Sürgöny, 1866. október (6. évfolyam, 224-249. szám)
1866-10-10 / 231. szám
231. sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, Kigyó-utcza 4. szám, II. emelet. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Mlagrán-hirdetések: : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 8 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnái Frankfurtban és Hamburg - Arj6nában Hausennstein és Vogler; Hamburgban Torthalm Jakab; Lipcsében Engler ,1. és Fort Ernő urak. Pest, Szerda, October 10, 1866. Előfizetési árak. Naponta postai szétküldéssel. Egész évre..............................20 frt. Félévre................................10 „ Negyedévre............................5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . 18 frt. — kr. Félévre.........................9 „ — . Negyedévre •, _ ■ m. Előfizetési felhívás „SÜRGÖNY“ october-deczemberi évi folyamára. Előfizetési ár: 5 forint. A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő cs. kir. Apostoli Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátni : A Mária Terézia rend káptalanja a szavazatok öszhanguságával monforti Monfroni Móricz corvette-kapitánynak a haditengerészetnél, a katonai Mária Terézia-rend kis-keresztjét odaítélte. A káptalannak ezen indítványához helybenhagyásomat adom, s a nevezettet, mint kis-keresztest, a rendbe fölveszem. Ischl, oct. 4-én 1866. Ferencz József, s. k. , cs k. Apostoli Felsége f. évi oct. 6-tól kelt legfelsőbb határozatával, az előbbi horvát-szlavon udvari kanczellárt, Mazuranics Jánost legkegyelmesebben nyugalmi állapotba helyezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi sept. 29-ről kelt legfelsőbb határozatával, az önkéntes alpesi vadásztest föloszlatása következtében, annak parancsnokát, gróf Mensdorff Arthur alezredest, s gróf Lamberg Antal őrnagyot, az előbbi viszonyukba visszalépésnek legfelsőbb helybenhagyása mellett, a rájuk ruházott parancsnokságtól fölmenteni, s ez alkalommal az előbbit ezredesi ranggal ad honores legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi sept. 30 tól kelt legfelsőbb határozatával M ikovics Antal főtanitót a 8. sz. gradiskai határőrgyalogezrednél, annak nyugalmi állapotba átvétele alkalmával, több mint 40 évi hasznos szolgálatainak elismeréséül, arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Ö cs. kir. Apóst. Felsége f. évi oct. 1-röl kelt legfelsőbb határozatával legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy eschenbachi báró Ebner Móricz ezredesnek, és freibergswalli nemes Kocziczka Károly századosnak, a hadmérnöki törzsnél, az ujnemű tengeri aknák föltalálása és alkalmazásánál érdemeik elismeréséül, a legmagasb elismerés kifejezése tudtukra adassék. A pénzügyministerium Bartolovics János pénzügyi tanácsost s pénzügykerületi igazgatót, saját kérelmére hasonló minőségben N. Becskerekről Eszékre helyezé át, és Fiala Antal pénzügyi titkárt Zágrábban, N -Becskereken pénzügyi tanácsossá s pénzügykerületi igazgatóvá nevezte ki. A horvát szlavón udv. kanczellária dr. Ivekovics Ferencz, eddigi segédlelkészt a zágrábi szent- Márk egyháznál, a varasdi gymnasiumhoz vallástanitóvá nevezte ki. Abaujmegye főispánja a megyei törvényszéknél üresedésben volt ülnöki állomásra Zsenyey Mihály r. a. cs. kir. államügyészi helyettest nevezte ki. Kelt Kassán, 1866. october 7-én. A Magyarhonban uralgó keleti marhavész alkalmából, a sléziai cs. kir. kormányhatóság azon határozatot találta újólag hatályba léptetendőnek, melynél fogva szarvasmarháknak Magyarhonból Sléziába való szállítására az ottani engedély előlegesen kieszközlendő; a szállítás csupán vaspályán szakadatlanul a rendeltetés helyéig eszközlendő; szarvasmarha-falkáknak Slézián át való hajtása pedig nem engedtetik meg. Kelt Budán, october 5-én 1866. Az ország több részeiben mindinkább terjedő cholera járvány alkalmából szükségesnek látta e kir. kormányszék, az e részben már előbb fölszólított Pestváros lakosságán kívül, a járvány által ekkoráig vagy éppen nem, vagy kisebb mérvben meglepett többi törvényhatóságokat is oda utasítani, hogy a közigazgatási területükön lakó magánorvosokat haladéktalanul szólítsák föl az iránt: várjon hajlandók-e napidíjak és útiköltségek élvezete mellett, a cholera-betegek gyógyítása végett, a szükséghez képest, a járvány által nagyobb mérvben látogatott vidékekre is a járvány tartama idejére kimenni ? Az ekként jelentkezők név- és lakjegyzékei haladék nélkül e kormányszéknek bemutatandó!. Kelt Budán, 1866. évi october 3 án. A m. k. helytartótanácstól. Eatymár mezővárosában folyó évi october hó 15-re eső idei országos vásár megtartása, a Bács Bodroghmegye területén uralgó keleti cholerajárvány okából betiltatott. Zomborban, 1866-ik évi october 6-án. A cholera járvány állásának kimutatása. Octob. 8-ig beteg maradt 1 Octob. 9-ig szaporodott Összesen Ebb. 1 E szerint a beteglétsz. meggyógyult meghalt további gyógyh. a. maradt szaporodott fogyott Budán .... 352 37 152 20— 15 Pesten.... 185 102287 53 49 185— — Összesen 220 10432468 51 265— 15 NEMHIVATALOS RÉSZ. Szemle. A Poroszország által „újonnan szerzett országok“ birtokbavétele végre megtörtént egy királyi pátens s egy proclamatió által, melyek alább olvashatók „Németország“ rovatunkban. Mint a távirda már jelentette, „minden demonstratio nélkül“ megtörtént ez Hannoverában . Frankfurtban azonban a senatus óvástételt ten a szabad város jogainak megsemmisítése ellen. October 6 án délelőtt 11 és 12 óra közt hirdettető ki Hannoverában ünnepélyesen, harangok zúgása és ágyuk dörgése közt Voigt-Rheetz tábornok a porosz királyi pátenst s a proclamatiót. Délután az államtitkárok kihirdeték, hogy György király megfontolván atyai kegyességgel a kincs, alattvalóinak lelkiismeretét gyötrő állapotot, melybe hű alattvalói jutottak, minden királyi jogának fönntartása mellett királyságának minden alattvalóját, főleg a királyi, polgári, egyházi és tanítói hivatalban állókat az alattvalói kapocstól, vagy hűségi eskü által erősitet kötelességeiktől, melylyel személye és törvényes utódai iránt tartoztak s mely kötelességek most ellenkezésbe jönnének a porosz király által követelt szolgálatokkal, annyiban föloldja, a mennyiben a porosz követelések teljesítése ama kötelezettségek megtartásával összeegyeztethetlen. Míg Vilmos király proclamatiójában azon reményét fejezi ki, hogy a hannoveriak nevét nemsokára a porosz haza legjobb fiainak nevei közé jegyezhetik föl, azal itt Dél-Németországban, úgy látszik, nem igen hajlandók hasonló sorsban részesülni. Mint a „N. Deutsche Ztg.“ értesül, a würtembergi képviselőház fölirati bizottmánya hosszabb tárgyalás után egyhangúlag elfogadta a kamra elé terjesztendő fölirati javaslatot. E fölirati javaslat tendentiája — úgymond a nevezett lap — tiszta német. Mint hallatszik, az északnémet szövetséghez való csatlakozást, mint amely nem nyújt a szabadságnak elég biztosítékot, határozottan elutasítja, ellenben a délnémet államok szövetségét javasolja szabadelvű alapokon, mi mellett baráti kezet akarnak nyújtani Észak-Németországnak minden közös német ügyben- A belügyekben határozottan haladó fejlődést kivárnak, főleg a honvédelmi rendszer átalakítását. Ama párt, mely minden áron Poroszországhoz kíván csatlakozni, melynek nem elég még a Berlinből kapott visszautasítás, természetesen nem igen lesz megelégedve e fölirati javaslattal. „Annál inkább reméljük, úgymond e lap, — hogy helybenhagyja e föliratot a kamrák nagy majoritása, a würtembergi nép s egyátalán minden igazi német, kinél a szabadság még becseset bír s ki fölismeri, hogy a caesarismus politikája csak kárára válik Németországnak.“ A Poroszország által felvállalt azon kötelezettségre nézve, hogy Schleswig északi lakosságát megszavaztatja, vájjon Poroszországhoz vagy Dániához akar-e csatlakozni, — a „Zeidl. Corr.“ mint látszik, félhivatalosan ezt mondja: „Világos, hogy mielőtt az észak schleswigi lakosságnak alkalom nyuttatik, hogy óhajait kifejezze, a porosz kormánynak előbb a dán kormánynyal tisztába kell jönni aziránt, 1 or vájjon ez utóbbi hajlandó e befogadni a dán államkapocsba azon schleswigi lakosságot, mely talán erre szavaz; 2or vájjon mily feltételek szabatnának ez alkalommal egyik vagy másik részről, 3or mily állást foglaljanak el az átmenő tartományrészek a dán államban. Ez utóbbi kérdés nem jelentéktelen , sőt legbensőbben érinti Poroszország érdekét. „Dániának jelenleg két alkatrésze van: Jütland és a szigetek. Föltéve már most, hogy Schleswig északi része elszakad tőlünk, egyszerűen Jütlandhoz kapcsoltatiké ez? Megtartja-e csekély területe daczára a Schleswig nevet? Egyidejűleg megváltoztattatnék e e miatt a csak imént bevégzett dán alkotmány ? Ha jól vagyunk értesülve, úgy ekkoráig még legcsekélyebb véleménycsere sem történt e tárgyban a porosz és dán kormányok közt. Hogy Poroszország jelenleg elérkezettnek tartja-e a percet az illető tárgyalások megkezdésére, az kormányunk megfontolásától függ. Mindenesetre meg lehet mindenki győződve, hogy Poroszországnak nincs szándékában a prágai békekötést félremagyarázgatni, vagy annak kivitelét oly halasztásnak alávetni, ami nem volna a dolog természetében, főleg miután Poroszország legjobban tudja, hogy csak akkor szűnik meg Európában a veszélyes kitörések és collisiók korszaka, ha a prágai békekötés pontjai minden irányban tejesítettek. Azon nyereségek, melyek a prágai békekötésben szerződésszerű kifejezést találtak, sokkal fontosabbak, hogysem kormányunk ne igyekeznék e szerződés minden egyes pontját kétségkivülivé tenni.“ A keleti kérdésben semmi újabb nevezetes közleményt nem hoznak a lapok, hanem érdekesnek tartjuk megemlítni az Amerikából jövő híreket, melyek nagyon is élesen kifejezik az Angolország iránti ellenséges indulatot s az orosz barátságra vonatkozólag sajátságos nyilatkozatokat tesznek: „Gortsakoff herczeg legközelebbi beszédének azon pontja, — igy szól a new Yorki „Herald“ — hol azt mondja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország szövetsége feletti megjegyzéseit nem kell más nemzetek ellen irányzott fenyegetésnek tekinteni, nagyon sokat jelentő. Mire való e tiltakozás, ha a herczeg nem érezte, hogy valóban van oka, e szövetségnek hasonló fenyegető jellemet adni ? Hanem hogy oly hatalommal, mint Oroszország, szövetkezhessünk, sietnünk kell belbajainkat elintézni s elvégezni számadásunkat Franczia-, Spanyol- és Angolországgal. Ha ellapíttatni, megijesztetni hagyjuk magunkat e hatalmak által, nem várhatunk Oroszországtól sem tiszteletben tartást, sem barátságot.“ A „Corr. Havasinak pedig Londonból f. hó 5-ről írják : „Az angol lapok nagy része ma egy Canadára vonatkozó fejezetet közöl, a fenianismus kérdése iránt, így p. o. a „Times“ jelenti, hogy a „Belgian" gőzös tegnap Liverpoolból Quebecbe indult 126 emberrel, s 100 tonnányi hadiszerekkel. Fenyegető válság küszöbén állunk. Canada invasiója bizonyos. A „Times“ azt állítja, hogy Angolországnak most valami kártérítést kellene adnia az Egyesült Államoknak, az „Alabama“ pusztításaiért. Minden ilynemű engedmény hasztalan lnne. Az Egyesült Államokbani izlandi választók száma 600,000 re megy. A szemben álló két párt — hogy ezen szavazatokat magának biztosítsa — kénytelen a fenianokat saját kényükre hagyni. Az amerikai kormány semmikép sem fog beavatkozni, a fenianok Canadában legközelebbi invasiójára vonatkozólag, hova azok tetemes erővel szándékoznak beütni. Angolországnak akkor le kellene mondania Canadáról, vagy az Egyesült Államokat arra kényszerítnie, hogy fegyver erővel támogassák jogukat. Valóban gyalázatos dolog, hogy egy barátságos hatalmasság mély béke közepette megenged egy más hatalmasság ellen nyíltan intézett expeditiót. Az Egyesült Államok elnöke küldöttségeket fogad el a fenianok, egy oly felekezet részéről, mely kész Angolországnak saját területén hadat üzenni. S én sokat beszélnek az Angolország s az ilamok közt létező béke állapotról, de a háború sohasem volt valószínűbb. Valóban létezhetik-e tartós béke ezen két ország közt, míg Angolország be nem bizonyítá, hogy tiltakozás nélkül nem hagyandja magát nyíltan bántalmaztatni ? Ha Angolország nem lenne némileg álomba merülve, késedelem nélkül oly ultimátumot küldene Washingtonba, mely véget vetne a fenianok kísérleteinek.“ A lapunkban tegnap már kivonatosan közölt „Telegraf“-féle czikk, mely állítólag Kaiserfeld programmát foglalja magában, így hangzik: „Mindenekelőtt kiemelendő, hogy mi németek Ausztriában, mint a nagy német nemzet tagjai s évszázadokon át Németországgal összekötve, soha meg nem szűnünk magunkat németeknek érezni s a német néppel való nemzeti kötelékhez szilárdul ragaszkodni; hogy mi ezen összefüggést fentarthatjuk s ápolhatjuk a nélkül, hogy Ausztria németeit, egyesülés utáni jogosult törekvésükben megzavarnék, s a nélkül, hogy Ausztria iránti kötelességünkhöz, melyet fentartani akarunk, hűtlenek legyünk. Ausztrián belöl azon állást óhajtjuk, mely minket nemzetiségünk politikai s művelődési jelentőségénél fogva, valamint számos műveltség szerint megillet, s melynek minden oldalróli elismerése előttünk a birodalom Európában való fennállása lehetőségének s független állásának feltételéül tűnik fel. A nemzeti egység hiányában a birodalom fennállása csak mindenkire nézve közös czél által biztosíttathatik; ezt mi a személyes, polgári s állami szabadságban szemléljük, ennélfogva oly állami intézményekben, melyek a szabadságot alkotni és biztosítani s az anyagi jólétet állandóan megalapítani képesek. Ily állami intézmények egyszersmind kezességet is nyújtanak minden nemzeti elnyomás ellenében. A községek és kerületek önigazgatásában s az országgyűlések tágabb s törvényileg pontosan meghatározott illetékességében találnak az egyes királyságok és országok jogosult érdekei figyelembevételt, s a különféle nemzetiségek hatáskört és védelmet kifejlődésükre nézve. Egyéni és testületi, politikai és polgári szabadság, nemzeti jog, műveltség s átalános jólét, valamint az állam hatalma biztosításukat csak az alkotmányos és parlamentáris kormányformában találják. A birodalom államjogi alakításánál a létező alkotmányból indulunk ki, melyet jogilag fennállónak tekintünk. Az egyes királyságok s országok külön jogai előttünk csak annyiban bírnak érvénynyel, a mennyiben azok szakadatlan történelmi folytonossággal reánk maradtak s melyek elismerése az alkotmányban rejlik. Ezért teszünk különbséget a magyar korona országainak államjogi állása s a többi királyságok és országok közt. Miután a februári pátens és az octoberi diploma az ezen államalap törvénynyel összhangzásban nem álló magyar törvények revisióját az országgyűlésnek fentartja, továbbá ezen államalaptörvény szerint e törvények megszüntetése s változtatása a koronát többé nem illeti, ennélfogva az államalaptörvényben teendő minden változás, mely a magyar országgyűlés határzatai által szükségessé válik, csak ezen államalapon, a törvény terén eszközölhető. A benső alkotmányzavarok s különösen a Magyarországgal fennálló alkotmányviszály gyors megoldása a birodalom jólétének múlhatlan feltétele. Mi csak a lajban inneni országok törvényes összképviselete s a magyar országgyűlés közötti szabad egyezkedésben vagyunk képesek ezen megoldási eszközt feltalálni, s az alkotmány keresztülvitelére Magyarországban semmi oly eszközt felhasználtatni nem akarunk, mely ott törvénytelennek tartatik. Tekintetbe véve a jogot és Magyarország kétségtelenül nyilvánított akaratát, mi a közös ügyek alkotmányos tárgyalásának elismerése által korlátolt dualizmus mellett nyilatkozunk. Ha tehát a magyar országgyűléssel való tárgyalások folytán az államalaptörvények változtatása szükségesnek tűnnék ki, azt véljük, hogy az a nyugati országokra nézve jogérvényességgel csak a reichsrath által, miként ez az 1861. febr. patens által 1861. ápril 2- re összehivatott s 1861. máj. 1 jén ünnepélyesen megnyittatott s mindeddig tényleg fennállott, — eszközölhető. Mi az államalaptörvények ily változtatása folytán szükségesnek véljük, hogy a lajtán inneni országokra nézve mind ama parlamentáris jogokkal felruházott s a magyar országgyűléssel egyenlő fokon álló közös képviselet létezzék, mely közvetlen választásokból származzék s melylyel a kormány minden sajátlag nem közös birodalmi ügyekben valódi felelősséggel álljon szemben. Alkotmányos uton alkotott különös jogok állapítsák meg a lajtán inneni országokat magukban foglaló parliament jogait s a szükséges alkotmányos s szabadelvű kezességeket, melyekre az államalaptörvények tulajdonsága és hatása ruházandó lenne.“ Albrecht fölig hadsereg-főparancsnok a következő napiparancsot bocsátotta ki: „Az 1., 2., 3., 4., 6., 8. és 10. hadtest feloszlatása folytán az ez évi június 22-éről kelt napiparancs szerint a volt éjszaki hadseregben a háború tartamára megállapított szigorúbb büntetések a feloszlatott hadtestekkel összefüggésben volt csapattestekre nézve 1866-ik oct. 1-től fogva beállíttatnak, s csupán a békeidőre meghatározott büntetések alkalmazandók. A jun. 21 diki parancsc sal a déli hadseregnél közzétett szigorúbb büntetések a békelábra helyezett 5., 7. és 9. hadtesteknél sept. 30-tól fogva szintén megszüntettetnek. Az ezen parancsban megnevezett csapattesteknek más parancsnokságokkal összeköttetésbe lépett csapattesteire nézve a közzététel az illető országos főparancsnokságok által eszközöltetik.“ Egészségügy. Pest városa egészségügyi bizottmánya tegnapelőtt d u Jankovich kir. biztos ur ő maga elnöklete alatt ismét tanácskozmányt tartott. Kir. biztos úr nyilvánítá, miszerint az utolsó ülésben két albizottmány küldetett ki, melyek közöl az egyiknek azon összeget kell constatálni, mely a cholera elleni rendszabályok foganatosítására szükséges, s mely után szerzendők be ezen pénzeszközök. A másik bizottmánynak feladatul létetett, személyes megszemlélés által tudomást szerezni a város azon részeinek állapotáról, melyek leginkább elhanyagolvák. Az első albizottmány részéről dr.Havas jelenté, hogy munkálatait még nem fejezhető be, miután előbb az határozandó meg, mely kiadások terhelik mindenekelőtt a városi pénztárt, s melyek viselendők az orsz. alap által, mennyiben a történő beszerzések kórházi szerekben stb. a közkórháznak javára esnek. Határoztatott, hogy az albizottmány jövő csütörtökig terjeszsze elő a szükséges adatokat. Haris Sándor a második albizottmány nevében jelenti, hogy feladatának azért nem felelhetett meg, mert jegyzőkönyvi kivonat nem közöltetett vele s ennélfogva hivatásáról kellő ismerettel nem birt. Kr. biztos úr megjegyzi,miszerint mindenekelőtt a tudvalévőig veszélyeseknek ismert szennyhelyek állapotáról kívánatos tudomást szerezni, hogy a baj elhárítására a rendszabályokat azonnal foganatosítani lehessen. Az albizottmány felhivatott ezértelemben jövő csütörtökig jelentést tenni. Egyszersmind a város gazdája utasíttatott, külön városrészek, mint a Királyutcza tisztítására, az utczaseprők számát szükség szerint szaporítani. Kr. biztos úr értesít, miszerint az orsz. katonai hatóság intézkedett, hogy az átvonuló gyalogság többé magánházakba ne szállásoltassék. A gyalogság ezentúl az Orczy kert fasátoraiban helyeztetik el, az átvonuló lovasság azonban a magánházakba szállásoltatik. A vágóhidak iránti vitából kitűnik, hogy a város különböző részeiben még 25 vágóhíd létezik. Tekintettel arra, hogy ezen iparhelyek létezése korábban engedélyeztetett, azon óhaj fejeztetett ki, hogy ama vágóhidak a lehetőségig a városon kivül utasittassanak. Azon kérdés, hogy a háziurak az utczák tisztántartására köteleztessenek e, bizottmányhoz utasittatik véleményzés végett, a levesintézetek iránti bizottmány utasíttatott, hogy magát a jótékony intézetekkel, szürke nénékkel stb. egyetértésbe tegye. Végül dr. Havas megjegyzi, hogy a várostanács már havak előtt elrendelte a volt molnárlónak tiszta földdel vagy homokkal betöltését s indítványozta, hogy a tanács ennek azonnali eszközlését foganatositsa. A város tisztítási bizottmánynak a molnártó tekintetbe vétele különösen ajánltatik s annak ebbeli indítványai elváratnak. — Mint a „Pr. Zig“-nak írják, Nyir a városban a cholera jelenleg annyira dühöng, hogy naponkint 30—40 hal meg, minélfogva sok család elhagyta a várost. — Zemplén megyében is felmutatta már fejét a keleti járvány, és pedig Gálszécsen, hol múlt