Sürgöny, 1866. november (6. évfolyam, 250-274. szám)

1866-11-22 / 267. szám

267. sz. Pest. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Pest, Kigyó-utcza 4. szára , II. emelet. Kiadó-hivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY. Magán-hirdetések : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnai Frankfurtban és Hamburg-Alténában Hausenstein és Vogler; Hamburgban Türkheim Jakab; Lipcsében Engler M. és Fort Ernő urak. Előfizetési árak. Naponta! poétái szétküldéssel: Budapesten házhoz hordva, ligásé ívre..........................80 frt. Egész évre . . . . 18 frt. — far. Félévre................................10 „ Félévre........................9 „ — . Negyedévre...........................5 „ Negyedévre ... 4 „ 50 „ Csütörtök, november 22. 18: 6. HIVATALOS RÉSZ. Legfelsőbb rendeletre néhai Dom Miguel portugali infáns ő királyi fenségéért az udvari gyász szerdán, november 21-én vétetik föl, s nyolcz napon át, azaz november 28 ig bezárólag, változtatás nélkül fog viseltetni. ___________ Változások a cs. k. hadseregben. Áthelyeztettek: Szrbu Károly ezredes, a 66. sz. IV. Ferdinánd toskánai nagyherczeg gyalogezred parancsnoka, és Reznicsek Károly ezredes, az 52. sz. Ferencz Károly Főherczeg gyalogezred parancsnoka, — kölcsönösen , hasonló minőségben a táborkari törzstől, a következő ezredesek: lovag Kecs György, a 28. sz. lovag Benedek gyalogezredhez; Schmidt Ferencz, a 71. sz. II. Lipót toskánai nagyherczeg gyalogezredhez; baumbergi b. Bourguignon Szaniszló, a 80. sz. Vilmos Schleswig holstein-glücksburgi herczeg gyalogezredhez ; és Hayek Frigyes, a 18. sz. Konstantin orosz nagyherczeg gyalogezredhez; a következő alezredesek: mainsbergi Mainone Károly, a 76. sz. b. Paumgartten gyalogezredhez; Jung Frigyes, a 47. sz. Hartung gyalogezredhez ; kronstätti nemes Bolzano Károly, a 49. sz. b. Hess gyalogezredhez; lovag Hoffinger Rudolf, a 63. sz. III. Vilmos németalföldi király gyalogezredhez; lovag Franz Ferdinánd, a 32. sz. estei Ferencz Ferdinánd Főherczeg, modenai herczeg gyalogezredhez; b. Enobloch Frigyes, a 9. sz. gr. Stadion vértesezredhez ; haarbachi lovag Rainer Miksa, a 24. sz. Károly Lajos pármai herczeg gyalogezredhez; lovag Jo eson Alfréd, a 6. sz. Ferencz József Császár dzsidás ezredhez; és lovag Rodakowski József, a 30. sz. b. Martini gyalogezredhez; hasonló minőségben a táborkari törzshöz; a következő ezredesek: Grivicsics György, a 19. sz. Rudolf koronaörökös Főherczeg gyalogezredtől; lovag Benerth Károly, a 36. sz. gr. Degenfeld gyalogezredtől; b. Döpfner József, a 64. sz. Károly Sándor szász weimar eisenachi nagyherczeg gyalogezredtől; chevalier du Harnelif de Querlon de Manó, az 57. sz. gyalogezredtől; és Do da Traján, a 2. sz. ottocsáni határőrgyalogezredtől. Következő, eddig a táborkari törzsben beosztva lévő törzstisztek csapatszolgálatra vonulandnak be, és pedig a következő ezredesek : Wocher Lajos, a 8. sz. I. Frigyes Vilmos hessen kasseli választófejedelem huszárezredtől, az 5. sz. gr. Radetzky huszárezredhez; Sauer József, a 4. sz. Ferdinánd Császár vértesezredtől, ezen ezredhez; Heinod József, a 41. bz. b. Kellner gyalogezredtől, az 54. bz. b. Grueber gyalogezredhez; és Kober Guidó őrnagy, a 63. sz. III. Vilmos németalföldi király gyalogezredtől, ezen ezredhez. Felruháztattak: Az ő kir. Fensége estei Ferencz Ferdinánd Főherczeg úr, modenai herczegnél szolgálattételben lévő gr. Forni Luigi vezérőrnagy altábornagyi ranggal ad honores, meghagyatván jelenlegi alkalmaztatásában; Mérey Miklós ezredes, a nyugalmi létszámból, vezérőrnagyi ranggal ad honores ; a Degrazia Gottfried 1 fő osztályú százados, a nyugalmi létszámból, őrnagyi ranggal ad honores. Nyugalmaztattak: Murait Károly ezredes, a prágai katonai rokkantak házának parancsnoka, saját kérelmére, vezérőrnagyi ranggal ad honores; és b. Flotow Lajos alezredes, a 9. sz. gr. Stadion vértesezredtől, ezredesi ranggal ad honores. TÁRCZA. Napi újdonságok. —Ő cs. kir. Apostoli Felsége a Veszprémmegyébe kebelezett csernyei ág. hitv. evang. egyház részére, leégett egyházi s iskolai épületei helyreállítására nyolcz száz, — ugyszinte a Komárommegyében helyheztetett lábatlani helv. hitv. evang. egyháznak, leégett iskolaház, tanítói- s harangozói lak felépítésére, s a megrepedt harang helyreállítására háromszáz forintnyi segélyezést méltóztatott legkegyelmesebben engedélyezni. A cs. kir. Apóst. Felsége m. hó 2- röl kelt legfelsőbb elhatározásával Unghvár városa lakosait az Ungh folyón létező hídon jelenleg szokásos általános vámfizetés alól i. k. felmenteni, egyszersmind azonban megparancsolni méltóztatott, hogy ugyane város lakosai, tekintettel az ország más vidékein divatozó hasonló szokásra, arra köteleztessenek, miszerint a hidnak árviz általi veszélyeztetése alkalmával a szükséges védmunkálatokat kárpótlás nélkül, a kormány közegeinek útmutatásához képest, saját természetbeni erejükkel létesíteni tartozzanak. A A m. kir. udvari kanczellária a m. k. helytartótanács azon intézményét, melylyel a miskolczi hetivásárok, a régi szabadalom és a fenállott százados gyakorlat szerint a szerdai és szombati napokra ismét visszahelyeztettek, megerősítvén, a pénzügyi ügyészségi kiküldöttség részéről a diósgyőri koronauradalom nevében ezen intézkedés ellen benyújtott felfolyamodványt visszautasitá. — Dom Miguel f. hó 14-kén Brombach kastélyban (badeni nagyherczegségben) szélhüdés folytán rögtön meghalálozott; ünnepélyes temetésére Bécsből tegnapelőtt az udvar képviselőjéül . Felségének egyik szárnysegéde, továbbá Lajos würtembergi herczeg utazott Karlsruhéba. A temetési ünnepélyen a Dom Miguel gyalogezred egy küldöttsége is jelen leend, mely ezrednek az elhunyt tulajdonosa volt. Az 1867 ik évi párisi világkiállítás ügyében működő franczia császári bizottmány értesítése szerint az érintett kiállítás alkalmával egy új neme a jutalmazásnak fog előfordulni oly személyek, üzletek vagy helységek számára, kik vagy melyek sajátságos szervezésük vagy intézményeik következtében az ugyanazon munkák előállításában közreműködők jó egyetértését, anyagi, szellemi és erkölcsi jólétét előmozdították. Ezen jutalmak 10 dij és 20 dicsérő megemlítésből állanak; a dijak összes értéke 100,000 frank. Azonfelül egy nagy, el nem osztható 100,000 fr. dij engedélyezhető oly személy, üzlet vagy helységnek, ki vagy mely e tekintetben különösen kitüntette magát. Ezen dijakért folyamodhatnak olyanok is, kik a kiállításban részt nem vesznek. Az illető okmányokkal ellátott folyamodványok f. é. deczember 10-éig nyújtandók be a magyarországi központi bizottmánynál. — Az üdvözölt herczegprímás ünnepélyes exequiám nov. 27 dikén s 28 dikán Esztergomban az egyházi zene a következő részekből fog állani: Nov. 27 dikén „Requiam“ Aiblinger Gáspár, a bajor királyi zenekar igazgató karmesterétől. „Antiphonák és Libera“ az ünnepélyes absolutiókra, legújabb s egyszersmind utolsó mű az örök dicsőségre átszenderült bibornok érsek emlékezetének szentelve Seyler Károly, az esztergomi basilika zenekar igazgatójától. — Nov. 28 dikán „Requiem“ Seyler Károlytól. Az ünnepélyes „Gloriosumra“ ama mise, melyet Seyer az üdvözölt biboros főpap 1855 diki jubilaeumára szerzett. „Graduale“ Cherubini Lajostól. — „Offertorium“ (de Angelis) Lachner Ferencztől. — A zágrábi egyetem javára nagyban folynak az aláírások. Zágráb város a községi pénztárból e czélra ötvenezer frtot irt alá; ugyanott magángyűjtés útján legújabban 800 frt gyűlt össze. A Rómában élő hazánkfia, Engel szobrász, közénk érkezett s a Széchenyi-emlékszobornak szakértőktől nyert figyelmeztetések szerint módosított mintáját magával hozta. A műismerők által dicsért minta valószínűleg nemsokára közszemlére fog kitétetni. — A budapesti szerb ifjuság önképző köre az idén is megtartván alakitó közgyűlését, testületté alakult s tegnapelőtt a Tököli intézetben vagy 80 fiatal a „Preodnica“ czimü önművelő társulatnak tisztviselőit megválasztá. Elnöknek általános felkiáltással Joannovits Vladimir, alelnökiek szavazattöbbséggel dr. Nenadovits Ljubomir, titkárnak Dimitrievits Mihály, könyvtárnoknak Toponarszki Milivoj s pénztárnoknak Boksán Szilárd választatott. — A „P. N.“ egy bécsi levelezője a magyar borászat legérdemdúsabb hősét következő meleg sorokban mutatja be: Schwarzer Alajos ur az, kinek neve circulatioban gyakran forgott, midőn a nagy Széchenyi István tervezete szerint Pesten egy magyar általános bortársulatról volt szó; valamint később is egy ily társulat megalakulására nagy pénzbeli erővel kész leendett vállalkozni. Ő már 1816 ban kezdé a külföld figyelmét a magyar borok iránt felkelteni, s ez érdemben tetemes áldozatoktól sem riadt vissza. Hol a magyar bor ismeretlen volt, ő előkelő társaságot gyűjtött össze, s a legfinomabb és a legkülönbözőbb magyar borokkal megvendégelő, s ekként az egyszer megizlelt tűzfolyam pártfogóra és vevőre talált. így vitte ő a magyar borokat az egész ismert világ minden zege zugába, kivévén az egyetlen Japánt, bol kísérletei dugába dőltek, s ki ezen országnak politikai és vallási institution ismeri, azt igen természetesnek fogja találni. Amerikában, New Yorkban nagyszerű borcsarnokot létesített, mely folytonos virágzásnak örvend. Francziaországban és Spanyolországban a helyi borokkal versenyzett, s a magyar boroknak kivívta az egri nevet. Schwarzer úr most 70 éves, s koránál fogva nyugalomra vágyik ; természeténél fogva pedig hallgatag, s tökéletesen egy rideg angol phlegmájával bir. A dicsekedés távol van tőle; a hirvadászat nem az ő kenyere. Ha egyszer a magyar borászat érdekében csakugyan létrejö a pesti általános borászati társulat, annak világtapasztalatainál fogva legelső hőse bizonyára — Schwarzer ur bend. f D e d e k Ignácz, nyitramegyei főjegyző, közös váltóügyvéd folyó hó 13 án elte 3- ik évében rövid betegség után hagymázban elhunyt. Nagy szerencsétlenség családjára nézve, mert halálát neje s 4 kiskorú gyermekén kívül agg szülei is siratják, kik benne elvesztették egyedüli istápjukat. Benne a megye egy tiszta jellemű, kitűnő tehetségű, tevékeny és hasznos polgárát s tisztviselőjét vesztette el. — A pesti kegyesrendüek gymnasiumának segélyegylete figyelmezteti a közönséget, hogy mindazon aláírási ívek, melyek Scitovszky János elnök és Bohus János választmányi tag neveikkel a segélyegylet ők gymnasium pecsétjével ellátva nincsenek, hamisak, s előmutatójuk, mint sikkasztó, feljelentendő. NEMHIVATALOS RÉSZ. Szemle. A magyar országgyűlés újra megnyitása alkalmából igy nyilatkozik a „ Wien. Abend post“ , „Szép és jelentékeny viszonyban jön tegnap Caá számés Felsége legmagasb névnapjának ünnepével egybekapcsolva a lajthán-inneni és túli országgyűlési tárgyalások újra megkezdése s ezzel oly működés újólagos megkezdése, melynek itt legközelebb csak szerény körben kell ápolni és előmozdítni a szűkebb haza szellemi és anyagi érdekeit, de amott azon szerfölött komoly feladatokhoz kell hozzáfognia, melyek megoldásának a magyar korona határain túl az egész birodalomra ki kell terjesztenie áldásdús eredményeit, s remélhetőleg ki is fogja terjeszteni. Mert e reményre feljogosítunk bennünket a királyi szavak melyeket a fejedelem legközelebb a magyar országgyűlésen egybegyűlt képviselethez intéz; a leirat tartalma, mely tegnap e képviselet elé terjesztetett. Senki sem tagadhatja, hogy ezzel egy nagy s fontos lépés létetett előre, egy lépés, mely képes minket közelebb vinni közvetlen az óhajtott czélhoz, államjogi viszályaink végleges kiegyenlítéséhez. S annál nagyobb fontosságúnak látszik e lépés, mert nem az események kényszerítő, de ingatag hatalma által tolatott fel, hanem Magyarország képviselőinek azon formaszerűleg kifejezett készsége által, hogy a birodalom állami kapcsát s életfeltételeit fenn akarják tartani, jön lehetségessé s idéztetett elő, — jogosultsága és sikere biztosítékát tehát önmagában hordja. Három nagy fontosságú pontban formulázza a kir. leirat az állami kapocs s a monarchia jólétének e föltételeit: a hadügy egységét kivinja; egységes alapelveket a vámügy és indirekt adókban ; végül egységes tárgyalását az állam hitelügynek a szó tágabb értelmében. Csaknem fölöslegesnek tarthatná az ember szót emelni ezen követelések igazolására. Hogy a hadsereg szervezése , vezetése mellett öszhangzó elveknek kell uralkodni a szolgálati időt s a hadsereg kiegészítését illetőleg is, az olyannyira megfelel a feladatok természetének, melyek az államigazgatás e részére utalnak, az ellenkező eset oly veszélyes ingadozásokat idézne elő a fennálló viszonyokban, hogy alapos, tényleges ellenvetést alig lehet gondolni. Az államadósság megosztása az államhitelezők igaz jogainak súlyos megsértése nélkül végre nem hajtható, sem a dualistikus rendszer az indirect adózás alapelveiben a vámtörvényhozás dualistikus rendszere nélkül, vagy a gazdászati kérdésekbe s az iparverseny viszonyokba való erőszakos beavatkozások nélkül. Mindez ép oly világosnak látszik előttünk, mint minden kifogáson fölülinek. Teljes joggal ragaszkodott tehát a kir. leirat a trónbeszéd elveihez, mely a magyar országgyűlést alkotmányszerű tevékenységre egybehívta, azon trónbe- szédhez, mely az ország legjobb hazafias óhajtásainak megfelelt , egy új áldásdús korszak kezdete gyanánt üdvözöltetett. Az egységes alapelvek megállapítása a katonai, kereskedelmi és pénzügyeket illetőleg — mert legnagyobbrészt csak ezekről van szó — reméljük, annál kevesb nehézségeknek lesz alávetve, mivelhogy részben az ország hajdani tényleges joggyakorlata azon befolyás mellett, mely neki ez ügyeket illetőleg a jövőre nézve adatik, inkább kitágittatik, mintsem csonkittatik. A kir. leirat valóban mindent magában foglal, ami az országnak autonóm jogait biztosíthatja, törvényes igényeit kielégítheti, s egyszersmind mindent, a mi a birodalom fönnállására s állami kapcsára nézve elengedhetlek s amit tehát az országtól törvényes autonomájának veszélyeztetése nélkül kivánni leh, — követelni kell. Az országgyűlési közös ügyi albizottmány ismeretes indítványai már igen örvendetes módon tekintetbevevék ezen elveket. Azok a kormány számára lehetőséget nyújtottak nemcsak arra, hogy ezen indítványok alkalmas támpontokat ismertessenek el a kiegyezkedési tárgyalás előmozdítása végett, hanem arra is, hogy az országnak ismételve előtérbe helyzett óhajtásait azáltal teljesíthesse, miszerint egy Magyarország részéről felelős ministerium kineveztetése nem tétetik többé függővé az 1848 -i törvények előleges átvizsgálásától s az új kormányszervezet részletes kidolgozásától, hanem csupán a közös államélet garanciáinak megállapításától; ezen elvek gyakorlati alkalmazása, s a részletkérdések megoldásának pedig már épen a kinevezendő miniszerek útján kell eszközöltetnie. A kormány ezzel oly szabadsági törekvéseknek szolgáltatott igazságot, miknek elvei más téren is az ő sajátjai. Az volt czélja, hogy alkotmányos alapokat nyerjen meg nem csak saját működésének kiindulási pontjai, s nem csak annak czéljai, hanem a tárgyalás módszere, a modus procedensi számára, és semmi sem alkalmas, fényesebb világot vetni aziránti törekvésének őszinteségére, miszerint a birodalom sorsa állandóan alkotmányszerű ösvényre vezettessék. Talán semmi sem, mint a leiratnak azon magasztos ígérete, miszerint a felelős kormányrendszernek nem csak Magyarországban, hanem általában a birodalomban érvényre kell juttatnia. Az jogot ad nekünk arra, hogy a kor intő kiáltásában, mely a szóról gyorsan tettre sürget, a saját szavunkat is emelhessük. Az jogot ad nekünk arra, hogy az ország politikai pártjait, valamint törvényhozó gyűlését azon felelősségre emlékeztessük, melyet azok mindnyájunkkal szemben vettek magukra. Az megmagyarázhatónak tünteti föl azon sürgető szózatot, mely az államjogi zavarok végtéres befejezését, s a maradandó jogalakulás elveinek megállapítását parancsolólag követeli. Nem egyedül Magyarországról van szó; nem csupán ott kell eltávolittatniok oly megháborításoknak, melyek az ország legjobb erőit terméketlenül absorbeálják; nem csak ott kell a lakosságnak a szellemi , anyagi kifejlődés azon áldásaiban részesülnie, mikre annak oly nagy szüksége van; a birodalom minden részében valódi s életképes alkotmányos szervezetnek kell, az egész javára s erősbülésére, állandóan fölélednie. A kir. leirat ezen jövőt Magyarország kezeibe is teszi le; az az országot világos szóval óhajtásai teljesülésének küszöbéhez helyzi. Magyarország népképviseletitől függ, hogy ezen küszöb újólag, — és senki sem lenne képes megmondani, hogy mennyi időre — bezáruljon. Belátás teljesen s gyorsan cselekedni, ez ama fölhívás, melyet a magyar korona népei s Austria öszszes népei ahhoz intéznek , mely fölhívás szerencsére azon reményteljes bizalmat is magában foglalja, mely az országgyűlés elé vitetik. Ezen reményeknek megfelelni, a béke legfőbb állami áldásait lehetőkké tenni s tartósan megszilárditni, ez az eléje kitűzött lélekemelő a hálás föladat." A „Wiener Journal“ szintén egy hosszabb czikket hoz a magyar országgyűléshez intézett kir. leiratra vonatkozólag. Reméli az említett lap, hogy a kir. leirat hasonló előzékeny szellemben fog fogadtatni a magyar országgyűléstől, mint amilyenben iitott. „A független európai sajtó — folytatja a „Wien. Journ.“ — már előbb saját jóindulatából magára vállalta azon hivatást, hogy a magyarországi mérsékelt pártnak szivére kösse azon roppant felelősséget, melyet vállaira vesz a jelen és utókor előtt mostani határozataiért. Hazája sorsa most talán századokra kezében Színház és művészet. — A nemzeti színházi drámabiráló bizottmány „Albert utódai“, „Péter király és udvarnokai“ és „A szent korona tövisei“ czimü eredeti színmüveket előadásra nem ajánlotta. Pest, nov. 21. 1866. Csepregi Lajos, titkár. — Erke „Bánk bán“ cz. dalműve 1. hó 20 -án a nemzeti színházat szokás szerint megint zsúfolásig megtöltő. Paulines Ellinger többször zajos tetszésben részesültek és a zeneszerző kétszer hivatott ki. Az ősz mester ezen műve már évek óta gyakorolja a pesti közönségre ezen vonzó hatást, s ha „Dózsa György “ - vei szintén oly szerencsés sikert arat, úgy mondhatni, hogy ő színházunknak ismét évekre nyitott dúsan jövedelmező forrást.• A vasárnap délután végbement második kamarai hangverseny ismét szépen látogatott volt. A közreműködő művészek (Spiller és társai) mindent elkövetnek, hogy gondosan összeállított műsorukkal érdekeltséget keltsenek e zene-estélyek iránt. Ez alkalommal a műsorba fölvett három szám közt az első , Raff négyes műve (D-moll) nálunk nyilvánosan nem adatott még elő. Raff e művével a kamarai zenét mindenesetre gazdagította. Azon tulajdonok, melyek a műnek classicus zamatot adnak, nagy mértékben föltalálhatók benne. A styl egysége, érdekes modulatio és ragyogó hangszínelés, de mindenekelőtt eredetileg egyesülnek itt. A kivitelre nézve a quartettisták arra törekedtek, hogy a szerző intenzióit híven visszatükrözzék, és Laema annak daczára sem téve meg a kellő hatást a hallgatókra, ez ne kedvetlenítse el a helyes utón járó zenészeket, mert a jeles nem mindig egyszerre szembeszökő. A második szám hármas zongorán (Es-dur) Schubert Ferencztől, szintén először előadva Spiller, Szűk és Deutsch Viki által, oly nagy tetszést aratott, hogy minden egyes részt tartós zajos taps követte. E szám képezte az est fénypontját. Záradékul Mozartnak egy ötösét játszták, melynél a négy versenyzőn kívül Gobbi Alajos, a nemzeti színház egyik fiatal hegedűse, szintén közreműködött, mindannyian tetszés közt nagy ügyességgel kezelve hangszereiket. — A „budai dalárda“ dalestélye f. é. nov. 17-én. Ez estélyekre mindig nagy és válogatott vendégkoszorú szokott egybegyűrni, gyönyörrel hallgatva az előadott énekrészeket. Múlt szombaton valódi orkán járta be a testvérvárosokat, s mégis e dalárdának e napon rendezett 33. dalestélyén a budai népszínház a szó legszigorúbb értelmében telve volt vendégekkel Áttérve az énekrészekre, ezek Zimay László „Induló“ jával vették kezdetüket. Szép, jó és nemes harmóniával van e dal írva, és szerzőnek a zeneköltésbeni tehetségét tanúsítja. A dalárda tagjai műértőleg adták elő. A „budai dalárdádnak Wökler Gotthard tanár úrtól ajánlott „Abschied“ czímű kar szerző legjobb művei egyike, miről az aratott siker hangosabban szól, mint minden szó. Doppler Károly „Ilka“ czimű dalművéből egy magán dal zongorakiséret mellett Schmidt Lajos egyleti tag által csekély sikerrel énekeltetett. Rücken „Winter“ czimű magán dala, Denkenberger Ferencz által nagy tetszéssel előadva, képezték a következett számokat.