Sürgöny, 1865. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1865-09-19 / 214. szám
214. Ötödik évi folyam. Szerkesztőségi iroda és kiadó-hivatal Budán, bécsi-utcsa (a várban) 184. sss. Fiók-kiadó-hivatal Pesten Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcea, a cs. kir. postahivatal melletti sarokház). Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelet ciak 161 fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Sia|fAa-hlrd®té»eU i egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért 8 kr., kétszeri hirdetésért 7 kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért 6 kr. számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő árak: Majna Frankfurtban és Hamburg-Altenában Kaaienskin és Vogler; Hamburgban Tttrhheliu Jakab ; Lipcsében Engler Sz., Jilgen és Fort urak. Buda-Pest, Kedd, September 19.1805. Előfizetési árak : Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre....................*0 frt. Egész évre . . . . IS frt — kr. Félévre.........................10 , Félévre . . . . • „ „ Negyedévre ..... I . Negyedévre .... 4 , 10 a Előfizetési felhívás „Sürgöny“ napilapra. A „Sürgöny“ I. év végéig Budán, a magyar kir. egyetem nyomdájában, eddigi alakja megtartásával jelenik meg. Előfizethetni a kiadó-hivatalnál Budán, Pesten Győri Pál papirkereskedésében, barátok terén, a posta szomszédságában, hol magánés hivatalos hirdetmények is felvétetnek; vidéken minden cs. k. postahivatalnál, bérmentes levelekben. A beküldött előfizetési pénzekről nyugtatványul és igazolásul a postatéritvény szolgál. Előfizetési árak : Vidékre naponkint küldve : Negyedévre...............................................5 ft—kr. Egy hóra........................... . . . 1 „ 70 „ Budapesten házhoz hordva . Elegyedésre : 4 „ 50 „ Egy bóra . * • • * • • ^ „ 60 „ A „Sürgöny“ szerkesztősége és kiadó-hivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 16-án korán reggel Ischböl visszatért, s legmagasb lakását a cs. k. schönbrunni kéjpalotába áthelyezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 12-töl kelt legfelsőbb határozatával, e b e n b o fi lovag Weber Fülöp osztályfőnököt a rendőrministeriumnál, az alsóaustriai helytartóság alelnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 12-ről kelt legfelsőbb határozatával, lovag Schäfer Pált, a magyar kir. helytartótanács udvari tanácsosát, a rendőrministeriumnál osztályfőnökké legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 13-ról kelt legfelsőbb határozatával, a magyar királyságbani főkamarási méltóságra gróf Cziráky János valóságos titkos-tanácsost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 14 ről kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Károlyi László rendelkezés alatti udvari alkanczellár, a magyar kir. udv. kanczellária udvari alkanczellárjának előbb betöltött állását újra elfoglalhassa. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 9-től kelt legfelsőbb határozatával, Lunaczek Hubert biztost, s a kolozsvári rendőr biztosság hivatali vezetőjét, rendőr-főbiztosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. VÁMC&A. Napi ujdonságok. ca. Egy tegnapelőtt leérkezett kegyelmes kir. udvari rendelet tartalma szerint, 0 cs. kir. Apostoli Felsége f. évi aug. 9-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, miszerint az elvben már legfelsőbbig engedélyezett tiszakörösi csatorna létesítése iránt a magyar országgyűlés elé törvényjavaslat terjesztessék, és ezen ügy a magyar országgyűlésnek hathatósan ajánltassék. E javaslat kidolgozásánál használatra az államministérium műszaki osztályának a csatorna tervére vonatkozó mivéleménye is közöltetett. A Riche fréres brüsseli bankárház azon ajánlata, hogy a kérdéses csatorna építését az eddig követelt 11,500,000 ftnyi biztosítási összegnek 1 millió forinttali leszállítása mellett is kész elvállalni, a fentebbiek folytán tekintetbe nem vétethetett, s ez alkalommal Hajdú-Böszörmény város folyamodványa is, melylyel ugyanezen csatorna mentében saját határszélén víztartályt létesíttetni kért, hasonlag visszautasíttatott. 44 A „W. Zt.“ írja: Az első bírósági pozsonyi megye törvényszék által a Zimmermann ellen, súlyos körülményekkel terhelő rablógyilkosság bűne miatt hozott kötél általi halálra szóló ítéletet, melyet a felebbezési törvényszék teljes erejében meghagyott, O cs. kir. Apóst. Felsége kegyelem utján husz évi súlyosított börtönfogságra változtatta át, s ennélfogva a megkegyelmezett e napokban fog az i 11 avai fegyházba szállíttatni. _ Több lap által közlött azon hír ellenében, mintha Fehér vármegye főispánja, Szögyényi- Marich László ur ő nagyméltósága minden megyei tisktágftsrst ii egyénekkel töltött volna be, szükségesnek látjuk, kijelenteni, hogy illetékes helyen csupán a két alispáni hivatalnak betöltése forog szóban, s ha főispán úr ő nagyméltósága a tisztikarban további változtatásokat kivánand tenni, e tekintetben bizonyára a kanczellári körlevélben kifejtett elvek alkalmazásával fog eljárni. Ezzel természetesen a „Neue Fr. Presse“ azon közlése is meg van czáfolva, mintha az elbocsátott tisztikar kir. főtárnokmester úr ő excellentiájánál audientián lett volna. A magy. kir. udvari kanczellária jóváhagyni méltóztatott, hogy a „Pesti Hirnök“ czimű politikai lap tulajdoni joga dr. Szabó Alajosról, ennek beleegyezése folytán, a lap eddigi felelős szerkesztőjére Török Jánosra ruháztassék át, az eddigi kiadó-tulajdonos által letett biztosítéki összeg pedig Török J. által pótoltassák. A keszthelyi gazdászati és erdészeti tanintézetnél rendszeresített tanári és segédtanári állomásokra, nevezetesen a gazdaságtan segédtanári állomására sipeki Balázs Árpád, az állatorvosi segédtanári állomásra Tormay Béla, a természettan és magasabb számtudományok tanszékére pedig Soós Mihály, premontrei áldozói lettek a magyar kir. udvari kanczellária által kinevezve. — Az erdészeti rendes tanári és segédtanári állomás betöltésére nézve új pályázat hirdetése rendeltetett el, melynek eredménye legkésőbb f. év végéig felterjesztendő lesz. Azon időpont iránt, midőn a szóban lévő tanintézet eddig csak ideiglenesen kinevezett igazgatójának és tanári személyzetének végleges kinevezése kimondható lesz, a m. kir. helytartótanács jelentéstételre lett felszólítva. 44 Az idei kolozsvári lóversenyek sept. 20—22- kén d. u. 3 órakor fognak megtartatni. 44 Tóth Kálmán úr most, midőn a „Bolond Miska“ szerkesztését ismét átveszi, köszönetét nyilvánít Szokoly Victor úrnak, hogy nevezett lapot három éven át nagy buzgalommal szerkesztette. :14 Brassó határát — mint onnan írják a „K-Dk“nak — a vándorló egerek számtalan légiói lepték el, s töméntelen kárt okoznak. Egy másik csapás pedig a marienburgi országút körül mutatkozik, hol valami fekete hernyó faj milliónként borította el a réteket úgy, mint az utat magát. 44Lauenburg herczegség népessége az 1864. decz. 3-diki népszámlálás szerint 49,704 mindkét nembeli egyént tett; 50,147 1860-ban, 49,475 1855- ben, 46,486 1845-ben. E szerint 1860. febr. 1. —1864. decz. 3-káig 443 lélek absolut csekélylet mutatkozik, s minthogy a születések a halálozások számát 1879 el meghaladják, igy 1879 lélek relativ csekélylet, s igy egészben véve 2322 lélek csekélylet mutatkozott. Az Eszterházy-képtárnak szánt 3-dik emeletbeli helyiséget az akadémia épületében e héten bevégzik s benne is megkezdődhetik az alól már folyamatban lévő rendezés. A nagy diszterem mennyezete is elkészült. Általában nagy diszszel és fénynyel van kiállítva. Örömmel várjuk az akadémiai összes helyiségek ünnepélyes megnyitását, mely alkalommal a becses képtár régen sóvárgott kincsei is megnyílnak a közönség számára. 44 Azon emlékszobormű, melyet a Tiszaszabályzó társulat Széchenyi Istvánnak emeltet, Lucz mellett f. hó 27-én fog ünnepélyesen lelepleztetni. A társulat elnöke Dessewffy gr. a „legnagyobb magyar“ ifjabb fiát Széchenyi Ödön grófot melegen irt levéllel hivta meg a család képviselésére, ki a megtisztelő fölhívásnak engedve, a napokban oda utazandik. 44 A nemzeti hajósegylet,melynek elnöke Spóner Imre, gr. Széchenyi Ödönt tiszteleti tagjává választotta. Az egylet első hajója „Széchenyi István“ nevet fog viselni. A hajószentelés f. hó 17-én reggel 9 órakor volt Új-Pesten, s az első próbamenet alkalmával Széchenyi Ödön gróf kormányozott. 44 Oersich Ferencz, a portugalli király kamarása, székesfehérvári születésű hazánkfia, négy arany és kilencz ezüst pénzdarabot, és egy gazdagon aranyozott bronz emlőpénzt küldött a nemzeti múzeumnak. 44 A „P Lloyd“ florenczi levelezője írja Kossuth I Lajosné temetéséről: F. hó 2-kán ment végbe a gyász- I isteni tisztáiét a család és sok magyar jelenlétében. 3-án reggel Ihász ezredes a holttestet Genuába kísérte. Másnap este pompás négyes fogaton, melyet egy gazdag genuai bocsátott rendelkezésre, a San Benigno sirakertbe vitték. A gyászkocsi mellett 12 magyar ment, sok tiszt, a törzskar, az angol consul és a consulatua összes személyzete követte. A gyászbeszédet egy angol lelkész tartotta. 44 A napokban elhunyt Smith admirál Anglia egyik jeles katonája és tudósa volt. A francziák ellen e század kezdetén vívott tengeri harctokban kitűnő szerepet vitt. 1825-ben a magánéletbe vonult, s egészen a tudományos buvárlatokra szentelé magát. Bedfordban csillagászati tornyot épített s fontos vizsgálódásokat tett. Művei közül leghíresebbek a „Középtengert történeti, hajózási és physikai tekintetben ismertető emlékirata“, és a „Speculum Hartvelianum.“ Halhatatlan érdemeket szerzett a földrajzi társulat alapítása által, melynek, valamint a csillagászati társulatnak és a régészeti egyletnek elnöke volt. 44 A „Kolozsvári Közlöny“ írja: „Nagy-Enyeden közelebbről a lutheránus templomot lebontották, hogy újat építsenek helyébe. A bontás alkalmával a templom közvetlen szomszédságában egy roppant nagy ossariumra akadtak, mely zsúfolva van csontvázakkal. Hogyan kerültek ezek ide ilyen nagy mértékben, még nincs biztos adat reá. Némelyek egyszerű ossariumnak tartják csupán, minő minden régi templom mellett található, mások a tatárjárás idején tömegesen a csatákban elhullott s legyilkoltak közös siralmát látják benne, miután sok koponyán látszanak a sebhelyek, lábszárakon a törések, egy koponyában pedig legközelebbről a beforrott kés élét lelték, mely kétségtelenné teszi, hogy az az egy legalább bizonyosan erőszakos halál áldozatalett. A roppant csonthalmazt most a városon kívül fogják elhelyezni egy nagy közös sírba.Hozzávetőleg egypár ezer embert temethettek el oda egyszerre, melyek között női vázak is láthatók.“ — Kecskemétről sept.. 17-ről értesittetünk, hogy Pestmegye kecskeméti törvényszéke Ferenczi Sándor s az illető szerkesztő ellen a „Törvényszéki csarnok“ 68 ik számában megjelent „Gondnokság alá helyesé»' O cs. kir. Apostoli Felsége f. évi September 5-én 13.399. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Buchleitner János nagyváradi lakos vezetéknevének „Fehérvári“-ra kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A „Debatte“ egy „A kormány hét halálos bűne“ czimen megkezdett czikkben a tárgyhoz méltó komolysággal felel a ministérium ellen a centralista lapokban felhozott vádakra; ezek: a korona compromittálása, — a birodalom felbontása, — a közjogérzet megingatása, — alkotmányszegés, — alkotmányosság hiánya,— az államhitel aláásása,— a közbizalmatlanság táplálása, s az „O.D. P.“ e bűnökért még a törvényszékekkel is fenyegeti a ministeriumot. A „Debatte“ első czikkében az első két vádra ezeket feleli: „1860. oct. 20 án történt, hogy Császár Ő Felsége egy ünnepélyes diplomát aláirt, melyben mondva volt: „Házunk s alattvalóink érdekében uralkodói kötelességünk az ausztriai monarchia hatalmi állását megőrizni s biztonságának a világos s minden kétértelműség nélkül szilárdul fenálló jogállapotok s egységes közrehatás biztosítékait megadni. Csak oly intézmények s jogállapotok, melyek a történeti jogöntudatnak, királyságaink s országaink létező különbségeinek s feloszthatlan és elválaszthatlan erőteljes kötelékük követelményeinek egyformán megfelelnek, adhatják meg teljes mértékben ezen biztosítékokat.“ „Az octoberi diploma alapgondolata e szerint ez volt: Ő Felsége a birodalom hatalmi állását alkotmányos intézmények által kívánja biztosítani; elismeri azonban, hogy ezen biztosítékot csak akkor képesek nyújtani, ha kétségtelenül szilárdan fennálló jogállaotokat teremtenek. Ez azonban Ő Felsége további éles belátása szerint csak akkor történhetett meg, ha azon intézmények a történeti jogöntudatnak s a királyságok s országok létező különbségeinek megfelelnek. „Ha az oct. diploma formulázásaiban valami tartalmazva volt, ami ezen alapgondolattal öszhangzásban nem állt, úgy az a császári szó ujj mutatása folytán még mindig megváltoztathatók. Az oc. diploma szellemében a b. Vayhoz ugyanazon nap intézettt legm. kéziratban ki is mondatott, miszerint ő Felsége a magyar országgyűlést egybehivattatni kivánja, minthogy „szándéka, Magyarország állam jogi viszonyainak végleges rendezését mielőbb a törvények értelmében, egy diploma kibocsátása s a koronázás által megpecsételni.“ Az államjogi viszonyok végleges rendezésének tehát, mint el van ismerve előbb kell, megtörténnie. „Ámde a bureaukratismus kényelmesebbnek találó, a jognak és szabad egyezkedésnek ugyan mindenesetre fáradságos, de egyedül biztos útját, az 1849. márt. 4-ki alkotmányt „penésznek“ használni s az államjogi kérdést — véleménye szerint — egyszerűen „entledigálni.“ Machiavelli módjára zsákmányoltattak a kedvezőtlen hangulatok, melyek egyrészt Golucovszky botor értelmezései, másrészt a magyar megyék még nagyobb botorságai által előidéztettek s a febr. statútum Schmerling ur által azon igénynyel állíttatott, hogy az alkotmánykérdés véglegesen megoldatott. „Az oct. diplomában Ő Felsége fentartá magának a jogot, a törvényhozás oly tárgyainak tárgyalására, melyek nem tartoznak az öszbirodalmi tanács illetékességébe s évek hosszú során át a lajtban-inneni országok számára közös tárgyaltatás s elintéztetés alatt álltak, ezen országok birod. tanácsosait külön egybehívni. E helyett a szűkebb birod. tanács intézménye jön életbe lépés terve, mely jelen formái s jogosultságaival a lajtháninneni országok autonómiáját tökéletesen elnyerte. Az oct. diploma a birod. tanács tagjainak számát 100-ban állapító meg s az országgyűlések ily gyülekezetbe csak legjobb s legfüggetlenebb férfiaikat küldötték volna. Ily gyülekezet igen komolyan kezére nézhetett volna a kormánynak s ezért inkább akarák a szabadelvűt játszani s nagy „imposáns“ testületet alkotni, mely azonban a kormánynak nem imponált s nem imponálhatott. Azért aztán , hogy a birod. képviselet lényegét a tagok nagy száma által elvizenyették , lényegesen megingaták a 13-ik §-os által a teljes alkotmányos jogot, melyet az oc. diploma a birod. tanácsnak úgy törvényhozási mint pénzügyi kérdésekben adott. „Tehát midőn három hó alatt oly elveket hoztak érvényre, melyek az oct. diploma alapelvei s alapgondolatával teljes ellenmondásban álltak; midőn a koronának ezen bölcs s magasztos belátása tényét, mely által az alkotmány gondolata az egész monarchiában viszszavonhatlan polgárjogot nyert, midőn a Császár ezen legsajátibb tényét boldogtalannak jelölék s kikiálták, akkor compromittáltatott a korona, nem ma, midőn a kormány a jogot s igazságot véve jelszóul s a korona annak tűnik föl, a mi s a minek lennie kell: minden igazságnak észfoglalata s minden jognak oltalma. Midőn oly választási é s országgyűlési rendet készítettek, melynek a törvénynyel legkisebb kapcsolata sem volt; midőn oly suffrage universelt csináltak, minél utálatosabbat Lajos Napoleon kormánya sem készíthet, akkor compromittálták a koronát, nem ma, midőn a kormány a törvény terére visszatér s kétségtelenül törvényes alapokon törekszik a fenforgó kérdések megoldására. Midőn a leopoldi diplomát szétszakiták, mely a trónnak törvényességi alapjai közé tartozik; midőn a cseh koronát mint egy darab ócska vasat a szűkebb bir. tanács olvasztó tégelyébe vetették; midőn Magyarországban a pragmatica sanctio teljes törvényességét tagadták, akkor a koronát nemcsak compromittálták, nem legitimitását megsemmisíteni, a legitim birtok helyébe a hódítási jogot tenni akarák, melylyel szemközt a lázadás szent jog, — akkor dolgoztak azon, hogy a Habsburg-háznak a monarchiában oly állást adjanak, milyen Victor Emanuelé Olaszországban. „Mi a „birodalom felbontása“ iránti másik vádat illeti, ez is csak oly alapos mint az első. A monarchia legitim alapja a pragmatica sanctio; ez oly szerződés, mely által egyrészt a Habsburg-ház birtokjoga s a monarchia feloszthatlansága, míg a dicső ház Austriában uralkodik, másrészt pedig a magyar korona önállósága s országainak alkotmányjogai ünnepélyesen biztosíttatnak. Ha a szerződő felek egyike nem tartja meg kötelezettségeit, a másik sincs kötelezve. Ha tehát a magyar alkotmányjogot megsemmisítik, ha Magyarországra oly törvényeket rónak, melyekhez törvényes képviselete nem adta beleegyezését, ezáltal elvágják egyszersmind azon törvényes kötelékeket, melyek a magyar korona országait a birodalom többi részeihez csatolják. A birodalmat ekkor lehet ugyan még erőhatalommal fenntartani, ámde ez csak is erőhatalmi uralom lesz , s ekkor nincs más joga erején kívül, s ha erőhatalmak jönek elő, melyek erősebbek mint az övé, akkor nem szegezheti a legitimitás éretpajzsát ellenük. Azon politika tehát, mely a magyar államjogot s magyar alkotmányjogot tagadja, megfosztja a jogot legitimitásától, felbontja az egység különben felbonthatlan kötelékeit s a monarchiából meghódított tartományok conglomeratumát alkotja. E szerint Bach és Schmerling valának, kik a birodalom felbontásán működének, s ha a kormány most a pragmatica sanctio illethetlen terére visszatér, úgy a legcsalhatlanabb, sőt egyedüli eszközt használja, hogy a trónnak és birodalomnak a legitimitás szent alapjait visszaadja s a monarchiát a szétbomlás veszélyétől megmentse.“ Ezek alapján a „Deb.“ az „O.D.P.“nak törvényszékekkel fenyegetésére visszatorlásul mondja: Ha angol parlamentünk s angol törvényeink volnának, a Verwirkung-elmélet hívei most a legfőbb törvényszék sorompói előtt állnának, vádoltatva hűtlenségről, Császár és birodalom iránti hűségszegésről, a trón és monarchia legitim alapjainak hazaáruló megtámadásairól. A „Hon“-ban Mocsáry Lajos minap a mellett emelt szót, hogy nem kell az új provisorium alatt sem hivatalt vállalni. Ugyancsak a „Hon“-ban felel ma erre egy czikk, s M. L. érveinek gyöngeségeit következőkben mutatja ki: „Mocsáry Lajos urnak e lapok 208. számában megjelent czikkéből igen sokan nem tudták megérteni, miért kelljen a közönség bizalmát biró egyéneknek a kormánytól és közönségtől szolgálataikat megtagadni, vagyis megyei hivatalokat nem vállalni a provisorium alatt ? Nem értették meg nevezetesen azért, mert a felhozott okok egyike sem vág a dolog érdemébe, s különösen azokat nem győzték meg, akik a magyar kormány férfiait, — mint Mocsáry úr szerint is „testestől lelkestől alkotmányos embereket“ — nemcsak szóval, de tettel is támogatni akarnák. A megyei szolgálat megtagadásának okiul felhozatik, hogy az se nem szükséges, se nem hasznos. Nem szükséges azért, mert tovább is lehetséges a mostani hivatalnokokkal ellátni az administration Mi magunk is elismerjük, hogy ha ez állapoton változtatni nem lehet , akkor az tovább is eltűrhető; de azt, hogy azon oknál fogva, mert valamely állapot kénytelen kelletlen eltűrhető, azon változtatni se kelljen, azt ugyan semhogysem ismerhetjük el. Azon palliativ szer, hogy a főispán „tartsa kurta pórázon hivatalnokait és éljen kitehetési jogával” — az administrate belső szerveiben rejlő bajon egyáltalán nem segíthet. — Mert a tudatlan és tehetetlen hivatalnokból a kurta póráz tehetséges és ügyes hivatalnokot nem csinál, ahol pedig részakarat forog fen, ott csakis a kitehetés jogával való élés használna. De ez nem fog használni, ha a nagy nemzeti párt a Myr által a mostani kormány ellenében is ajánlott passiv ellenállás mellett marad, mely szerinte különösen abban áll, hogy „a hazafiak, jóravaló alkotmányos emberek“ hivatalt nem vállalnak. Ha a főispán a nemzeti párt soraiból senkire sem számolhat, a csak azok között választhat, kik közül M. ur szerint „mindenre* akad egyén, akkor a kitehetési jog gyakorlata a közönséget az eresz alól a csepegőbe juttatja legfeljebb, s az ilyen javítást mi legalább nem fogjuk neki megköszönni. Az is egyik érve M. urnak a hivatalvállalás szükségtelensége mellett, hogy ha a mostani állapotot 4 évig eltűrhetjük, eltűrhetjük „még egy ideig.“ — Még egy ideig mi is csak eltűrnék, ámde M. úr maga mondja, hogy „nem rövid átmeneti időről van itt szó, ■ hogy a „most újra-szervezendő provisorium eltarthat a megyékben isten tudja meddig.“ A hivatalvállalásnak nem volna haszna Mur szerint azért, mert a purificált tisztikartól nem lehetne várni összetartást, egyöntetűséget, testületi szellemet és jó egyetértést! Mi azt hisszük, hogy igen is lehetne, feltéve, hogy csak olyan hivatalnok maradna meg a régiek közül s neveztetnék ki újból, ki hivatásában egyedül azt tartja szem előtt, hogy ő nem a közönség urává, hanem szolgájává lett hivatala által, és hogy őt nem a főispán parancsszava, hanem a törvény és saját lelkiismerete vezeti a közönség ügyeinek ellátásában. — Csak