Sürgöny, 1864. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)
1864-09-17 / 212. szám
■ 21.sk.**£íte diíi évi folyam. SÜRGÖNY Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, Décsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győr Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Köziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. .Vagánál hirdetettek : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majna Frankfurtban Molien OMá; Hamburg-Altenában Maasensteín és Vogler; Hamburgban TibUlaeiin Jakab; Lipcsében Jángler ifj., Hígén és Fort uraknál. '■ ' ISuda-Pest. »Szombat, September 17. 1864. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Félévre...........................10 frt. Félévre . . . . . 8 frt. 50 kr. Negyedévre......................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 „ HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége következő legmagasb parancs-iratokat méltóztatott kibocsátni: Fiam Uramnak, a Koronaherczegnek engedélyt adok, a neki ajándékozott porosz kir. fekete sas-rend elfogadására s viselésére. Schönbrunn, sept. 9-én 1864. Ferencz József s. k. Testvér Uram Lajos Victor Főherczegnek engedélyt adok, a neki ajándékozott belga kir. Lipót-rend nagykeresztjének elfogadására s viselésére. Schönbrunn, sept. 9-én 1864. Ferencz József s. k. Gróf Cappy Henrik alezredest, az 5. sz. gr. Wallmoden dzsidás-ezrednél, ezredessé nevezem ki, et az 1. sz. Jenő savoyai herczeg dragonyos-ezredbe osztván be, s meghagyván hadsegédi alkalmaztatásában, Rokonom, Albrecht Főherczeg tábornagy Urnál. Bécs. sept. 9-én 1864. Ferencz József s. k. Ő cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi augustus hó 19-én 14710. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelettel, özvegy Vurumpek Jánosné és gyermekei: Vurumpek Amandas Dezső, egri lakosok vezetéknevének „Csákberki“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Kir. helytartói nagyméltóságának körirata minden megye és kerület t. ez. kormányzójához : cs. kir. Apostoli Felsége f. évi augustus hó 28-ára kelt legfelsőbb határozványával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Zala-, 8o mogy-, Baranya- s Veszprémmegyékben, az 1861. évi nov. hó 5-én kelt legfelsőbb határozványnyal kibocsátott rendszabályok IV-ik czikke értelmében, a fegyver-e 1lkolás oly egyének részéről, kiknél a fontorgó körülményeknél fogva attól lehet tartani, hogy vagy általuk, vagy más, harmadik személyek által büntetésre méltó cselekmények, és különösen az ezen megyékben rögtön bírósági eljárás alá eső bűntények véghezvitelére czélre fegyverreli visszaélések történhetnek, s a katonai bíróságok által rendes eljárás utján öt évig terjedhető börtönnel fenyittethessék. Ezen 1. f. határozatról oly felhívással kívántam (czim) m. kir. udvari kanczellár ur önmagának f. hó 7-én 15810. sz. a. kelt elnöki levele alapján értesíteni, (csak a fentebbi 4 megye kormányzójához ) hogy azt hatósága területén a legkiterjedtebb mérvben közhírré tétetni szíveskedjék. (A többiekhez), hogy a mennyiben a körülmények az érintett legfelsőbb rendszabálynak hatósága területére leendő kiterjesztését is kívánatossá tennék, e részbeni javaslatát elém terjeszteni szíveskedjék. Temesi megyében kebelezett Zsebely helységben uralgó keleti marhavész miatt az ezen hely vészkörébe eső Csákova mezővárosában tartatni szokott heti és országos szarvasmarhavásárok a vész tartama idejére, további intézkedésig, ezennel betiltatnak. Krasznai megye főispáni helytartója a megyei főorvosi állomásra Biharmegye czimzetes fil- és rendes járási orvosát Kopp Gyula József orvostudort nevezte ki. A földalatti forrásvizek felkeresése.t Henoch Gusztáv bányászmérnöktől. (Folyt.*) Az erdőmivelés befolyása a földalatti vízfolyásokra a harmadik tényező, melyet a forráskeresőnek az ásási pontok meghatározásánál nem szabad szem elöl tévesztenie. Ha a vidék magaslatai elég magasak arra, hogy az alsóbb légjáratoknak akadályul szolgáljanak, úgy azok e légjáratoknak nemcsak irányát változtatják, hanem — ha ezenkívül még erdőkkel is fedvék — azon helekötés által, melyet a viznek a lombozatokbeli folytonos elpárolgása előidéz, hűtő befolyást gyakorolnak rájuk, miáltal kényszeritvék vízpáráikat részben harmat vagy eső alakjában elbocsátani. Ily módon lesz az az erdő-borította hegység a forrásképzés által vidékének áldása. Ha ellenben valamely magas hegy nincs fedve erdők által, úgy ez azért képes a felette elvonuló felhő vizét elvonni, de e víz a kopár sziklákon száz meg száz apró rohanó patakocskákat képezve foly lefelé, s a lejtők és síkságoknak nemcsak hogy nem használ, hanem pusztításokat is okoz, amennyiben a mezők földjét magával ragadja, vagy azokat homokkal és törmelékkel (Schutt) födi be. Ebben áll ama fontos szerep, melyet a hegyi erdőségek a rizkérdés körül viselnek. Rossmässler az ő „Flora in Winterkleide“ czímű művében igen remekül talált képét adja a hegyi erdőségek jelentőségének, midőn a mohoknak a természet gazdászatábani szerepéről szól : „a mily kicsinyek a mohok — úgymond ő — oly fontos ellenben hivatásuk, melynek betöltésére a magasra nyúló fatörzsek lábainál várakoznak. A mohok egész tartományok lakhatóságának szabályozói, oly nagy az ő jelentőségük! Ezen apró szép növénykék az ég és föld közötti közvetítők. Midőn az eső záporként szakad alá, mintha csak az erdőpusztítás folytán leapadt folyóvizeken akarna egyszerre segíteni: a mohok útját állják, apró csinos milliónyi levélkéikkel feltartják az ég árját s megtörik hatalmát, úgy, hogy az csak csöppenként hatolhat át rajtok, miközben a föld kényelmesen magába szíhat belőle annyit, mennyit szükséges, s a felesleg pedig csendesen szivárog le *) Lásd lapnak 207. számát, a méhtakaró alatt kőről köre a föld beljébe, vagy pedig a közel patakba.“ . . Hogy mily lényeges befolyást gyakorolnak az erdőségek a vizképződésre, mutatja a Venezuelának Aragua nevű völgyében fekvő Tacarigna tó, mely a körülé fekvő hegységek erdőinek kipusztítása, s kiterjedt termesztések folytán 200 év alatt annyira kiapadt, hogy egykori szigeteinek egy része szabadon álló dombokká változott. *) Ugyane tó további bizonyítékot is nyújt a fennforgó kérdésre nézve. Újabb időkben ugyanis a politikai harczok számos éveken át tizedelték ott a szorgalmas népet, s az elveszített tért csakhamar visszafoglalt erdőségek az említett tavat ismét megtöltők vízzel, s számüzéka ezu- s kor- és indigó-ültetvényeket, melyek e tó szárazon fekvő szélein telepíttettek. Azon kérdés felett, hogy a nagyobb erdőpusztítások csakugyan csökkentik-e az eső mennyiségét , Európában nehéz határozni, mert e tárgyban még hiányzanak a szükséges adatok, s a természettani földirat még nem igen régóta használja az esőmérőt (embrometer). Amerikára nézve azonban Bossingoult szerint bizonyos tény, miszerint ott a nagyobb mérvben eszközölt erdőpusztítások az esőzés csökkenésével voltak egybekötve. Nekünk azonban, ha a mi csekély erdőségünket Amerika megmérhetlen területű őserdőivel összehasonlítjuk, be kell vallanunk, miszerint az erdőpusztítás Némethonban mindinkább megszűnik csupán rém lenni, melylyel az erdejét kedvelő erdész a tűzifa után sóvárgókat elijeszti. Déli Francziaországban az erdőirtás az első forradalom ideje alatt oly állapotot idézett elő, melyről Blanqui, az államtudományok párisi tanára, borzasztó rajzot közöl. A hatalmas Rajnának számos nagyobb és kisebb beleömlő mellékfolyóitóli megrablását némelyek pusztán agyrémnek tekintendők. Ha azonban nem vonakodó Humboldt szerint. Mexico, Nyugat-India, Lít-Granada s több amerikai tartományokban a szárazság folytonos, mióta ott az erdők kipusztíttatván , helyüket czukornád-ültetvény elé foglalják el. Egyiptom s Arábia erdő nélküli vidékein hiányzik az eső. Kairó környékén évek folytán egy csepp sem esett, s csak miután Mehemet Ali beülteti a város környékét 40,000 fával, most évenként 30—40 esős napnak örvend az ottani lakosság. Hogy az erdőpusztítás mily káros befolyású egészségtani tekintetben is, szomorú bizonyság erre hazánk fátlan alföldé, hol a fajunk életerején rágódó váltóláz uralg ; továbbá a sárgaláz csak azóta honos Philadelphiában, mióta környékén a poshadt jéget tisztító erdők kiirtattak. Idunk az ok és okozat közti viszonyokat tekintetbe venni, s ha nem kerüli ki figyelmünket az idő hatalma , úgy a forrásvizek kereskedésében a nagy folyók vizének csökkenését is el kell ismernünk. Szerencsére a Rajna forrásai legnagyobb részben az emberi beavatkozások körén kívül esnek, mert svájczi forrásainak legjelentékenyebbjei jéghegyi patakok. A Duna inkább van veszélyeztetve mint a Rajna, mert majdnem csupán azon 55 jéghegyről nyer jégvizet, melyek az Inn folyót táplálják, s ez utóbbi pedig Passaunál, hol a Dunába ömlik, tetemesen szélesebb mint maga a Duna. Sokkal inkább függnek az emberi beavatkozástól az észak felé áramló 2-ed és 3-ad rendű folyók, u. m. az Elba, Weser, Oder stb., melyek ezer és ezer finom vizfonalak által vannak szoros összeköttetésben a hegyi erdőségek virulásával. Gyakran igen messze, száz meg száz hegyi zugba kell visszamennünk, hogy ezen összeköttetést, eme függő állapotot beismerjük. Ennyit e helyen az erdők befolyásáról a forrásvizekre, melyek sokkal fontosabbak, hogysem a fennebbi tárgyalás szükségét ne igazolnák. Legtöbben ekkorig azon véleményben voltak, hogy egyedül a növények nyújthatnak bizonyos jeleket a vízkeresőnek az ásási pontok meghatározásánál. Ez azonban nem áll. A növények physiognomiája mindenesetre jelzője a talaj nedvesség-tartalmának, és pedig kétféle módon: nevezetesen vagy bizonyos növényfajok által, melyek talajuk bizonyos nedvességi fokára vannak utalva, vagy pedig általában az illető földön tenyélő növényzet diszló vagy nyomorúságos küleme, világos vagy sötétebb színe által; de a növények külsejéről e nedvesség származási módjára következtetni a legtöbb esetben mégis túlmerészség volna, mert hogy külviz (Tagwasser) , torlasztott vizek (Stauwässer) vagy forrásvizek nyújtják-e a földnek a nedvességi növények tenyészésére szükséges vízmennyiséget, azt e növényeken nehéz leend felismerni. Ellenkezőleg, ha kizárólag a növények minősége és külemére támaszkodnánk a forrásvíz keresésénél, igen gyakran a legnagyobb csalódást tapasztalnak. Képzeljük például, hogy a felső földrétegek 10—- 12 ölnyi mélységig homokból állanak, mely homok agyagréteg felett fekszik. Az ily réteglerakódások ama könnyűségnél fogva, melylyel a felső réteg a sebevizet felfogja, igen kedvező eredményt nyújtanak a kutatásoknál, mert az agyagréteg közelében nagy mennyiségű vizre találandunk. De miután a víz a homokban könnyen és gyorsan sülyed alá, a felső homokréteg nagyon csekély nedvességi fokot mutatand, s oly növényeket terem, melyek a vízkeresőt inkább visszariasztják, mint arra buzdítanák, hogy ily helyen ásasson. Ellenkezőleg gyakran fordul elő, hogy a felső földréteg vízhatlan agyagrétegből áll. A sebevizek tehát ezen agyagréteg medencéiben összegyűlnek, s miután nem sülyedhetnek alá, a föld felületén oly nedvességet idéznek elő, mely tömérdek nedvességi növényt termelendő igy tehát ismét hamisan következtetnénk, ha magunkat a növényzet által hagynék tájékoztatni, s ily helyen ásatáshoz fognánk. (P. N.) (Vége köv.) nemhivatalos rész. Erdélyi ügyek. S. Nagy-Szeben, sept. 13. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a brassói kerület felső járásának (Bárczaság) utolsó uj választásánál megválasztott követe Conrad Móricz létévé az esküt. A lugosi g. e. püspök Dobra, ki ekkorig szabadságolva volt, a mai ülésben szintén megjelent. Ezután felolvastatok egy bért és társai által tett interpellate, egy új vasúthálózat tervét illetőleg az austriai monarchia számára. Ez következőleg szól :A nem rég a cs. k. udv. s államnyomdában megjelent, a kereskedelmi s földmivelési ministerium megbízásából szerkesztett emlékiratban az austriai monarchia vasúthálózatának tervezetére vonatkozólag azon vonalak vannak meghatározva, melyek a föntemlített ministérium nézete szerint, mint a legfontosabbak és legsürgetősebbek, legelőbb léptetendők életbe, s ha ez másként el nem érhető, az államigazgatás részérőli anyagi támogatás segélyével a legközelebbi két,legfölebb három év alatt létesítendő, ellenben a fönnterintett tervezetben tovább jelölt vonalaknak kamatbiztosítás, vagy más anyagi támogatás az államigazgatás részéről nem fog engedélyeztetni, mindaddig,míg az első kategóriába sorozott vonalak építése foganatba nem vétetik, vagy legalább végleg meg nem állapittatik. Minthogy immár a szóban forgó tervezet, mely ellentétben az erdélyi országgyűlés világosan kifejezett nézetével nem az al- v inc z - b rassó - bodzai, hanem az alvinczvöröstoronyi vonalat jelöli a legfontosabb és legsürgetőbbnek, semmiesetre sem tekintethetik definitívumnak, miután az, mint az érintett emlékirat előszavában mondva van, az erre nézve meghívandó szakférfiak és testületek vizsgálata , véleményezésének lesz alávetendő; minthogy továbbá a k. kormányszék teljes joggal számíttathatik azon testületek közé, melyek erre vonatkozó véleményt adni hivatvák: ennélfogva alulirtak szabadságot vesznek maguknak a k. kormányszék elnöke e exeellentiájához azon kérdést intézni : váljon az austriai monarchia új vasúthálózatának terve a k. kormányszéknek vizsgálat s véleményadás végett már elöterjesztetett-e?“—Elnök kijelenti,hogy ezen interpellatiót a m. k. kormányszék elnökéhez juttatandja, s az annak idején adandó választ az országgyűléssel közlendi. —Erre a napirendre, az úrbéri előterjesztvény fölötti vita folytatására történik áttérés, mely a mai ülésben be is fejeztetik.Mindenekelőtt Vajdának tegnapi jelentésünkben említett indítványa fölött kellett volna a szavazásnak végbemenni; indítványozó azonban azt hosszabb indokolás után s azon meggyőződésben, hogy az a házban viszhangra nem talált, visszavonta. Elnök ezután Gaetaninak hasonlag a tegnapi ülésben tett indítványát, melynélfogva a megváltási bizottmányok jutalmazása, valamint a megváltási ügylet többi költségei is azöldtehermentesítési alapból lennének fizetendők, hozza a tárgyalás alá. Ezen indítvány ellen nyilatkoznak Pleker és K. Salinen, minthogy azonalapnak nagyobb megterhelését, mely az adópótlékok szaporodása által előidéztetnék, nem tartják megengedhetőnek. Ellenben pártolja azt Schmidt gr., nehogy a curialistákra, kik úgyis saját eszközeikből kénytelenek magukat megváltani, még a megváltási ügylet költségei is rovattassanak. Muresianu amül,hogy ezen indítvány, melyet egész lelkéből s teljes meggyőződéséből támogat, a centrumban is oly fontos pártoló szóra talált. A kormányképviselő kénytelen az indítvány ellen elvből nyilatkozni, minthogy 1856-ból létezik egy érvényes rendelet, mely szerint a földtehermentesítési alapot csak az úrbéri kárpótlások czéljából szabad igénybe venni; ha tehát az országgyűlés ez irányban határozatot akar hozni, akkor kezdeményezéshez is kell nyúlnia egy törvényre nézve, mely által a jelölt czélra egy alap alkottassák. Schnell tudósító is több oknál fogva az indítvány ellen nyilatkozik, az mindamellett a szavazásnál határozattá emeltetik s a törvényjavaslatba beiktattatik. — A 23. §-ra nézve, melynélfogva oly hátralékos szolgálmányok, melyek e törvény kihirdetése napjától számítva 3 évnél tovább nem teljesítvék, megszűnteknek tekintendők, hosszabb vita fejlődik ki, melynek folyama alatt 6 változtatási indítvány létezik. Egyet kivéve mindannyinak az a czélja, hogy a jogosított nem teljesített hátralékaiban se rövidittessék meg, mig a bizottmány a fölebbi határozmányt kedvezményül a kötelezettek részére s a megváltást ügylet könnyítése érdekében vette fel a tervezetbe. Legelőször S terka Su Zutz tett indítványt, hogy ezen szakasz, mely a kormányt előterjesztvényben sincs, elhagyassák. Thiemann, a bizottmány elnöke, megegyez ezen indítványnyal, minthogy a bizottmány, midőn ezen határozmányt a háznak ajánlotta, egészen más álláspontot foglalt el, mint a jelenlegi. A bizottmány t. i. azon nézetből indult ki, hogy a földesurak és curialisták közti viszony nyilvános s ezért a megváltási ügylet vezetését is a földtehermentesitési orsz. bizottmányra akará ruházni. A ház eddigi határozatai által azonban ezen álláspont nem nyert tetszést, sőt a jogosítottak és kötelezettek közti viszonyt tökéletesen magánjoginak tekintik. Nincs tehát semmi további ok, miért kelljen oly viszonyokba, melyek a magánjog körébe tartoznak, beavatkozni, s ezért ő is ama szakasz elhagyása, mellett van. Maga e szakaszt oda módosítandónak véli, hogy a hátralékok mint a megváltási tőke kamatai tekintendők s szintén 40 részletben törlesztendők. Fekete a hátralékos szolgálmányokat csak akkor kívánja megszűnteknek tekintetni, ha törvényesen nem követeltettek. Popovics ezen pótlékot indítványozza. ..mennyiben az ált. polg. törvénykönyv idevonatkozó elévülési föltételei beálltak.“ Végül a §-os B a 1om iregy módosítványával, mely a Moga, Fekete és Popovics által tett indítványokat egybefoglalja, csekély többséggel elfogadtatott, míg a tagok nagy része a szakasz elhagyása mellett szavazott. A 24-ik zárszakasz, melynélfogva a törvény haladék nélkül hatályba lép, vita nélkül elfogadtatott, s ezzel az elhaladt idő miatt az ülés bezáratott, az elnök jelentvén, hogy a kir. tanácsi előterjesztvény a legközelebbi ülésben fog tárgyalás alá kerülni. Hitelintézetek és takarékpénztárak. Nincsenek cáfolhatlanabb igazságok és sarkelvek, mint melyek a számtanon alapulnak ; de oly bonyolódott számviszonyok is vannak, melyekben ha a tévedést észre nem vesszük, igen eltérünk az igazságtól, s makacsul ragaszkodunk tévutunkhoz, mert hiszen itt is csak azt tartjuk szemünk előtt, hogy nincs cáfolhatlanabb igazság mint a számtani. Czélszerű s minő módon, minő körülmények közt, és hány kamatra czélszerű kölcsönpénzt venni fel? E kérdés megoldása bármily egyszerűnek látszik, anynyira nehéz, hogy sok jó család csupán azért megy egy lassú sülyedésnek elé, mert ezt nem tudta megoldani. Mint az államoknál, úgy az egyes családoknál is vannak örökös kölcsönök, van törlesztési, van visszafizetési modor, s igen jó és helyes lehet mindez az államok pénzügyeire nézve, míg viszont igen ártalmas lehet a családokéra. Mi haszna van annak, ki 100,000 forint értékű birtokára 100,000 forint kölcsönt vett fel, bár ezen kölcsön örökös és csupán .,,-társas, ha egyszer a befektetett kölcsön által csupán is csak ezen 1100 kamatot képes kibányászni ?! Jó, ha fáradság, idő és erő veszteségeit is kibírta önmagának fizetni, mert ha ezt nem teheti, jobb lett volna hasznosabb munka után látnia! Mi haszna vanannak, ki hasonló helyzetben évenként 1000 forintot törleszt ugyan az ő adósságából egyik kezével, míg a másikkal ugyanezen 1000 frtot ismét visszaveszi a törlesztési, pénztárból. Adóssága 100 év alatt sem leend letörlesztve, csak az egyéniségek vagy intézetek neve változik, kik s melyek a kölcsönt adták vagy visszaadták. Mi haszna van annak, ki hasonló helyzetben évenkint csakugyan törleszt 1000 forintot az ő százezernyi adósságából? Az, hogy 100 év alatt törleszti minden adósságát. Igen is, de ha ő ahelyett, hogy kifizet évenkint 1000 forintot, e sommát megtartja és kamatoztatja, szintén csak a„„tóliasan is. Ő a százezren felül minden évben több-több pénz felett rendelkezhetik, s igy a 100,000 Ttot 37 év alatt letörjesztheti. Vagyis 100 év alatt sokkal több pénzt adott ki, mint mennyit felvett, s több ideig volt adós is, mint kellett volna. Ezen egyszerű igazságok azonban oly igen bebonyolódnak a mesterséges számioás által, hogy tévelyeiket (circulus vitiosus) gyakran épen a nagy számtudósok nem látják , úgy annyira, hogy nagyon meggyűlne bajunk, ha velük ezek fölött vitatkozásba erednénk. Az említett esetekben pedig határozott kamat és biztos jövedelem van feltételezve. Ámde bármily biztos is valamely földbirtok 10—20 év alatti átlagos jövedelme, igenis bizonytalan annak évenkénti jövedelme, mert ez aránytalanul oszlik meg az évek közt, melynél fogva véletlen szükségek állnak elő, s nem egyszer nagy áldozatokat kívánnak, melyekre a kölcsönadók semmi tekintettel sincsenek. Mindenféle hitelintézeteknek alapelve önlétének s gyarapodásának biztosítása, semmi figyelemmel nem lévén arra: vájjon mi s mennyi hasznát fogja venni az ő pénzének a kölcsönvevő. Ezt megítélni és létesíteni a kölcsönvevő dolga. Azon pénznek tehát, mely kölcsön adatik s vétetik, kétféleképen kell kamatoznia, t. i. I-er) a kölcsönadó, 2) a kör- Napi újdonságok. * A „G. C.“ szerint állam minister ur ő excja f. hó 15-kén reggel Zsehlből Bécsbe visszaérkezett é s osztályfőnök d. Hocke excja 13-kán utazott vissza Bécsből Prágába. * A pesti ág. hitv. egyház uj gymnasiumi épületének f. hó 15 -én délelőtt történt fölavatási ünnepélye részleteit a „M. 8.“ így írja le : Az ünnepély a díszes nagy teremben tartatott, hol 9 órakor a gymn. tanuló ifjúságon s az egyházi elöljáróságon kívül számosan gyűltek egybe az egyház tagjai ; a nők nagyobb része a karzaton foglalt helyet. Rövid ének elzengése után Láng Mihály esperes lépett a szószékre s intőleg szólott az ifjúsághoz ez ünnep jelentősségéről. Ezután fölolvastatott a magyar s német nyelven szerkesztett s az egyház számos tagjai által aláirott okmány, mely a pesti ág. hitv. egyház s e gymnasium létrejöttének történetét adja elő röviden. Erre az okmányt üvegbe zárva betették a zárkőbe, mire Székács József superintendens könyörgött a mindenható áldásáért, hálát adván egyúttal, hogy ezen egyházat ily erőre jutni engedte. Miután a zárkövet beszentelte, betolták azt üregébe s befalazták , mely munkánál az egyház elöljárói forgatták a vakolót és kalapácsot. Most Fabinyi Tódor egyházi felügyelő emelt szót, köszönetét mondván mindazoknak, kiknek közreműködése, buzgósága által lehetővé tett, hogy ez épület fölemelkedjék; egyúttal buzditó szavakat intézett az ifjúsághoz s az épületet átadván rendeltetésének, az iskolai élet mozzanatainak sorát ez uj helyen azzal nyitotta meg, hogy bemutatta az uj tanárokat, névszerint Bakó Samut, a 3-ik elemi osztály tanítóját, azután Bierbrunner helybeli német segédlelkészt és Deze Sándort, mint a gymnasiumban alkalmazott új segédtanárokat. Végül Batizfalvi István gymnigazgató buzdító beszédben fejtette ki a tanulóságnak, mit vár az egyház és a haza a magyar protestáns ifjaktól, tanulók énekkara fejezte be az egyszerű ünnepélyt.