Sürgöny, 1865. június (5. évfolyam, 125-147. szám)
1865-06-20 / 139. szám
139. Sz. Ötödik évifolyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi utcza (a várban) 184. sz. Fiúk-kiadó-hivatal Pesten .- Brivál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentelen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak* el._____________________ magani.tiklelének : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. e. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Molten Ottó ; Hamburg - Atónában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Turkuellu Jakab ; Lipcsében Kugler H., Jilgen és Fort urak. Buda-Pest, Kedd, junius 20.1865. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre........................20 írt. Egész évre . . . .18 frt. — kr. Félévre.............................10 „ Félévre . . . . 9 , — , Negyedévre..........................5 „ Negyedévre .... 4 s 50 . HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége m. hó 27-én, az eddigelé a cs. k. udvarnál meghitelezve volt mexicói rendkívüli követ, s teljhatalmú minister, Don Thomas Murphy kezeiből annak visszahivatási iratát átvenni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi junius 4-én 7999. sz. a. kelt kir. udv. rendelet szerint Szucsok József nyitramegyei esküdt vezetéknevének „C s 0- m ó s s i“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi junius 7-én 7998. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Brand Ágoston jász-kun kerületi igtató és Erzsébet nevű hajadon nővére vezetéknevének „Labor“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. NEMHIVATALOS RÉSZ. lapszemle. A „Botschafter“ írja : „Ha minden jel nem csal, úgy a magyar országgyűlést egybehívó leirat a közelebbi hónap kezdetén fog megjelenni, s ezzel be lesz vezetve azon nagy politikai tény, melynek előjátékául a horvát országgyűlés egybemvatása tekinthető. Mi a kiegyenlítési műnek oly nagy értéket, oly nagy jelentőséget tulajdonítunk, hogy véleményünk szerint valóban senki sem létezik, ki azt valódi jelentőségében inkább méltányolhatná. Mi nem kicsinyeljük a befolyást, melyet egy létrejött kiegyenlítés mind a birodalom hatalmi állására kifelé, mind a pénzügyekre gyakorolhat. Vessünk egy pillantást a szárazföldi államokra s úgy tapasztalandjuk, hogy a budgetek s államadósságok mindenütt emelkedtek. A 19-ik századi újkori állam irányában feladatai s kötelességei tekintetében egészen más követelések emeltetnek, mint az egykori állam irányában. — A szükségletek minden oldalról nőttek s csak az állam maradjon az ezáltal teremtett uj viszonyoktól ment? Az emelkedett szükségletek emelkedett eszközöket is igényelnek s igy a budgetek a physikai s erkölcsi kifejtés feltételei szerint emelkednek. Nem akarjuk állítani, hogy a budgetek a kifejtéssel nem tartottak mindenütt egyenlépést, hogy azt meg nem haladták s a kiadásokban azon túl nem mentek; ezt különösen az austriai budgetekről nem kívánjuk állítani. De habár nem egy háborgató elem az austriai budgetnek szerfölött nagy növekedését idézi elő, mégis sok történt, hogy az az általános kifejtés természetes föltételeivel helyes viszonyba hozassák. Ez még nem történt meg tökéletesen ; erre nézve épen oly kevéssé élünk csalódásban mint bárki más. De az emberek határozatlan képzeteket csinálnak maguknak a szervezetekről, melyek a kiadásokat azon vonal aá szállítják le, mely a budget viszonyát a kifejtéshez helyesen markírozza, s nevezetesen azt hiszik, hogy a kiegyenlítés Magyarországgal e tekintetben csodákat fogna művelni. Magyarországban csakhamar azon meggyőződésre fognak jutni, hogy derék igazgatás nélkül nem lehet előremenni s hogy a mindenesetre nagyon olcsó 1848-ik év előtti közigazgatási intézményekre nem lehet visszatérni. Egy rendezett állam igazgatása sokba kerül s mi nem kételkedünk, hogy ha az egész gazdálkodási lét mérlegét kivonnék, az austriai igazgatás költségessége az államnak még mindig olcsóbb a jő,mint egykor a magyar igazgatás olcsósága ezen országnak, mely mellett a jogbiztonságot, hitelt, utakat, vaspályákat és sok más fontos gazdasági föltételeket nélkülözött. Egyáltalán nem kívánjuk magunkat a lajtán-inneni mai közigazgatási gépezet föltétlen magasztalói közé soroltatni, az javítható és javíttatni fog, azaz : egyszerűsíttethetik és olcsóbbá tétethetik. De oly várakozásoktól mégis távol tartanók magunkat, melyek az újkori állam kifejlési viszonyaival nem állnak helyes viszonyban. Austria hatalmi állása, nem kételkedünk, szintén nyerni fog a kiegyenlítés által. Ámde e tekintetben sem kerülheti ki figyelmünket az, hogy bonyodalmaink kifelé főleg azon földrajzi és nemzeti összefüggéstől függnek, melyben Austria majd minden európai kérdéssel áll, mely összefüggést az államjogi kérdés megoldása nem módosítandja. Ámde a viszonyok felőli ezen józan nézet daczára kell hogy a birodalomnak az alkotmánykérdés megoldatása általi megszilárdulása rendkívüli fontosságúnak tűnjék föl, minthogy a belviszonyok rendezése az államélet összes tényezőire erősítőleg hat vissza. Az állam úgy mint népgazdászat egy újon rendezett államélet előnyeiben fölötte fontos részt venne és a monarchia könnyebben megtalálná önmagában az erőt, az összes európai kérdésekkeli összefüggés nehézségeit legyőzni. Minthogy a kiegyenlítés előnyeit oly nagyoknak tartjuk, úgy önmagától érthető, hogy arra nézve a legjobb óhajokat tápláljuk. Ennélfogva egyszersmind felfoghatónak tartandják azt is, hogy mi a nagy alakulási kérdést föléje teszszük azon részletes szabadsági kérdésnek, mely épen a 13-ik §-os megváltoztatásának formája alatt a birodalmi képviseletet s a napi sajtót oly élénken foglalkoztatja. Meg vagyunk győződve, hogy mindazon vitályok, melyek immár hónapok óta kellemetlen súrlódásokat idéznek elő a ministérium s a birodalmi tanács közt, a magyar kérdésbeni actio elöl gyorsan háttérbe fognak lépni s mindenki csakhamar elismerendi, mennyire fölülmúlja a birodalom alakulási kérdése a 13-iklus kérdését, s az utóbbi az első elöl még némileg viszavonulni is kénytelen. Nem kételkedünk , hogy a kiegyenlítési activ haladása végre ezen feszültségeket is el fogja hárítani, mert a Magyarországgali kiegyenlítésnek egyszersmind a minden iránybani kiegyenlítést is elő kell mozdítania.“ A keszthelyi országos gazdász-erdészeti tanintézet. Minél mélyebben óhajtá az ország hazai földművelésünk okszerű fejlődésének érdekében, a mi gazdasági viszonyainkhoz alkalmazod gazdászati tanintézetek mielőbbi felállítását, annál örvendetesebb, hogy ezen méltánylásra érdemes óhajtások egy részben már a valósuláshoz közel állanak. A Felséges Urunk királyi nagylelkűsége által 1857-ben adományozott alapból az országban három gazdasági tanintézet felállítása, határoztatván el: Keszthelyen, Debreczenben, s egy a kárpátaljai felvidéken, — ezek közül az első, t. i. a keszthelyi még ez évi October elején bizonyosan meg fog nyittatni. Ezen tanintézet igazgatója már rég ki van nevezve, a tanrendszer megállapítva, a tanépületek úgy a magasb gazdászati tanoda, valamint a földműves-oskola számára már teljesen elkészítve s felszerelve vannak. A 200 holdnál nagyobb minta gazdászati tér már művelet alatt áll, s minden gazdasági épületek az intézethez méltólag fel vannak a kies keszthelyi határ egy kellemes pontján állítva, hol a földműves-oskola díszes épülete is áll. A felsőbb gazdasági tanoda benn a városban egy díszes épületben van berendezve, biranci könyvtárral, múzeummal s vegyészeti műhelylyel. Benne határozatlan számban nyerhetnek a belépő ifjak elméleti s gyakorlati oktatást kétéves tanpálya alatt a mezőgazdászat, erdészet, szőlőművelés és pinczemesterség minden ágazataiban, valamint a haszonkertészet s gyümölcstenyésztésben is, melyekre nézve az intézet jól berendezett szőlő s gyümölcskertjebe alkalmat nyujtand; de itt van helyben a sok hires balatonmelléki szőlő,— itt a város, de kivált az uradalom jól fentartott erdei, erdészeti tanulmányozások végett,— itt az intézet iránti becses részvétét nagylelküleg tanúsított lelkes gróf Festetics Tasziló ritka szép juhászata, s marhatenyészete, — itt pontosul össze okszerüleg rendezett nagy mezőgazdászata, melyek mind ugyanannyi becses módot nyújtanak az intézeti minta-gazdászaton kivül is — gyakorlati tanításra és tanulásra. A felső tanodába oly ifjak vétetnek fel, kik a félgymnasiumi, vagy félreáliskolai tanpályát bevégezték s vizsgát tettek, azontúl pedig egy évet már gyakorlati gazdaságnál eltöltöttek, — mert az itteni tantárgyak alapos felfogására nézve szükséges, hogy az ifjak a gazdasági tárgyakban némi gyakorlati ismerettel s avatottsággal bírjanak, mert a czél az, hogy az ifjú, ki ezen intézetben két éven át alaposan képeztetik a műveit s okszerű mezőgazdászaiban, s annak minden ágazataiban, az állattanban, géptanban,földismében, gazdasági mértanban, növénytanban, erdészetben, szőlőművelésben, borkezelésben és egy műveit mezőgazdának szükséges jogi ismeretekben is oly alapos elméleti s gyakorlati beavattatást nyerjen, jelleme, erkölcsisége és megbízhatósága annyira megszilárdíttassék, hogy tanpályája bevégzésével akár saját maga gazdasága okszerű s hasznos kezelésére, akár pedig egy hi, tevékeny s okszerű gazdatiszti állomás hasznos betöltésére alkalmas legyen. Óhajtandó tehát, hogy e nagy földművelő ország reményteljes ifjai közül minél többen e díszes és hasznos pályára nyerjenek kedvet, mert habár csak elismerést érdemel, hogy a jogi pályán aránylag oly számosan törekszenek keresni jövőt, de hazánkban az első vonalon álló mezőgazdászati érdek is az eddiginél nagyobb figyelemre lévén méltó — kívánatos, hogy ifjaink közül többen a gymnasiumi pálya bevégeztével a gazdasági tanintézetekben törekedjenek a haza hasznos polgáraivá képezni magukat. Nagybirtoku főuraknak előnyös alkalom nyílik ezáltal, okszerűen képezett gazdatisztekről gondoskodni, s a középbirtokos osztály is csak utódai jólétét állapitandja meg, ha gazdaságra szánt fiait előbb ezen intézetben képezteti ki. Keszthely, a kies Balaton partján kellemesen fekvő csinos egésséges mezőváros, sok tisztes polgára van, kiknél a gazdászati tanulók illendő s jutányos ellátást nyerhetnek. A tanári kar minden igyekezetét arra forditandja, hogy az ifjaknak a tanórákon kivül is vezetője s baráti oktatója legyen. A tanpénz mérsékelt, egész évre csak 10 ft, mi a muzeum s könyvtár gyarapítására fordittatik. Van már eddig is Felséges Urunk legmagasb kegyelméből négy iskolai ösztöndíj engedélyezve évenkinti 200 fttal, a legszegényebb sorsú, de legszorgalmasb tanulók felsegélésére. Főuraink ismert nagylelkűsége s a gazdasági érdekek iránti nemes áldozatkészsége reménylem engedi, hogy általuk is még több hasonló ösztöndíj fog alapittatni; sőt várni lehet, hogy a hazai gazdasági egyesületek, — követve a zalai gazdasági egyesület nemes példáját, — kebelükbeli ifjak javára hasonló ösztöndíj-alapítványokról fognak hazafiasan gondoskodni, akár a megfelelő tőke letétele, akár az évi járadékok biztosítása által, mi a nmgy m. kir. helytartótanácsnál, melynek főfelügyelete alatt ezen intézetek állanak, lészen bejelentendő. A keszthelyi gazdasági tanintézet másik fontos részét képezi a földmives-iskola, mely az intézeti gazdatisztnek s egyszersmind a földmives-iskola tanárának vezetése alatt álland. Oly ifjak vétetnek fel ebbe, kik az elemi iskolát jól bevégezték, írni, olvasni tudnak és a számtan elemeit ismerik, a 17-ik évet meghaladták, a gazdálkodást próbálták, s becsületes maguk viseletét hitelesen beigazolják. Ezek is két évig tartó elméleti s gyakorlati kiképeztetést nyernek a mezőgazdászat, állattan, földisme, erdészet, szőlő- és borkezelés, gyümölcstenyésztés gyakorlati részeiben, s ezáltal rendtartó, engedelmes, okszerű kis gazdákká, vagy derék gazdasági cselédekké gondosan fognak képeztetni. Az intézeti mintagazdászatnál minden gazdasági munkákat ők végzendik, hogy gyakorlati kiképeztetésük annál sikeresebb legyen, s a gazdasági csinossághoz, takarékossághoz s rendtartáshoz annál inkább hozzászoktattassanak. De ezen gazdasági munkájuk megállapított bére a napszámkönyvbe javukra fog bejegyeztetni, s élelmeztetésük költségei egy részének fedezésére fordittatni. A földmives-iskola terjedelmes csinos épülete a mintagazdászat s gazdasági udvar közelében van, s oly berendezést nyert, hogy husz földmives-tanoncz benne elhelyeztethetik, s tiszta, egésséges szállással és élelmezéssel elláttathatik, — folytonosan a földmives-tanárnak ügyelete alatt lévén, ki szintén az épületben lakik. A teljes ellátás lehetőségig jó jutányos leend; a beigazolt szegény ipakra nézve évenkint 50 ftnál alig leend drágább, mihez pótlékul az általuk teljesített munkabér járuland. A téli időszakban inkább az elméleti, nyári időszakban pedig gyakorlati kiképeztetésükre fog figyelem fordíttatni. Vagyonosabb kisgazdák nem tehetnek nagyobb jót fiaikkal, mint ha ezen intézetben kiképeztetik azokat jóravaló gondos gazdákká. A nagyobb földbirtokosok pedig, kik tapasztalásból tudják, mily nyűg és baj a rosz és tudatlan cseléd, hasznosabb s okszerűbb dolgot nem tehetnek, mint ha ezen intézetbe jóravaló közrendű ifjakat küldenek kiképeztetés végett, úgyis az volt fő czélja a földmívesiskola felállításának, hogy ezen átalános sajnálkozással érzett szükségen segítve legyen; mire ime, itt a kedvező alkalom. Bár az uradalmak s gazdasági egyesületek nemes példával mennének elő ! Ezen iskolában is van Ő Felsége legmagasb kegyelméből négy ösztöndij, négy legszegényebb jó gazdatanoncz számára alapitva, melyeknek elnyeréséért majd az intézet megnyitása után az igazgatóság utján kell a nagy m. kir. helytartótanácshoz folyamodni. A legbuzgóbban kell óhajtani, hogy nagyobb birtokosaink minél több ily alapítványról gondoskodnának, miszerint a jól képezett becsületes gazdacselédek száma az országban szaporodjék, hiszen az itt két éven át képezendő ifjak mint jó parasztgazdák, cselédek, haszonkertészek, vinczellérek, pinczegazdák lesznek használhatók, mi mindenféle állapotú gazdaságnál egy nagy hiányt pótoland. Megemlítendő még, hogy az intéztnél két segédtanári, valamint az intézeti gazdatiszti s egyszersmind földmives-iskolai tanári állomásokra pályázat van hirdetve, s f. é. Július 17-ig lesznek a kellő igazolványokkal felszerelendő folyamodványok a nagy m. k. helytartótanácsnál beadandók. Valamint örvendetes reményt, sőt bizonyosságot nyújt Felséges Urunknak örökre emlékezetessé maradó legmagasb ittenléte alkalmával kiadott s nagylelkű atyai gondoskodását ismét tanúsító kézirata, hogy a már engedélyezett debreczeni gazdatanintézetre nézve is a tárgyalások haladék nélkül befejeztetvén, az szintén mielőbb meg fog nyittatni, s mindazon előnyöket nyujtandja, melyek fentebb érintettek, — hasonlóképen a kárpátaljai vidékeknek szánt gazdasági tanintézet ügye is kiváló gondoskodás tárgya lévén, annak valósulása sem fog sokáig haladni.*) Egyletek és intézetek. Számadás-fdvonala a pesti nemzeti szinházi pénztár bevételei és kiadásainak 1864. április 1-től 1865. mártius 31-ig. , Bevételek : I. Fejedelmi segély ..... 49,000 ft — kr. II. Országos segély............... 16,800 „ — „ III. Magánsegély a gróf Károlyi György ur ő excellentiája kezelése alatti színházi magánalapból . . . 10,500 „ — „ IV. Bérletekből......................... 54,768 „ 20 „ V. Napi bevételekből .... 95,146 „ 70 „ VI. Kisebb haszonvételekből, u. m. cukrászat és csarnoki ruhatár bérletdija......................................... 320 „ — „ VII. Rendkívüli bevételekből, u. m.: világítási készpénz-maradvány és a gáztársulat által visszafizetett 5%. Lovarművészek, állatseregletek stb. után járó 5%. A nemzeti casino által bérben tartott erkélyrészért a rendkívüli előadások alkalmával fizetett napi helyárak. Jótékony előadások (lipótvárosi templom, nyugdíjintézet, karszemélyzet, erdélyi ínségesek) jövedelme. Ideiglenesen takarékpénztárba tett pénzek százaléka stb. . . 6,888 „18 „ összesen : 233,423 ft 8 kr. Kiadások : 186?. évi számadás szerinti pénztári túlkiadás............................. 7,626 ft 79 kr I. Intendansi tiszteletdij 5 évnegyedre ............................................. 2,625 „ — „ II. Személyzet fizetése .... 159,089 „ 36 „ III. Szerzőknek tantiéme . . . 1,948 „ 51 „ IV. Vendégdíjakra..................... 4,120 „ 42 „ V. Könyvtári költségekre . . . 1,616 „ 22 „ VI. Ruhatári költségekre . . . 5,327 „ 7 „ VII.Diszitményekre..................... 2,465 „ 96 „ VIII. Házbiztosításra .... _ 2,100 „ — „ IX. Szenvedő tőkék törlesztése és kamataira................. .... 10,259 „ 29%, X. Színpadi napi költségekre . 20,056 „ 44 „ XI. Jótékony czalokra .... 2,229 „ 44 „ XII. Elegyesekre, minők : Szerződési kötelezettségen felüli felléptekért a tagoknak járó külön föllépti dijak. Ügynöki dij. Ruhapénzek. Házfentartási költségek. Tűzi anyagok. Nyomtatványok. Szinlap- kiragasztás. Hydrooxygen gáz és electricai fény *) Kéretnek a hazai lapok, hogy e közérdekű ügynek minél nagyobb terjesztése végett e közleményt felveni vireskedjenek. költségei. Házbérjövedelmi és egyéb adók. Szerepjátszó kardalnokokat illető külön díj. Perköltségek. Postadijak. Gázcsövek javítása. Különféle kézművesek által létezett javítások, úti költségek. Orgona és harmonicum javítása és hangolása. Bélyegdijak stb............................................. 12,322 „ 3G összesen : 231,787 ft 36y„ Összeegyeztetés : Bevétel: 233,423 ft 8 kr. Kiadás : 231,787 „ 36y„ Pénztári maradvány : 1,635 „ 71?„ Jegyzetek: 1. Van a nemzeti színháznak a kegyes fejedelmi subventio folytán most már csak 84,251 ft 49 krra menti, s az évi törlesztések által mindegyre kevesbülő tőketartozása ; van ellenben 2,473 ft 66y, krnyi behajtandó követelése. 2. Az 186y* szinházi évről következő terhek jöttek át, s törlesztettek jelen kezelési év alatt; u. m.: a) A kiadások közt első helyen kitett túlkiadás ........................ . 7,626 ft 79 kr. b) Az I. rovat alatt kiadásba tett intendánsi tiszteletdijnak egy ötöde, azaz............................................. 525 B — „ c) A VT. számú ruhatári kiadások közöl......................................... 2,922 „53 „ d) A VII. számú diszitményi kiadásból ...................................... . 572 „ 10 „ e) A XIL számú elegyes kiadások közöl .................................... . 1,648 „ 61 , öszvesen: 13,295 ft 3 kr. Mely öszveghez hozzáadván a jelen számadásban kimutatott készpénzmaradványt ............................ 1,635 „ 714 „ kiderül, miszerint ez év alatt öszvesen ................................................. 14,930 „ 744 „ takaríttatott meg, mindamellett, hogy ezen évben az I. IV. V. és VI. szám alatti bevételek 4378 ft 32 krral mentek kevesebbre, mint az előbbi évben. 3. Az 0 cs. kir. Apostoli Felsége legmagasabb kegyelméből beruházásokra utalványozott 20,000 ftból (mely öszveg jelen számadásban nem foglaltatik) eddigelé 15,840 ft 49 kr fordittatott ruha-, diszitmény- és fegyvertári beszerzésekre; a színpadi gépezet és világítás javítása a f. é. júliusi szünetelés alatt fog eszközöltetni. Pest, junius 10-én 1865. Radnótfáy Sámuel, udvari tanácsos és a nemzeti színház intendánsa. A népbank eszméje hazánk minden vidékein viszhangra spártolásra találván, az ország több pontjain részint már életbe léptek, részint pedig alakulóban vannak oly egyesületek, társulatok, melyek ezen korszerű s a kisebb gazdákat, iparosokat, kereskedőket stb. oly kiválóan érdeklő, népbankok szervezését tűzték ki czélokul. Legújabban Zemplénmegyében Sárospatakon kezd egy népbank megalakulni, melynek szervezetét ismertetni szándékozván, főbb pontjaiban kivonatilag itt közöljük a sárospataki népbank alapszabályait a következőkben : I. Az egyesület czége. Az egyesület czége : „Sárospataki takarék- és kölcsönegyesület. “ II. Az egyesület czélja. * Az egyesület czélja : rendes tagjai számára saját tőkeképzés útján, vagy kölcsönös jótállás mellett, idegen tőkék felvétele által, rövid idei visszafizetésre, lehetőleg olcsó kölcsönt szerezni. III. Az egyesület területköre. Az egyesület területköre : Sáros N. és K. Patak városok, Józseffalva, Petrahó, Olaszi, Tróczon, Hotyka, Károlyfalva és Ardó községek. Székhely : Sáros N. Patak. IV. Az egyesület bírósága. Az egyesület bírósága : ha az egyesület mint alperes vonatnék perbe, a zemplén megyei törvényszék. Ha pedig az egyesület, egyes tagjai ellenében, mint felperes lépne fel , szabály szerint ugyan a helybeli bíróság bíráskodik, az egyesület azonban e mellett szabad bíró-választási joggal bír, aminek az egyesület tagjai magukat önként alávetik. V. Az egyesület tagja. Az egyesület tagjai: a) Pártfogó tagok. b) Tiszteleti tagok. c) Rendes tagok. VI. A rendes tagok felvétele . a tagság megszűnése. Miután az egyesület az első aláírókból megalakult , azontúl a rendes tagok az igazgató bizottság által vétetnek fel. Ha a bizottság a felvételt megtagadja, nyitva áll az illetőnek a folyamodás útja a közgyűléshez. Megszűnik az egyesületi rendes tagság : a) Halálozás által. b) Önkéntes kilépés által c) Kirekesztés által. VII. A rendes tagok jogai és kötelességei. A pártfogó és rendes tagok választási és választathatási, tanácskozási és szavazási joggal bírnak az egyesület közgyűlésein. A tiszteleti tagokat csak azon évben illetik e jogok, amelyben az egyesület alaptőkéjét legalább 10 forintnyi adománynyal gyarapítják. E felett minden egyesületi rendes tag: a) az egyesületi pénztár készletéhez és saját fizetési képességéhez aránylag, ami felett az igazgatóbizottság határoz, igényt tarthat az egyesület szabályszerű kölcsöneire, befizetett tőkéje és szintén a bizottság által koronként meghatározandó maximum erejéig; b) az általa befizetett és javára irt összeg alá-