Sürgöny, 1866. december (6. évfolyam, 275-297. szám)

1866-12-28 / 295. szám

295 sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Füst, kigyó-utcza 4. szám , II. emelet. Kiadó­hivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levele­zőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY: M­art­ai-h­ird­etésü­k : egyh­asábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beik­tatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnát Frankfurtban és Hamburg-Alté­­nában Ilanseustein és Voglers Hamburgban Türkheim .Tálcát», Lipcsében Engl­er M. és Fort Ernő urak. Pest. Péntek, deczember 28. 1806. Llöfizetési árak. Naponta! postai szétküldéssel. Egész évre...........................20 frt. Félévre.................................10 „ Negyedévre.............................5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . 18 frt. -Félévre......................"1 „ Negyedévre . .. kr Előfizetési felhívás. A „SÜRGÖNY“ a közelgő új­ évvel gyö­keres változáson menend keresztül, mely annak becsét minden tekintetben emelendi. A lap vezérletét és szerkesztését Kecs­ke­méeth­y Aurél veendi át, ki azt 1860. de­cemberben megindító, s kinek vezetése mellett az rövid idő alatt az olvasó közönség teljes elis­merését kivívta; és körülte oly elismert publi­cistái tehetségek fognak gyülekezni, kik politi­kai v­ezérczikki­kkel, és irodalmi s tudományos tárczí,-dolgozatokkal a lap értékét emelni hiva­tottak. E szerint a „Sürgöny“ beltartalmára nézve teljesen átalkuland, a­mennyiben nem­hivatalos részében mind a bel-, mind a külpoli­­tika terén fölmerülő napi eseményeket az eddi­ginél éberebb figyelemmel kísérendi, mind általában közkérdéseink discus­­siójában szabadabb mozgásnak fog örven­deni, és élénkebb részt venni, és így képes leend a mivelt közönségnek egy politikai napi­laphoz kötött igényeit teljesen kielégíteni. A „Sürg­ön­y“-nek tehát ezután cs­a azon rovata tekintendő hivatalosnak, mely a hatósági rendeleteket és hirdetéseket tartal­mazza; nemhivatalos része pedig tart­a­­masság­, vezérczikkeinek s tárczájának válto­zatos­ságára nézve bármely politikai hazai napi­lapunkkal vetélkedni fog. Az előfizetési feltételek az eddigiek marad­nak, ugyanis: Egész évre..........................20 frt — kr. Félévre................................10 „ — „ Negyedévre..................... 6 „ — „ Egy hóra........................... I „ 10 „ A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Állam­zerződés Austria és Francziaország közt 1866. dece­mber 11-én, az irodalmi és művészi művek szerzői jogának kölcsönös átalmára. (Köttetett Bécsben 1866. december 11-én ; a megerő­­sitvények kicseréltettek ugyanott 1866. dec. 18 -án.) Nos Franciscus Josephu­ss Primu­s, divina favente dementia Austriae Imperator,­ Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, I Galiciae, Lodomeriae et Illyriae Rex; Archidux Au­striae, Magnus Dux Cracoviae , Dux Lotharingiae, Sa­­lisburgi, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Bucovinae, su­­perioris ac inferioris Silesiae; Magnus Princeps Tran­­silvaniae; Marchio Moraviae ; Comes Habsburgi et Ti­­rolis etc. etc. Notum testatumque omnibus ac singulis, quorum interest, tenore praesentium facimus : Posteaquam a Nostris Plenipotentiariis atque illis Majestatis Suae Francorum Imperatoris conventio ad protegenda jura autorum, quoad producta litterarum et artium in utriusque Nostrum ditionibus contra illegiti mas reimpressiones ct imitationes, die undecima men­­sis Decembris anni currentis Vicnnae inita et signata est, tenoris sequentis: Austriai Császár Ő Felsége s a francziák császárja ö felsége azon egyenlő óhajtás által lelkesítve, hogy közös egyetértéssel oly intézkedéseket tegyenek, me­lyek nekik kiválólag alkalmasaknak látszanak az iro­dalmi termékek s művészi munkák szerzői jogának köl­csönös otalmára, elhatározák, e czélból szerződést kötni, s meghatalma­ottjaikká kinevezték . Az ausztriai Császár Ő Felsége, báró B­e­u­s­t Frigyes Ferdinand urat, saját titkos tanácsosát, a Ház s a klirilgyek miniszterét, a Szt-István­­és Lip­ót rend nagykeresztesét, a franczia császári becsü­­let legió-rend nagykeresztesét stb., és báró Widllerstorf Urbair Bernát urat, sa­ját ellen-admirálját, titkos tanácsosát, kereskedelmi és népgazdászati ministerét a másod­osztályú vas­korona­­rend lovagját stb. A francziák császárja ő felsége : herczeg G­r­a­m­o­n­t Antal Alfred Agenor urat, saját nagykövetét Ő cs. kir. Apostoli Felségénél, saját becsület légió rendjének nagy keresztesét stb., és H­e­r­b­e­r Károly Ferencz Ede urat, első osz­tályu meghatalmazott ministert, állam tanácsost, a con­­sulsági és kereskedelmi Ügyek igazgatóját a külügymi­­nisteriumban, a császári becsület legió-rend nagytisztjét, kik, jó és kellő alakban talált teljhatalmaik ki­cserélése után, következő czikkek iránt egyeztek meg: 1. Cz. Könyvek, röpiratok s más iratok, zenei szerzemények vagy összeállítások, rajzmű­vészeti, festé­szeti, szobrászati, kő- vagy fametszeti s más az iroda­lom vagy művészet teréről való hasonló termékek szer­zői mindkét államban kölcsönösen élvezendik azon elő­nyöket, melyek ott az irodalmi vagy művészeti mű­vek­­beli tulajdonnak törvényesen engedve vannak vagy lesznek, s jogaik minden megcsorbítása ellen ugyanazon oltalmat, valamint ugyanazon jogorvoslatot élvezendik, mint ha ezen megcsorbítás oly művek szerzői ellen kö­­vettetett volna el, melyek először magában az ország­ban tétettek közzé. Ezen előnyök azonban kölcsönösen csak addig engedtetnek azoknak, míg jogaik azon országban, hol eredeti közzétételük történt, hatályban vannak, s a má­sik országban nem tartanak azon határidőn túl, mely a hazai szerzők oltalmára nézve törvényesen megállapítva van. 2. sz. Az 1. czikkben engedett kedvezmény élve­zete attól van föltételezve, vájjon a származási ország­ban az irodalmi s művészeti művekbeli tulajdon oltal­mára nézve előírt formaságok teljesítve vannak-e. Könyvek, térképek, rézmetszetek, másnemű met­szetek, kőnyomatok vagy zenei művekre nézve, melyek először a két állam valamelyikében tétetnek közzé, a tu­lajdonjog gyakorlása a másik államban ezenfelü­l attól föltételeztetik, váljon az utóbbiban a bejegyzés forma­sága a következő módon teljesíttetett­é : Ha a mű először Austriában jelent meg, úgy Pá­liéban a belügyministériumban kell bejegyeztetnie. Ha a mű először Francziaországban jelent meg, úgy Bécsben a külügyministériumban kell bejegyez­tetnie. A bejegyzés mindkét részről az érdekeltek írás­beli bejelentésére következik be, mely illetőleg a nevez­­­zett ministériumokhoz vagy a két ország követségeihez intéztethetik. A bejelentésnek oly műveknél, melyek a jelen egyezmény hatályba lépte után jelennek meg, minden­esetre a műnek a másik országbani megjelente utáni három hó alatt s a korábban megjelent műveknél a ha­tálybalépés utáni három hó alatt kell benyújtatnia. A füzetekben megjelenő műre nézve a három havi határidő csak az utolsó füzet megjelentével kö­­­­vetkezik be, ha csak a szerző az 5 ik cz. határozvá­­nyaihoz képest azon szándékát nem adná tudtul, ma­gának a fordítás jogát fentartani, mely esetben minden füzet külön műnek tekintendő. A bejegyzés formasága, mely utóbbi e czélra vitt külön lajstromokba történik, sem az egyik sem a másik részen semmi díjszedésekre nem adand al­kalmat. Az illetők a bejegyeztetésről hiteles erősítvényt kapnak; ezen erősítvény díjmentesen fog kiadatni, a netaláni törvényes bélyegilletékek fentartása mellett. Az erősítvénynek a bejelentés pontos kelet­nap­ját kell tartalmaznia, továbbá a mű czímét, a szerző nevét s a kiadóét, valamint a mű ugyan azonosságának constatálására szükséges adatokat, az mindkét területen egész kiterjedésben teljes hitelt igényelhetend s a tu­lajdon és sokszorosítás kizárólagos jogát mindaddig bizonyítandja, mig egy­más a törvényszék előtt na­gyobb alapú jogot nem szerez. 3. sz. Az 1. czikk határozatai egyenlően alkal­mazandók az oly színművek vagy zeneművek előadá­sára, melyek a jelen egyezmény hatályának beálltával a két ország valamelyikében először létetnek közzé vagy adatnak elő. 4. sz. Az eredeti művekkel a belföldi vagy ide­gen műveknek a két állam egyikében eszközölt átfor­dításai határozottan egy sorba helyeztetnek. Ennélfogva ezen fordítások jogosulatlan sokszorosításuk tekinteté­ben a másik államban az 1. czikkben megszabott ol­talmat élvezendik. Azonban jól meg kell érteni, mikép a jelen czikk czélja csak oda megy ki, hogy az átfor­dító az eredeti műnek önmaga eszközöire fordítására vonatkozólag oltalmaztassék, nem pedig oda, hogy bármely élő vagy holt nyelven irt mű első átfordítójára­­ a kizárólagos fordítási jog átruháztassék, a következő­­ czikkben előrelátott eset s kiterjedés kivételével. 5. sz. A két ország egyikében megjelent bármely­­ mű szerzője, ugyanazon műnek a másik országban az ő fölhatalmazása nélkül eszközlött bármely fordításának közzététele ellen ugyanazon oltalmat fogja élvezni, mint a belföldi szerzők; azonban azon föltétel alatt, hogy ő műve élén jelentette légyen azon szándékát, miszerint a fordítás jogát magának fönntartja. A füzetekben megjelenő műveknél elég, ha a­­ szerző aziránti nyilatkozata, hogy a fordítás jogát fönntartja magának, mindegyik kötet első füzetén ki van fejezve. A színművek szerzői mindkét részről egyenlő jo­gokat élveznek műveik fordításaira, vagy a fordítások előadására vonatkozólag. 6. sz. Ha egy az 1. czikkben megjelölt mű szer­zője a kiadási vagy sokszorosítási jogot valamely kia­dóra a magas szerződő felek egyike vagy másikának terü­letén azon fenntartással ruházná át, hogy az ekként kiadott vagy sokszorosított műnek példányai vagy kiadásai a másik országban ne árultathassanak, úgy e példányok vagy kiadások mindkét részről jogosu­lan sokszorosítványnak tekintendők. Azon művek, melyekre a 6-ik czikk nyer alkal­maztatást, mindkét országban egy harmadik országba átvitetés végett szabad bebocsáttatást élvezendnek. 7. sz. A szerzők, fordítók, zeneszerzők, rajzolók, festészek, rézmetszők, kőnyomók stb. törvényes képvi­selői vagy jogutódjai mindkét részről s minden tekin­tetben ugyanazon jogokban részesülnek, melyeket a jelen egyezmény maguknak a szerzőknek, fordítóknak, zeneszerzőknek, rajzolóknak, festészeknek, szobrászok­­­nak, rézmetszőknek vagy kőnyomóknak enged. 8. sz. A jelen egyezmény 1. és 4 dik czikkében tartalmazott határozmányok daczára szabad azon czik­­keket, melyek a két állam egyikében megjelenő lapok­ból vagy időszaki gyüj­tőművek­ből vannak véve, a má­sik ország lapjai­ vagy időszaki gyüjtőmű­veiben lenyo­matni vagy lefordítani, csak meg legyen a forrás ne­vezve, melyből ezen czikkek merittettek. Ezen jog azonban , czikkeket lenyomatni vagy lefordítni oly la­pokból vagy gyüjtőmű­vekből, melyek a másik ország­­ban jelennek meg, azon esetben nem nyer alkalmazta­tást , ha a szerzők a lapban vagy gyüjtőműben magá­ban, melyekben azok megjelenését eszközlik, forma­­szerint kijelentik , hogy azok lenyomását vagy lefordí­tását megtiltják. Ezen tilalom politikai tartalmú czik­­keknél semmi esetre sem foglalhat helyet. 9. Cz. Oly művek vagy tárgyak eladása vagy árulása, melyek az 1., 3., 4. és 5. czikk értelmében jogo­­sutlanul sokszorosittatnak, az l-ső czikkben foglalt ha­­tározmány fenntartása mellett, a két állam mindegyi­kében meg van tiltva, a jogosutlan sokszorosítás akár a két állam valamelyikében akár valamely idegen or­szágban történt legyen. 10. sz. A fönn elősorolt czikkek határozmányai elleni vétól esetében az után csinált tárgyak lefogla­lása rendeltetik el s a törvényszékek a mindkét törvény­­hozás által megállapított büntetéseket ugyanoly módon TARCZA. Napi újdonságok. — Múlt kedden, Császárné Ő Felsége legmagasb születése napján, Pest városa főpolgármestere vezetése alatt egy küldöttség jelent meg tárnokmester ur ő­rált­­ságánál, mely a város szerencsekivánatait a főpolgár­mester által elmondott alkalmi beszéddel tolmácsolta. Pest városának ezen hódolati nyilatkozata a Felséges Asszonynak táviratilag még az nap tudomására hoza­tott, s még az nap délután távirati után a főpolgármes­terhez azon értesítés érkezett, hogy Ő Felsége a Csá­szárné a szerencsekivánatokat kedvesen fogadni, s ezért a polgárságnak legmagasabb köszönetét nyilvá­nítani méltóztatott. — Néhány hét előtt jelenték Kalocsáról, hogy egy T. nevű asszonynál merész betörési tolvajlás történt. Azóta sikerült a hatóságoknak, több orgazdát, kik gyanúban álltak, hogy az illető tettesekkel egyet­értenek, valamint bizonyos Hegy­esi Mihály nevű egyént befogni, ki ama betörési tolvajlásban résztvett. A befogottak f. hó 17-én rögtönbiróság elé állíttattak, azonban csak a tettét bevallott Hegyesinél forogtak fönn elégséges indokok a rögtönbíróság általi elítélte­tésre. A vádlott védője, Haag Ferencz ügyvéd ennél­fogva meg is győződött, hogy védenc­e halálra fog ítél­tetni. Tanácsra tehát neki még a tárgyalások folyama alatt, hogy távirati utón­i Felsége kegyelméhez folya­modjék, s a nevezett védő ennélfogva Paksról követ­kező táviratot intézett Bécsbe: „Ő császári és Apostoli királyi Felségének Bécs­ben ! Több nap óta állok már a kalocsai rögtönbiróság előtt. Én mindent fölfedeztem, de mivel bűntársaim még nincsenek befogva, egyedül kellene áldozatul es­nem. Holnap kellene a kivégeztetésnek végbemennie. Én nem vagyok gyilkos, nőm és gyermekem van; tér­den állva könyörgök azon legkegyelmesebb rendeletért, hogy rendes peruson ítéltessem el, tehát életem meg­mentéséért esedezem. Könyörgök távirati végzésért. Hegy­esi Mihály.“ Válaszul e kérelemre f. hó 21-én délelőtt 11 óra­kor, egy órával a halálos ítélet meghozatala előtt, a következő távirati végzés érkezett: „A kalocsai rögtönbiróság elnökségéhez. Ö cs. k. Apostoli Felsége határozott parancsára a rögtönbirósági­­ halálos ítélet végrehajtása Hegyesi Mihály ellen felfüg­gesztendő, s ellene a további eljárás a rendes perútra utasítandó. Ezen legmagasb rendelet végrehajtásáról nekem távirati jelentés teendő. — Károlyi László, al­ancellár.“ A törvényszék elnöke ezen távirat tartalmát azon­nal közlé, s az abban foglalt utasítás szerint járt el. A bűnös, a legmélyebben megrendítve, térdre borult, vé­dőjének kezeit csókold s az Ég áldását kéré le az Ural­kodóra. A közönség éljenekbe tört ki Ő Felségéért. — Deák Ferenczet pest belvárosi választói a kö­zelgő új­év napján üdvözlő­irattal készülnek meglepni; az aláírások nagy buzgalommal folynak. Az üdvözlő­­irat átadása küldöttség útján fog történni. — A Pete Zsigmond Jr. által szerkesztett „Egészségügyi Tanácsadó“ ez év végével pályafutását bevégzi. A közönségesebb és gyakrabban előforduló betegségek távoltartása­ és előleges gyógyí­tására népszerű nyelven utasítást nyújtó folyóirat háromévi folyama, az 1864—1865—1­866-ik évektől t. i. még mindig megszerezhetők Pete tudornál. A háromévi folyam három kötetben foglaltatik, melyek­nek egy bekötött példánya két forintért árultatik. A falusi lelkészek és elöljárók hivatvák arra, hogy e fo­lyóiratot megszerezzék.­­ A párisi világtárlatba küldendő ma­gyarországi műtárgyak egy része, névszerint az ország­ban lakó festészek olajfestményei jelenleg az orsz. ma­gyar képzőművészeti társulat műcsarnokában szemlél­­hetők s ugyanott jövő január hó 5-dikéig bezárólag ki­állítva maradnak. — A nagyváradi tak­a­r­ékpénztár 1866. évi üzleti jövedelméből az ínségben szenvedő bukovinai magyarok javára 200 frtot, és a balatonvidéki ínséges honfiak segélyezésére szintén 200 ftot adományozott.­­ Az állatkertben nagyszerű tervek he­­lyezték kilátásba. A kert észak-keleti részének parkí­rozását ugyanis, valamint a tó ásatását még e télen megkezdik. Az állatkerti társulat az alapszabályokban kitett tőkének második felére is kibocsátja részvényeit, melyek megszerzésére minden egyes honpolgárt, min­den hazai társulatot felszólít. N­o­p é­s­a Ferencz báró hunyadmegyei főispántól a múlt héten egy szép medvét kapott ajándékba az állatkert, ennek elnökéhez czím­­zett levél kíséretében, melyben a báró egy részvény aláírását is jelenti, kiemelvén, hogy az állatkertet tá­mogatni kötelességének ismeri. Ő Felsége négy fehér dámvadat ajándékozott az állatkertnek, melyek e héten már ideszállittatnak. — A legfelsőbb helyen kegyelmesen jóváhagyott magyar nyug­pénzintézet választmánya 1866. év II ik felében érkezett és tárgyalt ügyek iránt 1867 ik évi január 6 án délelőtti 10 órakor a cs. kir. országos pénzügyigazgatóság kisebb teremében rendes félévi ülését fogja tartani, melyre az alapszabályok 24-ik szakaszánál fogva az intézeti tagok ezennel tisztelet­­teljesen meghivatnak. Budán, dec. 14-én 1866. A ma­gyar nyugpénz-intézet választmánya által. — A m. k. t. egyetemi joghallgatók segélyegy­lete javára tartandó e. s zártkörű tánczvigalom rendező bizottmánya folyó deczember 20-án következőleg ala­kult meg: elnök Giczey Gyula, alelnök gróf Pejacsevich János, pénztárnok Lits Gyula, ellenőr Petheő János, jegyzők Csávosy Béla és Várady Béla. Bizottmányi tagok : Bárány Károly, gróf Bethlen András, Burg Lajos, Fáy Béla, Feib­ifter Pál, Forster Gyula, Geren­­day László, Gyü­rky Miklós, Jónás Sándor, Makfalvay Géza, Makrai Aladár, Noszlopy Gyula, Schreyer Győző, Simon Elek, Steingassner Ákos, Sztankovics György és Tóth Ernő. Kelt Pesten, 1866. dec. 20. Várady Béla e. i. bálbizottmányi jegyző. — A „Kolozs. Közi.“-ben olvassuk: „Arányi Lajos, pesti egyetemi tanár egy oly nemes czélt tűzött ki magának, melyet mindnyájunknak pártolni és tettleg gyámolitni legszentebb kötelességünk. A t. tanár ur ugyanis az 1859 ben leégett Vajda Hunyad várának rövid szöveggel magyarázott négy képét adja ki, a hi­res Katzler Vincze által vésve, s ezen képek tiszta jöve­delmét e nevezetes vár fölépítésének (5000 frtra rugó) előmunkálataira kivágja fordítói. E szép képekből már volt szerencsénk mutatványt látni, s azok művészi be­cse valóban kitűnő. A kinek­­ írtja van tehát — s azt nemesebb ezélra alig áldozhatja — küldje be a fenn tisztelt tanár úrhoz Pestre, Kerepesi ut 69. sz. 2. eme­let. A vajda-hunyadi vár a legszebb középkori kastélya házában és Hunyadi János, Mátyás király s Bethlen Gábor müve.“ — Meghívás. Folyó hó 26 tói, karácson­y­ik napjától kezdve a „kisdedovó int. M. térj. egyesü­­let“ intézetében (Valero utcza 1. sz.) közszemlére lesz­nek kitéve azon tárgyak, melyek alulb­lnak f­s. okt. 21 én közrebocsátott fölhívása következtében a hazai bölcsődék és óvodák részéről a magyar közalap-neve-­ lés ügyének méltó képviseltetnie végett az 1867-ben­­ Párisban tartandó világkiállításra eddig beküldettek és helyben elkészültek. A tárgyak figyelmes áttekintése ta­nulságos eszmecserére fog alkalmat szolgáltathatni; mi­ért is a fölnevezett terjesztő egyesület tagjainak, a ne­velés­ügy barátainak s a budapesti óvodák vezérlőinek szives megjelenése kéretik , megjegyeztetvén, hogy a pótlólag beküldendő tárgyak e hó 28 ig még mindig el­fogadtatnak. Kelt Pesten, dec. 23 án 1866. Rapos József. — Aradon jövő január 19-én fényes bált szándékoznak rendezni, melynek jövedelme egy meg­felelő evang. imaház, paplak s iskola emelésére fog fordittatni. A rendezők mindent el fognak követni, hogy az e czélra tartandó bál­rendezés, ízlés s minden más tekintetben az idény legfényesebb a legkielégitőbb tánczvigalmai közé tartozzék. — Az uj pesti és k.-megyeri ház- és szőlőbirtoko­sok a helytartótanácshoz folyamodtak az iránt, hogy a lóvonatú vaspálya a legfelsőbb helyen engedé­lyezett pontig, t. i. a kikötő zárgátjáig építtessék ki.­­ A Pest városával határos rákospalotai lakosság értelmisége és gyárosai pedig e napokban értekezletet tartottak, hogy az említett helység, mely körülbelül 3000 lélekszámúnál bir és Pest városával napontai köz­lekedésben áll, a pest újpesti közúti lóvonatit vaspályá­val szárnyvonal által köttessék össze a széles közúton. Ez mindenesetre emelné Rákos-Palotát, s még több pesti család telepednék meg ott. •­Erdélyi József a hírneves egri bort a maga tökélyében szándékozik Pe­sten árultatni. E vállalkozásá­nak hírét, azt hiszszük, a pestiek és egriek egyaránt kedvesen fogják venni. A pestiek azért, mert a vállal­kozó neve kezesség arra, hogy hamisutlan egri bort kapnak, az egriek pedig azért, mert az ily vállalkozás boraik kelendőségét emelheti.­­ Mint értesülünk, Eger Lajos úr, a „Korona“­­kávéház volt haszonbérlője újabb kávésjogot nyert, me­lyet az ismert ügyességű vállalkozó bizonyosan a kö­zönség teljes megelégedésére fog fölhasználni. — A „Z. S. K.“ következő vasúti szerencsétlen­ségről értesít: Múlt napokban 8 órakor est­e a vasúti munkafigyelő huss munkással egy kis vasúti kocsin Krajeveczről Kotoriba indult. Útközben figyelmeztetve lettek ugyan, hogy a tehervonat még nem érkezett meg, ő mégis gondolván, hogy elég korán fog az illető állomásra érkezni, útnak indult, de útközben a szem­közt jövő tehervonattal találkozott, mely oly gyo­ran haladt, hogy a munkások alig tudának a kocsiról le

Next