Sürgöny, 1866. október (6. évfolyam, 224-249. szám)

1866-10-18 / 238. szám

238. sz. Hatodik évi folyam, Szerkesztőségi iroda: Pest, kigyó-utasa 4. szám , n. emelet. Kiadó­hivatal: Pesten, (barátok-tere 7­dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. ___ SÜRGÖNY. Magfán-h­ird­etések­­­ egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr o. é. —■ Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alté­­nában Hausemstein és Vogler; Hamburgban Türkheim ,Jakab; Lipcsében Eifffler M. és Fort Ernő urak. Pest. Csütörtök, October 18, 1866. Eltüzetési árak. Naponta­ postai szétküldéssel. Egész évre..........................80 frt. Félévre................................10 , Negyedévre............................6 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . . 18 frt. — kr. Félévre......................9 „ — „ Negyedévre .... 4 ., "10 „ HIVATALOS RÉSZ. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek: Hennes Ruckstuhl Antal altábornagy a bécsi országos katonai törvényszék elnökének helyettesévé; B­r­e­n­n­e­­­s János, a 73. sz. Vilmos württembergi herczeg gyalogezred alezredese, ezredessé és ezen ez­red parancsnokává; neukircheni Kirchner Károly alezredes, kór­házparancsnok Veronában, a 2. sz. helyőrségi kórház parancsnokává Bécsben; Sleczkowski Ferencz, őrnagy az ideiglenes nyugalmi létszámból, a 10. sz. Mazzuchelli gyalogez­redhez újra beosztatik; nemes Velten Károly térőrnagy Velenczében, trienti térparancsnokká; lovag L­e­­­d­l Károly térőrnagy Palmanuovában, egészségügyi­ csapat felügyelővé ; Thum Ignácz őrnagy, a 47. sz. Hartung gyalog­ezred ranglétszámában, országos élelmezési felügyelővé a gráczi országos hadi­ parancsnokságnál; Esquire Fitz­Gerald Tamás Gábor czimzetes őrnagy a 2. sz. vértesezredben, valóságos őrnagygyá; a következő I. oszt. századosok: Scheuerle Ferencz a 17 dik és lovag Madurowicz Oszkár a 18. vadászzászlóaljból, őrnagyokká, egyelőre megha­gyatván ezen zászlóaljak létszámában. A cholera-járvány állásának kimutatása. Octob. 16-án beteg maradt. Octob. 17-ig szaporodott Összesen Ebből E szerint a betegldtsz. tüD &­te h­át U a meghalt további gyógyk. a. maradt szaporo­dott fogyott Budán.... 121 131 1­11— 1 Pesten ... 10935 144368 100— 9 összesen 121 36 157379 111— 10 NEMHIVatalos rész. Szemle. A wÜrtembergi második kamra felirati vitája a porosz párt teljes vereségével végződött. „A kamra majoritása tehát“ — jegyzi meg erre a „Nordd. Alig. Ztg“ — „nagyon határozott kifejezést adott Poroszor­szág iránti ellenszenvének.“ A porosz lapok egyátalán rész néven veszik, hogy a wü­rtembergi képviselőház nem mutatott hajlandósá­got a Poroszországhoz csatlakozásra. A wü­rtembergi ma­joritás vezérszónokának Schottnak azon szavai, „hogy a jelenlegi Poroszországban semmi egyebet nem lát, mint egy nagy katonai államot s katonai despotismust, az egész országnak egy nagy kaszárnyává átalakítá­sát,“­s különösen roszul esnek a „Nordd. Alig. Ztg.“­­nak , mely azonban azzal vigasztalja magát, hogy nem fog sokáig tartani a würtembergieknek e vonakodása s nem sokára készek lesznek szintén résztvenni az észak-német szövetségben. Egyelőre a Poroszországhoz csatlakozni óhajtó minoritás, mint a szavazás eredménye mutatja, 21, míg a majoritás 64. Miután az átalános vita a porosz pártra nézve kedvezőtlen eredményt mutatott fel, a részletes vitában kísértette meg e párt, ha netán néhány mó­­dosítványt be bírna vinni a felirat szövegébe. Hanem ez sem sikerült s minden a német kérdésre vonatkozó mó­­dosítványuk elvettetett. Föreményét még abban he­lyezte a minoritás, hogy a G-ik czikknél keresztülvi­­heti módosítványát, mely igy szólt: „Bármi legyen is azonban e törekvések eredménye, egy szilárdul áll meggyőződésünkben : az, hogy minden német állam kö­telezve van közös védelemre egyesülni valamely német terület megtámadtatása esetén.“ A 15-ös bizottmány szerkezete szerint pedig e pont így hangzott: „Remél­jük azonban, hogy bármily német terület elleni táma­dás készen találja a nemzetet egyesült védelemre.“ A majoritás nem akarta többre kötelezni magát s a pontra nézve is győzött 61 szóval 25 ellen. Másnemű politikai hírek s eseményekben meddők e napok. Németországból csak az új porosz szervezke­désekről tudósítnak a lapok. Berlini újságok arról szól­nak, hogy a porosz hadü­gyministériumban nagy tevé­kenység uralkodik most. Legtöbb munkát természete­sen a hadsereg újjáalakítása ad, illetőleg új csapatok alakítása az annectált országrészekben. A porosz kor­mány nagyszámú hajdani hesseni, hannoverai és nassaui tiszteket szándékozik a porosz hadseregbe besorozni. Miután azonban a hadgyakorlatok e seregekben nem voltak egyenlők a porosz hadsereg hadgyakorlataival, az egyformaság pedig e tekintetben az összes hadse­­­­regre nézve kívánatos, az új ezredek tehát mindenütt az eddigi porosz hadseregből kapnak egy csomó tisztet és altisztet, míg a nem porosz seregbeli tisztek és altisz­tek egy részét a régi porosz ezredekbe fogják beso­rozni. Az új tartományok polgári közigazgatásában is megkezdődtek a változtatások. Egészben — úgymond a „Köln. Ztg.“— azon rendszert követik, hogy egyrészt ama tartományokból kitűnő kapacitásokat áttesznek régibb porosz tartományokba s ezekből szintén a kitű­­­nőbb hivatalnokokat áthelyezik az uj tartományokba, hogy ilymódon létrehozzák az egész monarchiában a lehető egyformaságot. A porosz miniszterelnök politikájának hódoló la­pok nagy örömmel közük most Unrud követnek, a ha­ladó párt egyik kiváló tagjának egy iratát, melyben a haladó pártnak a kormány elleni eljárását kárhoztatja. Egy előbbi levelére hivatkozva így szól Bismarck és Roon miniszterekről: „Már September 5-iki levelemben kijelentettem, hogy most teljesen föl vagyunk jogosítva föltenni azt, hogy a minisztérium e két tagjának eljárása nem önző czél, hanem csak eszköz volt, hogy a külpolitika nagy czéljához juthassanak. A fölött lehet vitatkozni, váljon más, alkotmányszerű utakon nem lehetett volna-e ugyanazon czélt elérni, hanem az bizonyos, hogy a fel­adat nagy része meg van oldva. Poroszország magasan fölemelkedett s Németország megszabadult a gyötrő nyomástól, mely félszázad óta rajta feküdt. Ausztria leverése nélkül nem volt képzelhető sem Poroszország hatalmi növekvése, sem Németország organisatiója. Nekem tehát minden nagynémetség mindig ábrándo­zásnak, homályos érzelemből származó eszmének lát­szott, vagy egészen más czélok palástjának. Már sept. 5 iki levelemben kijelentettem, hogy ha tehetném is, még akkor sem távolítnám el sem Bismarck grófot, sem a hadügyminisztert jelenlegi állásaikból. Hozzáteszem, hogy ép oly kevéssé cselekedné ezt a szabadelvű köve­tek nagy majoritása, ha netán szavazata által megte­hetné is. Mindenki háromszor meggondolná előbb, mi­előtt az ezen lépéssel összekötött roppant felelősséget hazánk jelen állapotában megára vállalná. Ehhez járul, hogy e két vezérlő miniszter néhány előbbi lépését ille­tőleg oly magyarázatok forognak fönn, melyek nem ke­rülhetnek nyilvános vitatás alá.“ Végül meg kell még emülnünk a „Nordd. Alig. Ztg.“ ismét megújuló panaszait a német (illetőleg flaem) nemzetiségnek Belgiumbani elnyomatását illetőleg. Ez alkalommal állítása megerősítésére egy flaem lap czik­­két is idézi, mely keserű kifakadásokkal vádolja a bel­giumi kormányt, hogy elnyomja a flaem nemzetiséget, „lábbal tapossa legszentebb jogukat, anyanyelvüket stb.“ végül nagy hajlamot látszik elárulni a Poroszor­szághoz való annexió iránt. Másik okot panaszra a sebweizi sajtó nyújt a „Nordd. Alig. Zg.“-nak. Újra vádolja Bismarck gróf, lapja a sebweizi sajtót, hogy nem szűnik meg folyvást gyalázni, bántalmazni, fenyegetni Poroszországot, sze­­­­mére lobbantani szerződésszegéseit, a­mire a „N. A. Zg.'' azt jegyzi meg, hogy e vád inkább Schweizot il­leti, mely soha sem tartotta tiszteletben az 1815 iki szerződéseket. A candiai fölkelésről igen keveset írnak már. Ér­dekesnek tartjuk azonban közölni, mit a „Daily News“ ír e tárgyban : „Candiából nem kapunk hiteles tudósításokat, ámbár azon hírek, melyek hozzánk jutnak, általában véve a felkelés kihalására látszanak mutatni. Némely külföldi laptársaink azonban egy körülményt emelnek ki, mely Angliában még nem vont magára oly figyel­met, a­minőt megérdemelt volna, é­s ez az, hogy a­­ candioták ellen folytatott háborúban a főszerepet Egyip­­t­tom alkirálya viszi. Igaz ugyan, ez nem első példa­­ arra, hogy a portának egy mahomedán hűbérese részt­­ vesz egy keresztény felkelés elfojtásában. A­mi azon­­­ban régebben történt, ez akkor történt, mikor Európa­­ keresztény hatalmai még nem avatkoztak volt be a vé- TÁRCZA. Napi újdonságok. — Schönbrunnban múlt szombaton 4 órakor diszlakoma volt, melyen a többi között Leopold főherczeg, a würtembergi herczeg, Te­­getthoff altengernagy, gróf Menabrea,­ Artom parancs­nok s chevalier Bignami voltak jelen. ŐFelsége az asztriai tengeri had s hős vezetője, Tegetthoffra mondott áldomást. Tegetthoff altengernagy Ő Felségére s a hős ausztriai hadseregre. Az udv. ebéd megkezdése előtt a schmelzi hadgyakorlati téren 101 ágyulövés dördült el. — Károly­ Lajos Főherczeg ö­cs. Fensége f. hó 13-kán Sarolta mexicói császárné látogatására Triestbe érkezett. 1­0 em­i­n­e­n­t­iáj­a, herczeg-primásunk hogy­­létéről a „P. H.“ a következő sorokat hozza: Igen tisz­telt tekintetes úr! Vasárnap (14-én) volt szerencsém ön­höz. Ekkor ön is látta ő em­ját; látta, miként ő en­­nak lélegzése igen megnehezedett; szava gyenge volt, alig érthető; nagyon keveset szólt; tört szavai tolmá­­csolák véggyengeségét; egész testét tapadozó, hideg iz­­zadás fedé, álla lecsüggött; — mindezt látta ön és mind­egyikkel azt hivé, hogy már csak pár órára terjedhet ő eminentiájának élete. .. Másnap (15 kén) reggel 5 óra­kor a nagy harang ébresztett fel zavart álmomból... imádkoztam ... mert azt hivém, miként e bús harang­­kondulás­i eminentiájának halálát hirdeti. — Azonban e nap reggel (miután éjen át relativ csak keveset aludt) egy-két órai jótékony álom után felébredvén ő emja, tegnap bágyadt, többnyire zárt szemeit bátran nyitá fel; tegnapi homályos szemeiben több életet láttam; ösz­­szeesett, halvány, komoly, hippocratesi arcza vidámabb arczra derült; többet beszélt; hangja erősebb volt, érde­kes tárgyakat is hozván szőnyegre. —Mindezt hitelesen mondom­­. orvosa szavai után, ki mindemellett, mint állítja, ki nem mondhatja még a definitiv javulást. Esz­tergom, oct. 16-án, 1866. — Gr. G­y­u­l­a­y táborszernagyot, mint Bécsből Írják, szélhű­dés érte. — Gr. Goluchowski, mint Lembergből oct. 14 ről Írják, visszaérkezvén jószágáról, már átvette az ügyek vezetését; az nap fogadta a katonai hatóságokat s a papságot. Egész útja diadalmenethez hasonlított­ egész Skáláig a tarnopoli kerületben, tehát Galiczia­­ legszélsőbb keletszakán, hol a népesség, a nagy városo­kat kivéve, többnyire a ruthen nemzetiséghez tartozik. — Jelűnek Mór, mint a „Hung.“ hallja, a budai keresk.­s iparbank igazgatóságába hivatott meg. — Helyreigazítás. Több lapban találkozunk utóbbi időben azon tudósítással, miszerint a magyar me­nekült Klapka, porosz király ő felsége által rendjellel diszittetett föl, s jószággal is megajándékoztatott; a „Wien. Abendp.“ azon helyzetben van, ezen tudósítást minden alapnélkülinek nyilváníthatni. — Miskolczon Kun Bertalan, az uj superin­tended e napokban igtattatott be egyházi tisztségébe. A tiszteletére rendezett lakomán indítványt tettek, hogy Zsarnay Lajos, az elhunyt superintended emléke alapítványnyal örökittessék meg, s e felhívás folytán mindjárt a színhelyen aláírás utján 147 ft gyűlt össze, mely az e czélra még ezután begyülő összeggel együtt szegény gyermekek nevelésére fog fordittatni. — A szegény trautenauiakon elkövetett botránytettek oknélkülisége még most sem lévén a pol­gármester kiadott emlékiratai daczára teljesen kide­rítve, érdekes adat, mit a „Fremdbl.“ egy Landshutban sebesült fia meglátogatása végett járt bécsinek elbe­szélése nyomán szolgáltat. Ez utóbbinak a landshuti kerületi orvos egy nagy társaságban nyiltan mondá, hogy csak egyetlen súlyosan leforrázott porosz katona hozatott Landshutba s került az ő kezelése alá. Ezen katona mintegy 14 napig folyvást megmaradt azon ál­lítása mellett, melyet valószínűleg a büntetéstől való félelmében tett, hogy t. i. egy ablakból öntöttek volt reá forró vizet; végre az orvosok rábeszélésére bevallá, hogy Trautenauban egy ház konyhájában egy leányt talált s ennek ellenkezése daczára oly soká gyötrő kéz­zelfogható édelgéseivel, hogy ez végre, magát tőle meg­védendő, egy forró vizzel telt edényt kapott le a tűz­helyről s reá borította. A bécsinek, ki ez adatot hozta, Landshutban számosan ajánlkoztak tanulul, ha azt hi­vatalosan constatáltatni akarná, s igy remélhető, hogy ez ügy kielégítőn fog megoldatni. — A magyar kir. egyetem részére az 1868/7 tanév faszükségletének beszerzésére 3500 forint tétetett fo­­lyóvá f. hó 5 föl kelt magas fökormányszéki intéz­ménynyel a pesti gyüjtőpénztárnál. — Azon jelentést, hogy b. Rothschild Jakab egyik szemére egészen megvakult s a másikkak­ látha­tása is veszélyeztetve van, párisi lapok meghazudtol­ják. A 74 éves financier a legjobb egésségnek örvend,­­ s még az utolsó napokban is Ferriéresben vadásza­­­­ton volt. — A német napi irodalom egy veteránja dr. Saphir Zsigmond tegnapelőtt tüdőszélhüdésben meg­halt. A boldogult sok évi működése által a napi iroda­lom terén széles körökben ismerve s tisztelve volt.­­ Megjelent s beküldetett hozzánk: Gyür­ki Antal bor­ászati naptára 1867-re. Ára 36 ujkr. E naptár elejétől végig (70 néhány oldal) úgy van tart­va , hogy czimének megfeleljen. A boros gazdák, főkép ez osztály fiatalabb, kezdő, műkedvelő része jó hasznát veendi a benne foglalt utasításoknak s tanácsoknak.­­ A gyűjtések a ferenczvárosi templom számára néhány hó óta teljes pangásba jutottak, mint­hogy a közönség jótékonysága más czélokra volt igénybe véve. A mintegy 40,000 ftnyi létező, külön­böző feleknek jelzálogi biztonság mellett kikölcsönzött épületi tőke behajtása szintén nehézséggel látszik egy­bekötve lenni, s na­ kívánatos módon előhaladni, mi­nélfogva az építésnek jövő tavaszra szándékba vett megkezdése valószínűleg haladékot fog szenvedni. A tervekre nézve, melyeket Ybl és Steindl benyújtottak, s melyek közöl­eble az illető bizottmány által inkább pártoltatott, hal­latszik, miszerint azok most a magas helytartótanácsnak terjesztettek fel, mely a „P. Lt.“ hallomása szerint, minthogy az ügyben pályázati el­járás nem követtetett, új terveknek mellékelt pontos költségvetésekkel együtt leendő benyújtása végett pá­lyázati hirdetést fog eszközölni. — A cs. k. város- és várparancsnok megengedé, hogy kedvező idő esetére e hó végéig a budai ellipsen minden hétfőn s szerdán d. u. katonai zene játsz­hasson. — A pesti angol kisasszonyok intézetében j. é. jan. kezdetével két kincstári alapítványi hely, az egyik egy nemes lányka, a másik valamely kincstá­ri, bányászati- vagy postahivatalnok leánya részére lesz betöltendő. Az ez alapítványi helyekre folyamodóknak a 8 ik életévet már el kellett érniök,de a 12-iket még nem szabadott meghaladniok. Erre vonatkozó kérvények nov. végéig a budai cs. k. orsz. pénzügyigazgatóságnál nyújtandók be. Szintúgy a pozsonyi notredamei intézetben is üresedésbe jött egy alapítványi hely, melyre csak 10—11 éves szőlőnélküli nemes leánykák folyamodhatnak. Kellően fölszerelt folyamodványaik odt. végéig a magy. kir. helytartótanácsnál Budán nyúj­tandók be. — A Z­ri­ny­i ü­nn­ep­ély Eszéken, mint az „Agr. Ztg“ jelenti, f. hó 10 én méltó módon illetett meg. Már szombaton délután kitűzték a nemzeti zászlókat a me­gyeházon, mig a magánházak a Felső-­s Alsóvárosban csak vasárnap öltöztek zászlódíszbe. Az Ünnepély Kör nemek a szigetvári hőstett dicsőítését tartalmazó, hor­­vát nyelvre lefordított darabjával nyittatott meg. Vasár­nap reggeli 5 órakor riadó kelte föl a várost. Úgy a bel­városi plébániatemplomban tartott ünnepi szónoklaton, mint a rákövetkezett zenekiséret melletti nagy­ misén számos ottlakók s idegenek voltak jelen. Délben a kör­nyékről bejött parasztok, kik közt a csinosan öltözött lá­nyok nemzeti viseletükben különösen jól vevék ki ma­gukat, énekelve vonultak be a városi kertbe, hol egy nagy mezőn mintegy husz nyárson sülő bárány s l­akó bor állt megvendégelésükre készen. A lakomában mint­egy 150-en vettek részt. Több zenedarab előadása után dr. Erl­ő tartott alkalmi beszédet, melyben a nap jelen­tőségét előadá­s melyet a helyhatóságnak mondott kö­szönettel végzett be. Viharos zsi­­ók következtek e be­szédre, melyet dr. Athanasievics viszonzott. Ezután kö­vetkeztek a toasztok s három órakor nagy megelégedés közt oszlottak szét a lakomázók. A nép tömegesen tó­dult a városi kertbe. A rondeaun egy katonai zeneker játszott. Az úgynevezett tűzjátékmezőn, hol egy kú­szófa volt négy díjjal felállítva, valódi népünnepi sür­gésben lehete gyönyörködni. Míg az ifjúság a díjak el­érésében versenyzett, addig különböző helyeken tál­sz­­közök képződtek, a duda hangja mellett fáradhatlanul járván a kólót. 4 óra táján a tornászok vonultak a ron­­deauba, fölváltva a dalárdával, mely néhány nemzeti dalt és többnemű gymnastikai mutatványokat adott elő. Estre a nézvágyó közönség a kert minden irányában hullámzott. Szürkületkor Nikolics egy kis tűzjátékot égetett el, mely élénk „slavá“-kkal végződött. 7 órakor bál kezdődött, mely igen válogatott közönség által volt látogatva. r. s. A megyei huszárok Pesten két újság­­lapot járatnak. Egyik buzgó nyomdászunk (Wodjancz) nemcsak könyvekkel kívánt a pest megyei börtönkönyv­tár részére szolgálni, de az általa kiadott „Magyar Néplap“ és „Sárkány“ czímű újságokkal is. E la­pok azonban, mint némely részben politikai tartalmúak, nem lévén czélszerűek a rabok részére olvasmányul, azok a megyei huszárok részére forgatmányoztattak. E módon ingyen két újságot járatnak a javító fegyház őrei, és többé nem piszkolják el azon lapokat, melyek a tisztviselő urakhoz az ő kezükön keresztül jutottak föl.­­ Mint Bécsből írják, e perczben az észak­amerikai szabad államok tengerészeti alállamtitkára Foxur Bécsben időzik- Fox­ur Stockholmból je, hol egy ideig tartózkodott; kormányától az európai ál­lamok tengerészeti szervezkedéseit volt küldve tanul­mányozni. Lett, hogy a szultán uralmát a végmegsemmisülésre megmentsék. A szultán e talában nem követelheti jo­gosan az egyiptomi alkirály segélyét, s ha ezt mégis megnyeri, csak úgy nyeri meg azt, ha az alkirályt szö­vetségesül nyeri meg. E pillanatban 25,000 egyiptomi katona van Gandiában, kizárólag az alkirály költségén, s ő fensége arra kötelezte magát, hogy szükség eseté­ben még többet is fog küldeni. Fel kell tennünk, hogy az alkirály e beavatkozása oly viszályba, mely őt leg­távolabbról sem érdekli, csak az európai nagyhatalmak, azaz — világosan szólva — csak Anglia és Franczia­­ország kormányainak egyetértésével történhetik, miután az ezen egyetértés nélkül teljesen lehetetlen volna“. Végül természetesen arra szólítja föl a „D. N.“ a nyugati hatalmakat, ne engedjenek egy szabadságáért küzdő keresztény népet „két barbár“ által elnyomatni. A törvénytelen születések aránya a törvé­nyes születésekhez. Minden jól rendezett államban nem utolsó azt tudni, hogy a törvénytelen születések évenkint minő számmal fordulnak elő, s ezek minő arányban állanak a törvé­nyes születésekhez. Hol ez arány magas, azt mind erkölcsi mind sociá­­lis szempontból nem lehet eléggé sajnálni. Az életből merített tapasztalat mutatja, hogy a gondos anyai ápo­lást nélkülöző szegény törvénytelen gyermekek közt rop­pant a halandóság, s e halandóságot még a lelenczhá­­zak sem csökkentik. De e bajnál még nagyobb erkölcsi szerencsétlen­ség az , hogy az ily szegény gyermekek önhibájuk nél­kül elhagyatva, s úgyszólván a társadalomból kizárva, vagy éppen semmi nevelést nem kapnak, vagy ez ferde irányban történik, mely miatt több százezer egyén, kik az államnak hasznos polgárai lehettek volna, annak in­kább gyűlölőivé s ellenségeivé válnak. Ez okból érdekes vizsgálni, hogy minden ország­ban mily arányban jönnek elő a törvénytelen születések; s hol ez arány magas, ott mélyebben fekvő társadalmi okoknak s talán hiányos törvényeknek kelletvén lenni: e bajok elhárítása akármely törvényhozótest gondosko­dását méltán megérdemli. Az austriai birodalomban e tekintetben lehető mos­toha viszonyok tapasztalhatók, mert a törvénytelen gyermekeknek már azelőtt is magas aránya az utóbbi években nemcsak nem csökkent, hanem még akkor is tetemesen növekedett, midőn a születések általános száma alábbszállott, így az utolsó évtizedben a törvénytelen születé­sekre évről évre nagyobb százalék esett. 1852 ben volt 8 százalék 1856 ban volt 9.0 százal. 1853- ban „ 8.9 „ 1857-ben „ 1 l.fc „ 1854- ben „ 8.0 „ 1858-ban „ ll.t „ 1855 „ „ 8.t „ 1859 ben „ 11.0 „ vagyis minden 7—8 törvényes születésre egy törvényte­len esik.

Next