Sürgöny, 1866. május (6. évfolyam, 99-123. szám)
1866-05-26 / 119. szám
sas HIVATALOS RÉSZ. MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, Isten kegyelméből ausztriai Császár, Magyarország Apostoli Királya, Csehország, Galiczia s Lodoméria Királya, Lombardia, Velencze s Illyria Királya, Austria Főherczege, Erdély Nagyfejedelme s a székelyek Grófja stb. stb. stb. Méltóságos, Főtisztelendő, Nemes, Nagyságos, Tekintetes, Nemzetes, Tiszteletes, Gondos és Bölcs, kedves Híveink! Azon országatyai szándék által vezettetve, miszerint szeretett erdélyi nagyfejedelemségünket is földtehermentesítési adóssága törlesztésének előnyeiben, amint ez már minden, koronánk alatt álló országban előkészíttetett, részeltessük, az 1856. január 1-én kelt császári nyilt parancs további keresztülviteléül, mely által az aziránti határozatok megállapíttattak, hogy mi módon, 8 minő kútfőkből lesz a kinyomozott úrbéri kártérítés a jogosultaknak teljes siettetéssel, s minden ebben érdeklettek jogainak megőrzése mellett kiszolgáltatandó, most már az erdélyi nagyfejedelemség földtehermentesítési kötelezvényei törlesztésének módja, eljárása, s az ország által előszerzendő eszközei iránt következő határozatokat találtunk kibocsátandóknak : 1. §. Az erdélyi nagyfejedelemség földtehermentesitési kötelezvényeinek kisorsolása 1866. junius 30-án fog megkezdődni, s ezentúl félévenkint december 31-én s junius 30-án minden évben folytattatni. 2. §. A kisorsolás általi törlesztés mellett, melynek a mellékelt terv *) szerint kell történnie, ameddig ez a földtehermentesítési pénzalapra nézve előnyös, a kötelezvények beváltása börzeszerű bevásárlás által is történhetik. Ezen bevásárlásnak semmiesetre sem szabad a mindegyik félévben tervszerűleg törlesztendő kötelezvény-összeg felét túlhaladnia. 3. §. A kisorsolás általi törlesztésnél a sors határozza meg ama kötelezvényeket, melyek visszafizetésének a törlesztési terv, s a megelőző határozat arányában kell történnie. 4. §. A kisorsolt kötelezvények visszafizetése austriai értékre átszámított, teljes név szerinti öszletben eszközöltetik s a kisorsolás megtörténte után hat hónappal történik. A visszafizetés végett kisorsolt kötelezvényeket illetőleg, a megállapított visszafizetési határidővel minden további kamatozás megszűnik. A kisorsolt adóssági kötvények, valamint a tőke és kamat kifizetésének napja azonnal minden húzás után közzé fognak tétetni. 5. §: A feleknek a visszafizetésre kijelölt adóssági kötvényeket a hozzátartozó szelvényekkel együtt bélyegmentes nyugtatványnyal egyetemben a tőkéről, és ha az adóssági kötvény szelvénynyel nincs ellátva, más szintén bélyegmentes nyugtatványnyal a visszafizetési határidőig lejárt kamatokról, a földtehermentesítési pénztárnál Szebenben kell átnyújtaniok ; a még le nem járt szelvényekért pedig készpénzben kell fizetni. 6. §. Kötelezvényeknél, melyeken lefoglalás, letiltás vagy egyéb megjegyzés van, a tőkefizetés előtt azon hatóságtól, mely a lefoglalást vagy letiltást eszközölte, annak megsemmisítése kinyerendő. 7. § Oly kötelezvények tőkekifizetésénél, melyek alapokra, templomok, kolostorok, alapítványok, nyilvános intézetekre és egyéb testületekre szólanak, azon szabályok alkalmazandók, melyek efféle kötelezvények átíratásánál követendők. 8. §. A kifizetett, kisorsolt és tőzsdeszerűleg beváltott adóssági kötvények a hitelkönyvekből kitörlendők. 9. §. A kisorsolások nyilvánosan történnek a földtehermentesítési alapigazgatóság vezetése alatt, az ilyetén kisorsolásoknál szokásos módon. 10. §. A kisorsolások keresztülvitelének, valamint a tőzsdeszerű beváltásnak az eddigi utasítások szerint kell történniök. Kikhez egyébiránt császári királyi és országfejedelmi jóakaratunk és kegyelmünkkel változatlanul hajlandók maradunk. Kelt Schönbrunn két palotánkban, május 6 -án, az ezernyolczszázhatvanhatodik, uralkodásunk tizennyolczadik évében. Ferenci József, s. k. Gr. Haller Ferencz, s. k. ő csász. kir. Apostoli Felsége legmagasabb parancsára. Horváth István, s. k. Hirdetmény. Függelékül az 1866. május 19-ki hirdetéshez („Wiener Zig“ május 20. száma) köztudomásul adatik, miszerint az 1865. évi ezüstkölcsön ideiglenes jegyeihez adott s 1866. junius 1-jén lejáró szelvények — az ott megjelölt helyeken csak azon esetben fognak készpénzzel kifizettethetni, ha az illető felek a hason számmal ellátott s a teljes befizetés megtörténtét bizonyító erősitvényt mutatnak elő. Bécs, május 24. 1866. A cs. kir. pénzügyministeriumtól. *) A cs. nyiltparancshoz mellékelt törlesztési tervet holnap közlendjük. 119 87. Hatodik évi folyam. SÜRGÖNY. Szerkesztőségi iroda: Fest. uri utcaa 1. szám. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok tere 7-dik szám.) Kéziratok fiefst küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. _____________ Magán-hiríetésék. S egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön, minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő árak : Majnái Frankfurtban és Hamburg-Altennben Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab ; Lipcsében Kogler M. és Fort Ernő urak. Előfizetési árak: Napontai postai szétküldéssel. Budapesten házhoz hordva. Egész évre............................80 frt. Egész évre....................18 frt . Félévre 10 „ Félévre......................... 9 — , Negyedévre............................ 6 „ Negyedévre ... 4 „ 66 , ----JJ-v. ---• ■. ■ •• ___===»■ Pest. Szombat, május 26. 1866. NEMHIVATALOS RÉSZ. Bécs, május 24. Ő Császári s Apostoli Királyi Felsége ma délelőtt 10 óra után méltóztatott kihallgatáson fogadni a Prága városa hűségi feliratának átnyujtásával megbízott küldöttséget, és a küldöttség vezetője, dr. Belsky polgármester beszédére a következő szavakban kegyeskedett válaszolni: „Jól esik szivemnek e mélyen komoly időben oly nyilatkozványoknak örvendhetni, melyek a valódilag hű polgárérzelemnek s a közös haza forró szeretetének leglelkesebb kifejezései. A fölirat, melyet önök Nekem épen átnyújtanak, és a melyből Prága királyi városom hű polgárságának hazafias odaadása és áldozatkészsége meleg szavakban szól Hozzám, oly becses nyilatkozvány, melyet szives megelégedéssel és Prága városának a trón és birodalom iránti mindenkor bebizonyított hit önmegadásába vetett bizalommal fogadok. Biztosítsák önök polgártársaikat Császári teljes kegyelmem és jóakaratomról.“ Lapszemle. A német követigyűlés határozatairól, valamint annak vitáiról a „Wien. Aben dp.“ azt mondja, miszerint azokon egy pozitív gondolat uralkodik, s ez egyhangú ellenmondás, a külföld beavatkozása ellen bármely függő német kérdésbe. Még a német közép- és kisállamok „fegyveres semlegessége“ is azon szempontból indokoltatott, miszerint azoknak erejüket gyöngélenül azon esetre kell fenntartani, ha ezen kérdések európai jellemet vennének föl. Ezen kijelentés nem egészen volt a többség értelme szerint, melynek az feküdt szívén, hogy lehetőleg porosz baráti határozatokat vigyen keresztül. Mert tényleg a külföld belevonása már megkezdetett, még pedig Berlinben kezdetett meg. Míg Austria mindig azon volt, hogy a függő német kérdéseket és azokat, melyek egyedül őt érintik, gondosan egymástól távol tartsa, a német vitatárgyakat az ő egyéni tárgyaival össze ne vegyítse, addig Poroszország nem vonakodott, a maga politikájának támogatását idegen hatalomnál keresni. A Victor Emanuel király kormányávali összeműködési szerződés megkötése többé semmi oldalról sem tagadtatik, s csak aziránt foly legfölebb a vita, vajjon ezen szerződés a véd és daczszövetséggel azonos-e. Ha a német követi gyűlés többsége Poroszország iránti sympathiáit kissé kevésbbé s a gyakorlatiakká vált tényeket kissé jobban szem előtt tartotta volna, nem rejtette volna el a külföld belevonatása elleni óvását, hanem azt teljes forma szerint Berlinbe czímezte volna. Az „Oestr. Ztg“ több magyar és lengyel lapok nyilatkozatait idézi, melyekből kiderül, miszerint nem csak a tágabb, hanem a szűkebb bíred, tanácsnak is egybehivatása bizalmatlansággal fogadtatnék. Ez utóbbi egybehivatásának nézete mellett nagyobb plausibilitás látszik ugyan szólni , de csak is látszik, mert érdemileg a szűkebb bírod. tanács kiegészítő része a febr. alkotmánynak. Ez utóbbi az alaptörvénynek a birod. képviselet fölötti II. § -a szerint akként keletkezik, hogy a magyar korona tartományaiból való bir. tanácsi tagok az ülésekhez nem hivattatnak meg. Logikailag és államjogilag tehát a szűkebb kir. tanács a tágabbnak létezése nélkül nem képzelhető. De ha a kormány túltenné is magát ezen formai akadályon s a szűkebb kir. tanácsot egybehívná, úgy a tágabbnak tulajdonaival kellene azt felruházni, hogy azon feladatoknak megfeleljen, melyeket egybehivatásának védői annak tulajdonítanak. S nem lenne-e ez aztán szükség nélküli oetrogrozás oly állapot helyreállítása végett, mely ellen a birodalom legnagyobb része tiltakozik ? Ezen esetben a maga tevékenységében rendkívülileg meg volna szorítva, mert nem rendelkezhetnék budgettel, s ennélfogva nem hozhatna törvényt, mely az igazgatás költségeit emelné. E lap a „Hon“ irányában megjegyzi még, miszerint nem a birodalmi képviselet szervezete, hanem csupán az erre vonatkozó javaslati jog engedtetett át a magyar országgyűlésnek. A kormány, úgymond, változatlanul ragaszkodik azon kijelentéshez, hogy a lajtháninneni képviselők egyenlő fontosságú szavazatai is meghallgattassanak, s általában őszintén kívánja a szabad egyezkedés elvét. Ki ezen elvet „agyrémének szidalmazni merészkedik, az megsérti Austria népeinek józan eszét, melyeknek összetartozási érzete oly sok tekintetben s időszakban, nevezetesen legújabban is, fényesen bebizonyult. A kormány akarja Austria alkotmányos szervezetét s nem szükség tűrnie, hogy erre vonatkozó czélzata bizalmatlanságot hintő módon kétségbe vonás sék s gúnyoltassék. Hivatása, egész Austria jólétének szolgálni s ekként oly összállamalkotmány után törekedni, mely a birodalmi népesség legalább határozottan túlnyomó része óhajai s szükségeinek megfelel. Nézetünk szerint, úgymond végül, e célzat épen nem agyrém; mindenesetre sokkal agyrémesebb, megférhetlenebb és merészebb lenne, az összeségnek oly birodalmi alkotmányt tukmálni föl, melyet a többség visszautasít. ötös albizottmányi javaslat 2. és 3. pontja a legszorosabb összefüggésben áll ugyanazon javaslat 5 dik pontjával, melynél fogva a közösenül elfogadott tárgyak jövő tárgyalási módja iránt javaslat dolgozandó ki, a 2. és 3 dik pontra nézve pedig mindaddig, míg ezen 5 dik pontra nézve javaslat nem adatik, alig terjesztethetnek elő javaslatok,ennélfogva az albizottmány szükségesnek tartja, hogy ezen javaslat készítésével is egy bizottmány bizassék meg. Mint tudva van, az 5 ik albizottmányi javaslat 2 ik pontjában a közös viszonyok folytán közösek gyanánt tekintendő tárgyak meghatározása, a 3 dik pontban ellenbg annak megállapítása, hogy e közösség meddig terjed, továbbá a Magyarországnak s a magyar királynak jövőre is kizárólag fenntartandó tárgyak a munkálat alapjaiul vannak jelölve. Ezen 2-ik pont ennélfogva természetes s majdnem elvárhatlan összefüggésben áll a javaslat 5-ik pontjával, mely igy hangzik : Dolgoztassák ki egy javaslat azon mód iránt, mely szerint a közösekül elfogadott tárgyak jövőben tárgyalandók s az e végett időnkint szükséges érintkezés történendő. Ezen indítvány folytán a teljes bizottmány rövid eszmeváltás után, mondhatni minden vita nélkül azon egyhangú határozatot hozta , hogy a már delegált 15 ös albizottmány ne csak az ötös albizottmányi javaslat 2, 8. és 5 ik , hanem összes többi 6 pontjára nézve (minthogy az 1 fő pont már úgy is el van fogadva) , melyek egymással nagyobb vagy kisebb összefüggésben állnak, javaslatokat dolgozzon ki s azokat a 67-es bizottmány elé terjeszsze. Minthogy a 15 ös albizottmány épen az 5 dik pontra nézve kért utasítást, ennélfogva ebből természetszerűen az következik, hogy annak legközelebbi üléseiben a közös ügyek tárgyalásának s a szükséges érintkezésnek módja fogja a tanácskozás tárgyát képezni, s ekkor az annyit emlegetett delegatio kérdése is szőnyegre fog kerülni. Országos ülésszak. A „Pest. Corr.“ értesít: „Tegnap délelőtti 10 órakor a közös ügyek bizottmánya majdnem teljes számban gyűlt egybe a k órai teljes ülésre az akadémiai épület kis teremében. Az elnöknek egy az albizottmány munkálatát tárgyazó rövid előadása után az előadó Csengery Antal felolvasá a 15-ös albizottmánynak akként hangzó javaslatát, hogy, miután az A megyék, városok és kerületek szabályozása iránti bizottmány tegnap a múzeumban tartá első alakító ülését. A számosan egybegyült bizottmányi tagok Szentiványi elnök előlülése mellett szavazat útján elnökül Nyáry Pált s előadóul Szentkirályi Móriczot választék meg, mire a bizottmány magát megalakultnak nyilvánítá. A jelenlévők továbbá a további eljárás s ügyrend megállapítása végett egy kilenczes bizottmány kineveztetését tárták szükségesnek. Ezen bizottmány tagjaivá már ez ülésben az elnök s előadó megválasztattak, míg a többi 7 tagnak megválasztása f. hó 30-ára halasztatott, mely időben a bizottmányi tagok előreláthatólag teljes számban fognak megjelenni. A magyar küldöttségnek válasza a horvát küldöttségnek legújabb nyilatkozatára, mint a „Pest. Corr.“ értesül, jelenleg van szerkesztés alatt, e napokban került tárgyalás alá s a végfogalmazás megtörténte után a horvát küldöttséggel fog közöltetni. Ezzel, ha a horvát küldöttség részéről dupplika nem következik, egyelőre be vannak az erre vonatkozó munkálatok fejezve. Vidéki levelek. Eperjes, máj. 23-án. Tíz nap óta folytonos, metsző muszka szél fújja didergő nótáját s ez éjjel csak azért pihent meg rövid szünetben, hogy felmutathassa szibériai kísérőit: a hegyeken a havat, a völgyekben a elért, mely minden kényesebb tavaszi növényzetet leforrázott. Ez ám azután a piros pünkösd, a piros az utczán járó, vagy ismét a sütött kályhánál ülő emberek arczán ! Bizony, bizony saturnusi időket élünk; a természet megsemmisíti saját alkatait s az ember izzadásának munkáját épen úgy, mint megsemmisíteni készül a vak és telhetetlen szenvedély a béke áldásait s a jobb jövőnek reményeit. Hó, fagy, keserű satyra pünkösddel szemben; de oly háború, mint amilyen készül, még keserűbb satyra a magasztalt európai civilisatio ellenében! Mondhatlan a nyomor már most is minden rétegekben ; hát még ha a háború orkánja csakugyan kitör és dühöngni azután sokáig meg nem szűnik! V. Külföld. ANGOLORSZÁG. A „Mém. dipl.“ nak egy londoni levele jelenti, hogy a mexicói kormány legközelebb 227,000 ft. sz.et tett le, a régi adósságbeli azon angol osztalékok lefizetése végett, melyek jövő július 1 jén fognak lejárni. Ezen tény — mely a mexikói pénzügy tetemes javulását tanúsítja — az üzleti világban igen kedvező benyomást idézett elő. FRANCZIAORSZÁG: A „France“ alaptalannak nyilvánítja azon közlést, mintha Napóleon herczeg legközelebb Olaszországba fogna visszatérni. Guidi, a római pénzügyministérium egyik főbb hivatalnoka, legközelebb Párisba érkezett. A „France“ tudni hiszi, hogy ezen utazás összefüggésben áll a pápai adósság fölosztására vonatkozó alkudozásokkal, s hogy ezen alkudozások szakadatlanul folynak. A császárnak az auxerrei érsekhez intézett szavai, melyek az „Italia“ után csak most jutottak köztudomásra, a jelen körülmények közt szintén némi fontossággal bírnak. — Ezen szavak igy hang-zanak : „Monsigneur! Midőn először is az imák ezen he■ iyét látogatám meg, ezáltal a vallás irányábani tisztelő - tem s a papság irányábani rokonszenvemnek akartam jelét adni. Köszönöm önnek azon óhajtásait, miket engem s a császári családot illetőleg fejezett ki. Vajha meghallgatná az ég azokat, azok becsesek előttem, különösen a jelen körülmények közt.“ A „France“ szerint Poroszország elvileg elfogadja a congressusi javaslatot. Oroszország válaszát, a Francziaország által formulázott programoira, szerdára vagy csütörtökre várták Párisba, — s mint mondják — az kedvező a congressus összeülésére nézve. Erre tüstént közöltetni fognak a semleges hatalmasság által javaslott alapok Austria, Porosz s Olaszországgal. Ha a congressus összeülne, az — mint mondják — csupán a hatalmasság, s hihetőleg még a német szövetség képviselőjéből fogna állani. Mint tudjuk, Pár is van kijelölve a congressus székhelyéül. A törvényhozó testület f. hó 22 -i ülésében megszavazá a megyei tanácsokra vonatkozó törvényjavaslat 13 első czikkét. Igen élénk vita támadt a 13. czikk fölött, mely a jelen törvényt Szajnamegyére is alkalmazandónak rendeli, azonban végül ezen czikk 150 szavazattal, 61 ellen elfogadtatott. Azt hitték, hogy a törvény a szerdai ülésben meg fog szavaztathatni. A „Moniteur de l’Armée“ teljesen alaptalannak nyilvánítja a „Courr. de Marseille“ levelezőjének azon közlését, mintha a nizzai katonai igazgatóság a jelen perezben tetemes készületeket eszközöltetne. OLASZORSZÁG: F1o re n cz bejelentik, hogy Victor Emanuel király Piacenzába elutazása 19-re volt kitűzve. LaMarmora tábornok s a követségeknél lévő összes külföldi tisztek kíséretében. Az „Indep berge“ egy florenczi sürgöny után közli az Olasz és Poroszország közt kötött szerződés feltételeit. E szerint Poroszország arra kötelezi magát, hogy nem kötene békét, míg csak Olaszország Velenczének birtokába nem fog jutni. Olaszország szintén nem teendi le a fegyvert mindaddig, míg Poroszország Austriától Velenczével egyenértékű területet nem fogna megszerezni. A szerződés csupán esetleges érvénynyel bír, s ama napon lépenk hatályba, midőn a háború Austria s a szerződő felek valamelyike közt ki fogott ütni. Govone tábornok, ki a szövetségi szerződés iránti alkudozást folytatá, már visszatért Florenczbe. A jövedelmi adó megszavazása az országban általános elégületlenséget okozott. A lapok azt hiszik, hogy a senatus elvetendi ezen adót, s mint mondják, épen ezért véve vissza Scaoa pénzügyminister saját lemondását. A nápolyi kereskedelmi kamra is egy oly feliratot szavazott meg, melyben a senatust amaz adó elvetésére kéri. Mint F1o re n cz b . 119 röl jelentik, egy ministeri körlevél elrendeli, hogy az önkéntesezredek alakítása f. hó 21 én kezdessék meg. A hivatalos lap ezen ezredek számára némely tisztek kinevezéseit közli. Corte 8 Nicotera ezredesek is a kinevezettek közt vannak. Egy kir. rendelet értelmében az olasz rentenak jul. 1-én lejárandó szelvényei teljes névértékükben, készpénzül fogadandók el június végéig, az állam számára történő minden fizetésnél. Ezen szelvények szintén el fognak fogadtatni a nemzeti bank, s a toskánai, nápolyi sziciliai bankok által is A „Nazione“ azt állítja, hogy a congressus tárgyában tett előleges nyilatkozatok folytán, Olasz és Poroszország kijelenték elfogadási szándékukat, azonban Austria még nem válaszolt. NÉMETORSZÁG: A „Pataié“ szerint a porosz hadmérnökség legközelebb Neisse, sziléziai várban nagyszerű munkálatokat kezdetett meg. Ugyanekkor a jelen körülmények következtében, az ama városban lévő természettani iskola bezáratott, s a tanulók közül azok, kik 16 dik életévüket már betölték, a sereghez küldettek. Ugyanezen lapnak berlini levelezői alaptalannak nyilvánítják azon közlést, mintha Berlinben a tengerész badonczi iskola is bezáratott volna, a katonai iskolával egyidőben. Azon tanulók, kiknek tanulmányi ideje jövő augustusban fog bevégződni, astralsundis danzigi kikötőkbe küldettek. Ezen rendszabály elegendő lévén a jelen fegyverkezések tekintetéből, melyek a tengerészedés aránylag nem oly tetemesek, mint a szárazi seregnél, — az iskola nem záratott be. Mint a berlini hadügy-ministérium közlönyei jelentik, minden intézkedés megtétetett, a határszéli tartományok biztosítása végett, úgy hogy a határok bármely megsértését erélyesen vissza lehetene utasítni. A király s a kir. herczegek törzsőrsége a Sziléziábani főhadiszállás számára, miután fölötte f. hó 23-án szemle tartatott, a hét végén Ne is se be induland. Hannovera magatartására vonatkozólag öszhangzó tudósítások jelentik, mikép a kormány Berlinben a leghatározottabb biztosításokat adá ugyan, a hadut egyezmény szigorú megtartása, s minden pártra keléstőli teljes tartózkodás iránt; azonban szintoly határozottan kijelenté, hogy azon esetre, ha netalán szövetségszerű után maga a szövetség is aktiv fogna föllépni, pusztán s mindenben a szövetség rendeleteit ismerendi el saját működésének zsinórmértékéül. A már régóta várt bajor hadseregiparancs végre közzététetett, s számos kinevezéseket foglal magában, a főhadiparancsnokságot, a váross