Sürgöny, 1866. december (6. évfolyam, 275-297. szám)
1866-12-28 / 295. szám
295 sz. Hatodik évi folyam. Szerkesztőségi iroda: Füst, kigyó-utcza 4. szám , II. emelet. Kiadóhivatal: Pesten, (barátok-tere 7-dik szám.) Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. SÜRGÖNY: Martai-hirdetésük : egyhasábos petit-sor egyszeri hirdetésért 8 kr, kétszeri hirdetésért 7 kr, háromszori vagy többszöri hirdetésért 6 kr számittatik minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr o. é. — Külföldről hirdetéseket átvesznek a következő urak : Majnát Frankfurtban és Hamburg-Alténában Ilanseustein és Voglers Hamburgban Türkheim .Tálcát», Lipcsében Engler M. és Fort Ernő urak. Pest. Péntek, deczember 28. 1806. Llöfizetési árak. Naponta! postai szétküldéssel. Egész évre...........................20 frt. Félévre.................................10 „ Negyedévre.............................5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . . 18 frt. -Félévre......................"1 „ Negyedévre . .. kr Előfizetési felhívás. A „SÜRGÖNY“ a közelgő új évvel gyökeres változáson menend keresztül, mely annak becsét minden tekintetben emelendi. A lap vezérletét és szerkesztését Kecskeméethy Aurél veendi át, ki azt 1860. decemberben megindító, s kinek vezetése mellett az rövid idő alatt az olvasó közönség teljes elismerését kivívta; és körülte oly elismert publicistái tehetségek fognak gyülekezni, kik politikai vezérczikkikkel, és irodalmi s tudományos tárczí,-dolgozatokkal a lap értékét emelni hivatottak. E szerint a „Sürgöny“ beltartalmára nézve teljesen átalkuland, amennyiben nemhivatalos részében mind a bel-, mind a külpolitika terén fölmerülő napi eseményeket az eddiginél éberebb figyelemmel kísérendi, mind általában közkérdéseink discussiójában szabadabb mozgásnak fog örvendeni, és élénkebb részt venni, és így képes leend a mivelt közönségnek egy politikai napilaphoz kötött igényeit teljesen kielégíteni. A „Sürgöny“-nek tehát ezután csa azon rovata tekintendő hivatalosnak, mely a hatósági rendeleteket és hirdetéseket tartalmazza; nemhivatalos része pedig tartamasság, vezérczikkeinek s tárczájának változatosságára nézve bármely politikai hazai napilapunkkal vetélkedni fog. Az előfizetési feltételek az eddigiek maradnak, ugyanis: Egész évre..........................20 frt — kr. Félévre................................10 „ — „ Negyedévre..................... 6 „ — „ Egy hóra........................... I „ 10 „ A „SÜRGÖNY“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Államzerződés Austria és Francziaország közt 1866. december 11-én, az irodalmi és művészi művek szerzői jogának kölcsönös átalmára. (Köttetett Bécsben 1866. december 11-én ; a megerősitvények kicseréltettek ugyanott 1866. dec. 18 -án.) Nos Franciscus Josephuss Primus, divina favente dementia Austriae Imperator, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, I Galiciae, Lodomeriae et Illyriae Rex; Archidux Austriae, Magnus Dux Cracoviae , Dux Lotharingiae, Salisburgi, Styriae, Carinthiae, Carnioliae, Bucovinae, superioris ac inferioris Silesiae; Magnus Princeps Transilvaniae; Marchio Moraviae ; Comes Habsburgi et Tirolis etc. etc. Notum testatumque omnibus ac singulis, quorum interest, tenore praesentium facimus : Posteaquam a Nostris Plenipotentiariis atque illis Majestatis Suae Francorum Imperatoris conventio ad protegenda jura autorum, quoad producta litterarum et artium in utriusque Nostrum ditionibus contra illegiti mas reimpressiones ct imitationes, die undecima mensis Decembris anni currentis Vicnnae inita et signata est, tenoris sequentis: Austriai Császár Ő Felsége s a francziák császárja ö felsége azon egyenlő óhajtás által lelkesítve, hogy közös egyetértéssel oly intézkedéseket tegyenek, melyek nekik kiválólag alkalmasaknak látszanak az irodalmi termékek s művészi munkák szerzői jogának kölcsönös otalmára, elhatározák, e czélból szerződést kötni, s meghatalmaottjaikká kinevezték . Az ausztriai Császár Ő Felsége, báró Beust Frigyes Ferdinand urat, saját titkos tanácsosát, a Ház s a klirilgyek miniszterét, a Szt-Istvánés Lipót rend nagykeresztesét, a franczia császári becsület legió-rend nagykeresztesét stb., és báró Widllerstorf Urbair Bernát urat, saját ellen-admirálját, titkos tanácsosát, kereskedelmi és népgazdászati ministerét a másodosztályú vaskoronarend lovagját stb. A francziák császárja ő felsége : herczeg Gramont Antal Alfred Agenor urat, saját nagykövetét Ő cs. kir. Apostoli Felségénél, saját becsület légió rendjének nagy keresztesét stb., és Herber Károly Ferencz Ede urat, első osztályu meghatalmazott ministert, állam tanácsost, a consulsági és kereskedelmi Ügyek igazgatóját a külügyministeriumban, a császári becsület legió-rend nagytisztjét, kik, jó és kellő alakban talált teljhatalmaik kicserélése után, következő czikkek iránt egyeztek meg: 1. Cz. Könyvek, röpiratok s más iratok, zenei szerzemények vagy összeállítások, rajzművészeti, festészeti, szobrászati, kő- vagy fametszeti s más az irodalom vagy művészet teréről való hasonló termékek szerzői mindkét államban kölcsönösen élvezendik azon előnyöket, melyek ott az irodalmi vagy művészeti művekbeli tulajdonnak törvényesen engedve vannak vagy lesznek, s jogaik minden megcsorbítása ellen ugyanazon oltalmat, valamint ugyanazon jogorvoslatot élvezendik, mint ha ezen megcsorbítás oly művek szerzői ellen követtetett volna el, melyek először magában az országban tétettek közzé. Ezen előnyök azonban kölcsönösen csak addig engedtetnek azoknak, míg jogaik azon országban, hol eredeti közzétételük történt, hatályban vannak, s a másik országban nem tartanak azon határidőn túl, mely a hazai szerzők oltalmára nézve törvényesen megállapítva van. 2. sz. Az 1. czikkben engedett kedvezmény élvezete attól van föltételezve, vájjon a származási országban az irodalmi s művészeti művekbeli tulajdon oltalmára nézve előírt formaságok teljesítve vannak-e. Könyvek, térképek, rézmetszetek, másnemű metszetek, kőnyomatok vagy zenei művekre nézve, melyek először a két állam valamelyikében tétetnek közzé, a tulajdonjog gyakorlása a másik államban ezenfelül attól föltételeztetik, váljon az utóbbiban a bejegyzés formasága a következő módon teljesíttetetté : Ha a mű először Austriában jelent meg, úgy Páliéban a belügyministériumban kell bejegyeztetnie. Ha a mű először Francziaországban jelent meg, úgy Bécsben a külügyministériumban kell bejegyeztetnie. A bejegyzés mindkét részről az érdekeltek írásbeli bejelentésére következik be, mely illetőleg a nevezzett ministériumokhoz vagy a két ország követségeihez intéztethetik. A bejelentésnek oly műveknél, melyek a jelen egyezmény hatályba lépte után jelennek meg, mindenesetre a műnek a másik országbani megjelente utáni három hó alatt s a korábban megjelent műveknél a hatálybalépés utáni három hó alatt kell benyújtatnia. A füzetekben megjelenő műre nézve a három havi határidő csak az utolsó füzet megjelentével következik be, ha csak a szerző az 5 ik cz. határozványaihoz képest azon szándékát nem adná tudtul, magának a fordítás jogát fentartani, mely esetben minden füzet külön műnek tekintendő. A bejegyzés formasága, mely utóbbi e czélra vitt külön lajstromokba történik, sem az egyik sem a másik részen semmi díjszedésekre nem adand alkalmat. Az illetők a bejegyeztetésről hiteles erősítvényt kapnak; ezen erősítvény díjmentesen fog kiadatni, a netaláni törvényes bélyegilletékek fentartása mellett. Az erősítvénynek a bejelentés pontos keletnapját kell tartalmaznia, továbbá a mű czímét, a szerző nevét s a kiadóét, valamint a mű ugyan azonosságának constatálására szükséges adatokat, az mindkét területen egész kiterjedésben teljes hitelt igényelhetend s a tulajdon és sokszorosítás kizárólagos jogát mindaddig bizonyítandja, mig egymás a törvényszék előtt nagyobb alapú jogot nem szerez. 3. sz. Az 1. czikk határozatai egyenlően alkalmazandók az oly színművek vagy zeneművek előadására, melyek a jelen egyezmény hatályának beálltával a két ország valamelyikében először létetnek közzé vagy adatnak elő. 4. sz. Az eredeti művekkel a belföldi vagy idegen műveknek a két állam egyikében eszközölt átfordításai határozottan egy sorba helyeztetnek. Ennélfogva ezen fordítások jogosulatlan sokszorosításuk tekintetében a másik államban az 1. czikkben megszabott oltalmat élvezendik. Azonban jól meg kell érteni, mikép a jelen czikk czélja csak oda megy ki, hogy az átfordító az eredeti műnek önmaga eszközöire fordítására vonatkozólag oltalmaztassék, nem pedig oda, hogy bármely élő vagy holt nyelven irt mű első átfordítójára a kizárólagos fordítási jog átruháztassék, a következő czikkben előrelátott eset s kiterjedés kivételével. 5. sz. A két ország egyikében megjelent bármely mű szerzője, ugyanazon műnek a másik országban az ő fölhatalmazása nélkül eszközlött bármely fordításának közzététele ellen ugyanazon oltalmat fogja élvezni, mint a belföldi szerzők; azonban azon föltétel alatt, hogy ő műve élén jelentette légyen azon szándékát, miszerint a fordítás jogát magának fönntartja. A füzetekben megjelenő műveknél elég, ha a szerző aziránti nyilatkozata, hogy a fordítás jogát fönntartja magának, mindegyik kötet első füzetén ki van fejezve. A színművek szerzői mindkét részről egyenlő jogokat élveznek műveik fordításaira, vagy a fordítások előadására vonatkozólag. 6. sz. Ha egy az 1. czikkben megjelölt mű szerzője a kiadási vagy sokszorosítási jogot valamely kiadóra a magas szerződő felek egyike vagy másikának területén azon fenntartással ruházná át, hogy az ekként kiadott vagy sokszorosított műnek példányai vagy kiadásai a másik országban ne árultathassanak, úgy e példányok vagy kiadások mindkét részről jogosulan sokszorosítványnak tekintendők. Azon művek, melyekre a 6-ik czikk nyer alkalmaztatást, mindkét országban egy harmadik országba átvitetés végett szabad bebocsáttatást élvezendnek. 7. sz. A szerzők, fordítók, zeneszerzők, rajzolók, festészek, rézmetszők, kőnyomók stb. törvényes képviselői vagy jogutódjai mindkét részről s minden tekintetben ugyanazon jogokban részesülnek, melyeket a jelen egyezmény maguknak a szerzőknek, fordítóknak, zeneszerzőknek, rajzolóknak, festészeknek, szobrászoknak, rézmetszőknek vagy kőnyomóknak enged. 8. sz. A jelen egyezmény 1. és 4 dik czikkében tartalmazott határozmányok daczára szabad azon czikkeket, melyek a két állam egyikében megjelenő lapokból vagy időszaki gyüjtőművekből vannak véve, a másik ország lapjai vagy időszaki gyüjtőműveiben lenyomatni vagy lefordítani, csak meg legyen a forrás nevezve, melyből ezen czikkek merittettek. Ezen jog azonban , czikkeket lenyomatni vagy lefordítni oly lapokból vagy gyüjtőművekből, melyek a másik országban jelennek meg, azon esetben nem nyer alkalmaztatást , ha a szerzők a lapban vagy gyüjtőműben magában, melyekben azok megjelenését eszközlik, formaszerint kijelentik , hogy azok lenyomását vagy lefordítását megtiltják. Ezen tilalom politikai tartalmú czikkeknél semmi esetre sem foglalhat helyet. 9. Cz. Oly művek vagy tárgyak eladása vagy árulása, melyek az 1., 3., 4. és 5. czikk értelmében jogosutlanul sokszorosittatnak, az l-ső czikkben foglalt határozmány fenntartása mellett, a két állam mindegyikében meg van tiltva, a jogosutlan sokszorosítás akár a két állam valamelyikében akár valamely idegen országban történt legyen. 10. sz. A fönn elősorolt czikkek határozmányai elleni vétól esetében az után csinált tárgyak lefoglalása rendeltetik el s a törvényszékek a mindkét törvényhozás által megállapított büntetéseket ugyanoly módon TARCZA. Napi újdonságok. — Múlt kedden, Császárné Ő Felsége legmagasb születése napján, Pest városa főpolgármestere vezetése alatt egy küldöttség jelent meg tárnokmester ur őráltságánál, mely a város szerencsekivánatait a főpolgármester által elmondott alkalmi beszéddel tolmácsolta. Pest városának ezen hódolati nyilatkozata a Felséges Asszonynak táviratilag még az nap tudomására hozatott, s még az nap délután távirati után a főpolgármesterhez azon értesítés érkezett, hogy Ő Felsége a Császárné a szerencsekivánatokat kedvesen fogadni, s ezért a polgárságnak legmagasabb köszönetét nyilvánítani méltóztatott. — Néhány hét előtt jelenték Kalocsáról, hogy egy T. nevű asszonynál merész betörési tolvajlás történt. Azóta sikerült a hatóságoknak, több orgazdát, kik gyanúban álltak, hogy az illető tettesekkel egyetértenek, valamint bizonyos Hegyesi Mihály nevű egyént befogni, ki ama betörési tolvajlásban résztvett. A befogottak f. hó 17-én rögtönbiróság elé állíttattak, azonban csak a tettét bevallott Hegyesinél forogtak fönn elégséges indokok a rögtönbíróság általi elítéltetésre. A vádlott védője, Haag Ferencz ügyvéd ennélfogva meg is győződött, hogy védence halálra fog ítéltetni. Tanácsra tehát neki még a tárgyalások folyama alatt, hogy távirati utóni Felsége kegyelméhez folyamodjék, s a nevezett védő ennélfogva Paksról következő táviratot intézett Bécsbe: „Ő császári és Apostoli királyi Felségének Bécsben ! Több nap óta állok már a kalocsai rögtönbiróság előtt. Én mindent fölfedeztem, de mivel bűntársaim még nincsenek befogva, egyedül kellene áldozatul esnem. Holnap kellene a kivégeztetésnek végbemennie. Én nem vagyok gyilkos, nőm és gyermekem van; térden állva könyörgök azon legkegyelmesebb rendeletért, hogy rendes peruson ítéltessem el, tehát életem megmentéséért esedezem. Könyörgök távirati végzésért. Hegyesi Mihály.“ Válaszul e kérelemre f. hó 21-én délelőtt 11 órakor, egy órával a halálos ítélet meghozatala előtt, a következő távirati végzés érkezett: „A kalocsai rögtönbiróság elnökségéhez. Ö cs. k. Apostoli Felsége határozott parancsára a rögtönbirósági halálos ítélet végrehajtása Hegyesi Mihály ellen felfüggesztendő, s ellene a további eljárás a rendes perútra utasítandó. Ezen legmagasb rendelet végrehajtásáról nekem távirati jelentés teendő. — Károlyi László, alancellár.“ A törvényszék elnöke ezen távirat tartalmát azonnal közlé, s az abban foglalt utasítás szerint járt el. A bűnös, a legmélyebben megrendítve, térdre borult, védőjének kezeit csókold s az Ég áldását kéré le az Uralkodóra. A közönség éljenekbe tört ki Ő Felségéért. — Deák Ferenczet pest belvárosi választói a közelgő újév napján üdvözlőirattal készülnek meglepni; az aláírások nagy buzgalommal folynak. Az üdvözlőirat átadása küldöttség útján fog történni. — A Pete Zsigmond Jr. által szerkesztett „Egészségügyi Tanácsadó“ ez év végével pályafutását bevégzi. A közönségesebb és gyakrabban előforduló betegségek távoltartása és előleges gyógyítására népszerű nyelven utasítást nyújtó folyóirat háromévi folyama, az 1864—1865—1866-ik évektől t. i. még mindig megszerezhetők Pete tudornál. A háromévi folyam három kötetben foglaltatik, melyeknek egy bekötött példánya két forintért árultatik. A falusi lelkészek és elöljárók hivatvák arra, hogy e folyóiratot megszerezzék. A párisi világtárlatba küldendő magyarországi műtárgyak egy része, névszerint az országban lakó festészek olajfestményei jelenleg az orsz. magyar képzőművészeti társulat műcsarnokában szemlélhetők s ugyanott jövő január hó 5-dikéig bezárólag kiállítva maradnak. — A nagyváradi takarékpénztár 1866. évi üzleti jövedelméből az ínségben szenvedő bukovinai magyarok javára 200 frtot, és a balatonvidéki ínséges honfiak segélyezésére szintén 200 ftot adományozott. Az állatkertben nagyszerű tervek helyezték kilátásba. A kert észak-keleti részének parkírozását ugyanis, valamint a tó ásatását még e télen megkezdik. Az állatkerti társulat az alapszabályokban kitett tőkének második felére is kibocsátja részvényeit, melyek megszerzésére minden egyes honpolgárt, minden hazai társulatot felszólít. Nop ésa Ferencz báró hunyadmegyei főispántól a múlt héten egy szép medvét kapott ajándékba az állatkert, ennek elnökéhez czímzett levél kíséretében, melyben a báró egy részvény aláírását is jelenti, kiemelvén, hogy az állatkertet támogatni kötelességének ismeri. Ő Felsége négy fehér dámvadat ajándékozott az állatkertnek, melyek e héten már ideszállittatnak. — A legfelsőbb helyen kegyelmesen jóváhagyott magyar nyugpénzintézet választmánya 1866. év II ik felében érkezett és tárgyalt ügyek iránt 1867 ik évi január 6 án délelőtti 10 órakor a cs. kir. országos pénzügyigazgatóság kisebb teremében rendes félévi ülését fogja tartani, melyre az alapszabályok 24-ik szakaszánál fogva az intézeti tagok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. Budán, dec. 14-én 1866. A magyar nyugpénz-intézet választmánya által. — A m. k. t. egyetemi joghallgatók segélyegylete javára tartandó e. s zártkörű tánczvigalom rendező bizottmánya folyó deczember 20-án következőleg alakult meg: elnök Giczey Gyula, alelnök gróf Pejacsevich János, pénztárnok Lits Gyula, ellenőr Petheő János, jegyzők Csávosy Béla és Várady Béla. Bizottmányi tagok : Bárány Károly, gróf Bethlen András, Burg Lajos, Fáy Béla, Feibifter Pál, Forster Gyula, Gerenday László, Gyürky Miklós, Jónás Sándor, Makfalvay Géza, Makrai Aladár, Noszlopy Gyula, Schreyer Győző, Simon Elek, Steingassner Ákos, Sztankovics György és Tóth Ernő. Kelt Pesten, 1866. dec. 20. Várady Béla e. i. bálbizottmányi jegyző. — A „Kolozs. Közi.“-ben olvassuk: „Arányi Lajos, pesti egyetemi tanár egy oly nemes czélt tűzött ki magának, melyet mindnyájunknak pártolni és tettleg gyámolitni legszentebb kötelességünk. A t. tanár ur ugyanis az 1859 ben leégett Vajda Hunyad várának rövid szöveggel magyarázott négy képét adja ki, a hires Katzler Vincze által vésve, s ezen képek tiszta jövedelmét e nevezetes vár fölépítésének (5000 frtra rugó) előmunkálataira kivágja fordítói. E szép képekből már volt szerencsénk mutatványt látni, s azok művészi becse valóban kitűnő. A kinek írtja van tehát — s azt nemesebb ezélra alig áldozhatja — küldje be a fenn tisztelt tanár úrhoz Pestre, Kerepesi ut 69. sz. 2. emelet. A vajda-hunyadi vár a legszebb középkori kastélya házában és Hunyadi János, Mátyás király s Bethlen Gábor müve.“ — Meghívás. Folyó hó 26 tói, karácsonyik napjától kezdve a „kisdedovó int. M. térj. egyesület“ intézetében (Valero utcza 1. sz.) közszemlére lesznek kitéve azon tárgyak, melyek alulblnak fs. okt. 21 én közrebocsátott fölhívása következtében a hazai bölcsődék és óvodák részéről a magyar közalap-neve- lés ügyének méltó képviseltetnie végett az 1867-ben Párisban tartandó világkiállításra eddig beküldettek és helyben elkészültek. A tárgyak figyelmes áttekintése tanulságos eszmecserére fog alkalmat szolgáltathatni; miért is a fölnevezett terjesztő egyesület tagjainak, a nevelésügy barátainak s a budapesti óvodák vezérlőinek szives megjelenése kéretik , megjegyeztetvén, hogy a pótlólag beküldendő tárgyak e hó 28 ig még mindig elfogadtatnak. Kelt Pesten, dec. 23 án 1866. Rapos József. — Aradon jövő január 19-én fényes bált szándékoznak rendezni, melynek jövedelme egy megfelelő evang. imaház, paplak s iskola emelésére fog fordittatni. A rendezők mindent el fognak követni, hogy az e czélra tartandó bálrendezés, ízlés s minden más tekintetben az idény legfényesebb a legkielégitőbb tánczvigalmai közé tartozzék. — Az uj pesti és k.-megyeri ház- és szőlőbirtokosok a helytartótanácshoz folyamodtak az iránt, hogy a lóvonatú vaspálya a legfelsőbb helyen engedélyezett pontig, t. i. a kikötő zárgátjáig építtessék ki. A Pest városával határos rákospalotai lakosság értelmisége és gyárosai pedig e napokban értekezletet tartottak, hogy az említett helység, mely körülbelül 3000 lélekszámúnál bir és Pest városával napontai közlekedésben áll, a pest újpesti közúti lóvonatit vaspályával szárnyvonal által köttessék össze a széles közúton. Ez mindenesetre emelné Rákos-Palotát, s még több pesti család telepednék meg ott. •Erdélyi József a hírneves egri bort a maga tökélyében szándékozik Pesten árultatni. E vállalkozásának hírét, azt hiszszük, a pestiek és egriek egyaránt kedvesen fogják venni. A pestiek azért, mert a vállalkozó neve kezesség arra, hogy hamisutlan egri bort kapnak, az egriek pedig azért, mert az ily vállalkozás boraik kelendőségét emelheti. Mint értesülünk, Eger Lajos úr, a „Korona“kávéház volt haszonbérlője újabb kávésjogot nyert, melyet az ismert ügyességű vállalkozó bizonyosan a közönség teljes megelégedésére fog fölhasználni. — A „Z. S. K.“ következő vasúti szerencsétlenségről értesít: Múlt napokban 8 órakor este a vasúti munkafigyelő huss munkással egy kis vasúti kocsin Krajeveczről Kotoriba indult. Útközben figyelmeztetve lettek ugyan, hogy a tehervonat még nem érkezett meg, ő mégis gondolván, hogy elég korán fog az illető állomásra érkezni, útnak indult, de útközben a szemközt jövő tehervonattal találkozott, mely oly gyoran haladt, hogy a munkások alig tudának a kocsiról le