Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1865-09-12 / 208. szám
308. sz. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi-utcza (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcza, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. _________________ 1 5 11 8**»s Al.Hirdnésett : egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 6 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. e. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majna Frankfurtban és Hamburg-Alténában Haurenstein és Vogler; Hamburgban Tilchhrim Jakab s Lipcsében Rngler H., Illgen ésTort urak. Buda-Pest, Kedd, September 12.1865. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre........................20 frt Egész évre . . . . 18 frt. — Félévre.............................10 » Félévre . . . . 9 . — Negyedévre ..... 5 „ Negyedévre .... 4 s 50 kr. e HIVATALOS RÉSZ. ő cs. kir. Apostoli Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani : Kedves báró G a benz. Önt holsteini helytartóvá nevezem ki, önre ruházván át ezen herczegség polgári s katonai igazgatásának vezetését. Bécs, September 4-én 1865. Ferencz József, s. k. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi sept. 6-ról kelt legfelsőbb határozatával, Radvánszky Antalt Zólyommegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. évi aug. 25-ről kelt legfelsőbb határozatával, sipeki Balás Edét, a magyarországi váltó-feltörvényszék jegyzőjét, váltótörvényszéki ülnöki czimmel s ranggal, dij-elengedés mellett, legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi augustus hó 2- án 12,822. sz. a. kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Mandl Izidor és Mandl Sándor pesti lakosok vezetéknevének „Mádai“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi aug. hó 26-án 12,835. sz. a. kelt kegy. udv. rendelet szerint Oravecz József pesti lakos vezetéknevének „Árvai*-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. é. aug. 28-án 12,900. sz. a. kelt kegy. udv. rendelet szerint Jochmann Béla sárosmegyei első alispáni írnok vezetéknevének „Jármai“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. A magyar kir. udv. kanczellária a budai kir. főgymnasiumnál megürült rendes gymnasiumi tanári állásra Mészáros Nándor szabadkai gymnasiumi tanárt nevezte ki. A horvát-szlavon kir. udv. kanczellária Falkovics Sándor Károly városi főiskolai tanárt, a zágrábi tanítóképezdénél tanárrá nevezte ki. A m. kir. helytartótanácsnak f. é. május hó 28-án 40,700. sz. a. kelt intézménye kapcsában ezennel közhírré tétetik, hogy a buda-nagyváradi országos pénzügy-igazgatóságnak értesítése szerint a cs. kir. pénzügyministerium f. é. augustus hó 12-én 37,753. sz. alatt kelt kibocsátványával a tiszai ártérek adómentessége ügyében az illető birtokosok és községek által teendő felszólalások benyújtására ez évi augustus hó 15-ikéig engedélyezve volt határidőt ugyanez évi September hó végéig meghosszabbította. SÁI&CJSA. Napi újdonságok. A nyitraipüspöki papnöveldéi épület helyreállítására a cs. kir. Apostoli Felsége a vallásalapból 1500 ftnyi átalányt engedélyezni méltóztatott. 440 Felsége Karolina Auguszta Császárné a tűzvész által sújtott Siklós helységnek Magyarországban, ötszáz forintot méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. 44 A „P. N.“-nak táviratozzák Sz.-Fehérvárról sept. 9-ről. Szögyényi főispán jelentékeny számú főméltóságok és a megye legfényesebb nevű egyénei jelenlétében ma foglalta el hivatalát. Kitűnő és leirhatlan lelkesedéssel fogadott beszédében kifejtő programraját, kiemelte a pragmatica sanctiót, tekintetbe véve azonban a közbejött viszonyokat, és tekintettel lévén lajthán tali szomszédaink új alkotmányára.— Itt bizalom uralkodik. 44 Eszterházy herczeg egészségi állapota — írja a „B. N.“ — tetemesen jobbra fordult. 44 Mint a „Kank“ irja, gr. Crenneville önmaga, főkormányszéki elnök ur, f. hó 7-kén esti 10 órakor Kolozsvárra érkezett, s 8-kán fogadta a hatóságok tisztelgését. 44 Mint a „Lloyd“ irja, gr. Zichy Ferencz ő excja a budai Sándor-féle palotát megvette s állandóan Budán lakni szándékozik. 44 Szaniszló Ferencz önmaga f. hó 10-én Nagy-Mária Cz e 11 -en mutatta be 50 éves áldozári aranymiséjét. 44 A pesti kath. legényegylet helyiségein rendezett kiállítást f. hó 10-kén Liszt Ferencz is meglátogatta , Reményi E. és a b. Bülow-család kíséretében. 44 Kauzer és Maygraber urak a már általunk ismertetett „Pannonia-híd“ mintáját, mely a vigadó éttermében van kiállítva, Bécsben, Párisban és Londonban is be fogják mutatni. 44 A „K. K.“ a jelenleg mindenfelé közmegdöbbenést okozó cholera-hirekre vonatkozólag írja. Ámbár országunkban, t. i. Erdélyben, choleraesetek még nem fordultak elő, de a szomszéd Moldva- és Oláhországokból felénk is közeledvén, a kir. főkormányszék jónak látta, előre már egy országos cholerabizottmányt felállitni, mely a cholerának netalán országunkban! kiütése és uralma alatt a kivántató intézkedéseket gyorsabban megtétesse. Tagjai ezen bizottmánynak : a kir. fökormányszék elnöke, gróf Crenneville, kir. fökormányszéki tanácsosok , Jakab Bogdán, Dániel Imre, orsz. főorvos dr. Pataki Dániel, orvostudor és tanár dr. Szabó József, tanár és dr. Nagel Emil, és kerületi orvos Bakonyi József. A pestvárosi redout csemegetárában alkalmazandó két falfestmény ügyében a kormányszéki határozat Pestvárosa tanácsához leérkezett. Mint halljuk, a tanácsi előterjesztés azon része, mely szerint ezen festmények egyikeül „Mátyás király viadaláénak történt elfogadása jelenteték fel, tudomásul vétetett; a még hátralévő másik falfestményre nézve pedig kimondatott, miként az ennek elfogadása körül követett eljárás, az e tárgyban kelt intézményekkel *) szemközt, a m. kir. helytartótanács helyeslésével nem találkozhatott. A redoute-építési bizottmány tudniillik, s ennek véleménye alapján a városi tanács ezen költséges mészfestmény készítésénél mellőzve minden pályázatot, és a pályázati eredmény minden kifogáson fölülálló nyilvános műbírálat általi megismertetését, miáltal egyedül volna elérhető a szem elől nem téveszthető czél, hogy tudniillik ezen falfestmények a jó ízlés és valódi művészet magasabb követelményeinek lehetőleg megfeleljenek, ezen 3000 fába kerülő mészfestmény elkészítését kizárólag Heinrich Ede festészre oly előzmények és indokok alapján kívánja bízni, melyek a városnak egyik legkitűnőbb középületében több századon át fenmaradandó s e miatt szokottnál nagyobb fontosságú már előállításánál legkevésbé lehetnek irányadók. A kérdéses vázlat tehát oly határozott utasítással küldetett a város közönségének vissza, hogy a csemegetárban alkalmazandó másik falfestmény készítésére a hazai művészek közt, akár a sajtó útján, akár pedig a képzőművészeti társulattal érintkezve, azonnal nyilvános pályázatot hirdessen, a legalább is két havi határnapra bekivánandó vázlatokat pedig Heinrich Ede jelen tervezetével együtt egy kitűnő hírben álló külföldi művészi tekintély bírálata alá bocsássa, s az eredményt annak idején feljelentse. A magyar kir. tudomány -egyetem hatósági személyeinek az 1865—66 tanévre történt, s olvasóink előtt ismeretes megválasztása a magyar kir. udvari kanczellária részéről is helybenhagyatván, a magy. kir. helytartótanács egyszersmind felhivatott, miszerint Schopper György, volt egyetemi rectornak azon nemes tettéért, mely szerint Ő cs. kir. Apostoli Felsége legmagasabb látogatásának emlékére 1050 ftnyi jótékony alapítványt tett, a kormány elismerését jelentse ki. 4. Az „I. T.“-ját Pozsonmegyéből Nagy-Földémesről azon szomorú esetről tudósítják, miszerint ugyanott f. hó 8-kán délelőtt 11 órakor tűz támadván, az két óra alatt 160 házat, iskolát, takarmányt, s mindazt, mi a gazdaságokhoz tartozott, elhamvasztotta. Az „I. T.“ felhívja az emberbarátokat segedelemgyűjtésre. 4. Újvidékről írják az „Arad“-nak, hogy Plato * Az előzmények a t. közönség előtt a hírlapi vitatkozásokból is ismeretesek lévén, csak megemlítjük, hogy a vázlatok azon intézmények értelmében a birodalombeli vagy külföldi , a művészet magasabb fokán álló tekintély döntő ítélete alá lettek volna bocsátandók, míg tettleg oly bizottmány hivatott össze, melynek egyes tagjai bármily tiszteletreméltóan működjenek egyenkint saját körükben, mégis mintegy felebbezési bíróságot gyakorló tekintélynek el nem ismerhetők. Közlő püspök újvidéki nyomdáját az összes felszereléssel az ottani gymnasiumnak ajándékozó, azon egyetlen feltétel alatt, hogy az örök időkre „Plato nyomdája“ nevet viseljen. — Mint a „Zempl. Hir.“ irja: Kis-sennyei báró Sennyey János f. hó 2-kán élete 64-ik évében meghalt. f Dr. Bach Frigyes, német költő Verseczen f. hó 5-kén déli 12 órakor agyszélhüdésben meghalt. 4. A tiszántúli ref. egyházkerületnek m. hó 9— 15-kén Debreczenben tartott közgyűlésén, az egyházkerület nt. Révész Imre urnak az egyház-történelmi tanári pályáról visszavonulása alkalmával mély fájdalmát fejezte ki. S miután a lemondás teljes határozottsággal történt, reményleni sem lehetvén, hogy R. I. úr újból elfoglalja díszes állását, e tanári szék betöltésére a tanügyi bizottmány utasittatott. Ugyane gyűlésen az „István“ gőzmalom-társulat által fölajánlott Csanak Szabó-alapitvány jövedelme szóba hozatván, határoztatott, hogy miután nevezett alapítvány jövedelme az I-s. osztály szükségleteit sem fedezi, s igy egy II., sőt Ill-ik osztályú iskolának ez alapítvány alapjáni felállítása lehetetlen, a tanügyi bizottmány felhívandó, hogy sz. k. Debreczen város t. hatóságát szives ígéretére emlékeztesse, s a jövő évi költségvetés hiányának fedezésére s jövőre nézve a 111. oszt. iskola fentartására teendő nagylelkű alapítvány kijelölése és biztosítása iránt keresse meg s addig, mig ez végbemenne, a II. oszt. iskola felállítása iránt haladéktalanul intézkedjék. 4. Az abrudbányai román nyelvészeti gyűlés. Múlt hó 28 án, miután mindkét oláh templomban isteni tisztelet tartatott, a román nyelvészeti gyűlés Cipariu Timon elnöklete alatt szép számi közönség jelenlétében megnyilatott. A gyűlés két ad hoc jegyzőt, névszerint Mateiu Miklóst és Papfalvi Justint választva, felolvastatik az egyesület tavalyi működésérőli jelentés; felolvastatnak egyszersmind az új tagok. Pénztárnok Stezaru kimutatja az egylet pénztára állását; a gyűlés pénztárnok urnak erélyességéért köszönetet szavaz A gyűlés folyama ezután néhány perczig megszakad, miközben egy bizottmány választatik meg, mely elintézze a jövő évre nézve az egylet budgetjét, s írja össze az illetéküket most befizető tagokat. Ez meglévén, Baritiu a technicai tudományokról dissertál, mi hangos éljenekkel fogadtatik. Antonelli János esperes az 1863-ban Balázsfalván tartott beszéde folytatásául értekezik a román nemzet alkotmányáról. Ezzel a gyűlés bezáratott, s a tagok az abrudbányai románok által adott ebédhez ültek, hol több, tetszésselkisért toast között, melyek közt az első helyet az Ő Felségéért ürítettek foglalták el, említést érdemel az, melyet Baritz az abrudbányai testvérekért s Hodos József az egybegyült tagokért emelt. A napot Circa Eliz kisasszony nagy számú közönség előtt adott concertje zárta be. 29 én a gyűlés a lefolyt ülés csinosan készített jegyzőkönyve felolvasásával nyittatott meg; ezután a Programm szerinti napirendre térve — a bizottmány tavalyi működéséről teszi megjelentését, kimutatván, hogy kik kaptak és mennyi stipendiumot. A délutáni gyűlésen Rusu a gyűlés elé terjeszti azon módokat, melyek szerint az ortographiát unifiálhatni lehet. Felhozatott a szótárak ügye, miben jelenleg az idő rövidsége miatt csak az határoztatok, hogy a gyűlés minél előbb utánalát, s a biráló bizottmányt megválasztván a gyűlés kebléből, arra dijt fog tűzni. A jövő gyűlés helyéül K.Fehérvár határoztatván el, a gyűlés 84 órakor eloszlott. 30 án kirándulás a Detonátára. — Magánlevél utján értesittetünk sept. 3-ról, hogy néhány nap óta a Dunafejedelemségekben a marhavész uralkodik s a szarvasmarhában s juhokban olynemü pusztítást okoz, minőre régóta nem emlékeznek. A lasznos vállalatairól ismeretes derék polgártársunk Dobrer János úr az általa bérlett királyfürdőben Budán chúz, köszvény, aranyér, ideggyöngeség stb. gyógyítására orvosi füvekkel készült fürdőt tart fenn. E fürdő néhányszor használatának rövid fennállása óta számos szenvedő köszöni egészsége tökéletes helyreálltát. Figyelmeztetjük reá az illetőket. — A pesti jótékony nőegyesület I. évi sept. 3-tól—oct. 28-ig terjedő nyolcz hétre, a jelenleg létszámban álló 533 szegény számára, kik közül 47 új, a többi pedig már elébb is részeltetett, összesen 2984 ft 83 krt utalványozott; éspedig hetenkinti részesülésben álló szegényeknek 747 ft 50 krt ; a negyedéven kint segélyzetteknek 1560 ft 94 krt; egyszer mindenkorra segélyzett szegényeknek 337 ftot; az egyleti szemhályog-gyógyintézet részére pedig 339 ft 39 krt. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyazó 48 új vizsgálatról tettek jelentést. Az egyletkötő intézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet. — ezen intézet raktára Liedemann Ferencz B. boltjában (váczi utcza és városház-tér sarkán) létezik. Az egyleti izomhályog-gyógyintézetben utóbbi időben 7 vak gyógyittatott minden dij nélkül. 44 Csányi-Rumy Gizela k. a. az irói segély-egylet részére 28 ft 67 krt küldött be a „P. N.“ szerkesztőségéhez. 44 Mint bécsi lapok írják, Omer pasa néhány nap óta a legszigorúbb incognitóban a birodalmi fővárosban tartózkodik. 44 Principes et résumé de physiognomie czím alatt Baudet-Dubary tudor Párisban egy könyvet irt, melynek az imént második kiadása jelent meg. E könyv az arczképek barátjainak van ajánlva. „Midőn arczképeket gyűjt az ember — mondja szellemdús dedicatiójában a szerző — bizonyára azon reményben teszi, hogy az egyének arczulatában azok jelleme és szellemének jeleire is fog találni. Hiszünk a testi, meg lelki, a külső, meg benső világnak kölcsönös kapcsolatában ; az ember többé kevésbbé physiognomista.“ S az elmélethez példákat fűzve, Baudet-Dubary néhány lapnyi magyarázat után, mely az arczisméhez múlhatlanul szükséges, sorra veszi arczképeit mind azon fér- NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Debatte“ szerint azon kérdés, várjon a kormány a diplomát 8 febr. pátenst mint kötelező államokmányt fogja e előterjeszteni, azon kérdések közé tartozik, mikre még a legjobb indulatú ember is nem besz elég türelemmel válaszolni. „Valóban, ha azon okmányok, úgymond, Magyarország irányában kötelezők volnának a kormányra nézve, akkor a magyar országgyűlés hasztalan mondaná el véleményét arról, mit ért a közös ügyek alatt s miként gondolja magának azon alkotmányos formákat, melyek alatt azon ügyek közösen tárgyalandók. De ha azon okmányok Magyarországra nézve akarnak előre „kötelezők“ lenni, hisz akkor nincs szükség transactióra , ámde akkor megfoghatatlan marad, minek beszéltek annyit a Magyarországgali kibékülésről. Vagy talán azt hiszik, hogy egy Majláth, egy Sennyey azért van, hogy — talán megkülönböztetés végett bársonykacsákkel s édes szavakkal — a jogeljátszás elméletét alkotmányos formákra emeljék ? Még ha akarnák, sem tehetnék. De hogy nem akarják, erre nézve Magyarországban nem kell kezesség. Egy kormány, mely egyrészt mindent megtesz, ami tőle függ, hogy a magyar országgyűlés kiegészítését létesítse, de másrészt ezen országgyűlés előtt az oct. diplomas febr. pátenssel jelenik meg, az ily kormány tanúsítja, miszerint azt akarja, amire legfőbb szükség van: a kedélyek kibékülését, a jogállapotok kiegyeztetését Lajthán innen s túl, Magyarország államjogi állásának megőrzését, a lajthán inneni országok alkotmányos jogainak megőrzését, a jogfolytonosság megóvását innen is túl is, végre azon nagy regenerátori gondolat megőrzését, mely Austriát soha nem sejtett előre s virágzásra vezetendi; de a népeket arra kell bírnia, hogy az egyes mindnyájáért s mindnyájan az egyesért álljanak ki, hol jog és szabadság forogjon. Hogy ezen becsületes czélzatok vezetik a kormányt, ezt tanúsítja a beszéd, melylyel Szögyényi, az 1860-61-ki másodalkanczellár Fehérváron főispáni székébe lépett. Amint Szögyényi beszélt, úgy fognak a többi főispánok is beszélni; amint ők beszélnek, úgy fog a kormány, melyet képviselnek, cselekedni is, mint a közönség Sz. Fehérváron, úgy fogja egész Magyarország a programmot fogadni, mert a magyar nép valóban békülékeny. Nem keres győzelmet, melynél a lajthán inneni testvérnépek a legyőzöttek volnának, csak azt kívánja, hogy vele mint legyőzöttet ne bánjak. Nem kiván túlsúlyt; csupán azt akarja, hogy mások se igényeljenek fensőséget, mely őket soha és semmi esetre meg nem illeti. Nem gondol arra, hogy bárkinek jogát érintse, csak aztán az ő jogát is tiszteletben tartsák. Magyarország érzületei tehát lehetetlen hogy a lajthán inneni népekre nézve nyugtalanság tárgyai legyenek. „De hát miért hallgat a kormány?“ — kérdik a centralisták naponkint különböző variatiókban. A „D.“ erre csak egy választ talál: az új kabinet magatartása, melyet ép most jelöltünk, elég hangosan szól azoknak, kik siketek lenni nem akarnak.“ Az erdélyi országgyűlés képezi még folyvást a lapok fejtegetéseinek tárgyát. Némelyek azok közül állítják, miszerint a volt országgyűlés még mindig jogerőben áll, s az „O. D. P.“ szerint, „midőn Majláth üdv. kanczellárrá lett, akkor a fennálló erdélyi országszervezet ledöntése nem állt a programmban; csak lassankint jön arra szorítva, s Csak lassankint vévé reá a többi ministereket; sok értekezlet tartatott, mielőtt azt elhatározók; de a bekövetkezendő magyarországi választások s az óhaj, ott barátibb hangulatot teremteni elő, túlnyomó volt.“ Az első ellenvetést valószínűleg megcáfolandják az egybehívó okmányok , az utóbbira a „Debatte” következőleg felel : „Nem egykönnyen veszünk magunknak szabadságot, abban kételkedni, hogy az „O. D. P.“ a kabinet titkaiba jobban be van avatva. Ezúttal azonban kivételesen, késztetve érezzük magunkat annak föltevésére, hogy centralista laptársunk nem helyesen jön értesítve. Annak idején — talán nem az „O. D. P.“ köreiben, de más, nem kevésbé fontos körökben — méltán döntő súlyt helyeztek Deák nyilatkozataira. A magyar szabadelvűek vezérének azon kimondásában, hogy a birodalom valódi szükségeinek minden más tekintet alárendelendő, továbbá szen eszmékben, melyek a „Debatte“nak sokat említett helyzeti czikkeiben tétettek le, szükségkép őszinte, lejális , kibékülésre kész közeledést kell látni. De ki az utóbbira súlyt fektetett, másrészt nem ismerhető félre, hogy Deák a magyar országgyűlés kiegészítését, amennyiben az a kormánytól függ, oly föltételnek nyilvánítá, melynek teljesítése nélkül a magyar országgyűlés vitatkozásokba nem bocsátkozhatik, s hogy e tekintetben az összes magyar pártok, conservativek, szabadelvűek, határozatpártiak mind egyetértenek. Ennélfogva tisztán lehetetlennek kell nyilvánítanunk, miszerint Majláth vagy gr. Belcredi elfoglalták volna állásaikat a nélkül, hogy ezen conditio sine qua non iránt egymással tökéletesen tisztába ne jöttek volna.“ A „Presse“ hallja, miszerint a kormány tervében van, a német-szláv tartományokban nem csalítjt az eddigi járási hivatalokat a kerületi hivatalokban öszpontosítani, hanem e rendszabállyal egyszersmind az igazságügynek tökéletes elválasztása a közigazgatástól az összes első folyamodásokban keresztül fogna vitetni. Galiczia kerületi hivatalaihoz már elment volna az utasítás, hogy azon járási hivatalok ügyeinek átvételére tegyék meg az előkészületeket, melyek kerületi városokban vannak. A külföldi lapok véleményei az austriai viszonyokról most ritkábban nyújtanak a böngészetre valami érdekes anyagot, ma azonban a „Nord“-ban találunk egy e lapnak Austria irányában különben tanúsított magatartása mellett megjegyzésre méltó nyilatkozatot A „Nord“ constatálja, hogy az austriai ministérium a kezdeti reformok ügyében bölcs előretekintéssel halad elő s el látszik határozva lenni, azokat nem más, hanem csupán szigorúan alkotmányos uton keresztülvinni. — Ebben az austriai szabadelvűekre nézve erős biztosíték fekszik s remélhető, hogy azon rendszer, mely az eddiginek helyére lépendő lesz, a birodalom soknemü életföltételeinek inkább meg fog felelni. Nagyméltóságu Szögyényi-Marich László, v. b. t. tanácsos és Fehérmegye főispánjának főispáni széke elfoglalása alkalmával Székesfehérvárt f. hó 9-én tartott beszéde: „Tisztelt gyülekezet! Midőn ezelőtt 4 évvel, alkotmányunknak hosszas szunnyadásából felébredése után a haza szent jogainak érvényesítése felett támadt küzdelmek folytán akkori állásomtól önként megváltam, azt oly hiedelemben tevem, hogy a közélet színterén cselekvő szerepben többé fel nem lépek, s hogy hazám s Uram Királyom szolgálatában kora fiatalságom óta folytatott hosszas fáradozásommal — talán nem minden érdem nélkül — kinyert nyugalmamat haladó koromban többé el nem hagyom. Ha tehát ezt most legbensőbb vágyaim ellenére mégis egy időre megint teszem, erre egyedül Felséges Urunk határozott legfelsőbb akarata s ennek hódoló jobbágyi készségem mellett azon mély meggyőződés és kötelességérzet birt, hogy a mai válságos időpontban, — midőn Magyarország politikai lételének s törvényes függetlenségének megerősítése, ősi alkotmányunknak a maga törvényes hatályába való visszahelyeztetése s kifejtése, s annak a birodalom többi részeinek jogos kívánalmaival és lényeges érdekeivel a kör-