Szabad Föld, 1952. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1952-02-03 / 5. szám
ff Vállalásunkat túlteljesítjük Sok segítséget kaptunk munkánkhoz a sajtótok A Szabad Népben és a Szabad Földben olvasott versenyeredmények bennünket is jobb teljesítményekre serkentenek. Az újságban közölt kiváló munkamódszerek a mi dolgozóinkat is arra tanították, hogy éljenek a közmondással: „Többet ésszel, mint erővel." A munkaidő jobb kihasználásával, körültekintő szervezéssel ma már nem egy munkacsapatunk rendszeresen 150—160 százalékos teljesítményt ér el A sajtótól kapott sok segítséget azzal akarjuk meghálálni, hogy február 1-re, a magyar sajtó napjára felajánlásokkal készültünk. Tömör Imre és Németh Ferenc munkacsapatakácsuháng kiemelésben 200 százalékos teljesítményt vállalt. Az elmúlt héten Tömör Imre munkacsapata 312 munkaóra alatt 10.267 suhángot ásott ki — ezzel 251 százalékos eredményt ért el. Németh Ferenc munkacsapata is felülmúlta vállalását, 226 százalékos teljesítményével. Szabó László: Belső báránd, csemetekert Követelésünkre megbírságolták a hátralékos Kozma Ferencet Községünkben Kozma Ferenc még a földosztáskor kapott hat hold földet. Viszonzásul ő semmit sem adott a nép államának. Évekig nem fizette az adót, 4500 forint adóhátraléka gyűlt össze. Hasonlóan vélekedett a beadásról is. Sok baromfit nevelt az elmúlt évben. Lánya egész ősszel hordta a baromfit, meg a tojást a kisvárdai piacra. Ugyanakkor Kozma Ferenc baromfiból nem teljesítette beadási kötelezettségét. Nem a becsületes emberek módján gondolkodott, hanem spekulált és amint mondani szokás: fejőstehénnek nézte az államot. Nemrég megkérdeztük tőle mulasztásának okát. Ámde magyarázat helyett szitkozódni kezdett. Mi, akik becsületesen teljesítettük kötelezettségünket az állam iránt, követeltük Kozma megbüntetését. Kozma Ferencet megbírságolták. Erre aztán a többi hátralékos is észbekapott. Igyekeztek gyorsan teljesíteni a beadásukat, olyan gyorsan: egy nap alatt több mint ötezer tojás gyűlt öszsze a községben! KOCSIS LAJOS Szabolcsbáka Büszkén jártunk, az épülő Sztálinváros utcáin Nekünk a paksi tszos-brigádvezető iskola hallgatóinak felejthetetlen élményben volt részünk: meglátogattuk Sztálinvárost és a Sztálin Vasművet. Mi tszos-tagok boldogan lépkedtünk Sztálinváros szép, új utcáin, a hatalmas vasmű műhelyeiben. Büszkén gondoltunk arra, hogy békekölcsönünkkel mi is hozzájárultunk a felépítéséhez. Hamuszka János, a dunakömlődi Szabadság tsz tagja azt mondta: „500 forint békekölcsönt adtam államunknak és most itt látom, jobb helyre nem adhattam volna a pénzemet.” Kiskarika Ferenc, aki a dunaföldvári Alkotmány tszes tagja, örömtől fénylő szemmel nézte a gyönyörű építkezéseket és azt mondta: „Itt is látom, hogy amit a párt mond, amit az újság ír, az mind valóság.” Láttuk, hogy Sztálinváros dolgozói milyen fegyelmezetten dolgoznak és elhatároztuk, mi is követjük példájukat. Szabó Lajos Bikács Száz férőhelyes marhaistállót építünk saját erőnkből A rábafüzesi Új Élet tsz-ben megvitattuk a decemberi országos tanácskozás felhívását. A felhívással mindenben egyetértünk. Szóba került a közös megbeszélésen az is, hogy állatállományunk fejlesztéséhez elengedhetetlen a kellő számú férőhely biztosítása. Ezért elhatároztuk, hogy az eredetileg tervezett 50 férőhelyes istálló helyett 100 férőhelyes marhaistállót építünk, a saját erőnkből, külső segítség nélkül. A nőket is bevonjuk a munkába, hogy az építkezés zavartalanul haladjon. Az istálló építéséhez felhasználjuk a területünkön levő romos épületek anyagát is, és ezzel sok új anyagot takarítunk meg. Nemes Ernő: Rábafüzes Ebben az évben minden anyakocámtól húsz malacot választok el A sopronpusztai üzemegység ellető kanásza vagyok. A nagy fialási eredményért nemrég tüntettek ki. Munkamódszeremet átadtam a többi munkatársaimnak, s most az újság hasábján is szeretném elmondani, hogyan értem el az eredményeimet. Fontos dolog az egyedi takarmányozás, amit mindig szigorúan betartok. Télen a vemhesség 90 napjáig 2 kiló abraktakarmányt, 1 kg. árpadarából, 60 dkg. kukoricadarából, 30 dkg. korpából és 10 dkg. olajpogácsából állítottam össze. Nyáron megváltozott az abrakkeverék. Ekkor már pillangós zöldet is adtam napi 3—4 kilós mennyiségben. S a keveréket lecsökkentettem 1,5 kg.ra, amelyet 60 deka árpadarából, 50 dkg. kukoricadarából, 30 dkg. korpából és 10 dkg. olajpogácsából kevertem össze. A vemhesség 90 napján túl már felemeltem a napi abrakfejadagot 2,4 kg-ra. Ezt a mennyiséget 90 deka árpadarából, 80 deka kukoricadarából, 50 dkg korpából, 1 kg. borsódarából és 10 dkg. olajpogácsából állítottam össze. A kocák ugyanis ebben a® időben nagyon falánkok, több takarmányra van szükségük. A fialás előtt fokozatosan előtakarmányoztam. Egy kocánál 12 malacra számítottam és minden malacra 25 deka póttakarmányt adtam a kocának. Gondos járatással meggátoltam az elhízásukat, mert az elhízott anyadisznók gyenge malacokat adnak. A tejmirigyek jó előkészítése érdekében nyáron zöldtakarmánnyal, télen pedig silóval etettem a kocákat. Náhány rossz étvágyú anyakocának étvágygerjesztőt adtam. Ilyen takarmányozással kocáim évente kétszeri ellés után átlagosan 18—20 malacot adtak. Ebben az évben minden anyakocámtól 20 malacot választok el és a választási súlyt 22 kg-ra emelem. Galovits György Munkaérdemrendes Sopron. Állami gazdaság Szabad Ból» Levelezőink írják: RÁKOSI ELVTÁRS 60. születésnapjára vállaltuk, hogy gyümölcsösünkben március 7-ig megkaparjuk és megmetsszük a gyümölcsfákat. A gyümölcsfák közét felszántjuk. (Csordás Péter, Nyírmeggyes.) ★ SOLTSZENTIMRÉN is kigyulladt a villany — pedig egy éve még azt mondták a kulákok, hogy nem lesz abból semmi. Felépült 64 új lakás. A lakásokat a község legjobb dolgozói kapták meg, s azok árát tizenöt év alatt kell letörleszteni. (Szabó Mihály.) A MÁTRAI erdőgazdaságban 1951-ben 1050 hold új erdőt telepítettünk és több mint 28 ezer köbméter faanyagot termeltünk ki. Az idei első negyedévre előírt mennyiségből már több mint 2000 köbméter fát vágtunk ki. (Vitai József, Mátrafüred.) A. Szorkolatössoni FARKAS IMRE, CSORVÁS A termelési felelősök azért nem kaphatnak családi pótlékot, mert a megbízásukkal járó elfoglaltságuk nem állandó jellegű és így nem állanak biztosított munkaviszonyban. Ezenkívül a legtöbb termelési felelősnél ez az elfoglaltság nem tölti ki a teljes munkaidejét. GERA MIHÁLYNÉ, GÁDOROS. A hadiözvegyek járadékban csak akkor részesülhetnek, ha ingatlanuk kát tisztajövedelme az 50 aranykoronát nem haladja meg. Ez az értékhatár családtagonként 10 százalékkal emelhető. SÜLE PÁL,, SAJÓBÁBONY: Családipótlék ügyében megkerestük az illetékes építő vállalatot A vállalat azt írta szerkesztőségünknek, hogy azért nem kapta eddig családi pótlékát, mert munkábalépése után nem adott be igényfeléledési kérelmet Sürgősen jelentkezzék a vállalat irodájában s ügyét elintézik. Idejét múlt ember... Az alsótekerespusztai állami gazdaságból Kocsis Imréné, Horák Margit és Kocsis Gézáné levélben megírták a Szabad Földnek a gazdaságban fennálló hibákat. A legutóbbi üzemi értekezleten Sághly László, a gazdaság vezetője is felszólalt. „Kocsis Imréné és társai levelet írtak a Szabad Földhöz az én megkérdezésem nélkül’ — mondotta emelt hangon. Majd hozzátette — mivel első eset, most az egyszer eltekint attól, hogy a „levélírókat fegyelmi elé állítsa’*... Milyen nagy kegyesség ez! Erre csak egy lehet a válaszunk: nem a levélírókat, hanem az olyan idejét múlt vezetőket kell fegyelmi elé állítani, akik még ma is, a szabadság hetedik esztendejében el akarják fojtani a dolgozók szabad szólás jogát, bírálatát s akadályozni akarják a levelezők munkáját! Kocsis Imréné és a gazdaság többi dolgozója ezután is csak írjanak minél több levelet a Szabad Földnek anélkül, hogy bárkit is megkérdeznének. Sághly Lászlónak pedig felhívjuk a figyelmét Sztálin elvtárs tanítására: „A munkás és falusi levelezők üldözése barbárság, a burzsoá erkölcsök csökevénye!*’ Havrilla János Alsótekerespuszta 1952 február 3. MILYEN LESZ FALUNK ÉLETE AZ ÖTÉVES TERV VÉGÉRE? Olyan növényeket termelünk, amilyeneket azelőtt hírből sem ismertünk Községünk a felszabadulás előtt nem is volt község, hanem néhány település, melyek részben Tápiógyörgyéhez, részben Tápiószeléhez tartoztak. A régi világban mindenből kifelejtettek bennünket, s ha a települések lakosainak a legcsekélyebb hivatalos dolguk volt, 12 kilométert kellett gyalogolniuk. 1950-ben önálló község lettünk, Újszilvás néven. Ettől kezdve olyan gyorsan változott a hajdan elhagyott település arca, hogy magunk is csodálkoztunk rajta. Két és félkilométeres köves bekötőút épült a homoksivatagon keresztül, hatalmas új gabonaraktárunk van s az ötéves terv második évében harminc család költözött be az állami hitelből épített harminc csinos családi házba. Tavaly községi apaállatistállót építettünk, ezenkívül egy tanácstitkári lakást, s gyönyörű új tanácsházunkat áprilisban adjuk át rendeltetésének. A fejlődés még jobban meglátszik a termelőmunkában. Dolgozó parasztjaink olyan ipari növényekkel ismerkedtek meg, amilyenekről azelőtt nem is hallottak: tavaly már sokan termeltek gyapotot, földi diót, csumizt, koriandert. Az egyéni gazdák közül számosan csakhamar belátták, hogy nagy táblákon az új növényeket is sokkal sikeresebben lehet termeszteni, mint az apró parcellákon. Megalakították az első újszilvási termelőcsoportot, a Rákóczi csoportot. Később még egy csoport alakult, az őszi tagosítás idején azután a két csoport egyesült, mert így jobban ki tudják használni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. De senki se gondolja, hogy a fejlődés most már megáll. Még csak ezután fejlődünk igazán! Aki az ötéves terv végén megnézi Újszilvást, na sem ismer az egykori településre. A tanácsháza mellett orvosi rendelő, egészségház, kultúrház, rendőrpihenő épül, még több új családiház, s addigra esténként villanyfény világítja be a falunkat. Az újszilvási dolgozó parasztok között nincs olyan, akinek mindegy volna, hogy községünk tovább virágzik-e, vagy nem. Ezért elhatároztuk, hogy a környékbeli községek közül, ha csak lehet, elsők leszünk a mezőgazdasági munkáik elvégzésében, a beadási kötelezettség teljesítésében és az adófizetésben! VARGA JÁNOS, Újszilvás Szövetkezeteink még jobban gazdagodnak, ha jól kihasználják lehetőségeiket A nyáron öröm volt kimenni a fegyvernek a határba. Kitűnően gondozott állami gazdasági és termelőszövetkezeti földeket, gyümölcsösöket lehetett látni. Különösenszép volt az állami gazdaság gyapotvetése, mely igen jó termést adott. A szövetkezetek közül a Vörös Csillag fejlődik a leggyorsabban. Új gyümölcsöst, öntözéses kertészetet létesített, tehenészetet, sertéstenyésztő- és hizlalótelepet, baromfitelepet állítottak be, szóval a szövetkezet gazdaságon mindenképpen meglátszik, mire lehet menni közös munkával, összefogással. Egy kicsivel több körültekintéssel azonban még gyorsabbá lehet tenni szövetkezeteink fejlődését. Két szövetkezetünk a Holt-Tisza mellett fekszik is mindkettő igen könnyenlétesíthetne nagyjövedelmű halgazdaságot. Csak az kellene hozzá, hogy a vízhez közel építsék fel sertéstelepeiket, s a sertéstrágyát használják fel a halak etetésére, hizlalására. A Kossuth termelőszövetkezet kiváltképpen jól felhasználhatná a kéznél lévő melléktermékeket. A szeszfőzdéjéből kikerülő hulladékot feletethetné sertéseivel, a sertéstelep mögött pedig beállíthatná a halgazdaságot. Van egy határrészünk a bánhalmosi, semmire sem való, olyan szikes. Rizstermesztésre igen jól fel lehetne használni, mint ahogyan másutt is felhasználják rizstermesztésre a folyók, csatornák közelében fekvő szikeseket. Azt nem is kell magyarázni, milyen szép jövedelmet hoz a rizstermesztés. Falunkon is volna mit szépíteni. Nincs olyan községi kertünk, ligetünk, ahol a napi munka után felüdülne az ember szíve-lelke. A lebontott téglagyár helyén egy kis jóakarattal, kevés fáradsággal szép ligetet, gyermekjátszóteret, sportpályát lehetne építeni, is azt mondom, fogjunk is hozzá minél előbb. BALOGH ISTVÁN: Fegyvernek Jól gondolta Gondos János Szánt a traktor öt ekével, Dűl a föld utána, Gondos János középparaszt Néz a barázdára. Tetszik neki a gépmunka, Milyen szép a tábla, Nincsen sűrűn gyepes mesgye, Nincsen vakbarázda. Gondos János határozott Ránéz a párjára: Belépek a téeszcsébe, Te mit szólsz hozzája? Jól gondoltad, édes uram, Csak azt mondd meg nékem: Honnan tudod, hogy majd jobb lesz Bent a téeszcsében. Meggyőzött a traktormunka, Saját szemem látta, Azt gondoltam, rálépek a Haladás útjára. Nem kell engem agitálni, Agitál, mit látok, Magas termés, gazdagodás, A boldog családok. Mert a gépi földművelés És a közös munka Elégedett, szép jövendőt Hoz mindannyiunkra. Ha mindnyájan összefogunk, Győz a béketábor, Törhetetlen bástya leszen Szép Magyarországból KERESZTES JÓZSEF erdőmunkás, Szentpéterfölde HOGYAN LETTEM LEVELEZŐ? H. Három évvel ezelőtt kissé bátortalanul fogtam hozzá a Szabad Földnek szánt első levelem megírásához. Még élt bennem egy 16 évvel azelőtti keserves emlék. 1933-ban, a nagy aszály után mi, nincstelenek még részes aratáshoz sem jutottunk. Nem tudtuk megkeresni a szűkös kenyérrevalót sem. Akkor ínségmunkát hirdettek községünkben, Sajóvámoson. Minket ide sem akartak felfogadni. Küldöttségbe mentünk a főjegyzőhöz. Elutasított azzal, hogy a létszám már kivan. Elmentünk Miskolcra az alispánhoz. Be nem eresztettek hozzá, mert épp vendégei voltak. Gondoltam egyet: írok a miskolci lapnak és úgy kérek támogatást 156 szegény családnak. A levelem meg is jelent. De utána a csendőrök is megjelentek nálam. Nekemtámadtak, amiért a jegyző ellen mertem írni — Hát kérni sem szabad? — védekeztem. — Kérsz? Hát akkor kapsz. !kaptam is jónéhány pofont és nyolcnapi elzárást — egy levélért. Ez az emlék nehezedett rám. De nagyon szerettem volna írni. Hiszen csoportunkról a mosonszentjánosi Elővetszésről nem írt, addig a sajtó. Pedig mi is jól dolgoztunk. Elszántam magam, írok. Hadd ismerjék meg a mi csoportunkat is. Tanakodtam magamban: várjon közlik-e levelemet? A következő héten megjelent a Szabad Földben az Elővetszésről szóló írásom. Én is, a tagság is nagy örömmel olvastuk, így lettem levelező A tagság érdeklődni kezdett az újság iránt. Látták, hogy mindenben a valósághoz híven ír rólunk. Meggyőződtünk arról, hogy a sajtó a miénk. [Y'loot már bátran ír-L’-* tam. Az eredmények mellett rámutattam a hibákra is. A volt tanácselnök, akiről bírálatot írtam, acsarkodóit, hogy majd elintéztek — Na öreg, most megint kapsz, mert megírtad az igazat — gondoltam. De nem úgy történt, mint valamikor. Levelem nyomán megvizsgálták az ügyet és a kötelességmulasztó tanácselnököt leváltották. Ettől kezdve tisztán láttam: kötelességem, hogy mindazt, amit fontosnak tartok, megírjam a sajtónak. 1951 őszén megírtam, milyen hibák vannak nálunk a tsz-ben: a vezetőség hanyagsága miatt sok renden hagyott takarmányunk kárba ment s az elnök feleségének jogtalanul több munkaegységet írtak a könyvébe, mint amennyiért megdolgozott. Túlmérgesedett a helyzet -*-t köztem és az elnök közt. Ki akart zárni a tszből. Ezt is megírtam a Szabad Földnek, ahonnét eljött hozzánk egy újságíró elvtárs, aki meggyőződött róla, hogy az igazat írtam. A Szabad Föld bíráló cikket közölt levelem alapján. A tagság mellém állt. Követelte a vezetők felelősségre vonását. Az eredmény az lett, hogy nem engem zártak ki a tsz-ből, hanem az addigi vezetőséget váltották le. Engem pedig a párt háromhónapos iskolára küldött. Most a pártiskolán tanulom a marxizmusleninizmus elméletét, hogy tudásban gazdagodva még eredményesebben végezzem ezután megtisztelő és megbecsült levelezői munkámat. Id. Kapusi József Mosonszentjános Előre tsz Pályázati felhívás A földművelésügyi minisztérium pályázatot hirdet a rézgálicot tőkél égesen pótló növényvédőszer előállítására. A pályázat feltétele, hogy a javasolt szer gazdaságosan, hazai anyagokból előállítható és nagyban gyártható legyen. A pályázatot dupla borítékban 1952. március 31-ig kell beküldeni a földművelésügyi minisztérium növényvédelmi osztályára. Az egyikben a növényvédőszer műszaki leírását, a másikban pedig a nevét és pontos címét tartalmazó cédulát küldje be a pályázó. A pályázó köteles a javasolt anyagból 10 hektoliter permetlé elkészítéséhez szükséges mennyiséget a Növényvédelmi Kutató Intézetnek (Budapest, Hermann Ottó utca 15.) beküldeni. A küldeményre is rá kell írni ugyanazt a jeligét, amit a pályázó a levelekre írt. Az a pályázó, aki rézgácot 100 százalékban pótló növényvédőszer előállításának módját kidolgozza, 20.000 forint pályadíjban részesül.