Sürgöny, 1865. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-18 / 239. szám
239. sz. Ötödik évi folyam. SÜRGÖNY. Sierkentőségi iroda és kiadó-hivatal Budin, bécsi-utcsa (a várban) 184. sz. Fiók-kiadó-hivatal Pestes Győri Pál papirkereskedésében (hatvani-utcsa, a 6p. kir. postahivatal melletti sarokhál). Késiratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele______etünktől fogadtatnak el.______________________ Gr ac&n-füirdetések: egyhasábos petit sor egyszeri hirdetéséért S kr., kétszeri hirdetésért V kr., háromszori vagy többszöri hirdetéséért G kr. szimutatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr. o. é. — Külföldről! hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majna Frankfurtban és Hamburg-Alténában ■amsenetein és Vofler; Hamburgban Türkhelm Jakab ; Lipcsében Mugler tilgen és gort urak. Buda-Pest, Szerda, October 18.1865. Befintésünk: Naponta! postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Égése évre • . . • • W frt. Égése évre • § « • 1$ írt. — kr. Félévre......................« • Félévre • • • 1 . • . — . Negyedévre . • • . ■ I . Negyedévre • . ■ • 4 a 10 „ HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 15-kén korán reggel Ischlböl Schönbrunba visszaérkezett. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 4-ről kelt legfelsőbb határozatával, Nákó Antal bezdáni archimandritát temesvári görög-keleti püspökké legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége Ischlböl f. évi October 8-ról kelt legfelsőbb intézkedés által helybenhagyni méltóztatott, hogy az 1860. febr. 9-ről keltlegfelsőbb határozat által 1865-ig bezárólag, a lótenyésztés emelése végett megajánlott jutalmak s egyéb rendeletek még az 1866. évre is alkalmazást találjanak. Ó cs. kir. Apóst. Felsége folyó évi sept. 30-kán 14,837. sz. a. kelt kegy. udv. rendelet szerint szombathelyi illetőségű Pauer Antal és Ferdinánd testvérek vezetéknevüknek „M e z z e i“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Hivatalos tudósítás szerint, a Bosnyákországban uralgott keleti marhavész végképeni megszűnte alkalmából, az ezen országból érkező szarvasmarhák átvitelére nézve a horvát-szlavén határőrvidéken elrendelve volt 5 napi vesztegidő, úgyszintén a vész tartama alatt a kereskedelmi és személyforgalom megszorítására nézve elrendelt óvintézkedések foganatosítása beszüntetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. Lapszemle. A septemberi pátens hivatalos commentárja gyanánt a „N. Fr. P.“ egy iratot közöl, mely a tirol vorarlbergi helytartóság által kerülete két ország bizottmányához intéztetett s gr. Coronini által van ellenjegyezve. Ezen irat, melynek feladata a Becredi-ministerium czélzataival megismertetni, — ami kiemelésre méltó, — sept. 20-kán kelt, miből kitűnik, hogy az uj minister már akkor sok kérdést és kételyt ismert, melyek a sept. 20-ki manifestum kiadása folytán napvilágra léptek. „Csak két út van a birodalmi képviselet iránti törvénynek a magyar és aorvát országgyűlések irányábani kezelésére nézve, — Így szól az illető commentár: ezen törvény vagy kötelező gyanánt hirdettetik ki azoknak, s ebben a jogeljátszási elméletnek világos elismerése, a legitim s alkotmányos jognak mély megsértése feküdnék; vagy pedig e törvény mint javaslat kerül a magyar s horvát országgyűlések elé, s ekkor az vitatkozás tárgya, s nem tekintethetik egyszersmind általánosan kötelező birodalmi törvénynek. „Az utóbbi út a legitim s alkotmányos jog álláspontjából az egyedül correct, s a többi királyságok és országok törvényes képviselőinek megőriztetik a jog, szavuk súlyát a magyar s horvát országgyűlés tárgyalási eredménye fölötti 1. f. elhatározás előtt teljes érvényre juttatni. „Azonban magától érthető, hogy, mielőtt ezen tárgyalási eredmények fen nem forognak, a lajthán-inneni országok képviselői ezen államjogi természetű tárgy megvitatására szintén nem hivatnak meg, hanem tevékenységükben azon határokat kell megtartaniok, melyeket az erőben s hatályban’lévő országrendtartások előszabnak. Szigorú ragaszkodás ezen elvhez s a lassú rendes előhaladás az alkotmánykérdés megoldásában a legális s legitim tér megtartása mellett: — alapfeltétele az üdvös sikernek. „A szűkebb birodalmi tanácsnak /[melyet a bir. képviselet fölötti alaptörvény szerint az alkotmánykérdés megoldásánál semminemű közrejárulási jog nem illet, a fönt idézett törvény hatályának felfüggesztése folytán illetékes tevékenységét szükségkép szintén be kell állítania, minthogy a birod. tanácsi statútum általában egy birod. tanácsot ismer s csupán az egyes országok képviselőinek a tanácskozások,s határozatokbani részvételében, a tárgyalási tárgy különbsége szerint, állapit meg különbséget. „A jogi alapok, azaz: a birod. tanácsi satatutum összes alaphatározmányai, egészen egyenlő hatálylyal bírnak a birod. tanács összes tevékenységére nézve ; ha tehát a kir. tanácsi statútum hatályának felfüggesztése után,úgy ez csak új jogi fíctió teremtése, ha aetrogálás útján annak önálló jogi alapot adni nem akarnak. Sem az egyik, sem a másik nem állhat a kormány czélzataiban. Fogadja stb.“ A „Presse“ állítja , miszerint a kormánynak azt tanácsolják, halaszsza el a kölcsön aláírását, kedvező árfolyam előkészíthetése végett, a magyar országgyűlés megnyitásáig. Ha ez kedvező hangulatot fog mutatni a kormány előterjesztései iránt, a kibocsátandó kölcsön hátralévő részletei minden nehézség nélkül alá fognak íratni, s e kölcsön ügye a legkielégítőbben fog véghezmenni. A „Presse“ szerint ez nem jó politika, mert ezáltal a magyar nemzet képviselőit maga a kormány bátorítná nagyobb követelésre , mire a„Pesti Napló“ viszonozza: „Mi ez utóbbi megjegyzést alaptalannak tartjuk. Magyarország képviselőire nem nagy hatással lehet a pillanatszorultság, vagy kedvező állapot a messze jövőre kiható eldöntések mellett. De a hatást megengedve is, kétféle hatás képzelhető : egyik amit a „Presse“ mond, a másik az ellenkező. Mert hátha az országgyűlés támogatandónak véli a kormányt továbbra is, annak szorultságain telhetőleg segítni kíván ? És ha ama feltételt nem a vállalkozó bankárok, hanem maga a kormány szabta volna is (ami nem áll), soha sem lehet megalázó egy alkotmányos érzelmű kormányra nézve az, ha politikáját és tetteit egy-egy alkotmányos törvényhozás hangulatától és akaratától függeszti fel. Vagy még folyvást áll némely bécsieknél az a felfogás, hogy a bécsi kormány és a magyar nemzet két, ellenségesen szembenálló párt, melyek közül is amit az egyik enged, a másiknak vesztenie kell ?“ Ghyczy Kálmán kijelenti a „Hon“-ban, miszerint az ő programmja nem pártnyilatkozat, mert az csak saját egyéni nézeteit foglalja magában, melyeket előzőleg nem vitatott meg, nem közölt senkivel. Nyiatkozatának végén aztán így szól : „Annyit mindazonáltal, nem azért, mintha gondolnám, hogy a „Pesti Napló“ véleményemet nyomatékosnak találandja, hanem csupán azért, hogy jelen nyilatkozatom félre ne értethessék, ezúttal is ki kell jelentenem , hogy a „Pesti Naplódban egy idő óta fejtegetett politikai nézetek közül sokban nem osztozom.“ Kemény Zsigmond erre a „Pesti Naplódban a Ghyczy Kálmán fölebbi nyilatkozatát tudomásul vevén, óvatosságra inti a közönséget a mendemondák irányában, s végül így szól : „Ezen tisztába jövetel után mellékes dolog az, hogy a „Pesti Napló“ Ghyczy Kálmán barátomnak előzőleg senkivel nem közlött, és senkivel meg nem vitatott programmját, vagy legalább annak több pontját nem helyeseli, mit egyébiránt „e talányokban gazdag korszakban“ csak azért jelentek ki, hogy nyilatkozatom félre ne értessék.“ A „Wien. Aben dp.“ a magyar választási mozgalmakról következőleg ír: „Azon választási harczot, mely most Magyarországban foly, az összes pártok lapjai élénk érdekkel kisérik. Egészben ezen tünetek megítélésénél, melyek itt előtérbe lépnek, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy itt épen választási mozgalmak forognak fen; hogy a dolog természeténél fogva nem egy ellentét merevebben fejtetik ki, nem egy nézet élesebben hangsúyoztatik, mint ez a közös tárgyalás kiegyenlítő hatása alatt s a pártnézetek teljes kitisztulása után valószínűleg történni fog. Mindenekelőtt természetesen állást kell foglalni a választók irányában s a jogilagformai elem itt túlnyomó az egyesnél, mint a politikai megfontolások a nagyobb s zárkozottabb pártokon belül. Ennélfogva teljesen természetes s véleményünk szerint semmiesetre sem elriasztó tünemény, ha a helyhatóságok helyreállítására vonatkozó jogóvások s egyéb fenntartásokkal találkozunk; az adott állapot mint a politikai tevékenység alapjának elfogadására nézve az ily óvások különben sem gyakorlati jelentőségűek. Ami mindenekelőtt a fő, az, hogy ezen választási mozgalmakban általában a kiegyenlítés létrejövése iránti bizalom fejezi ki magát, mert ezen bizalom csak azon szükség elismerésén alapszik, a saját formai állásponttól a lényeges pontokban eltekinteni.“ Szabadka város közönségének „hán-felirata“ Ő Felségéhez: „Cs. kir. Felség, legkegyelmesebb Urunk! Felségednek ama legmagasabb elhatározása, miszerint a f. évi sept. 17-éről 14,462. szám alatt kelt idr. meghivó levél folytán a magyar országgyűlés megtartását kegyelmesen elrendelni méltóztatott, kettős érzetet gerjesztett keblünkben: a jelennek hála- s a jövőnek remény-érzetét. Ez érzelmeink kifejezéséhez képest fogadja Felséged legforróbb és legöszintébb köszönetünket: a legforróbbat, milyet egy honfi szív nyújthat; a legöszintébbet, milyet egy magyar kebel táplál. Engedje Felséged remélnünk, mikép a közel jövőben megnyilnak zárai a méltányosság templomának, melynek kulcsait Felséged tartja kezeiben, hogy egy kiszenvedett bár, de hitében meg nem tört nemzet az elfojtott jog és igazság föléledt hamvaiból diadal-oltárt emelhessen koronás királyának. Hálánk megújítása s hódolatunk kijelentése mellett maradunk Szabadkán, 1865. évi oct. 7-én tartott nyilvános közgyűlésünkből Cs. kir. Felségednek hű alattvalói: Szabadka város közönsége. Szabadka város közönségének „bizalmi nyilatkozata“ fökorlátnok e nagyméltóságához : „Nagyméltóságu fökorlátnok, Kegyelmes úr! Kedves kötelességünket teljesitjük, midőn 1. évi October 7-én tartott közgyűlésünk egyhangú határozata folytán, föméltóságod irányában hazafias bizalmunkat ezennel kifejezni szerencsések lehetünk. Vegye főméltóságod e szívünk ösztönéből eredő érzelem nyilvánítását szívesen, annyival inkább, miután főméltóságod meg lehet győződve, miszerint Szabadka város alkotmányos szellemű közönséges bizalmának részesítésében sohasem volt pazar, de igazságtalan sem. Hazánk jelen átalakulási korszakában fel tudjuk fogni politikai helyzetünket, tudjuk magunkat tájékozni ama nehézségek felett, melyekkel a magas kormánynak megvívnia kell, hogy hazánk ügyét óhajtott eredményre juttassa, és ezekkel szemben igazolni és méltányolni tudjuk főméltóságodnak kivételes bár, de tapintatteljes eljárását is, melynek sikeres eredménye fölötti hitünk képes csupán elfojtani szívünkben a fájdalom keserű kitörését, melyet a törvényes állapotnak jelen felfüggesztése idézhetne elő, s melyet leküzdeni — jogérzetünkben — oly zokon esik keblünknek. Bizalmunknak ekként indokolt kijelentéséhez képest, egyszersmind tiszteletteljesen kinyilatkoztatjuk, hogy a magas kormányt hazánk javára irányzott működésében támogatni — honpolgári tartozásunknak ismerjük. Megkülönböztetett tisztelettel maradunk Szabadkán, 1865-ik évi oct. 7-én tartott nyilvános közgyűlésünkből. Szabadka város közönsége.“ Egy bizalmi szózat. A Bukovinából — mint a „D.“ megjegyzi, — igen tisztelt és befolyásos politikai kitűnőségtől kapta azon sorokat, melyekből mi e következőket emeljük ki: „A Császár valódi alkotmányos módon engedi át a népek szabad egyezésének közös jogi alapok teremtését; rajtunk a sor atyai fejedelmünk bizalomteljes felhívásának megfelelni. A népek az uj fordulatot örvendetes reményekkel üdvözlik. A fennhéjázó phrasis-bőséggel beigtatott s magát szabadelvűnek nevező előbbi kormány petroyák által kisérlé meg az országok és tartományok számára közös képviseletet teremteni. A reactionariusnak kikiáltott mostani kormány megveti az octroy útját és szabad egyezés által igyekszik mindnyájoknak méltányos legális jogalapot szerezni, higy cselekszik egy kormány, mely a jogot, a társadalom egyedüli biztos alapját tiszteli. Most szabad a tér. Előbb a magyar korona országai fogják megvitatni és elhatározni a föltételeket, melyek alatt készek minden nép közjólétére, a birodalom szabad fejlődésén és tartós erősödésén munkálni. Mi szívesen adjuk nekik e fölényt, megilleti őket, hisz ők voltak, akik mindez olcsó szabadelvüsködő csillám, nehéz próbáltatások és nélkülözések közt férfias kitartással mentették meg mindnyájunk számára a valódi alkotmányos alapelvet: Nihil de nobis sine nobis. Azonban most elérkezett a határozó pillanat, amelyben kétségtelen módon tanusítani,és kell, hogy készek amaz áldozatokra, melyek nélkül az egésznek erőteljes fejlődése és oly lehetetlen, mint fíz egyes részek jóléte. Magyarországnak nem szabad szigorú elzárkózottságban maradnia, hanem ép oly határozottan, mint saját nemzeti önállóságát védelmezi, kell minden királyság és tartomány közös jogaiért is beállnia. Nem hozzánk akarjuk, hogy leszálljon, hanem arra kell testvéri keze, hogy mi is állásáig emelkedjünk. A mi részünkről Magyarország minden lehető engedékenységre talál, mert aki becsületesen szabad gondolkozású, az csak örvendhet, hogy Magyarország Magyarország marad, hisz ott talált az igaz alkotmányosság rész időkben mindig biztos pajzsra. De bizton várjuk is, hogy a nemzet, mely oly mozgalmas politikai életen ment keresztül, elég belátó és ildomos teend, hogy a lehetetlenné válthoz mereven nem ragaszkodva, a közös kárörvendő ellennek nem engedi át a győzelmet, hogy mindnyájunkat szomorú, bizonytalan jövőbe döntsön.“ Követválasztási mozgalmak. Néhány lipótvárosi választó Schwarcz Gyulát felhíván, lépne föl e városnegyedben követjelöltül. Schwarcz úr a „P. N.“-ban kinyilatkoztatá, miszerint e jelöltséget el nem fogadhatja. A budai lóházban f. hó 15 -én délután 4 órakor gyűltek össze azon választók , a kik Balássy Antal urat óhajtják a budai második kerület országgyűlési követének. E gyülekezetben 200 választó vett részt, miből a „P. L.“ mint kétségtelent következteti, hogy ellenjelöltje Lónyay Menyhért nagy többséggel fog megválasztatni. Nyitra, October 16-án. Pezsgő politikai életünkből egy szép mozzanatról irhatok. 1861-diki képviselőnk, Tóth Vilmos választói tegnap fáklyászenével tisztelkedtek. A német Tháliából haza indulókkal megszaporodott néptömegtől kisérve, egy hosssú sor fáklyás-zenés nemzeti lobogóval indult Tóth Vilmos lakása felé, hol a harsány éljenek közt megjelenőt Balázsovits József fiatal ügyvédjelölt üdvözlé. A szónok kissé gyenge hangja nem volt képes a zsibongást túlhangoztatni, s igy a szép beszédből a távolabb állók mitsem hallottak. — Tóth Vilmos rövid, velős beszédben köszönte meg a kitüntetést, mire a néptömeg a Szózat 1-jő versszakának eléneklése után szétoszlott. H. *) Bácsmegyében a választó közönség bizalma a következő jelöltek iránt nyilatkozik : Az almási kerületben: Piukovich Mihály ifj. K. Rudics József és Farkas József; a rigyi czaiban : Kovács Nép. János, Latinovicss György, Pap Zsigmond és Szemző Nándor; az apathiaiban : Kürthy István, gróf Széchen Anital; a bácsiban : Zákó Sándor; a kulpiniban : Miletics Szvet. és Dimitrievich Milos megyei hivatalnok; a kanizsaiban : Kiss Jakab versenytárs nélkül; a moraviczaiban : Barlagi Mór , Vojnics Barnabás ; a becseiben : Bende József, Zsulyevics Döme, Magyari Imre ; a kulaiban: Jimbor Pál versenytárs nélkül; a hódságiban : Szemző Mátyás versenytárs nélkül . A városok részéről : Újvidéken: Branjovaczky István és Ignatievich Jakab; Zomborban: Korniss Gáspár és Mihalovics Miklós; Baján: Latinovics Vincze és Tóth Kálmán; Szabadkán: Czorda Bódog és Vojnics Lukács versenytársak nélkül. Zentán Jankovich Gyula két ellenjelölttel. A választások eredménye a legtöbb kerületben kétséges. Vas megyében a képviselőjelöltek következők : a *) Nem rendes tudósítótól is köszönettel fogadunnk közleményt, de a hitelesség és szükséges felelősség érdekéből, bárha csak magántudomásul is, mindig kérjük a közlő nevét, Síserk. muraszombati kerületben : gr. Szapáry Géza; az őrségiben : Hollán Ernő ; a körmendiben : Széll József, a megyének volt alkotóa, első alispánja; a kemenesiben: Radó Lajos ; a kőszegiben : Chernell Ferdinánd; vannak ellenjelöltek is. — Somogyból írják, hogy a kaposvári kerülethez tartozó Zseliczen és más helységekben a választók ezt is hangoztatják : „Nem ez a nép embere, ő legyen a követje.“ A szigetvári kerületben pedig ugyanazon tudósító szerint Fekete Lajosról nincs szó, hanem Jakab István és Bittó István a jelöltek. Budán f. hó 11 -én a következő hirdetmény jelent meg Buda sz. kir. főváros országgyűlési követeinek választása ügyében: „Buda fővárosának minden lakosai, kik az alább érintett törvényczikk értelmében az országgyűlési követek választásánál szavazati joggal bírnak, ezennel felhivatnak, hogy az illető városrészek összeíró küldöttségénél az alább kitett időben és helyen a választók sorába bejegyeztetés végett magukat személyesen jeentsék, s azt annál bizonyosabban tegyék, minthogy különben, az illető törvény határozata szerint az, ki magát bejegyeztetés végett egyik küldöttség előtt sem jelentette, e végett a központi,választmányhoz többé nem járulhat, s ennélfogva választójogát nem gyakorolhatja. 1- e1. Az 1848 évi V-ik törvényczikk 2. §-a erejénél fogva Magyarországnak és kapcsolt részeinek mindazon benszületett vagy honosított, legalább 20 éves és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem lévő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélküli választók: a) kik Budaváros határán belül 300 ft o. értékű házat vagy földet kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel , illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak; b) kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok letelepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel vagy kereskedési teleppel vagy gyárral bírnak és ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak; c) kik, habár a föntebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból, vagy tőkéikből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó és biztos jövedelmet kimutatni képesek; d) jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választókerületben, melyben állandó lakásuk van, ekik városi polgárok, ha a föntebbi pontokban leirt képességgel nem birnak is. 2or. Budavárosa két országgyűlési követének választása végett, a 6. §. szabálya szerint, két választókerület jön alakítva; — az egyik kerület kiterjed a vár, Tabán, Krisztinaváros és Halászváros azon területére, mely Tabántól a lánczhid, illetőleg a Duna-oldalróli alagútig nyúlik; mig a másik a Vízivárost a lánczhidtól kezdve fölfelé, az országúti és újlaki külvárosokat foglalja magában. 3 pr. A választók összeírására kiküldött bizottságok Budavárra nézve a városházán, a többi városrészekben pedig az illető albíróságok helyiségein 1. évi november 1, 2, 3, 4, 5, 6, és 7-én délelőtti 9 —12, s délutáni 25 órakor félbeszakasztás nélkül fogják a választókat összeírni, illetőleg a bejegyeztetés végett magukat jelentő választókat az idézett 1. czikk 14. §. értelmében táblás jegyzékbe jegyezni s választói tárczával ellátni. 4- er. Választói képességüket a bejegyzés végett jelentkezők a 15. §. utasítása folytán, amennyiben az összeirói választmány arról meg nem győződnék, igazolni tartoznak. 5- ör. Az összeiró küldöttségek választói összeírásainak egyik példánya a (budavári) városházban mindenki általi megtekinthetés végett f. évi nov. 8. éa 9.ik napjain át délelőtti 9—12, délutáni 2—5 óráig ki fog tétetni, mint ezt a törvény 18. §. kivánja. 6- or. Az, ki az összeíró küldöttség által a bejegyzéstől elmozdíttatott, valamint az is, ki másnak bejegyzése ellen észrevételt tenni kíván, az összeírásnak e tekintetben megigazításáért, a törvény 19. §. szerint a középponti választmányhoz f. évi november 9. és 10 ik napjain folyamodhatik. 7- er. A panaszok vagy kifogások, úgyszinte annak meghallgatása végett, kiket kelljen a beadott folyamodások folytán az összeírásból kihagyni, vagy ahhoz hozzáadni, nem különben az összeírásoknak minden beadott folyamodások tárgyalása melletti tökéletes kiigazítása végett, a 21. §. meghagyásánál fogva — a középponti választmány nov. 9. és 10-ik napjain fog ülésezni, nov. 11-ik napján pedig határozni,— minden üléseit a központi bizottmány a budavári városház tanácsteremében, a törvény 23. §. szavai szerint nyilvánosan tartván meg. A követválasztásnál szavazati joggal a 28. szerint csak azok birnak, kik a választóknak a fentebbiek szerint kerületenkint készítendő összeírásában benfoglaltatnak, s csak azon kerületben birnak szavazati joggal, amelyben összeírva vannak. A választási határnap kitűzése és a követválasztásra vonatkozó egyéb rendszabályok újabb hirdetvény által fognak köztudomásra juttatni. Kelt Budán, a budavárosi országgyűlési követek választásának vezérletére rendelt központi választmány 1865-ik October 11- kén tartott üléséből. Ráth Péter, elnök. Hunfalvy János, jegyző.“ölegyei, kerületi és városi tudósítások. Stunkács, oct. 7. Beregh megye közgyűlésének folyamában felszólalt továbbá Lónyay János: M. M. főtisztelendő urnák