy minden­féle hitelintézet jótékony, még akkor is, ha csak 5—6 kamatra ad; mert hiszen 5—6 kamatnál többet a föld­birtok sem jövedelmez; sőt annyira kapós volt a múlt években a földbirtok hazánkban, hogy ha 5—6 forint átlagos jövedelmű­­ hold földért egy tizedév előtt csak 60—70 frtot adogáltak, azt 5—6 évek előtt bizo­nyosan el lehetett adni, mert kérve kérték, 100—120 forintért. Midőn egy nagyszerű hitelintézet megkezdi működését, kiterjesztvén szárnyait minden vidékekre, első esztendőben tán sok pénzt áraszt szét; de nem ám azért, hogy azt végképen ott hagyná, hanem, hogy annak legalább 5—6 kamatját bevonja évenként, így­­16-20 év alatt az már egész tőkéjét visszakapta, és ezen évektől fogva mindinkább kizsákmányolja a pénzt mindazon vidékekről, a­melyekre kiterjedt. Ezért igen óvatosnak kell lennünk a külcsönvé­­teleknél, azaz helyesen csak akkor vehe­tünk hitelbe pénzt, ha mind a két nemű jövedelmet fa hitelező és önmagunk részére­ biz­­t­osít­ja vállalat­un­k a kölcsönpénz által. Nem így van ez a takarékpénztárakra nézve. A takaréktárak már a meggyűjtögetett feleslegnek kifo­lyásai. Itt már ha egyenként nem nyertünk is, egészben nem veszthettünk, mert hiszen a pénz, mely ebből a forgalomba jött, ha csak egyszeres 5- 6 kamatot adott is, mienk marad; ha pedig kétszeresen kamatozott, akkor mienk marad a második kamat is. A kölcsönvevőnek itt is csak úgy meg kell gon­dolnia, hogyan kamatoztassa a kölcsönvett pénzt. De ha csupán egyképen kamatoztatható is , idejét és fáradságát elveszté, hanem a vidék szegényebb nem lett, mert a pénz ott maradt, s következő alkalommal szerencsésebb kezek közé juthat. Tagadhatlan, hogy sok esetben czélszerűen ve­hetnek kölcsön pénzt tárol vidéki intéztekből is az egyesek. De ritka esetben használnak ily kölcsön által vidéküknek; míg viszont a takaréktárak már­is némi jólét jelei, s ezektől minél többek és minél több ka­matra vehetnének, annál biztosabban gyarapodnék a közvagyonosság. Bár­mily kis takarékpénztárakat alakítottunk volna vidékszerte hazánkban, a sok kis tőke szép nagy összeget képezett volna, és ha azok életbeléptetését 20 év előtt kezdtük volna, a mellett, hogy jótékonyságot gyakorolhatna sok kezdő gazdával, oly jó kezelés mel­lett mint a pesti takaréktáré, most már hétsze­rezve lenne alaptőkénk. Ám itt rejlik a választó-itt a hitelintézetek és takarékpénztárak közt. Éhez commentár nem kell: a számok és eredmények szólnak , szólnak kiválólag a takarékpénztárak életbeléptetése mellett. Ezért óhajtandó, hogy hazai mozgalmaink főrovatát a köl­csönök keresése helyett, mely most számos jó családok főfeladata, inkább a takarékpénztárak életbeléptetése képezze. Laurenchik János. Buda, sept. 9. 1863.*) Bécsből megérkezvén, bátor vagyok az ottani bi­rodalmi gyorsiró-gyülés által csekélységem részvéte mellett alkotott „austriai gyorsiró-szövetség“ alapszabá­lyait közzététel végett megküldeni. Azokból kitűnik, hogy a szövetség nem függend Németországtól, még Bécstől sem, és egy gyorsiró-egy­­let sem kebleztetik be a bécsi „Centralverein“-ba, de még a gyorsirási­­rendszerek sem esnek a szövetségi határozatok alá. És igy puszta gyanúsítás volt Feny­­vessy polémiája a „Magyar Sajtódban, melyre most ténynyel és nem puszta szavakkal válaszolok. Szombathy Ignácz. *) Tárgyhalmaz miatt csak ma adhatjuk. Sz. Az austriai gyorsirószövetség alap­szabályai. Az első gyorsiró-gyülés határozatai szerint, mely Bécsben 1864. aug. 19. és 20-án tartatott, A gyorsíró-szövetség czélja: 1. §. Az ausztriai gyorsiró-szövetség czélja: 1) A gyorsirási oktatást emelni, előmozdítani és terjeszteni, 2) a gabelsbergeri rendszernek a hazai nyelvekre való átvitelét előmozdítani és szerintük a ta­nítást terjeszteni, 3) a gyorsírászati közügyet emelni, különösen az újonnan keletkezett egyletek gyámolítása által, 4) a gyorsirási typeket javítani és gyarapítani. A gyorsiró-szövetség gyűlései. 2. §• A gyorsiró-szövetség gyűlései kétfélék : 1) A szövetségi bizottság gyűlései, melyek a szövetséghez tartozó egyletek követeiből ál­lanak. 2) Az ausztriai gyorsiró-szövetség vándor­gyűlései, melyekben az ausztriai gabelsbergeri gyorsíró-egyletek tagjai vehetnek részt. 3. §. A vándorgyűlés évenkint, a bizottsági gyű­lés szabály szerint minden harmadik évben tartatik. — Mind a két gyűlés csak oly helyen tartathatik, hol vala­mely ausztr. gabelsbergeri gyorsiró-egylet széke van. Választás a bizottságba. 4. §. A szövetségbe lépett minden egylet jogosítva van, tekintet nélkül tagjai számára, a bizottságba köve­tet küldeni. 5. §. Ha valamely egylet 40-nél több (rendes és levelező) tagot számlál, joga van minden 40 tagtól egy­­egy szavazattal magát képviseltetni. A 20-on felüli ma­radék szintén egy szavazattal számittatik. — Ezen sza­vazatok egy vagy több követ által, ez utóbbiak az egy­letet illető szavazati számhoz képest, képviseltethetnek. — 8 szavazatnál több egy egyletnek sem jár. 6. §. 6 y egylet, mely 40 taggal nem bir, egy vagy több más egylettel is közösen egyesülhet a kép­­viseltetés végett. 7. §. Valamely egylet képviselőjéül a bizottságba választható bármelyik austriai gyorsiró-egylet r­endes vagy levelező tagja. — Egy egylet vagy választócso­port képviselője egy más egylet vagy választócsoport képviseletét is gyakorolhatja, de ezen esetben 4 szava­zatnál többet személyében nem egyesíthet. 8. §: A követ megbízatása 3 évig tart. Egy bizott­sági tag mindaddig valamely egylet vagy választócso­port képviselőjéül tekintetik, mig megbízatása vissza nem vonatik vagy a választási jogot el nem vesztette. — A felhatalmazások megvizsgálása a bizottsági ülé­seket megelőzi. 9. §: A három évi választó időszak előtt 6 hó­nappal a bizottsági tagok új választása elintézendő ; az újonnan választott bizottság elnökének megválasztásáig az addi­gi elnök és jegyző gondoskodik az ügykezelésről. (H. §­) A bizottság elnöke és jegyzője. 10. §. A bizottság első összeülésekor kebeléből megválasztja az elnököt és jegyzőt. — Az elnök- és jegyzőnek ugyanazon helyen kell lakniok. 11. §. Az elnök azon egylettel, melynek székhe­lyén a legközelebbi bizottsági ülések vagy a vándor­­gyűlés tartatik, közösen intézi az előkészületeket, a jegyzővel közösen végrehajtja a bizottság határozatait, gondoskodik a levelezések és pénztári ügyekről.­­ A központi hatóságok irányábani képviselés esetenként a bizottság határozata szerint a bécsi központi egyletre is bízathatik. A bizottság gyűlései és határozatai. 12. §. A bizottság, szabály szerint minden három évben összegyűl az utolsó bizottsági ülésben választott helyen. — Fontos tárgyalások esetében az elnök aján­latára a bizottságban képviselt szavazatok %-ának hoz­zájárulásával más gyülekezeti hely választathatik a bi­zottság számára. A Rendkívüli bizottsági gyűlés csak akkor tartatik, ha a szavazatok o­da kívánja, vagy ha az elnök indítványa a szavazatok felétől támogattatik. A rendkívüli bizottsági gyűlés helye a legköze­lebbi vándorgyűlés számára választott város leend. 13. §.A bizottság határozatainak tárgyai mindazon kérdések, melyek a gyorsiró-szövetség czélját érintik. A rendszeri kérdéseket illető tanácskozások és határo­zatok (írásmódok és oktatási formák) a bizottságban elő nem jöhetnek. 14. §. A bizottság határozatai általános többség­gel hozatnak és az austriai gyorsiró-szövetségbe lépett egyletekre nézve kötelezők. — Valamely követ szava­zata, adott utasítás okából, meg nem támadható. 15. §. A bizottság határozatainak közzététele gyorsírászati lap által történik. A gyorsiró­szövetség költségei. 16. §. A gyorsirószövetség ügykezeléseinek és az általa határozott eljárásoknak költségei a szövetségbe lépett egyletek által, szavazataikhoz képest,melyekkel a bizottságban bírnak, viseltetnek. Az évi járulék magas­sága a bizottság összeülésekor határoztatik meg. 17. §. A járulékok félévenkint előre fizetendők.— Azon egylet, mely a harmadik részlet befizetésének idejekor az előbbi részletet még be nem fizette, az el­nök, vagy a bizottság által a szövetségből kilépettnek nyilvánittathatik. A vándorgyűlések. 18. §. A vándorgyűlés az előbbi vándorgyűlés ál­tal választott helyen tartatik. Ha azonban ezen évben bizottsági gyűlés is tartatik, a vándorgyűlés a bizott­sági gyűlés számára választott helyen és pedig ugyan­azon időben tartatik. — A vándorgyűlés tanácskozá­saiban és határozataiban minden austriai gyorsírógyű­­lés tagjai részt vehetnek. Minden gabelsbergeri gyorsíró a tanácskozásoknál mint vendég jelen lehet. 19. §. Az 1. §-ban érintett tárgyakon kívül a rendszer tudományos terén álló kérdések is tárgyai le­hetnek a vándorgyűléseknek, melyek e végett osztályo­kat képeznek és egyúttal elhatározzák, mely indítvá­nyok tartoznak a vándorgyűlés teljes ülése elé és melyek tárgyaltassanak az osztályokban. Mind a tel­jes ülés, mind az osztályok végzései ezen kérdésre nézve nem kötelezők. Az alapszabályok változtatása és a szö­vetség feloszlatása. 20. §. Az alapszabályok változtatását illető indít­ványok a bizottság összeülése előtt legalább 2 hóval az elnöknél benyújtandók, ki azt a szövetség közlönyében közzé teendi. — Az ily indítványok fölötti határozatok a bizottságban képviselt szavazatok %-val hozatnak. 21. §. A szövetség feloszlatása csak úgy történhe­tik, ha a bizottságban képviselt szavazatok ?­-e kívánja. Ekkor a bizottság a szövetség vagyonát egy tudomá­nyos testületnek hagyandja. *Sopronból a „P. H.“ egy szép ünnepély leírását kapta : Flandorffer Ignácz soproni polgár, a kereskedel­mi kamra elnöke és a sz. Orsolya szüzek zárdájának gondnoka az egyház körül szerzett bokros érdemei el­ismeréséül pápa­i szentsége által a pápai nagy szent Gergely jeles rend lovagjává neveztetvén ki, e rend­jeinek ünnepélyes átadása képezte az ünnepély tárgyát, mely ott f. hó 11-kén ment végie. A magasz­óló beszé­det S­i­m­o­r János győri püspök­­ méltósága tartotta a zárdai tanépület gazdagon díszített nagy teremében. * A velenczei bibornok-patriarcha f. hó 13-kán, mint a „Gazetta di Venezia“ közli, Rómába volt elutazandó, hogy a 19-kére kitűzött consistorium­­ban a bibornoki kalapot elfogadja. * Austriai iskola Konstantinápolyban. Loretu­s konstantinápolyi cs. k. konsul fáradozásai folytán sike­rült ott a mindig jobban szaporodó austriai telepitvénye­­sek gyermekei részére iskolát alapítani. Ez épület a Pera-városrészben, az internunciusi palota szomszédsá­gában leend, s már ez évben meg fog nyittatni. * Első bazár. A Rosner-féle bazárépületet az országút és az új Károly utcza sarkán ma nyitják meg. Ez az első ilynemű épület fővárosunkban, s mint halljuk, a helyiségek benne eléggé keresettek; eddig legalább az épület nagyobb része ki van már bérelve, természetesen kávéház is van benne, s csaknem fogadni mernénk, hogy photograph se fog hiányozni. * A mesteremberek tele vannak panaszszal, hogy a külföldről és szomszéd tartományokból az idén fel­­tűnőleg kevés iparoslegény vándorolt be, kivált a bod­nárok, rézöntők és a kalaposok érzik nagyon a dolgo­zólegények hiányát. Egy lap ezt annak tulajdonítja, hogy a tavalyi ínségről, mely hazánkat sújtotta, a kül­földön túlságos rémhíreket terjesztettek. A dologban lehet valami, legalább nekünk közelebbi utazásunkban nem egy utitársunk fejezte ki mély sajnálkozását, hogy mily borzalmas lehetett ezen inségi állapot Magyaror­szágban s volt, a ki oly ijesztő dolgokról hallott, mintha fél országnak ki kellett volna az éhség miatt vándo­rolni; sőt volt olyan, a­ki azt is tudni akarta, hogy még most is vanak falvak, a­hol a lakosok hamuból sütnek kenyeret és fagyökereken rágódnak, s kis hijja, hogy azt nem hivé, miszerint Saturnusok is találkoznak kö­zöttünk. Mi megköszöntük részvétüket, s a­mennyire lehetett, balvéleményeiket igyekeztünk az igazságnak bár még elég szomorú, de korántsem oly kétségbeejtő fokára redukálni. * Sűrű lakváltoztatás Pesten. A kü­szöbön lévő szent­mihályi fertályra rendkívül számos költözködés fog fővárosunkban történni; e jelenség okait puhatolva több esetben azt a felvilágosítást kap­tuk, hogy az illető lakváltoztató felek az eddig birto­koltnál sokkal jutányosb lakásra tettek szert, s más­részt a számos új építkezés is okozza ezt, minélfogva a rondább s tökéletlenebb beosztású lakások helyett az illetők sokkal czélszerű­bbeket és csinosabbakat kaptak az újonnan emelkedett bérházakban. Statistice az ed­dig tudva lévő lakváltoztatók a fővárosi lakók három tizedére terjednek ki. * A szöllősgazdák több helyütt csök­kenve látják reményüket az idei jó szőllőtermés iránt ; a szőllő­szemek megdagadására a múlt napi esőzések igen kedvezőleg hatottak ugyan, azonban teljes meg­­érésükre és édességük kifejtésére meleg napokra lett volna szükség, mig e helyett az idő igen meghiresült, s tegnap délben a régm. +12° túl alig emelkedett. * A „Preszb. Ztg“ értesülése szerint Magyaror­szágban a kényszer-himlőojtás életbeléptetése közel ki­látásba lenne helyezve s az illető indítványok tételére most még csak az orvosi testületek véleményzését várják. * Daczára annak — írja a „P. L.“ — hogy a magyar keres­k.­társaság részvényesei ismételve felszólittattak a végbement liquidatio után fenmaradt összegek fölvételére, mind a mellett 8656 ft 31% kr maradt, melyre igénylők nem jelentkeztek s aligha is fognak jelentkezni. Miután azonban a fennálló törvények szerint ez összeg egyik vagy másik részé­nek lehető fölvételére 32 évi időhatár várandó be, mi­előtt az iránt máskép lehetne rendelkezni, a magyar kereskedelmi társaság ügyeinek végleges rendezé­sével megbízott számadolási bizottság azon 255 pesti takarékpénztári könyvecskét, melyek az említett 8656 ft 31­4 krt tartalmazzák, a pesti várostanácsnál azon rendeltetéssel deponálta, hogy 1896. sept. 1-ig a neta­lán jelentkező részvényeseknek részjáradékuk fizettes­sék ki, a föl nem vett összegek pedig az napon a pesti szegény gyermekkórháznak, s ha ez már fenn nem ál­lana, a pesti vakok intézetének adassék át. A tanács m. hó 27-ei ülésében e lntétmény elfogadtatott, és a gyer­mekkórház keddi választmányi ülésében kihirdettetett. A nevezett összeg 32 év leforgásával, kamatok kamatai­val 30.000 ftot fogna tenni. * Bártfát annak idejében mi is melegen ajánlottuk a hazai fürdőközönségnek. Most a saison be­fejeztével értesülünk, hogy a bártfai fürdő az idén csak­ugyan igen látogatott volt : a vendégek száma majd­nem 800-ra ment. Egy tudósító panaszkodik : Csak az kár — úgymond — hogy a folytonos esőzés kellemet­lenné tette az itt­létett, valamint az is, hogy a fürdő­­időszak elején a cotteriázás igen kirívó volt. A mágná­sok, nemesek s polgárok, az alföldi s felföldi ntfffYWokt lengyelek mind külön köröket képeztek s nem tudtak, vagy nem akartak egymáshoz közeledni s összeolvadni. * Statistikai adatok Galicziából. A lembergi helytartótanács által kiadott kézikönyv kimutatása szerint Galiczia lakosainak száma 4,632,866 belföldiből és 143,560 idegenből áll. Házasság történt 1863-ban nyugati Galicziában 17,893, keleti Galicziában 34,112. Született összesen 202,745 törvényes és 20,100 törvény­telen gyermek. Meghalt 166,291 egyén.­­A mivelés alatt álló földek keleti Galicziában 8,543,062 holdat tesznek, ezekből 3,741,855 szántóföld és 2,635,555 er­dőség; nyugati Galicziában 3,158,074 hold földből 1,716,129 hold szántóföld, 746,997 hold pedig erdő. — A gabnanemüekből legtöbb zab és árpa termeltetik, ugyanis az előbbiből 10, az utóbbiból 7 millió mérő. Dohány a keleti részeken 35,397 mázsa termett. — A pesti főreáltanodánál a beh­a­tások az 1860. tanévre f. évi sept. 27-, 28-, 29- és 30-dik napjain történnek délelőtti órákban 8-tól 12-ig. A felvételi vizsgálatok azokkal, kikre nézve azok szükségesekül mutatkoznak, September 29-kén délután 3-tól 5-ig fognak tartatni. A beiratási és könyv­­tárdíj összesen 3 ft 15 kr, minden tanuló által mindjárt a beiratáskor befizetendő. A Felügyelet szempontjából figyelmeztetem a t. ez. szülőket, nevelőket, élelmező­­ket, hogy a nm. m. kir. helytartótanácstól leérkezett tanodai törvények értelmében nyolcz napig tartó igazolatlan elmaradás a tanulónak az intézetbőli kizá­rását vonja maga után. Ugyane törvények szerint a tanulónak szállást fogadni, vagy változtatni az igazga­tóság beleegyezése nélkül nem szabad.­­ A magán­tanulók tartoznak magokat október 5-éig bejegyez­tetni. A tanárjelöltek tanfolyamára jelent­kezők beírása legkésőbb okt. 8-káig történhetik. Pest, 1864. sept. 14. N­e­y Ferencz, igazgató. — A pozsoni k. jogakademiánál az 1864 tanévrei beiratások f. é. October 1-én, a felolvasá­sok pedig ugyanazon hó 10-én veendik kezdetüket. Pozson, sept. 12. 1864. A kir. jogakademiai igazgatóság. "Tanfolyam a gyorsirászatból hivatalnokok számára. F. hó 29 én P­o­l­­­­ák Alajos gyorsírászati tanár úr a budai főreáltano­dában, tanszakot nyit a gabelsbergeri gyorsirászatból hi­vatalnokok számára. A tanórák­­ kedden, csütörtökön és szombaton vannak esti 7—8 között. A theoretikus cursus 4 hónapig tartand. * B­u 1­w e r, kir. angol követ Konstantiná­polyban— pár nap óta Pesten időzik­ — de nem, mint a „M. S.“ hiszi, a híres regényiró, kinek neve Ede; míg a jelenleg itt mulató diplomatáé — Henrik. * Mint ú­j terv merült föl : a b­u­d­a­i nép­színház fennállását részvényes társa­ság által eszközölni. Mint egyes részlet tudomásunk­ra jutott, hogy egy részvény 200 ft lenne, ennek azonban egyelőre csak 10%-re fizettetnék be, miután épület- és színházi kellékekre szükség nincsen s úgyszólván csak a válságos nyárnak az intézetet terhelő deficit­jét kellene helyreütni. * A pesti német színház volt igazgatója és hős­­szinésze Alsdorf ura bécsi an der Wien színház­hoz szerződtetett. * Egy londoni vállalkozó a ködös szigetország közepén örökös nyári égaljat akar elővarázsolni. E czélra 140 holdnyi területen egy kristálypalotát készül felállítani , „kristály sanitarium“ czimmel, melyben mesterséges nyarat állít elő, fákkal, virágokkal, tropi­kus növényekkel, csalogányokkal sat., hová oly betege­ket fogad el ápolás végett, kik meleg égaljat szükségel­nek. Boldog nyár, melyben még por se lesz. * M­ü 1­­­e­r Ferencz, a londoni vaspályán történt gyilkosság állítólagos bűntettese az Egyesült­ államok hatóságai által a kellő törvényszéki tárgyalások után s a kiszolgáltatási egyezmény alapján az angol rendőr­ségnek kiadatott. A visszautazás Angliába­n. hó 3-ára volt kitűzve, úgy t°gy a megérkezés 13 vagy 14-re váratott. Queen­­stown-ba már 12-kén, midőn az északamerikai gőzös „Ázsia“ megérkezett, roppant néptömeg gyülekezett a kikötő­helyre, de csakhamar meghiúsulva látta kíváncsi­ságát, mert Müller gyorsan híressé lett személyét nem élvezhette. A törvényszék előtt Müller rendületlen nyugal­mat tanúsított. Az amerikai hatóságok által mellé ren­delt ügyvéd bebizonyítani igyekezett, hogy véden­­c­e a tanúk leírása szerint egyik sem lehetett azon két egyén közül, kiket a meggyilkolt Briggs úrral ugyanazon vaggonban láttak. Figyelmeztetjük­­, pa. olvasóinkat az orszá­gosan engedélyezett ügynökség által (Pest, városház­­utcza 1-s. sz. a.) közzétett s mai lapunk hirdetmény-ha­sábjaiban megjelenő felhívására, mely szerint ez hitel­­intézetektől a pénzkölcsönök közvetítésére ajánlkozik. Miután a nevezett ügynökség eljárási díjait, mint állítja, csak a nagyméltóságú m. kir. helytartótanács által megállapított díjjegyzéke szerint számítja fel, felette kívánatos volna, hogy ha a vidéki községek elöl­járóságai a kölcsön­keresőket ezen ügynökség előnyös s biztos voltára annyival is inkább figyelmeztetnék, minthogy ily módon az illetők az úgynevezett iparlo­vagok s zagügynökök nem csak bizonytalan, de több­nyire csalárd hitegetései­ s ámításaitól megóvatha** nának. Külföld. ANGOLORSZÁG. H­umbert herczeg az olasz követség palotájában szállott meg, s egész Londonban mulatója alatt ott fog lakni. Palmerston lord 12-kén látogatást tett a herczegnél, ki este nála vacso­ráit. A herczeg 13-kán reggel Duncaste­r-be uta­zott el. FRANCZIAORSZÁG. Mint a „Pr.“-nek Párisból f. hó 14-ről távirják, több lapok coalitiót kötöttek a „Havas-féle ügynökség“ ellen, hiányos jelentéstétel miatt, név szerint a rabló-gyilkos Latour kivégez­tetése iránt. A „Patrie“ alaptalannak nyilvánítja több lapok­nak azon közlését, mintha a fiatal görög király az orosz császár egyik leányával fogna összekelni. Szerinte az orosz császárnak csupán egy leánya van, Mária­ Alexandrievna nagyherczegnő, ki 1853. oct. 5-kén született, s e szerint még csak 11 éves. Némely lapok azt álliják, hogy Miksa császár környezetében többizben nem igen rokonszenves érzel­mek nyilvánultak a franczia beavatkozás irányában. — Most a „Patrie“ hiteles kútfőből állítja, hogy ezen — hi­hetőleg nagyítva föltüntetett — érzületek —­ mint lát­szik — az ország valódi érdekeivel öszhangzóbb nézet­módnak engedtek helyet. Az egyetértés egészen hely­­reállott a franczia hatóságok s az úgynevezett udvari párt közt. Miksa császár hosszas értekezleteket tartott Montholon marquis, franczia követ, s a pénzügy­minister által külön megbízással oda küldetett C­o­r­t­a kamrai taggal. Hírszerint a mexicói kormány ezen ér­tekezletek következtében, rövid időn erélyes v­eszélyes reformok útjára lépene, melyek bizonyosan üdvös befo­lyást fognak gyakorolni az uj császárság jövőjére s megszilárdulására. A „Moniteur“ most közli ama beszédet, melyet D­u­p­i­n fő­állam­ügyész folyó hó 4-kén a clamecyi mezőgazdászati ünnepélyen tartott, s melyben igen he­ves megtámadások foglaltatnak a szövetségi executió, s a német nagyhatalmaknak a herczegségekbeni eljá­rása ellen. OLASZORSZÁG: Rómából kelt tudósítások sze­rint, F­e­r­e­n­c­z király a Farnese-palota műtárgyait egy britt múzeumnak adta el, 100,000 ft.ért. A mexicói bank kiváltsága a Hottingue­r-féle franczia társu­latnak adatott. Az angol hajóraj f. hó 11-dikén Nápoly előtt je­lent meg. A pápa f. hó 12-kén este visszatért Rómába, s az összetódult nép üdvkiáltásai által fogadtatott. NÉMETORSZÁG. Kölnből érkezett tudósítás sze­rint, az ottani érseki káptalan B­a­u­d­r­i fölszentelt püspököt választó érseki helyettessé. Az érsek­választás 3 hónap múlva fog történni. Lassallenak lezárult holtteste rendőri ki­séret mellett, Hatzfeld grófnő tiltakozása daczára, Berlinbe szállíttatott. A rendőrségnek meghagyatott, hogy minden tüntetést meggátoljon. Egyébiránt hír­szerint a holttest már tovább szállíttatott Boroszló felé. A „H. N.“-nek egy bécsi távirata szerint, a dán meghatalmazottak a 13-ai értekezleti ülésben, a német nagyhatalmak által a pénzügyi kérdésben tett javasla­tot ad referendum vették. Az „Alton, Merc.“ a jelenleg Bécsben mulató szász ezredest, F­a­b­r­i­c­e-ot félhivatalosan, a rendsburgi események kie­gyenlítésével foglalkozó bizottmány tag­jául jelöli ki. Ugyanezen lap szerint, a schleswigi pol­gári biztosok a több millió banco-mark értékű orszá­gos pénzügyi többletet a hamburgi éjszak-német bank­nak engedték át, méltányos kamat mellett. A „Nordd. Alig. Ztg“ V. Keresztély dán király végrendeletének tartalmát közli, mely a legutóbb elhunyt király parancsából közzététetett. Az egész ok­iratból, s különösen a 2-dik osztály 30-dik czikkéből, mely Kereszteinek utódaihoz Schleswigre vonatkozó­lag intézett tanácsait foglalja magában, kétségtelenül kiderül, hogy egyenesen dán kormányzati eszméül ál­líttatott föl, a herczegségeket kedvező alkalommal be­­keblezni. A „Nordd. Alig. Ztg“ ezt kiemelendőnek véli a dán sajtóval szemben, mely a dán kormánynak ilynemű törekvését tagadja, s a nem-német nagyhatal­maktól eredt azon állításokkal szemben, miszerint Dá­nián sajátkép tetemes jogtalanság követtetett el, holott ez utóbbi a londoni jegyzőkönyvnek csak néhány jelen­téktelen föltételét nem teljesité. E lap ehhez következő megjegyzéseket csatol : „Kérdjük, vájjon minő czélból tétele közé VII. Frigyes király azon okiratokat, ha nem azért, hogy Schleswignek általa s tanácsosai által régóta szándék­­lott bekebleztetését némileg történelmileg vezesse be, s ezzel egy erőszakos rendszabályt mentegessen, s úgy tüntessen föl, mint egyik előde végrendeleti intézkedé­sének egyszerű végrehajtását ? Nem akarjuk olvasóin­kat untatni ama kormányi rendszabályok újra előszám­­lálásával, miknek ezen bekeblezést elő kell­ készütniök, csupán arra akarunk figyelmeztetni, hogy mily feltűnő­­leg hasonlít az elhirhedt novemberi alkotmány V. Ke­resztély végrendeleti határozatához, mely szintén nem akarta kimondani az ominosus „bekeblezés“ szót, de magát a dolgot szintúgy keresztül akarta vinni. „Vájjon észszerűleg rész néven vehető-e Németor­szágnak, Austria é s Poroszországnak, ha azok nem vol­tak oly könnyen hivők, hogy ily bizonyítékokkal szem­ben megcsalatni hagyták volna magukat a dán kabinet sajátképi szándékai iránt, s ha akkor, midőn az előter­jesztések semmit sem használtak, kihúzták a kardot ha­

Next