Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1865-09-19 / 214. szám

214. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi-utc­sa (a várban) 184. sss. Fiók-kiadó-hivatal Pesten G­y­ő­r­i Pál papirkereskedésében (hatvani-utcea, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­­t ciak 161 fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Sia|fAa-hlrd®té»eU i egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hir­detésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden be­iktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hir­detéseket átvesznek a következő árak: Majna­ Frankfurtban és Ham­­burg-Altenában Kaaiensk­in és Vogler; Hamburgban Tttrh­­heliu Jakab ; Lipcsében Engler Sz., Jilgen és Fort urak. Buda-Pest, Kedd, September 19.1805. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre....................*0 frt. Egész évre . . . . IS frt — kr. Félévre.........................10 , Félévre . . .­­ . • „­­ „ Negyedévre ..... I . Negyedévre .... 4 , 10 a Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napi­lapra. A „Sürgöny“ I. év végéig Budán, a ma­gyar kir. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó-hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, ba­­rátok terén, a posta szomszédságában, hol magán­és hivatalos hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelek­ben. A beküldött előfizetési pénzekről nyugtat­­ványul és igazolásul a posta­téritvény szolgál. Előfizetési árak : Vidékre naponkint küldve : Negyedévre...............................................5 ft—kr. Egy hóra........................... . . . 1 „ 70 „ Budapesten házhoz hordva . Elegyedésre : 4 „ 50 „ Egy bóra . * • • *­­ • • ^ „ 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 16-án korán reg­gel Ischböl visszatért, s legmagasb lakását a cs. k. schönbrunni kéjpalotába áthelyezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 12-töl kelt legfelsőbb határozatával, e b e n b o f­i lovag Weber Fü­löp osztály­főnököt a rendőrministeriumnál, az alsó­­austriai helytartóság alelnökévé legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 12-ről kelt legfelsőbb határozatával, lovag Schäfer Pált, a ma­gyar kir. helytartótanács udvari tanácsosát, a rendőr­­ministeriumnál osztály­főnökké legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 13-ról kelt legfelsőbb határozatával, a magyar királyságbani főka­marási méltóságra gróf Cziráky János valóságos tit­kos-tanácsost legkegyelmesebben kinevezni méltóz­tatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 14 ről kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Károlyi László rendelkezés alatti udvari alkanczellár, a magyar kir. udv. kanczellária udvari alkanczellárjának előbb betöltött állását újra el­foglalhassa. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 9-től kelt legfelsőbb határozatával, Lunaczek Hubert biztost, s a kolozsvári rendőr biztosság hivatali vezetőjét, rend­őr-főbiztosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben fel­ruházni méltóztatott. VÁMC&A. Napi ujdonságok.­ ­ca. Egy tegnapelőtt leérkezett kegyelmes kir. udvari rendelet tartalma szerint, 0 cs. kir. Apostoli Felsége f. évi aug. 9-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, miszerint az elvben már legfelsőbbig engedélyezett tisza­­körösi csatorna létesítése iránt a ma­gyar országgy­űl­és elé törvényjavaslat terjesztessék, és ezen ügy a magyar országgyű­lésnek hathatósan ajánltassék. E javaslat kidolgozásá­nál­ használatra az államministérium műszaki osztályá­nak a csatorna tervére vonatkozó mivéleménye is kö­­zöltetett.­­ A Riche fréres brüsseli bankár­ház azon ajánlata, hogy a kérdéses csatorna építését az eddig követelt 11,500,000 ftnyi biztosítási összegnek 1 millió forinttali leszállítása mellett is kész elvállalni, a fen­tebbiek folytán tekintetbe nem vétethetett, s ez alka­lommal Hajdú-Böszörmény város folyamodványa is, melylyel ugyanezen csatorna mentében saját határszé­lén víztartályt létesíttetni kért, hasonlag visszautasít­­tatott. 44 A „W. Zt.“ írja: Az első­ bírósági pozsonyi megye­ törvényszék által a Zimmermann ellen, sú­lyos körülményekkel terhelő rablógyilkosság bűne miatt hozott kötél általi halálra szóló ítéletet, melyet a felebbe­­zési törvényszék teljes erejében meghagyott, O cs. kir. Apóst. Felsége kegyelem utján husz évi súlyosí­tott börtönfogságra változtatta át, s ennélfogva a meg­kegyelmezett e napokban fog az i 11 a­v­a­i fegyházba szállíttatni. _ Több lap által közlött azon hír ellenében, mintha Fehér vármegye főispánja, Szögyényi- Marich László ur ő nagyméltósága minden megyei tisk­tágftsrst ii egyénekkel töltött volna be, szükséges­nek látjuk, kijelenteni, hogy illetékes helyen csupán a két alispáni hivatalnak betöltése forog szóban, s ha főispán úr ő nagyméltósága a tisztikarban további vál­toztatásokat kivánand tenni, e tekintetben bizonyára a kanczellári körlevélben kifejtett elvek alkalmazásá­val fog eljárni. Ezzel természetesen a „Neue Fr. Pres­se“ azon közlése is meg van czáfolva, mintha az elbo­csátott tisztikar kir. főtárnokmester úr ő excellentiájá­­nál audientián lett volna.­­ A magy. kir. udvari kanczellária jóváhagyni méltóztatott, hogy a „Pesti Hirnök“ czimű politikai lap tulajdoni joga dr. Szab­ó Alajosról, ennek beleegye­zése folytán, a lap eddigi felelős szerkesztőjére Török Jánosra ruháztassék át, az eddigi kiadó-tulajdonos által letett biztosítéki összeg pedig Török J. által pó­toltassák. A keszthelyi gazdászati és erdé­szeti tanintézetnél rendszeresített tanári és se­gédtanári állomásokra, nevezetesen a gazdaságtan se­gédtanári állomására sipeki Balázs Árpád, az ál­latorvosi segédtanári állomásra Tormay Béla, a természettan és magasabb számtudományok tanszé­kére pedig S­o­ó­s Mihály, premontrei áldozói lettek a magyar kir. udvari kanczellária által kinevezve. — Az erdészeti rendes tanári és segédtanári állomás be­töltésére nézve új pályázat hirdetése rendeltetett el, melynek eredménye legkésőbb f. év végéig felter­jesztendő lesz. Azon időpont iránt, midőn a szóban lé­vő tanintézet eddig csak ideiglenesen kinevezett igaz­gatójának és tanári személyzetének végleges kineve­zése kimondható lesz, a m. kir. helytartótanács jelen­téstételre lett felszólítva. 44 Az idei kolozsvári lóversenyek sept. 20—22- kén d. u. 3 órakor fognak megtartatni. 44 T­ó­t­h Kálmán úr most, midőn a „Bolond Mis­ka“ szerkesztését ismét átveszi, köszönetét nyilvánít S­z­o­k­o­l­y Victor úrnak, hogy nevezett lapot három éven át nagy buzgalommal szerkesztette. :14 Brassó határát — mint onnan írják a „K-Dk“­­nak — a vándorló egerek számtalan légiói lepték el, s töméntelen kárt okoznak. Egy másik csapás pedig a marienburgi országút körül mutatkozik, hol valami fe­kete hernyó faj milliónként borította el a réteket úgy, mint az utat magát. 44Lauenburg herczegség népessége az 1864. decz. 3-diki népszámlálás szerint 49,704 mind­két nembeli egyént tett; 50,147 1860-ban, 49,475 1855- ben, 46,486 1845-ben. E szerint 1860. febr. 1. —1864. decz. 3-káig 443 lélek absolut csekélylet mutatkozik, s minthogy a születések a halálozások számát 1879 el meghaladják, igy 1879 lélek relativ csekélylet, s igy egészben véve 2322 lélek csekélylet mutatkozott. Az Eszterházy-képtárnak szánt 3-dik emelet­beli helyiséget az akadémia épületében e héten bevég­­zik s benne is megkezdődhetik az alól már folyamatban lévő rendezés. A nagy diszterem mennyezete is elkészült. Általában nagy diszszel és fénynyel van kiállítva. Örömmel várjuk az akadémiai összes helyiségek ünne­pélyes megnyitását, mely alkalommal a becses képtár régen sóvárgott kincsei is megnyílnak a közönség szá­mára. 44 Azon emlékszobormű, melyet a Tiszaszabályzó társulat Széchenyi Istvánnak emeltet, Lucz mellett f. hó 27-én fog ünnepélyesen lelepleztetni. A társulat el­nöke Dessewffy gr. a „legnagyobb magyar“ ifjabb fiát Széchenyi Ödön grófot melegen irt levéllel hivta meg a család képviselésére, ki a megtisztelő fölhívásnak en­gedve, a napokban oda utazandik. 44 A nemzeti hajósegylet,melynek elnöke Spóner Imre, gr. Széchenyi Ödönt tiszteleti tagjává válasz­totta. Az egylet első hajója „Széchenyi István“ nevet fog viselni. A hajószentelés f. hó 17-én reggel 9 órakor volt Új-Pesten, s az első próbamenet alkalmával Széche­nyi Ödön gróf kormányozott. 44 Oersich Ferencz, a portugalli király kama­rása, székes­fehérvári születésű hazánkfia, négy arany és kilencz ezüst pénzdarabot, és egy gazdagon aranyo­zott bronz eml­őpénzt küldött a nemzeti múzeumnak. 44 A „P Lloyd“ florenczi levelezője írja Kossuth I Lajosné temetéséről: F. hó 2-kán ment végbe a gyász- I isteni tisztáiét a család és sok magyar jelenlétében. 3-án reggel Ihász ezredes a holttestet Genuába kísérte. Másnap este pompás négyes fogaton, melyet egy gaz­­dag genuai bocsátott rendelkezésre, a San Benigno sira­kertbe vitték. A gyászkocsi mellett 12 magyar ment, sok tiszt, a törzskar, az angol consul és a consulatua összes személyzete követte. A gyászbeszédet egy angol lelkész tartotta. 44 A napokban elhunyt Smith admirál Anglia egyik jeles katonája és tudósa volt. A francziák ellen e század kezdetén vívott tengeri harctokban kitűnő szere­pet vitt. 1825-ben a magán­életbe vonult, s egészen a tudományos buvárlatokra szentelé magát. Bedfordban csillagászati tornyot épített s fontos vizsgálódásokat tett. Művei közül leghíresebbek a „Középtengert tör­téneti, hajózási és physikai tekintetben ismertető em­lékirata“, és a „Speculum Hartvelianum.“ Halhatatlan érdemeket szerzett a földrajzi társulat alapítása által, melynek, valamint a csillagászati társulatnak és a ré­gészeti egyletnek elnöke volt. 44 A „Kolozsvári Közlöny“ írja: „Nagy-Enyeden közelebbről a lutheránus templomot lebontották, hogy újat építsenek helyébe. A bontás alkalmával a templom közvetlen szomszédságában egy roppant nagy ossarium­­ra akadtak, mely zsúfolva van csontvázakkal. Hogyan kerültek ezek ide ilyen nagy mértékben, még nincs biz­tos adat reá. Némelyek egyszerű ossariumnak tartják csupán, minő minden régi templom mellett található, mások a tatárjárás idején tömegesen a csatákban elhul­lott­ s legyilkoltak közös sir­almát látják benne, miután sok koponyán látszanak a sebhelyek, lábszárakon a törések, egy koponyában pedig legközelebbről a befor­rott kés élét lelték, mely kétségtelenné teszi, hogy az az egy legalább bizonyosan erőszakos halál áldozata­­lett. A roppant csonthalmazt most a városon kívül fog­ják elhelyezni egy nagy közös sírba.Hozzávetőleg egy­­pár ezer embert temethettek el oda egyszerre, melyek között női vázak is láthatók.“ — Kecskemétről sept.. 17-ről értesittetünk, hogy Pestmegye kecskeméti törvényszéke Ferenczi Sándor s az illető szerkesztő ellen a „Törvényszéki csarnok“ 68 ik számában megjelent „Gondnokság alá helyesé»' O cs. kir. Apostoli Felsége f. évi September 5-én 13.399. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet sze­rint Buchleitner János nagyváradi lakos vezeték­nevének „Fehérvári“-ra kért átváltoztatását legke­gyelmesebben megengedte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Debatte“ egy „A kormány hét halá­los bűne“ czimen megkezdett czikkben a tárgyhoz mél­tó komolysággal felel a ministérium ellen a centralista lapokban felhozott vádakra; ezek: a korona compromit­­tálása, — a birodalom felbontása, — a közjogérzet megingatása, — alkotmányszegés, — alkotmányosság hiánya,— az államhitel aláásása,— a közbizalmatlanság táplálása, s az „O.­D. P.“ e bűnökért még a törvény­székekkel is fenyegeti a ministeriumot. A „Debatte“ első czikkében az első két vádra ezeket feleli: „1860. oct. 20 án történt, hogy Császár Ő Felsége egy ünnepélyes diplomát aláirt, melyben mondva volt: „Házunk s alattvalóink érdekében uralkodói kötelessé­günk az ausztriai monarchia hatalmi állását megőrizni s biztonságának a világos s minden kétértelműség nélkül szilárdul fenálló jogállapotok s egységes közrehatás biztosítékait megadni. Csak oly intézmények s jogálla­potok, melyek a történeti jogöntudatnak, királyságaink s országaink létező különbségeinek s feloszthatlan és elválaszthatlan erőteljes kötelékük követelményeinek egyformán megfelelnek, adhatják meg teljes mérték­ben ezen biztosítékokat.“ „Az octoberi diploma alapgondolata e sz­erint ez volt: Ő Felsége a birodalom hatalmi állását alkotmá­nyos intézmények által kívánja biztosítani; elismeri azonban, hogy ezen biztosítékot csak akkor képesek nyújtani, ha kétségtelenül szilárdan fennálló jogálla­­otokat teremtenek. Ez azonban Ő Felsége további éles belátása szerint csak akkor történhetett meg, ha azon intézmények a történeti jogöntudatnak s a király­ságok s országok létező különbségeinek megfelelnek. „Ha az oct. diploma formulázásaiban valami tar­talmazva volt, a­mi ezen alapgondolattal öszhangzás­­ban nem állt, úgy az a császári szó ujj mutatása folytán még mindig megváltoztathatók. Az oc­. diploma szelle­mében a b. Vayhoz ugyanazon nap intézettt legm. kéz­iratban ki is mondatott, miszerint ő Felsége a magyar országgyűlést egybehivattatni kivánja, minthogy „szán­déka, Magyarország állam jogi viszonyai­nak végleges rendezését mielőbb a törvé­nyek értelmében, egy diploma kibocsátása s a koronázás által megpecsételni.“ Az államjogi viszo­nyok végleges rendezésének tehát, mint el van is­merve előbb kell, megtörténnie. „Ámde a bureaukratismus kényelmesebbnek ta­láló, a jognak és szabad egyezkedésnek ugyan minden­esetre fáradságos, de egyedül biztos útját, az 1849. márt. 4-ki alkotmányt „penésznek“ használni s az államjogi kérdést —­ véleménye szerint — egyszerűen „entledi­­gálni.“ Machiavelli módjára zsákmányoltattak a ked­vezőtlen hangulatok, melyek egyrészt Goluc­ovszky botor értelmezései, másrészt a magyar megyék még nagyobb botorságai által előidéztettek s a febr. statú­tum Schmerling ur által azon igénynyel állíttatott, hogy az alkotmánykérdés véglegesen megoldatott. „Az oct. diplomában Ő Felsége fentartá magának a jogot, a törvényhozás oly tárgyainak tárgyalására, melyek nem tartoznak az öszbirodalmi tanács illeté­kességébe s évek hosszú során át a lajtban-inneni orszá­gok számára közös tárgyaltatás s elintéztetés alatt álltak, ezen országok birod. tanácsosait külön egybehívni. E he­lyett a szűkebb birod. tanács intézménye jön életbe lép­és terve, mely jelen formái s jogosultságaival a lajthán­­inneni országok autonómiáját tökéletesen elnyerte. Az oct. diploma a birod. tanács tagjainak számát 100-ban állapító meg s az országgyűlések ily gyülekezetbe csak legjobb s legfüggetlenebb férfiaikat küldötték volna. Ily gyülekezet igen komolyan kezére nézhetett volna a kormánynak s ezért inkább akarák a szabadelvűt ját­szani s nagy „imposáns“ testületet alkotni, mely azon­ban a kormánynak nem imponált s nem imponálhatott. Azért aztán , hogy a birod. képviselet lényegét a ta­gok nagy száma által elvizenye­tték , lényegesen meg­­ingaták a 13-ik §-os által a teljes alkotmányos jogot, melyet az oc­. diploma a birod. tanácsnak úgy törvény­hozási mint pénzügyi kérdésekben adott. „Tehát midőn három hó alatt oly elveket hoztak érvényre, melyek az oct. diploma alapelvei s alapgon­dolatával teljes ellenmondásban álltak; midőn a koro­nának ezen bölcs s magasztos belátása tényét, mely ál­tal az alkotmány gondolata az egész monarchiában visz­­szavonhatlan polgárjogot nyert, midőn a Császár ezen legsajátibb tényét boldogtalannak jelölék s ki­kiálták, akkor compromittáltatott a korona, nem ma, midőn a kormány a jogot s igazságot véve jelszóul s a korona annak tűnik föl, a mi s a minek lennie kell: minden igazságnak észfoglalata s minden jognak oltal­ma. Midőn oly választási é s országgyűlési rendet készí­tettek, melynek a törvénynyel legkisebb kapcsolata sem volt; midőn oly suffrage universelt csináltak, minél utálatosabbat Lajos Napoleon kormánya sem készíthet, akkor compromittálták a koronát, nem ma, mi­dőn a kormány a törvény terére visszatér s kétségtele­nül törvényes alapokon törekszik a fenforgó kérdések megoldására. Midőn a leopoldi diplomát szétszakiták, mely a trónnak törvényességi alapjai közé tartozik; mi­dőn a cseh koronát mint egy darab ócska vasat a szű­kebb bir. tanács olvasztó tégelyébe vetették; midőn Ma­gyarországban a pragmatica sanctio teljes törvényessé­gét tagadták, akkor a koronát nemcsak com­­promittálták, nem­ legitimitását meg­semmisíteni, a legitim birtok helyébe a hódítási jogot tenni akarák, melylyel szemközt a lázadás szent jog, — akkor dolgoztak azon, hogy a Habsburg-ház­­nak a monarchiában oly állást adjanak, milyen Victor Emanuelé Olaszországban. „Mi a „birodalom felbontása“ iránti másik vádat illeti, ez is csak oly alapos mint az első. A monarchia legitim alapja a pragmatica sanctio; ez oly szerződés, mely által egyrészt a Habsburg-ház birtokjoga s a monarchia feloszthatlansága, míg a dicső ház Austriá­­ban uralkodik, másrészt pedig a magyar korona önál­lósága s országainak alkotmányjogai ünnepélyesen biz­tosíttatnak. Ha a szerződő felek egyike nem tartja meg kötelezettségeit, a másik sincs kötelezve. Ha te­hát a magyar alkotmányjogot megsemmisítik, ha Ma­gyarországra oly törvényeket rónak, melyekhez törvé­nyes képviselete nem adta beleegyezését, ezáltal el­vágják egyszersmind azon törvényes kötelékeket, me­lyek a magyar korona országait a birodalom többi ré­szeihez csatolják. A birodalmat ekkor lehet ugyan még erőhatalommal fenntartani, ámde ez csak is erőhatalmi uralom lesz , s ekkor nincs más joga erején kívül, s ha erőhatalmak jönek elő, melyek erősebbek mint az övé, akkor nem szegezheti a legitimitás éretpajzsát ellenük. Azon politika tehát, mely a magyar államjogot s magyar alkotmányjogot tagadja, megfosztja a jogot legitimitásától, felbontja az egység különben felbonthatlan kötelékeit s a monar­chiából meghódított tartományok conglomeratumát al­kotja. E szerint Bach és Schmerling valának, kik a birodalom felbontásán működének, s ha a kormány most a pragmatica sanctio illethetlen terére visszatér, úgy a legcsalhatlanabb, sőt egyedüli eszközt használja, hogy a trónnak és birodalomnak a legitimitás szent alapjait visszaadja s a monarchiát a szétbomlás veszé­lyétől megmentse.“ Ezek alapján a „Deb.“ az „O.­D.P.“nak törvény­székekkel­ fenyegetésére visszatorlásul mondja: Ha an­gol parlamentünk s angol törvényeink volnának, a Verwirkung-elmélet hívei most a legfőbb törvényszék sorompói előtt állnának, vádoltatva hűtlenségről, Csá­szár és birodalom iránti hűségszegésről, a trón és mo­narchia legitim alapjainak hazaáruló megtámadásairól. A „H­o­n“-ban M­o­c­s­á­r­y Lajos minap a mellett emelt szót, hogy nem kell az új provisorium alatt sem hivatalt vállalni. Ugyancsak a „Hon“-ban felel ma erre egy czikk, s M. L. érveinek gyöngeségeit következők­ben mutatja ki: „Mocsáry Lajos urnak e lapok 208. számában megjelent czikkéből igen sokan nem tudták megérteni, miért kelljen a közönség bizalmát biró egyéneknek a kormánytól és közönségtől szolgálataikat megtagadni, vagyis megyei hivatalokat nem vállalni a provisorium alatt ? Nem értették meg nevezetesen azért, mert a fel­hozott okok egyike sem vág a dolog érdemébe, s külö­nösen azokat nem győzték meg, a­kik a magyar kor­mány férfiait, — mint Mocsáry úr szerint is „testestől lelkestől alkotmányos embereket“ — nemcsak szóval, de tettel is támogatni akarnák. A megyei szolgálat megtagadásának okiul felho­­zatik, hogy az se nem szükséges, se nem hasznos. Nem szükséges azért, mert tovább is lehetséges a mostani hi­­vatalnokokkal ellátni az administration Mi magunk is elismerjük, hogy ha ez állapoton változtatni nem le­het , akkor az tovább is eltűrhető; de azt, hogy azon oknál fogva, mert valamely állapot kénytelen kelletlen eltűrhető,­­ azon változtatni se kelljen, azt ugyan sem­hogysem ismerhetjük el. Azon palliativ szer, hogy a főispán „tartsa kurta pórázon hivatalnokait és éljen kitehetési jogával” — az administrate belső szerveiben rejlő bajon egyáltalán nem segíthet. — Mert a tudatlan és tehetetlen hivatal­nokból a kurta póráz tehetséges és ügyes hivatalnokot nem csinál, a­hol pedig részakarat forog fen, ott csak­is a kitehetés jogával való élés használna. De ez nem fog használni, ha a nagy nemzeti párt a M­­yr által a mostani kormány ellenében is ajánlott passiv ellenállás mellett marad, mely szerinte különösen abban áll, hogy „a hazafiak, jóravaló alkotmányos em­berek“ hivatalt nem vállalnak. Ha a főispán a nemzeti párt soraiból senkire sem számolhat, a csak azok között választhat, kik közül M. ur szerint „mindenre* akad egyén, akkor a kitehetési jog gyakorlata a közönséget az eresz alól a csepegőbe juttatja legfeljebb, s az ilyen javítást mi legalább nem fogjuk neki megköszönni. Az is egyik érve M. urnak a hivatal­vállalás szük­ségtelensége mellett, hogy ha a mostani állapotot 4 évig eltűrhetjük, eltűrhetjük „még egy ideig.“ — Még egy ideig mi is csak eltűrnék, ámde M. úr maga mondja, hogy „nem rövid átmeneti időről van itt szó,­ ■ hogy a „most újra-szervezendő provisorium eltarthat a me­gyékben isten tudja meddig.“ A hivatal­vállalásnak nem volna haszna M­­ur szerint azért, mert a purificált tisztikartól nem lehetne várni összetartást, egyöntetűséget, testületi szellemet és jó egyetértést! Mi azt hisszük, hogy igen is lehetne, fel­téve, hogy csak olyan hivatalnok maradna meg a régi­ek közül s neveztetnék ki újból, ki hivatásában egyedül azt tartja szem előtt, hogy ő nem a közönség urává, hanem szolgájává lett hivatala által, és hogy őt nem a főispán parancs­szava, hanem a törvény és saját lelkiis­merete vezeti a közönség ügyeinek ellátásában. — Csak

Next