Sürgöny, 1866. december (6. évfolyam, 275-297. szám)
1866-12-28 / 295. szám
szabadják meg, mintha a vétség valamely belföldi eredetű mű vagy termék ellen volna intézve. A bizonyító jelek, melyek a jogosulan után csinálást megalapítják, az egyik vagy másik ország törvényszékei által a két állam mindegyikében fenálló törvényhozás szerint határoztalak meg. 11. sz. Mindkét kormány igazgatási rendeletek által fogja a szükséges rendszabályokat megtenni mindazon nehézségek és bonyodalmak elkerülésére, melyekbe az egyik vagy másik ország kiadói, nyomtatói vagy könyvárusai a másik állam alattvalóinak tulajdonában lévő, még közös tulajdonná nem vált művek oly sokszorosítványainak birtoka és eladása által jutnának, melyeket a jelen egyezmény hatályba lépte előtt rendeztek vagy behoztak, vagy melyek elkészítése és ismétt lenyomása a jogosultnak felhatalmazása nélkül az egyezmény hatályba léptekor folyamatban volt. Ez intézkedések kiterjednek csickékre, fametszések és mindennemű metszett lapokra, mint szintén a kőnyomáshoz (lithographia) használt kövekre, melyek az osztrák vagy franczia kiadók vagy nyomdászok raktáraiban léteznek ( osztrák vagy franczia eredetiek után a jogosultak fölhatalmazása nélkül másoltattak le. Eelibék, fa- és mindennemű metszett lapok, mint szintén a kőnyomáshoz használt kövek azonban csak a jelen szerződés érvénybeléptétől kezdve négy év alatt használtathatnak. 12. sz. A jelen szerződés tartama alatt a következő tárgyak: Minden nyelvű könyvek, rézmetszetek, fa- s minden másnemű metszetek, kőnyomatok és fényképek, földrajzi vagy tengeri térképek, zeneművek, metszéssel ellátott réz-, aczél- vagy fa lapok, mint szintén a kőnyomáshoz használt, képekkel, metszés vagy írással ellátott kövek, melyekkel papirosra nyomatik, képek és rajzok, kölcsönösen vámmentesen bocsáttanak be származási bizonyítvány nélkül. 13. sz. Azon bevitelre megengedett könyvek, melyek Austriából jönnek, Francziaországban mind bevitel, mind közvetlen átszállítás, mind letétel végett, a következő vámhivataloknál fognak engedélyeztetni: u. m. : 1) A franczia nyelven irt könyvek a farbachi, weissenburgi, strassburgi , pontarlieri, bellegardei, pont de la caillei, st. jean, de lauriennei, chambergi, nizzai, marseillei, bayennei, st. nazairei, havrei, lillei, valenciennesi, thionvillei, és bastiai vámhivataloknál; 2) más, mint franczia nyelven irt könyvek ugyanazon vámhivataloknál, s ezenkívül Saargemünde, St. Louis, Verrieres de Joux, Perpignan (le Perthuson át), le Perthus, Behobie, Bordeaux, Nantes, St. Malo, Caen, Rouen, Dieppe, Boulogne, Calais, Dünkirchen, Apach és Ajaccióban. Azonban fönntartva marad, jövőben e végre még más vámhivatalokat is kijelölhetni. Austriában azon bevitelre megengedett könyvek, melyek Francziaországból jönnek, minden fővámhivatalon, s az első osztályú mellékhivatalokon át is be fognak bocsáttatni. 14. sz. A jelen egyezmény határozatai semmi tekintetben sem csorbítandják azon, a két magas szerződő fél mindegyikét megillető jogot, miszerint törvényhozási vagy beligazgatási rendszabályok által bármely olyan vagy termény üzletét, előadását vagy árulását megengedhessék, ellenőrizhessék, vagy megtilthassák, melyre nézve ezen jogot az illetékes hatóságnak kellene gyakorolnia. A jelen egyezmény semmiképpe szorítandja meg a magas szerződő felek egyike vagy másikának azon jogát, miszerint az oly könyveknek saját államaiba bevitelét megtilthassa, melyek saját belső törvényei szerint, vagy más hatalmakkali egyezménye értelmében, utánnyomatoknak nyilváníttattak vagy nyilváníttatnak. 15. sz. Jelen szerződés a magas szerződő felek által e nap kötött kereskedelmi és hajózási szerződéssel egyidejűleg lép életbe s addig tart, mint emezek. 16. sz. A jelen szerződés ratificatiói a fentebb említett kereskedelmi és hajózási szerződés ratificatióival egyidejűleg fognak kicseréltetni Bécsben. Ennek hitelesítésére a mindkét részrőli meghatalmazottak aláírták s pecséteikkel ellátták e szerződést. Kelt Bécsben, két példányban, decz. 11 ikén, az Üdv 1866 ik évében. (P. H.) B e u s t m. k. (P. H.) W U11 e r s t o r f m. k. (P. H.) Gramont m. k. (P. H.) H e r b e t m. k. Nos visis et perpensis Conventionis kuius articulis, illos omnes et singulos ratos hince gratosque habere profitomur ac declaramus, verbo nostro Caesareo Regio promittentes, Nos omnia, quae in illis continentur, üdeliter executioni mandaturos, ncc ut illis ulla radoné a Nostris contraveniatur, perrnissuros esse. In quorum üdém praescnles ratihabitionis Nostrae tabulas manu Nostra signavimus, sigilloque Nostro Cac sareo Régió appresso firmari jussiraus. Dabantur in Imperiali űrbe Nostra Vienna die decima septima mensis Decembris anno Dom ni miile simooctingentesimosexagesimosexto, Regnorum NoBtro rum decimo nono. Franciadig Josephus, m p. (L. S.) Ferdinandus liber Baro á B e u s t, m. p. Ad mandátum Sacrae Caes. Reg. Apóst. Majestatis proprium: Joannes Liber Baro äVesquePüttlingen m. p. C. B. Consiliaring aulicus ac ministerialis. Ő császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi december 6 án 17,405. sz. alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Egersperg József, pénzügyi kor.l-fő biztos, valamint József, Gizela és Mária kiskorú gyermekei, nemkülönben Egersperg Sándor győrmegyei másodaljegyző vezetéknevének „Őshegyi“-re kért át változtatását legkegyelmesebben megengedte. Kelt Budán, 1866. évi december hó 19-én. Ő cs. kir. Apostoli Felsége folyó évi dec. 8-án 17,311. szám alatt kelt kegyelmes udvari rendelet szerint Hiicz Jakab ó-budai elemi tanító vezetéknevének r Gergelyimre kért átváltoztatását legkegyelmesebb megengedte. Kelt Budán, 1866. évi dec. hó 16 án. A főméltóságu magyar királyi udvari cancellária 1866. évi karácsony hó 4-ik napján 17,249. sz. alatt kelt kegyes udvari rendelettel Kogler Nepomuk János jogtudort és a kassai királyi jogakadémia nyilvános rendkívüli tanárát, az ottani államvizsgálati bizottmány tagjává kinevezni méltóztatott. Kelt Kassán, december hó 24 én 1866. A horvát szlavón udv. kanczellári, Meixner Ferencz és Pavics Ármin gymnasiumi helyettes tanárokat valóságos tanárokká, még pedig az előbbit a zágrábi s az utóbbit a varasdi gymnasiumnál nevezte ki. Hirdetmény. A német nyelven közzéteendő hivatalos hirdetmények közlésére 1867 ik évi január 1-től kezdve a Pesten „Pester Telegrafi czim alatt megjelenendő lap lévén rendelve, ez köztudomásra hozatik. Kelt Budán, december 23 án 1866. A magyar kir. helytartótanácstól Biharmegye főispánja Pruzsinszky Zsigmond fr. a. cs. kir. úrbéri tvszéki ülnököt és Balásházy Mihály telekkönyvi előadót megyetörvényszéki túlneugorni, s a kocsi csakugyan a mozdony által összeromboltatott, mely maga is tetemes sérülést szenvedett. — Gr. Széchenyi Ödönnek a Dunán járandó gőzkompja, mely a pesti és budai pályaudvarok összekapcsolásában közlekedésünkre oly jó befolyással leend, egyszerre 1 mozdonyt 12 terhelt vagyonnal, 12 lófogató kocsit és számos átkelőt lesz képes átszállítani a Dunán, írja a „Hon.“ A kiszállítási hely Pesten a földunasor azon helyére van tervezve, hol a pályaudvartól az úgynevezett Valero kaszárnya mellett a Dunához vezető mellékpálya kiszakad. Budán a kiszállítási hely a proviant-épület közelébe tétetik, honnan félkör alakú hajlással a budai pályaudvarhoz vezető sin ut vonatik. A gőzkomp felállítási költségeit, melyet gr. Széchenyi Ödön azon időig, a midőn az említett két pályaudvar a Dunán keresztül egy szilárd híd által fog egybeköttetni, ideiglenes közlekedési eszköznek kiván tekintetni, 150,000—200,000 írtra tevék, melyeket a vállalkozó maga s néhány barátja fedeznek. — B é cs bő ! Írják, hogy a karácsonyt megelőzött három nap alatt rendkívüli látogatásnak örvendtek a kereskedések és a vidékről beérkezett különféle termelők annyira elárasztották a várost, hogy alig lehetett járni-kelni az utczákon. E három nap alatt mintegy 72.000 darab aprómarha adatott el. — Kolozsvár egyik külvárosában nem rég egy ép oly regényes, mint szomorú jelenet folyt le. Egy lábbeli-készítő-segéd, aszkórban elhalt kedvese ravatalánál, a siró szülőkhöz intézett vigasztaló szavai után magát agyonlőtte. Egyszerre temették el mind a kettőt. — Bécsből a „Frdbl.“ következő rendkívüli esetről értesít: Steinlein Frigyes árukiszállító 25 éves neje f. hó 18. és 19 ke közti éjjel, miután csak néhány óráig őrze betegen az ágyat, rögtön meghalt. Midőn másnap férje a házból eltávozott, hogy a temetésre nézve intézkedéseket tegyen, a ház lakóit egy hangos segélykiáltás ijeszté föl, mely a holtak lakásából látszott eredni. Minthogy a segélykiáltás többször ismétlődött se percében lakatos nem volt kéznél, ennélfogva erőel törék föl az ajtót. A lakásba bejutva, az áruszállító nejét, ki, merev görcsök által lévén meglepve, ismét öntudatra jutott s kerszobájából férje szobájába vánszorgott át, ájultan a földön elterülve találák. Gyorsan hivott orvosi segély a halottaiból feltámadottat ismét eszméletre hozá s most teljes remény van a beteg fölépüléséhez. — Egy debreczeni 60,000 es öreg ur a napokban hirdetés utján kereste élete párját. Nem kiván többet vele 30 ezer forintnál. E hirdetés a „K. K.“ ben is megjelent, egyenesen az erdélyi nőkhöz intézve, mire a „Székely Néplap“ ban következő feleletet ad többek nevében egy derék székely nő : A „Kolozsvári K.“ 13- ik számában egy hirdetés van, mely tréfának igen silány, valónak igen szomoritó, mert borzasztó sülyedtségben kell ott lenni az erkölcsi üledék érzetének, hol egy szent viszonyt árverés útján létesítni, a szerény nőiesség méltóságát pellengérre állítni szándékoznak. Nem is hiszem, hogy azon az, ki éveit nem érdemekkel, hanem ezerekkel akarja lenyomtatni, magyar ember volna , mert az több kegyelettel viseltetnék a nők méltányos önérzete iránt, mintsem azt oly feltevéssel sérthette volna, hogy áruczikkal fogják magukat bejelenteni egy embernél, ki más után feleséget nem tudott szerezni. Figyelmeztetjük azon urat, hogy a czégben tévedett. Biztosítom, hogy Erdélyből becsületes nő, nem olyan, ki még mellékesen 30 ezer forinttal is rendelkezhetik, hanem olyan, kinek becsületes jellemén kívül semmije sincs, (milyent ha találhatna maga számára az öreg úr, hálát adhatna Istenének) nem fog nála jelentkezni egy sem. És ha ily módon, ki tudja honnan is tud magának feleséget szerezni, azt egy jóravaló magyar ember sem fogja tőle irigyelni, hanaa azt mondja rá: „Szegény tatár!“ — Az aradi bordárintézet jelenti, hogy meleg vizet hordát fürdenek a házakba, ahol kívántatik, sőt ehhez a kádakat is hozzáadja. Ezen intézkedés különösen betegekre nézve, kiknek meleg fürdő rendeltetik, igen üdvös. Mint az „Alid“ hallja, ezen intézet nemsokára kótyákat (hordszékeket) is szerez, betegek tovavitelére. Színház és művészet. — Ridley tanár múlt vasárnap hangversenyt rendezett Csillag Ármin 13 éves tanítványával a pesti zenede javára az „Európa“ szálloda nagytermében. Az első szám a tanár úr egy hangverseny darabja volt, melyet 27 hegedűs adott elő oly nagy harmóniával és szabatossággal, mintha csak egy vonó működött volna, (Fides penes ref.) mi azt bizonyítja, hogy Ridley az ügyes tanár s jól be tud 27 hegedűst dressirozni. Lendvainé assz. Losonczy László „Hölgyek panasza“ czimü kedélyes költeményét szokásos kedvességgel szavalta, s neki nem lehetett panasza közöny és hidegség ellen. Csillag Ármin két darabot játszott oly meglepő biztossággal, hogy csodagyermeknek mondhatnók, csakhogy az alapos tanulást el ne téveszsze, mert a csodagyermekekből nem mindig szoktak válni csodaférfiak. A 11 s ch u 1 fiatal zongoraművész „Lohengrin“ből Elsa menyegző-menetelét és egy rhapsodiát (mind a kettő Liszt Ferencz szerzeménye) elég művészettel adta elő. Végül megemlítjük, hogy Cárinak, a Volkmann Robert egy dalát, valamint Huber egyik magyar dalát művészettel éneklő. Az előadók mindannyian nagy tetszésben részesültek. — Grün és társai a harmadik zeneestélyt múlt szerdán a szokott helyiségben és órában tartották. Az első szám Mozart (D-dúr) négyesének minden egyes tétele a zenészek által nagy szabatossággal és összhangzólag értelmeztetett, köztük a vezénylő művész leginkább kitűnt. Erre következett egy nálunk nyilvánosan még nem hallott ötös, zongorarészszel Brahmstól. A zeneszerző neve nálunk ugyan ismeretlen, de ezen előadott műve sok szép motívumot foglal magában; legszebben hangzott a második és harmadik tétel, ez utóbbiban kivált az indulószerű szerkezet tett volna nagy hatást a hallgatóra ha a tétel fináléja ezt meg nem zavarja. Theindlur a zongorarészt művészileg érvényesítő. Záradékul Beethoven ötösét játszták, Saphir közreműködésével. E zenemű legjobban tetszett a nagyszámú közönségnek. — A „budai dalárda,“ melye hó végével megalakulásának évnapját üli, dec. hó 26-án d. e. 10 órakor a sz. Annához czimzett buda-vizivárosi plébániatemplomban, a nagy mise alatt Vokmann Róbert nagyszerű D.-dúr miséjét adta elő. Dec. hó 29 re van a diszdalestély napja kitűzve, melynek érdekes műsorát alább adjuk. Dec. hó 31-én d. u. 5 órakor tartandja az egylet rendes helyiségeiben évi közgyűlését. A budai dalárda f. hó 29-én d i sz d a 1- estélyt tart, miről a t. cz. közönség azon hozzáadással értesittetik, hogy ez estélyre csakis páholyjegyek, s pedig egyleti tagok részére 3 ft, idegenek részére pedig 5 ftjával kaphatók az egyleti pénztárnok, Boldini Rudolf urnái Budán, Széchenyi utcza 62. sz. a. Az igen érdekes műsor következő : I. szakasz. 1. „Erdei dal“ kar Volkmann Róberttel. 2 Magándal Császár „Kunok“ czimű dalművéből, előadja Szobovics Lajos egyleti tag. 3. „A szent honért“ kar klirt-kisérettel Huber Károlytól. 4. „ A megismerés“ magán dal zongora kísérettel Roch Henriktől, előadja Saxlehner Emilia k. a. 5. Magán dal kar- és zenekar-kisérettel Kreutzer Konrád „Hamis pénzverők“ czimű dalművéből, előadja Schmidt Ferencz egyleti tag. II. szakasz. 6. „Ugyan édes párnám csúcsa“ népdal, négyszólamú férfikarra alkalmazó Nikolics Sándor. 7. a) Magyar dal zongorakisérettel Langertöl. b) „Suleika“ magán dal zongora kísérettel Mendelssohn Felixtöl, előadja Knahl Adél asszony. 8. Hetes dal zenekar-kísérettel Wagner Richárd „Tannhäuser“ czímű dalművéből, előadják Tiller József, Kaesz Mátyás, Geller Nándor, Denkenberger Ferencz, Charvat Antal, Trexler Rudolf és Michaelis Gyula egyleti tagok. 9. a) „Les birondelles“ caprice Aschertől. b) „Ez a világ a milyen nagy“ zongorára átírta Bakody Lajos; mindkettőt előadja Retter Mária kisasszony. 10. „Az előőrs“ zenekar kísérettel Becker W. tól. A zenekar kíséretét a Bamberg 13-ik számú gyalogezred zenekara vállalta át. — Heidelberg Mila asszony, prágai zongoraművésznő, múlt szerdán délutáni 1 órakor hangversenyt adott Beregszászi műtermében rövid, de válogatott műsorozattal, melyben Bach, Beethoven, Chopin, Mendelssohn és Dreyschock szerzeményei fel valanak véve. A vendégművésznő szabatos és könnyűd játékkal bir és tiszta előadásával hatást eredményezett. Beethoven triójában Spiller és Szűk dicséretesen működtek közre. Kotsis Irma k. a. pedig két Schumann féle dalon kívül Huber K. karnagy új magyar dalát énekelte szerző zongorakisérete mellett.• Karácsony másodnapján Szigligeti „A mama“ czímű vígjátéka adatott a nemzeti színpadon a szokásos sikerrel, nagyszámú közönség jelenlétében. A régi füvészkertben pedig Fourraux műlovarda-tulajdonos tarta első előadását a közönség oly nagy részvéte mellett, hogy sokan a bemenni kívánók közül hely szűke miatt visszatérni kényteleníttettek. A nézők nem lepettek meg rendkívüli dolgokkal, ami itt már nehéz is —■ annyi látottak után, — de a társaság tagjai azon voltak, hogy tehetségük szerint a közönség várakozásának megfeleljenek. Legnagyobb tetszésben részesült Lo u is a kamulovaglása. Ökökké, Mütter Ferencz aljegyzőt telekkönyvi előadóvá,Ruttkay Albert esküdtet megyei aljegyzővé és Nagy Károly tiszt. esküdtet rend. esküdtté nevezte ki Nagyvárad, december 23-án 1866. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek: Wavensbergi báró Schütte Adolf, a 28. sz lovag Benedek gyalogezred ezredese, vezérőrnagygy. és csapatdandárnokká ; Smagaski László, a 9. sz. herczeg Liechtenstein Ferencz huszárezred ezredese, a 6. sz. I. Károl, württembergi király huszárezred parancsnokává ; nagy-jókai Farkas Vincze, az első arctere testőrség másod-őrmestere, czimzetes alezredes, valóságos alezredessé, az 5. sz. Radetzky-huszárezredb osztatván be; Hirsch Ferdinánd térőrnagy Theresinstadtban, alezredessé szolgálati állomásán ; Stern Ferencz, első osztályú százados a 79. sz lovag Franck gyalogezredben, őrnagygyá ezen ezredben. Áthelyeztettek: Báró Wattmann de Maelcamp Beaulieu, a 6. sz. I. Károly würtembergi király huszárezred ezredese és parancsnoka, a táborkari törzshöz; chevalier du Hamel de Querlon de Mané ezredes a táborkari törzsben, a 35. sz. gr. Khevenhüller gyalogezredhez; lovag Catinelli Károly, őrnagy a 30. sz . Martini gyalogezredben, az 1. sz. Ferencz József Császár gyalogezredhez; Backes József, őrnagy a 33. sz. gr. Gyula, gyalogezredben, az 51. sz. Károly Ferdinánd Főherczeg gyalogezredhez; Mehler Jenő, őrnagy a 10. sz. III. Frigyes Vilmos porosz király huszárezredben, a 6. sz. I. Károly württembergi király huszárezredhez; Hobl Ignácz, őrnagy-hadbiró a 3. sz. ogulini határőrgyalogezredből, az 1. sz. Ferencz József Császár liccai határőrgyalogezredhez; Eder József őrnagy-hadbiró, az 1. sz. Ferencz József Császár uccai határőrgyalogezredből, az 5. sz. varasd-körösi határőrgyalogezredhez; Gentilf y Ferencz, számfeletti őrnagy-hadbiró a 3. sz. oguliai határőrgyalogezredhez osztatik be. Felruháztattak : Weinschadt Ferencz, nyugalmazott őrnagy, alezredesi ranggal ad honores ; Strass Károly, nyugalmazott első osztályú százados, őrnagyi ranggal ad honores; erlenburgi Ehrler Ferencz nyugalmazott őrnagy alezredesi ranggal ad honores,és Urbanovics Lajos nyugalmazott első osztályú százados, őrnagyi ranggal ad honores. Szolgálatból kilépett: Kéthelyi gróf Nunyady Kálmán ezredes, a 10. sz. III. Frigyes Vilmos porosz király huszárezredből, a katonai rang megtartásával. Nyugalmaztattak : Del’U Konstantin ezredes, a katonai rendőrségi őrtestből, jól kiérdemlett nyugalmi állapotba; és Jacob Antal őrnagy, Zimony katonai határközség polgármestere. ■6IEMHIVATALOS KÉSZ. Szemle. Az észak-német szövetség ügyében ismét újabb ujjmutatásokat hoznak a porosz lapok. A „Köln. Zig“ berlini levelezője azon, politikai körökben keringő hírről szól, hogy a szövetségtanács nem lesz permanens, hanem csak időszakonként fog egybehivatni a végrehajtóhatalom által. A „Weser Zig“ arról kap tudomást, hogy a szövetségi hadsereg összeállítása igen előnyös lesz Poroszországra nézve, kevesebb katonát kell kiállítnia mint eddig, míg a kisebb szövetséges államok az eddiginél nagyobb contingenst tartoznak előállítni. A „Journ. des Déb.“-ban is találunk egy érdekes közlést. Ez az újon alkotandó szövetségtanácsról szól. Szerinte Poroszország 17, Szászország 4, Mecklenburg, Oldenburg és Braunschweig 2—2, a többi államok pedig egyenként 1 szavazattal fognak bírni. A döntő végzések szavazattöbbséggel fognak hozatni. E közlést a „Köln. Ztg.“ is jól értesültnek nevezi, s hozzáteszi még kiegészítőleg, hogy alkotmányváltoztatásokra a szavazatok kétharmadrésze szükséges. Ujjmutatásokat ad aztán arra nézve, hogy a vámokon kívül még bizonyos más adóknak is concentráltatnii kell. E jövedelmek azonban még mind nem lesznek elégségesek a hadse reg, tengerészet, diplomatia és consulatus stb. költsé- geit fedezni. Hol a bevételek nem elegendők, matricularis pótlék leend szükséges. A meghatalmazottak azonban kevésbbé foglalkoznak ez ügyek elintézésével, mint inkább csak a szövetségi hadsereg kérdésével. Még egy közlést kell itt megemlítnünk, melyet , a „Nürnb. Corr.” hoz. E szerint a porosz hadi kincstárhoz, melyben jelenleg is 30 millió tallér fekszik, hasonló hadi kincstár fogna felállíttatni az észak-német szövetség számára. — E közös kincstárba minden , egyes kormány fizetne bizonyos összeget alattvalóik ’ számához mérve. E kincstár a szövetségi kormány székhelyén állíttatnék fel. Az északnémet parlamentet illetőleg arról értesül a nürnbergi lap, hogy három évig fog tartani a törvényhozási szak , a parlament kezdeményezési joggal fog bírni és ügyrend szabályait maga fogja elintézni. A szólásszabadságra nézve a porosz képviselőház határozata, melyet a parlamenti választó törvény alkalmával hozott, fog zsinórmértékül vétetni. A parlament tagjai semmi díjt sem húznak. A római ügyre nézve azon újabb fordulatot jelezhetjük itt, hogy Eugenia császárné útja elhalasztatott, vagy mint több rendbeli egyező tudósítás állítja, e szándék végkép félretétetett. Rómában egyébként csendes minden s legkisebb zavar sem történt ekkoráig. A pápai csapatok a legjobb szellemtől lelkesítvek. A mexikói eseményeket illetőleg is találunk a „Wien. Abendpost“ban egy rövid közlést, mely a leghitelesebb forrásból merített értesülés alapján megczáfolja ama híreket, mintha Miksa császár ő felsége szabad akarata bármi tekintetben is korlátoltatott volna a Mexikóban lévő franczia hatóságok által. Egyletek, társulatok, Intézetek. — A pesti szegény gyermekkórházi egylet igazgató választmányának jelentése az 1865. és 1866-ik években való működéséről. Az 1865. évi költségvetés szerint a múlt évi deficitekkel együtt 5279 frt deficit mutatkozott. Az igazgató választmány azonban jelentékeny jövedelmi fonásokat nyitott egy az intézet javára rendezett hangverseny által, melynek tiszta jövedelme 1000 frt 15 kr és a f. évi jul. 7-én tartott kisorsolás utján. Ezen sorshúzás nyereményeiből egy 1060 frtos, egy 500 frtos, négy 100 ftos, nyolcz 50 frtos és 197 nyeremény részint visszanyeretett, részint 3 hó alatt el nem vitetvén, a kórház javára esett s ily módon részint a tervezett, részint eme váratlan haszon következtében az összes jövedelem m. e. 17,600 frt. De ezen kvül számos ágyalapitványok, több rendbeli hagyományok és egyes adományozások létettek, mely utóbbiak közül jelentékenyebbek a pesti takarékpénztár 300 írt, Tókai Mór 100 frt, Pompéry János 100 ft adománya. Az igazgató választmány buzgólkodása s a nevezett övedelmi források gyarapodása következtében most az egylet vagyona 97,627 frt, jövedelme pedig 4160 ft 50 kr. Külföld. FRANCZIAORSZÁG. A „Moniteur“ szerint az amerikai sajtó igen hiányos kivonatokat hoz a diplomatiai levelezésből. Ez utóbbi közt látható Le war finals, egy nov. 2- rőlkelt sürgönye is , melyről a fran