Sürgöny, 1865. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1865-05-23 / 118. szám

beszédek s belátásteljes tárgyalások tartottak is, ezen viszony még mindig nem eléggé tisztáztatott ki. Azon hátrányok, melyekről annyit beszélnek, nem az 1865. ápr. 11-ki ajánlott német austriai vámszerződés által idéztettek elő; ezen hátrányokat a franczia porosz szer­ződésnek köszönhetjük. Ezen szerződés oly következ­ményeket idézett elő, melyek némely tekintetben Ausz­tria kereskedelmi viszonyait megnehezítik; ezen szerző­dés következménye az, miszerint a külföldi (franczia) áruk a vámszövetség területére aránylagosan alacso­nyabb vámtétellel vizetnek be mint most, s ott megvá­molva, vagy további vámolás útján, vagy csempészkedő­­leg áthozathatnak Austriába, de a porosz franczia szer­ződés következményei többé el nem háríthatók . Aus­tria panaszkodik, hogy a porosz kormány a vámszö­vetség nevében ezen szerződést kötötte, minden törek­vései ezen irányban — hiszen a nyilvánosságba ha­­­tottak — gyümmölcstelenek valának. A franczia szerző­désből támadó hátrányos következmények azok, me­lyek most annyira kifejtetnek s oly huzamosan tárgyal­tatnak s egészen igazságtalan módon a jelen szerző­désre rátukmáltatnak. Azon hátrányos viszonyokat, me­lyek a porosz-franczia kereskedelmi szerződésből kö­vetkeznek, úgy is bírjuk az új szerződéssel, vagy a nélkül is; ha önök ma elvetik is az új szerződést, ezen hátrányos következmények azért mind fenn fognak ma­radni. De most azt kérdem, ha már egyszer elkerülhet- sen, elháríthatlan hátrányok és következményekről van szó, nem okosabb-e, az adottba, melyet úgy sem lehet elkerülni, magát beletalálni s ahhoz kötni az előmene­telt, hogy ezáltal a hátrányok bizonyos csekélyebbülé­­sét el lehessen érni ? Ily előmenetel mindenesetre el­fogadhatónak látszik. S épen ezek azon, ha nem épen nagy is, de eltagadhatlan előnyök, melyeket a szerző­dés nyújt. Ismételve kérem, tartsák szem előtt, hogy a szerződés épen semmi oly­an hátrányokat nem nyújt, melyek nélküle is már nem lennének, s hogy azt nekik csakugyan nem lehet betudni, a­mit egészen más okok­ból kell meríten. Végre szabadjon megjegyeznem, hogy részemről azért tartom a szerződést hasznosnak, mivel én abban határozott haladást látok vámügyeink szabályozására nézve, mivel abban bizonyos állandóság, t. i. a 12 évi szerződési időtartam biztosíttatik, mely alatt a vámok a meghatározott mértékben fen kell, hogy tartassanak. Sok oldalról hallatszott a panasz, hogy a vámok és díjak állandósága nélkül átalában valamely haszon­hajtó rendes nyerészkedés és ipar fen nem állhat, sem­mi számítás nem lehetséges. Igaz ugyan, hogy az ipar­nak határozottan tudnia kell, miszerint az évek bizo­nyos számáig állandó viszonyok között fog megma­radni. Íme, a szerződés ezt megengedi, az ipar tudja, mit várhat, mint rendezkedjék, ismeri azon ellenséget, melyet le kell küzdenie, amelylyel versenyküzdelemre kell kelnie, s azon átmenet, mely a szerződés és az ab­ban tartalmazott vámtételek által eszközöltetik, olyan, mely bennünket a megkezdett ösvényen egy darabon el­őíre visz, s az észszerű, a valódi nemzetgazdászati ér­­dekeknek megfelelő vámrendszerre átvezet, s ez rám nézve azon lényeges momentum, mely előttem a szer­ződést ajánlatossá teszi. Több előttem szóló urak azt nyilvánították, hogy Austria önmagában bízzék, a ne engedje magát hínárba vitetni. Teljesen helyes! Én azonban előmenetelünk­ben semmi olyast sem látok,mely az önbizalom hiányét illető gáncsolást igazolhatná. Sőt inkább arra felelek, hogy az austriai ipar bírjon önbizalommal, kezdje meg a harcrot bátran, s vetélytársával a másik félen majd csak egyenlő leszen. Hazai iparunk, mint több szónok a vitában kimutatta, igen örvendetes lendületet nyert;­­ a bátorság és önbizalommal, eszélylyel és erélylyel így fog tovább is haladni, a­mint eddig elő kezdett, ak­kor ezen harczot Austria becsületére győztesen fogja megállani. Én ezért a magas háznak csak ajánlani tu­­d­ott a szerződés elfogadását. Dr. Bros­ti előadó zárszava után szavazásra ke­rült a dolog. Először is a minoritásnak a szerződés el­vetése iránti indítványa került névszerinti szavazásra. Igen­nel, tehát a vámszerződés elvetése mellett szavaztak : Aschenegg, Bachofen, Bayer, Berger, Daubek, Derbitsch, Eyrl, Früschauer, Giskra, Gschnitzer, Gull, Herbst, Hermann, Hopfen, Ingram, Kinsky Keresz­­tély, Klein, Korb-Weidenheim Károly, Krasa, Kromer, Lohninger, Mandelblüb, Mazuchelli, Mende, Nerradt, Neumeister, Nischelwitzer, Ofner, Pfeiffer, Proskowetz, RiebI, Riese-Stallburg, Roth, Ryger, Sadil, Schindler, Schlegel, Schneider Ernest, Skene, Stamm , Stark, Stef­fens, Stieger, van der Strass, Stummer, Szabel, Toman, Waser, Winterstein, Wohhvend, Zimmermann. Nem­mel, tehát a szerződés elfogadása mellett szavaztak : Alduleanu, Alesani, Becher, Bendella, Binder,Bo­­chenski, Brestl, Brinz, Burger, Buteanu, Czerne, Conti, Demel, Deschmann, Desfours, Dietl, Dobblhoff, Dobrila, Dobrzanski, Alb, Eder, Eder Vilmos, Eichhoff, Eisels­­berg, Filtsch, Flekh, Fleischer, Friedenfels, Gleichs­pach, Goriup, Grebmer, Greuter, Grocholski, Gross, Grüner, Gschier, Gutowski, Ilaffner, Ilagenauer, Ha­­nisch, Hann, Hasslwanter, Hassmann, Hein, Heyss, Hu­­bicski, Illiutz, Isseczeskul, Juzyczynski, Kaiser, Kai­serfeld, Kalchberg, Karpiniec, Kemeter, Kerer, Kinsky Eugen, Kirchmeyer, Kopetz, Kowhasink, Krziwanek, Krzysztofowicz, Kuenburg, Kuranda, Kuziemski, Las­ser, Laszlóffy, Lili, Mogielnicki, Mandel, Manu, Moga, Moldovan, Morgenstern, Mühlfeld, Neupauer, Oberleith­­ner, Obst, Pankratz, Plener, Polowy, Popassu, Popea Popp, Potocki, Pratobevera , Pummerer , Puskariu, Rechbauer, Reichenstein, Rogolski, Ruczka, Rusincki, Sartori, Schmerling, Schmidt, Schneider Károly, Schu­ler Libloy, Simonovicz, Streit, Taschek, Teutseh, Tóth, Trauschenfels, Turecki, Vrints, Waidele, Wenisch, Wezyk, Wieninger, Witalis, Wratislaw, Wrbna, Zyblikiewicz. A szavazásban nem vett részt : Tsehabuschnigg. E szerint 51 szavazat a minoritási indítvány mel­lett, s 112 ellene nyilatkozott. Erre Winterstein indítványa kerül szavazásra, s szintoly nagy kisebbségben marad. A bizottmány­­többség indítványa (a szerződés elfogadása) nagy többséggel elfogadtatik. Lapszemle. A „Bécsi Híradó“ „P r­o g­r­a­m­m - váz­lat­o­k“ ez. alatti czikksorozatának VII. czikke így szól: Az állam­egység elvileges elismerésén túl azon­ban kezdődik a nehézség, mely először is a közös ügyek kormányzatának módjára, vagyis az alkotmányozásra vonatkozik ; másod­rendben pedig az administrate gyakorlati terén azon kérdés megfejtésével függ össze: mennyire kell hogy terjedjen azon centralisatio, melyet az állam egysége ezen államügyekben igényel? s mi­ként egyeztethető ki az Magyarország belkormányza­­tának azon autonómiájával, melyről ezen ország­ok soha, de soha le nem mond ? Bármi fontos ez utóbbi kérdés, azzal csak futólag foglalkozandunk. Mint mondok, fölteszszü­k, hogy nem lesz nehéz kiegyezni a birodalmi, vagy közös ügyek definitiója fölött, hanem nehéz leend közigazgatásukat akként rendezni, hogy az sikeres és biztos,­­ és az ebbeli kor­mányzati apparátus mégis az ország-autonómia keretébe beleülő legyen. Elméletben ugyan senki sem fogja tagadni a kor­­mányzat­ centralisatiónak szükségét; azzal korunkban minden állam s minden párt él, ha kormányra kerül. Ha mellék-czólok s utógondolatok nélkül, s csu­pán csak azon szempontból indulunk ki, hogy Ausztri­ának —hatalmi állásának megóvása miatt miben van kor­mányzati egységre szüksége, — akkor a centralisatio kellő mértékét is könnyű megtalálni. A kisl-, had-, pénz- s kereskedelmi politika hatá­rain belül találjuk azt. Egy nagyszámú párt a Lajtán túl azonban Aus­­triában még ma is ide sorolja a közoktatást és főleg az igazságügyi közigazgatást, és általán az összes tör­vényhozást. Nem is lehet tagadni annak kívánatosságát, hogy­­ — nem csak Austriában — hanem egész Európában ■ egy váltó­­s kereskedelmi törvény, s legalább is igen rokon polgári códex, s hasonló törvénykezési eljárás létezzék. De ez utópia, nem csak Európára, hanem az austriai birodalomra nézve is. Ezt kiáltón tanúsítják a Bach-korszakbeli Reichs-­s Landesgesetzblattok rolian­­sai, mikben minden egységesítési törekvések daczára, ezer meg ezer helyen olvasható eme tautologikai for­mula : gütig für alle Kronländer — mit Ausnahme die­ser és jener! — bizonyítja az, hogy a 10 év alatt is még a sajtó is majd minden tartományban más rendszabá­lyok alatt állt; bizonyítja az, hogy oly sarkalatos ál­lamjogi elvet, mint a vallási jogegyenlőség, még ma sem lehet egy kis provinciában keresztülvinni. A­mi pedig a politikai közigazgatást illeti, annak szükségkép nem egyfélének, hanem legkülönbözőbbnek kell lenni, — mert a birodalom sokféle országaiban a legkülönfélébb gazdászati, sociális viszonyok, s népjel­lem­ek igényelnek érvényt; — Így például a magyar kiválólág raisonneur, tanácskozni, s önállón intézkedni szerető, vakon nem engedelmeskedő ; — ellenben az austriai német minden helyzetben zavarba jő, melyben a hatóság és fölsőbbség gondviselésétől magára hagyat­va érzi magát. Az oktatásügy öszpontositása pedig az állam föl­­tétlen intézése alá, egyenesen a forradalom szüleménye , a­mely is — ámbár ürügye az, miszerint az államnak gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi polgárai az állam­rendszerrel öszhangzó, tehát ugyanazon tanokban s eszmékben nőjjenek fel — épen ellenkezőjét szülte, t. i. az eszmék legnagyobb dissolutióját, mig Angliában épen a decentralisatio, a sokféleség által éretett el azon nemzeti szellemi egység, melynek Oxford és Cambridge csak harmonikus változatait, árnyalatait képezik,­­ de nem ellentétet. Szabadság, autonómia, alkotmányosság, és más oldalt egységes állami tan- és nevelés-rendszer, ellen­tétek. Az angol alkotmányos szabadság és az angol tan- és nevelés-rendszer egy elv gyermekei. Ha viszont azon ügyek közigazgatását veszszük tekintetbe, miket birodalmiaknak, vagyis közöseknek nevezünk, ezek közül a pénzügy az, melynek közigaz­gatása a legnagyobb­ nehézségek által tűnik ki. Hock lovag kézzelfoghatólag elevenen rajzolta le kitűnő munkájában Francziaország pénzügy-igazga­tásáról­­ azon óriási gépezetet, melyet egy mai nagy állam fináncz-ügyének rendbentartása feltételez. A pénzügy-igazgatás igazán szólva egy nagy gé­pezet, melyben minden keréknek össze kell vágni, s mindent egy akaratnak tenni mozgásba. Egy kis gondolkozás után is belátható, hogy a pénzügynek csak administratív oldala is nem kedvező azon megoldásra nézve, melyet a követeléseikben leg­mérsékeltebb magyarok is valósítani törekednek, — hát még azok, kik az 1848. III. t. czikket azószerint veszik ? Más közös ügyek alig szolgálhatnak analógiával e tekintetben. A külügyi ministerium a­mint nincs egyenes vi­szonyban országhatóságokkal, úgy közegekre sincs ott szüksége. A hadügy, mint más jus regis reservatum, (Ő Fel­sége a 48-ki törvények által sem korlátoltatik fő­haduri állásában, s az 1861 -i­iki országgyűlés két, különösen második fölirata Ő Felsége ebbéli jogait a leghatározot­tabban elismeri) az országos adrainistratiót csak annyi­ban érinti, mint 1847-ig, azaz: annak oeconomiai ré­szében, az élelmezés, szállásolás,­az ujonczozásnáli köz­reműködés kötelességében; de a hadsereg egységes szervezése, taktikai kezelése az ország­ befolyás alól ki van véve, s a birodalmi tanács hatáskörén is túl van. Egész szervezete katonai. Más azonban a pénzügyi administrativ, teher vagy pénzáldozat nélkül, a városi közönség kizá­rólagos tulajdonává váljék. E feltevés alaposságát bebizonyítandók, következő számtételi adatokra kívántunk utalni : A társulati költségvetés szerint a vízvezetés kivi­telére 700,000 ftnyi tőke igényeltetik, melynek évi 6%-os kamatja 42,000 ftot, tehát D0-ra 7000 ftot tesz. Minthogy pedig a 8. pont szerint a 7-ik százalék egy tizede, azaz .................................................. 700 frt a 8-ik százalék 2 tizede, azaz...................... 1400 „ a 9-ik „ 3 „ „ .......................2100 „ a 10-ik „ 4 „ „ ...... 2800 „ all-ik „ 5 „ „ ........................ 3500 „ a városi házi­pénztár által kezelendő s a részvények annak idejében­ beváltására szolgáló törlesztési alap képezésére fogna fordíttatni, ennélfogva világos, hogy 7 százaléknyi tiszta jövedelemnél a törlesztési alapba évenkint 700 ft, 8%-nál 2100 ft, a 9% 4200 ft, a 10%-nál 7000 ft, a 11%-nál 10,500,12%-nál pedig 11,000 ft s így tovább folyna be ; míg e mellett az utóbbi esetben a részvényeseknek még mindig 10%-nyi tiszta jövedelem maradna. Ez adatok nyomán nem nehéz kiszámítani, hogy ezen jövedelmi részletek, a például 40 évi conces­­sió tartamának lejártával, az összehalmozódott kama­tokkal együtt, csak némileg is kedvező jövedelmi ered­mények mellett, oly összegre emelkednének, hogy abból a részvényeknek egyszerre a beváltása nehézséget alig fogna nyújtani. A­mily méltányosnak tartjuk, hogy a társulatnak a 6%-ot felül nem haladó jövedelem kizárólagos élvezete biztosíttassék, úgy valóban a város részéről sem túlzott azon követelés, hogy a 6-ik százalékon felüli jövede­lemből részeltetést vesz a maga számára igénybe; e követelés annál méltányosabb, ha tekintetbe veszszük, hogy más hasonló természetű vállalatoknál, — mint például a budapesti alagútnál, a lánczhídnál sat, — a társulatok az engedélyidő lejártával műveiket még azon esetben is kártalanítás nélkül kötelesek a közönségnek átengedni, ha a vállalat még 6%-ot sem jövedelmezett; míg itt továbbá azon körülmény is tekintetet érdemel, hogy a város saját 20,000 akónyi biztosított víz-fo­­gyasztása által a vállalatot nem kis mértékben gyámo­­lítja, sőt annak életbeléptetését lehetővé teszi. Azonban e hozzájárulás a városra nézve sem any­­nyira terhes, mint első tekintetre látszik , mert, mint halljuk, a fentebbi vízmennyiségnek legalább is fele az utczák locsoltatására fog fordíttatni, s annak ára az illető utczák házaira aránylag kivettetni, minélfogva a házi pénztárt tettleg a biztosított 36.000 ftnak csak fele fogná terhelni; sőt, ha a vállalat az óhajtott s remélhető virágzásnak indul, a 8-ik pontban megállapított árle­­szállítás folytán még e részbeni hozzájárulása is any­­nyira csökkenni fogna, hogy a hatóság valóban csak erkölcsi kötelességet teljesít, ha e közóhajú és sokoldalú hasznánál fogva átalánosan üdvösnek elismert intéz­mény mielőbbi létesítését ily aránylag csekély áldozat­tal lehetőleg előmozdítja. A dolognak ily előrehaladt stádiumában a közön­ség méltán megvárja a városi hatóságtól, hogy az ügyet erélyesen felkarolja, a végleges megállapítást siettesse, s ekként elejét vegye annak, hogy a közönségnek ezál­tal oly közelről érintett fontos érdekei újabb elnapo­lások folytán háttérbe ne szorittassanak. ^ Turin, (Rivoli), máj. 17. (Eredeti levél.) Ma a senatus és a követek háza rendkívüli ülésre hivatott össze azon királyi rendelet felolvasása végett, mely mindkét parlament üléseit prorogálja. Dante ünnepe nagy pompával ment végbe Fio­­renezben; a távirat közli az ünnepély érdekesebb rész­leteit; a király több mínistere kíséretében jelen volt a Dante-szobor fölszentelésénél és ugyanez alkalommal Victor Emánuel a szt. Móricz és Lázár lovagrend ke­resztjével diszité fel Pazzi szobrászt, a Dante-szobor , készítőjét; ugyanez alkalommal a municipiura egy disz­­kardot ajándékozott a királynak Dante nevében, mely­nek mindkét oldalán Dante „Divina Commediá“-jából Olaszország egységére és függetlenségére vonatkozó versek vannak vésve ; azután még egy kis Dante-szo­­borral tiszteltetett meg; miniaturában igen mesterséges mű, mivel Dante lábainál Olaszország hajó alakban. Napi ujdonságok.­ ­. Mint a „Wiener Zig“ f. hó 21-ki száma irja: Ő cs. kir. Apostoli Felsége a leg­felsőbb pártfogása alatt álló magyar tudo­mányos akadémia részére saját magán­­pénztárából tizenötezer forintnyi össze­get juttatott annak elnöke gr. Dessewffy Emil kezéhez. * A bécsi versenypályán f. hó 21-kén a megnyitó versenyben győztes gr. Hunyady „Szagittá“­­ja. A 600 aranyos császárdijra történt futásban első gr. Henckel „Claudius”a. A hölgy­dijra első gr. Eszter­­házy Miklós „Sir Watkin“je. A casino-dijra (5000 ft) győztes gr. Henckel „Giles“c. A gr.Kinsky-dijat nyerte gr. Henckel „ Charm­ere“. A bécsi steeple chase-ben (dij mintegy 4000 ft) első jó „Bievre“, lovagolta Rosenberg hadnagy. A versenyt a cs. k. Felségeik legmagasb jelenlétükkel méltóztattak diszesíteni. Császárné Ő Fel­sége könnyű fehér ruhát viselt vid­aszin diszítéssel, egy igen kecses rizs-szak­ndkalapot (magyar formára) fehér tollal és fehér napernyőt. * Az orvosok és természetvizsgálók állandó bizottmánya szombaton ülést tartott. Legelőbb gr. Zichy Károly levele olvastatott fel a Pozsonyban eddig történt előkészületekről; továbbá bejelenté Rózsai pénztárnok a pesti takarékpénztár 100 ftnyi adomá­nyát, és hogy a feltisztelt gróf 1800 fttal fedezte Po­zsony topographiájának kiadási költségeit. A kiállítás a herczeg Grassalkovich-, az ismerkedő estély a primási palotában, a gyűlések a városi redout-teremben, a szak­ülések pedig a kath. gymnasium épületében fognak megtartatni; végre jelentetett, hogy az északi-, állam-, tiszai- és déli-vaspályák, valamint a duna-gőzhajózási társaság a tagokat és vendégeket, a­kik m­eghivási jegygyel ellátvák, a nem-magyar vonalakon is a menet­­díj feléért szállítják. A Budaváros által ajánlott 30 db. arany díjra 4 pályamunka érkezett be, melyek dr. Flór, dr. Bene és dr. Rózsai pályabiráknak adattak ki. A pálya­kérdés : „diaetetika a magyar nép számára.“ * A Szege­den fe­l­á­llí­tandó „Népban­k” ügyében múlt csütörtökön délután megtartott bizott­­m­ányi ülésről közli a „Sz. H.“ . Az alapszabályok ké­szítéséhez fogván a bizottmány, erre nézve a Csengeri I Antal által kidolgozott s egy Szivessy József urnak Pestről küldött alapszabály-tervezete szolgált alapul. — A pontok feletti véleménykülönbség több érdekes esz­mecserére adott alkalmat, melyeket, — miután a kér­dések függőben maradtak — csak a jövő ülés után em­lítünk meg. Ezúttal egyedül Szivessy úr elfogadott indítványára terjeszkedünk, mely az alapszabályok 5-dik szakaszában, ott, a­hol az egyesület pénzalapjá­ról van szó, a d) pont alatt, ekként lesz kifejezve. Az intézet pénzalapját képezik: közvetlenül, vagy hitel­­csoportozatok alapján felvett kölcsönök. E hitelcsoportozatok alapján véli Szivessy úr az inté­zetet oly állapotba helyezhetni, hogy az működését azonnal megkezdheti. Ha p. o. 50 tehetős a szegedi pol­gárból 5 csoportozat alakul, s minden csoportozat 1000 írtig áll jól a takarékpénztárnál, mely a kezdő egyesü­let rendelkezésére 5000 frtot ad, e szép összeg azon­nal kölcsönképessé teszi az egyesületet. A jövő bi­­zottmányi ülés hétfőn délután 3 órakor veszi kezdetét. * A K. Közlöny örömmel jelenti, hogy a lapjában is­ sürgetett községi takarék-magtárak felállítása egymást éri Erdélyben. Éppen most vesz Mikefalváról egy levelet, melyben arról tudósítják, hogy Radnóttal egyidejűleg Földvári Ferencz úr tapintatos közremű­ködése mellett Vámos-Gálfalván — továbbá Pócsfalva, Csürdőtelke, Abosfalva és Mikefalva községek egyen­­kint községi magtárak felállítására fordíták a részükre jutott segélypénzt. Az említetteken kívül, mint hallja, még Szász-Csávás, Bonyha, Héderfája s több községek­ben is létesíteni akarják ez üdvös eszmét. * A zenedei ünnepre kért Liszt-féle Erzsé­­bet-oratórium első része már megérkezett. A „Zen. La­pok“ mint szaktekintély igen világos, átlátszó és kö­­nyen felfogható munkának mondják, s a mellett az esz­me és érzelmek mégis oly magasztos szélben tartják, hogy Liszt e munkája talán egyik előbbi művével sem hasonlítható össze. A hazánkra vonatkozó részletek igaz magyar zamatnak és az egészet földöntúli költé­szet lehe lengi át. A szöveget (Roquette Ottótól) szin­tén kitűnő szépségűnek mondja. — A budai dalárda f. hó 27-én esti 1 9 órakor a budai császárfürdőben tartandó 16-ik dalestélyének műsora következő: 1) Dal­ár­üdvözlet, kardal zenekar-kísérettel Otto Gyulától. 2) „Kérdeztem a rózsát“, kar Them Károlytól. 3) E­r­d­e­i rózsa. Kar Fischer L.-tól. 4) Tavaszi dal. Kar Mosonyi Mihálytól. 5) Zöld­ kar vadász­­kürt-négyes-kísérettel Storchtól. 6) „Oh ne mondj engem rózsádnak!“ kar Egressy Bénitől. 7)Ke­­ringő. Kar Vogltól. 8) Aradi népdal. Kar Dopp­ler Ferencztől. 9) Harczos imája. Kardal zenekar­­kísérettel Lachner F.-től. Az előadásban Konstantin nagyherczeg gya­logezredének zenekara vesz részt. A műsor bevégezte után tánczvigalom kezdődik. Rész idő ese­tében a dalestély a legközelebbi szombatra halasztatik; kétes időjárás esetére a halestély meg­tartása azáltal tudatik, hogy a kikötői nagy árboczo­kon a császárfürdőnél egész besötétedésig zászlók fognak lobogni.*) Intézkedés történt, hogy mind a dunagőzhajózási társulat helyi­ gőzösei, mind a tár­saskocsik a nyári bálok éjein szokásos ideig a köz­lekedést fentartsák. A várban lakók kényelmére a dísz­téren állomásozandó társaskocsik­­2­8, 8 és 1­9 órakor indulnak az estély helyére. Az egylet tagjai rendes, szelvényezett tag- és hölgyjegyeiket használják, az egy­leten kívül állók belépti­ jegyeket 70 kijával kaphatnak Budán, az egyleti pénztárnoknál, Bolding Rudolf polg. könyvkötőnél, viziváros Széchenyi utcza 62. sz., a vár­ban Schenk A. asszony födoh­ány-tőzsdéjében , a vízi­­városban Steden József úr fő-utczai fűszerkereskedésé­­ben a „vörös rákhoz“. Pesten , Rózsavölgyi és társa műkereskedésében és Gretschl József ékszerész úr bolt­jában a Dorottya-utczában. A dalestély helyén pénztár nem nyittatik. Mint egyes részletekből a próbákon meggyőződ­tünk, e dalestély annyi élvezetet fog nyújtani a közön­ségnek, hogy annak mennél számos­ látogatását bátran ajánlhatjuk. * Egy mexikói levelező azon furcsa episodot be­szélt, hogy Martinique szigetén a levelező egy pajtása ételt rendelt kutyájának s a néger pinezér egy mellék­asztalnál ezüstre terített neki, s még széket is tett oda, hogy leülhessen. * A Tuvora Ferencz ur által szervezett nyolcza­­dik társas­ utazás Konstantinápoly és Athéné­be i. é. jan. 17-ken indul meg. Az utazás Konstantiná­­polyba a Dunán történik; a visszautazás Lyrán, Corfun és Triesten keresztül. Egyes résztvevők óhajtására Bu­­karest, Alexandria, Suez és Jeruzsálembe is tehetők kirándulások. Egy részjegy a hajóni élelmezéssel együtt 160 frt o. é. Hegenmacher Henrik, a Tüköri-féle sör­csarnok szomszédságában fennálló gőzmalom tulajdo­nosa, Pest városa közönségének azon ajánlatot téve, hogy az átellenben, a czukorgyári töltés melletti, 1880 Q ölet tevő 7 házhelyet 30,668 fton megveszi, ott egy *) Czélszerű volna hasonló jeladás a városban is. Bs­rk­­uj gőzmalmot felállítandó, illetőleg mostani üzletét tá­­gasbítandó. Az alkudozások folytán a vételár 34,020 ftra emeltetvén, az ajánlat jóváhagyás végett a m. kir. helytartótanácshoz lett felterjesztve, honnét e napokban érkezett le a határozat, mely szerint a kérdéses telkek elárusítása a fennálló szabályrendeletek értelmében ár­verés útján lészen eszközlendő. A múlt tanácsülésben a ferenczvárosi István­­utcza és a lipótvárosi főút újrakövezése, továbbá a vá­­czi utczai kövezet kijavítása rendeltetett el. 135 VV­i­n­d­i­s­c­h Ferencz, Z­e­­­e­n­i Ferencz, Zatratka József és Oh­lát János pesti lakosok folyamodványa, melyben a kőbányai vasútállomás bal­oldalán létező sertésállások eltávolítására, a dolog ép­ségben tartása mellett, legalább két évi határidőt kér­nek, a magyar kir. udvari kanczelláriától tárgyalás­i jelentéstétel végett a magyar kir. helytartótanácshoz le­érkezett. * Az „I. T.“ gyászjelentést kapott az esztergom­i főkáptalan tagtársának, méltóságos és főtisztelendő Ke­mp Mihály urnak, pápa ő szentsége házi főpapjának, sz. Mártonról nevezett sólymos-bulcsi apát- és eszter­gomi őrkanonoknak, bölcsészet- és félszázados hittu­dornak tegnapelőtt délután élete 73-iki áldozátaágának 49-ik évében végelgyengülés folytán bekövetkezett ha­láláról. Az Urban elhunytnak hideg tetemei folyó hó 22-én délutáni 4 órakor tétetnek le nyugalomra a főszé­kesegyházi sírboltban. * A magyar képzőművészeti társulat tegnapelőtt tarta meg sorsolását. A főnyerő­számok: 46 sorssz. 149 sz.; 31 sorsz. 476 sz.; 45 sor. 778 sz.; 59 sorsz. 513 sz.; 37 sorsz. 105 sz.; 49 sorsz. 771 sz.; 59 sorsz. 517 sz.; 59 sorsz. 504 sz.; 2 sorsz. 252 sz; 26 sorsz. 259 sz.; 28 sorsz. 232 sz. — E számok 950 —300 ft értékű festményeket nyertek; a többi számok, melyeket holnap közlünk, 300 fton aluli értékűeket. Than Mór 950 ft értékű Modor és Angelikája az első számnak jutott. . — Nemzeti színházi műsorozat­. Ma „Észak csillaga.“ 24-kén„Szép marquisné.“ 25. „Észak csillaga.“ 26. „Szerelem-mámorosok.“ 1-szer. 27. „Ka­milla.“ 28. „Egy millió.“ 4-szer. — Jövő heti előkészü­letre kijelöltetnek: 29. „Szerelem-mámorosok.“ 2-szer. 30. „Ernani.“ 31. „Fény árnyai.“ Jun. 1. „Fehér nő.“ 2. „Idegesek.* 3. „Hugenották. * Debreczenben múlt kedden virradóra — írja a „Hogy“ — egy aranyműves „boltját kirabolták. A kár mintegy 10—12 ezer frt értéket képez. A tettesek még nincsenek kézrekerítve. Észrevételek a pesti vízvezeték terve­zetére. Mi a szombaton közlött, s a víz­vezetéki bizottmány részéről a tanács elé terjesztendő tervezetben leginkább a 8-1fe pontra fektetjük a fősúlyt, mert az, a vállalatnak csak némileg sikeres működése esetére, módot nyújt arra, hogy e nagyszerű s magán­költséggel létesített vízvezeték aránylag rövid évek során, minden újabb

Next