Sürgöny, 1865. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-08 / 256. szám
a nélkül, hogy a magyar törvényhozásnak e közös ügyekre való törvényes befolyását, vagy hazánk kormányzati önállóságát veszélyeztesse.“ Követválasztási mozgalmak. A választói behatások ma d. u. 5 órakor Pestvárosa mind az öt kerületében berekesztetnek s ezzel egyúttal a választói jog bejelentésére megállapított határidő is véget ért. Hétfőn délig a választói összeírás így állott: Belváros 730, Lipótváros 815, Terézváros 1278, Józsefváros 1236, Ferenczváros 746, Kecskemét, nov. 6. Jelenleg a követválasztási mozgalmak foglalnak el mindenkit az egyik követjelölt mellett, a másik ellenében. Mi két követet küldünk a dec. 10 -i országgyűlésre, kiket két kerület választ városunkban:a felső és alsó kerület. Az utóbbiban nincs mozgalom, hanem az előbbiben igen, minthogy az 1861-dik évben választott s most is felléptetett Kiss Miklósnak az akkori, s kisebbségben maradt ellenjelöltje Lestár Péter nov. 2-ka óta felléptetett, s úgy látszik, többséggel bír. A ref. collegiumi tanulók is tüntettek a nagy kávéháznál, hol majdnem kihágásra került a dolog, ha helyettes igazgatójuk bölcs mérsékléssel közbe nem lép. A tanulók ezóta el vannak tiltva a restaurálástól, s igen helyesen, minthogy ők nem is választók. Halljuk, miszerint a választók arra is tekintettel vannak, vájjon a candidatus nem tartozik-e a városnak. A netaláni tettlegességek ellenében Lestár Péter úr nov. 2-kán választóinak szivükre köté, hogy az ellenpártbeliek véleményét s azok zászlóit is tiszteletben tartsák, mert csak igy tisztelik valóban azon szép alkotmányos jogot, melynek részesei. A követválasztási joggal birók beírása nov. 1-jén kelt hirdetménynyel meg lön hosszabbítva, s tart a mai naptól kezdve bezárólag nov. 18-dik napjáig. A felső-kerület nov. 22-kén, az alsó-kerület pedig nov. 23-kán fogja követét megválasztani. Egy alsó-kerületbeli választó. Megyei, kerületi és városi tudósítások. Pest-, Pilis- és Solt- t. e. megyék központi választmánya, a naponkint felmerülő választásügyi teendők gyorsabb elintézése tekintetéből, folyó hó 10-től kezdve mindennap ülést tartván, erről a választmány t. tagjai azon megjegyzéssel értesíttetnek, hogy a válaszmány tanácstermében (megyeház 1-ső emelet) d. e. 10 órakor tartandó ülésekre, körülményeikhez képest, előleges meghívások nélkül is megjelenni szíveskedjenek. — Pesten, nov. 6-án 1865. Damady Győző, a közp. választ. jegyzője. Fehérmegye főispánja Szögyényi-Marich László kibocsátványa a fehérmegyei tiszti karhoz . Midőn Fehér megye kormányának átvétele után a közigazgatás és igazságszolgáltatás állapotának javítása végett a megyei tisztikart átalakítottam, s annak több jeles tagokat, kik tiszta jellemük, képzettségüik és hazafias érzelmeik miatt megyeszerte közbecsülésben és bizalomban részesülnek, megnyerni szerencsés voltam, ezen átalakított tisztikart azon büszke öntudattal mutattam be a megye közönségének, hogy a hivatalt nem mint czélt és saját érdekeit kielégítő kiválóbb állást, hanem egyedül mint a közjó iránti nemes buzgalma érvényesíthetésének eszközét és módját tekintendi. Meg vagyok győződve, hogy ezen nyilatkozatom a tisztikar érdemes tagjainak saját érzelmeivel teljes öszhangzásban állván, azt hivatalos működésében mindig szem előtt tartani, s minden eljárásában követni fogja. A közönség hivatalnokaitól méltán megkivámhatja, hogy tisztüknek kötelmeit ne mellékesen és saját kényelmüknek alárendelve,hanem egész odaadással, AÄ€j6A. Zene és dal. Grün Jakab, művész hazánkfiának második kamarai hangversenye f. hó 4-kén ment végbe a redoutépület kisebb dísztermében, s ha ez kisebb közönség jelenlétében történt is, mindenesetre még hatásteljesebben tünteté elő Grün Jakab úr classikai képzettségű virtuositását, mint az első. A hangverseny Schubert idylli jellegű (A-moll) quartettjével kezdetett meg; ezt követte Mendelssohn, elragadó, dallamdús (C-moll) triója, mely a műhöz illő erőteljességgel és lelkesültséggel adatott elő; a zongorán működő Stocker úr átlátszó és brillant játéka, ha a tempókat némelykor hevültségében kissé gyorsabban vette is, a hatást a legmagasabb fokra emelte, mely alkalommal Beregszászyak zongorája hangerő és kellemben világhírének megfelelt. A hangverseny nagyszerűségének illő befejezéséül Schumann mély és gondolatdús (A-dúr) quartettje adatott elő, melynél a második rész ismétlése egyhangúlag kivántatott. A pesti unió-dalárda f. hó 4-én Feigler úr vezetése alatt számos közönség előtt a pesti polgári lövöldében 27-ik dalestélyét rendezé, melyet víg tánczestély fejezett be.Feigler úr erélyes vezetését, valamint az összes működő zenekart dicsérettel kell említenünk; főleg kitűntek: a „Juhász legény“ czimü népdal, az „Erdő rózsája“ Fischertől,Mosonyi „Tavaszi dala“, Mendelssohn „Hebridák“ nyitánya zongorán jelesen előadva Feigler igazgató és Haeffler urak által. Ff u. Napi ujdonságok. — a cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 6-kán d. e. magán-audientiákat adni méltóztatott. I. Ferdinánd Császár Ő Felsége —mint a „Boh.“ közörömre közölheti — már annyira föllábadt, hogy Ő Felsége ágyon kívül van már, s legközelebb téli palotájába fog átköltözhetni. A fentebbi lap értesülése szerint az elutazás napja Prágába az időjárástól függ. A „Pr. Zig“ ellenben jelenti, hogy Ő Felsége az eddigi rendelkezések szerint hétfőn délben legmagasb udvara kíséretében különvonattal Pleschkowitzból a bubenczei pályaudvarba volt érkezendő, hogy onnan egy készen tartott udvari kocsiban közvetlenül udvari palotájába induljon. Mária Anna Császárné Ő Felsége megérkezése udvari különvonattal— hallomás szerint — keddre volt határozva. ” Hogy Szalay László „Magyarország történeteinek félbenmaradt utolsó kötete Thaly Kálmán szerkesztése mellett a napokban kerülne ki sajtó alól Lauffer testvéreknél, e hírt a „P. N.“ oda igazítja, miszerint Thaly Kálmán Szalay említett műve utolsó kötetének befejezésén már majdnem egy év óta szorgalmasan dolgozik ugyan, úgy hogy már mintegy 80 évnyire menő, ide vonatkozó történeti jegyzete van, leginkább a gr. Károlyi-levéltárból; azonban a munka legközelebbi megjelenéséről szó sídok, miután Thaly a lehető legjobbat akarván adni, művét mindaddig be nem fejezheti, mig csak Rákóczy egykori levéltárába (jelenleg egy főúri családé) be nem juthat, a melyből a hold. Szalay is legbecsesb adatait merité. A horvát udv. kanczellária vezetőjének kineveztetett b. Kussevics abbnagy régi magyar (horvát) nemes családból származik, s 1807-ben Zágrábban született. Atyja József, ki 1846-ban halt meg, udv. tanácsos s a magyar kir. udv. kanczellária előadója volt. Fiát a katonai pályára szánva , azt a mérnöki akadémiában nevelteté, melyből 1825-ben mint hadapród lépett a csapatba; itt Kussevics gyorsan léptettetett elő főhadnagygyá; 1831-diki augustusban a 4-dik számú határőrezredbe, 1832-diki mártiusban mint százados az 53-dik számú gyalogsági ezredbe tétetett át; 1843-diki augustusban őrnagygyá a 2-dik báni határőrezredben léptettetett elő; 1848-ban mint alezredes jött a 26-dik számú gyalogsági ezredbe, hol egy hó leteltével ezredes lett ; 1849-diki octoberben vezérőrnagygyá neveztetett ki s 1857-diki februárban altábornagygyá. Kussevics mint a hadügyministerium osztályfőnöke, hadcsapat-dandárnok, a zágrábi hadparancsnokló tábornok adlatusa, mint csapat-osztályparancsnok s legutóbbi állásában Udinéban tüntette ki magát s ez érdemei elismeréséül 1863-diki aug. 13-dikán a Lipót-rend középkeresztjével lett feldíszítve, s ennek folytán m. évi jun. 4-dikén a bárói rendbe emeltetett. (P. H.) A magy. tudományos akadémia elnöke gróf Dessewffy Emil, az akadémia részéről kiadott hazai történeti kútfők és régészeti műemlékeknek ezentúl nagyobb mérvben s az országos alap költségén leendő kinyomatása s kiadása iránt tett előterjesztésére, illetőleg a m. k. helytartótanács e részbeni javaslatára, egy legújabban leérkezett kegy. kir. leiratban kimondatott, hogy ezen mindenesetre teljes elismerést és buzgó támogatást érdemlő javaslatok, — tekintettel az ország jelenlegi szorult anyagi viszonyaira, melyek az adózóknak mindenképeni kímélését, s ennélfogva az oly sokfelé igénybe vett országos alap kiadásának lehető legnagyobb megszorítását a kormánynak elutasíthatlan kötelességévé teszik, — csak azon esetre lesznek sikeresithetők , ha az e részbeni több évekre terjedő kiadás az amúgy is legközelebb összejövendő országgyűlés által, — mely az országos alap ilyetén rendkívüli kiadásai feletti határozatra is lesz hivatva, — helyeseltetni fog; minélfogva ezen ügy addig elnapolandónak találtatott. ^ Koczó Pál, pesti polgári mérnök, a gabonaporték javítására nézve tett találmányára egyévi kizáró szabadalmat nyert. — A Szebenben megjelenő „Telegraphul Román” eddigi szerkesztője visszalépett; jelenlegi szerkesztője Cristea Miklós. r. s. Hites tolmácsok s megyei erdészetügyi osztály. A magyar „Jogtudományi hetilap* 5-ik számában égető szükségnek tartja, hogy az uralkodó törvénykezési nyelv megállapításával tolmácsintézmény alakíttassák, azaz : oly egyes, hitelt érdemlő és felesketett egyének neveztessenek, illetőleg állíttassanak fel hivatalból, kik az egyik vagy másik külföldi (a biróság által nem értett, ismert) nyelvet tökéletesen birván, ezeknek értelmezésében és fordításában hiteles jelleggel bírjanak. Az általuk mint kijelölt hites tolmácsok által kiállított okmányok a fordítás és értelmezés hitelességére nézve közokirat hitelességével ruháztassanak fel. — E lap másik indítványa, hogy a megyéket erdészetügyi osztálylyal kell ellátni, mert sajnosan tapasztaljuk, hogy az erdők pusztíttatnak; ezen köznemzeti vagyont saját birtokosaik is féktelenül használják. Az 1807. tvczikknek nincsenek szakavatott őrei; a törvényszékek figyelme kijátszatik ; az összeirt erdők, s abban a fák nemei, térségük, vágásuk szakértői felügyelet nélkül van. A községi erdőket a megyéknek lévén teendője ellenőrizni, azt csak úgy tehetik, ha szakértőket alkalmaznak, erdészetügyi osztálylyal látják el magukat; ezek jelölnék aztán kivágásul az erdőszakokat, a fák minéműsége s növésük gyorsasága szerint stb. . Iskolai könyv. Epen most jelent meg Lauffer testvérek könyvkereskedésében Pesten. „Uj földrajz“ Bauer-Márkfi Lőrincztől II. rész. Külön földrajz, füzet. Az austriai császárság és a magyar királyság, külön kiadványban, magyar és német nyelven. Ara kemény kötésben 24 kr. A Szegeden megjelenő népiskolai tankönyvek bírálatában illetékes hetilap „Ben Chan an ja“ f. évi 41-ik számában ezen gyakorlati tankönyvről ily módon nyilatkozik : „Már az első részről, t. i. Bauer úr egyetemes földrajzáról kül- és belföldi földírók a legkedvezőbb ítéleteket hoztak és meg vagyunk győződve, hogy ezen „Külön földrajz“ is, mely a legczélszerűbb tanítási modorban van előadva, terv- és kivitelre nézve az egyetemeshez tökéletesen hasonló, s a földirati tudományt mindenekfölött tekintetbe veszi, — a fő- és közép-tanodákban a földrajz minden barátjánál a legjobb fölvételben fog részesülni.“ —g— Nemzeti színház. Tegnapelőtt (6-án) Szigligeti öt fölvonásos eredeti szomorújátéka „A fény árnyai“ szépen megtelt ház előtt a szokott szereplőkkel adatott elő. A darabra azon megjegyzésünk van, hogy minél többször látjuk, annál több árnyoldalt lelünk föl benne; az egész nem egyéb, mint egy erőszakolt színpadi hatásra összeállított mű, melynek igen kevés lélektani alapja van. Az előadásra térve: örömmel registráljuk, hogy Felekiné asszony mindinkább jellemző játékkal adja a kaczér és ármányos Charlotte marquisnét. — A főt Desirée k. a. — mint a brüsseli lapok írják — ott nagy hatással énekel. Eddig következő dalművekben lépett föl, u. m.: „Faust,“ „Fekete domino“, „Troubadour“ és „Traviatu“, természetesen mindig zsúfolásig megtelt házak előtt. — A párisi nagy operában „Az afrikai nő“ előadása alkalmával az énekesek hallatlant miveltek. E dalmű tudniillik 63-szor adatott egymásután, azaz hetenkint háromszor, ugyanazon közreműködőkkel, anélkül, hogy belefáradtak volna ; — ezek aztán megérdemlik a nagy gaget. — Egyik lap azon hite ellenében, hogy a nemzeti színháznál az eredeti drámák előkészületei miatt az új operák betanulásával fölhagynak, s biztos értesülés folytán közölhetjük, hogy azok egymást sohasem gátolták, és hogy most az „Afrikai nő“ből naponkint tartatnak már próbák a karokkal és január első napjaiban bizonyosan színre hozzák nagyszerű kiállítással. Ezt követi: Webernek „Bűvös vadásza“, amelyre szintén készülnek és Erkel Sándor „Csobáncz“-a. — Rabatinszky Mari k. a., mint illetékes helyről értesülünk, a bécsi udvari opera-szinházhoz bizonyosan még nincs szerződve, hanem föllépésétől fog függni, hogy szerződtetik-e vagy nem ? fáradhatlan szorgalommal és mindenkori szolgálatkészséggel legyenek hajlandók teljesíteni. Ez okból felszólítani kívántam a tisztikar minden tagjait, hogy valamint önmagam , mióta e megye kormányát átvettem, minden erőmet s időmet örömmel a megye közjavának előmozdítására szentelem, sajtóimat minden kérelmező és panaszos számára, bajának előadhatása végett mindenkor nyitva tartom, úgy a tisztikarnak minden tagja is köztevékenységét ne csupán hivatalos órákra szorítsa, hanem napi teendőit befejezetteknek akkor tekintse, midőn abból, mi ma elvégezhető, holnapra mi sem marad halasztva, és senki, ki bajának orvoslása, jó tanács nyerése, vagy útbaigazítás végett hozzá fordult, kihallgatás, szíves felvilágosítás és lehető vigasztalásnélkül távozni nem hagyatott. Különösen a járás-és kerületbeli tisztviselő uraknak, a köznéppel való értekezést illetőleg, melegen ajánlom, hogy iránta mindenkor jóságos, türelmes és szívélyes bánást tanúsítson és midőn egyrészről tőle a királyi felség és ország iránti kötelmeinek pontos teljesítését komolyan követelendik, s azt ennek elutasíthatlan szüksége iránt minden alkalommal felvilágosítandják, minden törvény- és rendellenes cselekvényt pedig a törvény szigorával megtorlani el nem mulasztandják , másrészről irányában kímélők és méltányosak legyenek, és sokféle bajaiban ne csak bírái és a felsőbb hatóság közegei, de szíves tanácsadói, támaszai és kész segítői lenni igyekezzenek, s e végett kerületeik községeiben minél gyakrabban személyesen megjelenve, a felmerült kisebb bajokat, hosszadalmas, költséges és idővesztéssel járó írásbeli tárgyalások mellőzésével, rögtön helyben elintézni iparkodjanak. A megyei községeknek kebelbeli ügyeik iránti öntevékenysége túlságos gyámnoksággal ugyan meg nem szorítandó, de viszont a községi ügyeknek a helybeli elöljárók által jó rendben és lelkiismeretesen leendő vezetése, s különösen a községi- és árvapénztáraknak pontos és tiszta kezelése folytonosan szemmel tartandó. A járásbeli tisztviselő uraknak kötelességében áll, a közcsend és közbiztonság fentartásáról és esetleges helyreállításáról gondoskodni, a személyes és tulajdoni biztonságot törvényellenes megtámadások ellen oltalmazni, s a köznyugalom és testvériség kötelékeinek lazítására vezethető fondorlatokat megzabolázni, a vagyon- és személyes biztonság nagyobb mérvű veszélyeztetései eseteiben pedig nekem a kellő intézkedések megtétele végett rögtön jelentést tenni. A megyei lakosságnak jól felfogott érdeke továbbá azt hozván magával, hogy az adókötelesek az országos és államszükségletek fedezésére szükségelt közadónak az országgyűlés e részbeni törvényes intézkedéséig változatlanul folytatandó rendes fizetése által a behajtási végrehajtások terheitől meneküljenek, a járásbeli tisztviselő urak a lakosságot erre minél hatályosabban igyekezzenek figyelmeztetni. A törvénykezés terén mindazon megyei tisztviselőknek, kiknek tisztükhöz bírói teendők is kötnék, kötelességükben állván, az igazságot a fennálló alaki törvények korlátai közt gyorsan, részrehajlás nélkül, lehető egyszerűen s a felek költségeinek kímélésével, szorosan a törvényhez alkalmazkodva kiszolgáltatni, emlékeztetni kívántam azokat, hogy e részbeni határozataikat csak a tárgyak teljes megérlelése után s minden kétséget kirekesztő világos értelemmel ugyan, de lehető tömör szabatossággal, s a nem szorosan törvényes, szerfölött alakiságok mellőzésével iparkodjanak meghozni; kedveskedéseknek és anyagi hálanyilatkozatoknak elfogadása még a legigazságosabb és legtörvényesb eljárás előtt vagy után is a tisztviselő és bíró tekintélyének és méltóságának megsértésével lévén összekötve. Mindezeket a megyebeli tisztviselő uraknak azzal kívántam figyelmükbe ajánlani, miszerint tőlük bizton elvárom , hogy miután rendkívüli idők rendkívüli erőmegfeszítést kívánnak, ők is, velem együtt, kettőzött szorgalommal és odaadással fognak kötelmeik teljesítésében eljárni; —erősen meg lévén győződve, miként a föntebbiek szerint folytatandó önzéstelen, ta Egyletek és Intézetek. A keszthelyi gazdasági tanintézet megnyitása. Megértük tehát, hogy az országos gazdasági és erdészeti első tanintézet létrejött, s megnyittatott Keszthelyen 1. évi november 1-je napján. A megnyitáshoz királyi biztosul kinevezett gróf Festetich György October 31-én Keszthelyre érkezvén, este a műkedvelői hangverseny után fáklyás zenével jön megtisztelve , mely alkalommal a tisztelgő polgárság szónoka, a keszthelyi főtiszt, apát ur megemlité, hogy valamint az ötven évig fennállott Georgicon egyenesen a Festetich grófok nagylelküségéből létezett, úgy a most megnyitandó intézet is már grófi jótékonysággal dicserhetik. — Keszthely város polgársága éretten felfogva, mily nagy horderővel bir egy jól szervezett országos gazdasági tanintézet egyrészről a hazai földmivelés emelésére, másrészről magának Keszthely városának is javára, szívből éltette Keszthely grófi urát, ki ily közhasznú intézet életbeléptetését elősegítette. November 1-jő napján tiz órakor nagymise, veni sancte, s ezután az uj intézet „Múzeumi“ helyiségében a megnyitás sok vidéki látogató jelenlétében, kik közül a hivatalosan megjelent küldöttségeit az országos magyar gazdasági egyesületnek, valamint a zala- és somogymegyei gazd. egyletekért, a m.óvári gazd. intézet két tanárát említem meg. Királyi biztos úr ő maga elmondván kiküldetésének czélját, örömét fejezi ki, hogy e nagyhasznú intézet létrejött, s már a szakképzést munkába is veheti. Péterffy József ideiglenes igazgató úr a nagy számú jelen voltakat üdvözölvén , s hálásan kiemelvén mindazon ajánlatokat, melyeket egyesek, községek, egyesületek, s a vármegye köteleztek, s megemlítvén azok neveit, kik ez intézet megteremtése körül fáradoztak, jól szerkesztett s tartott beszédében maga s tanári kara nevében ígéretet tesz, elkövetni mindent, hogy az intézet czélját lehetőségig elérje, s a tanárokat egyenként bemutatja. Szólót mélt, Korizmics László úr váltotta fel, hosszabban tartott, érdekfeszítő szép beszédében a gazdasági tanintézetek áldásos rendeltetéséről, s ezek létrehozása körül a magyar gazdaegyesület közremunkálását megemlítve, örömét fejezi ki, hogy az első országos magyar gazdaintézet épe megszentelt helyen keletkezett, de vidéken, melyet a tavon innen és tavon túl Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, gróf Festetich György irodalmi, közgazdasági és maccenási törekvéseik szenteltek meg, s mely vidéken ringott bölcsője a haza nagy fiainak, a Deák párnak. Bízik is abban, hogy a kedvező viszonyok közt megnyílt intézet hatása áldásos lesz, mire nézve az intézet igazgatójához és tanári karához intéz buzdító szavakat, kiemelvén, hogy a keszthelyi intézet lényeges befolyással fog lenni a többi magyar intézetek keletkezésére nézve; — az intézet polgárait is figyelmezteti rendeltetésük komolyságára, mely azt követeli, hogy mindent elkövessenek, miszerint magukat lehetőségig kiképezvén, a hazának igazán hasznos polgárai legyenek. Korizmics ur beszéde, melynek külön megjelenése is kívánatos lenne, igen élénk benyomást tett, s miután az igazgató meleg szavakban felelt reá. Ígérve minden erejéből telhetőt, a kir. biztos úr s a vendégek szemügyre vették az intézet bel- és külhelyiségeit, s a gazdasági tért. Délután 2 órakor 80 terítékű ebéd zárta be a megnyitási ünnepélyt. Ekkorig 52 tanoncza van a felsőbb gazd.intézetnek; a földműves-iskolában minden hely be van töltve, tehát 16 növendék van. Pest, nov. 7. Az „első magyar szeszfinomító részvénytársulat“ m. hó 28-án tartotta első közgyűlését a Lloyd-teremben, mely alkalommal az ideiglenes elnök Ebner J. N. a társulat ideiglenes bizottmányának eddigi működéséről tett körülményes jelentést. Ebből értesülünk, hogy e társulat kezdeményezése, alakj.h.a mondhatni magánkörben történt. Mintegy 400 részvényt 500 forintjával néhány helybeli kereskedő (egyenkint 20 részvényt) aláírván, másik 400-at ügybarátaik körében helyeztek el, s 200 nyilvános aláírásra tartatott fönn. Május 9-én ideiglenes bizottmány lön választva, (Perlmutter, Hanover, Kohen, Geschwindt stb. urakból) s az előmunkálatok kivitelével megbízva. Ez mindenekelőtt a kellő felsőbb engedélyt kieszközölte. Azután a váczi uton fekvő 113. és 113. számú, városon kívüli, 4112 □ ös területű háztelket a rajta lévő épületekkel 19,000 fton megvette. E telket olcsósága, a Dunához közelsége, vízbősége (24 óránkint 16,000 akó) nyereségesnek tüntetik föl. A telken lévő házak is könnyű szerrel alkalmasíthatók, s mintegy 8000 ft költséggel a gyár számára helyreállíthatók. A gépezetek készítése bécsi gépészeknek adatott át; a többi: kőműves, asztalos, ács, lakatos, kolompáros, cserépzsindelyes, kőfaragó, festő, vasöntödés stb. munkálatok budapesti iparosoknak. A gyár, a kötött szerződések szerint f. évi december 15-re teljes működési képességig be lesz rendezve. E jelentés után az előterjesztett alapszabályokat a társulat egyhangúlag s vita nélkül elfogadta. Kintatos és minden nélkülözhető alaki nehézkességtől ment hivatalos működéseikkel a megyei közönség bizalmát és méltánylását maguknak kiérdemelni fogják, mig majd hivatalaikat a megye törvényes választási jogának isméti életbeléptetésekor a közbizalom választottjainak — hiven teljesített polgári kötelességük boldogító öntudatával — átadhatják. Székesfehérvárott, oct. 18-án 1865. Az első magyar iparbank kimutatása 1865. oct. 1 -től bezárólag 31-ig. Bevétel: Pénztári készlet sept. 30-ról . . . 6422 ft 1 kr Takarékpénzt, betételek.. 87,296 „ 44 „ Befizetett hitelváltók...... 91,437 „ 50 „ „ bankváltók...... 76,406 „ 55 „ „ kölcsön.......... 14,335 „ — „ Hitelváltó-kamat és dij.. 2150 „ 31 „ Bank váltó-kamat és dij.. 1520 „ 46 „ Kölcsön-kamat és dij...... 227 „ 43 „ Váltó- és kölcsön-készlet kamatai . 16 „ 37 „ Részvény-átiratási díj.................... 12„ Különféle bevételek.................... 83 „ 79 „ Összesen . 279,907 ft 86 kr. Kiadás: Takarékpénztári visszafizetés . . 60,597 „ 88 „ Hitelváltó leszámítása.................... 80,948 „ — „ Bankváltó leszámítása................ 75,135 „ 6 „ Kölcsön leszámítása ...................13,„ 63 „ — „ Takarékp. visszafizetési kamat . . 172 „ 81 „ Visszafizetett biztos, alap .... 20 „ — „ Hitelintézeteknél elhelyeztetett . . 39,000 „ — „ Üzleti költségek.............. 74 „ 72 „ Tiszti- és szolgafizetések................ 749 „ 97 „ Különféle kiadások........................ 317„38„ Egyenleg........................................ 4029 „ 4 „ Összesen . 279,907 ft 86 kr. Értesítvény. A femért, hétszem. táblán az egyik tanácsban oct. 30-án s a következő napokon előadattak : Nyirő Ferencz ifj. Nyirő Péter e. sommás visszahelyezés. Jura Jónás Jura Dumitru e. hasonló Csaplovits Károly Bathó Lajos s Dániel e. birtokháborítás. Gr. Batthyányi Ferencz Schmidt Ferencz e. visszahelyezés. Schmidt Ferencz gr. Batthyányi Ferencz e. hasonló. Demény József Berta József e. hasonló. Jakab Péter Nagy Ferencz s társa o. hasonló. Álló Mária Álló Vendel s társa o. hasonló. Előadó : Gellón szem. it. ment. Fekete (Nyegreana) Demeter Vas Ján. e. számlabeli tartozás. Somody József ügyvéd nyelvváltsági ügye. Gr. Eszterházy Miklós s társai Szák község e. szerződésbetöltés. Brentner Gáspár Ilukoszláv János e. végrehajtás. Decsky Lajosné s Kurcz Ferencz és neje telekkönyvi ügye. Özv. Tyurtsits Anna Tyurtsits Simon e. adósság. Somossy Samu Rácsok István e. 630 fő s járulékai. Gr. Eszterházy Miklós s társai Ferenczy Sándor e. szerződésbetöltés. Walmuth Jánosnak elhunyt neje hagyatékára vonatkozó folyamodása. Küffer Márton Gallovits Márton s neje e. belső telkek felosztása. Pollák József Welcher