Sürgöny, 1866. január (6. évfolyam, 1-24. szám)
1866-01-26 / 20. szám
20. sz. Hatodik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Pest,uri-utcza 1. szám. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. ___________ Pest. Péntek, január 26. 1866. Előfizetési árak: Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre............................20 frt. Egész évre....................18 frt . Félévre............................ 10 - Félévre....................... 9 -Negyedévre............................ 5 „ Negyedévre , . . . 4 „ 50 Magánhirdetések: egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnái Frankfurtban és Hamburg-Altenában Slausenstein és Vogeler*; Hamburgban Türkheim Jakab ; Lipcsében Engler M. és Fort Ernő urak. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. kir. Apostoli Felsége f. évi jan. 18 ki legfelsőbb elhatározásával Gyürky Ábrahám cs. kir. kamarást a magyar kir. helytartótanács tiszteletbeli titkárává — dijelengedés mellett — legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott, NEM HIVATALOS HESZ Lapszemle. Az országgyű1lés baloldala, mint a „Pester Corr.“ jelenti, tegnapelőtt (f. hó 24-én) estve a „Tigris“-szálloda termében mind a négy kerület közös tanácskozása végett egybegyűlt, s ez összejövetelben mintegy 80—90 tag vett részt. — Az elnökség Nyáry indítványára Ghyczy Kálmánra Hibáztatott; jegyzőül gr. Ráday László működött. Az elnök említé, miszerint a Deák-párt értekezletében 30 névből álló jegyzék állapíttatott meg, melybe az ezen párthoz tartozó pártból 9-en vétettek föl, s azon óhajt fejezé ki, hogy ezen párt is 9 tagot vegyen föl a Deák-pártból a maga választási javaslatába, úgy hogy mindkét párt kölcsönösen kötelezi magát azon 18 tagra szavazni, s csak a többi 12 tagra nézve tartja fen magának mindenik párt a szabad választást. Ebből immár azon kérdés támadt, vájjon a baloldal a Deák párt által elfogadandó 9 tagra a Deák Ferencz által felállított névjegyzéket egyszerűen elfogadja-e, vagy pedig e 9 tagnak választását maga eszközölje-e. Határoztatott, hogy azon bizalomnál fogva, melyet e párt tagjai Deák Ferencz iránt táplálnak, az általa a baloldalból javaslatba hozott 9 tagot egyszerűen elfogadják, s az értekezlet csupán a szabadon választandó 12 tagra nézve teend választást. Ezen a tagnak névjegyzéke azonnal meg is állapíttatott. Ezen kölcsönös pártmegállapodásokhoz képest ennélfogva a felirati bizottmányba javaslatba hozatott a két párt által egyértelműig a következő 18 tag : Gr. Andrássy Gyula, Bezerédj László, Csenger Antal, Deák Ferencz, b. Eötvös József, Gorove István, Klauzál Gábor, Lónyay Menyhért és Szentkirályi Mór; a Deák-pártból: Bónis Sámuel, Csernovics Péter, Ghyczy Kálmán, Ivánka Imre, Jókai Mór, Nyáry Pál, b. Podmaniczky Frigyes, Tisza Kálmán és Várady Gábor a baloldalból. A többi 12 a Deákpárt javaslata szerint: gr. Apponyi György, Bartal György, gr. Csáky László, Fest Imre, Hollán Ernő, Horváth Boldizsár, Joannovics György, Kandó Kálmán, b. Kemény Zsigmond, Kubicza Pál, Somssich Pál és Széll József. A baloldal javaslata szerint pedig: Böszörményi László, Dessewffy Ottó, Kállay Ödön, gr. Keglevich Béla, Komáromy György, Lukács György, Popovics Zsigmond, gr. Ráday Gedeon, Sárközy József, b. Simonyi Lajos, Szaplonczay József és Szontagh Pál Az e kérdés fölötti tárgyalások folyamában indítványba hozatott, hogy a párt a maga állásának jellemzésére külön elnevezést vegyen föl. Azonban az általános nézet az volt, hogy miután a pártok IMG 1-ben a 2-ik föliratban egyesültek, ezen párt az 1861-ki fölirat alapjából indulva ki, egyedül Deákot ismeri el vezérének, minthogy azon biztos reményt és bizalmat táplálja, hogy ő épen ezen elveket fogja képviselni. Ennek folytán e párt nem vesz föl külön elnevezést. A „Hon“ ezen határozatot valószínűleg a jegyzőkönyv eredeti szövege szerint következőleg formulázza: „E párt ragaszkodik azon elvekhez, mik az 1861- diki feliratokban vannak letéve , s követni fogja azt a férfiút, aki ezen elveket képviselni legtermészetesebben hivatva van, s miután egy nagy hazafinak nem puszta nevét, de ugyanannak elveit tűzte ki zászlajára, ezáltal legszilárdabb hívének vallja magát.“ Továbbá az értekezlet Tisza Kálmán indítványára elhatározá, hogy a 4 kerületi osztály mielőbb egybegyüljön s minden 10 tag után egy képviselőt válasszon, kik időnkint egymással tanácskozzanak s a párt nevében Deákkal értekezzenek. — Nyáry, Tisza, Bónis s mások kijelenték, hogy a pártnak épen nem czélja, Deáktól elválni. Sárközy a legszélsőbb baloldal nevében azon nyilatkozatot téve, hogy ezen töredék is mindig Deákkal óhajt menni, s csak a legszélsőjobboldal irányában akar ellenzéket képezni. reményben a jövő iránt ugyanazon biztonságérzetet ébreszszék , nagyban s egészben azonban nem tagadhatni, miszerint azon alapok, melyekre a császár a politikai szabadságot Francziaországban fektetni ügyekszik — t. i. a gazdászati szabadság — helyesek. Csak az elsőnek azon mértékére nézve, melyet a jelen pillanatban Francziaország által megbízhatónak tart, lehetne ellenvetést tenni. Úgy látszik, ő maga sem tagadta maga előtt ezen hézagot, mert miután felsorolá azon különböző reformokat, melyek kormánya alatt a gazdászati téren behozattak s előadá azon hatásokat, melyeket azok ekkorig előidéztek , következtetései végén oda jut, hogy intézményeinek viszonylagos becsét Francziaországra nézve emeli ki s azon esetre, ha eszméi összeségükben háborútlan kivitelt nyernek, a politikai szabadság aranykorát helyezi kilátásba. A „Debatte“ a trónbeszéd homályos helyeiről beszél. „Még a tagadhatlan igazságok is — úgymond — melyek a császár szájából jönnek, gyakran oly világban tűnnek föl, mely a gyakorlatlan szemnek a teljes igazság fölismerését megnehezíti. Ezért a világ gyakran ellenmondásokat vél a napóleoni politikában találni, melyek azonban valóban nem azok, hanem csak a császári beszédek félhomályában tűnnek föl mint olyanok.“ A „N. F r e i e P r e s s e“ a belpolitika programmját, melyet a trónbeszéd az ő nézete szerint felállít, következőkben foglalja össze: „Semmi megosztása a hatalomnak, semmi ministeri felelősség, semmi kamrai kezdeményezés, hanem a birodalomban egyedül felelős souverain uralmának tovább-fennállása.“ „Azon hiedelem — írja a „Gocke“, — hogy egy trónbeszéd bárminő újat vagy hallatlant fog hirdetni, tulajdonkép a politikai gyermekkorba tartozik. Régi parlamenti országokban a folyó politika a pártok kölcsönös állásából ered ; tudva van, hogy mi lehet, s mi valószínű ; nem rögtönöznek semmit, nem tesznek ugrásokat, s ezért egy trónbeszéd sem tár föl új világokat. Minden az egyengetett ösvényen mozog; mindenki meglehetősen előre tudja, mit várhat a másiktól.“ A franczia trónbeszéd leghosszabb tétele a belalkotmány-kérdésekre s a kormány-elméletekre oly módon terjeszkedik ki, mely egy hírlapi czikkhez hasonlít. I. Napóleon is írt néha hírlapi czikkeket, még pedig azon tudattal, hogy Francziaországban sehol ellenczikk nem jelenhet meg; a trónbeszéd jelen tételére nézve ugyanez lesz az eset. Vita e szerint nem fog megnyittatni , hogy mindamellett ily kérdés megérintetett, talán azt tanúsíthatja, hogy számos hallgatag ellenszónak előföltevése fekszik alapul. Különben a legközelebbi czél az, a törvényhozó-gyűlést beleegyezésre bírni, s ezen czél valószínűleg el fog éreztetni. Az „0 e s t r. V o l k s f r.“ úgy találja, miszerint a beszédnek öszbenyomása az „öntudatos erő- és biztonságé;“ ezzel karöltve jár azonban azon szerény vallomás, hogy : „minden kormánynak vannak hibái,é s azon hivő elismerés, hogy minden emberi hatalom és eszély fölött egy legfőbb akarat kormányozza a világot s hogy a nemzetek s egyesek szerencséjére az anyagi kifejlés nem elégséges, hanem a hit s morál elveibeni nevelés, a jó iránti szeretet s a vallási elvek munkatlanok. A „ Wien, Geschäfts zig“ a trónbeszéd magatartását a „kormányra“ vezeti vissza. Ha ekkorig azon szavakban, melyek magas helyről ejtettek, csak túlnyomólag politikai tényt lehetett találni,úgy az újabb kor oda vitte, hogy ilynemű nyilatkozványoknak különös gazdászati nyomatékot is tulajdoníthatni. Ha azelőtt ily alkalmaknál a háború és béke fölötti kérdés első sorban állt, úgy ez most már csak téri tekintetben az eset. A közérdek sokkal jobban érintetik most a gazdászati kérdések által, melyek tárgyalása elöl a trónbeszéd nem vonhatja el magát. „Ha általában még szükségünk volna intésre, hogy egész buzgósággal a gazdászati téren előre törekedjünk, úgy az azon világosság s sürgelemben fekszik, mely Napóleon császár nemzetgazdászati programmjában kifejezésre jutott.“ Országgyűlési tudósítások. Az alsóház XVII -ik ülése jan. 25. d. e. 10 órakor. Elnök : Szentiványi Károly. Lukáics Bódog választását az osztály megsemmisítendőnek véleményezi, főleg azon okból, mert az elnök csak azon esetben jelenthette volna a közfelkiáltássali választás eredményét, ha kellő számú választó a szavazást nem kívánta volna, mivel azonban ezt nem tette, szabályellenesen cselekedett. Halász Boldizsár igazolás mellett szól. Csáky László az osztály véleményét pártolja. De a ház közakarattal a megsemmisítést fogadja el, ennélfogva Luksics Bódog választását elnök m megsemmisítettnek jelenti ki. Maróthy János választásánál verekedés fordult elő, melyre nézve az osztály nem tudván, ki kezdette a verekedést, ennélfogva vizsgálatot javasol. Egy tag a baloldalon a jegyzőkönyv fölolvasását kívánja, azután az osztály első véleménye — vagyis az igazolás mellett szól. Szentkirályi Mór megmagyarázza, miért változott az osztály véleménye. Mert utólag megkapta a corpus delictit, a verekedés helyének, idejének, és az agyonütött nevének megnevezését. Ennélfogva vizsgálatot kíván. Várady Gábor állítja, hogy kellőleg okadatolva nincsenek a vádak, a panaszlevelek el vannak látva pecsétekkel, de a felállított panaszokból egyet sem igazolnak be, minélfogva igazolást kíván. Vlád Alajos szintén vizsgálatot kíván, de a háznak csak alig néhány tagja állott föl a vizsgálat mellett, s ennélfogva Maróthy János igazolt képviselőnek jelentetik ki. Következtek a 9-es választmány tárgyalásai-Babes Vinczét az osztály véleménye folytán a ház egyhangúlag igazolja. B. Majthényi Lászlót az osztály igazolandónak véli. — Zsedényi Ede nem ellenzi ugyan, de mivel e választott képviselő G 1-ben is választva, az országgyűlésen meg nem jelent, s miután most sincs jelen, határidőt kiván kitüzetni, mely alatt az illető az országgyűlésen megjelenni tartozzék. A ház mellőzi ez indítványt és föltétlenül igazolja le. Majthényi Lászlót. László Imre az osztály véleménye folytán egyhangúlag igazoltatik. Décsey Imre választására vonatkozólag vizsgálatot javasol az osztály. Túry Samu az osztály véleménye mellett szól. Vlád Alajos az okiratok felolvasását kívánja. Jókai Mór szót emel a központi választmány mellett, hivatkozva a „nemzeti becsület védpajzsára“, mely alá őket a 48-ki törvények illető czikke helyezte. A vizsgálat mellett szól, és arra b. Simonyi Lajost kéri kiküldetni. Vlád Alajos azért, hogy a fenforgó körülmények közt az erdélyi románok el ne kedvetlenittessenek, és mert a fenforgó körülmények közt — hivatkozva a nemzetiségi osztályokra — czélszerűtlennek tartja a vizsgálatot, — azért megsemmisítésre szavaz. Tisza Kálmán itt nem lát nemzetiségeket, csupán választókat. (Helyes) Pap Zsigmond köztetszés közt megjegyzi, hogy a nemzeti becsület védpajzsa alatt álló központi választmány is a törvény alatt áll; tehát, ha a törvény ellen cselekedett, büntesse is a törvény. Ennélfogva vizsgálatot kiván, melyet a ház elfogadván, arra b. Simonyi Lajos közakarattal kiküldetik. Kandó Kálmán az osztály véleménye folytán az igazolt képviselők sorába vétetik föl közmegegyezéssel. Mocsonyi Sándor választását az osztály igazolandónak véli, mit a ház egyhangúlag helybenhagyott. Az ülés 3/41 órakor eloszlik. Horvátországi ügyek. Felirati javaslat, melyet a bizottmányi többség javaslatával szemközt dr. Stojanovics a horvát országgyűlés elé terjesztett. (Folyt, és vége.) Zágráb, jan. 17. 9. Ha ezekkel szemközt a háromegy királyság országgyűlése tettleg is mutatja készségét részéröl az összbirodalom szükségleteinek eleget tenni, eme törvényhozó testület természetszerűleg az 1861-diki, Felséged 1861. nov. 8-diki leirata által szentesített törvény 42. czikkelye által oda van utalva, hogy az államjogi kérdés szabályozásába a birodalommal szemközt irányadólag mindaddig ne ereszkedjék, míg a háromegy királyságnak Magyarországgali viszonya nyílt kérdést képez. 10. E czikkelyben, midőn Magyarországgal szemközti viszonyáról nyilatkozott, az országgyűlés megállapító az önkormányzatnak nemzeti önállóságra irányuló szükséges mértékét és minden egyéb államügyet a Magyarországgali egybeköttetés tárgyaként jelöle ki. 11. Ez országgyűlés azon szempontból indul ki, hogy annál inkább kell e nézethez ragaszkodnia, mert a magyar korona tartományainak államjogi helyzete az osztrák birodalom más királyságaival szemközt, Magyarország és a háromegy királyság között viszonylagos és állandó leendhez és a pragmatica sanctio és a magyar koronának királyi eskü által kezeskedett sértetlensége értelmében viszonylagos és állandónak kellene lennie, még ha más kapocs nem is léteznék ezen királyságok között. Ez országgyűlés annál kevésbé bocsátkozhatik ezen viszonyunk egyenjogú rendezésébe, mivel az 1861- diki törvényczikk által készségét fejezé ki, Magyarországgal szorosabb kapocsba lépni; a magyar országgyűlésnek ellenben mindeddig nem volt alkalma, hogy a háromegy királyiság fenyelzett önállósága s épsége felől nyilatkozzék, e százados egybeköttetést felelevenítse és megerősítse. 12. A háromegy királyság országgyűlése tehát a királyi leiratra csak azon legalázatosb kéréssel felelhet, kegyeskedjék Felséged 1861-diki országgyűlésünk említett 42-dik czikkére, mely az 1861-ki november 8-ki patens értelmében, az 1865-ki dec. 10-re egybehívott magyar országgyűlés elé jön királyilag előterjesztve, mielőbb válaszolni. 13. Felséged élénk kívánsága, hogy e kérdés megoldása a két országgyűlés egyetértése által mielőbb sikerüljön. Ez óhajt tápláljuk mi is, s reméljük, hogy a magyar országgyűlés felelete igazat szolgáltat a nemzeti felhívások s szükségleteknek, és testvérileg oda törekszik, hogy e királyságok sértetlensége valósuljon. 14. E háromegy királyság, megfelelőleg történeti múltja és viszonylagos alkotmányának, kész ez esetben a Magyarországgal egységét oly módon oldani meg, mely megfelel egyrészt a birodalom igényeinek, másrészt a magyar koronához tartozó tartományok jogos álláspontjának. — Ekként meg lesz vetve a Magyarországgali szoros egybeköttetés alapja és tárgya, mely közelebbi kijelölését és körülírását egyedül az egyetemes államjogi viszonyok megoldása után nyeri. Miután Felséged nyilatkozata szerint a jelenlegi magyar országgyűlésnek leginkább az a czélja, hogy Felséged, mint Magyarország, Dalmátia, Horvátország, és Slavonia királyának koronázását készítse elő, s a koronázási okirat átvétele után magát a koronázást végre is hajtsa, ezennel oda nyilatkozunk, hogy gondunk lesz reá, hogy a háromegy királyság a koronázási ünnepély és a koronázási diplomára vonatkozó magyar országgyűlésen képviselve legyen, mint ezt a magyarokkal közös közjogunk magával hozza és az 1861. 42-dik törvényczikk nyíltan megállapítja. Mihelyt e kérdés kiegészítését megnyerjük, egyéb királyi felterjesztmények tanácskozásába bocsátkozunk, és illető végzéseinket kegyes királyi megerősítés alá terjesztendjük. Zágráb, jan. 21. Tegnapi országgyűlési ülésünk, mely alkalommal a karzatokra rendkívül sok hallgató gyűlt össze, igen érdekes volt s nem egy felette fontos tárgy került tárgyalás alá. Masimevics patriarcha is megjelent az ülésen ; a bán távollétében dr. Suhaj (I-só alelnök) elnökölt. Varasd megye közgyűlése által egy kérvény adatott be s olvastatott fel, hogy az összes országgyűlési kiadások, melyek eddig az országos alapból lőnek fedezve, fizettessenek ezután az állampénztárból. — Ez alkalommal Kukuljevics László, azon megye képviselője emelt szót, nyomatékosan emelvén ki a horvát nemzet anyagi ügyeinek pangását s evvel kapcsolatban a roppant adót, melyet kifizetni képtelenek, s adóbehajtás által lőnek terhelve. Ez ügy egy bizottmánynak adatott át tárgyalás és előterjesztés végett, egy másik varasdi kérvénynyel egyetemben, mely a megyének járó dotatiók megállapítása és a municipális hivatalnokok fizetéseinek szabályzásáért esd. Horváth Péter, e megyének volt második alispánja, élesen kiemeli , hogy még a municipiumok számára fennálló ideiglenes utasítás Után is megtagadtatott a municipiumoktól a jog, hogy dotatióikat önmaguk határozzák meg. Egy idő óta a birodalmi tanács azon jogot vindiálta, hogy a dotation tetemes törlesztéseket vigyen véghez, s maguk a központi hivatalok is oly tetemes törlesztéseket vittek a dotation véghez, hogy a megye, jelenlegi dotatiója mellett még okvetlen szükséges kiadásait sem képes fedezni. — Ily alkotmányellenes és önkényes eljárás ásta alá a municipiumok tekintélyét. Megjegyzi szónok továbbá, hogy korántsem tartozik a lehetlenségek közé a jelenlegi horvát országgyűlés olyatén feloszlatása, mint a 61-diki volt, s igaz a legsürgetőbb tárgyalásra ajánlja a dotatiók szabályozását illető felterjesztését s a municipális hivatalnokok fizetési ügyét. Ez ügyek tárgyalása egy ad hoc bizottmánynak tétetett feladatává. Az országos alap négy hónapi kiadásaira a bizottmány által kiszabott 100.000 forint ellen fogadva. A királyi leiratnak a délszláv egyetem, akadémia és múzeumra vonatkozó pontjait illetőleg Strossmayer, diakovári püspök elnöklete alatt következő szakférfiakból álló öttagú bizottmány választatott: Muhics, a helybeli akadémia igazgatója. Dr. Subaj, dr. Racky és Weber gymnasiumi tanárok. Span József szolgabiró-segédnek az elnökhöz intézett azon interpellátiójára, várjon Deumanics szerémi főispántól jött-e válasz azon hozzá intézett felhívásra, miszerint 8 nap alatt az országgyűlésen megjelenjen, az elnök válaszolá, hogy e tekintetben ő excra a bánnál tudakozódni fog, s az eredményit az országgyűléssel közlendi. Végre a válaszfelirat került napirendre. Dr. Racky a többségi bizottmány felirati javaslatának szerzője, és dr. Stojanovics hosszabb beszédben indokolták az általuk szerkesztett javaslatokat. Hauik bibornok erre egy hosszabb beszédet olvasott föl, melynek főbb mozzanatai abban állnak, hogy mi óhajtunk ugyan Magyarországgal szorosabb viszonyba lépni, mindazonáltal ezt előbb nem tehetjük, míg az országgyűlés az 1861. 42 ik czikkre nézve nem nyilatkozik. Demija beszédében indítványozza, hogy tekintettel azon körülményre, miszerint a koronázás előtt a királyi hitlevél lesz szerkesztendő, annak összeállításával külön választmány bizassék meg. Végül ő emtja tanácsolja, hogy az Ő Felsége elé terjesztendő feliratba, melynek kirekesztőleg a legmélyebb hála s rendithetlen alattvalói hűség kifejezésének kell lenni, semmi sérelmek fel ne vétessenek, annyival is inkább, mivel e tekintetben „szabadságunkban áll külön feliratokat terjeszteni ” Felsége elé. (Zsivó) Habár b. Heilenbach erre kijelenté, hogy ő is közölni akar egy felirati programmot az országgyűléssel, dr. Mietics indítványára az előhaladt idő miatt az ülés berekesztetett Az érdekes felirati vita holnap fog folytattatok Zágráb, jan. 22. A felirati vita mai folytatására 10 szónok volt bejegyezve, kik közöl azonban az érdekes ülés bezártáig csak 4 jutott szóhoz. Mielőtt azonban ez ülésről való tudósításomat megkezdem, meg kell jegyeznem, hogy a terem minden karzata annyira tele volt, hogy akik kevéssel az ülés előtt jelentek meg, azoknak a karzaton lehetetlen volt már helyet kapniok; mindenesetre bizonyítja ez, hogy a közönség a felirati viták iránt a legélénkebb figyelemmel viseltetik. A mai vitában csupán K. Hellenbach, Perkovácz, Zsivkovics és Polit vettek részt. Hellenbach báró elvben Racky és Stojanovics fölirata közt nem lát különbséget. Szónok meg van győződve, hogy Dalmatiának Horvátországgal való egyesülését senki sem akadályozhatja, ehhez azonban kivántatik 1-szer. Dalmátia rokonszenve, 2-er az ottani A „P e s t i N a pló“ a „Debatte“ egy távirati tudósítása irányában, mely szerint a Deákpártnak jan 22-kén tartott tanácskozmányában Deáknak választó irati javaslata tárgyaltatott volna, kijelenti, miszerint ezen tudósítás valótlan, mert az említett tanácskozmányban sem Deáknak, sem másnak bárkinek, válaszfelirati javaslata nem tárgyaltatott, sőt meg sem említtetett A „Pester Corr.“ pedig hallomás után jelenti, miszerint Deák Ferencz az alsóház szombati ülésében fogja a felirati bizottmány megválasztása iránt indítványát megtenni, egyszersmind a Deák-párt tegnapelőtti értekezletében javasolt többi bizottmányokat indítványba hozni. Az indítvány, mint hallatszik, azon esetben is meg fog tétetni, ha az állandó (kilenczes) igazoló bizottmány a maga munkálatait addigra be nem fejezte volna. A franczia trónbeszéd s a párisi törvényhozó gyűlés elé az ülésszak megnyitásakor Francziaország állapotát illetőleg terjesztett exposé képezi most is a bécsi lapoknak főtárgyát. Az „O s t-D.-P ost“ taglalja az okokat, melyeket a császár azon meggyőződése mellett érvényesít, hogy az ország minden irányban gyarapszik. Azt hiszi ugyan, miszerint ezen érvek alig lesznek elégségesek arra, hogy a sokszavú közvé