Sürgöny, 1864. december (4. évfolyam, 275-299. szám)
1864-12-03 / 277. szám
önsegítség" gyermekei, tehát azon sociális elvből fakadnak, mely a nemzetgazdaság előhaladásának s megszilárdulásának roppant lendületet ad, részint a közszerencsétlenségek enyhítése, részint újabb nemzeti tőkék megszerzése által. Elemi csapások súlya alatt egyes polgárok könynyen leroskadnak s végpusztulásra jutnak, mig többen szövetkezve ezen elkerülhetetlen csapásokat, ha el nem háríthatják is, de szomorú következéseiket egyes polgárokra nézve is elviselhetőkké teszik. Ez okból a biztosító-társulatok valamint a kormány, úgy a nagy közönség gyámolítására méltán igényt tarthatnak. Azonban a biztosítótársulatok, mint minden emberi intézmény, még nem állanak a kifejlődés azon fokán, mely óhajtandó; a működéseikben még sok javítani és kívánni való van, így például a biztosítási díjak, melyek a biztosítás különféle ágaiban a társulatok által kívántatnak és beszedetnek, mindeddig biztos alapokon nem nyugosznak. E részben a biztosító-társulatok a statistikát mint tudományt nem nélkülözhetik , valamint megfordítva ugyane társulatok a statistikának fontos szolgálatokat tehetnek. A biztosítási díjak meghatározása és alkalmazása az átvett kockázathoz csak akkor lehetséges, ha az illető kockázatot megbírálni lehet. Ezen kockázat „viszonyszám“ a biztosítási tárgyak száma között , melyek kockázat alá vonattak és az azon tárgyakat valósággal érő károk között. Márpedig ezen két számot, mely a viszonyt képezi, s mely számok a biztosítási díjak meghatározására okvetlenül szükségesek, csak a statistika szerzi meg. Látjuk például, hogy az életbiztosító társulatok a fizetendő díjakat a biztosítottak kárához szabják, s így a halandóság meghatározására nem csupán halotti jegyzékek, hanem egyes korévek szerint elválasztott népszámítások is szükségesek. Pedig bízvást elmondhatjuk , hogy Európában egy életbiztosító társaság sincs, mely díjait ily elválasztott korévi népösszeírások után számította volna ki. Hiszen eddig az országos népösszeírások 4—5 körévet egybevontak, s ezenfelül az összeírások is nem minden évben történnek, mi a halandóság arányának pontos meghatározására elkerülhetlenül szükséges volna. Ebből láthatni, hogy az életbiztosító társulatok, a különböző kérévi életbiztosítási díjakat eddig nem fektethették biztos alapokra, hanem azokat csak hozzávetőleg szabhatták meg, mi sem a nagyközönség, sem maguk a társulatok érdekeit nem elégítheti ki, mert akár magasabb, akár alacsonyabb legyen a fizetendő díj, mint azt ker évek szerint az élők és meghaltak közti arány kívánná, mindenik esetben vagy a társulatnak, ,vagy a biztosító közönségnek veszítenie kell. És ezen helyes arányszám ki nem tudhatásából azon nevetséges anomália is következik, hogy egy országban, hol az élők és halottak száma mindenkire nézve ugyanaz: a különböző életbiztosítási társulatok mégis egymástól eltérnek, s minden két évre más-más "Biztosítási díjt állapítanak meg, mintha reájuk nézve az országban élők s meghaltak száma is más-más lenne. Hogy ez az életbiztosítási ügy irányában a közbizalmat nem növeli, hanem tetemesen csökkenti, magyaráznunk nem aalikavgoo. A mondottakból az is világos, hogy ha a biztosíási díjak valamely országra nézve helyesek, ugyanzon díjak más országokban teljesen haszonvehetlenek, s nem alkalmazhatók. Tehát ha valamely biztosító társulat működését több országra ki akarja terjeszteni, anélkül, hogy díjszabályaiban változást tegyen, ezt helyes speculationak csakugyan nem nevezhetjük. Mit az életbiztosítási díjakra nézve elmondottunk, azon észrevételek más alakban a tűz- és jégkárok elleni biztosítási díjakra is alkalmazhatók. A tűzbiztosítási intézeteknél nagyszámú díjtételek vannak használatban, a nélkül azonban, hogy azoknak alapjául tapasztalatok vagy a statistikai adatok okszerű egybeállítása használtatott volna. A tűzbiztosításnál nem elegendők azon adatok, hogy ennyi meg ennyi épület létezik, s ezekből ennyi meg ennyi leégett. A kockázat itt még az épület szilárdságától, a fedél minőségétől, az épület használásától, a nép jellemétől és szokásaitól, valamint attól is függ, hogy egy házban hány család és így hány tűzhely vagyon, miután több tűzhelylyel bíró ház csakugyan nagyobb veszélynek van kitéve, mint oly épület, melyben csak egy család egy tűzhelylyel létezik. Azonban jelenleg a hivatalos statistika ily részletekre ki nem terjedvén, látható, hogy ez a biztosító társulatoknak még sokáig nem fog használható adatokat nyújthatni, hacsak jövendőben működését az élet szükségeihez nem fogja alkalmazni. Jelentése Térey Pálnak az ázatlan kendernek gépekkel törése módjáról. (Folytatás.) A kender úgy, mint a földről lekerült, ázatlan nyers állapotában nyalábokba kötözve részint boglyákba, részint nyitott fészerekbe a gyár körül összerakatik; a nyalábok vagy csomók körülbelül 25 centiméternyi átmérővel egy gőz által hajtott gyökérvágó géphez vizetnek, mely mellett egy munkás működik, s azokat a kés alá tartván, gyökereiktől megfosztja. E műtét által 12 nyaláb fosztatik meg egy perez alatt ama fás részektől, melyek nem tartalmaznak fonalszálakat, s a kereskedésben valóságos hulladékot képeznek, hol is e gyökerek talpnak (pattes) neveztetnek. A gyökérvágó (le couperaiene) egyszerűen egy neme a guillotinenak, melynek kése függőlegesen mozog, miglen egyik végével egy sark (charniere) körül forog, a másik végével pedig egy csuszkában (coulisse) mozog. A gyökérvágóról a nyalábokat elviszik a szárítóba, s függőlegesen felállítják; itt több óra bosszant folytonos meleg légvonatnak maradnak kitéve, mely a szárak közt fel-alá száll, s Francziaországban a délszaki forró szelek hatását pótolja. A gépszerű törés, előleges áztatás nélkül meglehetős sikerrel kisértetett meg, mint állítják a feltalálók, ezelőtt néhány évvel az olasz és magyar kenderrel, minthogy ez a mondott országok meleg éghajlatánál fogva jobban megfehéredik és megszárad, mielőtt öszszerakatnék; ámde a francziaországi, különösen az oise megyei éghajlat alatt e műtét nem sikerült, kétségkívül azért, mivel ott a kendert összehordják, midőn a hideg és esős őszi időjárás miatt a még zöld és nedves szárak megtartják mozgásokat, minden ragadós tulajdonokkal együtt. A Leoni és Coblenz urak által feltalált , kettős padlóval ellátott szárító kipótolni látszik az éghajlat mostohaságát. A léget egy szívós nyomó szélhajtó gép (ventilateur aspirant et foulant) az alsó padló alatt a tviaoaATTnkVin ^rtntmnuv^ tr/»f»a(t A «t aiktxj+A A » gőzkatlanok kamrájából veszi, keresztülvezeti egy sor csövön, melyekben a tűzhelyek füstje higyódzik, mielőtt a gyár nagy kéményébe jutna, onnan a jég visszanyomatik egy 50 méternyi (25 ölnyi) hosszú csatornába, mely azt a szárítókba osztja be, keresztben fekvő és üreges téglából készített t®csövek által, innen felszáll a szárítókba, a honnan sm szívó kémények felhúzzák, s a felső műhelyekbe ömlesztik, melyek ily formán füzetnek és szellőztetnek. Ezen berendezés megengedi, hogy a szárítókba menő lég nemcsak gazdaságosan van megnyerve, hanem egyszersmind nedvmértanilag (hygromitrique) alkalmasnak találtatik arra, hogy a kender fás száraihoz tapadt rostos anyagok szerfelett kényes szárítását eszközölhesse. A nyalábok amint kijönek a szárítókból, felmenesztetnek a törőműhelybe s ott egymásután egy egyszerű törő (grosse broyeuse), kettős törő (broyeuse double), s végre egy fésülőgép (teilleuse) hatása alá vettetnek. Az egyszerű törőgép tizenhat — vízegyenleg egymásra tett hornyolt vagy rovátkolt hengerből áll, melyek kettesével egymásba vágnak úgy, hogy nyolcz párt képeznek. Minden párnak mindkét hengere öszszeköttetésben áll egy nehezékkel ellátott sajtóval (compresseur), mely megengedi, hogy jobban vagy kevésbé felemelkedhessenek, a közöttük áteresztett száraknak mennyisége és vastagságához képest; a rovátkok vagy hornyolatok (cannelures) a hengereken mindinkább finomabbak, minél távolabb vannak ezek helyezve a vasbádogból készült toroktól, melybe a munkás egyszerre egy bizonyos mennyiségű szárat betol a gép etetésére. A szárak a gép ellenkező végén lapítva és fás részei apró részecskékre törve, részben már a szálas rostoktól (felaments textiles) elválva jönnek ki. Ez a törőgép, mint látni lehet, hasonló elven alapszik mint az e jelentés elején említett gépeké. Az első munka bevégezte után a szárak a kettős törőgépbe helyeztetnek, ez egy ikergép, mely minden oldalon 22 pár hornyolt hengerből áll, melyeknek átmérője valamivel kisebb mint az egyszerű törőgépnél. Ezek a hengerek váltakozó előre- és hátramenő körmozgást követnek, úgy hogy a kendert tetszés szerint két, három, vagy négyszer is át lehet meneszteni lapjaik közt. Az eredményt egy körtálos kerék (excentrique) hozza létre, mely két szíjat (egyik közülök keresztbe szaladó szíl) váltakozva mozgó csigáikról (poulies folles) álló csigáikra (poulies calies) vezet, a nehezékek úgy mint az első gépnél, illő távolságban tartanak minden pár hengert, úgy hogy a kender fás részeinek egy részecskéje sem búvhatik ki hatásuk alól. Ezen elmésen kigondolt gépnek némi hasonsága van a Fechter úr által feltalált géppel. A pozdorja a két gép alá helyzett ládákba esik, melyek az alsó műhelyekben felállítvák; minél kisebbek és sűrűbbek a hengerek rovátkái, annál finomabb a pozdorja; ez a ládákból közvetlenül kivétetik és a gőzkatlanok tűzhelyeit táplálja, ez lévén a vaugenlieui gyárban az egyetlen tüzelő anyag. E műtét után nincs egyéb hátra, mint a nyert rostos anyagot egy új gépbe helyezni, melynek rendeltetése a netán még hozzátapadt fás részecskéktől végkép megtisztulni, egyengetni és szétosztani, végre pedig a hosszú szálakat a csepptől elválasztani. Ezt a munkát egy kettős hatású fésülőgép végzi, melyről most szólandunk. E gép, melynek alapelve de Girard Fülöpnek egy találmányára emlékeztet, áll két nagy vízegyenlegesen állított vasbádog dobból (tambours), melyek egymás felé forognak, egy perezben 200 — egész 250 íV'-malatnyi s«b»KHpo’p'fil, tartatnak pedig egy öntött vasból készített ládában, egy telepet képezvén, melynek belsejében a forgás végbemegy. A két henger külső falai váltakozva hosszában és keresztben, vagyis súlyegyenleg a tengelyre irányzott lemezekkel borítvák, az utóbbiak hajtalékos formát mutatnak. A kendercsomók beeresztetvén a két dob közé, a munkás által kézzel tartatnak, s két vagy háromszor a szükséghez képest lesülyesztetnek és visszavonatnak ; e műtét által az egyengetés, a tisztítás és a fésülés egyszerre vitetik végbe. A rostok ekkor kellően megtisztíttatnak a csepptől és a fás részektől, elegendőleg szétosztatnak és megegyengettetnek, hogy a tengerészet kötélgyártói a vastag kötelek fonására közvetlen munkába vehessék, ha azonban finomabb kötelekre szánják, elég azokat egyszerű simításnak alávetni, (ravatage) s ekkor a kereskedésben az egyszer gerebenezett szálkender helyét foglalják el. Tény, mikép a csomagoló műhelyben dolgozó nők a kender-csomókat csupán egy-két keresztülvonás után egy sajátszerű ritka gerebenen, s némi igen csekély rendbeszedés után mindjárt összehajtják, megsodorják és ládákba rakják. A ládák, melyekbe a csomók így berakatnak, egyszersmind a kendernek 50 kilogrammnyi, (azaz i mázsányi) bálokkal összenyomására szolgálnak. E végre a ládákat egy csavaros emeltyűvel ellátott sajtó alá teszik, hol a láda oldalfalai fa- és vasrudakkal tartatnak össze; ekkor a sajtó megszorittatik, s a kender zöme mintegy két ötödrésznyire, vagy épen egy harmadra összeszáll. Ekkor a láda négy oldalfalát elejtik, kihúzván a vasrudak reteszeit, s nem marad más, mint a láda feneke és teteje, melyekben összeillő kivágások vannak, hogy rajtuk keresztül köteleket lehessen áthúzni, ezeket aztán megszorítják, megkötözik, a csavarok tokjait pedig feleresztik és a szétküldésre kész bálokat a raktárba viszik. A fésülőgéptől származó hulladék egy külön műhelyben munkások által kézzel fésültetik ; e fésülés vagy gerebenezés részben rövid szálakat ad, melyeknek ára kötélgyártáshoz való első rendű szálak árával azonos, a másik feléből gereben-csepű készül (etoupes de peignage), mely gorombább fonadékokra alkalmaztatik. Az 1863-diki gyári üzleti könyvek után ítélve a feldolgozott 1,346,940 kilogramm nyers, áratlan kenderfeldolgozásnál következő eredmények mutatkoztak: 98407 kilóg, szálkender 1-sk szál 95 ftjával 100 kilogramm. .11llAitóifém 62,670 kilóg, szálkender 2-ik fésült 95 frjával 100 kilóg. 81,450 kilóg, gerebencsepü 35 frjával 100 kilóg. 52,150 kilóg, fésülőgép csepüje vagy 2-ik szál nyers 45 frjával 100 kilóg. 6,500 kilóg, gereben-hulladék 25 frjával 100 kilóg. 224,000 kilóg, levelek és mozgás por 2 ft 50 c.jével 100 kilóg. 65,600 kilóg, hamu 3 ft 100 kilóg. Azonkívül a gyártás után maradt pozdorja egyharmaddal több volt mint a gyárban felhasznált tüzelő, anyag szükséglete, így tehát 100 kilogramm nyers kenderből nyereség volt: v . dallá vane .A Tisztított szálakban 1-ső szál . . 7.30?, Gerebenezett szálakban 2-ik szál . . . 5.10 , Gerebencsepü............................... 6.00 Fésülőgép csepüje . . . . . . . . 3.90 Gereben-hulladék....................................0.50....... ---------- ------összesen : 22.80% A mezei áztatás eddigi rendszere mellett nem lehet többet mint 12% száztelit nyers kenderben nyerni, s annak termékei ez évben csekélyebb áron adattak el mint a vaugenlieui gyár készitményei. fázisA Napi újdonságok. * Ö cs. k.’Apostoli Felsége f. hó elején délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. * Brünnben, nov. 29-kén déli 1 órakor ment végbe a m. hó 19-kén született főherczegnő ünnepélyes keresztsége. A herczegnő a következő neveket kapta: Mária Eleonora, Gratia, Carolina, Ludovika, Erzsébet, Filomena, Walpurga. A keresztséget gróf Schaafgotsche brünni püspök ő excja hajta végre. Keresztanya volt Karolina Auguszta császárné ő felsége, Mária Karolina főherczegasszony ő fensége által képviselve; keresztatya Lajos József Antal föherczeg ö cs. fensége, képviselve föherczeg Albrecht ő cs. fensége által. E legmagasb helyettesitőkön kívül a keresztségi ünnepélyre megérkeztek : föherczeg Rainer és József ö cs. fenségeik, és Therezes Mathilde föherczegasszonyok, valamint a Württemberg herczeg ö c. fensége. Brünnből vendégekül jelen voltak a magas tábornoki kar s a polgári és katonai tekintélyek főbbjei. A föherczegi gyermeket b. Schleisznigg vezérőrnagy s föudvarmester vitte egy párnán keresztségre. A végbement keresztség és ebéd után a legm. Császári háznak Bécsből érkezett tagjai oda ismét viszszatértek. E legmagasb uraságok kíséretében voltak gróf Braida altba. föudvarmester , excja, főudvarmesterné Eltz grófnő ö excja, az udvari hölgyek Althann és Taffe grófnők és gr. Eltz őrnagy. * A „Gazza di Venezia“ , következő hirdetményt hoz : „Miután a feloszlatott két fegyveres banda tagjainak nagy része a hadseregparancsnok ő excja megbízásából nov. 11-ei hirdetményem 2 ik pontja alatt nekik ajánlott eszközt használva, önként följelenté magát , miután továbbá amaz eredmények következtében, melyeket a parancsnokságom alatti csapatok czirkálásai eszközöltek, föltehető, hogy a járások a bandák maradványaitól megtisztítvák, a hadseregparancsnok úr , excja által megbizattam, hogy a felérintett hirdetménynyel fölállított rögtönítélő törvényszéket megszüntessem. Ennélfogva ezt a mai nappal minden, azon hirdetményben megnevezett járásokban megszüntetik. A még függőben lévő perek a hadseregparancsnok ur ő excja meghagyásából az Udineben székelő haditörvényszékhez tétettek át további elintézés végett. Maniago, nov. 29-kén 1864. Krizmanic, cs. k. vezérőrnagy.“ A „Gazz. di Venezia“ ehhez következő megjegyzést függeszti: Mint nov. 25-én közölve volt, Friaulban a fegyveres bandák szétszórása végbevitetett, még csak kevés van hátra, a kik elbújva tartják magukat és a kiknek feltartóztatására a szokott elfogatási parancsok kiadvák. Miután ekkor a katonai rendszabályok czélja eléretett, a nov. 11-én kihirdetett katonai rögtönbiróság fölfüggesztetik, mint ez a fentebbi hivatalos hirdetményből kitűnik. Azon tény, hogy a rögtönbiróság ál- I túl teljes hatás éretett el, a nélkül, hogy egyetlen halálos ítélet hozatott volna, emlékezetes maradandó hasznos egybehasonlításokra fog alkalmat nyújtani. * Pápa őszentsége a Szt-István-társulat feliratára atyai válaszát már megküldte, mely a társulat keddi gyűlésében, hol a téli idényre a fővárosba érkezett társelnök gr. Cziráky János ő mmga is jelen leendő fog a tagokkal közöltetni. * Ugyancsak gr. Cziráky János ő excja a lipótvárosi bazilika építésére 500 fttal járult, s ezen összeget a városnál le is tette. Az építési bizottmány — mint hírlik — megtette már a szükséges lépéseket, hogy a minap említett 100.000 ft előlegezési kölcsönre engedélyt nyerjen. * Csillag Róza k. a. debütje Lindában mint Pierotto, mely szerepben f. hó 1-jén lépett föl először a nemz.színpadon, tekintetbe véve az ily próbaszerepléstől csaknem elválaszthatlan elfogultságot, jól sikerült a közönség, amiben nálunk kételkedni sem lehet, mind bátorító, mind méltányló tapasaival nem fukarkodott. A kezdő énekesnő hangja és színpadi mozgása reményekre jogosít. Közönség, — a kettős cirkusi előadás daczára — szép számmal volt jelen. * A londoni kiállítás alkalmával kifejtett tevékenységéért Schwartz Vilmos lovag osztály-tanácsost az austriai birodalombeli kiállítók emlékkel akarták megtisztelni. A lovag azonban az ajánlatot köszönettel visszautasító, kérvén, hogy az e czélra szánt összeg kamatait az osztrák birodalom iparának és kereskedelmének előmozdítására fordítsák. A jelenleg 12.600 forintra menő összeg,mely „Schwarz-alapítvány“ nevet nyert, most tehetséges és iparkodó, de vagyontalan állampolgárok utaztatási költségeire kamatoz. Az alapítvány elnyerésénél nem jön tekintetbe sem az ország, sem a nemzetiség, sem vallás, sem ipar vagy művészeti ág, csupán az kívántatik, hogy az egyén a birodalomban született legyen. A birodalom valamennyi kereskedelmi és iparkamarájának jogában áll e czélra egyéneket ajánlani. Az itteni kereskedelmi kamara is kapott egy példányt — írja a „L.“ — az alapítvány-levelekből, s fölszólíttatott, hogy egyszersmind e szép czélu alapítvány tőkéjének gyarapítására közreműködjék. * Az aranygyapjas-rend évünnepe holnap tartatik meg szokott módon a bécsi Hofburg kápolnájában. * Egy ide érkezett sürgöny az itteni óvásokat egy nagy óralopásról értesiti, mely m. hó 28-án Laibachban követtetett el. Ott ugyanis a mondott napon Pók Antal órás boltja feltöretvén, abból 182 ezüst és arany órát, és jelentékeny pénzösszeget oroztak el. * A múlt szombaton a lövöldében megtartott beszéd a jövedelme 300 ft volt. * Vámbéry Ármin nagy utazási munkája nem mint előbb jelentve volt, Heckenastnál, hanem újabb hír szerint Emichnél fog megjelenni, ki ez iránt a szerzővel már a szerződést is megkötötte. * Csak pár nappal ezelőtt jelentek, hogy fiatal tehetséges novellaírónk Beniczky Emil, két kötet novellával gyarapítá szépirodalmunkat, s ma már azon fájdalmas hírrel kell az olvasót meglepnünk, hogy a fiatal szerző, ki alig háromnegyed éve élvezi a boldog is házasság örömét, f. hó 1-jén reggel Törtelén heves máj-s láb következtében meghalt. Béke poraira ! # Szegeden m. hó 30-án fejezte be a tanügy terén érdemdús kegyesrendi tag és tanár Cserkuthy József tevékeny életét. — A fmlgy kir. hétszemélyes táblán dec.l-se s a következő napokon az alábbirt polg. perek adatnak elő: Molnár Zsigmondnak Dálnoky Nagy Dániel e. adóssági pere. — Ottinger Károlynak Jaksics János e. biztositási végrehajtási ügye. — Guttmann Samunak Szekrényessy Dániel e. adóssági p. Előadó: Malatinszky Ferencz stb. — Haussel Eliznek Baumbauer József e. végrehajtási ügye. — Hermann András örököseinek Herman Ferencz e. telekk. u. — Bedekovics Alajosnak Weisz és Goldstein Márk e. 2 rendbeli előjegyzést igazoló pere. Előadó: Jamniczky Lipót ktb. Szenczy Teréziának férje Horváth Mihály e. tartáspénz és jár. i. pere — Ecser Dajka Erzsébetnek Zsengellér Mihály és társai e. 200 ft móring s jár. i. pere. Előadó: Ferenczy Ferencz ktb — Langó Ferencznek Bedekovics Vilmos e. adóssági pere — Répásy Mihálynak Fliehr István e. végrehajtási ns. — Burián Zsuzsannának Burián Benjámin és társáé, hasong. Előadó: Zsömböry György stb. — Szvoj Ferencznek Kolin Sámuel e. kártérítési p. — Tóth Gábor s társainak Csécsi Bálint e. örökösödési p. — Ristori-Kis Borbálának Ristori László e. telekk. u. — Angyal Józsefnek Gyurikovics József és társa e. visszahelyezési ügye. — Welker Kristófnak id. Bekker Jakab e. adóssági p. —• Szatmáry Juliannának Juhász István e. hason p. — Nemessányi Mátyás és társának Nemessányi Ignácz e. betiltási n. — Molnár Erzsébetnek Jeney Károly e. adóssági p. — Raisz Gyula hitbizományi ü. Előadó : Sarkay Lajos stb. (T. Cs.) Keresztes Károly mezei kapitánynak Pest városa tanácsánál e napokban tárgyalásra került egy jelentéséből következő jó adomának jutunk tudomására : Hogy tudniillik a mindenszentek és halottak napján a vidékről többnyire kocsin érkező nyomorék koldusok a temetőt és környékét el ne lepjék, a mezei kapitány úr a temetői bizottmány kívánságához képest, f. évi october 31-én éji őrjárattal a Józsefváros kiebb eső korcsmáit bejárván, azokban 16 kocsi és a gyermekek kivételével, 47 nyomorék koldus találtatott. Miután ezen koldusok lóval és kocsival a városházán elhelyezhetők nem voltak, de másrészt a határon túl is vezetve még aznap visszatértek, illetőleg az elérni óhajtott eredményt meghiúsították volna, az összes, ugyanazon czélra ide sereglett társaság a kerepesi uti „Czifra“ czimü korcsmában lakó mezei biztosnak adatott át, ki élelemmeli ellátásukra s a lovak részére kiszolgáltatott szénára 18 ft 63 krt költött, mely összegnek a házi pénztárbeli utalványozása a tanács részéről minden jövőrel következtetés nélkül — helybenhagyatott. * Az uj redouttermeknek az írott ajánlatok utjáni haszonbérbe-adása f. hó 1-én délelőtt 10 órakor a városházán végbement s mint már említve volt, Szeeger Frigyes és Kiczel Jakab ügyvéd mint legtöbbet ígérők maradtak a helyzet urai s egyszersmind tehát új bérlői a redouttermeknek. A többi részletekből érdekes lesz megtudni, hogy a m. kir. helytartótanács a város által kitűzött haszonbérleti feltételek azon pontját, mely szerint a redouttermek bérlője kizárólagos joggal bírna álarczos bálok tarthatására, oda módosítá, miszerint ily álarezos bálok Pestváros területén hatósági engedély mellett más helyiségekben is tarthatók. A városgazdászati bizottmány előtt megjelent concurrensek a helytartótanács által tett ezen változtatásról már eleve értesültek s ennek tekintetbe vételével tettték ajánlataikat. Csicsmanczay ur évenkint 8000, Ulmer és Zeillinger urak 10,000, Mosch ur 8000, esetlegesen 12,350, Steingaszner 12,500 és a szegényalapra évenkint 200, végre Kiczel Jakab és Szeeger urak 15,200 ftot ajánlottak meg. Troost lovarda-igazgatónak mégis sikerült vetélytársa Suhr mellett síkra szállni. A nm. magy. k. helytartótanács elnökségének Pest városához tegnap leérkezett rendeletével tudniillik Troost 10 előadástadhatására engedélyt nyert, s a tegnapelőttre hirdetett 1-ső előadást is megtartható. Bár Suhr tömött háznál tartá előadását, Troost is meglehetős számú látogatónak örvendhetett. * Kettő egyszerre. Tegnapelőtt mind a két circus megtartá előadását. Troost úr a Beleznay-keri lovarkörében és Suhr a régi füvészkertben, hol maga építtetett egy díszes rovarkört. Suhr circula zsúfolásig tömve volt, noha a claque titkait ismerők azt állítják, hogy nem mind volt arany, ami fénylik, azaz volt tiszteletbeli jegy is elég. Miután mind a két helyütt nem lehettünk egyszerre jelen, egyelőre, mint a logikusok mondják: probo minorem — a kisebb rovarkört, Troost űrét látogattuk meg, annyival inkább, mivel ennek maradása problematikusabb. Troost úr kis, de jól gyakorlott művészekkel és lovakkal rendelkezik. Különösen akrobatái: a Mirami testvérek olyanok, akik egy első rangú circusban is méltó bámulatot gerjesztenének. A lóháton működők közt van egy kitűnő voltigeurje, egy gyakorlott ugrója; a hölgyeknek jól áll a magyar pruszlék és tesznek, a mit tehetnek. A circus csinosan van feldíszítve s átalában minden készületük olyan, mely bizonyosan elegantiáról tesz tanúságot. A lovak közt Columbus az, mely a dressurában uj dolgokat mutat. Taps tömérdek volt. A szomszéd Hanzsabéken m. Ló 28-ról 29-re menő éjjel történt vakmerő rablógyilkosságról, melynek egy ottani szabó és neje esett áldozatul, a „P. L.“ következő részletekről értesittetik. A háznál volt s életben maradt szabólegény az esetet igy beszéli el : Estve félnyolczkor egy a háznál jól ismert, keresszerüleg öltözött legény lépett a szobába és éji szállást kért; az idegen vendégszeretőleg fogadtatott és midőn lefekvés előtt még pajtását is mint második vendéget jelentő bet a háziak ez ellen se szabadkoztak. Egy félórával később az éjjeli vendég az ajtón kopogtatott, az említett legény megnyitá neki az ajtót és mint maga beszéli, a belépő által egy krinolin abroncsaival kezén lábán megkötöztetett. Erre az alvó mester, neje és inasa a háznál lévő fejszével meggyilkoltattak. A gonosztevők 280 fő készpénzt és több értékes tárgyat magukkal víve eltávoztak. A legény, ki ezt vallja, az ellene bizonyító bűnjelek következtében le van tartóztatva.