Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1865-01-14 / 11. szám

11. sz. ötödik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184­­82. Fiók-kiadó-hivatal Pesten O­v­á­r­­ Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el._________ Magán­hirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtib­an Mollen Ottó; Hamburg-Altenában Hausenstein és Vogler; Hamburg­ban Türkhelly Jakab; Lipcsében Engler H., Jilgen és Port uraknál. Buda-Pest, Szombat, január 14.1865. Előfizetési árak ! Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre...................20 frt. Egész évre . . . . 18 frt. — kr. Félévr.................................. , Félévre ..... 9 , — „ Negyedévre...................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 ,, Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napi­lapra. A „Sürgöny“ Budán, a magyar királyi egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartá­sával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó­ hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, ba­­rátok terén, a posta szomszédságában, hol magán­ét hivatalos hirdetmények is felvétetnek) vidé­ken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. Előfizetési árak ! Vidékre naponkint küldve egész évre 20 ft. — Félévre . . ................................10 „ — Negyedévre.....................................5 „ — Egy hóra..............................................1 ft. 70 kr. Budapesten házhoz hordva egész évre...................................................18 ft. — kr. Félévre ...............................................0 „ — „ Negyedévre.....................................4­­­50 „ Egy.hóra...........................................1­0­00 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jan. 9-től kelt leg­felsőbb határozatával, a Fülöp w­ür­ttembergi lig. b a 7. sz. braunschweigi herczeg-vértes-ezredbeli őrnagy által kért tiszti-rang-letételt helybenhagyni, s­őt ez al­kalommal ezredesi ranggal ad honores legkegyelme­­sebben felruházni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi jan. 9-től kelt legfelsőbb határozatával, nemes B­u­l­a­t­o­v­i­c­s Jó­zsef nyugalmazott ezredest, a megürült harmad­osz­tályú Erzsébet-Theresia - katonai alapítványra legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. Szabolcs megye főispánja Apagyi Zachariást e megye tiszteletbeli esküdtjévé nevezte ki. Zalavármegye főispánja a Sümegen megürült szolgabirói állomásra Ferber József kir. váltófel­­törvényszéki tisztviselőt, s köz- és váltóügyvédet ne­vezte ki. Ugocsa megye főispánja Fülöp Mártont s Kut­­k­a Sándort megyei dijnokokká nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Birodalmi tanács. A­ követek házának ülése jan. 12-én. A beadványoknak, nevezetesen az igazságügymi­­niszer iratának az ő 1865-ki budgetabeni változtatások­ról történt közlése után a kérvénybizottmány elnöke M­e­n­d­e követ emel szót, hogy a háztól felhatalmazást kérjen a bizottmány számára, azon kérvényeket, melyek törvényhozási czikkekre vonatkoznak, miknek megvita­tására szakbizottmányok vannak rendelve, közvetlenül ezekhez intézni; továbbá azokat, melyeknek elintézése nem tartozik a ház illetékességéhez, egyszerűen félrete­­hetni; végre azokat, melyek nyilván egy központi ha­tóság hatáskörébe tartoznak, ezeknek átadni. Herbst követ megjegyzi arra : hogy ilynemű határozat jövőben hatálylyal bírjon, szükséges, hogy az ügyletrend változtatásának tekintessék s hogy azon indítvány ügyletrendszerű tárgyalás alá vétessék. M e n­d e követ: A bizottmány nem szándékozik az ügyletrendet megváltoztatni, hanem csak ezen ülés­szakra felhatalmaztatást nyerni. Dr. Breszl a térvénybizottmány indítványa ellen van ; azt egyszerűen vissza kell utasítani, s akkor azt nem kell ügyrendszerűen tárgyalni; csak az első részt fogadja el a ház, hogy oly kérvények, me­lyek oly tárgyakra vonatkoznak, mikre nézve bizott­mányok állnak fen, ezekhez intéztessenek. Korán­da követ, ki a múlt évben a kérvény­bizottmány elnöke volt, arra figyelmeztet, miszerint korábban oly eljárás követtetett, mint a­milyet Mende ajánl, s a ház hasonló indítványokhoz beleegyezését adta, ha az ülésszak, ideje rövid volt arra, hogy az összes — még elintézetlen kérvények a ház elé hozattas­­sanak. A ház egyhangúlag, — mint Breszl ajánlá, — beleegyezését adja az indítvány első részéhez s a többi kettőt visszautasítja. Ezután következő négy interpellate olvastatott föl: Skene és társai a pénzügyminiszerhez s kereskedelmi ministerium vezetőjéhez ezen kérdést intézik „A megigért új vámtarifa elő fog-e az egybe­­gyült birodalmi tanácsnak alkotmányszerű tárgyalás végett terjesztetni?“ Dr. Herbst interpellálja az államministeriumot az földhitelintézetnek adott szabadalmak tárgyában, me­­lyek­ a pénzügyi törvényen túlmennek, s kérdi : várjon és miként fogja a ministerium eljárásét igazolni? Dr. M ri h 1 f o­­ d és társai interpellálják a kül­ügyministériumot a schleswig-holsteini ügyben és a következő kérdéseket intézik hozzá: A békeszerződvényt eléje terjeszti-e a magas kormány a követek házának, s mikor fog ez előterjesz­tés megtörténni ? 2. Mily viszonyban állanak a m. kormány nézete szerint Schleswig-Holstein és Lauenberg herczegségek az austriai császársághoz ? 3. Mily viszonyban állnak a m. kormány nézete szerint jelenleg a herczegségek és az azokban a béke­­szerződvény után megalapított új souverán hatalom és kormány a német szövetséghez és szövetség­gyű­léshez ? 4. Mily uton és módon szándékozik a m. kormány a békeszerződvény III. sz. nyomán fentartott intézkedést a herczegségek tekintetében eszközölni s mily végleges szervezést fognak azok kapni ? 5. Fog-e a német szövetséggyűlésnek és maguk­nak a herczegségeknek ebben befolyás engedtetni, s minő lesz az a m. kormány véleménye szerint ? 6. Elismeri-e a m. kormány augustenburgi Frigyes herczeg örökösödési jogát Schleswig és Holstein her­­czegségekre, vagy pedig a herczegségekbeni örökösö­dési jogok iránt átalában még hasonló vizsgálatok, bírálatok tartatnak megkivántatóknak, a­mint azok, hírlapok közlése szerint, a porosz kormány által idéztettek elő, s mi történt e tekintetben? Végre 7. Minő hatályt szándékozik a kormány tulajdo­­nitni a porosz kormány által rendezett vizsgálat­­s bírá­latnak, a herczegségekbeni öröklési jogok iránt ? Schindlers társai az állam-, pénzügy-, igaz­­ságügyministerhez, s a kereskedelmi ministerium veze­tőjéhez ezen kérdéseket intézik : 1) Várjon 1861. febr. 26-ka óta adattak-e engedé­lyek hitbizományok fölállítására? 2) Igenlő esetben, minő törvényes okokból vonat­tak el ezen engedélyek az alkotmányszerű tárgyalás alól ? 3) Várjon ezen engedélyekre vonatkozólag fog-e még ezen ülésszakban kormányi előterjesztmény lé­tetni ? A napirenden a bizottmány­ jelentés áll azon kor­mányi előterjesztmény iránt, mely a külföldiek­nek az Austriábani árujegy-olta­lom megnyerésére­ bocsátására vo­natkozik. A kormány- előterjesztmény c­élja volt, a külföldieket a viszonosság föltétele alatt ré­szeltetni annak megnyerésében. A bizottmány az összes javaslat elvetését indítványozza, s indítványát részint iparunk érdekeiből, részint a jegyoltalmi törvényhozás­nak különböző államokbani különbözőségéből ind­­okolta. Az előadó dr. Kaiser. O egyszersmind jelen­tést tesz a leobeni s linzi kereskedelmi kamrák két kérvénye iránt, a jegyoltalom ügyében, s azt indítvá­nyozza, hogy mindkét kérvény méltánylás végett a kor­mánynak ajánltassék. Stamm megjegyzi, hogy a kormányt előter­jesztmény — mint az indokolás kijelenti — a bajor k.­követségnek egy nyilatkozata által idéztetett elő, mely­ben a viszonossági viszonyba lépés iránti óhajtás fejez­tetett ki. Szónok bebizonyítni igyekszik, hogy egy ily­nemű rendszabály egyrészről csak károsan hathat ipa­runkra, s hogy az austriai jegy­oltalom a bajor iparo­sok által nyilván túlbecsülteik. Szerinte a jegyoltalom reformja sürgetőleg szükséges, s erre részletes példák­ban kimutatja az illető törvény hiányait. Tisztán illusz­­rius a jegy-oltalom az ércz­iparnál. Végül a bizottmá­ny­i indítványt pártolja. Winterstein, mint a bizottmány elnöke, kijelenti, hogy az feladatának tarta, csupán a külföl­diek fölvételének kérdésére válaszolni, a­nélkül, hogy a jegy-oltalom hiányainak vitatásába bocsátkozhatnék. B. Kalchberg osztályfőnök: A bizottmány elismeri, hogy a czél, mely a kormányelőterjesztvény előtt lebeg, érdemes arra, hogy elérni ,törekedjünk, hogy kívánatosnak tűnik fel, a kérdéses oltalmat, a belföldi gyárosoknak a bel- és külföldön biztosítani. A bizott­mány súlyt fektet az etnikai mozzanatokra, melyek fen­­forognak, kiemeli az iparos viszonyokat is, s úgy ta­lálja, hogy oly törvény, mint a fenforgó, ébresztő s to­vábbképző mozzanat magára az iparos osztályra nézve is; igen, a bizottmány a legélénkebben ajánlja, hogy ál­talános jegyoltalmi törvényt igyekezzenek Németor­szág számára elérni. Nem tagadhatni, hogy termelő úgy mint fogyasztó oltalmi jogot élveznek, sőt hozzá szeretném tenni, miszerint az általános jogérzet s nyil­vános erkölcsiség kívánja, hogy a fenálló visszaélésnek, mely mindinkább terjed, vége vettessék. Néhány nap előtt egy kaszagyáros volt nálam, hogy panaszt emel­jen, miszerint gyártmányaival Württembergben nagy kiterjedésben történnek visszaélések; azt mondá ne­kem, hogy az általa eladott mennyiség, míg azelőtt 40,000 darabot tett, 16,000-re s a múlt évben 600-ra szállt­ le és hogy, ha a mostani állapot tovább tart,­­ tö­kéletesen meg van rontva. A kormány az összes viszonyokat elfogulatlanul bírálta meg s az érdekeltek követeléseinek s a keresk. és iparkamra tanácsainak engedett, midőn e törvény­javaslatot előterjesztette. A kormány erre késztetve érzi magát, mert azt kell­ mondania, miszerint a jelen perezben beható reform és orvoslat nem lehetséges. Azt hivé, miszerint a perez sürgetően igényli , hogy a je­len állapot, főleg a vas- és kaszaipar szorongatottsága ily tekintetbevételt szükséges. Nem hivő, hogy az elő­terjesztett törvény által a bajon egész kiterjedésében segítve lesz, csak egy első lépést akart tenni, hogy a kitűzött czél közelebb hozassék. Ha a fenforgó törvényjavaslatot elégtelennek tart­ják, úgy a kormánynak nem lesz kifogása az ellen, ha javítások történendnek. De hogy egyszerűen elutasít­­tassék, s így a mostani állapot fentartassék, ezt nem tarthatja czélszerűnek. A bizottmány jelentésében főleg az van kiemelve, miszerint azon kérdés forog fen, váljon az ipar és kéz­művek tényleges mai érdeke nemzetközi j­egy­oltalomra ösztönöz-e, s a válasz az , hogy hisz csak a vas- és aczélgyártás forog fen. Erre csak azt kell megjegyeznem, miszerint eb­ben már elég van mondva. Mert azt hiszem, hogy vas- és aczélgyártásunk, főleg a mostani szorongatott viszo­nyok közt, teljesen elégséges ok arra, hogy valamit oltalmára tegyünk. De azt is hiszem, miszerint nem tekintve a vas- és aczélgyártást, a korábban felhozott általános okok tekintetbevételt érdemelnek; igen, hogy azon soliditás, mely azáltal megalapítandó, figyelmet igényel. Hisz már annyira jutott, hogy belföldi gyám­okaink, hogy a külföldön keletük legyen, jegyeiket megtagadják, fran­­czia vagy angol jegyeket kénytelenek elsajátítni, mi­szerint a vásáron megállhassanak. A bizottmány fő ellenvetése politikai természetű. A bizottmány úgy véli, hogy a kormánynak adandó felhatalmazás, a kölcsönösség feltétele alatt, be­látása szerint a külföldnek jegy­oltalmat nyújtani, be­avatkozás lenne a törvényhozói hatalomba. Egy tévedést kell itt helyreigazítanom, a­mely ta­lán a kormányelőterjesztés stylizálása által történt. A kormány nem akarta, hogy rá bizassék annak megha­tározása, mely jegyekre alkalmaztassák az oltalom­ szeme előtt tartó, más államokkal, a­hol ez tanácsosnak látszott, egyezkedni, és az egyezmény alapján az illető külföldit az oltalomban részesíteni; de az nincs szándé­­kában, hogy egyes gyártmányokat különös kedvezmé­nyekben részesítsen. A kormány hatalmaztassék fel, ha a kölcsönösség fel­tételei fennállnak, s ha a viszonyok a kölcsönös törvény­­hozásra való tekintettel olyanok, hogy valósággal köl­csönösség eredményeztetik, miszerint egyezkedhessék, és rendeleti után az idegeneket a gyárjegyoltalomban részesítse. A bizottmány maga is kiemelte, hogy csak lassan­­kint lehet ezért érni, mert különböző viszonyok veen­dők tekintetbe; a kormány tehát arra törekedett, hogy kölcsönösségre jusson. A legközelebbi alkalomadás a bajor kormány beadványa volt. : " Mi ezt annál kevésbbé mellőzhettük, mert azt hit­tük, hogy általa érjük el a nemzetközi gyárjegyoltal­­mat, a­mely egész Németországra kiterjedend. Ez látszott az egyetlen gyakorlati útnak, mert ha egy átalános, Németországra, sőt Európára szóló törvény vétetnék tanácskozás alá, végtelen tárgyalásokba keve­rednénk, miután az illető országok törvényei különbö­zők; nekünk például repressiv-, Poroszországnak prae­­ventiv- rendszere van. Én az előterjesztményben nem láthatok okot az iparágak nyugtalanságára, hacsak a kormányban nem kétlik a jóakaratot, vagy értelmességet arra nézve, hogy a valódi érdekeket kellőleg szem előtt tartsa. Hogy a kormánynál nem hiányzik a jóakarat, azt a törvényjavaslat előterjesztése által tanúsíta. A­mi az értelmességet illeti, a kormány nem mulasztá el, az ér­dekletteket megkérdezni, s azok óhajtásait s nézeteit lehetőleg tekintetbe venni. A bizottmány hangsúlyt helyez a nyilvános vita­tás szükségére, s azt véli, hogy ez gátoltatik, ha a kor­mánynak megadatik az általa kivánt jog. A kereskedelmi kamra, a különböző egyletek, s a nyilvános sajtó elegendő orgánumokat szolgáltatnak, hogy a közvéleménynek a kellő kifejezés kölcsönöz­­tessék. A kormány mindezen orgánumokat tekintetbe véve, s kihallgató, ezért nem lehet alaposnak tekinteni azon vádat, hogy ha a kormány közigazgatási é­s ren­deleti úton tovább haladna, ezáltal minden nyilvános vita elmellőztetnék. Ha a bizottmány érveit nyomatékosaknak kellene tartani, úgy­hogy a kormány- előterjesztményt nem le­hetne elfogadni, akkor mégis arra kérném önöket, hogy ne vessék azt félre teljesen, hanem a tárgyat újólag bí­rálat alá vegyék, s ama módosítványokat kívánják, mi­ket szükségeseknek tartanak. Annál inkább teszem ezen kérelmet, mivel attól félek, hogy a tárgy egyszerű elvetése azon gyanításnak adhatna helyet, mintha a ház nem részesítné az ügyet azon érdekben, mit az iparosok igényelhetni hisznek; különösen a vasiparosok lehetnek elégületlenek, ha az általuk kért jogosultság megtagadtatik tőlük. Az nem kiváltság, mit ők igénybe vesznek, hanem a jogosság, mely oltalmazza őket oly csorbítások ellen, minőket már is oly nagy mérvben tapasztaltak. Végül még meg kell jegyeznem, hogy a fönnálló törvény nem felel ugyan meg s átvizsgálásra van szük­sége, azonban ennek kényes oldalai vannak; a kormány a tárgynak figyelmét szentelte. 1863-ban egy kis segély kisértetett meg, mely azonban nem volt teljesen elegen­dő a czélra. A kormány továbbá is figyelmet szente­­lend e tárgyra, azonban itt két dologról van szó: czél­­szerű oltalomról a belföldön, de kellő oltalomról a kül­földön is. Épen ez utóbbi a jelen törvényjavaslat fela­data s ezáltal az 1858-as törvény javítása egyátalában nem záratik ki. Dr. Kaiser előadó még egyszer szól a bizott­­mányi javaslat mellett, de ezt a többség elveti. Schindler az előterjesztést a bizottmányhoz kívánja visszautasíttatni. Winterstein megjegyzi, hogy a bizottmány egyhangúlag hozta az elutasítási határozatot, az előter­jesztést tehát más bizottmányhoz kéri utasíttatni. Mühlfeld azt hiszi, hogy ily indítvány csak magától a bizottmánytól eredhet. Schindler indítványa elfogadtatott. Ezután a gyárjegyoltalmi törvény 4., 6., 9. és 7. §§. megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat fölötti bi­­zottmányi jelentés került szőnyegre. Dr. Kaiser előadó: A bizottmány a 4. és 6. §. megváltoztatását elfogadja, a 9. és H-dikét azonban nem. Ezen­fölül a gyárjegyoltalomért fizetendő díjt a 6. §. i ftra teszi, míg a kormány csak 50 kira. Az átalános vita alkalmával senki sem szólt és igy mindjárt a részletes vita kezdetett meg. A szavazásnál a 6. §. a bizottmányi javaslat sze­rint (minta­ díj­a ft a. ért.) elfogadtatott. Az előadó indítványára a törvény harmadik fölol­vasásban határozattá emeltetik. A cs. kir. közoktatási tanács elnökének beszéde az 1865. január 7-diki összes ülésben. (Vége.) A gymnasiumokkal foglalkozó osztály 16 önálló,­­ csaknem 19, a technikus intézetek, műtanodák és nép­iskolákat illető osztályokkal közös ülést tartott. Ez osz­tályok a mellett, hogy több kinevezést ajánlottak, még véleményezéseket és kezdeményezési indítványokat tet­tek : több gymnasium alapítása, átalakítása, nagyobbí­­tása és nyilvánossá tétele, a morva gymnasiumoknál a nyelvviszonyok rendezése, a stájer és krajnai gymna­siumoknál a szlovén nyelv alkalmazása, az országos másod­nyelvek állásának az egyes gymnasiumoknál ki­jelölése, a gymn. póttanárok állása, a gymn. tanárjelöl­tek nyilvántartása és alkalmazása, a bölcsészet állás­pontjának megjelölése az osztrák gymnasiumoknál, a bölcsészetnek az érettségi vizsga tárgyai közé fölvétele a magyar gymnasiumoknál, a lomb, velenczei gymna­­siumok reformja, üresedésbe jött tanszékek mikénti betöltése, párhuzamos osztályok fölállítása, s némely magyarországi gymnasiumnál a tannyelv meghatáro­zása fölött. Több német-osztrák gymnasiumoknál elő­fordult fegyelmi esetre nézve az osztály véleménye len kikérve. Megvizsgálta továbbá azon tan- és segédköny­veket, melyeket több tanári testület a végre nyújtott be, várjon tankönyvekül elfogadhatók-e, és az évi jelen­téseket, melyek az egyes iskolatanácsosok­ és gymna­­siumi igazgatóktól érkeztek. Az összes gymnasiumi szervezetet Magyarország­ban, a tan- és segédkönyvek elfogadása és használatba­vételével követendő szempontok, az érettségi vizsgák idejének meghatározása, az egyes gymnasiumoknál tan­ügyi czélokra befolyó pénzek hováfordítása, továbbá a német-szláv gymnásiumoknál a tanárok állása és rang­fokozatának meghatározását illetőleg az értekezletek már megindultak. Azon értekezletek, melyeket ez osztály a műtanival közösen folytat a rajzolásnak a gymnasiumoknál mikénti tanítását illetőleg, már közel vannak a befejezéshez. A magasabb technikus intézetek­, a reál-és szak­iskolákkal foglalkozó osztály 10 önálló és 19 vegyes gyűlésben vett részt. Eddig véleményezések történtek: a bécsi és gráczi polytechnikumok újjászervezése, a ma­­riabrunni erdésztanoda, a trieszti tengerészeti akadé­miánál a kereskedelmi osztály tantervezete, egy Keszt­helyen állítandó gazdasági erdésztanoda, több nyil­vános és magán-, reál- és taniskolák alapítása, berende­zése, átalakítása, nagyobbítása és megszüntetése, és végre a reáliskolai tanárok kinevezésénél követendő eljárás meghatározása fölött. Ez osztály is több ürese­désbe jött tanszék betöltését indítványozta, tan- és se­gédkönyvekről véleményt mondott, s a technikus, reál- és szakiskolák igazgatói zárjelentéseit vizsgálat alá vette. Ez osztály üléseire, melyek néhány héten át na­gyonkint tartottak, több esetben, p. o. midőn a bécsi po­­ltechnikus intézetet illető statútum, és a mariabrunni erdésztanoda újjászervezése fölött tanácskozott, külső tagok és szakférfiak is meghivattak és megjelentek. Az osztály azon indítványát illetőleg, miszerint az osztrák reáliskolákra nézve új tantervezet készíttessék, miután számos kültag és szakember véleményezése és a referens végjelentése is kéznél van, holnap kezdőd­nek a tanácskozások. A tengerészeti tanrendszer, s a tengerészeti intézetek reformjára vonatkozó tanácsko­zások rögtön megkezdetnek, mihelyt a kül- és a bel­földön ez iránt tett nyomozások eredménye tudva lesz. A budai József-műtanoda újjászervezését illetőleg is megtörténtek a kellő kezdeményezések. A művészeti akadémiákat és iskolákat illető osztály 10 önálló és egy a gymnasiumi osztálylyal közösülést tartott. Véleményezései: a zenetanárokat vizsgáló bizott­ság fölállítása, Bécsben alapítandó Szobrászati műhe­lyek, a velenczei műakadémiánál a tájfestészet tanításá­nak szabályozása, s több kinevezésre vonatkoznak. A rajzolás és mintázásbeli tanár­jelöltek vizsgáit illetőleg a tanácskozások nem sokára be lesznek fejezve. A bécsi képzőművészetek akadémiájának statútuma át­nézés végett szintén elővétetett. A népiskolákkal foglalkozó osztály 35 magán- és nyolcz a gymnasiumi és reáliskolai osztályokkal kö­zös ülést tartott. Ez osztály tevékenysége, melyben több kültag és szakember is részt vett, számos fontos tanügyi kérdés megoldásának volt szentelve. Ide tar­toznak : az államministérium által előterjesztett és az oktatásügyi tanácstól revideált tervezete azon határo­zatoknak, melyek az ismétlési iskolák és az ipartanon­­crek számára létező szakiskolákra vonatkoznak, és főleg egy az államminiszériumtól előterjesztett törvény­­javaslat a községek befolyását a népiskolákra illetőleg, mely az eddigi iskola­rendszert előnyösen megváltoz­tatja. Ez utóbbi, kültagok és szakemberek segélyül vé­telével beható tárgyalásnak jön alávetve, és az ered­mény egy revideáli­s indokokkal kísért tervezetben az államministériumnak átnyújtatott. A többi elvileges véleményezés, melyet ez osztály a központi hatóságok fölszólítása folytán már befejezett: a gazdászati elemi oktatásra a népiskoláknál, a bibliák és tankönyvek illustratiójának czélszerűségére, az irva-olvasás mód­szerére, a tornászatra a nép- és ismétlési iskoláknál, a Galiczia vegyes kerületeiben létező leánytanodák nyelv­viszonyainak szabályozására, a tan- és olvasó­könyvek külső kiállítására, a karinthiai népiskolákban az elő­adási nyelv meghatározására, a szegény­ könyvekre és az izraeliták részére készítendő olasz bibliára vonat­koznak. Számos, az osztrák népiskolákba, proparan­­diákba, és tanárképző intézetekbe behozott vagy be­hozandó tan-, olvasó- és segédkönyv megvizsgáltatott, továbbá az olasz, magyar, cseh és szlovén bibliának, szlovén-német s cseh olvasó­könyvek revisiója be jön fejezve. Több ez osztályhoz tartozó betöltési javaslaton

Next