Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)

1866-05-26 / 119. szám

sas HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, Isten kegyelméből ausztriai Császár, Magyarország Apostoli Királya, Csehország, Galiczia s Lodoméria Királya, Lombardia, Ve­­lencze s Illyria Királya, Austria Főherczege, Erdély Nagyfejedelme s a székelyek Grófja stb. stb. stb. Méltóságos, Főtisztelendő, Nemes, Nagyságos, Tekintetes, Nemzetes, Tiszteletes, Gondos és Bölcs, ked­ves Híveink! Azon országatyai szándék által vezettetve, misze­rint szeretett erdélyi nagyfejedelemségünket is földte­­hermentesítési adóssága törlesztésének előnyeiben, a­mint ez már minden, koronánk alatt álló országban előkészíttetett, részeltessük, az 1856. január 1-én kelt császári nyilt parancs további keresztülviteléül, mely által az aziránti határozatok megállapíttattak, hogy mi módon, 8 minő kútfőkből lesz a kinyomozott úrbéri kár­térítés a jogosultaknak teljes siettetéssel, s minden eb­ben érdeklettek jogainak megőrzése mellett kiszolgál­tatandó, most már az erdélyi nagyfejedelemség földte­­hermentesítési kötelezvényei törlesztésének módja, eljá­rása, s az ország által előszerzendő eszközei iránt kö­vetkező határozatokat találtunk kibocsátandóknak : 1. §. Az erdélyi nagyfejedelemség földtehermen­­tesitési kötelezvényeinek kisorsolása 1866. junius 30-án fog megkezdődni, s ezentúl félévenkint december 31-én s junius 30-án minden évben folytattatni. 2. §. A kisorsolás általi törlesztés mellett, melynek a mellékelt terv *) szerint kell történnie, a­meddig ez a földtehermentesítési pénzalapra nézve előnyös, a kö­telezvények beváltása börzeszerű bevásárlás által is történhetik. Ezen bevásárlásnak semmiesetre sem szabad a mindegyik félévben tervszerűleg törlesztendő kötelez­vény-összeg felét túlhaladnia. 3. §. A kisorsolás általi törlesztésnél a sors hatá­rozza meg ama kötelezvényeket, melyek visszafizetésé­nek a törlesztési terv, s a megelőző határozat arányá­ban kell történnie. 4. §. A kisorsolt kötelezvények visszafizetése aus­triai értékre átszámított, teljes név szerinti öszletben eszközöltetik s a kisorsolás megtörténte után hat hó­nappal történik. A visszafizetés végett kisorsolt kötelezvényeket illetőleg, a megállapított visszafizetési határidővel min­den további kamatozás megszűnik. A kisorsolt adóssági kötvények, valamint a tőke és kamat kifizetésének napja azonnal minden húzás után közzé fognak tétetni. 5. §: A feleknek a visszafizetésre kijelölt adós­sági kötvényeket a hozzátartozó szelvényekkel együtt bé­lyegmentes nyugtatványnyal egyetemben a tőkéről, és ha az adóssági kötvény szelvénynyel nincs ellátva, más szintén bélyegmentes nyugtatványnyal a visszafizetési határidőig lejárt kamatokról, a földtehermentesítési pénztárnál Szebenben kell átnyújtaniok ; a még le nem járt szelvényekért pedig készpénzben kell fizetni. 6. §. Kötelezvényeknél, melyeken lefoglalás, letil­tás vagy egyéb megjegyzés van, a tőkefizetés előtt azon hatóságtól, mely a lefoglalást vagy letiltást eszközöl­te, annak megsemmisítése kinyerendő. 7. § Oly kötelezvények tőkekifizetésénél, melyek alapokra, templomok, kolostorok, alapítványok, nyilvá­nos intézetekre és egyéb testületekre szólanak, azon szabályok alkalmazandók, melyek efféle kötelezvények átíratásánál követendők. 8. §. A kifizetett, kisorsolt és tőzsdeszerűleg be­váltott adóssági kötvények a hitelkönyvekből kitör­lendők. 9. §. A kisorsolások nyilvánosan történnek a föld­tehermentesítési alapigazgatóság vezetése alatt, az ilye­tén kisorsolásoknál szokásos módon. 10. §. A kisorsolások keresztülvitelének, valamint a tőzsdeszerű beváltásnak az eddigi utasítások szerint kell történniök. Kikhez egyébiránt császári királyi és országfeje­delmi jóakaratunk és kegyelmünkkel változatlanul haj­landók maradunk. Kelt Schönbrunn két palotánkban, május 6 -án, az ezernyolczszázhatvanhatodik, uralkodásunk tizennyol­­czadik évében. Ferenci József, s. k. Gr. Haller Ferencz, s. k. ő csász. kir. Apostoli Felsége legmagasabb parancsára. Horváth István, s. k. Hirdetmény. Függelékül az 1866. május 19-ki hirdetéshez („Wiener Zig“ május 20. száma) köztudomásul adatik, miszerint az 1865. évi ezüstkölcsön ideiglenes je­gyeihez adott s 1866. junius 1-jén lejáró szel­vények — az ott megjelölt helyeken csak azon esetben fognak készpénzzel kifizettethetni, ha az illető felek a hason számmal ellátott s a teljes befizetés megtörténtét bizonyító erősitvényt mutatnak elő. Bécs, május 24. 1866. A cs. kir. pénzügyministeriumtól. *) A cs. nyiltparancshoz mellékelt törlesztési tervet holnap közlendjük. 119­ 87. Hatodik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Fest. uri­ utcaa 1. szám. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok tere 7-dik szám.) Kéziratok fiefst küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelező­inktől fogadtatnak el. _____________ Magán-h­ir­í­etésék­. S egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő árak : Majnái Frankfurtban és Hamburg-Alte­­nnben Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab ; Lipcsében Kogler M. és Fort Ernő urak. Előfizetési árak: Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre............................80 frt. Egész évre....................18 frt­­ . Félévre 10 „ Félévre......................... 9 — , Negyedévre............................ 6 „ Negyedévre ... 4 „ 66 , ----JJ-v. ---• ■. ■ •• ___===»■ Pest. Szombat, május 26. 1866. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, május 24. Ő Császári s Apostoli Királyi Felsége ma délelőtt 10 óra után méltózta­­tott kihallgatáson fogadni a Prága városa hűségi felira­tának átnyujtásával megbízott küldöttséget, és a kül­döttség vezetője, dr. Belsky polgármester beszédére a következő szavakban kegyeskedett válaszolni: „Jól esik szivemnek e mélyen komoly időben oly nyilatkozványoknak örvendhetni, melyek a valódilag hű polgárérzelemnek s a közös haza forró szeretetének leglelkesebb kifejezései. A fölirat, melyet önök Nekem épen átnyújtanak, és a melyből Prága királyi városom hű­ polgárságának hazafias odaadása és áldozatkészsége meleg szavakban szól Hozzám,­­ oly becses nyilatkozvány, melyet szi­ves megelégedéssel és Prága városának a trón és biro­dalom iránti mindenkor bebizonyított hit önmegadásába vetett bizalommal fogadok. Biztosítsák önök polgártársaikat Császári teljes kegyelmem és jóakaratomról.“ Lapszemle. A német követigyűlés határozatairól, valamint annak vitáiról a „Wien. A­ben dp.“ azt mondja, miszerint azokon egy pozitív gondolat uralko­dik, s ez egyhangú ellenmondás, a külföld beavatko­zása ellen bármely függő német kérdésbe. Még a német közép- és kisállamok „fegyveres semlegessége“ is azon szempontból indokoltatott, miszerint azoknak erejüket gyöngé­lenül azon esetre kell fenntartani, ha ezen kér­dések európai jellemet vennének föl. Ezen kijelentés nem­ egészen volt a többség értelme szerint, melynek az feküdt szívén, hogy lehetőleg porosz baráti határozato­kat vigyen keresztül. Mert tényleg a külföld belevonása már megkezdetett, még pedig Berlinben kezdetett meg. Míg Austria mindig azon volt, hogy a függő német kér­déseket és azokat, melyek egyedül őt érintik, gondosan egymástól távol tartsa, a német vitatárgyakat az ő egyéni t­árgyaival össze ne vegyítse, addig Poroszország nem vonakodott, a maga politikájának támogatását idegen hatalomnál keresni. A Victor Emanuel király kormányávali összemű­ködési szerződés megkötése többé semmi oldalról sem tagadtatik, s csak aziránt foly leg­fölebb a vita, vajjon ezen szerződés a véd és daczszövet­séggel azonos-e. Ha a német követi gyűlés többsége Poroszország iránti sympathiáit kissé kevésbbé s a gya­korlatiakká vált tényeket kissé jobban szem előtt tar­totta volna, nem rejtette volna el a külföld belevonatása elleni óvását, hanem azt teljes forma szerint Berlinbe czímezte volna. Az „Oestr. Ztg“ több magyar és lengyel lapok nyilatkozatait idézi, melyekből kiderül, miszerint nem csak a tágabb, hanem a szűkebb bíred, tanácsnak is egybehivatása bizalmatlansággal fogadtatnék. Ez utóbbi egybehivatásának nézete mellett nagyobb plausibilitás látszik ugyan szólni , de csak is látszik, mert ér­demileg a szűkebb bírod. tanács kiegészítő része a febr. alkotmánynak. Ez utóbbi az alaptörvénynek a birod. képviselet fölötti II. § -a szerint akként keletkezik, hogy a magyar korona tartományaiból való bir. tanácsi tagok az ülésekhez nem hivattatnak meg. Logikailag és államjogilag tehát a szűkebb kir. tanács a tágabbnak létezése nélkül nem képzelhető. De ha a kormány túl­tenné is magát ezen formai akadályon s a szűkebb kir. tanácsot egybehívná, úgy a tágabbnak tulajdonaival kellene azt felruházni, hogy azon feladatoknak megfe­leljen, melyeket egybehivatásának védői annak tulajdo­nítanak. S nem lenne-e ez aztán szükség nélküli oetrog­­rozás oly állapot helyreállítása végett, mely ellen a bi­rodalom legnagyobb része tiltakozik ? Ezen esetben a maga tevékenységében rendkívülileg meg volna szorítva, mert nem rendelkezhetnék budgettel,­ s ennélfogva nem hozhatna törvényt, mely az igazgatás költ­ségeit emelné. E lap a „Hon“ irányában megjegyzi még, misze­rint nem a birodalmi képviselet szervezete, hanem csu­pán az erre vonatkozó javaslati jog engedtetett át a ma­gyar országgyűlésnek. A kormány, úgymond, változat­lanul ragaszkodik azon kijelentéshez, hogy a lajthán­­inneni képviselők egyenlő fontosságú szavazatai is meg­­hallgattassanak, s általában őszintén kívánja a szabad egyezkedés elvét. Ki ezen elvet „agyrémének szidal­mazni merészkedik, az megsérti Austria népeinek józan eszét, melyeknek összetartozási érzete oly sok tekintet­ben s időszakban, nevezetesen legújabban is, fényesen bebizonyult. A kormány akarja Austria alkotmányos szervezetét s nem szükség tűrnie, hogy erre vonatkozó czélzata bizalmatlanságot hintő módon kétségbe vonás sék s gúnyoltassék. Hivatása, egész Austria jólétének szolgálni s ekként oly összállamalkotmány után töre­kedni, mely a birodalmi népesség legalább határozottan túlnyomó része óhajai­ s szükségeinek megfelel. Néze­tünk szerint, úgymond végül, e c­élzat épen nem agy­rém; mindenesetre sokkal agyrémesebb, megférhetle­nebb és merészebb lenne, az összeségnek oly birodalmi alkotmányt tukmálni föl, melyet a többség visszautasít. ötös albizottmányi javaslat 2. és 3. pontja a legszorosabb összefüggésben áll ugyanazon javaslat 5 dik pontjával, melynél fogva a közösenül elfogadott tárgyak jövő tár­gyalási módja iránt javaslat dolgozandó ki,­­ a 2. és 3 dik pontra nézve pedig mindaddig, míg ezen 5 dik pontra nézve javaslat nem adatik, alig terjesztethetnek elő javaslatok,ennélfogva az albizottmány szükségesnek tartja, hogy ezen javaslat készítésével is egy bizottmány bizassék meg.­­ Mint tudva van, az 5 ik albizottmányi javaslat 2 ik pontjában a közös viszonyok folytán kö­zösek gyanánt tekintendő tárgyak meghatározása, a 3 dik pontban ellenb­g annak megállapítása, hogy e közösség meddig terjed, továbbá a Magyarországnak s a magyar királynak jövőre is kizárólag fenntartandó tárgyak a munkálat alapjaiul vannak jelölve. Ezen 2-ik pont ennélfogva természetes s majdnem elvárhatlan összefüggésben áll a javaslat 5-ik pontjával, mely igy hangzik : Dolgoztassák ki egy javaslat azon mód iránt, mely szerint a közösekül elfogadott tárgyak jövőben tárgyalandók s az e végett időnkint szükséges érintke­zés történendő.­­ Ezen indítvány folytán a teljes bi­zottmány rövid eszmeváltás után, mondhatni minden vita nélkül azon egyhangú határozatot hozta , hogy a már delegált 15 ös albizottmány ne csak az ötös albi­zottmányi javaslat 2, 8. és 5 ik , hanem összes többi 6 pontjára nézve (minthogy az 1 fő pont már úgy is el van fogadva) , melyek egymással nagyobb vagy kisebb összefüggésben állnak, javaslatokat dolgozzon ki s azokat a 67-es bizottmány elé terjeszsze.­­ Minthogy a 15 ös albizottmány épen az 5 dik pontra nézve kért utasítást, ennélfogva ebből természetszerűen az követ­kezik, hogy annak legközelebbi üléseiben a közös ügyek tárgyalásának s a szükséges érintkezésnek módja fogja a tanácskozás tárgyát képezni, s ekkor az annyit emle­getett delegatio kérdése is szőnyegre fog kerülni. Országos ülésszak. A „Pest. Corr.“ értesít: „Tegnap délelőtti 10 órakor a közös ügyek bizottmánya majdnem teljes számban gyűlt egybe a k órai teljes ülésre az akadémiai épület kis teremében. Az elnöknek egy az albizottmány munkálatát tárgyazó rövid előadása után az előadó Csengery Antal felolvasá a 15-ös albizott­­mánynak akként hangzó javaslatát, hogy, miután az A megyék, városok és kerületek sza­bályozása iránti bizottmány tegnap a mú­zeumban tartá első alakító ülését. A számosan egy­­begyült bizottmányi tagok Szentiványi elnök előlülése mellett szavazat útján elnökül N­y­á­r­y Pált s előadóul S­z­e­n­t­k­i­r­á­l­y­i Móriczot választék meg, mire a bi­zottmány magát megalakultnak nyilvánítá. A jelenlévők továbbá a további eljárás s ügyrend megállapítása végett egy kilenczes bizottmány kineveztetését tárták szükséges­nek. Ezen bizottmány tagjaivá már ez ülésben az elnök s előadó megválasztattak, míg a többi 7 tagnak meg­választása f. hó 30-ára halasztatott, mely időben a bi­zottmányi tagok előreláthatólag teljes számban fognak megjelenni. A magyar küldöttségnek válasza a horvát küldöttségnek legújabb nyilat­kozatára, mint a „Pest. Corr.“ értesül, jelenleg van szerkesztés alatt, e napokban került tárgyalás alá s a végfogalmazás megtörténte után a horvát küldött­séggel fog közöltetni. Ezzel, ha a horvát küldöttség ré­széről dupplika nem következik, egyelőre be vannak az erre vonatkozó munkálatok fejezve. Vidéki levelek. Eperjes, máj. 23-án. Tíz nap óta folytonos, metsző muszka szél fújja didergő nótáját s ez éjjel csak azért pihent meg rövid szünetben, hogy felmutathassa szibériai kísérőit: a he­gyeken a havat, a völgyekben a elért, mely minden ké­nyesebb tavaszi növényzetet leforrázott. Ez ám azután a piros pünkösd, a piros az utczán járó, vagy ismét a sütött kályhánál ülő emberek arczán ! Bizony, bizony saturnusi időket élünk; a természet megsemmisíti saját alkatait s az ember izzadásának munkáját épen úgy, mint megsemmisíteni készül a vak és telhetetlen szen­vedély a béke áldásait s a jobb jövőnek reményeit. Hó, fagy, keserű satyra pünkösddel szemben; de oly háború, mint a­milyen készül, még keserűbb satyra a magasz­talt európai civilisatio ellenében! Mondhatlan a nyomor már most is minden rétegekben ; hát még ha a háború orkánja csakugyan kitör és dühöngni azután sokáig meg nem szűnik! V. Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Mém. dipl.“ nak egy londoni levele jelenti, hogy a m­e­x­i­c­ó­i kormány legközelebb 227,000 ft. sz.et tett le, a régi adósságbeli azon angol osztalékok lefizetése végett, melyek jövő július 1 jén fognak lejárni. Ezen tény — mely a mexikói pénzügy tetemes javulását tanúsítja — az üzleti világban igen kedvező benyomást idézett elő. FRANCZIAORSZÁG: A „France“ alaptalannak nyilvánítja azon közlést, mintha Napóleon herczeg legközelebb Olaszországba fogna visszatérni. Guidi, a római pénzügyministérium egyik főbb hivatalnoka, legközelebb Párisba érkezett. A „France“ tudni hiszi, hogy ezen utazás összefüggésben­­ áll a pápai adósság fölosztására vonatkozó alku­­­­dozásokkal, s hogy ezen alkudozások szakadatlanul folynak. A császárnak az auxerrei érsekhez intézett szavai, melyek az „Italia“ után csak most ju­­­tottak köztudomásra, a jelen körülmények közt szintén­­ némi fontossággal bírnak. — Ezen szavak igy hang-­­­zanak : „Monsigneur! Midőn először is az imák ezen he­­■ iyét látogatám meg, ezáltal a vallás irányábani tisztelő -­­ tem s a papság irányábani rokonszenvemnek akartam jelét adni. Köszönöm önnek azon óhajtásait, miket en­­­­gem s a császári családot illetőleg fejezett ki. Vajha­­ meghallgatná az ég azokat, azok becsesek előttem, kü­lönösen a jelen körülmények közt.“ A „France“ szerint Poroszország elvileg elfogadja a congressusi javaslatot. Oroszország válaszát, a Francziaország által formulázott programoira, szerdára vagy csütörtökre várták Párisba, — s mint mondják — az kedvező a congressus összeülésére nézve. Erre tüs­tént közöltetni fognak a­­ semleges hatalmasság által javaslott alapok Austria, Porosz s Olaszországgal. Ha a congressus összeülne, az — mint mondják — csupán a­­ hatalmasság, s hihetőleg még a német­ szövetség képviselőjéből fogna állani. Mint tudjuk, P­á­r i­s van kijelölve a congressus székhelyéül. A törvényhozó testület f. hó 22 -i ülésé­ben megszavazá a megyei tanácsokra vonat­kozó törvényjavaslat 13 első czikkét. Igen élénk vita támadt a 13. czikk fölött, mely a jelen törvényt Szajna­­megyére is alkalmazandónak rendeli, azonban végül ezen czikk 150 szavazattal, 61 ellen elfogadtatott. Azt hitték, hogy a törvény a szerdai ülésben meg fog sza­vaztathatni. A „Moniteur de l’Armée“ teljesen alaptalannak nyilvánítja a „Courr. de Marseille“ levelezőjének azon közlését, mintha a nizzai katonai igazgatóság a je­len perezben tetemes készületeket eszközöl­tetne. OLASZORSZÁG: F1­o r­e n c­z b­e­­­jelentik, hogy Victor Emanuel király Piacenzába elutazása 19-re volt kitűzve. LaMarmora tábornok s a követ­ségeknél lévő összes külföldi tisztek kíséretében. Az „Indep­ berge“ egy florenczi sürgöny után közli az Olasz é­s Poroszország közt kötött szerződés feltételeit. E szerint Poroszország arra kötelezi magát, hogy nem kötene békét, míg csak Olaszország Velenczének birtokába nem fog jutni. Olaszország szintén nem teendi le a fegyvert mindad­dig, míg Poroszország Austriától Velenczével egyen­értékű területet nem fogna megszerezni. A szerződés csupán esetleges érvénynyel bír, s ama napon lépenk ha­tályba, midőn a háború Austria s a szerződő felek va­lamelyike közt ki fogott ütni. Govone tábornok, ki a szövetségi szerződés iránti alkudozást folytatá, már visszatért Florenczbe. A jövedelmi adó megszavazása az ország­ban általános elégületlenséget okozott. A lapok azt hi­szik, hogy a senatus elvetendi ezen adót, s mint mond­ják, épen ezért véve vissza S­c­­­a­­­o­­­a pénzügyminis­­ter saját lemondását. A nápolyi kereskedelmi kamra is egy oly feliratot szavazott meg, melyben a senatust amaz adó elvetésére kéri. Mint F1­o r­e n c­z b . 1­19 röl jelentik, egy minis­­teri körlevél elrendeli, hogy az önkéntesezredek alakítása f. hó 21 én kezdessék meg. A hivatalos lap ezen ezredek számára némely tisztek kinevezéseit közli. Corte 8 Nicotera ezredesek is a kinevezettek közt vannak. Egy kir. rendelet értelmében az olasz rente­­nak jul. 1-én lejárandó szelvényei teljes név­értékük­ben, készpénzül fogadandók el június végéig, az állam számára történő minden fizetésnél. Ezen szelvények szintén el fognak fogadtatni a nemzeti bank, s a toská­­nai, nápolyi s­ziciliai bankok által is A „Nazione“ azt állítja, hogy a congressus tárgyában tett előleges nyilatkozatok folytán, Olasz é­s Poroszország kijelenték elfogadási szándékukat, azon­ban Austria még nem válaszolt. NÉMETORSZÁG: A „Pataié“ szerint a porosz hadmérnökség legközelebb Neisse, sziléziai várban nagyszerű munkálatokat kezdetett meg. Ugyanekkor a jelen körülmények következtében, az ama városban lévő természettani iskola bezáratott, s a tanulók közül azok, kik 16 dik életévüket már betölték, a sereghez küldettek. Ugyanezen lapnak berlini levelezői alaptalan­nak nyilvánítják azon közlést, mintha Berlinben a ten­gerész badonczi iskola is bezáratott volna, a katonai iskolával egyidőben. Azon tanulók, kiknek tanulmányi ideje jövő augustusban fog bevégződni, astralsundi­s d­a­n­z­i­g­i kikötőkbe küldettek. Ezen rendszabály elegendő lévén a jelen fegyverkezések t­ekintetéből, melyek a tengerészedés aránylag nem oly tetemesek, mint a szárazi seregnél, — az iskola nem záratott be. Mint a berlini hadü­gy-ministérium közlönyei je­lentik, minden intézkedés megtétetett, a határszéli tar­tományok biztosítása végett, úgy hogy a határok bár­mely megsértését erélyesen vissza lehetene utasítni. A király s a kir. herczegek törzs­őrsége a Szi­­léziábani főhadiszállás számára, miután fölötte f. hó 23-án szemle tartatott, a hét végén N­e i­s s­e b­e indu­­land. Hannovera magatartására vonatkozólag ösz­­hangzó tudósítások jelentik, mikép a kormány Berlin­ben a leghatározottabb biztosításokat adá ugyan, a had­­ut egyezmény szigorú megtartása, s minden pártra­ ke­­léstőli teljes tartózkodás iránt; azonban szintoly hatá­rozottan kijelenté, hogy azon esetre, ha netalán szövet­­ségszerű után maga a szövetség is aktiv fogna föllépni,­­ pusztán s mindenben a szövetség rendeleteit ismerendi el saját működésének zsinórmértékéül. A már régóta várt bajor hadseregipa­ra­n­c­s végre közzététetett, s számos kinevezéseket foglal magában, a főhadiparancsnokságot,­­ a város­­s

Next