Sürgöny, 1866. október (6. évfolyam, 224-249. szám)

1866-10-19 / 239. szám

pedig akkor, ha az egész bel- és Lipótváros teljesen, a többi városrészekben pedig az üllői út, szálló utcza, ke­repesi­ út és a király-utcza a városligeti tóig csövekkel elláttatnak. Ezen tényhez kommentárt írni nem szüksé­ges, mégis kimondom azon meggyőződésemet, hogy az, ki 500.000 forintnak a kérdésben forgó nagy czélra való előteremthetésén kételkedik, az Pest városa lakos­ságának vagy jóakaratán, vagy józan gondolkodásán kételkedik. De pénzről van szó, azért szóljanak a szá­mok . Ismeretes, hogy a városi hatóság, belátván a víz­vezeték rendkívüli fontosságát, arra kötelezte magát, hogy naponkénti 20,000 adóra terjedő víz fogyasztása fejében évenként 36,000 forintot fizessen ; ezen összeg­gel pedig a kezelési és fenntartási költség teljesen fe­dezve van ; a­mit tehát a közönség fog fizetni, az tisz­tán kamatozásra esik; ha tehát a legkisebb (400,000 forintos) kiterjedésnél, mely a legroszabb vizet és a leggazdagabb családokat foglalja magában, minden egyes család (melyek száma itt 4200) átlagosan csak 6 fzot fizetend, úgy a vállalat 63/16 percentet fog jövedel­mezni ; ha továbbá a második (500.000 forintos) kiter­jedésnél minden egyes család (melyek száma itt 8000) átlagosan szintén 6 ftát fizetend, úgy a vállalat 9 3/10 százalékot fog jövedelmezni. Ezt tekintem én a jövedelmezés minimumának ; a maximumot illetőleg állíthatom, hogy az a városi hatóság által engedélyezett vízáraknál fogva azon eset­ben, ha a város minden lakója részt veend a fogyasz­tásban, 15 százaléknál felebb rúg. Röviden összefoglalván a fenntartett három kér­désre adott feleleteket, azt mondhatjuk, hogy : 1. A háztulajdonosnak a víz bevezetése nem ke­rül semmibe, s rövid idő múlva oly házak, melyekben vízvezeték nem lesz, alig fognak lakót találni. 2. A lakó ezentúl kevesebbet fog vízre kiadni, mint eddig, daczára azon nagy előnyöknek, melyekben részesíttetik. 3. A részvényes számíthat legalább 63/10 száza­lékra, az elérhető maximum pedig 15 százaléknál több; látszik egyszersmind, hogy az 500,000 forintos vállalat jobban jövedelmez, mint a 400,000 forintos, miért is a minél számosabb aláírást mindenkinek tiszta meggyő­ződésből ajánljuk. P r e y s­z. (p. n.) T­a­n­ü­g­y. A budai k. e. főgymnasiumban a múlt tanévről hátramaradt írásbeli érettségi vizsgálatok i. é. October hó 25., 26. és 27 én fognak megtartatni. October hó 29., 30. és 31-én a jövő évre a beh­atások fognak megtörténni. November hó 1-én „Veni sancte,“ 2-án és 3 án ismétlési vizsgálatok tartatnak. 5-kén a rendes előadások kez­dődnek. — Budán, October hó 18 án 1866. Dr. Lutter Nándor, igazgató. — A kisdedóvó intézeteket Magyaror­szágban terjesztő egyesület képezdéjében a képzési tanfolyam f. é. nov. 1-én határozottan kezdetét veszi; később jelentkezők el nem fogadtatnak. — Meghívás. Az eperjesi kerületi collegium kétszázados hajlékának kiépítése tárgyában folyó évi november he­l­ső napján d. e. 10 órakor Eperjesen a nagy tanteremben tartandó rendkívüli gyűlésre a nagy­érdemű pártfogóságot tisztelettel meghívja — Eperje­sen, 1866. october 15-én az elnökség. Vidéki tudósítások: N.-Várad, October 15-én. Minap megígértem volt, hogy a nagy­váradi börtönökről gyűjtött hivatalos adatai­mat a „Slirg­“ használatára átengedem. íme beváltom szavamat. Biharmegye börtönhelyisége N. Várad Olaszi­­ban, egy részében a megyeházával egy időben 1758— 1764. épült, más részében azon épület, mely magán börtönöket foglal magában és külön áll, a nemesi pénz­­ár költségén s önkéntes adományokból 1837—1842. TÁRCZA. Napi újdonságok. — Öcs. k. Apostoli Felsége a valóban szűkölködő s méltó személyek közt Bécsben leendő ki­osztás végett 4000 ftot o. é. legkegyelmesebben ajándé­kozni méltóztatott. — Császár Ő Felségét Morva- és Csehor­szágba teendő útjában kisérik: gróf B­e­­­c­r­e­d­i minis­­terelnök, gr. Crenneville első szárnysegéd, F­e­­hérváry és Vlassi­ts szárnysegédek, Grobbe lovag és K­r­a­u­s­z lovag alezredesek; Braun lovag udvari tanácsos, kabineti igazgató és dr. L­ö­s­c­h­n­e­r üdv. tan. és orvos.­­ A f. hó 16-án megjelent katonai „Verordnungs- Blatt“ tartalmazza az éjszaki sereg tábornoki­ és tiszti kara számára jóváhagyott rendjeleket és császári jutal­makat. A Lipótrend nagy­keresztjével földiszittettek Vilmos főherczeg s tolnai gr. Festetics Tassilo altlgyok; a Lipótrend középkeresztjét a hadi díszekkel nyerő gr. N­e­i­p­p­e­r­g Ervin; ugyanezen rend közép­­keresztjét Benedek tbizgy főhadsegéde Kriz­tlik, és a hadsereg főintendánsa, P­o­k­o­r­n­y­ak­rgy; a vas­korona rend második osztályát Appel ezredes dan­dárnok az Edelsheim féle könnyű lovas osztálynál s Catty ezredes, az l­ső hadtest táborkari főnöke; a katonai érdemkeresztet dandárnok József főherczeg. Gr. Clam-Gallas lovassági tábornokhoz pedig Csá­szár Ő Felsége következő lege. kéziratot intézett: Kedves gróf Cr a­m G a 11 a s, lovassági tábornok! Az éjszaki hadsereg parancsnokságától az iránt beérkezett jelentések alapján, — miszerint ön hadtesté­nek a gu­sebini ütközet utáni állapota a fősereg támadó műveleteinek beállítására kényszerit, ily következmény­terhes események iránt a közelebbi nyomozásnak meg kelle kezdennie s önt a végett a seregtől el kelle hívni. Miután az előleges vizsgálat minden önt terhelő tényálladék hiányát constatkrozá, örömest helybenha­gyom az ön által saját rehabilitálása végett kikért hadi­törvényszéki vizsgálatot, é­s most önnek teljes meg­elégedésemet fejezem ki a fölött, hogy az összes bíró­sági fokozatokban megerősített haditörvényszéki ítélet önnek tökéletes büntelenségét elismerő, s ezáltal had­seregem s az állam számára egy vitéz tábornok hírét s nevét — ki Nekem s Házamnak számos éveken át va­lódi odaadással szolgált — szenvtelenül tartá fönn. Schönbrunn, oct. 13 án 1866. Ferenci József, s. k. — Lonovics érsek ő excellentiájának egész­ségi állapota, a „Veszpr.“ szerint gyönge, úgy hogy a hangosan beszél és most is tiltva van neki. Jelenleg Mosonmegyében van rokonai látogatására. — Mint a „P. H.“ hallja — mind a nm. septemviratus, mind a kir. ítélő tábla külön üdvözlő sorokban jelenti ki nm. Lo­novics József kalocsai érsek, mint a Curia ér­­demkoszorus tagja iránt a részvét és tisztelet érzelmeit. — A királyi tábla üdvözletének személyes átnyujtására főt. Kovács József kanonok és táblai praelatus van megbízva, ki is e végett már holnap az ünnepelt egy­­háznagyhoz Bécsbe utazik. — Ugyancsak ő nga viendi meg ő excjának a kalocsai főkáptalan hódolata legelső szóbeli nyilvánítását is. — October 17 én g­y­o­r­s v­o­n­a­tt­a­l indult Bécs­­ből a kereskedelmi ministérium néhány hivatalnoka a végből, hogy Triesztben a központi tengeri hatóság azon tanácskozásaiban részt ve­gyenek, melyek az Olaszország némely városaiban fel­állítandó osztrák konzulságokat illetik. Ez alkalommal újból összeállított adatok nyomán változtatási indítvá­nyok fognak szóba jönni, egy Olaszországgal kötendő új kereskedelmi szerződést illetőleg. A kikötő-építés­­hez is fog néhány szükséges helybeli vizsgálat tartozni. A hadügyministerium hasonlóképen több hivatalnokot küld Triesztbe, és onnan tovább, kik a lombard velen­czei királyságból szedett katonák visszaszolgáltatásá­ban fognak részt venni. — Pápa városa, a pápai közbirtokosság s Eszterházy Pál gróf ő maga között folyt úrbéri és álta­lában birtokrendezési per a napokban mindegyik félre nézve kedvező eredményű egyezséggel befejeztetett. Az egyezségben az egyházakról s iskolákról egyáltalán nincs megfeledkezve.­­ Gombarovits Antal, gödör-laki plébános, ki újabb időben a község ügyeiben a legnagyobb buz­galmat fejtette ki, e hó 14 én, vasárnap estre, midőn a nála megjelent elöljáróságot egyetértésre buzdítá, sziv­­görcsöket kapva, agyszélhüdésben kimúlt. Az elöljáró­ság és hívei benne legjobb barátjukat és támaszukat ve­szit­ék el.­­ Ama rablás tényezői, mely julius hó 3-kán Pest megyének Bugyi helységében)Braun Benjamin’ ve­gyeskereskedőn ismeretlenek által elkövettetett, a na­pokban az erélyes budai alkapitány Kovics Károly ur által fedeztettek fel. A hősök éjjel felfegyverkezve ron­tottak Braun lakására és miután őt, valamint nejét és gyermekeit megkötözték volt, gyilkolási fenyegetések közt rabolták ki a védtelen családot. A sokoldalú nyo­mozások után nemcsak a rablókat, hanem azon szemé­lyeket is sikerült Kovics kapitány úrnak felfedeznie, kik a rablás elkövetkezésére kalauzul szolgáltak.­­ Pozsonyból odt. 17-ről írják : Tegnap reg­gel egy oly égi jelenés szemtanúja valék, minőt még soha sem láttam s nem is hallottam. 3 óra 23 perczkor hajnalban egy igen erős világosság terjedt szét a város felett, mely után az égbolt hirtelen ketté vált s egy szé­les tüzes fényvonal­­ön látható, mely lassan kint tovább­húzódott s végre egy kígyót képezett; görbülése a kór­ház utcza felett mutatkozott, s igy terjedt délről-éjszakra; 2 percz múlva vége lett e tüneménynek s a csillagok újra láthatók lettek.­­ A na­g­yszombati polgármesteri hivatal közlése szerint a közelebbi oct. 22—25-kére esendett ottani or­szágos vásár nem tartatik meg. — Duczek, a debreczeni vasúti állomás főnöke, e napokban meghalt. Temetése igen népes volt, de ne­vezetes is, a mennyiben koporsóját vasúti kocsin vitték a temetőbe. — Mint Lem­bergből távirják, oet. 13 án este, a munkások vigyázatlanság­a folytán, a csernowi­czi vasút pályaudvarának még bevégzetlen kőlépcsője bedőlt. Többen életüket vesztették. A Folyó hó 14-én reggel 7 órakor Brüssel­ben a kir. palotában tűz ütött ki. A gyors segély ha­mar eloltotta azt, azonban képek­ s műtárgyakban mégis egy milliónyi kár történt. — Az erdélyi múzeumot látogatókö­zönséghez Brassai Sámuel, m. őr, következő fölhí­vást intéz: A muzeum az idén, u. m. 1866. év hátralévő napjaiban zárva lesz a nagy közönség előtt. A muzeum egylet tagjai, ha előjogaikkal élni kívánnak, a látoga­tás előtt néhány órával szíveskedjenek szándékukat az igazgatósághoz bejelenteni. Kolozsvárit, oct. 11. 1866. — A Margitsziget 1867. január elsejétől több évre bérbe adatik. Az erre vonatkozó hirdetményben ki van mondva, miszerint az jövőben nyilvános mulató­kertnek is használtathatik. A haszonbérleti ajánlatokat f.­é nov. végéig a főherczegi uradalmi igazgatóság Pes­ten, Árpád-utczában fogadja el.­­ A gr. Széchenyi Ödön által indítványozott s már jóváhagyott tűzoltó-egyletre a bejegyzések annyira előhaladnak, hogy az tevékenységét már köze­lebb megkezdhetendi. A jegyzett összegek befizetése már kezdetét vette,­­ mihelyt elég nagy összeg foly be, az egylet vezetői azonnal beszerzendik a szükséges oltási szereket.­­ Az itteni evang.­szláv egyházközségnek f. hó 14-én tartott közgyűlésén Moravcsik Mihály, jelen­leg béri lelkész s nógrádi esperességi tag, szavazattöbb­séggel az említett község lelkészévé választatott. r. s. Egy gyermekgyilkosnő. K—Anna csobánkai leányzóhoz F—Ferencz lévén járatos, ez évi febr. 10 k én tőle leány-gyermeket szült; azt, mint tör­vénytelent, az apával kívánta eltartatni, de az tőle el­fordult, s hordta a legénybokrétát tovább is. K.Anna ezt rész néven vevén, nyilvánosan piszkolta, hogy ka­lapjáról leszakajtja a bokrétát, de a fiúnak ez mit sem használt. Közben május 13 án eltűnt a faluból a gyer­mek, és utána m. hó 15 én nyomára jöttek, hogy a gyermek megfojtva a falu mellett egy árokba lett elte­metve. Az anya gyanus u­talván, lelkésze előtt beval­lotta, hogy ő fojtotta meg azon okból, hogy ha a gyer­meknek nincs apja, anyja se legyen; később kedvesét, F.Ferenczet vallotta bűntársának, ki szintén le lett tartóztatva, s mindketten P—megye törvényszékénél perbe is fogattak. — Helyi h­­­r. A Kristóf-téren lakó H . 11 e­r J. fényképésznél f. hó 14-én délelőtti 10 órakor Lajos Hermann nevű, lopásairól már ismeretes tolvajfiu a fo­lyosóról a szobába lopódzott és a padlón fekvő szennyes ruhát összeszedvén, azt egy csomagba kötötte és már távozni akart, de a szállás gazdája éppen a szobába lé­pett és a romlott gonosztevőt letartóztatta, a közel őrt­­álló poroszlót magához hivatván, ezzel a fiút a belvárosi kapitánysághoz vitette, honnan további eljárás végett a fenyitőtörvényszéknek lett átszolgáltatva. években emelkedett s 11,875 ft 31% krba került, belé 600 fegyencz helyezhető. 1864 ben 1470 férfi s 218 nő vizsgálati, és 737 férfi, 109 női ítélt rabja volt. 1865- ben 1232 férfi, 166 nő vizsgálati, 616 férfi és 84 nő ítélt rabja. Ezekből 2575 magyar, 1755 román, 302 izraelita; vallásra 797 r. kath., 1753 reform, 125­­ev., 351 g.­e., 1404 gör. n.-egy., 302 izr. volt. A büntevők 15 — 65 év közötti életkorig szerepelnek. A bűntényért 24 órától 15 évig terjedő büntetések méretnek ki. 1864—65. években 48 másod- és 12 harmadikbeli visszaeső fegyencz volt. Leggyakoribb bűntények a lo­pás és verekedés. Elitélt rabok felügyelet alatt a város lakosai­nál is dolgoznak nyáron 16, télen 12 kv napidijért, mely a házipénztárt illeti, a ruházat­i dolgozószerek fejében, így 1864 ben befolyt 1759 ft 56 kr, 1865-ben 1876 ft 36 kr. A munkáltatás házilag kezeltetik. A vizsgálati fegyencz élelmezése 1864-ben 16 kr, 1865-ben 118 krba került naponkint, így előbbi évben egy évre 63 ft 90 kr, utóbbiban 65 ft 70 kr. A világítás 1864 ben 963 ft 39 kr, 1865 ben 785 ft 69 krba, fűtés 1864 ben 1455 ft 57 kr, 1865 ben 2485 ft 29 kr, fehér ruhákra 1864-ben 5438 ft 26 kr. Az intézet öszves költsége 1864-ik évben 49985 ft 83 kr, bevétele 1854 ft 7 kr, 1865-ben kiadás 38,174 ft 32 kr, bevétel 2324 ft 14 kr volt. A hiányt a megyei házipénztár fedezte. A foglyok egésségi állapo­tát illetőleg 1865-ben 2098 rab közül 169 férfi s 17 nő ápoltatott, javult 154; 1864 ben egy örülési eset volt. Étkezés déli 11—12 óra közt történik, a betegek azonkívül reggel 7—8 s este 5—6 óra közt is étkeznek előirt étlapok szerint. Vasárnap húsleves s hús is ada­tik számukra. A perlekedések, lárma, lopás, perpatvar miatt böjttel, kemény fekhely, magán­kamrával bünhesztet­nek. 1864 ben 40, 1865-ben 35 fegyelmi büntetés sza­­batott ki. Veretés is alkalmaztatik. A pipázás orvosi vé­leményre megengedtetik. Javításokra ima­sénekkönyv­­tartás engedélyeztetik. Könyvtár még nincsen. Ünnep­i vasárnapokon isteni tiszteletben részesülnek. Kegyel­­mezés nem fordult elő, szökés négyrendbeli történt. Közmunka-­idő nyáron d. e. 6—11, d. u. 1—7. Télen d. e. 7—11, d. u. 1—5 terjed. Szellőzés naponta d. e. egy óra kellő felügyelet alatt. Fogság alatt egysze­rű büntetés, rabság alatt lábval, közmunkával, böjttel értetik. A börtönök közvetlen igazgatója a N­­ők alis­pán. A várnagy 500 fttal maga tart Írnokot, felügyelői 3 tizedes, 48 börtönőr, tizedesek 200, börtönőrök 180 fttal. Az építés czélszerűbb átalakításán kívül, mivelt­­ségszerinti osztályozást kívánnak létesítni. Az állam fegyházba szállítása a fegyenczeknek 1865-ben 389 ft 98 krbajött; az­ elszállítás hátrányos, mert az állami f­egyházban az élelmezés is drágább, de itteni összeismerkedése a fegyenczeknek országossá válván, országos hálózatokat szőnek egybe. Vizsgálat-meg­­hiusítás ritka, mert vádlottak lezáratás előtt vallatnak, s vallomásuk azonnal hitelesíttetik Magán- vagy hall­gató rendszer nem dívik. A fűtés fával történik, házi dolgozó­termek nincsenek. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. B. Hübner, gr. Goltz­s­b. B­u­d­b­e­r­g fi hó 16-án Párisba érkeztek. A „Patrie“-nak Vera Cruzból sept. 18-án kelt tudósításai szerint, újólag 20 franczia tiszt állott szolgálatba a mexikói seregnél, 4 en a tüzérségbe, s a többiek a gyalogságba léptek be. Ez utóbbiak kö­zöl 8-an alezredesi ranggal, az újon alakult 8 mexikói vadász zászlóalj parancsnokságát vevék át. A 11 köz­ponti állam katonai szervezése, melyekben a birodalom összes segélyforrásai öszpontosíttatni fognak, tevéke­nyen foly. Midőn a franczia csapatok az országot oda­­hagyandják , ezen 11 állam, s a mexikói sereg szerve­zése be lesz végezve. A franczia csapatok hazaszállí­tására rendelt hajók csak a 1. hó vége felé indulván el Francziaországból, Vera Cruzban a hajóra szállás csak decemberben fog történhetni. OLASZORSZÁG: A pale­r­m­ó­i polgármester, Rudini a siciliai hivatalos laphoz f. hó 6-ról követ­kező levelet intézett : „Uram! Némely polgárok azt inditványozák, hogy tiszteletemre márvány szobor emeltessék, s némely mások ezen indítvány­ra oly pénz fölajánlással válaszoltak, mely azt lehetségessé tévé. Most már szabadjon ezen kérdést tennem : Miért ezen megtiszteltetés ? Én szerénység nélkül kimondom, hogy teljesítem kötelességemet, azonban mély meggyő­ződéssel hozzáteszem, hogy nem érdemlek meg ily nagy kitüntetést. Miért részesütnének tehát engem oly meg­­tisztelésben, melyhez nincs jogom ? Nevetséges lenne részemről, ha egy becsülés- és szeretet­nyilvánítás által sértve érezném magamat; de vájjon elfogadhatnám-e azt kész szívvel, midőn érzem, hogy arra nem vagyok méltó? Ha valamely polgárt meg akarnak tisztelni, s­őt példányul állítn­ föl, válaszszák Cotone de Cas­te­l­n­n­o­v­ó­t, kiről nagyon sokáig megfeledkeztek ; ő benne tétovázás nélkül valódi erényt, s egy kitűnőleg jótékony embert lehet megtisztelni. Kérem önt, tegye közzé ezen levelet, s ha a járu­lék az általam javaslati czélra fordíttatnék, 100 sz.al írja föl nevemet.“ Velenczében a lak­ás nyittatott, M­a­n­i­n szá­mára emelendő szoborra. Carignan herczeg mindjárt az elsők közt 1000 fr.ot írt alá. Az olasz csapatok f. hó 16-án délután, Medici tábornok vezérlete alatt, Veronába bevonultak. A „Nazione“ szerint azt hiszik, hogy V­e­l­e­n­c­z­e csak f. hó 16—17-én fog az austriai csapatok által odahagyatni, a­mikor az az olasz csapatok által fog megszállatni. A népszavazás 21-re lenne kitűzve, s az urnák 2 napig maradnak nyitva. 27 én a velenczei fölebbviteli törvényszék ünnepélyes ülésben számítandja össze a szavazatokat. A királyság többi tartományaiban lakó velenczeiek szavazásának eredményei táviratilag fognak Velenczébe küldetni. Remélik, hogy 28 kán a végleges eredményt ki lehetene hirdetni. A „Provincia“ szerint a király azon óhajtását fe­jezi ki, mikép a népszavazatot meghozandó velenczei küldötteket Tur­inban fogadandja el, saját kir. pa­lotájában, a piemontiak hazafiassága s önmegtagadása iránti elismeréséül. Az „Italia“ szerint Bresciában egy titkos ujonczozási bizottm­ány létezése constatk­oz­­tatott. Az „Görögország részéről bizottmányá­nak czi­mezé magát, s egy Florenczben létező központi bizott­mánytól látszott függeni. A „Gaz. di Torino“ szerint gr. Paar, ki Turin­­ban Austria követe volt a diplomatiai viszonyok meg­szakítása előtt, Florenczbeni austriai követté fog kine­veztetni. A senatus f. hó 12-én második ülést tartván, az elnök a következő határozatot olvasá föl : „A senatus főtörvényszékké alakulva, tekintetbe­­vévén az alkotmány s a törvény külön czikkeit, s a Jenő savoyai herczeg, a királyság régense által kiadott rendeletet, fölhasználván azon jogot, mely gróf P­e 1­­1 frone di Persano Károly elitélése végett reá ru­­háztatott, a per előkészítése végett következő bizott­mányt nevezett ki: Mazzucchi Celso, a senatus elnöke, Castelli, Deferraris, gr. Serra al admirál, Corradino lovag. Az irodai teendők a se­natus titkárságánál alkalmazott személyzet által fognak végeztetni; ha az elnök szükségesnek vélné, a rendes törvényszékeknél alkalmazott más egyének is hozzájuk csatoltathatván.“ Erre a senatus f. hó 22-ig elnapolá magát. NÉMETORSZÁG. A „Kr. Zig“ szerint alaptalan azon hir, mintha P a­t­o­w polgári kormányzó legköze­lebb le fogna lépni. A „Nordd. Alig. Ztg“ szerint legközelebb 3 ú­j hadtest fog alakíttatni, Hannoverát, Hessent, Nassaut, Frankfurtot s az elbei herczeg­­s­ég­eket illetőleg. A rendeletek az általános védkö­­telességen alapulnak , a fennálló viszonyok lehető te­kintetbevétele­s kímélése mellett. Hessent s Nassaut illetőleg a zászló­eskü letétele már elrendeltetett, Han­noverát illetőleg még nem. Ugyanezen lap teljesen koholmánynak nyilvánít­ja a „Times“ azon közlését, mintha több olaszok Napóleon császár ellen oly összeeskü­vést koholtak volna, melyet a w­e­i­m­a­r­i nagyher­­czeg Berlinből tudván meg, a császárnak följelentett. Berlini kormány körökben forma szerint meg­­c­áfolják azon közlést, mintha a szász királyhoz ultimátum küldetett volna. Ellenkezőleg az alku­dozások jó úton vannak, s a békekötést közzelállónak tekintik. Másrészről azt állítják, hogy a porosz kormány a németalföldi kormányhoz ultimátumot kül­dött, a luxemburgi ügy tárgyában. A prágai béke 3. czikkének végrehajtásául, leg­közelebb Frankfurtban egy nemzetközi bizott­mány fog összeülni, a szövetségi tulajdon föl­osztásának eszközlése végett. A herczegségekben sokat beszélnek az a­u­g­u­s­­tenburgi herczeg pénzügyi zavaráról. Legköze­lebb Altonában annak több régi párthívei értekez­letet tartottak, a hitelezők sürgetéseinek megszüntetése végetti eszközökről tanácskozván. Ama 4 millió tallér­ból, miket a herczeg a dán-német viszály kezdete óta költött, a felerész családja s párthívei által szolgálta­tott neki, a többivel pedig tartozik, s ezt annál sürge­tőbben követelik tőle, mivel a poroszok lefoglalták és saját hasznukra adták el azon tárgyakat, miket a her­czeg hitelezői saját záloguknak tekintettek. DÁNIA: Az új dán hadügyminister, Raasl­ef tábornok, a franczia seregnél mint önkéntes szolgált 1848-ig; sokáig Algírban B­u­g­e­a­u­d tábornagynak szolgálattevő tisztje volt, s amaz afrikai gyarmatról egy érdekes művet is írt. Később a diplomátiai pályára lépett, s Dániát több hónapon át Washingtonban kép­viselő, SPANYOLORSZÁG. Mint a „Patrie“nak Mad­ridból f. hó 11-ről írják, a spanyol kormány Men­dez ellen­ admirálnak, a spanyol hajóraj parancsno­kának meghagyá, hogy tartózkodjék hajóival a csendes­­tengereni megjelenéstől, ama béke­javaslatok fölötti al­kudozások alatt, miket Franczia-­s Angolország, mint közbenjáró hatalmak a chilei s perui kormányok elé fognak terjeszteni. Spanyolország ezen rendszabály által ki akarja kerülni, egy ily perezben, ama két állam népének még inkább fölingerlését. OROSZORSZÁG: A „Petersb. Ztg.“ f. hó 16 ki számában a legfelsőbb fenyitő törvényszék ítélete kö­­zöltetik, melyet f. hó 6 án 34, felségárulási vád alá ve­tett fiatal ember felett kihirdetett. E szerint alaptalan­nak bizonyul azon közelebb táviratilag hozott közlés, mely azt mondá, hogy 34 egyén kötél általi kivégez­tetésre, s ezeken kívül 15 Szibériába számkivettetésre ítéltetett. Csak egy ítéltetett akasztófára, névszerint Ischutin, egy örökös becsületbeli polgárnak a fia, mint a császár meggyilkoltatása tervének szerzője, egy tár­saság alapitója, melynek működése socialis forrada­lomra, — a birtokjog megsértésével párosultan, — s az államszervezet feforgatására vala irányozva; betudat­ván neki egyszersmind az is, hogy tudomása volt Kara­­kasov bűnös szándékáról s nem jelentette azt fel a kor­mánynak. Ketten kényszer - bányamunkára ítéltettek határozatlan időre, egy 20 évi fogságr­a, hárman 12 évi kényszer-vármunkára, egy 8 évi fogságra, nyolc­an Szibériába telepedésre, egy Tobolskban tartózkodásra, tizen­nyolczhavi, végre egy hat havi várfogságra ítél­tetett ; — hatan pedig felmentettek, megintetvén, hogy a törvényellenes összeköttetésektől óvakodjanak. SZERBIA. B e­l­g­r­á d b­ó 1­1. hó 14 ről Írják : „A harczgyakorlatok csak három napig tartottak s igen kielégitőleg ütöttek ki. Mihály fejedelem a had- Színház és művészet. — Rossinius szerzeménye. Rossini ép most fejezé be egy uj szerzeményét, mely ezen czimet viseli : Hazafias hymnusz, a vitéz franczia népnek szen­telve ! A partitúra alá a maestro kaczér szerénységgel ezt irá: Excusez du peu! Egy Pacini nevű utólag szerzi a verseket a szerzemény hangjegyeihez. Beszélnek Rossini egy új miséjéről is, mely több darabot női han­gok számára tartalmazna. A Birchpfeifer Sirolta „A szerencse gyer­meke“ czímű jellemrajzán tegnapelőtt csak kevesen voltak jelen a nemz.­színházban, e kis közönség azon­ban jól mulatott és melegen fogadta N­i­c­z­k­y­n­é asz­­szonyt, ki ez este először lépett föl a szünidők után, s kedves előadásával igyekezett bebizonyítani, hogy ő e hosszabb nélkülözhetés után is hasznos tagja intéze­tünknek. — Ella úr, a londoni opera igazgatója és az ottani nagy hangversenyek rendezője e napokban

Next