Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)

1864-09-17 / 212. szám

■ 21­.sk.­­**£íte­ diíi évi folyam. SÜRGÖNY Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, Décsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten G­y­ő­­r­­ Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Köziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. .V­­agánál h­ird­etettek : egyh­asábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majna­ Frankfurtban Molien­ OMá; Hamburg-Altenában Maasensteín és Vogler; Hamburg­ban Tib­Ulaeiin Jakab; Lipcsében Jángler ifj., Hígén és Fort uraknál. '■ ' ISu­da-Pest. »Szombat, September 17. 1864. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre...........................10 frt. Félévre . . . . . 8 frt. 50 kr. Negyedévre......................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége következő legmagasb parancs-iratokat méltóztatott kibocsátni: Fiam Uramnak, a Koronaherczegnek engedélyt adok, a neki ajándékozott porosz kir. fekete sas-re­nd elfogadására s viselésére. Schönbrunn, sept. 9-én 1864. Ferencz József s. k. Testvér Uram Lajos Victor Főh­erczeg­­nek engedélyt adok, a neki ajándékozott belga kir. Li­­pót-rend nagykeresztjének elfogadására s viselésére. Schönbrunn, sept. 9-én 1864. Ferencz József s. k. Gróf C­a­p­p­y Henrik alezredest, az 5. sz. gr. Wallmoden dzsidás-ezrednél, ezredessé nevezem ki, et az 1. sz. Jenő savoyai herczeg dragonyos-ezredbe oszt­ván be, s meghagyván hadsegédi alkalmaztatásában, Rokonom, Albrecht Főherczeg tábornagy Urnál. Bécs. sept. 9-én 1864. Ferencz József s. k. Ő cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi augustus hó 19-én 14710. szám alatt kelt kegyelmes udvari rende­lettel, özvegy Vurumpek Jánosné és gyermekei: V­urumpek Amanda­s Dezső, egri lakosok veze­téknevének „C­s­á­k­b­e­r­k­i“-re kért átváltoztatá­sát legkegyelmesebben megengedte. Kir. helytartó­i nagyméltóságának kör­irata minden megye és kerület t. ez. kormány­zójához :­­ cs. kir. Apostoli Felsége f. évi augustus hó 28-ára kelt legfelsőbb határozványával legkegyel­meseb­­ben megengedni méltóztatott, hogy Zala-, 8­o m­­o­g­y-, Baranya- s V­e­s­z­p­r­é­mmegyékben, az 1861. évi nov. hó 5-én kelt legfelsőbb határozványnyal kibo­csátott rendszabályok IV-ik czikke értelmében, a fegy­­ve­r-e 1l­­­­­k­o­l­ás oly egyének részéről, kiknél a fontorgó körülményeknél fogva attól lehet tartani, hogy vagy általuk, vagy más, harmadik személyek ál­tal büntetésre méltó cselekmények, és különösen az ezen megyékben rögtön bírósági eljárás alá eső bűn­tények véghezvitelére czélre fegyverreli visszaélések történhetnek, s a katonai bíróságok által rendes eljá­rás utján öt évig terjedhető börtönnel fenyittethessék. Ezen 1. f. határozatról oly felhívással kívántam (czim) m. kir. udvari kanczellár ur ö­nmagának f. h­ó 7-én 15810. sz. a. kelt elnöki levele alapján értesíteni, (csak a fentebbi 4 megye kormányzójához ) hogy azt hatósága területén a legkiterjedtebb mérvben közhírré tétetni szíveskedjék. (A többiekhez), hogy a mennyiben a körülmények az érintett legfelsőbb rendszabálynak hatósága területére leendő kiterjesztését is kívánatossá tennék, e részbeni javaslatát elém terjeszteni szíveskedjék. Temesi megyében kebelezett Zsebely helységben uralgó keleti marhavész miatt az ezen hely vészkörébe eső Csákova mezővárosában tartatni szokott heti és országos szarvasmarhavásárok a vész tartama ide­jére, további intézkedésig, ezennel betiltatnak. Krasznai­ megye főispáni helytartója a megyei fő­orvosi állomásra Biharmegye czimzetes fil- és rendes járási orvosát Kopp Gyula József orvostudort nevez­te ki. A földalatti forrásvizek felkeresése.­t Henoch Gusztáv bányászmérnöktől. (Folyt.*) Az erdőmivelés befolyása a földalatti vízfolyások­ra a harmadik tényező, melyet a forráskeresőnek az ásási pontok meghatározásánál nem szabad szem elöl tévesztenie. Ha a vidék magaslatai elég magasak arra, hogy az alsóbb légjáratoknak akadályul szolgáljanak, úgy azok e légjáratoknak nemcsak irányát változtatják, hanem — ha ezenkívül még erdőkkel is fedvék — azon he­lekötés által, melyet a viznek a lombozatokbeli folytonos elpárolgása előidéz, hűtő befolyást gyakorol­nak rájuk, miáltal kényszeritvék vízpáráikat részben harmat vagy eső alakjában elbocsátani. Ily módon lesz az az erdő-borította hegység a forrásképzés által vidékének áldása. Ha ellenben vala­mely magas hegy nincs fedve erdők által, úgy ez azért képes a felette elvonuló felhő vizét elvonni, de e víz a kopár sziklákon száz meg száz apró rohanó patakocs­kákat képezve foly lefelé, s a lejtők és síkságoknak nemcsak hogy nem használ, hanem pusztításokat is okoz, a­mennyiben a mezők földjét magával ragadja, vagy azokat homokkal és törmelékkel (Schutt) födi be. Ebben áll ama fontos szerep, melyet a hegyi erdőségek a rizkérdés körül viselnek. Rossmässler az ő „Flora in Winterkleide“ czímű művében igen remekül talált képét adja a hegyi erdő­ségek jelentőségének, midőn a mohoknak a természet gazdászatábani szerepéről szól : „a mily kicsinyek a mohok — úgymond ő — oly fontos ellenben hivatásuk, melynek betöltésére a magasra nyúló fatörzsek lábai­nál várakoznak. A mohok egész tartományok lakhatóságának sza­bályozói, oly nagy az ő jelentőségük! Ezen apró szép növénykék az ég és föld közötti közvetítők. Midőn az eső záporként szakad alá, mintha csak az erdőpusztítás folytán leapadt folyóvizeken akarna egyszerre segíteni: a mohok útját állják, apró csinos milliónyi levélkéik­kel feltartják az ég árját s megtörik hatalmát, úgy, hogy az csak csöppenként hatolhat át rajtok, miközben a föld kényelmesen magába szíhat belőle annyit, men­nyit szükséges, s a felesleg pedig csendesen szivárog le *) Lásd lapnak 207. számát, a méhtakaró alatt kőről köre a föld beljébe, vagy pe­dig a közel patakba.“ . . Hogy mily lényeges befolyást gyakorolnak az er­dőségek a vizképződésre, mutatja a Venezuelának Ara­­gua nevű völgyében fekvő Tacarigna tó, mely a körülé fekvő hegységek erdőinek kipusztítása, s kiterjedt ter­­mesztések folytán 200 év alatt annyira kiapadt, hogy egykori szigeteinek egy része szabadon álló dombok­ká változott. *) Ugyane tó további bizonyítékot is nyújt a fenn­forgó kérdésre nézve. Újabb időkben ugyanis a politikai harczok szá­mos éveken át tizedelték ott a szorgalmas népet, s az elveszített tért csakhamar visszafoglalt erdőségek az említett tavat ismét megtöltők vízzel, s számüzék­a ezu- s kor- és indigó-ültetvényeket, melyek e tó szárazon fek­vő szélein telepíttettek. Azon kérdés felett, hogy a nagyobb erdőpusztítá­sok csakugyan csökkentik-e az eső mennyiségét , Eu­rópában nehéz határozni, mert e tárgyban még hiány­zanak a szükséges adatok, s a természettani földirat még nem igen régóta használja az esőmérőt (embrometer). Amerikára nézve azonban Bossingoult szerint bizonyos tény, miszerint ott a nagyobb mérvben eszközölt erdő­­pusztítások az esőzés csökkenésével voltak egybe­kötve. Nekünk azonban, ha a mi csekély erdőségünket Amerika megmérhetlen területű ős­erdőivel összehason­­lítjuk, be kell vallanunk, miszerint az erdőpusztítás Né­­methonban mindinkább megszűnik csupán rém lenni, melylyel az erdejét kedvelő erdész a tűzifa után sóvár­­gókat elijeszti. Déli Francziaországban az erdőirtás az első forradalom ideje alatt oly állapotot idézett elő, melyről Blanqui, az államtudományok párisi tanára, borzasztó rajzot közöl. A hatalmas Rajnának számos nagyobb és kisebb bele­ömlő mellékfolyóitóli megrablását némelyek pusz­tán agyrémnek tekintendők. Ha azonban nem vonako­dó Humboldt szerint. Mexico, Nyugat-India, Lít-Granada s több amerikai tartományokban a szárazság folytonos, mióta ott az erdők kipusztíttatván , helyüket czukornád-ültet­vény elé foglalják el. Egyiptom s Arábia erdő nélküli vidékein hiányzik az eső. Kairó környékén évek folytán egy csepp sem esett, s csak miután Mehemet Ali beülteti a város környékét 40,000 fával, most évenként 30—40 esős napnak örvend az ottani lakosság. Hogy az erdőpusztítás mily káros befolyású egész­ségtani tekintetben is, szomorú bizonyság erre hazánk fátlan alföldé, hol a fajunk életerején rágódó váltóláz uralg ; továbbá a sárgaláz csak azóta honos Philadelphiában, mióta környékén a poshadt jéget tisztító erdők kiirtattak. I­dunk az ok és okozat közti viszonyokat tekintetbe ven­ni, s ha nem kerüli ki figyelmünket az idő hatalma , úgy a forrásvizek kereskedésében a nagy folyók vizé­nek csökkenését is el kell ismernünk. Szerencsére a Rajna forrásai legnagyobb részben az emberi beavatko­zások körén kívül esnek, mert svájczi forrásainak leg­jelentékenyebbjei jéghegyi patakok. A Duna inkább van veszélyeztetve mint a Rajna, mert majdnem csu­pán azon 55 jéghegyről nyer jégvizet, melyek az Inn folyót táplálják, s ez utóbbi pedig Passaunál, hol a Du­nába ömlik, tetemesen szélesebb mint maga a Duna. Sokkal inkább függnek az emberi beavatkozás­tól az észak felé áramló 2-ed és 3-ad rendű folyók, u. m. az Elba, Weser, Oder stb., melyek ezer és ezer fi­nom vizfonalak által vannak szoros összeköttetésben a hegyi erdőségek virulásával. Gyakran igen messze, száz meg száz hegyi zugba kell visszamennünk, hogy ezen összeköttetést, eme függő állapotot beismerjük. Ennyit e helyen az erdők befolyásáról a forrásvizekre, melyek sokkal fontosabbak, hogysem a fennebbi tárgyalás szük­ségét ne igazolnák. Legtöbben ekkorig azon véleményben voltak, hogy egyedül a növények nyújthatnak bizonyos jeleket a vízkere­sőnek az ásási pontok meghatározásánál. Ez azonban nem áll. A növények physiognomiája minden­esetre jelzője a talaj nedvesség-tartalmának, és pedig kétféle módon: nevezetesen vagy bizonyos növényfa­jok által, melyek talajuk bizonyos nedvességi fokára vannak utalva, vagy pedig általában az illető földön tenyélő növényzet diszló vagy nyomorúságos küleme, világos­ vagy sötétebb színe által; de a növények kül­sejéről e nedvesség származási módjára következtetni a legtöbb esetben mégis túlmerészség volna, mert hogy külviz (Tagwasser) , torlasztott vizek (Stauwässer) vagy forrásvizek nyújtják-e a földnek a nedvességi nö­vények tenyészésére szükséges vízmennyiséget, azt e növényeken nehéz leend felismerni. Ellenkezőleg, ha kizárólag a növények minősége és külemére támasz­kodnánk a forrás­víz keresésénél, igen gyakran a leg­nagyobb csalódást tapasztalnak. Képzeljük például, hogy a felső földrétegek 10—- 12 ölnyi mélységig homokból állanak, mely homok agyagréteg felett fekszik. Az ily réteglerakódások ama könnyűségnél fogva, melylyel a felső réteg a sebevizet felfogja, igen kedvező eredményt nyújtanak a kutatá­soknál, mert az agyagréteg közelében nagy mennyi­ségű vizre találandunk. De miután a víz a homokban könnyen és gyorsan sülyed alá, a felső homokréteg na­gyon csekély nedvességi fokot mutatand, s oly növénye­ket terem, melyek a vízkeresőt inkább visszariasztják, mint arra buzdítanák, hogy ily helyen ásasson. Ellen­kezőleg gyakran fordul elő, hogy a felső földréteg víz­hatlan agyagrétegből áll. A sebevizek tehát ezen agyag­réteg medenc­éiben összegyűlnek, s miután nem sü­­lyedhetnek alá, a föld felületén oly nedvességet idéz­nek elő, mely tömérdek nedvességi növényt terme­lendő igy tehát ismét hamisan következtetnénk, ha magunkat a növényzet által hagynék tájékoztatni, s ily helyen ásatáshoz fognánk. (P. N.) (Vége köv.) nemhivatalos rész. Erdélyi ügyek. S. Nagy-Szeben, sept. 13. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a brassói kerü­let felső járásának (Bárczaság) utolsó uj választásánál megválasztott követe Conrad Móricz létévé az es­küt. A lugosi g. e. püspök Dobra, ki ekkorig szabadságolva volt, a mai ülésben szintén megjelent. Ezután felolvastatok egy­­ bért és társai által tett interpellate, egy új vasúthálózat tervét illetőleg az austriai monarchia számára. Ez következőleg szól :­­A nem rég a cs. k. udv. s államnyomdában meg­jelent, a kereskedelmi s földmivelési ministerium meg­bízásából szerkesztett emlékiratban az austriai monarchia vasúthálózatának tervezetére vonatkozólag azon vona­lak vannak meghatározva, melyek a föntemlített minis­térium nézete szerint, mint a legfontosabbak és legsür­­getősebbek, legelőbb léptetendők életbe, s ha ez más­ként el nem érhető, az államigazgatás részérőli anyagi támogatás segélyével a legközelebbi két,legfölebb három év alatt létesítendő, ellenben a fönnterintett tervezetben tovább jelölt vonalaknak kamatbiztosítás, vagy más anyagi támogatás az államigazgatás részéről nem fog en­gedélyeztetni, mindaddig,míg az első kategóriába sorozott vonalak építése foganatba nem vétetik, vagy legalább végleg meg nem állapittatik.­­ Minthogy immár a szóban forgó tervezet, mely ellentétben az erdélyi or­­szággyűlés világosan kifejezett nézetével nem az a­l- v i­n­c z - b r­a­s­s­ó - b­o­d­z­a­i, hanem az alvincz­­vöröstoronyi vonalat jelöli a legfontosabb és legsürgetőbbnek, semmiesetre sem tekintethetik defini­­tívumnak, miután az, mint az érintett emlékirat elősza­vában mondva van, az erre nézve meghívandó szakfér­fiak és testületek vizsgálata , véleményezésének lesz alávetendő; minthogy továbbá a k. kormányszék teljes joggal számíttath­atik azon testületek közé, melyek erre vonatkozó véleményt adni hivatvák: ennélfogva alulir­­tak szabadságot vesznek maguknak a k. kormányszék elnöke e exeellentiájához azon kérdést intézni : váljon az austriai monarchia új vasúthálózatának terve a k. kormányszéknek vizsgálat s véleményadás végett már elöterjesztetett-e?“—Elnök kijelenti,hogy ezen interpel­­latiót a m­. k. kormányszék elnökéhez juttatandja, s az annak idején adandó választ az országgyűléssel közlendi. —Erre a napirendre, az úrbéri előterjesztvény fölötti vita folytatására történik áttérés, mely a mai ülésben be is fe­­jeztetik.Mindenekelőtt Vajdának tegnapi jelentésünk­ben említett indítványa fölött kellett volna a szavazás­nak végbemenni; indítványozó azonban azt hosszabb indokolás után s azon meggyőződésben, hogy az a ház­ban viszhangra nem talált, visszavonta. Elnök ezután Gaetaninak hason­lag a tegnapi ülésben tett indít­ványát, melynélfogva a megváltási bizottmányok jutal­mazása, valamint a megváltási ügylet többi költségei is a­­zöldteh­erm­entesítési alapból lennének fizetendők, hozza a tárgyalás alá. Ezen indítvány ellen nyilatkoznak Ple­k­­er és K. Salinen, minthogy azon­­alapnak nagyobb megterhelését, mely az adópótlékok szaporodása által előidéztetnék, nem tartják megengedhetőnek. Ellenben pártolja azt S­c­hm­id­t gr., nehogy a curialistákra, kik úgyis saját eszközeikből kénytelenek magukat megvál­tani, még a megváltási ügylet költségei is rovattas­­sanak. Muresianu amü­l,hogy ezen indítvány, me­lyet egész lelkéből s teljes meggyőződéséből támogat, a centrumban is oly fontos pártoló szóra talált. A kor­mányképviselő kénytelen az indítvány ellen elvből nyi­latkozni, minthogy 1856-ból létezik egy érvényes ren­delet, mely szerint a földtehermentesítési alapot csak az úrbéri kárpótlások czéljából szabad igénybe venni; ha tehát az országgyűlés ez irányban határozatot akar hoz­ni, akkor kezdeményezéshez is kell nyúlnia egy törvény­re nézve, mely által a jelölt czélra egy alap alkottassák. Schnell tudósító is több oknál fogva az indítvány el­len nyilatkozik, az mindamellett a szavazásnál hatá­rozattá emeltetik s a törvényjavaslatba beiktattatik. — A 23. §-ra nézve, melynélfogva oly hátralékos szolgálmá­­nyok, melyek e törvény kihirdetése napjától számítva 3 évnél tovább nem teljesítvék, megszűnteknek tekin­tendők, hosszabb vita fejlődik ki, melynek folyama alatt 6 változtatási indítvány létezik.­­ Egyet kivéve mindannyinak az a czélja, hogy a jogosított nem telje­sített hátralékaiban se rövidittessék meg, mig a bizott­mány a fölebbi határozmányt kedvezményül a kötele­zettek részére s a megváltást ügylet könnyítése érde­kében vette fel a tervezetbe. Legelőször S t­e­r­k­a S­u­ Z­u­t­z tett indítványt, hogy ezen szakasz, mely a kor­mányt előterjesztvényben sincs, elhagyassák. Thie­mann, a bizottmány elnöke, megegyez ezen indítvány­­nyal, minthogy a bizottmány, midőn ezen határozmányt a háznak ajánlotta, egészen más álláspontot foglalt el, mint a jelenlegi. A bizottmány t. i. azon nézetből indult ki, hogy a földesurak és curialisták közti viszony nyil­vános s ezért a megváltási ügylet vezetését is a földte­hermentesitési orsz. bizottmányra akará ruházni. A ház eddigi határozatai által azonban ezen álláspont nem nyert tetszést, sőt a jogosítottak és kötelezettek közti viszonyt tökéletesen magánjoginak tekintik. Nincs tehát semmi további ok, miért kelljen oly viszonyokba, melyek a magánjog körébe tartoznak, beavatkozni, s ezért ő is ama szakasz elhagyása, mellett van. M­a­g­a e szakaszt oda módosítandónak véli, hogy a hátralékok mint a megváltási tőke kamatai tekintendők s szintén 40 rész­letben törlesztendők. Fekete a hátralékos szolgál­­mányokat csak akkor kívánja megszűnteknek tekin­tetni, ha törvényesen nem követeltettek. P­o­p­o­v­i­c­s ezen pótlékot indítványozza. ..mennyiben az ált. polg. törvénykönyv idevonatkozó elévülési föltételei beáll­tak.“ Végül a §-os B a 1­o­m i­r­­­egy módosítványá­­val, mely a Moga, Fekete és Popovics által tett indít­ványokat egybefoglalja, csekély többséggel elfogadta­tott, míg a tagok nagy része a szakasz elhagyása mel­lett szavazott. A 24-ik zárszakasz, melynélfogva a tör­vény haladék nélkül hatályba lép, vita nélkül elfogad­tatott, s ezzel az el­haladt idő miatt az ülés bezáratott, az elnök jelentvén, hogy a kir. tanácsi előterjesztvény a legközelebbi ülésben fog tárgyalás alá kerülni. Hitel­intézetek és takarékpénztárak. Nincsenek c­áfolhatlanabb igazságok és sarkel­vek, mint melyek a számtanon alapulnak ; de oly bo­nyolódott számviszonyok is vannak, melyekben ha a tévedést észre nem vesszük, igen eltérünk az igazságtól, s makacsul ragaszkodunk tévutunkhoz, mert hiszen itt is csak azt tartjuk szemünk előtt,­ hogy nincs c­áfol­hatlanabb igazság mint a számtani. Czélszerű s minő módon, minő körülmények közt, és hány kamatra czélszerű kölcsön­pénzt venni fel? E kérdés megoldása bár­mily egyszerűnek látszik, any­­nyira nehéz, hogy sok jó család csupán azért megy egy lassú sülyedésnek elé, mert ezt nem tudta megoldani. Mint az államoknál, úgy az egyes családoknál is vannak örökös kölcsönök, van törlesztési, van visszafi­zetési modor, s igen jó és helyes lehet mindez az álla­mok pénzügyeire nézve, míg viszont igen ártalmas lehet a családokéra. Mi haszna van annak, ki 100,000 forint értékű birtokára 100,000 forint kölcsönt vett fel, bár ezen köl­csön örökös és csupán .,,-társas, ha egyszer a befekte­tett kölcsön által csupán is csak ezen 1100 kamatot képes kibányászni ?! Jó, ha fáradság, idő és erő­ veszteségeit is kibírta önmagának fizetni, mert ha ezt nem teheti, jobb lett volna hasznosabb munka után látnia! Mi haszna van­­annak, ki hasonló helyzetben évenként 1000 forintot törleszt ugyan az ő adósságából egyik kezével, míg a másikkal ugyanezen 1000 frtot ismét visszaveszi a törlesztési, pénztárból. Adóssága 100 év alatt sem leend letörlesztve, csak az egyéniségek vagy intézetek neve változik, kik s melyek a kölcsönt adták vagy visszaadták. Mi haszna van annak, ki hasonló helyzetben éven­­kint csakugyan törleszt 1000 forintot az ő százezernyi adósságából? Az, hogy 100 év alatt törleszti minden adósságát. Igen is, de ha ő a­helyett, hogy kifizet éven­­kint 1000 forintot, e sommát megtartja és kamatoztatja, szintén csak a„„­tóliasan is. Ő a százezren felül minden évben több-több pénz felett rendelkezhetik, s igy a 100,000 Ttot 37 év alatt letörj­esz­theti.­­ Vagyis 100 év alatt sokkal több pénzt adott ki, mint mennyit fel­vett, s több ideig volt adós is, mint kellett volna. Ezen egyszerű igazságok azonban oly igen bebo­­nyolódnak a mesterséges számi­o­ás által, hogy téve­­lyeiket (circulus vitiosus) gyakran épen a nagy szám­tudósok nem látják , úgy annyira, hogy nagyon meg­gyűlne bajunk, ha velük ezek fölött vitatkozásba erednénk. Az említett esetekben pedig határozott kamat és biztos jövedelem van feltételezve. Ámde bármily biztos is valamely földbirtok 10—20 év alatti átlagos jövedelme, igenis bizonytalan annak évenkénti jöve­delme, mert ez aránytalanul oszlik meg az évek közt, melynél fogva véletlen szükségek állnak elő, s nem egyszer nagy áldozatokat kívánnak, melyekre a köl­csönadók semmi tekintettel sincsenek. Mindenféle hitelintézeteknek alapelve önlétének s gyarapodásának biztosítása,­ semmi figyelemmel nem lévén arra: vájjon mi s mennyi hasznát fogja venni az ő pénzének a kölcsönvevő. Ezt megítélni és létesíteni a kölcsönvevő dolga. Azon pénznek tehát, mely kölcsön adatik s vétetik, kétféleképen kell ka­mat­o­z­n­i­a, t. i. I-er) a kölcsönadó, 2) a k­ö­r- Napi újdonságok. * A „G. C.“ szerint állam minister ur ő excja f. hó 15-kén reggel Zsehlből Bécsbe visszaérke­zett é s osztályfőnök d. H­o­c­k­e excja 13-kán utazott vissza Bécsből Prágába. * A pesti ág. h­itv. egyház uj gymnasiumi épületének f. hó 15 -én délelőtt történt fölavatási ünnepélye részleteit a „M. 8.“ így írja le : Az ünnepély a díszes nagy teremben tartatott, hol 9 órakor a gymn. tanuló ifjúságon s az egyházi elöljá­róságon kívül számosan gyűltek egybe az egyház tag­jai ; a nők nagyobb része a karzaton foglalt helyet. Rö­vid ének elzengése után Láng Mihály esperes lépett a szószékre s intőleg szólott az ifjúsághoz ez ünnep je­lentősségéről. Ezután fölolvastatott a magyar s német nyelven szerkesztett s az egyház számos tagjai által aláirott okmány, mely a pesti ág. hitv. egyház s e gym­nasium létrejöttének történetét adja elő röviden. Erre az okmányt üvegbe zárva betették a zárkőbe, mire Székács József superintendens könyörgött a minden­ható áldásáért, hálát adván egyúttal, hogy ezen egyhá­zat ily erőre jutni engedte. Miután a zárkövet beszen­­telte, betolták azt üregébe s befalazták , mely mun­kánál az egyház elöljárói forgatták a vakolót és kala­pácsot. Most Fabinyi Tódor egyházi felügyelő emelt szót, köszönetét mondván mindazoknak, kiknek köz­reműködése, buzgósága által lehetővé tett, hogy ez épü­let fölemelkedjék; egyúttal buzditó szavakat intézett az ifjúsághoz s az épületet átadván rendeltetésének, az iskolai élet mozzanatainak sorát ez uj helyen azzal nyi­totta meg, hogy bemutatta az uj tanárokat, névszerint Bakó Samut, a 3-ik elemi osztály tanítóját, azután Bierbrunner helybeli német segédlelkészt és D­­­e­­­z­e Sándort, mint a gymnasiumban alkalmazott új segédtanárokat. Végül Batizfalvi István gymn­­igaz­gató buzdító beszédben fejtette ki a tanulóságnak, mit vár az egyház és a haza a magyar protestáns ifjaktól,­­ tanulók énekkara fejezte be az egyszerű ünnepélyt.

Next