Sürgöny, 1865. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1865-06-20 / 139. szám

139. Sz. Ötödik évi­folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi utcza (a várban) 184. sz. Fiúk-kiadó-hivatal Pesten .­­- B­r­i­­vál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentelen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak* el._____________________ maga­ni.ti­k­lelének­ : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért­ 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdíj külön, minden beiktatás után 30 kr. e. é. — Külföldről! hir­detéseket átvesznek a következő urak: Majnai Frankfurtban Molten Ottó ; H­a­m­b­u­r­g - A­­­t­ó­n­á­b­a­n Hausenstein és Vogler; Hamburg­ban Turku­ellu Jakab ; Lipcsében Kugler H., Jilgen és Fort urak. Buda-Pest, Kedd, junius 20.1865. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre........................20 írt. Egész évre . . . .18 frt. — kr. Félévre.............................10 „ Félévre . . .­­ . 9 , — , Negyedévre..........................5 „ Negyedévre .... 4 s 50 . HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége m. hó 27-én, az eddig­­elé a cs. k. udvarnál meghitelezve volt mexicói rend­kívüli követ, s teljhatalmú minister, Don Thomas Murphy kezeiből annak visszahivatási iratát átvenni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi junius 4-én 7999. sz. a. kelt kir. udv. rendelet szerint Szucsok József nyitramegyei esküdt vezetéknevének „C s 0- m ó s s i“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi junius 7-én 7998. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Brand­ Ágoston jász-kun ker­ületi igtató és Erzsébet nevű hajadon nővére vezetéknevének „Labor“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. NEMHIVATALOS RÉSZ. lapszemle. A „Botschafter“ írja : „Ha minden jel nem csal, úgy a magyar ország­gyűlést egybehívó leirat a közelebbi hónap kezdetén fog megjelenni, s ezzel be lesz vezetve azon nagy poli­tikai tény, melynek előjátékául a horvát országgyűlés egybem­vatása tekinthető. Mi a kiegyenlítési műnek oly nagy értéket, oly nagy jelentőséget tulajdonítunk, hogy véleményünk szerint valóban senki sem létezik, ki azt valódi jelentőségében inkább méltányolhatná. Mi nem kicsinyeljük a befolyást, melyet egy létre­jött kiegyenlítés mind a birodalom hatalmi állására ki­felé, mind a pénzügyekre gyakorolhat. Vessünk egy pillantást a szárazföldi államokra s úgy tapasztaland­­juk, hogy a budgetek s államadósságok mindenütt emelkedtek. A 19-ik századi újkori állam irányá­ban feladatai s kötelességei tekintetében egészen más követelések emeltetnek, mint az egykori állam irányá­ban. — A szükségletek minden oldalról nőttek s csak az állam maradjon az ezáltal teremtett uj viszonyoktól ment? Az emelkedett szükségletek emelkedett eszközö­ket is igényelnek s igy a budgetek a physikai s erkölcsi kifejtés feltételei szerint emelkednek. Nem akarjuk állí­tani, hogy a budgetek a kifejtéssel nem tartottak minden­ütt egyenlépést, hogy azt meg nem haladták s a kiadá­sokban azon túl nem mentek; ezt különösen az austriai budgetekről nem kívánjuk állítani. De habár nem egy háborgató elem az austriai budgetnek szerfölött nagy növekedését idézi elő, mégis sok történt, hogy az az ál­talános kifejtés természetes föltételeivel helyes viszony­ba hozassák. Ez még nem történt meg tökélete­sen ; erre nézve épen oly kevéssé élünk csalódásban mint bárki más.­­ De az emberek határozatlan képzeteket csinálnak maguknak a szervezetekről, me­lyek a kiadásokat azon vonal a­­­á szállítják le, mely a budget viszonyát a kifejtéshez helyesen markíroz­­za, s nevezetesen azt hiszik, hogy a kiegyenlítés Magyarországgal e tekintetben csodákat fogna mű­velni. Magyarországban csakhamar azon meggyőző­désre fognak jutni, hogy derék igazgatás nélkül nem lehet előremenni s hogy a mindenesetre nagyon ol­csó 1848-ik év előtti közigazgatási intézményekre nem lehet visszatérni. Egy rendezett állam igazgatása sokba kerül s mi nem kételkedünk, hogy ha az egész gazdálkodási lét mérlegét kivonnék, az austriai igazga­tás költségessége az államnak még mindig olcsóbb a jő,­mint egykor a magyar igazgatás olcsósága ezen or­szágnak, mely mellett a jogbiztonságot, hitelt, utakat, vaspályákat és sok más fontos gazdasági föltételeket nélkülözött. Egyáltalán nem kívánjuk magunkat a laj­­tán-inneni mai közigazgatási gépezet föltétlen magasz­talói közé soroltatni, az javítható és javíttatni fog, az­az : egyszerűsíttethetik és olcsóbbá tétethetik. De oly várakozásoktól mégis távol tartanók magunkat, melyek az újkori állam kifejlési viszonyaival nem állnak he­lyes viszonyban. Austria hatalmi állása, nem kételkedünk, szintén nyerni fog a kiegyenlítés által. Ámde e tekintetben sem kerülheti ki figyelmünket az, hogy bonyodalmaink kifelé főleg azon földrajzi­ és nemzeti összefüggéstől függnek, melyben Austria majd minden európai kérdéssel áll, mely összefüggést az államjogi kérdés megoldása nem módosítandja. Ámde a viszonyok felőli ezen józan nézet daczára kell hogy a birodalomnak az alkotmánykérdés meg­oldatása általi megszilárdulása rendkívüli fontosságú­nak tűnjék föl, minthogy a belviszonyok rendezése az államélet összes tényezőire erősítőleg hat vissza. Az állam­ úgy mint népgazdászat egy újon rendezett állam­­élet előnyeiben fölötte fontos részt venne és a monar­chia könnyebben megtalálná önmagában az erőt, az összes európai kérdésekkeli összefüggés nehézségeit le­győzni. Minthogy a kiegyenlítés előnyeit oly nagyoknak tartjuk, úgy önmagától érthető, hogy arra nézve a leg­jobb óhajokat tápláljuk. Ennélfogva egyszersmind fel­­foghatónak tartandják azt is, hogy mi a nagy alakulási kérdést f­öléje teszszük azon részletes szabadsági kér­désnek, mely épen a 13-ik­ §-os megváltoztatásának formája alatt a birodalmi képviseletet s a napi sajtót oly élénken foglalkoztatja. Meg vagyunk győződve, hogy mindazon vitályok, melyek immár hónapok óta kellemetlen súrlódásokat idéznek elő a ministérium s a birodalmi tanács közt, a magyar kérdésbeni actio elöl gyorsan háttérbe fognak lépni s mindenki csakhamar elism­erendi, mennyire fölülmúlja a birodalom alakulási kérdése a 13-ik­l­us kérdését, s az utóbbi az első elöl még némileg vis­zavonulni is kénytelen. Nem kételke­dünk , hogy a kiegyenlítési activ haladása végre ezen feszültségeket is el fogja hárítani, mert a Magyaror­szággali kiegyenlítésnek egyszersmind a minden irány­­bani kiegyenlítést is elő kell mozdítania.“ A keszthelyi országos gazdász-erdészeti tanintézet. Minél mélyebben óhajtá az ország hazai földművelé­sünk okszerű fejlődésének érdekében, a mi gazdasági viszonyainkhoz alkalmazod gazdászati tanintézetek mielőbbi felállítását,­­ annál örvendetesebb, hogy ezen méltánylásra érdemes óhajtások egy részben már a va­­lósuláshoz közel állanak. A Felséges Urunk királyi nagylelkűsége által 1­857-ben adományozott alapból az országban három gazdasági tanintézet felállítása, határoztatván el: Keszt­­helyen, Debreczenben, s egy a kárpátal­jai felvidéken, — ezek közül az első, t. i. a keszt­helyi még ez évi October elején bizonyosan meg fog nyittatni. Ezen tanintézet igazgatója már rég ki van ne­vezve, a tanrendszer megállapítva, a tanépületek úgy a magasb gazdászati tanoda, valamint a földműves-os­kola számára már teljesen elkészítve s felszerelve van­nak. A 200 holdnál nagyobb minta­ gazdászati tér már művelet alatt áll, s minden gazdasági épületek az inté­zethez méltólag fel vannak a kies keszthelyi határ egy kellemes pontján állítva, hol a földműves-oskola díszes épülete is áll. A felsőbb gazdasági tanoda benn a városban egy díszes épületben van berendezve, biranci könyvtárral, múzeummal s vegyészeti mű­helylyel. Benne határozat­lan számban nyerhetnek a belépő ifjak elméleti s gya­korlati oktatást kétéves tanpálya alatt a mezőgazdá­szat, erdészet, szőlőművelés és pincze­mesterség minden ágazataiban, valamint a haszonkertészet s gyümölcs­­tenyésztésben is, melyekre nézve az intézet jól beren­dezett szőlő­ s gyümölcskertje­be alkalmat nyujtand; de itt van helyben a sok hires balatonmelléki szőlő,— itt a város, de kivált az uradalom jól fentartott erdei, erdészeti tanulmányozások végett,— itt az intézet iránti becses részvétét nagylelküleg tanúsított lelkes gróf Festetics Tasziló ritka szép juhászata, s marhatenyé­­szete, — itt pontosul össze okszerüleg rendezett nagy mezőgazdászat­a, melyek mind ugyanannyi becses mó­dot nyújtanak az intézeti minta-gazdászaton kivül is — gyakorlati tanításra és tanulásra. A felső tanodába oly ifjak vétetnek fel, kik a fél­­gymnasiumi, vagy félreáliskolai tanpályát bevégezték s vizsgát tettek, azontúl pedig egy évet már gyakorlati gazdaságnál eltöltöttek, — mert az itteni tantárgyak alapos felfogására nézve szükséges, hogy az ifjak a gazdasági tárgyakban némi gyakorlati ismerettel s avatottsággal bírjanak, mert a czél az, hogy az ifjú, ki ezen intézetben két éven át alaposan képeztetik a műveit s okszerű mezőgazdászaiban, s annak minden ágazataiban,­­ az állattanban, géptanban,földismében, gazdasági mértanban, növénytanban, erdészetben, sző­lőművelésben, borkezelésben és egy műveit mezőgaz­dának szükséges jogi ismeretekben is oly alapos elmé­leti s gyakorlati beavattatást nyerjen, jelleme, erköl­­csisége és megbízhatósága annyira megszilárdíttassék, hogy tanpályája bevégzésével akár saját maga gazda­sága okszerű s hasznos kezelésére, akár pedig egy hi, tevékeny s okszerű gazdatiszti állomás hasznos betöl­tésére alkalmas legyen. Óhajtandó tehát, hogy e nagy földművelő ország reményteljes ifjai közül minél többen e díszes és hasz­nos pályára nyerjenek kedvet, mert habár csak elisme­rést érdemel, hogy a jogi pályán aránylag oly számo­san törekszenek keresni jövőt, de hazánkban az első vonalon álló mezőgazdászati érdek is az eddiginél na­gyobb figyelemre lévén méltó — kívánatos, hogy if­­jaink közül többen a gymnasiumi pálya bevégeztével a gazdasági tanintézetekben törekedjenek a haza hasz­nos polgáraivá képezni magukat. Nagybirtoku főurak­­nak előnyös alkalom nyílik ezáltal, okszerűen képezett gazdatisztekről gondoskodni, s a közép­birtokos osz­tály is csak utódai jólétét állapitandja meg, ha gazda­ságra szánt fiait előbb ezen intézetben képezteti ki. Keszthely, a kies Balaton partján kellemesen fek­vő csinos egésséges mezőváros, sok tisztes polgára van, kiknél a gazdászati tanulók illendő s jutányos ellátást nyerhetnek. A tanári kar minden igyekezetét arra fordi­­tandja, hogy az ifjaknak a tanórákon kivül is vezetője s baráti oktatója legyen. A tanpénz mérsékelt, egész évre csak 10 ft, mi a muzeum s könyvtár gyarapítá­sára fordittatik. Van már eddig is Felséges Urunk leg­­m­agasb kegyelméből négy iskolai ösztöndíj engedé­lyezve évenkinti 200 fttal, a legszegényebb sorsú, de legszorgalmasb tanulók felsegélésére. Főuraink ismert nagylelkűsége s a gazdasági érdekek iránti nemes ál­dozatkészsége reménylem­ engedi, hogy általuk is még több hasonló ösztöndí­j fog alapittatni; sőt várni lehet, hogy a hazai gazdasági egyesületek, — követve a za­lai gazdasági egyesület nemes példáját, — kebelükbeli ifjak javára hasonló ösztöndíj-alapítványokról fognak hazafiasan gondoskodni, akár a megfelelő tőke letétele, akár az évi járadékok biztosítása által, mi a nmgy m. kir. helytartótanácsnál, melynek főfelügyelete alatt ezen intézetek állanak, lészen bejelentendő. A keszthelyi gazdasági tanintézet másik fontos részét képezi a f­ö­l­d­m­i­v­e­s-i­s­k­o­l­a, mely az inté­zeti gazdatisztnek s egyszersmind a földmives-iskola tanárának vezetése alatt álland. Oly ifjak vétetnek fel ebbe, kik az elemi iskolát jól bevégezték, írni, olvasni tudnak és a számtan elemeit ismerik, a 17-ik évet meg­haladták, a gazdálkodást próbálták, s becsületes ma­­guk viseletét hitelesen beigazolják. Ezek is két évig tartó elméleti s gyakorlati kiképeztetést nyernek a me­zőgazdászat, állattan, földisme, erdészet, szőlő- és bor­kezelés, gyümölcstenyésztés gyakorlati részeiben, s ezál­tal rendtartó, engedelmes, okszerű kis gazdákká, vagy derék gazdasági cselédekké gondosan fognak képez­tetni. Az intézeti mintagazdászatnál minden gazdasági munkákat ők végzendik, hogy gyakorlati kiképezte­­tésük annál sikeresebb legyen, s a gazdasági csinos­sághoz, takarékossághoz s rendtartáshoz annál inkább hozzászoktattassanak. De ezen gazdasági munkájuk megállapított bére a napszámkönyvbe javukra fog be­jegyeztetni, s élelmeztetésük költségei egy részének fedezésére fordittatni. A földmives-iskola terjedelmes csinos épülete a mintagazdászat s gazdasági udvar kö­zelében van, s oly berendezést nyert, hogy husz föld­­mives-tanoncz benne elhelyeztethetik, s tiszta, egésséges szállással és élelmezéssel elláttathatik, — folytonosan a földmives-tanárnak ügyelete alatt lévén, ki szintén az épületben lakik. A teljes ellátás lehetőségig jó­­ jutá­nyos leend; a beigazolt szegény ipakra nézve évenkint 50 ftnál alig leend drágább, mihez pótlékul az általuk teljesített munkabér járuland. A téli időszakban inkább az elméleti, nyári időszakban pedig gyakorlati kiké­­peztetésükre fog figyelem fordíttatni. Vagyonosabb kis­gazdák nem tehetnek nagyobb jót fiaikkal, mint ha ezen intézetben kiképeztetik azokat jóravaló gondos gaz­dákká. A nagyobb földbirtokosok pedig, kik tapaszta­lásból tudják, mily nyűg és baj a rosz és tudatlan cse­léd, hasznosabb s okszerűbb dolgot nem tehetnek, mint ha ezen intézetbe jóravaló közrendű ifjakat küldenek kiképeztetés végett, úgyis az volt fő czélja a földmíves­­iskola felállításának, hogy ezen átalános sajnálkozás­sal érzett szükségen segítve legyen; mire ime, itt a kedvező alkalom. Bár az uradalmak s gazdasági egye­sületek nemes példával mennének elő ! Ezen iskolában is van Ő Felsége legmagasb kegyelméből négy ösz­töndij, négy legszegényebb jó gazdatanoncz számára alapitva, melyeknek elnyeréséért majd az intézet meg­nyitása után az igazgatóság utján kell a nagy m. kir. helytartótanácshoz folyamodni. A legbuzgóbban kell óhajtani, hogy nagyobb birtokosaink minél több ily alapítványról gondoskodnának, miszerint a jól ké­pezett becsületes gazdacselédek száma az országban szaporodjék, hiszen az itt két éven át képezendő ifjak mint jó parasztgazdák, cselédek, haszonkertészek, vin­­czellérek, pinczegazdák lesznek használhatók, mi min­denféle állapotú gazdaságnál egy nagy hiányt pó­­toland. Megemlítendő még, hogy az inté­ztnél két segéd­tanári, valamint az intézeti gazdatiszti s egyszersmind földmives-iskolai tanári állomásokra pályázat van hir­detve, s f. é. Július 17-ig lesznek a kellő igazolványok­kal felszerelendő folyamodványok a nagy m. k. hely­tartótan­ácsnál beadandók. Valamint örvendetes reményt, sőt bizonyosságot nyújt Felséges Urunknak örökre emlékezetessé maradó legmagasb ittenléte alkalmával kiadott s nagylelkű atyai gondoskodását ismét tanúsító kézirata, hogy a már engedélyezett debreczeni gazda­tanintézetre nézve is a tárgyalások haladék nélkül befejeztetvén, az szintén mielőbb meg fog nyittatni, s mindazon előnyöket nyujtandja, melyek fentebb érin­tettek, — hasonlóképen a kárpátaljai vidékeknek szánt gazdasági tanintézet ügye is kiváló gondoskodás tár­gya lévén, annak valósulása sem fog sokáig haladni.*) Egyletek és intézetek. Számadás-fdvonala a pesti nemzeti szinházi pénztár bevételei és kiadásai­nak 1864. április 1-től 1865. mártius 31-ig. , Bevételek : I. Fejedelmi segély ..... 49,000 ft — kr. II. Országos segély............... 16,800 „ — „ III. Magán­segély a gróf Károlyi György ur ő excellentiája kezelése alatti színházi magán­alapból . . . 10,500 „ — „ IV. Bérletekből......................... 54,768 „ 20 „ V. Napi bevételekből .... 95,146 „ 70 „ VI. Kisebb haszonvételekből, u. m. c­ukrászat és csarnoki ruhatár bérletdija......................................... 320 „ — „ VII. Rendkívüli bevételekből, u. m.: világítási készpénz-maradvány és a gáztársulat által visszafizetett 5%. Lovarművészek, állatseregletek stb. után járó 5%. A nemzeti casino által bérben tartott erkélyrészért a rendkí­vüli előadások alkalmával fizetett napi helyárak. Jótékony előadások (lipótvárosi templom, nyugdíjintézet, karszemélyzet, erdélyi ínségesek) jö­vedelme. Ideiglenesen takarékpénz­tárba tett pénzek százaléka stb. . . 6,888 „18 „ összesen : 233,423 ft 8 kr. Kiadások : 186?. évi számadás szerinti pénztári túlkiadás............................. 7,626 ft 79 kr I. Intendansi tiszteletdij 5 évne­gyedre ............................................. 2,625 „ — „ II. Személyzet fizetése .... 159,089 „ 36 „ III. Szerzőknek tantiéme . . . 1,948 „ 51 „ IV. Vendégd­íjakra..................... 4,120 „ 42 „ V. Könyvtári költségekre . . . 1,616 „ 22 „ VI. Ruhatári költségekre . . . 5,327 „ 7 „ VII.Diszitményekre..................... 2,465 „ 96 „ VIII. Házbiztosításra .... _ 2,100 „ — „ IX. Szenvedő tőkék törlesztése és kamataira................. .... 10,259 „ 29%, X. Színpadi napi költségekre . 20,056 „ 44 „ XI. Jótékony czalokr­a .... 2,229 „ 44 „ XII. Elegyesekre, minők : Szerző­dési kötelezettségen felüli felléptekért a tagoknak járó külön föllépti dijak. Ügynöki dij. Ruhapénzek. Házfen­­tartási költségek. Tűzi anyagok. Nyomtatványok. Szinlap- kiragasztás. Hydro­oxygen gáz és electricai fény *) Kéretnek a hazai lapok, hogy e közérdekű ügy­nek minél nagyobb terjesztése végett e közleményt felveni vireskedjenek. költségei. Házbérjövedelmi és egyéb adók. Szerepjátszó kardalnokokat il­lető külön díj. Perköltségek. Posta­­dijak. Gázcsövek javítása. Különféle kézművesek által létezett javítások, úti költségek. Orgona és harmoni­­cum javítása és hangolása. Bélyeg­dijak stb............................................. 12,322 „ 3G összesen : 231,787 ft 36y„ Összeegyeztetés : Bevétel: 233,423 ft 8 kr. Kiadás : 231,787 „ 36y„ Pénztári maradvány : 1,635 „ 71?„ Jegyzetek: 1. Van a nemzeti színháznak a kegyes fejedelmi subventio folytán most már csak 84,251 ft 49 krra me­nti, s az évi törlesztések által mindegyre kevesbülő tőke­tartozása ; van ellenben 2,473 ft 66y, krnyi behajtandó követelése. 2. Az 186y* szinházi évről következő terhek jöt­tek át, s törlesztettek jelen kezelési év alatt; u. m.: a) A kiadások közt első helyen kitett túlkiadás ........................ . 7,626 ft 79 kr. b) Az I. rovat alatt kiadásba tett intendánsi tiszteletdijnak egy ötö­de, azaz............................................. 525 B — „ c) A VT. számú ruhatári kiadá­sok közöl......................................... 2,922 „53 „ d) A VII. számú diszitményi ki­adásból ...................................... . 572 „ 10 „ e) A XIL számú elegyes kiadá­sok közöl .................................... . 1,648 „ 61 , öszvesen: 13,295 ft 3 kr. Mely öszveghez hozzáadván a jelen számadásban kimutatott kész­pénzmaradványt ............................ 1,635 „ 714 „ kiderül, miszerint ez év alatt ösz­vesen ................................................. 14,930 „ 74­4 „ takaríttatott meg, mindamellett, hogy ezen évben az I. IV. V. és VI. szám alatti bevételek 4378 ft 32 krral mentek kevesebbre, mint az előbbi évben. 3. Az 0 cs. kir. Apostoli Felsége legmagasabb kegyelméből beruházásokra utalványozott 20,000 ftból (mely öszveg jelen számadásban nem foglaltatik) ed­­digelé 15,840 ft 49 kr fordittatott ruha-, diszitmény- és fegyvertári beszerzésekre; a színpadi gépezet és vilá­gítás javítása a f. é. júliusi szünetelés alatt fog eszkö­zöltetni. Pest, junius 10-én 1865. Radnótfáy Sámuel, udvari tanácsos és a nemzeti színház intendánsa. A népbank eszméje hazánk minden vidékein viszhangra s­pártolásra találván, az ország több pont­jain részint már életbe léptek, részint pedig alakulóban vannak oly egyesületek, társulatok, melyek ezen kor­szerű s a kisebb gazdákat, iparosokat, kereskedőket stb. oly kiválóan érdeklő, népbankok szervezését tűzték ki czélokul. Legújabban Zemplénm­­egyében Sárospatakon kezd egy népbank megalakulni, melynek szervezetét ismertetni szándékozván, főbb pontjaiban kivonatilag itt közöljük a sárospataki nép­bank alapszabályait a következőkben : I. Az egyesület czége. Az egyesület czége : „Sárospataki takarék- és­ kölcsönegyesület. “ II. Az egyesület czé­lja. * Az egyesület czélja : rendes tagjai számára sa­ját tőkeképzés útján, vagy kölcsönös jótállás mellett, idegen tőkék felvétele által, rövid idei visszafizetésre, lehetőleg olcsó kölcsönt szerezni. III. Az­ egyesület terület­köre. Az egyesület területköre : Sáros N. és K. Pa­tak városok, Józseffalva, Petrahó, Olaszi, Tróczon, Hotyka, Károlyfalva és Ardó községek. Székhely : Sá­ros N. Patak. IV. Az egyesület bírósága. Az egyesület bírósága : ha az egyesület mint alperes vonatnék perbe, a zemplén megyei törvényszék. Ha pedig az egyesület, egyes tagjai ellenében, mint felperes lépne fel , szabály szerint ugyan a helybeli bí­róság bíráskodik, az egyesület azonban e mellett sza­bad bíró-választási joggal bír, a­minek az egyesület tagjai magukat önként alávetik. V. Az egyesület tagja. Az egyesület tagjai: a) Pártfogó tagok. b) Tiszteleti tagok. c) Rendes tagok. VI. A rendes tagok fe­lvét­el­e . a tagság megszűnése. Miután az egyesület az első aláírókból megala­kult , azontúl a rendes tagok az igazgató bizottság ál­tal vétetnek fel. Ha a bizottság a felvételt megtagadja, nyitva áll az illetőnek a folyamodás útja a közgyű­léshez. Megszűnik az egyesületi rendes tagság : a) Halálozás által. b) Önkéntes kilépés által c) Kirekesztés által. VII. A rendes tagok jogai és kötelességei. A pártfogó és rendes tagok választási és válasz­tathatási, tanácskozási és szavazási joggal bírnak az egyesület közgyűlésein. A tiszteleti tagokat csak azon évben illetik e jogok, a­melyben az egyesület alaptőké­jét legalább 10 forintnyi adománynyal gyarapítják. E felett minden egyesületi rendes tag: a) az egyesületi pénztár készletéhez és saját fize­tési képességéhez aránylag, a­mi felett az igazgató­bi­zottság határoz, igényt tarthat az egyesület szabálysze­rű kölcsöneire, befizetett tőkéje és szintén a bizottság által koronként meghatározandó maximum erejéig; b) az általa befizetett és javára irt összeg alá-

Next