Sürgöny, 1865. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1865-11-08 / 256. szám

a nélkül, hogy a magyar törvényhozásnak e közös ügyekre való törvényes befolyását, vagy hazánk kor­mányzati önállóságát veszélyeztesse.“ Követválasztási mozgalmak. A választói beh­atások ma d. u. 5 órakor Pest­városa mind az öt kerületében berekesztetnek s ez­zel egyúttal a választói jog bejelentésére megállapított határidő is véget ért. Hétfőn délig a választói összeírás íg­y állott: Belváros 730, Lipótváros 815, Terézváros 1278, Józsefváros 1236, Ferenczváros 746, Kecskemét, nov. 6. Jelenleg a követválasz­­tási mozgalmak foglalnak el mindenkit az egyik követ­jelölt mellett, a másik ellenében. Mi két követet küldünk a dec. 10 -i országgyűlésre, kiket két ke­rület választ városunkban:a felső és alsó kerület. Az utóbbiban nincs mozgalom, hanem az előbbiben igen, minthogy az 1861-dik évben választott s most is felléptetett Kiss Miklósnak az akkori, s kisebbségben maradt ellenjelöltje Les­tár Péter nov. 2-ka óta fel­léptetett, s úgy látszik, többséggel bír. A ref. collegiumi tanulók is tüntettek a nagy­ kávéháznál, hol majdnem kihágásra került a dolog, ha helyettes igazgatójuk bölcs mérsékléssel közbe nem lép. A tanulók ezóta el vannak tiltva a restaurálástól, s igen helyesen, mint­hogy ők nem is választók. Halljuk, miszerint a választók arra is tekintettel vannak, vájjon a candidatus nem tartozik-e a vá­rosnak. A netaláni tettlegességek ellenében L­e­s­t­á­r Pé­ter úr nov. 2-kán választóinak szivükre köté, hogy az ellenpártbeliek véleményét s azok zászlóit is tisztelet­ben tartsák, mert csak igy tisztelik valóban azon szép alkotmányos jogot, melynek részesei. A követválasztási joggal birók beírása nov. 1-jén kelt hirdetménynyel meg lön hosszabbítva, s tart a mai naptól kezdve bezárólag nov. 18-dik napjáig. A felső-kerület nov. 22-kén, az alsó-kerület pe­dig nov. 23-kán fogja követét megválasztani. Egy alsó-kerületbeli választó. Megyei, kerületi és városi tudósítások. Pest-, Pilis- és Solt- t. e. megyék köz­ponti választmánya, a naponkint felmerülő választás­ügyi teendők gyorsabb elintézése tekintetéből, folyó hó 10-től kezdve mindennap ülést tartván, erről a választmány t. tagjai azon megjegyzéssel értesíttetnek, hogy a válaszmány tanácstermében (megyeház 1-ső emelet) d. e. 10 órakor tartandó ülésekre, körülmé­nyeikhez képest, előleges meghívások nélkül is meg­jelenni szíveskedjenek. — Pesten, nov. 6-án 1865. D­a­­­m­a­d­y Győző, a közp. választ. jegyzője. Feh­érmegye főispánja Szögyényi-Ma­­r­i­c­h László kibocsátványa a fehérmegyei tiszti karhoz . Midőn Fehér megye kormányának átvétele után a közigazgatás és igazságszolgáltatás állapotának ja­vítása végett a megyei tisztikart átalakítottam, s annak több jeles tagokat, kik tiszta jellemük, képzettségüik és hazafias érzelmeik miatt megyeszerte közbecsülés­­ben és bizalomban részesülnek, megnyerni szerencsés voltam, ezen átalakított tisztikart azon büszke öntu­dattal mutattam be a megye k­özönségének­, hogy a hivatalt nem mint czélt és saját érdekeit kielégítő kiválóbb állást, hanem egyedül mint a közjó iránti nemes buzgalma érvényesíthetésének eszközét és mód­ját tekintendi. Meg vagyok győződve, hogy ezen nyilatkozatom a tisztikar érdemes tagjainak saját érzelmeivel teljes öszhangzásban állván, azt hivatalos működésében min­dig szem előtt tartani, s minden eljárásában követni fogja. A közönség hivatalnokaitól méltán megkivám­­hatja, hogy tisztüknek kötelmeit ne mellékesen és saját kényelmüknek alárendelve,­hanem egész odaadással,­ ­AÄ€j6A. Zene és dal. Grün Jakab, művész hazánkfiának második ka­marai hangversenye f. hó 4-kén ment végbe a redout­­épület kisebb dísztermében, s ha ez kisebb közönség jelenlétében történt is, mindenesetre még hatástelje­­sebben tünteté elő Grün Jakab úr classikai képzettsé­gű virtuositását, mint az első. A hangverseny Schubert idylli jellegű (A-moll) quartettjével kezdetett meg; ezt követte Mendels­sohn, elragadó, dallamdús (C-moll) triója, mely a műhöz illő erőteljességgel és lelke­sül­tséggel adatott elő; a zongorán működő Stocker úr átlátszó és bril­lant játéka, ha a tempókat némelykor hevültségében kissé gyorsabban vette is, a hatást a legmagasabb fok­ra emelte, mely alkalommal Beregszászyak zon­gorája hangerő és kellemben világhírének megfelelt. A hangverseny nagyszerűségének illő befejezéséül Schumann mély és gondolatdús (A-dúr) quartettje adatott elő, melynél a második rész ismétlése egy­hangúlag kivántatott. A pesti unió-dalárda f. hó 4-én Feig­l­er úr vezetése alatt számos közönség előtt a pesti polgári lövöldében 27-ik dalestélyét rendezé, melyet víg táncz­­estély fejezett be.Feigler úr erélyes vezetését, vala­mint az összes működő zenekart dicsérettel kell emlí­tenünk; főleg kitűntek: a „Juhász legény“ czimü nép­dal, az „Erdő rózsája“ Fischertől,Mosonyi „Tavaszi da­la“, Mendelssohn „Hebridák“ nyitánya zongorán jele­sen előadva Feigler igazgató és Haeffler urak által. Ff u. Napi ujdonságok. — a cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 6-kán d. e. magán-audientiákat adni méltóztatott. I. Ferdinánd Császár Ő Felsége —mint a „Boh.“ közörömre közölheti — már annyira föllá­badt, hogy Ő Felsége ágyon kívül van már, s legkö­zelebb téli palotájába fog átköltözhetni. A fentebbi lap értesülése szerint az elutazás napja Prágába az időjárástól függ. A „Pr. Zig“ ellenben jelenti, hogy Ő Felsége az eddigi rendelkezések szerint hétfőn délben legmagasb udvara kíséretében különvonattal Pleschkowitzból a bubenczei pályaudvarba volt érkezendő, hogy onnan egy készen tartott udvari kocsiban közvetlenül udvari palotájába induljon. Mária Anna Császárné Ő Felsége megérkezése udvari különvonattal— hallomás szerint — keddre volt határozva. ” Hogy Szalay László „Magyarország törté­neteinek félbenmaradt utolsó kötete Thaly Kálmán szerkesztése mellett a napokban kerülne ki sajtó alól L­a­u­f­f­e­r testvéreknél, e hírt a „P. N.“ oda igazítja, mi­szerint Thaly Kálmán Szalay említett műve utolsó kötetének befejezésén már majdnem egy év óta szor­galmasan dolgozik ugyan, úgy hogy már mintegy 80 évnyire menő, ide vonatkozó történeti jegyzete van, leginkább a gr. Károly­i-levéltárból; azonban a munka legközelebbi megjelenéséről szó sídok, miután Thaly a lehető legjobbat akarván adni, művét mindaddig be nem fejezheti, mig csak Rákóczy egy­kori levéltárába (jelenleg egy főúri családé) be nem juthat, a melyből a hold. Szalay is legbecsesb ada­tait merité.­­ A horvát udv. kanczellária vezetőjének kine­veztetett b. Kussevics ab­bnagy régi magyar (hor­vát) nemes családból származik, s 1807-ben Zágrábban született. Atyja József, ki 1846-ban halt meg, udv. ta­nácsos s a magyar kir. udv. kanczellária előadója volt. Fiát a katonai pályára szánva , azt a mérnöki akadé­miában nevelteté, melyből 1825-ben mint hadapród lé­pett a csapatba; itt Kussevics gyorsan léptettetett elő főhadnagygyá; 1831-diki augustusban a 4-dik szá­mú határőrezredbe, 1832-diki mártiusban mint szá­zados az 53-dik számú gyalogsági ezredbe tétetett át; 1843-diki augustusban őrnagygyá a 2-dik báni határőrezredben léptettetett elő; 1848-ban mint al­ezredes jött a 26-dik számú gyalogsági ezredbe, hol egy hó leteltével ezredes lett ; 1849-diki octoberben vezérőrnagygyá neveztetett ki s 1857-diki februárban altábornagygyá. Kussevics mint a hadügyministerium osztályfőnöke, hadcsapat-dandárnok, a zágrábi had­­parancsnokló tábornok adlatusa, mint csapat-osztálypa­­rancsnok s legutóbbi állásában Udinéban tüntette ki magát s ez érdemei elismeréséül 1863-diki aug. 13-di­­kán a Lipót-rend középkeresztjével lett feldíszítve, s ennek folytán m. évi jun. 4-dikén a bárói rendbe emel­tetett. (P. H.) A magy. tudományos akadémia el­nöke gróf Dessewffy Emil, az akadémia részéről kiadott hazai történeti kútfők és régészeti műemlékek­nek ezentúl nagyobb mérvben s az országos alap költ­ségén leendő kinyomatása s kiadása iránt tett előter­jesztésére,­­ illetőleg a m. k. helytartótanács e részbeni javaslatára, egy legújabban leérkezett kegy. kir. leirat­ban kimondatott, hogy ezen mindenesetre teljes elisme­rést és buzgó támogatást érdemlő javaslatok, — tekin­tettel az ország jelenlegi szorult anyagi viszonyaira, melyek az adózóknak mindenképeni kímélését, s en­nélfogva az oly sokfelé igénybe vett országos alap ki­adásának lehető legnagyobb megszorítását a kormány­nak elutasíthatlan kötelességévé teszik, — csak azon esetre lesznek sikeresithetők , ha az e részbeni több évekre terjedő kiadás az amúgy is legközelebb össze­jövendő országgyűlés által, — mely az országos alap ilyetén rendkívüli kiadásai feletti határozatra is lesz hivatva, — helyeseltetni fog; minélfogva ezen ügy addig elnapolandónak találtatott. ^ K­o­c­z­ó Pál, pesti polgári mérnök, a gabona­­porték javítására nézve tett találmányára egyévi ki­záró szabadalmat nyert. — A Szebenben megjelenő „Telegra­­phul Román” eddigi szerkesztője visszalépett; je­lenlegi szerkesztője C­r­i­s­t­e­a Miklós. r. s. Hites tolmácsok s megyei erdé­szetügyi osztály. A magyar „Jogtudományi heti­lap* 5-ik számában égető szükségnek tartja, hogy az uralkodó törvénykezési nyelv megállapításával tol­mács­­intézmény alakíttassák, azaz : oly egyes, hitelt érdemlő és felesketett egyének neveztessenek, illetőleg állíttassanak fel hivatalból, kik az egyik vagy másik külföldi (a biróság által nem értett, ismert) nyelvet tökéletesen birván, ezeknek értelmezésében és fordításában hiteles jelleggel bírjanak. Az általuk mint kijelölt hites tolmácsok által kiállított okmányok a fordítás és értelmezés hitelességére nézve közok­irat hitelességével ruháztassanak fel. — E lap másik indítványa, hogy a megyéket erdészet­ügyi osztálylyal kell ellátni, mert sajnosan tapasztaljuk, hogy az erdők pusztíttatnak; ezen köz­nemzeti vagyont saját birtokosaik is féktelenül hasz­nálják. Az 1807. tvczikknek nincsenek szakavatott őrei; a törvényszékek figyelme kijátszatik ; az összeirt erdők, s abban a fák nemei, térségük, vágásuk szakér­tői felügyelet nélkül van. A községi erdőket a megyék­nek lévén teendője ellenőrizni, azt csak úgy tehetik, ha szakértőket alkalmaznak, erdészetügyi osztálylyal látják el magukat; ezek jelölnék aztán ki­vágásul az erdőszakokat, a fák minéműsége s növésük gyorsa­sága szerint stb. . Iskolai könyv. Epen most jelent meg Lauffer testvérek könyvkereskedésében Pesten. „Uj földrajz“ Bauer-Márkfi Lőrincztől II. rész. Külön földrajz,­ füzet. Az austriai császárság és a ma­gyar királyság, külön kiadványban, magyar és német nyelven. Ara kemény kötésben 24 kr. A Szegeden megjelenő népiskolai tankönyvek bírálatában illetékes hetilap „Ben Chan an ja“ f. évi 41-ik számában ezen gyakorlati tankönyvről ily módon nyilatkozik : „Már az első részről, t. i. Bauer úr egyetemes föld­rajzáról kül- és belföldi földírók a legkedvezőbb ítéleteket hoztak és meg vagyunk győződve, hogy ezen „Külön földrajz“ is, mely a legczélszerűbb tanítási modorban van előadva, terv- és kivitelre nézve az egyetemeshez tökéletesen hasonló, s a földirati tudományt mindenekfölött tekin­tetbe veszi, — a fő- és közép-tanodákban a földrajz minden barátjánál a legjobb fölvételben fog részesülni.“ —g— Nemzeti színház. Tegnapelőtt (6-án) Szigligeti öt fölvonásos eredeti szomorújátéka „A fény árnyai“ szépen megtelt ház előtt a szokott szereplők­kel adatott elő. A darabra azon megjegyzésünk van, hogy minél többször látjuk, annál több árnyoldalt le­lünk föl benne; az egész nem egyéb, mint egy erősza­kolt színpadi hatásra összeállított mű, melynek igen kevés lélektani alapja van. Az előadásra térve: öröm­mel registráljuk, hogy Felekiné asszony mindin­kább jellemző játékkal adja a kaczér és ármányos Charlotte marquisnét. — A f­­­ő­t Desirée k. a. — mint a brüsseli lapok írják — ott nagy hatással énekel. Eddig következő dalművek­ben lépett föl, u. m.: „Faust,“ „Fekete domino“, „Troubadour“ és „Tr­a­via­tu“, természetesen mindig zsúfolásig megtelt házak előtt. —­ A p­á­r­i­si nagy operában „Az afrikai nő“ előadá­sa alkalmával az énekesek hallatlant miveltek. E dalmű tudniillik 63-szor adatott egymásután, azaz hetenkint három­szor, ugyanazon közreműködőkkel, a­nélkül, hogy belefáradtak volna ; — ezek aztán megérdemlik a nagy gage­t. — Egyik lap azon hite ellenében, hogy a nemzeti színháznál az eredeti drámák előkészületei miatt az új operák betanulásával fölhagynak, s biztos értesülés folytán közölhet­jük, hogy azok egymást sohasem gátolták, és hogy most az „Afrikai nő“ből naponkint tartatnak már próbák a karok­kal és január első napjaiban bizonyosan színre hozzák nagyszerű kiállítással. Ezt követi: Webernek „Bűvös vadásza“, a­melyre szintén készülnek és Erkel Sándor „Csobáncz“-a. — Rabatinszky Mari k. a., mint illetékes helyről értesülünk, a bécsi udvari opera-szinházhoz bizonyosan még nincs szerződve, hanem föllépésétől fog függni, hogy szerződ­tetik-e vagy nem ? fáradhatlan szorgalommal és mindenkori szolgálatkész­­séggel legyenek hajlandók teljesíteni. Ez okból felszólítani kívántam a tisztikar minden tagjait, hogy valamint önmagam , mióta e megye kormányát átvettem, minden erőmet s időmet örömmel a megye közjavának előmozdítására szentelem, s­ajtó­imat minden kérelmező és panaszos számára, bajá­nak előadhatása végett mindenkor nyitva tartom, úgy a tisztikarnak minden tagja is köztevékenységét ne csupán hivatalos órákra szorítsa, hanem napi teendőit be­fejezetteknek akkor tekintse, midőn abból, mi ma elvégezhető, holnapra mi sem marad halasztva, és sen­ki, ki bajának orvoslása, jó tanács nyerése, vagy útba­­igazítás végett hozzá fordult, kihallgatás, szíves felvi­lágosítás és lehető vigasztalás­­nélkül távozni nem ha­gyatott. Különösen a járás-és kerületbeli tisztviselő urak­nak, a köznéppel való értekezést illetőleg, melegen ajánlom, hogy iránta mindenkor jóságos, türelmes és szívélyes bánást tanúsítson és midőn egyrészről tőle a királyi felség és ország iránti kötelmeinek pontos tel­jesítését komolyan követelendik, s azt ennek elutasít­­hatlan szüksége iránt minden alkalommal felvilágosí­­tandják, minden törvény- és rendellenes cselekvényt pe­dig a törvény szigorával megtorlani el nem mulasz­­tandják , másrészről irányában kímélők és méltányo­sak legyenek, és sokféle bajaiban ne csak bírái és a felsőbb hatóság közegei, de szíves tanácsadói, táma­szai és kész segítői lenni igyekezzenek, s e végett ke­rületeik községeiben minél gyakrabban személyesen megjelenve, a felmerült kisebb bajokat, hosszadalmas, költséges és idő­vesztéssel járó írásbeli tárgyalások mellőzésével, rögtön helyben elintézni iparkodjanak. A megyei községeknek kebelbeli ügyeik iránti öntevékenysége túlságos gyámnoksággal ugyan meg nem szorítandó, de viszont a községi ügyeknek a hely­beli elöljárók által jó rendben és lelkiismeretesen le­endő vezetése, s különösen a községi- és árva­pénztá­raknak pontos és tiszta kezelése folytonosan szemmel tartandó. A járásbeli tisztviselő uraknak kötelességében áll, a közcsend és közbiztonság fentartásáról és esetle­ges helyreállításáról gondoskodni, a személyes és tu­lajdoni biztonságot törvényellenes megtámadások ellen oltalmazni, s a köznyugalom és testvériség kötelékeinek lazítására vezethető fondorlatokat megzabolázni, a va­gyon- és személyes biztonság nagyobb mérvű veszé­lyeztetései eseteiben pedig nekem a kellő intézkedé­sek megtétele végett rögtön jelentést tenni. A megyei lakosságnak jól felfogott érdeke to­vábbá azt hozván magával, hogy az adókötelesek az országos és államszükségletek fedezésére szükségelt közadónak az országgyűlés e részbeni törvényes in­tézkedéséig változatlanul folytatandó rendes fizetése által a behajtási végrehajtások terheitől meneküljenek, a járásbeli tisztviselő urak a lakosságot erre minél hatályosabban igyekezzenek figyelmeztetni. A törvénykezés terén mindazon megyei tisztvise­lőknek, kiknek tisztükhöz bírói teendők is kötnék, kö­telességükben állván, az igazságot a fennálló alaki tör­vények korlátai közt gyorsan, részrehajlás nélkül, le­hető egyszerűen s a felek költségeinek kímélésével, szorosan a törvényhez alkalmazkodva kiszolgáltatni, emlékeztetni kívántam azokat, hogy e részbeni határo­zataikat csak a tárgyak teljes megérlelése után s min­den kétséget kirekesztő világos értelemmel ugyan, de lehető tömör szabatossággal, s a nem szorosan törvé­nyes, szerfölött­ alakiságok mellőzésével iparkodjanak meghozni; kedveskedéseknek és anyagi hálanyilatko­zatoknak elfogadása még a legigazságosabb és legtör­­vényesb eljárás előtt vagy után is a tisztviselő és bíró tekintélyének és méltóságának megsértésével lévén összekötve. Mindezeket a megyebeli tisztviselő uraknak az­zal kívántam figyelmükbe ajánlani, miszerint tőlük bizton elvárom , hogy miután rendkívüli idők rendkí­vüli erőmegfeszítést kívánnak, ők is, velem együtt, ket­tőzött szorgalommal és odaadással fognak kötelmeik teljesítésében eljárni; —erősen meg lévén győződve, miként a föntebbiek szerint folytatandó önzéstelen, ta­ Egyletek és Intézet­ek. A keszthelyi gazdasági tanintézet meg­­nyitása. Megértük tehát, hogy az országos gazdasági és erdészeti első tanintézet létrejött, s megnyittatott Keszt­helyen 1. évi november 1-je napján. A megnyitáshoz királyi biztosul kinevezett gróf Festetich György October 31-én Keszthelyre érkezvén, este a műkedvelői hangverseny után fáklyás­­ zenével jön megtisztelve , mely alkalommal a tisztelgő polgár­ság szónoka, a keszthelyi főtiszt, apát ur megemlité, hogy valamint az ötven évig fennállott Georgicon egye­nesen a Festetich grófok nagylelküségéből létezett, úgy a most megnyitandó intézet is már grófi jótékonyság­gal dicserhetik. — Keszthely város polgársága éretten felfogva, mily nagy horderővel bir egy jól szervezett országos gazdasági tanintézet egyrészről a hazai föld­­mivelés emelésére, másrészről magának Keszthely vá­rosának is javára, szívből éltette Keszthely grófi urát, ki ily közhasznú intézet életbeléptetését elősegítette. November 1-jő napján tiz órakor nagymise, veni sancte, s ezután az uj intézet „Múzeumi“ helyiségében a megnyitás sok vidéki látogató jelenlétében, kik kö­zül a hivatalosan megjelent küldöttségeit az országos magyar gazdasági egyesületnek, valamint a zala- és somogymegyei gazd. egyletekért, a m.­óvári gazd. in­tézet két tanárát említem meg. Királyi biztos úr ő maga elmondván kiküldetésének czélját, örömét fejezi ki, hogy e nagyhasznú intézet létrejött, s már a szakkép­zést munkába is veheti. Péterffy József ideiglenes igazgató úr a nagy számú jelen voltakat üdvözölvén , s hálásan kiemelvén mindazon ajánlatokat, melyeket egyesek, községek, egyesületek, s a vármegye köteleztek, s megemlítvén azok neveit, kik ez intézet megteremtése körül fára­doztak, jól szerkesztett s tartott beszédében maga s taná­ri kara nevében ígéretet tesz, elkövetni mindent, hogy az intézet czélját lehetőségig elérje, s a tanárokat egyenként bemutatja. Szólót mélt, Korizmics László úr váltotta fel, hosszabban tartott, érdekfeszítő szép beszédében a gazdasági tanintézetek áldásos rendeltetéséről, s ezek létrehozása körül a magyar gazda­egyesület közremun­­kálását megemlítve, örömét fejezi ki, hogy az első or­szágos magyar gazda­intézet ép­e megszentelt helyen keletkezett, d­e vidéken, melyet a tavon innen és ta­von túl Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, gróf Festetich György irodalmi, közgazdasági és maccenási törekvéseik szenteltek meg, s mely vidéken ringott bölcsője a haza nagy fiainak, a Deák párnak. Bízik is abban, hogy a kedvező viszonyok közt megnyílt intézet hatása áldásos lesz, mire nézve az intézet igazgatójához és tanári karához intéz buzdító szavakat, kiemelvén, hogy a keszthelyi intézet lénye­ges befolyással fog lenni a többi magyar intézetek ke­letkezésére nézve; — az intézet polgárait is figyel­mezteti rendeltetésük komolyságára, mely azt követeli, hogy mindent elkövessenek, miszerint magukat lehe­tőségig kiképezvén, a hazának igazán hasznos polgárai legyenek. Korizmics ur beszéde, melynek külön megjele­nése is kívánatos lenne, igen élénk benyomást tett, s miután az igazgató meleg szavakban felelt reá. Ígérve minden erejéből telhetőt, a kir. biztos úr s a vendégek szemügyre vették az intézet bel- és külhelyiségeit, s a gazdasági tért. Délután 2 órakor 80 terítékű ebéd zárta be a megnyitási ünnepélyt. Ekkorig 52 tanoncza van a felsőbb gazd.­intézet­nek; a földműves-iskolában minden hely be van töltve, tehát 16 növendék van. Pest, nov. 7. Az „első magyar szesz­­finomító részvénytársulat“ m. hó 28-án tar­totta első közgyűlését a Lloyd-teremben, mely alka­lommal az ideiglenes elnök Ebner J. N. a társulat ideiglenes bizottmányának eddigi működéséről tett kö­rülményes jelentést. Ebből értesülünk, hogy e társulat kezdeményezése, alakj.h­.a mondhatni magánkörben történt. Mintegy 400 részvényt 500 forintjával néhány helybeli kereskedő (egyenkint 20 részvényt) aláírván, másik 400-at ügybarátaik körében helyeztek el, s 200 nyilvános aláírásra tartatott fönn. Május 9-én ideigle­nes bizottmány lön választva, (Perlmutter, Hanover, Kohen, Geschwindt stb. urakból) s az előmunkálatok kivitelével megbízva. Ez mindenekelőtt a kellő felsőbb engedélyt kieszközölte. Azután a váczi uton fekvő 113. és 113. számú, városon kívüli, 4112 □ ös területű ház­telket a rajta lévő épületekkel 19,000 fton megvette. E telket olcsósága, a Dunához közelsége, vízbősége (24 óránkint 16,000 akó) nyereségesnek tüntetik föl. A telken lévő házak is könnyű szerrel alkalmasíthatók, s mintegy 8000 ft költséggel a gyár számára helyreállít­­hatók. A gépezetek készítése bécsi gépészeknek adatott át; a többi: kőműves, asztalos, ács, lakatos, ko­­lompáros, cserépzsindelyes, kőfaragó, festő, vasöntödés stb. munkálatok budapesti iparosoknak. A gyár, a kö­tött szerződések szerint f. évi december 15-re teljes működési képességig be lesz rendezve. E jelentés után az előterjesztett alapszabályokat a társulat egyhangúlag s vita nélkül elfogadta. Kintatos és minden nélkülözhető alaki nehézkességtől ment hivatalos működéseikkel a megyei közönség bi­zalmát és méltánylását maguknak kiérdemelni fogják, mig majd hivatalaikat a megye törvényes választási jogának isméti életbeléptetésekor a közbizalom válasz­tottjainak — hiven teljesített polgári kötelességük bol­dogító öntudatával — átadhatják. Székesfehérvárott, oct. 18-án 1865. Az első magyar iparbank kimutatása 1865. oct. 1 -től bezárólag 31-ig. Bevétel: Pénztári készlet sept. 30-ról . . . 6422 ft 1 kr Takarékpénzt, betételek.. 87,296 „ 44 „ Befizetett hitelváltók...... 91,437 „ 50 „ „ bankváltók...... 76,406 „ 55 „ „ kölcsön.......... 14,335 „ — „ Hitelváltó-kamat és dij.. 2150 „ 31 „ Bank váltó-kamat és dij.. 1520 „ 46 „ Kölcsön-kam­at és dij...... 227 „ 43 „ Váltó- és kölcsön-készlet kamatai . 16 „ 37 „ Rész­vény-átiratási díj.................... 12„ Különféle bevételek.................... 83 „ 79 „ Összesen . 279,907 ft 86 kr. Kiadás: Takarékpénztári visszafizetés . . 60,597 „ 88 „ Hitelváltó leszámítása.................... 80,948 „ — „ Bankváltó leszámítása................ 75,135 „ 6 „ Kölcsön leszámítása ...................13,„ 63 „ — „ Takarékp. visszafizetési kamat . . 172 „ 81 „ Visszafizetett biztos, alap .... 20 „ — „ Hitelintézeteknél elhelyeztetett . . 39,000 „ — „ Üzleti költségek.............. 74 „ 72 „ Tiszti- és szolgafizetések................ 749 „ 97 „ Különféle kiadások........................ 317„38„ Egyenleg........................................ 4029 „ 4 „ Összesen . 279,907 ft 86 kr. Értesít­vény. A femért, hétszem. táblán az egyik tanács­ban oct. 30-án s a következő napokon előadattak : Nyirő Ferencz ifj. Nyirő Péter e. sommás visszahelyezés. Jura Jónás Jura Dumitru e. hasonló Csaplovits Károly Bathó Lajos s Dániel e. birtokháborítás. Gr. Batthyányi Ferencz Schmidt Ferencz e. visszahelyezés. Schmidt Ferencz gr. Batthyányi Ferencz e. hasonló. Demény József Berta József e. hasonló. Jakab Péter Nagy Ferencz s társa o. hasonló. Álló Mária Álló Vendel s társa o. hasonló. Előadó : Gellón szem. it. ment. Fekete (Nyegreana) Demeter Vas Ján. e. számlabeli tar­tozás. Somody József ügyvéd nyelvváltsági ügye. Gr. Eszter­­házy Miklós s társai Szák község e. szerződésbetöltés. Brent­­ner Gáspár Ilukoszláv János e. végrehajtás. Decsky Lajosné s Kurcz Ferencz és neje telekkönyvi ügye. Özv. Tyurtsits Anna Tyurtsits Simon e. adósság. Somossy Samu Rácsok István e. 630 fő s járulékai. Gr. Eszterházy Miklós s társai Ferenczy Sándor e.­ szerződésbetöltés. Walmuth Jánosnak elhunyt neje hagyatékára vonatkozó folyamodása. Küffer Márton Gallovits Márton s neje e. belső telkek felosztása. Pollák József Welcher

Next