Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)
1866-05-01 / 99. szám
Vizék Mta A bármely telekkönyvi ügyet elintéztetik, arról egyszersmind egy hivatalból kiállítandó felzeten az illető községi elöljáróság is értesíttessék, azon meghagyással, hogy azt az illető telekjegyzőkönyv lapján nyilvántartásilag keresztülvezesse, mert csak így lehetene haszna a minden községnél másolatban létező hiteltelekkönyvnek. Minthogy pedig számtalan példa mutatja, hogy a csalási hajlammal bírók a telekkönyvi szabályok horderejét a tudatlan nép megkárosítására fordítják, ennek akadályozására szintén szükséges lenne, minden birtok el- vagy átadó ügyletének valóságát a telekkönyvi hatóságnál azon község elöljáróságának bizonyítványával egyszersmind igazolni, hol az eladott birtok fekszik; ily okmányban kimutatandó lenne leginkább azon körülmény , hogy az el- vagy átadó valóban a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényében foglalt vezeték s keresztnévvel bir, s hogy a kérdéses birtok még tulajdona; ellenkezőleg megeshetik, hogy egy vagyontalan, egy másik vagyonos nevűnek vallván mását, oly egyénnek, ki őt nem ismeri, más birtokát is adhatja el, vagy kölcsönt kérhet más rovására, s az ilyetén visszaélések aztán csak az illetők hosszas fáradsága s költségével oszlathatók el. Mindezen előadottak tehát csak arra intenek bennünket, hogy gazdáink, földbirtokosaink a telekkönyvek és azok czélszerű vezetése nélkül teljes biztonságot nem élvezhetnek, biztosak jogaik megtámadása s veszélyei ellen nem lehetnek; továbbá, hogy csak azok segélyével szerezhetünk magunknak tudomást mások vagyonállapotáról s különösen vagyona terheiről, adósságairól, mit szükséges tudni, ha másokkal valami öszszeköttetésbe akarunk lépni, és hogy épen ezen alapok folytán telekkönyvek nélkül a valódi hitel sem eszközölhető. Hivatkozunk e tárgynál a felejthetlen emlékű Széchenyire. E nagy államférfiú hite szerint jövőnk legfőbb alapja földbirtok - viszonyaink okszerűen kifejtett rendszerén nyugszik, annak pedig legelső és leglényegesb feltétele : a hitel teremtése. Ha földbirtokosaink eljutottak azon tudatra, mikép önveszélyzés nélkül tovább nem nélkülözhetik a hitelt, akkor be kell látniok azt is, hogy rendesen megalakult telekkönyvek nélkül ahhoz, és annak jótékony mulasztjaihoz el nem juthatnak. Laurenchik János. Külföld. ANGOLORSZÁG. Az alsóház apr. 28 -i ülésében reggeli fél 4 órakor, a re f orm-b 11 másodszori felolvasása fölött történt szavazásnál, az 318 szavazattal, 313 ellen elfogadtatott. Cameron, abyssiniai britt consul, kinek fogságban tartatása komoly alkudozásokra adott alkalmat, most már szabad lábon van. Egy Merewerker ezredes által Aden bői martius 28-dikáról a külügyministeriumhoz intézett levél értesité C 1 are n d on lordot ezen tudósításról, ki azt a felsőház előtt felolvasó. Rassam angol küldött eszközlé ki az összes európaiak szabadon bocsáttatását, az abyssiniai császár parancsából befogatott franczia missionariusokat is ide értve. A császár Rassamot fényes fogadásban részesíté s vele úgy bánt, mint egy nagy nemzet követével. Egyik kamarását Magdalába küldé, a foglyok szabadlábra helyezése s Debra Taborba szállítása végett, honnan azokat Rassam Európába szállítandja vissza. A császár Rassamot gazdag ajándékokkal halmoza el, s Victoria királynőhöz igen udvarias levelet intézett. FRANCZIAORSZÁG. A „France“ szerint a franczia átlánttult átalános társulatnak Bécsben székelő képviselője az austriai önkéntesek Mexikóba küldését eszközlő mexikói bizottmánynyal egy oly szerződést írt alá, melynélfogva a társulat 500 embernek Triestből Vera Cruzba átszállítására kötelezi magát. A f. hó végén már 1,200 ember fog elszállittatni. A többi szállítások jövő September, October s november hónapokban fognak történni, hogy igy a mexikói öbölbe azon évszakban érkezhessenek meg midőn ott semmi járvány sem uralkodik. A törvényhozó testületnél a katonai hadjutalékra vonatkozó törvény fölött a vita jövő csütörtökön fog megkezdetni. 0 Slivier Emil bejelenti, hogy ő ez alkalommal Európa általános helyzetét — mely a közvéleményt foglalkoztatja s nyugtalanítja — bírálat alá venni szándékozik. Ő tudni kívánja, ha várjon a kormány elfogadandó meghatározott számú kérdéseket. Roucher államminiszer azt válaszola, hogy ez iránt utasításokat fog kikérni, s csütörtökön fog válaszolni. A „Mém. dipl.“ szerint azon hír, mintha Austria Velencében tetemes haderőt öszpontosítha, nagyon túlozva van. Szerinte az egyedüli elhatározott rendszabály a folyó évbeni katona kötelesek behívásában áll, kiknek nagy része szabadsággal el van bocsátva. Austria az olasz sereg részéről semmi megtámadtatástól sem fél, hanem oly fegyveres csapatok ellen tesz előintézkedéseket, melyek ellenében a florenczi kabinet, egy Párisban tett nyilatkozat szerint, maga is tehetetlennek nyilvánítá magát. Ugyanezen lap szerint a dunafejedelemségi értekezlet ápr. 24 -i ülésében közegyetértéssel elismeri, hogy egy idegen fejedelem választása a szerződésekkel össze nem egyeztethető. E lap hozzáteszi, hogy különösen a hohenzollerni herczegnek, mint az egyik garantírozó udvarhoz tartozó személyiségnek megválasztatása meg nem engedhető. A „Constitutionnél“ egy, Boniface által aláírt czikkben arra emlékeztet, mikép tegnap azt állitá, hogy Olaszország se rendkívüli hadkészületeket, se csapat-öszpontosításokat nem eszközlött. Ellenben bizonyosnak látszik, hogy Austria a legutóbbi időben a várnégyszögben s Velenczébeni helyőrségeit erősítte, s számos katonai előintézkedéseket tett. Ezen rendszabályok ama helyzet által voltak megfejthetők, melyet az austriai porosz viszály Németországban idézett elő, s melyből minden perczben háború keletkezhetett. Ezután — úgy látszik — azt igyekeztek megtudni, hogy váljon hatott-e alá szerződés Porosz s Olaszország közt. „Mi“ — úgymond — „nem hiszszük, hogy ezen szerződés létezett volna, azonban azon kérdés, hogy vájjon áll e fönn szerződés vagy nem, nem igen nagy jelentősséggel bírt. Nagyon valószínű, hogy ha Austria Németországban háborúba bonyolul, Olaszország igen könnyen sodortatta volna magát oda, hogy Verencze megtámadása által szaporítsa Austria zavarait. De az Austria s Poroszország közti háború veszélye most már — úgy látszik — el van hárítva. A közvélemény által kivívott ezen siker csak emelheti annak tekintélyét. A Németországban constatált fordulat Austriának Olaszországbani helyzetét is tetemesen megváltoztatja. Miért tartaná az fönn tehát ott saját haderejének kifejtését? Austria, melynek bölcs s méltó politikája Németországban a háborút kikerülő, nyilván nem gondol arra, hogy Olaszországnak hadat üzenjen. Minő visszahatást fogna egy ily háború Porosz-, Németországban, s egész Európában előidézni ? Mellőzzük tehát az olasz királyság elleni aggressio hypothesisét, mint Austria érdekei- s szándékaival ellenkezőt. Eziránt nem létezik több kilátás, mint aziránt, hogy Olaszország Austriát meg fogná támadni. Haszinte elismerhetjük is, hogy Olaszország — ha Németországban háborút látna — Austria ellen tetemes csíny elkövetésére határozná el magát, de bizonyosan nem lenne kedve, egymagában bocsátkozni oly vállalatba, melynél Austria egész erejével fogna szemben állani. Egyébiránt igazságot kell szolgáltatnunk az olasz kormány bölcseséges mérséklettségének, mely még akkor is föltűnő tartózkodást tanúsított, midőn Németországban az ellenségeskedések közvetlenül küszöbön állani látszottak. Újólag állíthatjuk, hogy ezen kormány amaz előkészületek egyikét sem rendeli el, miket a lapok annak tulajdonítottak. Az ügy ezen állásában hihető, hogy Austria nem fog késni, hadseregi létszámát — szintúgy Olasz-, mint Németországban az el libi status quo ra vinni viszsza. Ez lesz ama rendszabályok természetes kiegészítése, miket az becsületteljes módon kezdeményezett. Ezen kiegészítés szükséges arra nézve, hogy Európa szántára a béke fönntartásábani komoly bizalommal a cselekvésnek azon egész nyugodtsága s szabadsága visszaadassék, melyre annak munkálatai s jólétének kifejtése végett szüksége van.“ TÁRCZA. „Benoit o n család“. A német színpad Sardou elhíresztelt „B e n o i t o n család“ czimű párisi életképével megelőzte a nemzetizzinházat. E mulasztást a napi érdek szempontjából semmivel sem lehet kimenteni, s legkevésbbé azzal, hogy a nemzeti színház közben a „Narancs virágok“ czímű gyönge darab fordítását adta. E narancslevelet — azért, hogy fordítását egy előkelőbb színészünk préselte ki — bátran el lehetett volna tenni a későbbi nyári napokra. A „Benoiton családot a közönség várta, elég indok, hogy inkább ennek aratásával kellett volna sietni. Tehát a német színpadon adták először; ez, meglehet, a nemz szinláznak is ártott, de a darabnak mindenesetre. Mit tartunk Sardou ez új művéről ? röviden elmondjuk. Bármennyire hű és elmésen összeállított photographiája az a párisi társadalmi viszonyoknak, a túlhajtott fényűzésnek és cormptiónak, megvonjuk, mint költői mű tetszésünket meg nem nyerte. Életkép — igaz — a szó teljes értelmében, mely a divatváros és részben a kor arczáról van lemásolva; alakjai testestőllelkestől s ha ez utóbbiról még szó lehetne) a párisi családokból valók; életmód, gondolkozás, gyarlóságok, szenvedélyek minden vonásról vonásra illik azon szellemhez, mely ama világvárosban uralkodó irányt vett; de valamint egy camera obscurának a mozgó életet visszatükröző képei művészi alkotásnak nem nevezhetők, úgy Sardou darabja sem, mely a költészet illatát, a művészi maradandó örökéletű vonásokat nélkülözi. Amint az itt photographirozott élet csak némileg is módosul, a Benoiton család mint egy ködfátyolkép elenyészik ; igazi költői, benső, általános emberi igazság, valódi szép nélkül nem létezik maradandó műbecs, költői halhatatlanság. Még arra is, hogy egy vígjátékíró a fényűzés árnyoldalait, a nemes, emberi érzések rovására burjánzó realizmust feltüntesse és szemben az emberi lélek magasb, boldogítóbb törekvéseivel elitélje — sokkal erőteljesebb vonások kivántatnának. A Benoiton család élethű alakjai és eseménye (cselekményt bajos fölfedezni) daczára, oly laposan pereg le,, oly napi érdekű csak, mint egy elmés tárczaczikk. E mellett nem titkolhatjuk, hogy az egész úgy hat reánk, mint a fojtó szöngöz : minduntalan szeretnénk ajtót, ablakot nyitni, hogy egy kis enyhébb levegőt szívhassunk és egy darabka derültebb, Ártatlanabb kék égben gyönyörködhessünk. A gonoszság, mely felett a büntetés pallosa lebeg, nem okoz oly nyomasztó hatást, mint e társadalmi penész és rothadás, bár milliók, pompa, selyem, csipke és csábító jólét fogja körül. E darabban egy csomó ember jár, kel, beszél, cselekszik anélkül, hogy többet látnánk emberi lényükből egy számológépnél. S ez az, ami tagadhatatlan fakó egyhangúságát kiállhatatlanná teszi. A realismus pora ujjnyi vastagon takarja s minden mozdulat vagy lebbenés csak arra szolgál, hogy a portakaró kellemetlen porfeleggé változzék, hogy köhögésre ingereljen : száraz, kicserepedett ajkakkal epedezünk egy üdítő friss csepp után Kastal forrásaiból — Egyetlen lény benne, aki egy kissé szivébe is hagy pillantanunk, D’Evry asszonyság de ez is csak correctora a többiek gyarlóságainak, tehát oly lény, aki mások hibáiért és nem magáért van itt. A szerző, hogy egyéneit, — illetőleg ezek szmadási könyveit, börzeaggályait, selyemruháit, vaspénztárait, házassági szerződéseit, divatos maximáit bemutassa, egész felvonásokat tölt be apró, cselekménybe nem tartozó jelemekkel, fesztelen couvercatióval, jövés menéssel; némi drámai esemény, ez is csak közbetuldva — a 4-ik felvonásban fejlődik. Didier úr egynéhány röf csipke vásárlásából gyanút táplál neje ellen, hogy ez viszonyt folytat Champrose úrral; a gyanú oly fokra hág, hogy Didier atyasága örömeit is Champrose úrra írja át. Sardou az atyaság perét itt olyformán intézi el, mint a bibliában Salamon. A gyermek halála hírét hozzák : s íme, míg Champrose az e hitre nyugodtan marad, az igazi atya (Didier) összerendül. E jelenet hatásos, de ép oly kíméletlen, mint amily valószínűtlen próbakőnek. Először: Champrose, mint a ház barátja is megrendülhetett volna s a gyanuskodó férj szemében egy kis részvét is könnyen nagyobbnak látszhatik vala; — másodszor: a megdöbbentő hit hallatára igazán lelke mélyéig megrendülő apáról föltehető e, hogy az egyúttal a szemlélő szerepét is játsza, vájjon Champrose úr arczából olvas e ki atyai érzésmozdulatot ? — Az eredmény en fia mégis az, hogy Didier kibékül nejével, a csipkevásár is felvilágosodik, és pro coronide a Benoiton család is felhagy a kirívó fényűzéssel; de kérdjük,azon beszírt száraz elveket, azon veszedelmes kora érettséget, azon szívtelenségeket, miket az öreg és kis Benoitonok és Formichel apa és fiú stb. vallanak és tanúsítanak, épp úgy le lehet e vetkőzni ilyetén motívumok után, — mint ahogy Martha, Camilla és Jeanne nevetséges öltözékeiket félreteszik ? Elérkeztünk azon pontra, melynek a Benoiton család — egészen a darab szellemében — reclame-ját köszöni: a fényes öltözékekre; megvalljuk, a mi derék német színésznőink e tekintetben a darab morálját már előre megmentették; itt ugyan minél kevesebb ragyogó és suhogó pompát láttunk. Ut egy kék ruha és egy zöld kis lenge franczia kalap volt, s ezt is Evry asszonyság viselte, aki különben ugyancsak kikel az ostoba fényűzés ellen.E mulasztás hagyján, hanem ami az előadóknál teljesen és feltűnőleg hiányzott, ez a grace,a franczia biztosság, könnyűség, kellem és tanalgási báj vala. A mi német színészeink (drámában) tudnak larmogant vagy pathetikus jelezeteket hatással adni; eltalálják a sentimentalis ellágyulást; de azon grace, mely a Benetton családban, vagy egy La dame au Camelias-ban kell nem sajátjuk. Ettől elvontan a szorgalmas és gyors betárulásért dicséretet érdemelnek mind ők , mind az ügyes, életrevaló igazgató. B. Gy. OLASZORSZÁG. A florenczi lapok oly rendeleteket jelentenek, melyek a szabadságosokat behívják. Továbbá egy oly intézkedés is jelentetik, mely a sereg hadilábra helyezését rendeli el. Mint a „Perseveranzá“-nak Florenczből.Írják, ott ápr. 26 án katonai értekezlet tartatott, melyen Cialdini s Petitti tábornokok is jelen voltak. A több mint 100,000 ember felszerelése végett elrendelt számos szállításokon kívül, az összes korosztályok behívása is elhatároztatott. A sereg parancsnokságát a háború kiütése esetében a király venné át, s az állam régenssége Jenő, carignani herczegre ruháztatnék. La Marmora a táborkar főnöke leend; az 1-ső hadtest parancsnoka Cialdini s a 2-diké Durando tábornok lesz. Humbert herczeg az 1-ső hadtest 1-ső hadosztálya sAmadeus herczeg az 1-ső dandár parancsnokságát venni át. Arese gróf senator Párisba utazott, hogy Napóleon császár előtt kimutassa annak szükségét, mikép a jelen helyzet gordiusi csomóját karddal kell keresztül metszeni. Az „Opinione“ szerint, a Vacca admirál alatt Turinban állomásozó hajóraj 2 pánczélos hajó, 1 csavar-fregat, 1 aviso-hajó, 1 tíz ágyús brigantinos a jelenleg még Görögországban lévő „Carignan herczeg“ pánczélos hajóból áll. A hajóraj által elfoglalt állás az adriai tenger kulcsát képezi. Naponkint lőgyakorlatok eszközöltetnek. NÉMETORSZÁG:Frankfurtban a rendkívüli reformbizottmány üléseinek ápr. 28-án kellett volna megkezdetniük, azonban azok a porosz követnek Berlinbe utazása miatt elhalasztottak. A „Nordd. Alig. Ztg“ egy látszólag félhivatalos czikkben, a Bécs s Berlin közti diplomatiai alkudozásokra utalva, azon nézetet indokolja, miszerint Austria Poroszország elleni háborúra törekszik s Olaszország „állítólagos“ hadkészületeit ürügyül használja föl saját hadkészületei folytatásának igazolására. Ezért Poroszországnak nem kell lefegyverkeznie. A bécsi kabinet saját párisi követének jelentései által azon hitre csábíttatott, hogy Olaszország egy austriai-porosz háborúnál semleges fog maradni. A „Dresdner Journal“ szerint, a Szászország hadkészületeire vonatkozó hírlapi közlések részint valótlanok, részint igen túlzottak, név szerint valótlan a tartalékok behívása iránti közlés. Szintoly valótlan azon közlés is, mintha a közép-államok a német nagyhatalmakat aziránt fognák megkeresni, hogy viszályuk kiegyenlítéséig csapatjaikat a szövetségi várakból vonják ki. AMERIKA. A „Moniteur“-nek egy New-Yorkbó f. hó - ról kelt levele szerint, a fenianok legközelebb ismét nagyon mozognak. Egyik főnökük, Killian egy, 2—300 főnyi expeditió élén tengerre indult, a Bermunda szigetek valamelyikébe, vagy pedig Új-Braunschweignak Campo-Bello nevű pontjára szándékozván. Annyi bizonyos, hogy a canadai önkéntesek, kik általában haza bocsáttattak, legközelebb újra összehivattak. New-Y o r kbó 1 f. hó 14-én kelt tudósítások szerint, az elnök aláírta a kölcsön iránti javaslatot. Napi újdonságok. — Mint értesülünk, Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. évi mart. 22 kén kelt legfelsőbb elhatározásával, Késő Ensel Sándor pestmegyei közp. t. ügyész „Külhoni fogházak börtönrendszerei“ czimü müvét legkegyelmesebben elfogadni és megparancsolni méltóztatott, hogy írójának a legmagasb köszönet irásilag fejeztessék ki. Nevezett művet a „Pol. Hetilap“ is ily szavakkal ismertette egy hosszabb tárczaczikkben. — Az egész munka kisebbnek látszik, mint a minő valóban ; közzétételével írója szolgálatot ten a börtönjavítás ügyének hazánkban, mert az eddig elhintett magvakat elseperte a forradalom vihara, most a nemzet ismét érdekkel viseltetik e tárgy iránt. — A „P. Lt.“ irja: Miután József főherczeg és hitvese Cotide főherczegnő ő fenségeik nem régiben a pest-árpádutczai Malvieux féle házat magukhoz váltották, a várostanács egy feliratot határozott csak fenségeikhez,melyben az emlitett vétel iránti örömét s egyúttal óhajtását fejezi ki, miképp cs. k. fenségeik Pest városát időnkénti itt tartózkodásukkal megtisztelnék. — A várostanács ezenkívül ápr. 28-diki ülésében helyben hagyta az alsó kövezett part építése által nyert háztelkek eladási feltételeit s a gazdasági bizottmányhoz utasította az árverési határidő mielőbbi elhatározását. Azon társaság terve, mely e telkeket hazai építésre óhajta megszerezni, mint a gazdasági bizottmány, úgy a várostanács által sem találtatott elfogadhatónak, mindezáltal szabadságában álland, hogy a telkek eladásánál mint árverező részt vegyen. A polgári nagy bizottmány múlt szombaton tanácskozásra gyűlt egybe a városházán. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnöklő dr. Havas Ignácz úr a tollvivő és pénztárnokkal, valamint a 25 ös és hetes szűkebb ünneprendező bizottmány leköszönt. Ennek következtében Perger Ignácz úr mint korelnök lépett a tanácskozmány élére. Hoszabb vita fejlődött, várjon a nagy bizottmány tevékenysége folytatására illetékes-e, vagy egy újabbnak kell helyébe lépni. Dr. Szabó Alajos úr indítványára a volt nagy bizottmány megmaradt, miután Felségeik remélhető visszatérésével tevékenységét még be nem fejezte. A bizottmány szavazatai beszedetvén, dr. Havas elnökkel együtt a bizottmány régi szerkezetében vette fel újra működése fonalát. A fogadási ünnepélyek költségeire, valamint a programm elkészítésére nézve ugyancsak dr. Szabó indítványára határoztatok, hogy az előbbiek önkéntes adakozás útján fedezendők, a részletes programm kidolgozása pedig a huszonötös rendező bizottságra bízandó. Hasonlókép ellen fogadva a községi tisztviselők belépése is. Az említett 25 ös bizottmány hétfőre tűzte ki tanácskozási összejövetelét. Mennyire korszerű és várva várt munka a „M a régészeti kalauz“, tanúsítja az, hogy a megrendelések Bürlin jönek ; ezek közt kiválókép felemlíthető egy győrvidéki falusi lelkész buzgalma, ki maga 50 példányt kért a nevezett munkából, hogy azt kortársai közt terjeszthesse. Az akadémiának a szótár után a „Mű régészeti kalauz,“ mely archaeologiai kutatásaink és tanulmányaink alapját veti meg, bizonyosan egyik igen keresett kiadványa lesz. A Lützowféle művészeti szaklap legújabb számában az osztrák birodalmi művészek szerepéről czikkez, a jövő évi párisi világtárlaton. „Két nevezetes tény“ — úgymond czikke folyamában — fog kiderülni a párisi világkiállítás alkalmával. Először : csekély mérvű fejlettsége az osztrák plastikának, mely Bécsben főleg diszítményi munkák közül elég szerencsével gyakoroltatik ugyan, de önálló, magasabb becsű műveket csak nagy ritkán alkot; másodszor: a buzdítás csekély mértéke, melyben a történelmi művészet a közönség által tett megrendelések útján részesül Ausztriában. Egyedül a Császár az, ki nagyobb stylü történelmi festmények létesülését eszközli. Csaknem valamennyi történelmi festmény, mely a kiállításra küldetik, császári megrendelésre készült.“ — Példázgatásból talán fölemlíti vala a czikkíró, ha tudomása volna róla — teszi hozzá a „Pol. Hét.“, — hogy épen Magyarországból egy nagyobb jelentőségű történelmi festmény fog szerepelni A „Sürgöny“ magán-táviratai. Bécs, ápril 30. A „Wiener Abendp.“ egy czikke írja: Az austriai kormánynak nincs élénkebb kívánsága, mint a béke fentartása; semmi sem fekhetett, semmi sem fekhetik attól távolabb, mint az Olaszország elleni támadás gondolata. Csak miután a florenczi kormány erőszakos harczi törekvéseire vonatkozó bizonyítékok jutottak kezeibe, vérze magát kötelezve, oly intézkedésekről gondoskodni, melyek a védelmet lehetségessé fognák tenni, azonban csupán csak a védelmet és semmi mást. Florencz, april 30. A mai „Opinione“ szerint az állam kivételes állapotának következtében a ministerek a ministerelnök rendelkezésére helyezik tárczáikat. La Marmora kérdést intézett Ricasolihoz, ha vájjon elvállalna-e a minisztérium újraalakítását, mire ez azt válaszolá, hogy a miniszter változásra nem tartja még az időt elérkezettnek. — A kormány a csapatok szállítására Genuában olasz kereskedelmi hajót bérelt. Táviratok: New-York, apr. 14. A Davis-féle per tárgyalását Richmondban két hónap múlva várják. A „City of Washington“ t a „Proportis“ a tengeren kormány s utasok nélkül találta. Egy más sürgöny szerint a „City of Washington“ utasai a „Proportis“ által szerencsésen New-Yorkba szállíttattak. Kopenhága, april 28. A birodalmi tanács landsthingjében az alaptörvényi javaslat 28 szavazattal 16 ellen harmadszori felolvasásra utaltatott. A tanács elnöke ismételte azon nyilatkozatát, hogy a kormány ragaszkodik a törvényhez. A volksthingben hasonló eljárás várható. London, april 28. A mai kabinet tanácsban a kabinet állítólag elhatározta, hogy nem mond le és ragaszkodik a reform-bilihez. Bukarest, april 28. Golesco és Catargiu helytartók visszaérkeztek Bukarestbe. A kormányt még folyvást olyan hírek nyugtalanítják, melyek szerint valamely belföldi fejedelem mellett lázadás volna kitörőséiben, anélkül, hogy a complottot fölfedezhetné. A katonaság készen áll. Moldvában szintén újabb nyugtalanságoktól tartanak az elválás végett. Foksánba egy ezred gyalogság indult. Az orosz főconsul tiltakozása következtében a belügyminister Offenberg báróhoz egy igen lekötelező iratot intézett, melyben megcáfolja a tiltakozás indokát, minthogy soha sem volt szándékukban — úgymond — Oroszországot a felkelés támogatásával vádolni. A kormány elhatározta egy bizottmány kinevezését, melynek az adóhátralékokat a rendőrség segélyével be kellene hajtania. New York, apr. 18. A congressus azon levelezés előterjesztését követelte, mely Napoleon császárral a francziáknak Mexicóból való kivonulására vonatkozólag folytattatott. A fémek folyvást gyülekeznek Új- Braunschweig határain. Egy hét hajóból álló hajóraj a halásztavakon állíttatik fel. Szigorú semlegesség parancsoltatott. Karlsruhe, april 29. A karlsruhei lap írja : A bajor kormány a Münchenben átnyújtott sürgönyre, melyben azon várakozás fejeztetik ki, hogy a rendkívüli katonai rendszabályokat Bajorország is vissza fogja venni, hítszerint azonnal kijelentette volna, hogy ugyanazon pillanatban, de természetesen nem is előbb, melyben a két nagyhatalom megegyezése folytán a függőben lévő kérdés fegyver általi megoldásának veszélye megszünendett, fölmentettnek fogja magát tartani azon kellemetlen szükségtől, hogy máshol keresse Bajorország érdekeinek biztosítását, mint csupán a rendes szövetségszerű alkudozások útján. Florencz, ápril 29. A hivatalos lap , a m a r-