Sürgöny, 1865. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1865-01-14 / 11. szám
11. sz. ötödik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 18482. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Ovár Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el._________ Magánhirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtiban Mollen Ottó; Hamburg-Altenában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkhelly Jakab; Lipcsében Engler H., Jilgen és Port uraknál. Buda-Pest, Szombat, január 14.1865. Előfizetési árak ! Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre...................20 frt. Egész évre . . . . 18 frt. — kr. Félévr.................................. , Félévre ..... 9 , — „ Negyedévre...................5 „ Negyedévre .... 4 „ 50 ,, Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napilapra. A „Sürgöny“ Budán, a magyar királyi egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magánét hivatalos hirdetmények is felvétetnek) vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. Előfizetési árak ! Vidékre naponkint küldve egész évre 20 ft. — Félévre . . ................................10 „ — Negyedévre.....................................5 „ — Egy hóra..............................................1 ft. 70 kr. Budapesten házhoz hordva egész évre...................................................18 ft. — kr. Félévre ...............................................0 „ — „ Negyedévre.....................................450 „ Egy.hóra...........................................1000 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jan. 9-től kelt legfelsőbb határozatával, a Fülöp württembergi lig. b a 7. sz. braunschweigi herczeg-vértes-ezredbeli őrnagy által kért tiszti-rang-letételt helybenhagyni, sőt ez alkalommal ezredesi ranggal ad honores legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi jan. 9-től kelt legfelsőbb határozatával, nemes Bulatovics József nyugalmazott ezredest, a megürült harmadosztályú Erzsébet-Theresia - katonai alapítványra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Szabolcs megye főispánja Apagyi Zachariást e megye tiszteletbeli esküdtjévé nevezte ki. Zalavármegye főispánja a Sümegen megürült szolgabirói állomásra Ferber József kir. váltófeltörvényszéki tisztviselőt, s köz- és váltóügyvédet nevezte ki. Ugocsa megye főispánja Fülöp Mártont s Kutka Sándort megyei dijnokokká nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. Birodalmi tanács. A követek házának ülése jan. 12-én. A beadványoknak, nevezetesen az igazságügyminiszer iratának az ő 1865-ki budgetabeni változtatásokról történt közlése után a kérvénybizottmány elnöke Mende követ emel szót, hogy a háztól felhatalmazást kérjen a bizottmány számára, azon kérvényeket, melyek törvényhozási czikkekre vonatkoznak, miknek megvitatására szakbizottmányok vannak rendelve, közvetlenül ezekhez intézni; továbbá azokat, melyeknek elintézése nem tartozik a ház illetékességéhez, egyszerűen félretehetni; végre azokat, melyek nyilván egy központi hatóság hatáskörébe tartoznak, ezeknek átadni. Herbst követ megjegyzi arra : hogy ilynemű határozat jövőben hatálylyal bírjon, szükséges, hogy az ügyletrend változtatásának tekintessék s hogy azon indítvány ügyletrendszerű tárgyalás alá vétessék. M e nd e követ: A bizottmány nem szándékozik az ügyletrendet megváltoztatni, hanem csak ezen ülésszakra felhatalmaztatást nyerni. Dr. Breszl a térvénybizottmány indítványa ellen van ; azt egyszerűen vissza kell utasítani, s akkor azt nem kell ügyrendszerűen tárgyalni; csak az első részt fogadja el a ház, hogy oly kérvények, melyek oly tárgyakra vonatkoznak, mikre nézve bizottmányok állnak fen, ezekhez intéztessenek. Koránda követ, ki a múlt évben a kérvénybizottmány elnöke volt, arra figyelmeztet, miszerint korábban oly eljárás követtetett, mint amilyet Mende ajánl, s a ház hasonló indítványokhoz beleegyezését adta, ha az ülésszak, ideje rövid volt arra, hogy az összes — még elintézetlen kérvények a ház elé hozattassanak. A ház egyhangúlag, — mint Breszl ajánlá, — beleegyezését adja az indítvány első részéhez s a többi kettőt visszautasítja. Ezután következő négy interpellate olvastatott föl: Skene és társai a pénzügyminiszerhez s kereskedelmi ministerium vezetőjéhez ezen kérdést intézik „A megigért új vámtarifa elő fog-e az egybegyült birodalmi tanácsnak alkotmányszerű tárgyalás végett terjesztetni?“ Dr. Herbst interpellálja az államministeriumot az földhitelintézetnek adott szabadalmak tárgyában, melyek a pénzügyi törvényen túlmennek, s kérdi : várjon és miként fogja a ministerium eljárásét igazolni? Dr. M ri h 1 f o d és társai interpellálják a külügyministériumot a schleswig-holsteini ügyben és a következő kérdéseket intézik hozzá: A békeszerződvényt eléje terjeszti-e a magas kormány a követek házának, s mikor fog ez előterjesztés megtörténni ? 2. Mily viszonyban állanak a m. kormány nézete szerint Schleswig-Holstein és Lauenberg herczegségek az austriai császársághoz ? 3. Mily viszonyban állnak a m. kormány nézete szerint jelenleg a herczegségek és az azokban a békeszerződvény után megalapított új souverán hatalom és kormány a német szövetséghez és szövetséggyűléshez ? 4. Mily uton és módon szándékozik a m. kormány a békeszerződvény III. sz. nyomán fentartott intézkedést a herczegségek tekintetében eszközölni s mily végleges szervezést fognak azok kapni ? 5. Fog-e a német szövetséggyűlésnek és maguknak a herczegségeknek ebben befolyás engedtetni, s minő lesz az a m. kormány véleménye szerint ? 6. Elismeri-e a m. kormány augustenburgi Frigyes herczeg örökösödési jogát Schleswig és Holstein herczegségekre, vagy pedig a herczegségekbeni örökösödési jogok iránt átalában még hasonló vizsgálatok, bírálatok tartatnak megkivántatóknak, amint azok, hírlapok közlése szerint, a porosz kormány által idéztettek elő, s mi történt e tekintetben? Végre 7. Minő hatályt szándékozik a kormány tulajdonitni a porosz kormány által rendezett vizsgálats bírálatnak, a herczegségekbeni öröklési jogok iránt ? Schindlers társai az állam-, pénzügy-, igazságügyministerhez, s a kereskedelmi ministerium vezetőjéhez ezen kérdéseket intézik : 1) Várjon 1861. febr. 26-ka óta adattak-e engedélyek hitbizományok fölállítására? 2) Igenlő esetben, minő törvényes okokból vonattak el ezen engedélyek az alkotmányszerű tárgyalás alól ? 3) Várjon ezen engedélyekre vonatkozólag fog-e még ezen ülésszakban kormányi előterjesztmény létetni ? A napirenden a bizottmány jelentés áll azon kormányi előterjesztmény iránt, mely a külföldieknek az Austriábani árujegy-oltalom megnyerésére bocsátására vonatkozik. A kormány- előterjesztmény célja volt, a külföldieket a viszonosság föltétele alatt részeltetni annak megnyerésében. A bizottmány az összes javaslat elvetését indítványozza, s indítványát részint iparunk érdekeiből, részint a jegyoltalmi törvényhozásnak különböző államokbani különbözőségéből indokolta. Az előadó dr. Kaiser. O egyszersmind jelentést tesz a leobeni s linzi kereskedelmi kamrák két kérvénye iránt, a jegyoltalom ügyében, s azt indítványozza, hogy mindkét kérvény méltánylás végett a kormánynak ajánltassék. Stamm megjegyzi, hogy a kormányt előterjesztmény — mint az indokolás kijelenti — a bajor k.követségnek egy nyilatkozata által idéztetett elő, melyben a viszonossági viszonyba lépés iránti óhajtás fejeztetett ki. Szónok bebizonyítni igyekszik, hogy egy ilynemű rendszabály egyrészről csak károsan hathat iparunkra, s hogy az austriai jegyoltalom a bajor iparosok által nyilván túlbecsülteik. Szerinte a jegyoltalom reformja sürgetőleg szükséges, s erre részletes példákban kimutatja az illető törvény hiányait. Tisztán illuszrius a jegy-oltalom az ércziparnál. Végül a bizottmányi indítványt pártolja. Winterstein, mint a bizottmány elnöke, kijelenti, hogy az feladatának tarta, csupán a külföldiek fölvételének kérdésére válaszolni, anélkül, hogy a jegy-oltalom hiányainak vitatásába bocsátkozhatnék. B. Kalchberg osztályfőnök: A bizottmány elismeri, hogy a czél, mely a kormányelőterjesztvény előtt lebeg, érdemes arra, hogy elérni ,törekedjünk, hogy kívánatosnak tűnik fel, a kérdéses oltalmat, a belföldi gyárosoknak a bel- és külföldön biztosítani. A bizottmány súlyt fektet az etnikai mozzanatokra, melyek fenforognak, kiemeli az iparos viszonyokat is, s úgy találja, hogy oly törvény, mint a fenforgó, ébresztő s továbbképző mozzanat magára az iparos osztályra nézve is; igen, a bizottmány a legélénkebben ajánlja, hogy általános jegyoltalmi törvényt igyekezzenek Németország számára elérni. Nem tagadhatni, hogy termelő úgy mint fogyasztó oltalmi jogot élveznek, sőt hozzá szeretném tenni, miszerint az általános jogérzet s nyilvános erkölcsiség kívánja, hogy a fenálló visszaélésnek, mely mindinkább terjed, vége vettessék. Néhány nap előtt egy kaszagyáros volt nálam, hogy panaszt emeljen, miszerint gyártmányaival Württembergben nagy kiterjedésben történnek visszaélések; azt mondá nekem, hogy az általa eladott mennyiség, míg azelőtt 40,000 darabot tett, 16,000-re s a múlt évben 600-ra szállt le és hogy, ha a mostani állapot tovább tart, tökéletesen meg van rontva. A kormány az összes viszonyokat elfogulatlanul bírálta meg s az érdekeltek követeléseinek s a keresk. és iparkamra tanácsainak engedett, midőn e törvényjavaslatot előterjesztette. A kormány erre késztetve érzi magát, mert azt kell mondania, miszerint a jelen perezben beható reform és orvoslat nem lehetséges. Azt hivé, miszerint a perez sürgetően igényli , hogy a jelen állapot, főleg a vas- és kaszaipar szorongatottsága ily tekintetbevételt szükséges. Nem hivő, hogy az előterjesztett törvény által a bajon egész kiterjedésében segítve lesz, csak egy első lépést akart tenni, hogy a kitűzött czél közelebb hozassék. Ha a fenforgó törvényjavaslatot elégtelennek tartják, úgy a kormánynak nem lesz kifogása az ellen, ha javítások történendnek. De hogy egyszerűen elutasíttassék, s így a mostani állapot fentartassék, ezt nem tarthatja czélszerűnek. A bizottmány jelentésében főleg az van kiemelve, miszerint azon kérdés forog fen, váljon az ipar és kézművek tényleges mai érdeke nemzetközi jegyoltalomra ösztönöz-e, s a válasz az , hogy hisz csak a vas- és aczélgyártás forog fen. Erre csak azt kell megjegyeznem, miszerint ebben már elég van mondva. Mert azt hiszem, hogy vas- és aczélgyártásunk, főleg a mostani szorongatott viszonyok közt, teljesen elégséges ok arra, hogy valamit oltalmára tegyünk. De azt is hiszem, miszerint nem tekintve a vas- és aczélgyártást, a korábban felhozott általános okok tekintetbevételt érdemelnek; igen, hogy azon soliditás, mely azáltal megalapítandó, figyelmet igényel. Hisz már annyira jutott, hogy belföldi gyámokaink, hogy a külföldön keletük legyen, jegyeiket megtagadják, franczia vagy angol jegyeket kénytelenek elsajátítni, miszerint a vásáron megállhassanak. A bizottmány fő ellenvetése politikai természetű. A bizottmány úgy véli, hogy a kormánynak adandó felhatalmazás, a kölcsönösség feltétele alatt, belátása szerint a külföldnek jegyoltalmat nyújtani, beavatkozás lenne a törvényhozói hatalomba. Egy tévedést kell itt helyreigazítanom, amely talán a kormányelőterjesztés stylizálása által történt. A kormány nem akarta, hogy rá bizassék annak meghatározása, mely jegyekre alkalmaztassák az oltalom szeme előtt tartó, más államokkal, ahol ez tanácsosnak látszott, egyezkedni, és az egyezmény alapján az illető külföldit az oltalomban részesíteni; de az nincs szándékában, hogy egyes gyártmányokat különös kedvezményekben részesítsen. A kormány hatalmaztassék fel, ha a kölcsönösség feltételei fennállnak, s ha a viszonyok a kölcsönös törvényhozásra való tekintettel olyanok, hogy valósággal kölcsönösség eredményeztetik, miszerint egyezkedhessék, és rendeleti után az idegeneket a gyárjegyoltalomban részesítse. A bizottmány maga is kiemelte, hogy csak lassankint lehet ezért érni, mert különböző viszonyok veendők tekintetbe; a kormány tehát arra törekedett, hogy kölcsönösségre jusson. A legközelebbi alkalomadás a bajor kormány beadványa volt. : " Mi ezt annál kevésbbé mellőzhettük, mert azt hittük, hogy általa érjük el a nemzetközi gyárjegyoltalmat, amely egész Németországra kiterjedend. Ez látszott az egyetlen gyakorlati útnak, mert ha egy átalános, Németországra, sőt Európára szóló törvény vétetnék tanácskozás alá, végtelen tárgyalásokba keverednénk, miután az illető országok törvényei különbözők; nekünk például repressiv-, Poroszországnak praeventiv- rendszere van. Én az előterjesztményben nem láthatok okot az iparágak nyugtalanságára, hacsak a kormányban nem kétlik a jóakaratot, vagy értelmességet arra nézve, hogy a valódi érdekeket kellőleg szem előtt tartsa. Hogy a kormánynál nem hiányzik a jóakarat, azt a törvényjavaslat előterjesztése által tanúsíta. Ami az értelmességet illeti, a kormány nem mulasztá el, az érdekletteket megkérdezni, s azok óhajtásait s nézeteit lehetőleg tekintetbe venni. A bizottmány hangsúlyt helyez a nyilvános vitatás szükségére, s azt véli, hogy ez gátoltatik, ha a kormánynak megadatik az általa kivánt jog. A kereskedelmi kamra, a különböző egyletek, s a nyilvános sajtó elegendő orgánumokat szolgáltatnak, hogy a közvéleménynek a kellő kifejezés kölcsönöztessék. A kormány mindezen orgánumokat tekintetbe véve, s kihallgató, ezért nem lehet alaposnak tekinteni azon vádat, hogy ha a kormány közigazgatási és rendeleti úton tovább haladna, ezáltal minden nyilvános vita elmellőztetnék. Ha a bizottmány érveit nyomatékosaknak kellene tartani, úgyhogy a kormány- előterjesztményt nem lehetne elfogadni, akkor mégis arra kérném önöket, hogy ne vessék azt félre teljesen, hanem a tárgyat újólag bírálat alá vegyék, s ama módosítványokat kívánják, miket szükségeseknek tartanak. Annál inkább teszem ezen kérelmet, mivel attól félek, hogy a tárgy egyszerű elvetése azon gyanításnak adhatna helyet, mintha a ház nem részesítné az ügyet azon érdekben, mit az iparosok igényelhetni hisznek; különösen a vasiparosok lehetnek elégületlenek, ha az általuk kért jogosultság megtagadtatik tőlük. Az nem kiváltság, mit ők igénybe vesznek, hanem a jogosság, mely oltalmazza őket oly csorbítások ellen, minőket már is oly nagy mérvben tapasztaltak. Végül még meg kell jegyeznem, hogy a fönnálló törvény nem felel ugyan meg s átvizsgálásra van szüksége, azonban ennek kényes oldalai vannak; a kormány a tárgynak figyelmét szentelte. 1863-ban egy kis segély kisértetett meg, mely azonban nem volt teljesen elegendő a czélra. A kormány továbbá is figyelmet szentelend e tárgyra, azonban itt két dologról van szó: czélszerű oltalomról a belföldön, de kellő oltalomról a külföldön is. Épen ez utóbbi a jelen törvényjavaslat feladata s ezáltal az 1858-as törvény javítása egyátalában nem záratik ki. Dr. Kaiser előadó még egyszer szól a bizottmányi javaslat mellett, de ezt a többség elveti. Schindler az előterjesztést a bizottmányhoz kívánja visszautasíttatni. Winterstein megjegyzi, hogy a bizottmány egyhangúlag hozta az elutasítási határozatot, az előterjesztést tehát más bizottmányhoz kéri utasíttatni. Mühlfeld azt hiszi, hogy ily indítvány csak magától a bizottmánytól eredhet. Schindler indítványa elfogadtatott. Ezután a gyárjegyoltalmi törvény 4., 6., 9. és 7. §§. megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat fölötti bizottmányi jelentés került szőnyegre. Dr. Kaiser előadó: A bizottmány a 4. és 6. §. megváltoztatását elfogadja, a 9. és H-dikét azonban nem. Ezenfölül a gyárjegyoltalomért fizetendő díjt a 6. §. i ftra teszi, míg a kormány csak 50 kira. Az átalános vita alkalmával senki sem szólt és igy mindjárt a részletes vita kezdetett meg. A szavazásnál a 6. §. a bizottmányi javaslat szerint (minta díja ft a. ért.) elfogadtatott. Az előadó indítványára a törvény harmadik fölolvasásban határozattá emeltetik. A cs. kir. közoktatási tanács elnökének beszéde az 1865. január 7-diki összes ülésben. (Vége.) A gymnasiumokkal foglalkozó osztály 16 önálló, csaknem 19, a technikus intézetek, műtanodák és népiskolákat illető osztályokkal közös ülést tartott. Ez osztályok a mellett, hogy több kinevezést ajánlottak, még véleményezéseket és kezdeményezési indítványokat tettek : több gymnasium alapítása, átalakítása, nagyobbítása és nyilvánossá tétele, a morva gymnasiumoknál a nyelvviszonyok rendezése, a stájer és krajnai gymnasiumoknál a szlovén nyelv alkalmazása, az országos másodnyelvek állásának az egyes gymnasiumoknál kijelölése, a gymn. póttanárok állása, a gymn. tanárjelöltek nyilvántartása és alkalmazása, a bölcsészet álláspontjának megjelölése az osztrák gymnasiumoknál, a bölcsészetnek az érettségi vizsga tárgyai közé fölvétele a magyar gymnasiumoknál, a lomb, velenczei gymnasiumok reformja, üresedésbe jött tanszékek mikénti betöltése, párhuzamos osztályok fölállítása, s némely magyarországi gymnasiumnál a tannyelv meghatározása fölött. Több német-osztrák gymnasiumoknál előfordult fegyelmi esetre nézve az osztály véleménye len kikérve. Megvizsgálta továbbá azon tan- és segédkönyveket, melyeket több tanári testület a végre nyújtott be, várjon tankönyvekül elfogadhatók-e, és az évi jelentéseket, melyek az egyes iskolatanácsosok és gymnasiumi igazgatóktól érkeztek. Az összes gymnasiumi szervezetet Magyarországban, a tan- és segédkönyvek elfogadása és használatbavételével követendő szempontok, az érettségi vizsgák idejének meghatározása, az egyes gymnasiumoknál tanügyi czélokra befolyó pénzek hováfordítása, továbbá a német-szláv gymnásiumoknál a tanárok állása és rangfokozatának meghatározását illetőleg az értekezletek már megindultak. Azon értekezletek, melyeket ez osztály a műtanival közösen folytat a rajzolásnak a gymnasiumoknál mikénti tanítását illetőleg, már közel vannak a befejezéshez. A magasabb technikus intézetek, a reál-és szakiskolákkal foglalkozó osztály 10 önálló és 19 vegyes gyűlésben vett részt. Eddig véleményezések történtek: a bécsi és gráczi polytechnikumok újjászervezése, a mariabrunni erdésztanoda, a trieszti tengerészeti akadémiánál a kereskedelmi osztály tantervezete, egy Keszthelyen állítandó gazdasági erdésztanoda, több nyilvános és magán-, reál- és taniskolák alapítása, berendezése, átalakítása, nagyobbítása és megszüntetése, és végre a reáliskolai tanárok kinevezésénél követendő eljárás meghatározása fölött. Ez osztály is több üresedésbe jött tanszék betöltését indítványozta, tan- és segédkönyvekről véleményt mondott, s a technikus, reál- és szakiskolák igazgatói zárjelentéseit vizsgálat alá vette. Ez osztály üléseire, melyek néhány héten át nagyonkint tartottak, több esetben, p. o. midőn a bécsi poltechnikus intézetet illető statútum, és a mariabrunni erdésztanoda újjászervezése fölött tanácskozott, külső tagok és szakférfiak is meghivattak és megjelentek. Az osztály azon indítványát illetőleg, miszerint az osztrák reáliskolákra nézve új tantervezet készíttessék, miután számos kültag és szakember véleményezése és a referens végjelentése is kéznél van, holnap kezdődnek a tanácskozások. A tengerészeti tanrendszer, s a tengerészeti intézetek reformjára vonatkozó tanácskozások rögtön megkezdetnek, mihelyt a kül- és a belföldön ez iránt tett nyomozások eredménye tudva lesz. A budai József-műtanoda újjászervezését illetőleg is megtörténtek a kellő kezdeményezések. A művészeti akadémiákat és iskolákat illető osztály 10 önálló és egy a gymnasiumi osztálylyal közösülést tartott. Véleményezései: a zenetanárokat vizsgáló bizottság fölállítása, Bécsben alapítandó Szobrászati műhelyek, a velenczei műakadémiánál a tájfestészet tanításának szabályozása, s több kinevezésre vonatkoznak. A rajzolás és mintázásbeli tanárjelöltek vizsgáit illetőleg a tanácskozások nem sokára be lesznek fejezve. A bécsi képzőművészetek akadémiájának statútuma átnézés végett szintén elővétetett. A népiskolákkal foglalkozó osztály 35 magán- és nyolcz a gymnasiumi és reáliskolai osztályokkal közös ülést tartott. Ez osztály tevékenysége, melyben több kültag és szakember is részt vett, számos fontos tanügyi kérdés megoldásának volt szentelve. Ide tartoznak : az államministérium által előterjesztett és az oktatásügyi tanácstól revideált tervezete azon határozatoknak, melyek az ismétlési iskolák és az ipartanoncrek számára létező szakiskolákra vonatkoznak, és főleg egy az államminiszériumtól előterjesztett törvényjavaslat a községek befolyását a népiskolákra illetőleg, mely az eddigi iskolarendszert előnyösen megváltoztatja. Ez utóbbi, kültagok és szakemberek segélyül vételével beható tárgyalásnak jön alávetve, és az eredmény egy revideális indokokkal kísért tervezetben az államministériumnak átnyújtatott. A többi elvileges véleményezés, melyet ez osztály a központi hatóságok fölszólítása folytán már befejezett: a gazdászati elemi oktatásra a népiskoláknál, a bibliák és tankönyvek illustratiójának czélszerűségére, az irva-olvasás módszerére, a tornászatra a nép- és ismétlési iskoláknál, a Galiczia vegyes kerületeiben létező leánytanodák nyelvviszonyainak szabályozására, a tan- és olvasókönyvek külső kiállítására, a karinthiai népiskolákban az előadási nyelv meghatározására, a szegény könyvekre és az izraeliták részére készítendő olasz bibliára vonatkoznak. Számos, az osztrák népiskolákba, proparandiákba, és tanárképző intézetekbe behozott vagy behozandó tan-, olvasó- és segédkönyv megvizsgáltatott, továbbá az olasz, magyar, cseh és szlovén bibliának, szlovén-német s cseh olvasókönyvek revisiója be jön fejezve. Több ez osztályhoz tartozó betöltési javaslaton