Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1865-05-23 / 118. szám
beszédek s belátásteljes tárgyalások tartottak is, ezen viszony még mindig nem eléggé tisztáztatott ki. Azon hátrányok, melyekről annyit beszélnek, nem az 1865. ápr. 11-ki ajánlott német austriai vámszerződés által idéztettek elő; ezen hátrányokat a franczia porosz szerződésnek köszönhetjük. Ezen szerződés oly következményeket idézett elő, melyek némely tekintetben Ausztria kereskedelmi viszonyait megnehezítik; ezen szerződés következménye az, miszerint a külföldi (franczia) áruk a vámszövetség területére aránylagosan alacsonyabb vámtétellel vizetnek be mint most, s ott megvámolva, vagy további vámolás útján, vagy csempészkedőleg áthozathatnak Austriába, de a porosz franczia szerződés következményei többé el nem háríthatók . Austria panaszkodik, hogy a porosz kormány a vámszövetség nevében ezen szerződést kötötte, minden törekvései ezen irányban — hiszen a nyilvánosságba hatottak — gyümmölcstelenek valának. A franczia szerződésből támadó hátrányos következmények azok, melyek most annyira kifejtetnek s oly huzamosan tárgyaltatnak s egészen igazságtalan módon a jelen szerződésre rátukmáltatnak. Azon hátrányos viszonyokat, melyek a porosz-franczia kereskedelmi szerződésből következnek, úgy is bírjuk az új szerződéssel, vagy a nélkül is; ha önök ma elvetik is az új szerződést, ezen hátrányos következmények azért mind fenn fognak maradni. De most azt kérdem, ha már egyszer elkerülhet- sen, elháríthatlan hátrányok és következményekről van szó, nem okosabb-e, az adottba, melyet úgy sem lehet elkerülni, magát beletalálni s ahhoz kötni az előmenetelt, hogy ezáltal a hátrányok bizonyos csekélyebbülését el lehessen érni ? Ily előmenetel mindenesetre elfogadhatónak látszik. S épen ezek azon, ha nem épen nagy is, de eltagadhatlan előnyök, melyeket a szerződés nyújt. Ismételve kérem, tartsák szem előtt, hogy a szerződés épen semmi olyan hátrányokat nem nyújt, melyek nélküle is már nem lennének, s hogy azt nekik csakugyan nem lehet betudni, amit egészen más okokból kell meríten. Végre szabadjon megjegyeznem, hogy részemről azért tartom a szerződést hasznosnak, mivel én abban határozott haladást látok vámügyeink szabályozására nézve, mivel abban bizonyos állandóság, t. i. a 12 évi szerződési időtartam biztosíttatik, mely alatt a vámok a meghatározott mértékben fen kell, hogy tartassanak. Sok oldalról hallatszott a panasz, hogy a vámok és díjak állandósága nélkül átalában valamely haszonhajtó rendes nyerészkedés és ipar fen nem állhat, semmi számítás nem lehetséges. Igaz ugyan, hogy az iparnak határozottan tudnia kell, miszerint az évek bizonyos számáig állandó viszonyok között fog megmaradni. Íme, a szerződés ezt megengedi, az ipar tudja, mit várhat, mint rendezkedjék, ismeri azon ellenséget, melyet le kell küzdenie, amelylyel versenyküzdelemre kell kelnie, s azon átmenet, mely a szerződés és az abban tartalmazott vámtételek által eszközöltetik, olyan, mely bennünket a megkezdett ösvényen egy darabon előíre visz, s az észszerű, a valódi nemzetgazdászati érdekeknek megfelelő vámrendszerre átvezet, s ez rám nézve azon lényeges momentum, mely előttem a szerződést ajánlatossá teszi. Több előttem szóló urak azt nyilvánították, hogy Austria önmagában bízzék, a ne engedje magát hínárba vitetni. Teljesen helyes! Én azonban előmenetelünkben semmi olyast sem látok,mely az önbizalom hiányét illető gáncsolást igazolhatná. Sőt inkább arra felelek, hogy az austriai ipar bírjon önbizalommal, kezdje meg a harcrot bátran, s vetélytársával a másik félen majd csak egyenlő leszen. Hazai iparunk, mint több szónok a vitában kimutatta, igen örvendetes lendületet nyert; a bátorság és önbizalommal, eszélylyel és erélylyel így fog tovább is haladni, amint eddig elő kezdett, akkor ezen harczot Austria becsületére győztesen fogja megállani. Én ezért a magas háznak csak ajánlani tudott a szerződés elfogadását. Dr. Brosti előadó zárszava után szavazásra került a dolog. Először is a minoritásnak a szerződés elvetése iránti indítványa került névszerinti szavazásra. Igennel, tehát a vámszerződés elvetése mellett szavaztak : Aschenegg, Bachofen, Bayer, Berger, Daubek, Derbitsch, Eyrl, Früschauer, Giskra, Gschnitzer, Gull, Herbst, Hermann, Hopfen, Ingram, Kinsky Keresztély, Klein, Korb-Weidenheim Károly, Krasa, Kromer, Lohninger, Mandelblüb, Mazuchelli, Mende, Nerradt, Neumeister, Nischelwitzer, Ofner, Pfeiffer, Proskowetz, RiebI, Riese-Stallburg, Roth, Ryger, Sadil, Schindler, Schlegel, Schneider Ernest, Skene, Stamm , Stark, Steffens, Stieger, van der Strass, Stummer, Szabel, Toman, Waser, Winterstein, Wohhvend, Zimmermann. Nemmel, tehát a szerződés elfogadása mellett szavaztak : Alduleanu, Alesani, Becher, Bendella, Binder,Bochenski, Brestl, Brinz, Burger, Buteanu, Czerne, Conti, Demel, Deschmann, Desfours, Dietl, Dobblhoff, Dobrila, Dobrzanski, Alb, Eder, Eder Vilmos, Eichhoff, Eiselsberg, Filtsch, Flekh, Fleischer, Friedenfels, Gleichspach, Goriup, Grebmer, Greuter, Grocholski, Gross, Grüner, Gschier, Gutowski, Ilaffner, Ilagenauer, Hanisch, Hann, Hasslwanter, Hassmann, Hein, Heyss, Hubicski, Illiutz, Isseczeskul, Juzyczynski, Kaiser, Kaiserfeld, Kalchberg, Karpiniec, Kemeter, Kerer, Kinsky Eugen, Kirchmeyer, Kopetz, Kowhasink, Krziwanek, Krzysztofowicz, Kuenburg, Kuranda, Kuziemski, Lasser, Laszlóffy, Lili, Mogielnicki, Mandel, Manu, Moga, Moldovan, Morgenstern, Mühlfeld, Neupauer, Oberleithner, Obst, Pankratz, Plener, Polowy, Popassu, Popea Popp, Potocki, Pratobevera , Pummerer , Puskariu, Rechbauer, Reichenstein, Rogolski, Ruczka, Rusincki, Sartori, Schmerling, Schmidt, Schneider Károly, Schuler Libloy, Simonovicz, Streit, Taschek, Teutseh, Tóth, Trauschenfels, Turecki, Vrints, Waidele, Wenisch, Wezyk, Wieninger, Witalis, Wratislaw, Wrbna, Zyblikiewicz. A szavazásban nem vett részt : Tsehabuschnigg. E szerint 51 szavazat a minoritási indítvány mellett, s 112 ellene nyilatkozott. Erre Winterstein indítványa kerül szavazásra, s szintoly nagy kisebbségben marad. A bizottmánytöbbség indítványa (a szerződés elfogadása) nagy többséggel elfogadtatik. Lapszemle. A „Bécsi Híradó“ „P ro gramm - vázlatok“ ez. alatti czikksorozatának VII. czikke így szól: Az államegység elvileges elismerésén túl azonban kezdődik a nehézség, mely először is a közös ügyek kormányzatának módjára, vagyis az alkotmányozásra vonatkozik ; másodrendben pedig az administrate gyakorlati terén azon kérdés megfejtésével függ össze: mennyire kell hogy terjedjen azon centralisatio, melyet az állam egysége ezen államügyekben igényel? s miként egyeztethető ki az Magyarország belkormányzatának azon autonómiájával, melyről ezen országok soha, de soha le nem mond ? Bármi fontos ez utóbbi kérdés, azzal csak futólag foglalkozandunk. Mint mondok, fölteszszük, hogy nem lesz nehéz kiegyezni a birodalmi, vagy közös ügyek definitiója fölött, hanem nehéz leend közigazgatásukat akként rendezni, hogy az sikeres és biztos, és az ebbeli kormányzati apparátus mégis az ország-autonómia keretébe beleülő legyen. Elméletben ugyan senki sem fogja tagadni a kormányzat centralisatiónak szükségét; azzal korunkban minden állam s minden párt él, ha kormányra kerül. Ha mellék-czólok s utógondolatok nélkül, s csupán csak azon szempontból indulunk ki, hogy Ausztriának —hatalmi állásának megóvása miatt miben van kormányzati egységre szüksége, — akkor a centralisatio kellő mértékét is könnyű megtalálni. A kisl-, had-, pénz- s kereskedelmi politika határain belül találjuk azt. Egy nagyszámú párt a Lajtán túl azonban Austriában még ma is ide sorolja a közoktatást és főleg az igazságügyi közigazgatást, és általán az összes törvényhozást. Nem is lehet tagadni annak kívánatosságát, hogy — nem csak Austriában — hanem egész Európában ■ egy váltós kereskedelmi törvény, s legalább is igen rokon polgári códex, s hasonló törvénykezési eljárás létezzék. De ez utópia, nem csak Európára, hanem az austriai birodalomra nézve is. Ezt kiáltón tanúsítják a Bach-korszakbeli Reichs-s Landesgesetzblattok roliansai, mikben minden egységesítési törekvések daczára, ezer meg ezer helyen olvasható eme tautologikai formula : gütig für alle Kronländer — mit Ausnahme dieser és jener! — bizonyítja az, hogy a 10 év alatt is még a sajtó is majd minden tartományban más rendszabályok alatt állt; bizonyítja az, hogy oly sarkalatos államjogi elvet, mint a vallási jogegyenlőség, még ma sem lehet egy kis provinciában keresztülvinni. Ami pedig a politikai közigazgatást illeti, annak szükségkép nem egyfélének, hanem legkülönbözőbbnek kell lenni, — mert a birodalom sokféle országaiban a legkülönfélébb gazdászati, sociális viszonyok, s népjellemek igényelnek érvényt; — Így például a magyar kiválólág raisonneur, tanácskozni, s önállón intézkedni szerető, vakon nem engedelmeskedő ; — ellenben az austriai német minden helyzetben zavarba jő, melyben a hatóság és fölsőbbség gondviselésétől magára hagyatva érzi magát. Az oktatásügy öszpontositása pedig az állam föltétlen intézése alá, egyenesen a forradalom szüleménye , amely is — ámbár ürügye az, miszerint az államnak gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi polgárai az államrendszerrel öszhangzó, tehát ugyanazon tanokban s eszmékben nőjjenek fel — épen ellenkezőjét szülte, t. i. az eszmék legnagyobb dissolutióját, mig Angliában épen a decentralisatio, a sokféleség által éretett el azon nemzeti szellemi egység, melynek Oxford és Cambridge csak harmonikus változatait, árnyalatait képezik, de nem ellentétet. Szabadság, autonómia, alkotmányosság, és más oldalt egységes állami tan- és nevelés-rendszer, ellentétek. Az angol alkotmányos szabadság és az angol tan- és nevelés-rendszer egy elv gyermekei. Ha viszont azon ügyek közigazgatását veszszük tekintetbe, miket birodalmiaknak, vagyis közöseknek nevezünk, ezek közül a pénzügy az, melynek közigazgatása a legnagyobb nehézségek által tűnik ki. Hock lovag kézzelfoghatólag elevenen rajzolta le kitűnő munkájában Francziaország pénzügy-igazgatásáról azon óriási gépezetet, melyet egy mai nagy állam fináncz-ügyének rendbentartása feltételez. A pénzügy-igazgatás igazán szólva egy nagy gépezet, melyben minden keréknek össze kell vágni, s mindent egy akaratnak tenni mozgásba. Egy kis gondolkozás után is belátható, hogy a pénzügynek csak administratív oldala is nem kedvező azon megoldásra nézve, melyet a követeléseikben legmérsékeltebb magyarok is valósítani törekednek, — hát még azok, kik az 1848. III. t. czikket azószerint veszik ? Más közös ügyek alig szolgálhatnak analógiával e tekintetben. A külügyi ministerium amint nincs egyenes viszonyban országhatóságokkal, úgy közegekre sincs ott szüksége. A hadügy, mint más jus regis reservatum, (Ő Felsége a 48-ki törvények által sem korlátoltatik főhaduri állásában, s az 1861 -iiki országgyűlés két, különösen második fölirata Ő Felsége ebbéli jogait a leghatározottabban elismeri) az országos adrainistratiót csak annyiban érinti, mint 1847-ig, azaz: annak oeconomiai részében, az élelmezés, szállásolás,az ujonczozásnáli közreműködés kötelességében; de a hadsereg egységes szervezése, taktikai kezelése az ország befolyás alól ki van véve, s a birodalmi tanács hatáskörén is túl van. Egész szervezete katonai. Más azonban a pénzügyi administrativ, teher vagy pénzáldozat nélkül, a városi közönség kizárólagos tulajdonává váljék. E feltevés alaposságát bebizonyítandók, következő számtételi adatokra kívántunk utalni : A társulati költségvetés szerint a vízvezetés kivitelére 700,000 ftnyi tőke igényeltetik, melynek évi 6%-os kamatja 42,000 ftot, tehát D0-ra 7000 ftot tesz. Minthogy pedig a 8. pont szerint a 7-ik százalék egy tizede, azaz .................................................. 700 frt a 8-ik százalék 2 tizede, azaz...................... 1400 „ a 9-ik „ 3 „ „ .......................2100 „ a 10-ik „ 4 „ „ ...... 2800 „ all-ik „ 5 „ „ ........................ 3500 „ a városi házipénztár által kezelendő s a részvények annak idejében beváltására szolgáló törlesztési alap képezésére fogna fordíttatni, ennélfogva világos, hogy 7 százaléknyi tiszta jövedelemnél a törlesztési alapba évenkint 700 ft, 8%-nál 2100 ft, a 9% 4200 ft, a 10%-nál 7000 ft, a 11%-nál 10,500,12%-nál pedig 11,000 ft s így tovább folyna be ; míg e mellett az utóbbi esetben a részvényeseknek még mindig 10%-nyi tiszta jövedelem maradna. Ez adatok nyomán nem nehéz kiszámítani, hogy ezen jövedelmi részletek, a például 40 évi concessió tartamának lejártával, az összehalmozódott kamatokkal együtt, csak némileg is kedvező jövedelmi eredmények mellett, oly összegre emelkednének, hogy abból a részvényeknek egyszerre a beváltása nehézséget alig fogna nyújtani. Amily méltányosnak tartjuk, hogy a társulatnak a 6%-ot felül nem haladó jövedelem kizárólagos élvezete biztosíttassék, úgy valóban a város részéről sem túlzott azon követelés, hogy a 6-ik százalékon felüli jövedelemből részeltetést vesz a maga számára igénybe; e követelés annál méltányosabb, ha tekintetbe veszszük, hogy más hasonló természetű vállalatoknál, — mint például a budapesti alagútnál, a lánczhídnál sat, — a társulatok az engedélyidő lejártával műveiket még azon esetben is kártalanítás nélkül kötelesek a közönségnek átengedni, ha a vállalat még 6%-ot sem jövedelmezett; míg itt továbbá azon körülmény is tekintetet érdemel, hogy a város saját 20,000 akónyi biztosított víz-fogyasztása által a vállalatot nem kis mértékben gyámolítja, sőt annak életbeléptetését lehetővé teszi. Azonban e hozzájárulás a városra nézve sem anynyira terhes, mint első tekintetre látszik , mert, mint halljuk, a fentebbi vízmennyiségnek legalább is fele az utczák locsoltatására fog fordíttatni, s annak ára az illető utczák házaira aránylag kivettetni, minélfogva a házi pénztárt tettleg a biztosított 36.000 ftnak csak fele fogná terhelni; sőt, ha a vállalat az óhajtott s remélhető virágzásnak indul, a 8-ik pontban megállapított árleszállítás folytán még e részbeni hozzájárulása is anynyira csökkenni fogna, hogy a hatóság valóban csak erkölcsi kötelességet teljesít, ha e közóhajú és sokoldalú hasznánál fogva átalánosan üdvösnek elismert intézmény mielőbbi létesítését ily aránylag csekély áldozattal lehetőleg előmozdítja. A dolognak ily előrehaladt stádiumában a közönség méltán megvárja a városi hatóságtól, hogy az ügyet erélyesen felkarolja, a végleges megállapítást siettesse, s ekként elejét vegye annak, hogy a közönségnek ezáltal oly közelről érintett fontos érdekei újabb elnapolások folytán háttérbe ne szorittassanak. ^ Turin, (Rivoli), máj. 17. (Eredeti levél.) Ma a senatus és a követek háza rendkívüli ülésre hivatott össze azon királyi rendelet felolvasása végett, mely mindkét parlament üléseit prorogálja. Dante ünnepe nagy pompával ment végbe Fiorenezben; a távirat közli az ünnepély érdekesebb részleteit; a király több mínistere kíséretében jelen volt a Dante-szobor fölszentelésénél és ugyanez alkalommal Victor Emánuel a szt. Móricz és Lázár lovagrend keresztjével diszité fel Pazzi szobrászt, a Dante-szobor , készítőjét; ugyanez alkalommal a municipiura egy diszkardot ajándékozott a királynak Dante nevében, melynek mindkét oldalán Dante „Divina Commediá“-jából Olaszország egységére és függetlenségére vonatkozó versek vannak vésve ; azután még egy kis Dante-szoborral tiszteltetett meg; miniaturában igen mesterséges mű, mivel Dante lábainál Olaszország hajó alakban. Napi ujdonságok. . Mint a „Wiener Zig“ f. hó 21-ki száma irja: Ő cs. kir. Apostoli Felsége a legfelsőbb pártfogása alatt álló magyar tudományos akadémia részére saját magánpénztárából tizenötezer forintnyi összeget juttatott annak elnöke gr. Dessewffy Emil kezéhez. * A bécsi versenypályán f. hó 21-kén a megnyitó versenyben győztes gr. Hunyady „Szagittá“ja. A 600 aranyos császárdijra történt futásban első gr. Henckel „Claudius”a. A hölgydijra első gr. Eszterházy Miklós „Sir Watkin“je. A casino-dijra (5000 ft) győztes gr. Henckel „Giles“c. A gr.Kinsky-dijat nyerte gr. Henckel „ Charmere“. A bécsi steeple chase-ben (dij mintegy 4000 ft) első jó „Bievre“, lovagolta Rosenberg hadnagy. A versenyt a cs. k. Felségeik legmagasb jelenlétükkel méltóztattak diszesíteni. Császárné Ő Felsége könnyű fehér ruhát viselt vidaszin diszítéssel, egy igen kecses rizs-szakndkalapot (magyar formára) fehér tollal és fehér napernyőt. * Az orvosok és természetvizsgálók állandó bizottmánya szombaton ülést tartott. Legelőbb gr. Zichy Károly levele olvastatott fel a Pozsonyban eddig történt előkészületekről; továbbá bejelenté Rózsai pénztárnok a pesti takarékpénztár 100 ftnyi adományát, és hogy a feltisztelt gróf 1800 fttal fedezte Pozsony topographiájának kiadási költségeit. A kiállítás a herczeg Grassalkovich-, az ismerkedő estély a primási palotában, a gyűlések a városi redout-teremben, a szakülések pedig a kath. gymnasium épületében fognak megtartatni; végre jelentetett, hogy az északi-, állam-, tiszai- és déli-vaspályák, valamint a duna-gőzhajózási társaság a tagokat és vendégeket, akik meghivási jegygyel ellátvák, a nem-magyar vonalakon is a menetdíj feléért szállítják. A Budaváros által ajánlott 30 db. arany díjra 4 pályamunka érkezett be, melyek dr. Flór, dr. Bene és dr. Rózsai pályabiráknak adattak ki. A pályakérdés : „diaetetika a magyar nép számára.“ * A Szegeden felállítandó „Népbank” ügyében múlt csütörtökön délután megtartott bizottmányi ülésről közli a „Sz. H.“ . Az alapszabályok készítéséhez fogván a bizottmány, erre nézve a Csengeri I Antal által kidolgozott s egy Szivessy József urnak Pestről küldött alapszabály-tervezete szolgált alapul. — A pontok feletti véleménykülönbség több érdekes eszmecserére adott alkalmat, melyeket, — miután a kérdések függőben maradtak — csak a jövő ülés után említünk meg. Ezúttal egyedül Szivessy úr elfogadott indítványára terjeszkedünk, mely az alapszabályok 5-dik szakaszában, ott, ahol az egyesület pénzalapjáról van szó, a d) pont alatt, ekként lesz kifejezve. Az intézet pénzalapját képezik: közvetlenül, vagy hitelcsoportozatok alapján felvett kölcsönök. E hitelcsoportozatok alapján véli Szivessy úr az intézetet oly állapotba helyezhetni, hogy az működését azonnal megkezdheti. Ha p. o. 50 tehetős a szegedi polgárból 5 csoportozat alakul, s minden csoportozat 1000 írtig áll jól a takarékpénztárnál, mely a kezdő egyesület rendelkezésére 5000 frtot ad, e szép összeg azonnal kölcsönképessé teszi az egyesületet. A jövő bizottmányi ülés hétfőn délután 3 órakor veszi kezdetét. * A K. Közlöny örömmel jelenti, hogy a lapjában is sürgetett községi takarék-magtárak felállítása egymást éri Erdélyben. Éppen most vesz Mikefalváról egy levelet, melyben arról tudósítják, hogy Radnóttal egyidejűleg Földvári Ferencz úr tapintatos közreműködése mellett Vámos-Gálfalván — továbbá Pócsfalva, Csürdőtelke, Abosfalva és Mikefalva községek egyenkint községi magtárak felállítására fordíták a részükre jutott segélypénzt. Az említetteken kívül, mint hallja, még Szász-Csávás, Bonyha, Héderfája s több községekben is létesíteni akarják ez üdvös eszmét. * A zenedei ünnepre kért Liszt-féle Erzsébet-oratórium első része már megérkezett. A „Zen. Lapok“ mint szaktekintély igen világos, átlátszó és könyen felfogható munkának mondják, s a mellett az eszme és érzelmek mégis oly magasztos szélben tartják, hogy Liszt e munkája talán egyik előbbi művével sem hasonlítható össze. A hazánkra vonatkozó részletek igaz magyar zamatnak és az egészet földöntúli költészet lehe lengi át. A szöveget (Roquette Ottótól) szintén kitűnő szépségűnek mondja. — A budai dalárda f. hó 27-én esti 1 9 órakor a budai császárfürdőben tartandó 16-ik dalestélyének műsora következő: 1) Dalárüdvözlet, kardal zenekar-kísérettel Otto Gyulától. 2) „Kérdeztem a rózsát“, kar Them Károlytól. 3) Erdei rózsa. Kar Fischer L.-tól. 4) Tavaszi dal. Kar Mosonyi Mihálytól. 5) Zöld kar vadászkürt-négyes-kísérettel Storchtól. 6) „Oh ne mondj engem rózsádnak!“ kar Egressy Bénitől. 7)Keringő. Kar Vogltól. 8) Aradi népdal. Kar Doppler Ferencztől. 9) Harczos imája. Kardal zenekarkísérettel Lachner F.-től. Az előadásban Konstantin nagyherczeg gyalogezredének zenekara vesz részt. A műsor bevégezte után tánczvigalom kezdődik. Rész idő esetében a dalestély a legközelebbi szombatra halasztatik; kétes időjárás esetére a halestély megtartása azáltal tudatik, hogy a kikötői nagy árboczokon a császárfürdőnél egész besötétedésig zászlók fognak lobogni.*) Intézkedés történt, hogy mind a dunagőzhajózási társulat helyi gőzösei, mind a társaskocsik a nyári bálok éjein szokásos ideig a közlekedést fentartsák. A várban lakók kényelmére a dísztéren állomásozandó társaskocsik28, 8 és 19 órakor indulnak az estély helyére. Az egylet tagjai rendes, szelvényezett tag- és hölgyjegyeiket használják, az egyleten kívül állók belépti jegyeket 70 kijával kaphatnak Budán, az egyleti pénztárnoknál, Bolding Rudolf polg. könyvkötőnél, viziváros Széchenyi utcza 62. sz., a várban Schenk A. asszony födohány-tőzsdéjében , a vízivárosban Steden József úr fő-utczai fűszerkereskedésében a „vörös rákhoz“. Pesten , Rózsavölgyi és társa műkereskedésében és Gretschl József ékszerész úr boltjában a Dorottya-utczában. A dalestély helyén pénztár nem nyittatik. Mint egyes részletekből a próbákon meggyőződtünk, e dalestély annyi élvezetet fog nyújtani a közönségnek, hogy annak mennél számos látogatását bátran ajánlhatjuk. * Egy mexikói levelező azon furcsa episodot beszélt, hogy Martinique szigetén a levelező egy pajtása ételt rendelt kutyájának s a néger pinezér egy mellékasztalnál ezüstre terített neki, s még széket is tett oda, hogy leülhessen. * A Tuvora Ferencz ur által szervezett nyolczadik társas utazás Konstantinápoly és Athénébe i. é. jan. 17-ken indul meg. Az utazás Konstantinápolyba a Dunán történik; a visszautazás Lyrán, Corfun és Triesten keresztül. Egyes résztvevők óhajtására Bukarest, Alexandria, Suez és Jeruzsálembe is tehetők kirándulások. Egy részjegy a hajóni élelmezéssel együtt 160 frt o. é. Hegenmacher Henrik, a Tüköri-féle sörcsarnok szomszédságában fennálló gőzmalom tulajdonosa, Pest városa közönségének azon ajánlatot téve, hogy az átellenben, a czukorgyári töltés melletti, 1880 Q ölet tevő 7 házhelyet 30,668 fton megveszi, ott egy *) Czélszerű volna hasonló jeladás a városban is. Bsrkuj gőzmalmot felállítandó, illetőleg mostani üzletét tágasbítandó. Az alkudozások folytán a vételár 34,020 ftra emeltetvén, az ajánlat jóváhagyás végett a m. kir. helytartótanácshoz lett felterjesztve, honnét e napokban érkezett le a határozat, mely szerint a kérdéses telkek elárusítása a fennálló szabályrendeletek értelmében árverés útján lészen eszközlendő. A múlt tanácsülésben a ferenczvárosi Istvánutcza és a lipótvárosi főút újrakövezése, továbbá a váczi utczai kövezet kijavítása rendeltetett el. 135 VVindisch Ferencz, Zeeni Ferencz, Zatratka József és Ohlát János pesti lakosok folyamodványa, melyben a kőbányai vasútállomás baloldalán létező sertésállások eltávolítására, a dolog épségben tartása mellett, legalább két évi határidőt kérnek, a magyar kir. udvari kanczelláriától tárgyalási jelentéstétel végett a magyar kir. helytartótanácshoz leérkezett. * Az „I. T.“ gyászjelentést kapott az esztergomi főkáptalan tagtársának, méltóságos és főtisztelendő Kemp Mihály urnak, pápa ő szentsége házi főpapjának, sz. Mártonról nevezett sólymos-bulcsi apát- és esztergomi őrkanonoknak, bölcsészet- és félszázados hittudornak tegnapelőtt délután élete 73-iki áldozátaágának 49-ik évében végelgyengülés folytán bekövetkezett haláláról. Az Urban elhunytnak hideg tetemei folyó hó 22-én délutáni 4 órakor tétetnek le nyugalomra a főszékesegyházi sírboltban. * A magyar képzőművészeti társulat tegnapelőtt tarta meg sorsolását. A főnyerőszámok: 46 sorssz. 149 sz.; 31 sorsz. 476 sz.; 45 sor. 778 sz.; 59 sorsz. 513 sz.; 37 sorsz. 105 sz.; 49 sorsz. 771 sz.; 59 sorsz. 517 sz.; 59 sorsz. 504 sz.; 2 sorsz. 252 sz; 26 sorsz. 259 sz.; 28 sorsz. 232 sz. — E számok 950 —300 ft értékű festményeket nyertek; a többi számok, melyeket holnap közlünk, 300 fton aluli értékűeket. Than Mór 950 ft értékű Modor és Angelikája az első számnak jutott. . — Nemzeti színházi műsorozat. Ma „Észak csillaga.“ 24-kén„Szép marquisné.“ 25. „Észak csillaga.“ 26. „Szerelem-mámorosok.“ 1-szer. 27. „Kamilla.“ 28. „Egy millió.“ 4-szer. — Jövő heti előkészületre kijelöltetnek: 29. „Szerelem-mámorosok.“ 2-szer. 30. „Ernani.“ 31. „Fény árnyai.“ Jun. 1. „Fehér nő.“ 2. „Idegesek.* 3. „Hugenották. * Debreczenben múlt kedden virradóra — írja a „Hogy“ — egy aranyműves „boltját kirabolták. A kár mintegy 10—12 ezer frt értéket képez. A tettesek még nincsenek kézrekerítve. Észrevételek a pesti vízvezeték tervezetére. Mi a szombaton közlött, s a vízvezetéki bizottmány részéről a tanács elé terjesztendő tervezetben leginkább a 8-1fe pontra fektetjük a fősúlyt, mert az, a vállalatnak csak némileg sikeres működése esetére, módot nyújt arra, hogy e nagyszerű s magánköltséggel létesített vízvezeték aránylag rövid évek során, minden újabb