Sürgöny, 1866. december (6. évfolyam, 275-297. szám)

1866-12-28 / 295. szám

szaba­dják meg­, mintha a vétség valamely belföldi eredetű mű­ vagy termék ellen volna intézve. A bizo­nyító jelek, melyek a jogosu­lan után csinálást meg­alapítják, az egyik vagy másik ország törvényszékei által a két állam mindegyikében fenálló törvényhozás szerint határoztalak meg. 11. sz. Mindkét kormány igazgatási rendeletek által fogja a szükséges rendszabályokat megtenni mindazon nehézségek és bonyodalmak elkerülésére, melyekbe az egyik vagy másik ország kiadói, nyom­tatói vagy könyvárusai a másik állam alattvalóinak tulajdonában lévő, még közös tulajdonná nem vált mű­vek oly sokszorosítványainak birtoka és eladása által jutnának, melyeket a jelen egyezmény hatályba lépte előtt rendeztek vagy behoztak, vagy melyek elkészí­tése és ismétt lenyomása a jogosultnak felhatalmazása nélkül az egyezmény hatály­ba­ léptekor folyamat­ban volt. Ez intézkedések kiterjednek csickékre, fametszé­sek és mindennemű metszett lapokra, mint szintén a kőnyomáshoz (lithographia) használt kövekre, melyek az osztrák vagy franczia kiadók vagy nyomdászok rak­táraiban léteznek ( osztrák vagy franczia eredetiek után a jogosultak fölhatalmazása nélkül másoltattak le. E­elib­ék, fa- és mindennemű metszett lapok, mint szintén a kőnyomáshoz használt kövek azonban csak a jelen szerződés érvénybeléptétől kezdve négy év alatt használtathatnak. 12. sz. A jelen szerződés tartama alatt a követ­kező tárgyak: Minden nyelvű könyvek, rézmetszetek, fa- s minden másnemű metszetek, kőnyomatok és fényképek, földrajzi vagy tengeri térképek, zeneművek, metszéssel ellátott réz-, aczél- vagy fa lapok, mint szintén a kőnyomáshoz használt, képekkel, metszés vagy írással ellátott kövek, melyekkel papirosra nyo­­matik, képek és rajzok, kölcsönösen vámmentesen bocsátta­nak be származási bizonyítvány nélkül. 13. sz. Azon bevitelre megengedett könyvek, melyek Austriából jönnek, Francziaországban mind be­vitel, mind közvetlen átszállítás, mind letétel végett, a következő vám­hivataloknál fognak engedélyeztetni: u. m. : 1) A franczia nyelven irt könyvek a farbachi, weissenburgi, strassburgi , pontarlieri, bellegardei, pont de la caillei, st. jean, de lauriennei, chambergi,­­ nizzai, marseillei, bayennei, st. nazairei, havrei, lillei,­­ valenciennesi, thionvillei, és bastiai vám­hivataloknál; 2) más, mint franczia nyelven irt könyvek ugyan­­azon vámhivataloknál, s ezenkívül Saargemünde, St.­­ Louis, Verrieres de Joux, Perpignan (le Perthuson át),­­ le Perthus, Behobie, Bordeaux, Nantes, St. Malo, Caen, Rouen, Dieppe, Boulogne, Calais, Dünkirchen, Apach­ és Ajaccióban. Azonban fönntartva marad, jövőben e végre még más vámhivatalokat is kijelölhetni. Austriában azon bevitelre megengedett könyvek, melyek Francziaországból jönnek, minden fővámhiva­talon, s az első­ osztályú mellék­hivatalokon át is be fognak bocsáttatni. 14. sz. A jelen egyezmény határozatai semmi te­kintetben sem csorbítandják azon, a két magas szer­ződő fél mindegyikét megillető jogot, miszerint tör­vényhozási vagy beligazgatási rendszabályok által bármely oly­an vagy termény üzletét, előadását vagy árulását megengedhessék, ellenőrizhessék, vagy meg­tilthassák, melyre nézve ezen jogot az illetékes ható­ságnak kellene gyakorolnia. A jelen egyezmény semmikép­p­e szorítandja meg a magas szerződő felek egyike vagy másikának azon jogát, miszerint az oly könyveknek saját álla­maiba bevitelét megtilthassa, melyek saját belső tör­vényei szerint, vagy más hatalmakkali egyezménye értelmében, utánnyomatoknak nyilváníttattak vagy nyilváníttatnak. 15. sz. Jelen szerződés a magas szerződő felek által e nap kötött kereskedelmi és hajózási szerződés­sel egyidejűleg lép életbe s addig tart, mint emezek. 16. sz. A jelen szerződés ratificatiói a fentebb említett kereskedelmi és hajózási szerződés ratificatiói­­val egyidejűleg fognak kicseréltetni Bécsben. Ennek hitelesítésére a mindkét részrőli megha­talmazottak aláírták s pecséteikkel ellátták e szer­ződést. Kelt Bécsben, két példányban, decz. 11 ikén, az Üdv 1866 ik évében. (P. H.) B e u s t m. k. (P. H.) W U11 e r s t o r f m. k. (P. H.) Gramont m. k. (P. H.) H e r b e t m. k. Nos visis et perpensis Conventionis kuius articu­­lis, illos omnes et singulos ratos hince gratosque habere profitomur ac declaramus, verbo nostro Caesareo Regio promittentes, Nos omnia, quae in illis continentur, üde­­liter executioni mandaturos, ncc ut illis ulla radoné a Nostris contraveniatur, perrnissuros esse. In quorum üdém praescnles ratihabitionis Nostrae tabulas manu Nostra signavimus, sigilloque Nostro Cac sareo Régió appresso firmari jussiraus. Dabantur in Imperiali űrbe Nostra Vienna die decima septima mensis Decembris anno Dom ni miile simooctingentesimosexagesimosexto, Regnorum NoBtro rum decimo nono. Franciadig Josephus, m p. (L. S.) Ferdinandus liber Baro á B e u s t, m. p. Ad mandátum Sacrae Caes. Reg. Apóst. Majestatis proprium: Joannes Liber Baro äVesquePüttlingen m. p. C. B. Consiliaring aulicus ac ministerialis. Ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi december 6 án 17,405. sz. alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Eg­e­rs­p­e­rg József, pénzügyi kor.­l-fő biztos, valamint József, Gizela és Mária kiskorú gyer­mekei, nemkülönben Egersperg Sándor győrmegyei másodaljegyző vezetéknevének „Ő­s­h­e­gy­i“-re kért át változtatását legkegyelmesebben megengedte. Kelt Budán, 1866. évi december hó 19-én. Ő cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi dec. 8-án 17,311. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet sze­rint H­i­i­c­z Jakab ó-budai elemi tanító vezetéknevé­nek r G­e­r­ge­ly­im­re kért átváltoztatását legkegyel­mesebb megengedte. Kelt Budán, 1866. évi dec. hó 16 án. A főméltóságu magyar királyi udvari cancellária 1866. évi karácsony hó 4-ik napján 17,249. sz. alatt kelt kegyes udvari rendelettel Kogler Nepomuk János jogtudort és a kassai királyi jogakadémia nyilvános rendkívüli tanárát, az ottani államvizsgálati bizottmány tagjává kinevezni méltóztatott. Kelt Kassán, december hó 24 én 1866. A horvát szlavón udv. kanczellári, Meixner Ferencz és P­a­v­i­c­s Ármin gymnasiumi helyettes taná­rokat valóságos tanárokká, még pedig az előbbit a zág­rábi s az utóbbit a varasdi gymnasiumnál nevezte ki. Hirdetmény. A német nyelven közzéteendő hivatalos hirdet­mények közlésére 1867 ik évi január 1-től kezdve a Pesten „Pester Telegrafi czim alatt megjelenendő lap lévén rendelve, ez köztudomásra hozatik. Kelt Budán, december 23 án 1866. A magyar kir. helytartótanácstól­ Biharmegye főispánja Pruzsinszky Zsigmond f­r. a. cs. kir. úrbéri tvszéki ülnököt és Balásházy Mihály telekkönyvi előadót megyetörvényszéki túlne­ugorni, s a kocsi csakugyan a mozdony által összerom­boltatott, mely maga is tetemes sérülést szenvedett. — Gr. Széchenyi Ödönnek a Dunán járandó gőzkompja, mely a pesti és budai pályaudvarok össze­kapcsolásában közlekedésünkre oly jó befolyással leend, egyszerre 1 mozdonyt 12 terhelt vagyonnal, 12 lófogató kocsit és számos átkelőt lesz képes átszállítani a Dunán, írja a „Hon.“ A kiszállítási hely Pesten a föl­­dunasor azon helyére van tervezve, hol a pályaudvartól az úgynevezett Valero kaszárnya mellett a Dunához vezető mellékpálya kiszakad. Budán a kiszállítási hely a proviant-épület közelébe tétetik, honnan félkör­ alakú hajlással a budai pályaudvarhoz vezető sin ut vonatik. A gőzkomp felállítási költségeit, melyet gr. Széchenyi Ödön azon időig, a midőn az említett két pályaudvar a Dunán keresztül egy szilárd híd által fog egybeköttet­ni, ideiglenes közlekedési eszköznek kiván tekintetni, 150,000—200,000 írtra tevék, melyeket a vállalkozó maga s néhány barátja fedeznek. — B é c­s b­ő ! Írják, hogy a karácsonyt megelő­zött három nap alatt rendkívüli látogatásnak örvend­tek a kereskedések és a vidékről beérkezett különféle termelők annyira elárasztották a várost, hogy alig le­hetett járni-kelni az utczákon. E három nap alatt mint­egy 72.000 darab aprómarha adatott el. — Kolozsvár egyik külvárosában nem rég egy ép oly regényes, mint szomorú jelenet folyt le. Egy lábbeli-készítő-segéd, aszkórban elhalt kedvese ravata­lánál, a siró szülőkhöz intézett vigasztaló szavai után magát agyonlőtte. Egyszerre temették el mind a kettőt. — Bécsből a „Frdbl.“ következő rendkívüli eset­ről értesít: Steinlein Frigyes árukiszállító 25 éves neje f. hó 18. és 19 ke közti éjjel, miután csak néhány óráig őrze betegen az ágyat, rögtön meghalt. Midőn másnap férje a házból eltávozott, hogy a temetésre nézve intézke­déseket tegyen, a ház lakóit egy hangos segélykiáltás ijeszté föl, mely a holt­ak lakásából látszott eredni. Minthogy a segélykiáltás többször ismétlődött se percé­ben lakatos nem volt kéznél, ennélfogva erő­el törék föl az ajtót. A lakásba bejutva, az áruszállító nejét, ki, merev görcsök által lévén meglepve, ismét öntudatra jutott s kerszobájából férje szobájába vánszorgott át, ájultan a földön elterülve találák. Gyorsan hivott or­vosi segély a halottaiból feltámadottat ismét eszméletre hozá s most teljes remény van a beteg fölépüléséhez. — Egy debreczeni 60,000 es öreg ur a na­pokban hirdetés utján kereste élete párját. Nem kiván többet vele 30 ezer forintnál. E hirdetés a „K. K.“ ben is megjelent, egyenesen az erdélyi nőkhöz intézve, mire a „Székely Néplap“ ban következő feleletet ad többek nevében egy derék székely nő : A „Kolozsvári K.“ 13- ik számában egy hirdetés van, mely tréfának igen silány, valónak igen szomoritó, mert borzasztó sülyedtségben kell ott lenni az erkölcsi üledék érzetének, hol egy szent viszonyt árverés útján létesítni, a szerény nőiesség mél­tóságát pellengérre állítni szándékoznak. Nem is hiszem, hogy azon az, ki éveit nem érdemekkel, hanem ezerek­­kel akarja lenyomtatni, magyar ember volna , mert az több kegyelettel viseltetnék a nők méltányos önérzete iránt, mintsem azt oly feltevéssel sérthette volna, hogy áruczikkal fogják magukat bejelenteni egy embernél, ki más után feleséget nem tudott szerezni. Figyelmeztetjük azon urat, hogy a czégben tévedett. Biztosítom, hogy Erdélyből becsületes nő, nem olyan, ki még mellékesen 30 ezer forinttal is rendelkezhetik, hanem olyan, kinek becsületes jellemén kívül semmije sincs, (milyent ha találhatna maga számára az öreg úr, hálát adhatna Istenének) nem fog nála jelentkezni egy sem. És ha ily módon, ki tudja honnan is tud magának feleséget szerezni, azt egy jóravaló magyar ember sem fogja tőle irigyelni, hanaa­ azt mondja rá: „Szegény tatár!“ — Az aradi bordárintézet jelenti, hogy meleg vizet hordát fürdenek a házakba, a­hol kívánta­tik, sőt ehhez a kádakat is hozzáadja. Ezen intézkedés különösen betegekre nézve, kiknek meleg fürdő rendel­tetik, igen üdvös. Mint az „Alid“ hallja, ezen intézet nemsokára kótyákat (hordszékeket) is szerez, betegek tovavitelére. Színház és művészet. — Ridley tanár múlt vasárnap hangversenyt rendezett Csillag Ármin 13 éves tanítványával a pesti zenede javára az „Európa“ szálloda nagytermé­ben. Az első szám a tanár úr egy hangverseny­ darabja volt, melyet 27 hegedűs adott elő oly nagy harmóniával és szabatossággal, mintha csak egy vonó működött volna, (Fides penes ref.) mi azt bizonyítja, hogy Rid­ley az ügyes tanár s jól be tud 27 hegedűst dressirozni. Lendvainé assz. Losonczy László „Hölgyek panasza“ czimü kedélyes költeményét szokásos ked­vességgel szavalta, s neki nem lehetett panasza közöny és hidegség ellen. Csillag Ármin két darabot játszott oly meglepő biztossággal, hogy csodagyermek­nek mondhatnók, csakhogy az alapos tanulást el ne téveszsze, mert a csodagyermekekből nem mindig szok­tak válni csodaférfiak. A 11 s c­h u 1 fiatal zongoramű­vész „Lohengrin“ből Elsa menyegző-menetelét és egy rhapsodiát (mind a kettő Liszt Ferencz szerzemé­nye) elég művészettel adta elő. Végül megemlítjük, hogy Cárinak, a­ Volkmann Robert egy dalát, vala­mint Huber egyik magyar dalát művészettel éneklő. Az előadók mindannyian nagy tetszésben részesültek. — Grün és társai a harmadik zeneestélyt múlt szerdán a szokott helyiségben és órában tartották. Az első szám Mozart (D-dúr) négyesének minden egyes tétele a zenészek által nagy szabatossággal és össz­hangzólag értelmeztetett, köztük a vezénylő művész leginkább kitűnt. Erre következett egy nálunk nyilváno­san még nem hallott ötös, zongora­részszel Brahms­tól. A zeneszerző neve nálunk ugyan ismeretlen, de ezen előadott műve sok szép motívumot foglal magá­ban; legszebben hangzott a második és harmadik tétel, ez utóbbiban kivált az indulószerű szerkezet tett volna nagy hatást a hallgatóra ha a tétel fináléja ezt meg nem zavarja. Theindlur a zongorarészt művészileg ér­vényesítő. Záradékul Beethoven ötösét játszták, Saphir közreműködésével. E zenemű legjobban tet­szett a nagyszámú közönségnek. — A „budai dalárda,“ melye hó végével megalakulásának évnapját üli, dec. hó 26-án d. e. 10 órakor a sz. Annához czimzett buda-vizivárosi plébánia­templomban, a nagy mise alatt V­o­­­k­m­a­n­n Róbert nagyszerű D.-dúr miséjét adta elő. Dec. hó 29 re van a diszdalestély napja kitűzve, melynek érdekes műsorát alább adjuk. Dec. hó 31-én d. u. 5 órakor tartandja az egylet rendes helyiségeiben évi közgyűlését.­­­ A b­u­d­a­i dalárda f. hó 29-én d i s­z d a 1- estély­t tart, miről a t. cz. közönség azon hozzáadás­sal értesittetik, hogy ez estélyre csakis páholyjegyek, s pedig egyleti tagok részére 3 ft, idegenek részére pe­dig 5 ftjával kaphatók az egyleti pénztárnok, Bol­din­i Rudolf urnái Budán, Széchenyi­ utcza 62. sz. a. Az igen érdekes műsor következő : I. szakasz. 1. „Erdei dal“ kar Volkmann Róberttel. 2 Magán­dal Császár „Kunok“ czimű dalművéből, elő­adja Szobovics Lajos egyleti tag. 3. „A szent honért“ kar klirt-kisérettel Huber Károlytól. 4. „ A megismerés“ magán dal zongora kísérettel Roch Henriktől, előadja Saxlehner Emilia k. a. 5. Magán dal kar- és zenekar-kisérettel Kreutzer Konrád „Hamis pénzverők“ czimű dalművéből, előadja Schmidt Ferencz egyleti tag. II. szakasz. 6. „Ugyan édes párnám csúcsa“ népdal, négyszólamú férfikarra alkalmazó N­i­k­o­l­i­c­s Sándor. 7. a) Magyar dal zongorakisérettel Langertöl. b) „Suleika“ magán dal zongora kísérettel Mendels­sohn Felixtöl, előadja Knahl Adél asszony. 8. Hetes dal zenekar-kísérettel Wagner Richárd „Tann­häuser“ czímű dalművéből, előadják Tiller József, K­a­e­s­z Mátyás, Geller Nándor, Denkenber­ge­r Ferencz, Charvat Antal, Trexler Rudolf és Michaelis Gyula egyleti tagok. 9. a) „Les birondelles“ caprice Aschertől. b) „Ez a világ a milyen nagy“ zongorára átírta Ba­­kody Lajos; mindkettőt előadja R­e­­­tt­e­r Mária kisasszony. 10. „Az előőrs“ zenekar kísérettel Becker W. tól. A zenekar kíséretét a Bamberg 13-ik számú gyalog­ezred zenekara vállalta át. — Heidelberg Mila asszony, prágai zongo­raművésznő, múlt szerdán délutáni 1 órakor hangver­senyt adott Beregszászi műtermében rövid, de válogatott műsorozattal, melyben Bach, Beetho­ven, Chopin, Mendelssohn és Dreyschock szerzeményei fel valanak véve. A vendég­művésznő szabatos és könnyűd játékkal bir és tiszta előadásával hatást eredményezett. Beethoven triójában Spil­­ler és Szűk dicséretesen működtek közre. Kots­is Irma k. a. pedig két Schumann féle dalon kívül H­u­b­e­r K. k­arnagy új magyar dalát énekelte szerző zongorakisérete mellett.­­• Karácsony másodnapján Szigligeti „A mama“ czímű vígjátéka adatott a nemzeti színpadon a szokásos sikerrel, nagyszámú közönség jelenlétében. A régi füvészkertben pedig Fourraux műlovarda-tulaj­­donos tarta első előadását a közönség oly nagy rész­véte mellett, hogy sokan a bemenni kívánók közül hely szűke miatt visszatérni kényteleníttettek. A né­zők nem lepettek meg rendkívüli dolgokkal, a­mi itt már nehéz is —■ annyi látottak után, — de a társaság tagjai azon voltak, hogy tehetségük szerint a közönség várakozásának megfeleljenek. Legnagyobb tetszésben részesült L­o u i­s a k­­a­­mulovaglása. Ö­kökké, Mütter Ferencz aljegy­zőt telekkönyvi előadó­­vá,Ruttkay Albert esküdtet megyei aljegyzővé és Nagy Károly tiszt. esküdtet rend. esküdtté nevezte ki Nagyvárad, december 23-án 1866. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek: Wavensbergi báró Schütte Adolf, a 28. sz lovag Benedek gyalogezred ezredese, vezérőrnagygy. és csapatdandárnokká ; S­m­a­g­a­­­s­k­i László, a 9. sz. herczeg Liechten­stein Ferencz huszárezred ezredese, a 6. sz. I. Károl, württembergi király huszárezred parancsnokává ; nagy-jókai Farkas Vincze, az első arctere testőrség másod-őrmestere, czimzetes alezredes,­­ va­lóságos alezredessé, az 5. sz. Radetzky-huszárezredb osztatván be; Hirsch Ferdinánd térőrnagy Theresi­nstadt­ban, alezredessé szolgálati állomásán ; Stern Ferencz, első osztályú százados a 79. sz lovag Franck gyalogezredben, őrnagygyá ezen ez­redben. Áthelyeztettek: Báró Wattmann de Maelcamp Beau­lieu, a 6. sz. I. Károly würtembergi király huszárez­red ezredese és parancsnoka, a táborkari törzshöz; chevalier du Hamel de Querlon de Mané ezredes a táborkari törzsben, a 35. sz. gr. Khevenhül­ler gyalogezredhez; lovag Catinelli Károly, őrnagy a 30. sz . Martini gyalogezredben, az 1. sz. Ferencz József Csá­szár gyalogezredhez; Backes József, őrnagy a 33. sz. gr. Gyula, gyalogezredben, az 51. sz. Károly Ferdinánd Főherczeg gyalogezredhez; Mehler Jenő, őrnagy a 10. sz. III. Frigyes Vilmos porosz király huszárezredben, a 6. sz. I. Károly württembergi király huszárezredhez; Ho­bl Ignácz, őrnagy-hadbiró a 3. sz. ogulini határőrgyalogezredből, az 1. sz. Ferencz József Császár liccai határőrgyalogezredhez; E­d­er József őrnagy-hadbiró, az 1. sz. Ferencz József Császár u­ccai határőrgyalogezredből, az 5. sz. varasd-körösi határőrgyalogezredhez; G­e­n­t­i­lf y Ferencz, számfeletti őrnagy-hadbiró a 3. sz. oguliai határőrgyalog­ezredhez osztatik be. Felruháztattak : W­e­i­n­s­c­h­a­d­t Ferencz, nyugalmazott őrnagy, alezredesi ranggal ad h­onores ; Strass Károly, nyugalmazott első osztályú szá­zados, őrnagyi ranggal ad h­onores; erlenburgi Ehr­ler Ferencz nyugalmazott őrnagy alezredesi ranggal ad honores,és Urbanovics Lajos nyugalmazott első osztályú százados, őrnagyi ranggal ad honores. Szolgálatból kilépett: Kéthelyi gróf N­­u­ny­a­d­y Kálmán ezredes, a 10. sz. III. Frigyes Vilmos porosz király huszárezredből, a katonai rang megtartásával. Nyugalmaztattak : D­e­­­l’U Konstantin ezredes, a katonai rendőr­ségi­ őrtestből, jól kiérdemlett nyugalmi állapotba; és Jacob Antal őrnagy, Zimony katonai határ­község polgármestere.­ ­■6IEMHIVATALOS KÉSZ. Szemle. Az észak-német szövetség ügyében ismét újabb ujjmutatásokat hoznak a porosz lapok. A „Köln. Zig“ berlini levelezője azon, politikai körökben keringő hírről szól, hogy a szövetségtanács nem lesz permanens, ha­nem csak időszakonként fog egybehivatni a végrehajt­ó­­hatalom által. A „Weser Zig“ arról kap tudomást, hogy a szövetségi hadsereg összeállítása igen előnyös lesz Poroszországra nézve, kevesebb katonát kell ki­állítnia mint eddig, míg a kisebb szövetséges államok az eddiginél nagyobb contingenst tartoznak előállítni.­­ A „Journ. des Déb.“-ban is találunk egy érdekes­­ közlést. Ez az újon alkotandó szövetségtanácsról szól.­­ Szerinte Poroszország 17, Szászország 4, Mecklenburg,­­ Oldenburg és Braunschweig 2—2, a többi államok pe­dig egyenként 1 szavazattal fognak bírni. A döntő vég­­­­zések szavazattöbbséggel fognak hozatni. E közlést a „Köln. Ztg.“ is jól értesültnek nevezi, s hozzáteszi még kiegészítőleg, hogy alkotmányváltoztatásokra a szava­zatok két­harmadrésze szükséges. Ujjmutatásokat ad aztán arra nézve, hogy a vámokon kívül még bizonyos más adóknak is concentráltatnii kell. E jövedelmek azonban még mind nem lesznek elégségesek a hadse­­­ reg, tengerészet, diplomatia és consulatus stb. költsé-­­ geit fedezni. Hol a bevételek nem elegendők, matricu­­laris pótlék leend szükséges. A meghatalmazottak­­ azonban kevésbbé foglalkoznak ez ügyek elintézésével,­­ mint inkább csak a szövetségi hadsereg kérdésével. Még egy közlést kell itt megemlítnünk, melyet , a „Nürnb. Corr.” hoz. E szerint a porosz hadi kincstár­­­­hoz, melyben jelenleg is 30 millió tallér fekszik, ha­­­­sonló hadi kincstár fogna felállíttatn­i az észak-német­­ szövetség számára. — E közös kincstárba minden , egyes kormány fizetne bizonyos összeget alattvalóik ’ számához mérve. E kincstár a szövetségi kormány székhelyén állíttatnék fel. Az észak­német parlamentet illetőleg arról ér­tesül a nürnbergi lap, hogy három évig fog tartani a törvényhozási szak , a parlament kezdeményezési joggal fog bírni és ügyrend szabályait maga fogja el­intézni. A szólás­szabadságra nézve a porosz képvise­­lőház határozata, melyet a parlamenti választó törvény alkalmával hozott, fog zsinórmértékül vétetni. A par­lament tagjai semmi díjt sem húznak. A római ügyre nézve azon újabb fordulatot jelez­hetjük itt, hogy Eugenia császárné útja elhalasztatott, vagy mint több rendbeli egyező tudósítás állítja, e szándék végkép félretétetett. Rómában egyébként csen­des minden s legkisebb zavar sem történt ekkoráig. A pápai csapatok a legjobb szellemtől lelkesítvek. A mexikói eseményeket illetőleg is találunk a „Wien. Abendpost“ban egy rövid közlést, mely a leg­hitelesebb forrásból merített értesülés alapján megczá­­folja ama híreket, mintha Miksa császár ő felsége sza­bad akarata bármi tekintetben is korlátoltatott volna a Mexikóban lévő franczia hatóságok által. Egyletek, társulatok, Intézetek. — A pe­s­t­i szegény gyermekkórházi egylet igazgató választmányának jelentése az 1865. és 1866-ik években való működéséről. Az 1865. évi költ­ségvetés szerint a múlt évi deficitekkel együtt 5279 frt deficit mutatkozott. Az igazgató választmány azonban jelentékeny jövedelmi fonásokat nyitott egy az intézet javára rendezett hangverseny által, melynek tiszta jö­vedelme 1000 frt 15 kr és a f. évi jul. 7-én tartott kisor­solás utján. Ezen sorshúzás nyereményeiből egy 1060 frtos, egy 500 frtos, négy 100 ftos, nyolcz 50 frtos és 197 nyeremény részint visszanyeretett, részint 3 hó alatt el nem vitetvén, a kórház javára esett s ily módon részint a tervezett, részint eme váratlan haszon követ­keztében az összes jövedelem m. e. 17,600 fr­t. De ezen kvül számos ágyalapitványok, több rendbeli hagyomá­nyok és egyes adományozások létettek, mely utóbbiak közül jelentékenyebbek a pesti takarékpénztár 300 írt, Tókai Mór 100 frt, Pompéry János 100 ft adománya. Az igazgató választmány buzgólkodása s a nevezett övedelmi források gyarapodása következtében most az egylet vagyona 97,627 frt, jövedelme pedig 4160 ft 50 kr. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ szerint az amerikai sajtó igen hiányos kivonatokat hoz a diplo­­m­atiai levelezésből. Ez­ utóbbi közt látható Le war fi­nals, egy nov. 2- ről­kelt sürgönye is , melyről a fran­

Next