Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1865-05-13 / 110. szám

110. SSB. Ötödik évi folyam. Szerkenztőségi iroda és kiadóhivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. be. Fiók-kiadó-hivatal Pesten G­y­ő­r­i Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a pb. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelet zsü­nkttel fogadtatnak el._______ Magán-hirdetések­ : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldrőli hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurti an Mollen Otto; Hamburg-Altenában Haanenatein és Voller; Hamburg­ban Torkhelm­ Jakab; Lipcsében Engler , Illáén és fort uraknál. Buda-Pest, Szombat, május 13. 1805. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre.......................20 frt. Egész évre . . . .18 frt. —­kr. Félévre ............................10 . Félévre.........................9 „ — , Negyedévre ..... S „ Negyedévre . . . . 4 50 „ HIVATALOS ,RÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi máj. 3-án kelt regf. határozatával dr. Klemenics Károlyt, a hit­ágazati hittan tanárát a zágrábi érseki lyceumnál, a zágrábi érseki káptalan tiszteletbeli kanonokává,­­ továbbá Juratovics Józsefet, a zágrábi érseki káptalan kar­ prabendariusát s consistoriumi tanácsost, és Jerkovics György, lipovljáni lelkészt, a csaz­­mai társas-káptalan tiszteletbeli kanonokaivá legke­gyelmesebben kinevezni méltóztatott. A horvát - szlavón udv. kanczellária K­n­i­t­t­­ Ferencz, világi papot s eddigi helyettes vallástanárt az eszéki gyranasiumnál, a diakovári püspöki ordinariátus javaslata folytán, ugyanazon tanintézetnél valóságos vallás­tanárrá nevezte ki. Pozsonmegye főispáni helytartója P­o­d­ho­rá­n­s­z­k­y Béla barsmegyei főjegyzőt Pozsonmegye rendes törvényszéki előadó ülnökévé nevezte ki. NEMHIVATALOS RÉSZ B­é­c­s, május 11. Ama körülmény, hogy olykor hír- és tárgy­meddő napok állnak be, a meglévő lapok pedig szokott tertelmükben jelennek meg, melyet min­den esetre be kell tölteni,­­— olykor a ferdített vagy teljesen alaptalan hirek egész seregét hozza felszínre. Épületes mulatság kedvéért ennek most újabb példájával szolgálhatunk. Egy itteni , mindent, vagy a mindennél is többet tudni akaró lap egy szép reggelen azon fü­rrel lepte meg olvasóit, hogy a magyar kor­látnokság­ főbb tagjai, egytől egyig, szabadság­gal falura mennek nyaralni, mialatt a kormány­­ügyeket a titkár urak viendik, s igy a magasb országos ügyek, országgyűlés stb. ad graec­as calendas elnapoltatnak. Erre másnap az egész ellenzéki vonal meg­húzta a vészharangot, s majd minden bécsi lap hosszú vezérczikkekben mutogatta, hogy az előbb még túlbuzgósággal vádolt korlátnokság állítólagos tétlensége miatt­­ veszélyben van a birodalom! Mi alapja ez általános riadóverésnek ? Majdnem semmi! A fő- és másodkorlátnok, valamint a taná­csos urak ilyetén lépései­, sőt még szándékairól itt senki semmit nem tud. Csakis az alkanczellár úr készül pár heti szünidőre, rongált egészsége helyreállítása végett;­­ a tanácsos urak pedig osztályaikban foglalkoznak, egyedül egy taná­csos urat kivéve, kit már néhány hónapja sajnos betegség akadályoz hivatalos működésében; s úgy hiszszük, e körülmény nem adhat okot az „O. D. P.”-nak, hogy a korlátnokság személy­zetének költségét sokallja és azt felpanaszolja. A­mi ez utóbbi lapnak a magyar ország­gyűlés azonnali egybehívását sürgető dilemmá­ját illeti, megjegyzendőnek véljük, hogy : a jö­vendőbeli magyar országgyűlés — nem mint a 48 előttiek többnyire —folyó országos ügyek, de a közbirodalmat alapjaiban érdeklő nagy kérdések tárgyalására leend hivatva, melyekre nézve a kiindulás megállapitásánál a korlátnok­ság nem kizárólagos tényező; — továbbá, ha a magyar országgyűlésnek a teljes kir. tanács ülés­szaka alatti egybehívását elvi tekintet ellenzi, ezen elvi szempont akadályozza a meghívás ki­adását is a jelen ülésszak tartama alatt, mely­nek véghatárideje különben is még ki nem szá­mítható. Általán pedig konjecturázó ellenzéki lapok részéről, a­kik nem győzik eléggé magasztalni szajnai bálványuk mély bölcseségét, mely a köz­vélemény előkészítésében, a kérdések megéré­­sének kivárásában nyilatkozik, elfogultság­nak s ellenmondásnak tartjuk, ha oly nagy do­logban, mint a várt megoldás, mely századok művét talán ismét századokra módosítni fogja, az idő befolyásának jótékonyságát egyenesen tagadják, s a nyakrafőre való sietséget ajánlják. A­mint a következés, az utóbbi jelek kedvezőn bizonyítják, vannak dolgok, melyekben az erő­szakolás, siettetés inkább hátraveti, késlelteti,— ellenben a kellő idő érleli, előmozdítja a kifejtést. És a kormányoknak, melyek sikert akar­nak elérni, bizonnyal hatalmasabb szempontjaik is vannak, mint a napi közlönyök számára — conte quil conte — szakadatlanul feszitő érdekű lépésekről gondoskodni. Beer— Pestről. Elfogulva, elfogulatlanul be kell vallanunk, hogy Bécs a nevezetes­ világvárosok közé sorolható. — Mű­vészet, irodalom, ipar, kereskedelem, ezeknek mellék­ágai, forrásai és segédeszközei kiválóan és bőven van­nak benne összehalmozva és képviselve. Társadalmi életében fel-feltünik éjszak, dél, kelet és nyugat, em­bereiben, öltözék-változataiban, nyelvkülönbségeiben s szokásaiban. Felmutatja a polgárosodás legmagasabb erényeit és legalacsonyabb bűneit. — Találhatsz rom­latlan patriarchális jellemeket, az ujabbkori haladást kezeikben tartó és előmozdító nagy embereket; de van­nak nagy számmal ingyenélői és korhelyei is, s ha a munka és fáradság által zsebeidet megtöltheted, őrköd­nöd kell, hogy azt a zsebtolvajok ki ne ürítsék. *) Mint a nagy élettenger mindenütt, úgy itt is, kincsek és gaz­dagság mellett szennyet és nyomort is juttat a partok­nak. Utcza­ élete folytonos zaj és zsibongás; a munká s szorgalom egyhangú csörömpölése, ünnepi lárma és látványosság, csendes öröm és szórakozás, szenvedély­­érzék, vihar és tivornya. — De zárt vagy rejtett helyi­ségeiben azért nyugodtan folyik a munkásság s meg­­őrizhetőleg feltalálhatók a család és magánélet minden örömei. A kürzajból benső nyugalomba menekülhetsz, s utczai életének zajos változatossága mellett, családi fedél alatt a csendes egyszerűséget is fellelheted. Ke­resned kell, az igaz, mindent, de mindent feltalálhatsz. — A belváros egy izzó nap sugaraiban, a külvárosokban már csak forróság érezhető, vidékén már árnyékot se kell keresned. Ünnepek alkalmával nemcsak mulatságot és szórakozást keresnek az emberek a közel vidékeken, hanem főleg nyugalmat. Ötszázezer lélek, ugyanannyi testben él és mozog itt néhány n­égy­szeg mértföldnyi térségen, ezerekre menő házakban, százezrekre menő termek, szobák és lyukakban, és százakra menő utczákban és piaczokon. — Ha több száz ismerősöd van is, több napokon át alig találkozol véletlenül egyikkel vagy a másikkal, hacsak fel nem keresed. — Egyes ember úgy eltűnik a tömeg­ben, mint bal a habok között, s minthogy az utczán majd minden ember csak magára vigyáz, hogy minden lépten-nyomon oldalba ne lökjék, vagy el ne gázoltas­­sék, nem ritkán csak egy erősebb érintés találkoztat is­merősöddel, vagy dob odébb barátodtól. A belvárosból a külvárosokba kifelé, s a külvá­rosokból a belvárosba befelé folytonos hullámzása van az omnibusoknak, melyek bársony támlányaikkal, és aranyozott, több színeket játszó diszítvényeikkel úgy néznek ki, mint az egykori római hódítók diadal­ko­csijai. — E járművek nem rohannak ugyan, de a közle­kedni kívánókra nézve nem is állanak; minden utczá­­ban, minden irányban s minden perezben felülhetsz, és c­élodhoz juthatsz, lép-daganat, szemgyuladás és orrdu­gulás nélkül. — Az ellenőrző conducteur, a társadalom legelőzékenyebb és legszolgálatkészebb embere karjain emel a támlás bársony pamlagokra, s ha van, mielőtt észrevennéd, podgyászodat az örökké mozgó gép tete­jére röpíti. Fővárosom társaskocsijainak tulajdonosai tudjátok-e, mennyit kell e bársony és aranyozott kénye­lemért fizetni ? tíz krajczárt o­s­z­t­r. ér­t­ékb­e­n. Az utczák, melyeken haladunk, kora reggeltől késő estig tiszták és öntözöttek, bizonyos távolság­nyira egymástól gyalog rendőrök és lovas csendőrök állanak, kik -- ha személyedet vagy vagyonodat ve­szély fenyegeti, azonnal kéznél állanak, és számtalan komolyabb összekoc­czanást, melyeknek, meglehet, em­berélet is esett volna áldozatul, nyitányukban fojtanak meg. — A rend és figyelem itt minden irányban és minden ponton feltalálható; kérdéseidre, tudakozódásaid­ra és parancsaidra egyenruhás bizományosok és hor­dárok állanak készen, s ha egynek egy egész napra élelmet biztosítottál s egy o. é. forintot, a legügyesebb szolgát nyerted benne a világon. Vendéglői, ha kívülről nem dicsőítik, is az archi­­tecturát mindannyian, belülről tiszták és kényelmesek. Az előkelőbbekben, a földszinttől kezdve, minden emeleten más-más pinczér s szobalány hajtja meg előtted magát, s ha előzékenységüket busásan kell is jutal­maznod, de még gondolataidat is kilesik. Udvaraidon kapod a bérkocsit, vagy megáll az kapujában, s bizo­nyos lehetsz, hogy pár percz múlva arra jó — egy min­den irányban mozgó társas­kocsi. — Ha nevedet és ál­lapotodat világosan és érthetően adtad fel, nem kell le­veleidet a postán keresned. Azon ezer meg ezer jármű és közlekedési esz­köz , melyek utczáin fel s alá robognak és halad­nak, nem keresztezik össze-vissza azokat,­­ hanem bal és jobb irányban sorrendet tartva, sebesen vagy lassan, de biztosan haladnak el egymás mellett, közölve a csendőröket vagy rendőröket, kik a szabályokra pon­tosan és szigorúan ügyelnek. A rendet meg nem törheti sem kérés, sem harag, s ha daczolni akarnál a törvény­nyel, a kocsi elibe álló csendőr vagy rendőr legázo­­lásával kellene azt megszegned.Ünnepélyek, vagy kedv­­csapongások alkalmával is csak a levegőt verheted, de másnak kényelmét vagy szabadságát egy perezre se szabad háborítanod. Nagy folyam, de mely csak kije­lölt medrében teheti meg futását. Mit mondjak újabb időkben eszközölt haszon-, kényelem- és szépitési építkezéseiről! ? Mint Párisban, úgy itt is a rombolás harczot viv a teremtéssel, de mig a nemes csatában a haszontalan, a­ kényelmetlen, az ódon, a rút elpusztul,— a hasznos, a kényelmes, az uj, a szép ébred életre. Óriási paloták, csarnokok, udvarok, utczák, kertek épültek és készültek, s míg a művészi, a remek külső a nagyságot és magasztosságot emeli, a benső correct és solid felosztás és elrendezés, a fény és pompa a lélek ízléséről és költészetéről nyújt fogalmat. A nagyság nemcsak kiemelkedik a kicsiségek felett, hanem maholnap el is bírja azokat takarni. Ez újítás, nemesbités és tökéletesbités, szóval : a haladás, a művészet, tudomány, ipar, kereskedés stb. minden ágait érintő; a milliók, melyek e magasztos ezé- fokra fordittattak, arányos részt juttatának a szív, ész és kegyelet mindennemű nemesebb követelményeinek. Igaz, hogy arany- és ezüst rudak nyugszanak e kőhal­­m­azok alatt, de azok oly formát nyerének, s oly czé­loknak szolgálnak eszközökül, melyek az emberi mű­veltséget és polgárosodást századokon keresztül hirde­­tendik. E falak között, melyekért a jelen nemzedék küzdött és áldozott, a jövő nemzedék fog nyugodni és virágzani. Mindezen nagyszerű változás tiz-husz év mun­kája, s azon sugallat eredménye, mely Isten tudja hon­nan jött, de egész Európa meghallotta. — Mintha meg­ijedt volna az emberiség a múlandóságtól, s oly dolgo­kat kívánt volna teremteni, melyek azzal több száza­dokon át megküzdenek. Mondhatnák sokan, hogy a ter­mészet, ha rombolni fog, e dolgokkal is könnyen elbá­nik ! Igaz! de az is igaz, hogy kiket megkímél, egy­koron a romokban is feltalálandják az emberi ész, erő és akarat nagyságát és magasztosságát. E földön csak a mű beszélhet a mesterről, dicsőítheti s halhatatlanit­­hatja azt. Lakossága­, népe­i­ magatartásában, modorában, szokásaiban is összeolvadt az össz-világgal. Az egyé­­­­nek öltözékei, szokásai, modora nem zavarják meg a társadalmi öszhangzást és nyugalmat; csak az tűnik fel, a­mi nevetséges, nevetséges pedig csak az, mi az össz­­világ társadalmi szokás-fogalmaival ellenkezik. Kedély­vagy hangulat-háborítás nélkül haladnak el vagy ülnek egymás mellett, kik Cincinnatiból, Shangaiból, Máltá­ból, Pekingből, Hohensteinból, Zágrábból stb. vagy Dorogról jövének. Az igazi bécsi nép azonban mai napig megtartó kíváncsiságát és kedélyességét, csak­hogy azt az angol phlegmája, vagy az amerikai közöm­bössége csakhamar medrébe visszaszorítja. Bécsben most már nemcsak a magyar embereket tartják gavallé­roknak, gavallér ott ma már minden ember, kinek pén­ze van, fényesen jár és bőven költ; a czim és rang se vakít és hódít többé úgy, mint azelőtt, mert a disztoga­tok, a kocsis s inas egyenruháját is beszámítva, csak abban különböznek, hogy némelyeken czímerek van­nak, másokon pedig monogrammák. Bécsben most bármely nemzetbeli otthon találja magát, nemcsak azért, mert mindent nyerhet, mit otthon megszokott, hanem főleg azért, mert nem kell magát geniroznia. Itt az emberek, mint most már minden valódi nagy városban, nem egymás gyengéivel foglal­koznak, hanem saját ügyeikkel; ki mit vetett, azt arat, kinek rozsra van szüksége, nem gáncsoskodik azért, mert egy másik repetét vetett. Mindenki csak otthon keresztény, mahomedán vagy zsidó, az utczán minden­ki csak ügyfele után kérdezősködik. Egyforma kony­­­hán főznek a világ minden vallásának. Itt nem a tör­vények emancipálták a külön vallásfelekezeteket, ha­nem a civilisatió. Ilyen tett Bécs kevesebb, mint egy negyed század alatt; milyen lesz egy század múlva!? L­a­u­k­a Gusztáv, gróf P­á­l­f­f­y Móricz altábornagy ő­nmaga, s Magyaror­szág föhadiparancsnoka herczeg Liechtenstein Frigyes e magassága — a fenséges vendég megérkezte­kor annak távoztáig a pályaudvaron jelen voltak.­­ A „Wiener Abendp.“ I. május hó 11-ei szá­mában írja : Különféle hírek ellenében, melyek itteni és külföldi lapokban a turini kabinet egy meghatalma­zottjának küldetéséhez csatoltatnak, a leghatározottab­ban hittük megállapíthatni, hogy ide beérkezett tudósí­tások szerint az illető római alkudozások tárgyát egye­dül csak egyházi ügyek képezik. Minden további, ezen tényálladékkal ellentétben lévő combinatiók e szerint önmaguktól elesnek, s ép oly kevéssé szükséges azon állítást megc­áfolni, hogy a cs. kir. austriai római követ azon alkudozásokban részt vett volna, melyek a dolog természete szerint az austriai érdekeket semmiképest sem érintik.­­ Ugyane lap írja : a cs. fenségeik Mihály Ni­­kolajevits orosz birodalmi nagyherczeg, kaukáziai helytartó és neje Olga Feodorovna nagyherczegné­k. május hó 12-kén családjukkal együtt Bécsbe érkeznek s a cs. kir. udv. váriakban fognak lakni, azonban itt csak egy évet töltenek, mivel a nagyherczeg Darm­­stadtba, az orosz császár ő felségéhez siet. A nagy­­herczegnő hazáját Karlsruhet látogatja meg. Tegnap jelentettük, hogy a lipótvárosi tem­­plomépitési kölcsönre 70,000 ft van már aláírva. Kiegé­szítésül közöljük most az aláírók névjegyzékét is azon sorozatban, a­mint azok beérkeztek: Az általános I-ső magyar biztosító­társaság aláírt 20,000 frtot, dr. Gross Ferencz Pest-lipótvárosi kér. főorvos 1000 frtot, a bi­­bornok herczeg­prímás ő eminentiája 2000 frtot, a pesti takarékpénztár 10,000 frtot, Rupp Ignácz örökösei 1000 frtot, Emmerling Károly 1000 frtot, Ranolder Já­nos veszprémi püspök ö­nmaga 1000 frtot, a Pannónia magyar viszont biztosító-társaság 5000 frtot, a triesti assecu­ationi generali 1000 frtot, Szebasztiani Vilmos 1000 frtot, a Phönix biztosító társaság 1000 frtot, a Szent­ László-társulat 1000 frtot, a Riutlione Adriatica di Sicurta biztosító társulat 1000 frtot, Walthier testvé­rek 1000 frtot, a pesti légszesz-világítási társulat 1000 frtot, gr. Wenkheim Krisztina 1000 frtot, Ebner János 1000 frtot, a pesti magyar kereskedelmi­ bank 10,000 frtot, a kalocsai káptalan 1000 frtot, Kasselik Ferenci 1000 frtot, az első austriai biztosító-társulat 1000 frtot, Bartakovics Béla egri érsek ö­nmaga 1000 frtot, az „Anker“ biztosító-társulat 2000 frtot, Luczenbacher Pál 1000 frtot, a cs. kir. osztrák hitel­intézet 3000 frtot, összesen a fentebbi 70,000 frtot. — Minthogy azon­felül — mint már annak idején említek— néhány ezer­ forintra már aláírási ajánlatok is tétettek, az egész 100,000 frtra tervezett kölcsön mielőbb fedezve lesz.­­ Földváry Izabella, Jan­kovich Hana és Römer L. urhölgyek — mint a „P. Lloyd“ irja — egyenkint 100 fttal a magyar gazdasszonyok egyletének alapitó tagjai sorába állottak.­­ Az „Agr. Ztg“ f. hó 1 O ki sz. irja: Hartmann. L. kiadásában épen most jelent meg Hoffmann közked­­vességű ifjúsági iratainak teljesen sikerült horvát for­dítása Filipp­ovic­s J.-tőL Kiadó Ígéri, hogy ezen ifjúsági iratok kiadását folytatni szándékozik.­­ B. O­r­b­á­n B­a­­­á­z­s, ki néhány év előtt keleten utazott, jelenleg körünkbe érkezett, hogy itt a *) B vonás egyéb európai fővárosok mellett Bécsre ke­­vésbé illik. Bécsben ezekhez aránylag nem igen szerepelnek a Londonban ugynevsett „pickpockett“ üik. Szerk. Birodalmi tanács. Az urak­­házának ülése máj. 11. Elnök: Auersperg Károly herczeg. Elnök I.Lechtenstein Károly herczegnek, a ház egyik elhunyt tagjának meleg végszavakat szentel. A ház tagjai a gyász jeléül üléseikről fölkelnek. A beérkezvények közül az 1865-ki pénzügyi tör­vény az, mely jelentéstevés végett a megerősített pénz­ügyi bizottmányhoz utasittatik. További iratok a kül­földi áru­ jegy- és mintavédelmi törvényt illetik. (Az illető bizottmányhoz utasittatik.) Colloredo hg. Bécs városának egy kérvényét terjeszti elő a bécs-pilsen-prágai vaspályavonal enge­délyezését illetőleg. Fanfagna gr. több cseh község hasonló kér­vényeit terjeszti elő. A napirend első tárgya az urak háza bizottmá­nyának jelentése azon törvényjavaslatról, mely a vas­úti vállalatok kereseti és jövedelmi adójának kimérése, kiszabása és beszedéséről szól. A bizottmány többsége (jelentéstevő P ! p i t­z lo­vag) indítványozza . Határozza el a magas ház : A képviselők háza részéről közlött törvényjavas­lat , a vasúti vállalatok kereseti és jövedelmi adójának kimérését, kiszabását és beszedését illetőleg, a másik háznak tetsző fizetésben elfogadtatik, azonban a 2. és 4. §-okhoz választott azon módosításokkal, hogy név­szeri­nt a 2. §. igy hangozzék : Valamely vasúti vállalat által fizetendő kereseti­ és jövedelmi adó egész összege felében azon községet, melyben a vállalat legfőbb üzleti vezetése székel, másik felében pedig kivétel nélkül mindazon községeket illeti stb. A 4. §. igy hangozzék : Ezen határozmányok 1866-ik jan. 1-jével lépnek érvénybe, azonban csak az 1866, 1867 és 1868-ik évekre nézve érvényesek. Ha ezen idő folyama alatt ezen tárgyat illető uj törvény létre nem jönne, az esetben az 1869. jan. 1-től az eddigi ezt illető határozmányok ismét érvénybe lépnek. Továbbá mondassák ki, miszerint tekintettel a kormány tárgyalás alatt álló előterjesztményeire, me­lyek a kereseti és jövedelmi adóreformot átalában c­é­­lozzák, nem látszik alkalmasnak, a cs. kormányhoz egy külön kérvényt intézni, miszerint ez, — tekintettel a részvénytársulatok kereseti és jövedelmi adójának ki­mérése , kiszabása és beszedésére, melyeknek válla­latai különféle helyeken gyakoroltatnak, s mielőbb egy törvényjavaslatot terjesszen a magas birodalmi ta­nács elé. A bizottmány kisebbsége (jelentéstevő Wicken­­b­u­r­g gr.) megfontolásra helyezi, miszerint nincse­nek elégséges indokok arra, hogy a status quo meg­változtattassák, s Alsó-Austria, Bécs városa, a vasúti­ vál­lalatok s az állami pénzügyek rovására oly rendelkezé­sek létessenek, melyek azon előnyökkel, melyek ezáltal másokat illetnek, semmiféle arányban sem állanak; vala­­­mint megfontolván, hogy az egynémelyek irányában gyakorlott látszólagos méltányosság egy harmadik elleni valóságos méltánytalanságra vezetne szükségképen, s hogy az átalános adóreform mellett ezen ügy is két­ségtelenül gondos vizsgálatra találandó—­ azon indítványt teszi: határozza a magas ház, hogy sem a képviselők há­zának törvényjavaslatához, sem a kormány- előterjeszt­­ményekhez beleegyezését nem adja, hanem áttér a na­pirendre. Megnyittatik az átalános vita. Czernin dr. kijelenti, hogy ő volt az a bizott­mányban, ki a törvényjavaslat teljes elfogadása mellett, a­mint az a képviselők házának­­tanácskozmányaiból előkerült, szólott és szavazott. Előtte a jelenlegi viszony oly abnorm­isnak tűnik föl, hogy a segély sürgetőleg szükséges. Ő a jog álláspontján van, tiszteletreméltó ellenfele pedig az opportunitásén. Czernin gróf­­ beszéde végén a törvénynek a képviselők háza határo­­­­zata utáni elfogadását indítványozza. , Plener pénzügyminiszer: A fennálló törvény a kereseti s jövedelmi adót illetőleg meghatározza, hogy az adóbehajtásnak a vállalatok székhelyén kell történnie, ugyanez áll a pótlékokról is. Jelén törvény gyakorlati hatása az országos és községi pótlékokra vonatkozik, az abban választott mód gyakorlatinak mu­tatkozik, s a kormány és képviselőház között' 'csak­­ a precipuumot illetőleg van differen­tia. Igazságosabbnak látszik a kormány előterjesztménye. A törvény tartama Napi újdonságok. 2­0 cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 11- kén délelőtt magán-audientiákat adni méltóztatott. ^ Ő fensége Mihály nagyherczeg, az orosz czár legifjabb testvére, tegnapelőtt éjjel 44 perc­c­el 2 óra után külön­vonaton Pestre érkezvén , 15 percznyi haladék után utazását Bécsbe s illetőleg Ingenheimba (Darmstadt mellett) tovább folytató. A kir. helytartó

Next