Szabad Föld, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1948-07-04 / 27. szám

1940 július 4. R­ajzoljunk gyer­ekek! Rajzoljunk Ami — gondolja a sok ügyes, szorgalmas gyerek, aki már eddig is beküldötte rajzát a Szabad Föld szerkesztősé­­gébe. — De lesz-e valami látszatja a nagy igyekezetnek? Lesz bizony! Azok a gyerekek, akiknek rajza a Szabad Földben megjelent, egytől -egyig értékes, szép könyvet kapnak szerkesztőségünktől, s azok is, akiknek munkáját ezután fogjuk közölni. A könyveket e héten postára is adjuk, így hát érdemes megfogadni a ré­szét: rajzoljunk, gyerekek! Ede­ dános csikóstörcöst IX osztályú tanuló vízfestménye. A Falurádió és a Falu Hangja műsora Jalitta 5, hétfő, * SO—8.45: Falurádió Bank* Antal: A bíborhér*. Bartosik Béla: Gandaangi munkások biztosítása. Gazdakalenda­rium. 19.00—30.00: A Fahi hantit. 1. A Nép Barátja. A parasztság Irodalmi Negyedórája. Szerkeszti Barabás Tibor. 2. Gergely bácsi megmagyarázza. Tréfa. 3. Fehér Lajos beszámolója! A múlt maradványa­ mezőgazdaságunkban 4. Mit tartsunk észben? Budapest II. 19.15 —19.3«. A Falu Hangja. 1. A baromfi útja Kecskeméttől Lo­ndonig. ■Bcdó György riportja. 2. Mit tartsunk «»ben 7 Júlia* 8. kedd 8.30—­­ 45! Falurádió. Varga Mária: Keltessünk tarlóra csibét. Budapest II. A Falu Hangja. I. A fehér tyúk. Vidám falusi játék. 2. Szövetkezeti ve­zető határjárása. Cseres Tibor riportja. 8 Talajjavítás Magyarországon. Hankó Elemér beszélget Ebényi Gyula igaz­­gatóval az Országos Talajjavítások Mi­niszteri Biztosával. Július 7. szerda. 8.30— 8.55: Falurádió. Takács Béla: Siet. Dr Tóth Tibor: Maladhistória, Cardakalendárium. — 19.30—20.00: A Fa­l Hangja 1. Népfőiskola 2. A Falu Sportja. 8.A hajduhadházi gyerek­város traktorosai. Puszta György ri­portja. Július 8. eufk­er­ek 8.38- 8.45: Falurádió. N­klaky István: A nagykőrösi köd. Kurelacz Viktor: Az aszályos legelőt pótolni takarmá­nyozással . Gazdakalendárium, Budapest II. 19­80—10.30: A Falu Hangja. 1. Gombos László rádió játéka: Kossuth Lajos bálja. 2. Forró nyár. Pap Nóra összeállítása. Július 9, péntek. 4.30— 4.45: Falurádió. Adamik Pál: A cukorrépa nyári kapálása. Dr. Ku­­csera György: Nem lehet a legyektől nyugodni. Gazdakalendárium. 19.45— 20.90: A Fa a Hangja. 5. A népi demo­krácia győzelme Csehszlovákiában. 2. Gazdasági Világhiradó. Július 10, Szombat. 8.30— 4.45: Falurúdó. Dr.­éber Ernő: A lucerna második kaszálása előtt. Török Imre: Júliusi teendők a gyü­mölcsösben. Gazdakalendárium. 19.45—30.00: A Falu Hangja. 1. Szö­­vetkezeti rádióiskola. A szerződéses termények átadása. 2. A vaskút föld­művesszövetkezet. Július 11, vasárnap 18.00—19.00: A Fain Hanfja. 1. Rö­gös út. Komoly Péter rádiójáték­a. 2. Képes Géza előadása: Dimitrov, a bul­­gár fiariszták vezére. 3. Rendeletismer­­tette. A „Falurádió" előadásai szerinti gazdálkodik Hideg János kiskunfélegyházi gazda Sehogyan se nézett ez ki még tavasz elején — mutat búzaföldjére Hideg János kis­­kunfélegyház­i Újgazda. Most meg olyan szép, hogy csak úgy gyönyörködik benne a szemem. — Hát ezt hogy csinálta, Já­nos bátyám? — Nincs ennek titka. Csak tanulni kell hozzá. Mint mondtam a® imént. Sem­­mit se néztem ki ebből a vetés­ből tavasszal. Száraz volt a ta­­laj, nem jött az eső, fonnyadt a búza. Egyik reggelen hallom a­­falurádió hírei közt, hogy szárazság esélyben márciusban tanácsos megvagfogásolni a Ve­­tice*. Hozzátette az előadó, hogy a fogasolás után a gazda ne nézzen hátra, mert bizony e!* szörnyülkedna. Gondoltam ma­gamban, ártani nem irtok vele, megpróbálom. Meg van fogasal­tam a vetést, de utána hátra­néztem a lábom­ám, hogy úgy néz ki a földem, mímíl­a a dis?, mik feltúrták volna. A vasfogas jól ilebe hagigatta. Vártam pár­ na­pig s­ehogy a rádióból haboz­­tam, pár nap múlva lehuny­erez­­tem. Két hétig feléje sem néz­ teán a vetésnek, de amikor ki­mentem, tilt­­am ám, hogy az Szépen neki indult. A fogasolás­­sal felfrissitettem a vetést s most lám, olyan szép, hogy 12 mázsád termést várok ettöl az egy holdtól! Azóta minden reggel hallga­tom a falurádió híreit, mert ts­­zony nemcsak a jó pap, de a gazda is holtig tanul. Jógazdák, ra pedig szükség van a retne­­krdd­ának. Nemsokára elkészül az or­vosi rendelő A Jándi MNDSz-asszonyok vállalkoztak arra, hogy egy helyiséget orvosi rendelőnek rendeznek be. A szoba már ki van takarítva, meszelve, már csak a bútorok hiányzanak be­lőle. A jándi asszonyok most ezeknek a beszerzésén fáradoz­nak. Házépítési versenyt szervez-­­ek az asszonyok A tiszakóródi MNDSz-asz­­szon­yok házépítési versenyt szerveztek. Ki építi fel legha­marabb az árvíz által elpusz­tított házát? Ki segít legtöb­bet a hadifogoly feleségek és özvegyek házának felépítésé­nél? A verseny már folyik. SlABAP féli KaaaMBMwwwaaaiiiBWiM^^ A felnőttek tanultak, a gyerekek szórakoztak, örültek az Országos gyermekhéten Kecskemét utcái régen nem láttak olyan hatalmas tömeget, mit hétfőn, a gyerekhét meg­­nyitásán. Valóban volt néznivaló ép­pen elég: fel­virágozott fülű csacsi, hátán egy-két gyerek­kel, színes papírszalagokkal teleaggatott szekerek, biciklik, a gyerekkocsikaraván a menet végén. A menet közepén egy papírokkal és ágakkal teleagga­tott tehén olyan ijjedt képet vágott, hogy a járókelők ha­sukat fogták a nevetéstől. Sze­gény tehén még nem tudta­ mi történt vele, úgy zörögtek rajta a papírcsíkok. A tehén előtt egy kisfiú táblát vitt, melyre ezt írták: Szeretett el­nökünk!« Ilyen felvonulással kezdődött meg a gyerekhét, melyet az MDNSz rendezett A város ut­cáin kétezer gyerek éneke szállt, kétezer gyerek ünnepelt. Nemcsak Kecskemétről, ha­­nem a nagy tsunyav­ágról is bejöttek a gyerekek 1 a szülők, hogy a nagygyű­lésen meghallgassák, Zsi­­gyan akarja a dem­okri,-r a nevelni, védeni a Jövő zá­logát, az ifjúságot. Itt voltak a „Szikra“, „Kohák­­­telep“, „Lőrinc-telep“ újgazda­asszonyai is, és figyelték a Szónokot. Felejthetetlen lelke­sedés tört ki, mikor az iskolák államosítását, a népi kollégiu­mok további építését, a men­­helyi gyerekek sorsának meg­javítását az újonnan épülő napközi otthonok, egészséghá­zak, óvodák jelentőségét hal­lották az MNDSz kiküldöttjé­től. Nagygyűlés után megkezdő­dött a soha nem látott gyerek­ünnep. Az Árpád-moziban két napon kétezer gyerek hall­gatta a mesét. Még a szájuk is nyitva maradt a csodálkozástól, olyan szép világ bontakozott ki előttük. Hát még mikor megjelentek a­­bábszínház kis színpadán a furcsa bábuk , paprikajancsi, boszorkány, le­veli béka, fehér egér! Olyan hahotázásba kezdtek az önfe­ledt gyerekek, hogy könnyük is kicsordult. " Az összes iskolák részvéte­lével tartották meg az Úttörők napját. A nagy­városi színhá­zat mindkét napon zsúfolásig megtöltötték a vendégek: diá­kok, szülők, város vezetői. A kis kékinges úttörők olyan hangulatos, vidám, értékes mű­sort adtak, amilyet az Öreg színház régen nem látott. Tré­fás jelenetek, népi táncok, népdalok voltak azok a szá­mok, melyek jókedvre tüzelték a közönséget. Azt mondják a kecskemétiek, hogy még az öreg anyókák­ra bizsergő talppal jöttek ki a színházból akkor este. A gyerekhét befejezésekor nyitották meg a váro­s hatal­mas parkjában a játszóteret, „Fűre lépni tilos!“ — ez a tábla állt még nem régen e park bejáratánál.­ Most ez a tábla lekerült innen. A gye­rekek részére hatalmas hintát, lubickolót, homokozót építet­tek- Nemcsak a fűre lépni- ha­nem belefeküdni és hanevrozni is szabad ezentúl... Háromezer gyerek kapott uzsonnát az egésznapos vasár­napi kiránduláson. Ilyen gye­rekkirándulás még nem volt, mióta világ a világ. Kora reg­­geltől késő estig olyan nót­­­zás hallatszott a városliget fe­lől, mintha az ország minden madara odaköltözött volna. A­­kiránduláson „húzd — meg, ereszd — meget“, bújócskát, d­* Cézárt, zsákbafutást játszottak a gyerekek és rikkantgatásuk­ 6l, nevetésüktől bangós volt a környék.* Az MNDSz által megrende­zett országos gyerekhét vára­kozáson felül sikerült. Minde­nütt ezrével vettek részt a nagygyűléseken a szülők, neve­­lők, gyerekek. Értekezleteken beszélték meg a falvak, vár­­osok asszonyai azt, hogy mit kell tenni a gyerekek jobb ne­velése, szórakoztatása érdeké­ben. A falusi asszonyok min­­denütt lelkesedéssel fogadták az iskolák államosításának hí­rét. A hét minden napját ki­töltő ünnepélyek, gyerekszóra­kozások pedig soha el nem fe­ledhető élményeket jelentettek a gyerekeknek. Elmondhatjuk: ez a hét Valóban a gyerekeké volt! Gondos Irén — Jaj, de csuda jó a forgóhintán! — A körhintán bácsi is szereti a gyerek­eket és Ingyen odaadta forgómasináját, hadd örüljenek, mulassanak a kicsinyek a Gyermekhéten. A 15 kát. holdon felüli birtokosok mezőgazdaság-fejlesztési járulékot fizetnek Nagyfontosságú kormány­­rendele­, jelent meg vasárnap a Hivatalos Közlönyben a mezőgazdaság fejlesztési járu­lék bevezetéséről. Az új re­­delet lényege az, hogy a vagyonosabb termelő rétegekre ebben a­­év­­ben járulékot vetnek ki birtoknagyság szerint, felfelé fokozatos arány­ban. A befolyt járuléko­kat a demokratikus ál­lam a mezőgazdaságn­ak korszerűsítésére fordítja, ezért is kapta a „mezőgazda­­ságfejlesztési járulék" nevet. A rendelet szerint mezőgaz­daság fejlesztési járulékot fi­zetni köteles minden olyan birtokos, akinek egy köz­ség határában 15 kát. holdnál; több földje van s annak kataszteri tiszta jövedelme meghaladja a 150 arany koronát. A járulék kiszámításánál an­nál a gazdálkodónál, akinek kataszteri tiszta jövedelme kát holdanként meghaladja a 20 arany koronáé. .A 20 koro­nán felüli részt figyelmem ki­­vül kell hagyni. A járulék összege 150 és 250 korona között a katasz­teri tiszta jövedelem minden koronája után 1.2 kg búza; 250—350 kg között 1.6 kg búza; 350—450 korona között 2 kg búza; 450—600 korona között 2.4 kg búz­a; 600—800 kg között 2.8 kg búza; 800— 1000 kg között 3.4 kg búza; az 1000 koronát meghaladó birtokoknál pedig a kataszteri tiszta jövedelem minden arany koronája után 4 kg búza. A járulék fizetése alól men­tesek a Mallerd-kezelésben l£vo állami erdők, továbbá a községi legeltetési és előbirto­­kossági társulatok tulajdoná­ban lévő rétek, legelők, erdők A járulékot búzában kell fizetni. Az a termelő azonban, aki va­­lamely oknál fogva búzát egy­­általán nem termel, rozzsal is fizetheti, ha pedig rozsot sem termel, fizetheti — a felsoro­lás sorrendjében — árpával, zabbal, napraforgómaggal, ku­­koncával, kölessel babbal, borsóval, lencsével, borral. A kivetett járulékot teljes egé­szében egyszerre kell fizetni s szeptember 30-ig kamatmente­sen lehet teljesíteni. Szeptem­ber 30. után havi 1 százalékos kamatot kell fizetni. A járulék teljes egészében az államkincstárt­ illeti. A mezőgazdaságfejlesztési járulék bevezetéséről szóló rendelet új korszakot nyit meg mezőgazdaságunkban. Nemcsak azért, mert falun is fokozottabb mértékben való­sítja meg azt az elvet:­­fizes­senek a gazdagok“, hanem a befolyt járulékokból a demo­kratikus állam hatalmas összegeket tud fordítani elmaradt, kül­terjes mezőgazdaságunk korszerűsítésére és bel­­­­terjesztésére. Ebből állítjuk fel a gépállo­másokat, végezzük a sziklaví­­tást, a nemesített vetőmagvak elszaporítását, az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését stb. stb. A kivetett járulékok — amelyeket a módosabb, a tehe­tősebb gazdarétegek fizetnek — végeredményben teljes egé­szében visszatérnek a mez­gazdaságba: annak felvirá­zását, parasztságunk felesm­kedését szolgálják. Az egész magyar falu, eg egész magyar mezőgazdaság látja a srwfc hasznát Most rajzik a kaliforniai pajzstetv A kalifroniai pajzs te­tűnek a nyár folyásán 3, melegebb vidé­keken * rajzása is van. A június végén bekövetkező rajzás szokott a legerősebb lenni. Ez évben a meleg május és a június hó első fele különösen kedvezett a pajzstetvek szaporo­dásának és ma, a még aránylag gondozott gyümölcsösök.Iben is sok fiatal pajzstetű.­vadékot ta­lálunk. Ha megfigyeljük alme-, vagy körtefáinkat, az ágakon sok eset­­ben a fejlődő gyümölcsön kis sárga mászkáló lárvákat talá­lunk, amelyek rövidesen megte­lepszenek és maguk felé pajzsot izzadnak­­ki. Amint ezt a jelenséget észlel­t­jük gyümölcsfánkon, azonnal permetezzünk koltiszappanos ni­kotinnal. Ennek a permt­nek az elké­szítése a következő: 100 liter vízbe oldjunk fel 1 kg jó minő­­ségű káliszappant és ha a szap­pan felolvadt, öntsünk hozzá 100 gramm (10 dkg) nyers nikotint, ezzel a permetlével azután alsó pasán mossuk le a fákat, úgy­hogy annak minden része való­sággal megfürödjön a permetl­é­­ben. Ez­­után a permetezés útán 30­ nap múlva vizsgáljuk meg a fákat és ha újra találunk raj­tuk mászkáló lárvákat, akkor a fenti permetezést meg kell is­­mételni. Régebben ezt a permetezést úgy végezték, hogy a kék­szap­­panos vízbe nem 100 gr niko­tint adtak, hanem 250 grammot, ami azután nemcsak mint bőr­­méreg hatott, hanem mint lég­zési méreg is biztos eredményt adott. A nikotin ilyen nagy tö­­ménységben ugyanis elpárolgása közben valóságos gázmérgezést okoz. Sajnos azonban ez oly nagy méreg, hogy az embernek is árt és a kellő elővigyázat nél­kül a permetezőmusolás is mér­gezést kaphat tőle. Nagyon sok szerencsétlenséget okozott már a gondatlanul végzett nikotinos permi­tizén, ezért tehát az elő­írt óvóintézkedéseket és a kellő gondosságot soha szem elől ne tévesszük. Török Imre fül—I»'—ulH Ilii illll Tied a föld! Védd a lármást! Biztosíts a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél! SSET 2806 szövetkezeti cséplőgép készen a munkára Folyik az aratás. A kormány megtett minden szükséges in­tézkedést, hogy a termény beta­karítása és a cséplés minden fennakadás nélkül történjék. A cséplőgépek részére a szenet a Magyar Állami Szénbányáknál biztosították. A szén felvásárlá­sára a Gazdasági Főtanács megfelelő összegben hitelt sza­vazott meg a cséplőgéptulajdo­nosoknak a beszolgáltatandó gabona terhére. A cséplési munkálatokba az idén nagyobb mértékben kap­csolódik be a Magyar Országos Szövetkezeti Központ is-­ 2800 szövetkezeti cséplőgép áll ké­­szen a cséplés megkezdésére A MOSzK több, mint kétmillió fo­­rint értékben szállított hitelre gépalkatrészeket. Ebből meg­ja­­vítottak 364 traktort és 361 cséplőgépet. Ezenkívül a föld.­mivesszövetkezeteknek 8514 kg súlyban szállított cséplőgépszt.­t*k Figyelemf Ürgék, hörcsögök, patká­nyok irtásira legtökéletesebb a villám­csapda. Készlet még tart. Utánvéttel tucatonként 43 forint. Goyó István, Üllő, Zsarókahegy.

Next