Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-18 / 16. szám
Békés megye vezet a begyűjtési versenyben A kongresszusi verseny tiszteletére indított begyűjtési verseny, a begyűjtési minisztérium értékelése szerint, az ország 19 megyéjében, április 10-ig a következőképpen alakult: 1. Békés 1061.5 pont; 2. Somogy 895.7; 3. Vas 893.2; 4. Győr—Sopron 873.8; 5. Zala 870.4; 6. Szolnok 867.4; 7. Veszprém 846.2; 8. Komárom 840.8; 9. Fejér 809.2; 10. Tolna 744.6; 11. Baranya 741.7; 12. Pest 740.3; 13. Nógrád 726.5; 14. Csongrád 721.8; 15. Heves 690.1; 16. Hajdú—Bihar 680.7; 17. Szabolcs—Szatmár 678.8; 18. Borsod—Abaúj—Zemplén 598,219. Bács- Kiskun 540 pont. A megyék közötti kongresszusi versenyben tehát Békés megye továbbra is megtartotta vezető helyét. Somogy megye a hízottsertés és vágómarhabegyűjtés ütemének fokozásával javított eddigi eredményein, s a versenyben előbbre került. A begyűjtésben különösen jó eredményt értek el: Kaba Örménykút, Öreglak, Miklósi községekben, valamint a szarvasi, orosházi és soproni járásokban. A versenyben utolsó helyen lévő megyék közül Heves és Borsod, Abaúj-Zemplén megyében főkép a hízottsertés. Szabolcs-Szatmár és Bács-Kiskun megyében pedig főkép a tojásbegyűjtést kell meggyorsítani. Kubikos-értekezlet volt Budapesten A legkiválóbb kubikos dolgozók, többszörös sztahanovisták a múlt héten pénteken összeültek az Építők Szakszervezetének székházában, hogy megtartsák I. országos konferenciájukat. Elek András, az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezetének titkára ismertette a kubikosok feladatait és problémáit. Elmondotta, hogy ebben az évben a kubikosoknak több mint 20 millió köbméter földet kell kézierővel megmozgatniuk. Ehhez a munkához a fizikai erő mellett komoly szakértelemre is szükség van, s szükség van arra is, hogy a régi, tapasztalt kubikosok átadják munkamódszerüket fiatalabb társaiknak. Fogarasi Mihály, a Közlekedés- és Postaügyi minisztérium sztahanovista főmérnöke a kubikosok munkamódszerei elterjesztésének műszaki feltételeiről beszélt. Ezután Kelemen Sándor sztahanovista kubikos ismertette a földomlasztás új módszerét, amellyel 500 százalékon felüli teljesítményt ért el. Az előadásokat vita követte. 450 négyszögölön 480 kiló napraforgótermés Tíz holdon egyénileg gazdálkodom. Elmondom a magam tapasztalatát, hogyan értem el 450 négyszögölön 480 kiló napraforgótermést. Az őszi mélyszántást ökrökkel végeztem 24 centiméter mélyen. Tavasszal, mihelyt rá lehetett menni a földre, simítoztam, néhány nappal később boronáltam. Március 12-én jó érett istállótrágyával megtrágyáztam a földet, utána 15 centiméter mélyen alászántottam a trágyát. Még aznap 65x80 centiméter tőtávolságra elültettem a napraforgómagot. Mikor már 10 centiméter magas volt, lókapával megkapáltam a sorok közét, a sorokat pedig kézikapával. Rá két hétre újból lókapáztam, újból tisztítottam. Három héttel később 10 centiméter magasságban töltöttem, virágzáskor fattyaztam. A tányérok 20—35 centiméter átmérőjűek lettek. A betakarítást akkor végeztem, amikor a szemek már jól kiteltek és beértek. Hazahordás után nagyon vigyáztam, hogy a tányérrakás be ne melegedjék. Bottal vertem ki a magot, ponyván szárogattam, aztán szelelőrostán megrostáltam. 150 kilós beszolgáltatási kötelezettségemet teljesítettem, 330 kilót szabadon adtam el. Kaptam 55 liter étolajat, meg 65 kiló olajpogácsadarat. Czinki József Gelsesziget Vasúti kedvezmény és fuvardíjmérséklés őstermelők részére Az őstermelők termelvényei (zöldség, gyümölcs, tengeri, bor, hús, zsír, tejtermék, élő- és vágott baromfi, tojás stb.) szállításának megkönnyítésére a vasút április 15-től az expresszáru fuvardíjánál 50 százalékos mérséklést ad. Annak igazolására, hogy az őstermelő saját termelvényeit adja át szállításra, őstermelői igazolvány, gazdakönyv vagy a foglalkozás rovatban „földműves“-t feltüntető személyi igazolvány bemutatása szükséges. Azok az őstermelők, akik termelvényeiket értékesítés céljából a városi piacokra szállítják, legalább 20 kilogramm súlyú küldemény egyidejű feladása esetén a fuvarlevélmásodpéldány és a fentebb említett igazolványok bármelyikének felmutatásával 50 százalékos mérséklésű menetjegyet is válthatnak. A menetkedvezményt 20—50 kilogramm súlyú küldemény feladásánál egy személy, 50 kilogrammot meghaladó súly feladása esetén pedig két személy veheti igénybe. A második személy csak családtag lehet. Visszautazáskor teljesáru menetjegyet kell váltani. Súlyos börtönbüntetésre ítélték a csaló terményforgalmi ellenőröket Nemrégiben elvetemült bűnszövetkezetet leplezett le a hatóság. Kelemen János, Varga József, Dobszai Jenő, Gál János, Kemmel István terményforgalmi ellenőrök és Rónai Jánosné terményraktári adminisztrátor gálából visszaéltek megbízatásukkal és a baranyai dolgozó parasztok rovására felháborító bűncselekményeket követtek el. A ténylegesnél alacsonyabb súly- és magasabb víztartalom feltüntetésével vették át a terményeket és az így keletkezett „felesleget” mint „szabadforgalomban felvásárolt terményt” könyvelték el Ennek az árát azután hamis „T”-utalványok alapján saját zsebükbe tették. Ilyen, s még néhány hasonló csalás révén egyenként 8—10 ezer forintnyi „jövedelemre” tettek szert. A pécsi megyei bíróság Kelemen Jánost 5 évi börtönre, Varga Józsefet 8, Dobszai Jenőt 7, Gál Jánost 5, Kemmel Istvánt 3 és Rónai Jánosnét 6 évi börtönre ítélte. Ezenkívül mindegyik bűnöst többezer forint vagyonelkobzással is sújtották. KULTURÁLIS CSALÉTEK Tolna megye több községében találkozunk egy plakátocskával, amely messziről, szinte csábítja a kultúrára szomjas közönséget. KÖNYVTÁR — olvassuk a nagy fekete betűket. Hát ez nagyszerű, érdemes lesz közelebbről is szemügyre venni. Dicséretre méltó, hogy ilyen útmutatásokkal is gondoskodnak a dolgozó parasztok kulturális igényeiről ... Korai az öröm A következő percben már megborzong az ember háta. A plakát ugyanis felsorol vagy tíz valóban igen értékes könyvet és olvasásul ajánlja, aztán feltünteti a helyi könyvtár nyitvatartási idejét... de a kísérőszöveghez annál inkább nincs köszönet. íme: „Időben szánts, vess, arass, hogy az állammal szembeni kötelezettségedet határidőre teljesíthesd ... időben teljesítsd beadási kötelezettségedet, jól jársz, mert felárat fizet államunk ... tarlóhántásodat aratás után azonnal végezd el... másodvetés után beadás nincs ..És így tovább, jó példa, szoros egység, siker — minden benne van. S mindez az öklömnyi betűkkel csalogató KÖNYVTÁR védőszárnyai alatt. Ne gondolja senki, hogy mi a jó gazdálkodás, a kötelességek pontos teljesítése ellen vagyunk, amikor erélyesen tiltakozunk az efféle plakátszörnyszülöttek ellen. Akár az illetékes minisztériumban, akár a megyei tanácsnál agyalták ki — mindenképpen sületlen bárgyúság. És az ilyen „agitáció“ — mint mondani szokás — két szék között a földre ül, mert a kulturális érdeklődést sem kelti föl, de a dolgozó parasztokat sem serkenti jobb munkára. Akkor pedig mi szükség van rá? Két gépállomás 5000 van a nyírbátori járásban: az encsencsi és a kislétai. Mindkettő elég jó helyet foglal el, a megye 27 gépállomásának versenyében. A kislétai a múlt héten a negyedik, az encsencesi a tizedik helyen volt. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákban mindkét gépállomás jól kiveszi részét. És várjon mennyire segítették az egyénileg gazdálkodó parasztokat, menynyit szántottak, boronáltak nekik, s milyen segítséget nyújtottak az egyéA két példamutató gépállomás annak köszönheti az idei jó eredményeket, hogy okul a tavalyi hibákból. Nyírbátorban tavaly kilenc gépből álló brigád dolgozott. A kilencből azonban csak négy szántott rendesen. A többi gép pedig nemhogy rossz,de szinte semilyen szántást sem végzett, mert vezetői ellógták az időt, s ha dolgoztak is valamit, inkább kár volt belőle, mint haszon. A négy jó munkást: Tardik Józsefet, Mátyás Gyulát, Harcsa Miklóst és Vasvári Mihályt azonban megjegyezték maguknak a nyírbátori gazdák. Jobi Lajos középparaszt például ezen a tavaszon csak úgy akart géppel szántától, ha az imént felsorolt négy traktoros közül válogathat. — Ebben az évben már csak jó munkások szántanak — kapta meg a választ a szerződtető brigád vezetőtől. — Az öt lógóst elküldtük a gépállomásról. Kiváló traktorosokkal, karbantartott gépekkel aztán jó munkát lehet végezni! Az encsencsi gépállomás körzetéhez tartozó 10 községben ezért szerezték meg a becsületesen végzett gépi munkát az egyéni gazdák. Nem „vállalkozónak”1 tekintik a gépállomást, hanem segítő társuknak, akik Itt vitatják meg, hogy a gépállomás hogyan tudja segíteni a dolgozó parasztság munkáját a nagyobb termésért, a mezőgazdaságfejlesztési programm valóra váltásáért. Az egyik ülésen érdekes esemény történt. A nyírlugosiak semmiképpen sem akartak szerződni a gépállomással kukorica-vetőmagágy előkészítésére. — Majd később. Ha két hét múlva jössz a géppel, akkor leszerződök — mondták többen a traktorosnak. — De ha most leszántod, kiszikkad a földünk a vetésig. A gépállomási tanácsülésen az elnöklő elvtárs ismertette a nyírlugosiak véleményét és ezt fűzte hozzá: — A traktor jó magágyat készít a kukoricának. Ezért szerződtek olyan sokan Penészleken, Nyírmihálydin, Encsencsen. Szeretném, ha az onnan valók elmondanák erről a véleményüket. Úgy hiszem, ami nekik jó, jó lesz az a nyírlugosiaknak is. A makacs nyírlugosiakat a tanácsülésre meghívott egyéni gazdák győzték meg. — Három traktor áll nálatok a helytelen felfogástok miatt. Pedig ha most szántatnátok, utána boronálnétok, nem száradna ki a föld, sőt előjönnének a gyommagvak, amelyeket a vetés előtti második boronálással el is lehetne pusztítani. Így történt, hogy az emlékezetes tanácsülés utáni nap hajnalán Dankó György traktoros brigádvezető — az encsencsi gépállomás szokásához híven — kiállott a nyírlugosi faluvégre, várta a munkába igyekvő gazdákat. Ott, a falu végén azon a hajnalon 85 hold szántására írtak alá szerződést azok a gazdák, akik már este meghallották a gépállomási tanácsülés javaslatát-Másra is jó ám a gépállomás és az egyéni gazdák együttműködése. A kislétai gépállomásnak gondot okoz a 14 kisvetőgép elhelyezése. Minden nap behozatják azzal a gazdával, aki Olcsóbb és jobb a gépi munka! A javaslatot elfogadták. Azóta Kislétán is örömmel szerződnek az egyéni gazdák a gépállomással. Nemcsak trágya szállítására, hanem első, sorban szántásra, boronálásra is. Megéri! Hiszen ha traktor szánt, a lovasgazda nem kínozza lovait heteken át a szántással, a tehenes gazdának több tej jut a nem jármolt tehéntől, s még az iganélküli ember is jobban jár. Mert számoljunk csak: Szabolcs-Szatmár vidékén 280—300 forintba is kerül egy hold igával való szántása. Az állam pedig a gépi munkáért csupán 53 kiló búzát, vagy 106 forintot kér. Ha a gazda szerződéskötéskor terményben fizet, még előnyösebb helyzetbe kerül: 10 százalékos kezdevezményt kap. Ezért szerették meg hát a nyírbátori járás egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai is államunk, a munkásosztály nagy segítségét, az olcsó, jó minőségű gépi munkát! Fábián Gábor Jó munkának nem kell cégér... (A gépállomások kiváló dolgozói országos tanácskozásának felhívásából.) „Gépállomásainknak fontos feladatuk, hogy sokkal több erőt és figyelmet fordítsanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkájának megsegítésére. Ezért már az idei tavaszon hétszer annyi gépi munkát kell végezniök részükre, mint az elmúlt év tavaszán. A jó minőségű gépi munka nagy segítség a terméshozamok fokozásában -ez a munkásosztály leghathatósabb segítsége a dolgozó parasztságnak.’’ Az encsencsi gépállomás már 800 holdat szántott fel az egyénieknek től nagyban függ a jó termés. A legjobb gazdák ezért tesznek eleget örömest minden hónapban a gépállomás meghívásának: mindegyik községből négyen-négyen jönnek el a gépállomási tanácsülésre, éppen bérelte. A sok hasztalan járásban romlik a gép, de még nem is vet annyit, amenynyit vethetne, mire a bérlő gazda átveszi a gépállomástól s kiviszi földjére, addig sok idő eltelik. Ez sem gond már az encsencsi gépállomáson. A gépállomási tanácsülésekre meghívott egyéni gazdáknak (akik többnyire termelési bizottsági tagok) adják oda a 26 vetőgépet: ők vállalnak érte felelősséget, s ők szedik be a használati díjat is. meknek a terméshozamok fokozásában? A számok ezen a téren is jót mondanak a két gépállomásról. Az encsencsi gépállomás 1250 hold tavaszi szántásra kötött szerződést egyéniekkel, s ebből a múlt hét derekáig 800 holdat szántott fel. A kislétai gépállomás dolgozói pedig az egyéniekkel 850 holdra kötött szerződésből már 400 holdon végezték el a tavaszi szántást. A hátralévő terület megszántása is jól halad, hiszen az encsencsi gépállomás 42 gépe közül 26, a kislétaiak 25 traktora közül pedig 16 dolgozik az egyéniek földjein. Baráti jóviszony az egyéni gazdákkal Ezzel sem ér véget az egyéni gazdáknak nyújtott sokoldalú gépi segítség. A két gépállomás vontatói üres idejükben trágyát szállítanak az egyéni gazdák udvaráról. Az encsencsi gépállomás ebben az évben összesen hat vagon istállótrágyát vitt ki az egyéni gazdák földjeire. De mi van akkor, ha a vontatóknak nincs „üres idejük”? Ezen Kislétán ügyesen segítettek. Vajd János középparaszt és társai sokáig beszélgettek erről a gépállomás igazgatójával, míg végre rájöttek a megoldásra: — A vontató álljon be este, munkája végeztével az udvaromra — javasolta Vajda János. — Én éjszaka megpakolom trágyával, s reggel, ha a vontató indul a termelőszövetkezet földjeire, útközben a földem mellett leszórhatja a trágyát. Olvastam a Szabad Földben megjelent „Több csikót akarnak a somogyi gazdák” című cikket. Szeretnék pár sorral én is hozzájárulni ennek az akaratnak a megvalósításához és ahhoz, hogy ne csak Somogyban, de szerte az országban több legyen a csikó. 1933-ban Mélykút községben voltam először fedeztetési állomásvezető, azóta csak abban a négy évben nem, amit a Szovjetunióban, mint hadifogoly töltöttem. 1949-től a békésmegyei Gyulán vezetem a fedeztetőállomást. Párezer kancát tehát már befedeztettem és némi tapasztalatra is szert tettem. Tekintettel arra, hogy a kormányprogram után igen megnövekedett a ménekkel szemben támasztott követelmény, azokat a legészszerűbben kell hasznosítanunk. Minél kevesebb ugrással, minél több csikót kell szaporítanunk. Ebből következik az, hogy küzdenünk kell a látszatfedeztetések ellen. Vágyig: a fedeztetőállomásokon a valóban sárló kancákat kell a mének alá engedni. Sok az olyan kancatartó gazda — aki nincsen teljesen tisztában a sárlás jeleivel — gyakran olyankor követeli kancája fedeztetését, midőn az még nem mutatja a kellő hajlandóságot. Általában háromféle sárlást különböztetünk meg: 1. A hamis sárlás. Ez akkor mutatkozik, ha a kanca külső ingert kap, például ha összefognak idegen lovakat, vásár stb. alkalmával. Jelei majdnem azonosak a valódi sárlással, de a ménnel szemben ezek a kancák túlságosan ingerültek, csak fejjel közelednek a ménhez. Ilyenkor ha meg is állná a kanca a fedeztetést, csikót nem fog, mert ez nem más, mint külső nemi inger peteérlelés nélkül, így azután, ha felis vesz a kanca négyet ugrást, csikót mégsem hoz a világra. A hamis sártásnál tehát várja meg a tenyésztő, míg a lovánál ez a felzaklatott állapot elmúlik, addig ne vigye ménhez, hanem ha a ló önmagától újra kezd járiani, akkor keresse fel vele a fedeztető állomást. 2. Az igazi sáriás a kancánál általában pókhálószerű cérnázással kezdődik. Ha ezt észreveszi a tenyésztő, ne aznap, hanem másnap, de legkésőbb harmadik napon feltétlenül vezesse ménhez. Az ilyen kancákat érdemes fedeztetni. Nem jár el helyesen az a tenyésztő sem, aki csak piaci nap vagy ünnepnapon viszi próbáltatni a lovát. Sajnos, sok hibát követnek el a kancatartó gazdák azzal is, hogy mindenáron csikót akarnak és nem várják meg az igazi sárlás idejét. De hibát követ el az a fedeztetési állomásvezető is, aki azt tartja: mindegy, csak a fedeztetési jegyzőkönyv legyen minél hamarabb tele sok rosszul sártott kanca nevével. Később ez úgyis megbosszulja magát, mert a kancák nagy része üresen marad. Nagyon helyes, ha a nem egészen jól sárló kancát a fedeztetőállomáson félreáltjuk, úgy, hogy más kancáknál lássa a próbálkozzást és a fedeztetést, s ísze aztán maga is jó sárlóvá váljék. 3. Vannak rejtetten sárló, alig mutató kancák is. Komoly tenyésztők ezt a kevés jelt is észreveszik és időben ménhez vezetik kancáikat. Igen sokan neheztelnek, ha többször kell járniok ménhez. Egyet azonban jegyezzenek meg ezek a gazdák, inkább fedeztetés előtt járjunk az igazi sárlásig és ugrásig, mint utána utóugratásokra, egészen június végéig. Még egyet akarok a gazdatársaknak ajánlani: a kiscsikós kancákat elles után, ha kitisztulnak, 3—4 napos kortól már vezetni kell próbára és akkor fedeztetni, mikor sárlanak. Ugyanis sok kanca 9 napra el is hagyja a sárlást, s később járuik vissza. A 9 nap várakozási idő tehát nem törvény a kancánál. Sőt, a tapasztalat azt mutatja, az elsős kancák egyharmada hamarább, egyharmada idejében, egyharmada pedig később járik... Nagyon fontos mindezeket szem előtt tartani, azonban az is szükséges, hogy nagy gonddal foglalkozzunk lovainkkal és jó bánásmódban részesítsük a csikót nevelő kancákat. Ha mindezeket figyelembe vesszük, ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban egyre több legyen a csikó és életerős kancákkal és ménekkel szaporodjon országunk lóállománya. .... Tarcsi Lajos, a gyulai fedeztetési állomás vezetője ! Akkor fedeztessük kancánkat, amikor az kellő hajlandóságot mutat! — Hozzászólás a Szabad Föld cikkéhez — m népesült a Hortobágy... Ahogy beköszöntöttek az első kellemes, tavaszi napok, a hazánk fölött átvonuló madarak nagy szállásán, a hatalmas Hortobágyon zsivajgó madársereg lepte el a nádasokat. A tél folyamán a puszta madarai közül, egyedül a réti sas keringett a fagyos föld felett, s csak március közepén érkeztek a vadkacsák és a vadlibák. De ezek nem maradtak sokáig, hanem a közelítő nyár elől továbbhúzódtak hidegebb vidékekre. Helyükbe néhány nappal ezelőtt, visszajöttek a nálunk nyaraló víziszárnyasok és letelepedtek a halastavakban, pusztai tocsogókban. Elsőnek a piroslábú kis cankók értek vizet, majd megjelentek a fürge szárcsák, a kanalas gémek, az éberen zsákmányra leső szürke gémek, s hazajött a búbos vöcsök és a hoszszúlábú vörösgém is. A végtelen Hortobágy nyugalmas otthont és bő táplálékot ad az ezerszínű és ezerhangú madárvilágnak. Szabad Föld 5