Szabad Föld, 1954. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-18 / 16. szám

Békés megye vezet a begyűjtési versenyben A kongresszusi verseny tiszteletére indított begyűjtési verseny, a begyűj­tési minisztérium értékelése szerint, az ország 19 megyéjében, április 10-ig a következőképpen alakult: 1. Békés 1061.5 pont; 2. Somogy 895.7; 3. Vas 893.2; 4. Győr—Sopron 873.8; 5. Zala 870.4; 6. Szolnok 867.4; 7. Veszprém 846.2; 8. Komárom 840.8; 9. Fejér 809.2; 10. Tolna 744.6; 11. Baranya 741.7; 12. Pest 740.3; 13. Nógrád 726.5; 14. Csongrád 721.8; 15. Heves 690.1; 16. Hajdú—Bihar 680.7; 17. Szabolcs—Szatmár 678.8; 18. Bor­sod—Abaúj—Zemplén 598,2­­19. Bács- Kiskun 540 pont. A megyék közötti kongresszusi ver­senyben tehát Békés megye továbbra is megtartotta vezető helyét. Somogy megye a hízottsertés és vágómarha­­begyűjtés ütemének fokozásával javí­tott eddigi eredményein, s a verseny­ben előbbre került. A begyűjtésben kü­lönösen jó eredményt értek el: Kaba Örménykút, Öreglak, Miklósi közsé­gekben, valamint a szarvasi, orosházi és soproni járásokban. A versenyben utolsó helyen lévő megyék közül Heves és Borsod, Aba­­új-Zemplén megyében főkép a hízott­­sertés. Szabolcs-Szatmár és Bács-Kis­­kun megyében pedig főkép a tojásbe­­gyűjtést kell meggyorsítani. Kubikos-értekezlet volt Budapesten A legkiválóbb kubikos dolgozók, többszörös sztahanovisták a múlt héten pénteken összeültek az Építők Szakszervezetének székházában, hogy megtartsák I. országos konferenciájukat. Elek András, az Építő- és Faipari Dolgozók Szak­­szervezetének titkára ismertette a kubikosok feladatait és problémáit. Elmon­dotta, hogy ebben az évben a kubikosoknak több mint 20 millió köbméter földet kell kézierővel megmozgatniuk. Ehhez a munkához a fizikai erő mellett komoly szakértelemre is szükség van, s szükség van arra is, hogy a régi, tapasztalt kubikosok átadják munkamódszerüket fiatalabb társaiknak. Fogarasi Mihály, a Közlekedés- és Postaügyi minisztérium sztahanovista főmérnöke a kubikosok munkamódszerei elterjesztésének műszaki feltételeiről beszélt. Ezután Kelemen Sándor sztahanovista kubikos ismertette a földomlasz­­tás új módszerét, amellyel 500 százalékon felüli teljesítményt ért el. Az előadásokat vita követte. 450 négyszögölön 480 kiló napraforgótermés Tíz holdon egyénileg gazdálko­dom. Elmondom a magam tapaszta­latát, hogyan értem el 450 négyszög­ölön 480 kiló napraforgótermést. Az őszi mélyszántást ökrökkel vé­geztem 24 centiméter mélyen. Ta­vasszal, mihelyt rá lehetett menni a földre, simítoztam, néhány nappal később boronáltam. Március 12-én jó érett istállótrágyával megtrágyáz­tam a földet, utána 15 centiméter mélyen alászántottam a trágyát. Még aznap 65x80 centiméter tőtávolságra elültettem a napraforgómagot. Mi­kor már 10 centiméter magas volt, lókapával megkapáltam a sorok kö­zét, a sorokat pedig kézikapával. Rá két hétre újból lókapáztam, újból tisztítottam. Három héttel később 10 centiméter magasságban töltöttem, virágzáskor fattyaztam. A tányérok 20—35 centiméter átmérőjűek let­tek. A betakarítást akkor végeztem, amikor a szemek már jól kiteltek és beértek. Hazahordás után nagyon vigyáztam, hogy a tányérrakás be ne melegedjék. Bottal vertem ki a magot, ponyván szárogattam, aztán szelelőrostán megrostáltam. 150 kilós beszolgálta­­tási kötelezettségemet teljesítettem, 330 kilót szabadon adtam el. Kap­tam 55 liter étolajat, meg 65 kiló olajpogácsadarat. Czinki József Gelsesziget Vasúti kedvezmény és fuvardíjmérséklés őstermelők részére Az őstermelők termelvényei (zöld­ség, gyümölcs, tengeri, bor, hús, zsír, tejtermék, élő- és vágott baromfi, to­jás stb.) szállításának megkönnyíté­sére a vasút április 15-től az ex­­presszáru fuvardíjánál 50 százalékos mérséklést ad. Annak igazolására, hogy az őstermelő saját termelvé­­nyeit adja át szállításra, őstermelői igazolvány, gazdakönyv vagy a fog­lalkozás rovatban „földműves“-t fel­tüntető személyi igazolvány bemu­tatása szükséges. Azok az őstermelők, akik termel­­vényeiket értékesítés céljából a vá­rosi piacokra szállítják, legalább 20 kilogramm súlyú küldemény egy­idejű feladása esetén a fuvarlevél­másodpéldány és a fentebb említett igazolványok bármelyikének fel­mutatásával 50 százalékos mérsék­lésű menetjegyet is válthatnak. A menetkedvezményt 20—50 kilo­gramm súlyú küldemény feladásá­nál egy személy, 50 kilogrammot meghaladó súly feladása esetén pe­dig két személy veheti igénybe. A második személy csak családtag le­het. Visszautazáskor teljesáru me­netjegyet kell váltani. Súlyos börtönbüntetésre ítélték a csaló termén­yforgalmi ellenőröket Nemrégiben elvetemült bűnszövetkezetet leplezett le a hatóság. Kelemen János, Varga József, Dobszai Jenő, Gál János, Kemmel István terményforgalmi ellenőrök és Rónai Jánosné terményraktári adminisztrátor gálából visszaéltek megbízatásukkal és a baranyai dolgozó parasztok rovására felháborító bűn­­cselekményeket követtek el. A ténylegesnél alacsonyabb súly- és magasabb víz­tartalom feltüntetésével vették át a terményeket és az így keletkezett „felesleget” mint „szabadforgalomban felvásárolt terményt” könyvelték el Ennek az árát azután hamis „T”-utalványok alapján saját zsebükbe tették. Ilyen, s még néhány hasonló csalás révén egyenként 8—10 ezer forintnyi „jövedelemre” tettek szert. A pécsi megyei bíróság Kelemen Jánost 5 évi börtönre, Varga Józsefet 8, Dobszai Jenőt 7, Gál Jánost 5, Kemmel Istvánt 3 és Rónai Jánosnét 6 évi bör­tönre ítélte. Ezenkívül mindegyik bűnöst többezer forint vagyonelkobzással is sújtották. KULTURÁLIS CSALÉTEK Tolna megye több községében találkozunk egy plakátocskával, amely messziről, szinte csábítja a kultúrára szomjas közönséget. KÖNYVTÁR — olvassuk a nagy fekete betű­ket. Hát ez nagyszerű, érdemes lesz közelebbről is szemügyre ven­ni. Dicséretre méltó, hogy ilyen útmutatásokkal is gondoskodnak a dolgozó parasztok kulturális igé­nyeiről ... Korai az öröm A következő percben már megborzong az em­ber háta. A plakát ugyanis fel­sorol­­ vagy tíz valóban igen érté­kes k­önyvet és olvasásul ajánlja, aztán feltünteti a helyi könyvtár nyitvatartási idejét... de a kísé­­rőszöveghez annál inkább nincs köszönet. íme: „Időben szánts, vess, arass, hogy az állammal szembeni kötelezettségedet határ­időre teljesíthesd ... időben telje­sítsd beadási kötelezettségedet, jól jársz, mert felárat fizet álla­munk ... tarlóhántásodat aratás után azonnal végezd el... másod­vetés után beadás nincs ..És így tovább, jó példa, szoros egység, siker — minden benne van. S mindez az öklömnyi betűkkel csa­logató KÖNYVTÁR védőszárnyai alatt. Ne gondolja senki, hogy mi a jó gazdálkodás, a kötelességek pontos teljesítése ellen vagyunk, amikor erélyesen tiltakozunk az efféle pla­kátszörnyszülöttek ellen. Akár az illetékes minisztériumban, akár a megyei tanácsnál agyalták ki — mindenképpen sületlen bárgyúság. És az ilyen „agitáció“ — mint mon­dani szokás — két szék között a földre ül, mert a kulturális érdek­lődést sem kelti föl, de­ a dolgozó parasztokat sem serkenti jobb munkára. Akkor pedig mi szükség van rá? Két gépállomás 5000­ van a nyírbátori járásban: az en­csencsi és a kislé­­tai. Mindkettő elég jó helyet foglal el, a megye 27 gépál­lomásának verse­nyében. A kislétai­ a múlt héten a ne­gyedik, az encsenc­­esi a tizedik helyen volt. Ez az ered­mény azt mutatja, hogy a tavaszi me­zőgazdasági munkákban mindkét gépállomás jól kiveszi részét. És várjon mennyire segítették az egyé­nileg gazdálkodó parasztokat, meny­nyit szántottak, boronáltak nekik, s milyen segítséget nyújtottak az egyé­A két példamutató gépállomás an­nak köszönheti az idei jó eredménye­ket, hogy okul­ a tavalyi hibákból. Nyírbátorban tavaly kilenc gépből álló brigád dolgozott. A kilencből azonban csak négy szántott rende­sen. A többi gép pedig nemhogy rossz,­­de szinte semilyen szántást sem vég­zett, mert vezetői ellógták az időt, s ha dolgoztak is valamit, inkább kár volt belőle, mint haszon. A négy jó munkást: Tardik Józsefet, Mátyás Gyulát, Harcsa Miklóst és Vasvári Mihályt azonban megjegyezték ma­guknak a nyírbátori gazdák. Jobi La­jos középparaszt például ezen a ta­vaszon csak úgy akart géppel szán­tától, ha az imént felsorolt négy trak­toros közül válogathat. — Ebben az évben már csak jó munkások szántanak — kapta meg a választ a szerződtető brigád vezetőtől. — Az öt lógóst elküldtük a gépállo­másról. Kiváló traktorosokkal, karbantar­tott gépekkel aztán jó munkát lehet végezni! Az encsencsi gépállomás körzetéhez tartozó 10 községben ezért szerezték meg a becsületesen végzett gépi munkát az egyéni gazdák. Nem „vállalkozónak”1 tekintik a gépállo­mást, hanem segítő társuknak, akik­ Itt vitatják meg, hogy a gépállo­más hogyan tudja segíteni a dolgozó parasztság munkáját a nagyobb ter­mésért, a mezőgazdaságfejlesztési programm valóra váltásáért. Az egyik ülésen érdekes esemény történt. A nyírlugosiak semmiképpen sem akar­tak szerződni a gépállomással kuko­rica-vetőmagágy előkészítésére. — Majd később. Ha két hét múlva jössz a géppel, akkor leszerződök — mondták többen a traktorosnak. — De ha most leszántod, kiszikkad a földünk a vetésig. A gépállomási tanácsülésen az el­nöklő elvtárs ismertette a nyírlugo­siak véleményét és ezt fűzte hozzá: — A traktor jó magágyat készít a kukoricának. Ezért szerződtek olyan sokan Penészleken, Nyírmihálydin, Encsencsen. Szeretném, ha az onnan valók elmondanák erről a véleményü­ket. Úgy hiszem, ami nekik jó, jó lesz az a nyírlugosiaknak is. A makacs nyírlugosiakat a tanács­ülésre meghívott egyéni gazdák győz­ték meg. — Három traktor áll nálatok a helytelen felfogástok miatt. Pedig ha most szántatnátok, utána boronálné­­tok, nem száradna ki a föld, sőt elő­jönnének a gyommagvak, amelyeket a vetés előtti második boronálással el is lehetne pusztítani. Így történt, hogy az emlékezetes tanácsülés utáni nap hajnalán Dankó György traktoros brigádvezető — az encsencsi gépállomás szokásához híven — kiállott a nyírlugosi falu­végre, várta a munkába igyekvő gaz­dákat. Ott, a falu végén azon a haj­nalon 85 hold szántására írtak alá szerződést azok a gazdák, akik már este meghallották a gépállomási ta­nácsülés javaslatát-Másra is jó ám a gépállomás és az egyéni gazdák együttműködése. A kislétai gépállomásnak gondot okoz a 14 kisvetőgép elhelyezése. Minden nap behozatják azzal a gazdával, aki Olcsóbb és jobb a gépi munka! A javaslatot elfogadták. Azóta Kislétán is örömmel szerződnek az egyéni gazdák a gépállomással. Nem­csak trágya szállítására, hanem első­, sorban szántásra, boronálásra is. Megéri! Hiszen ha traktor szánt, a lovasgazda nem kínozza lovait hete­ken át a szántással, a tehenes gaz­dának több tej jut a nem jármolt te­héntől, s még az iganélküli ember is jobban jár. Mert számoljunk csak: Szabolcs-Szatmár vidékén 280—300 forintba is kerül egy hold igával való szántása. Az állam pedig a gépi munkáért csupán 53 kiló búzát, vagy 106 forintot kér. Ha a gazda szer­ződéskötéskor terményben fizet, még előnyösebb helyzetbe kerül: 10 száza­lékos kezdevezményt kap. Ezért szerették meg hát a nyírbá­tori járás egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztjai is államunk, a mun­kásosztály nagy segítségét, az olcsó, jó minőségű gépi munkát! Fábián Gábor Jó munkának nem kell cégér... (A gépállomások kiváló dolgozói országos tanácsko­zásának felhívásából.) „Gépállom­ásainknak fontos feladatuk, hogy sokkal több erőt és figyelmet fordítsanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkájának megsegítésére. Ezért már az idei tavaszon hétszer annyi gépi munkát kell végezniök részükre, mint az elmúlt év tavaszán. A jó minőségű gépi munka nagy segítség a terméshozamok fokozásában -­­ez a munkásosztály leghathatósabb segítsége a dolgozó parasztságnak.’’ Az encsencsi gépállomás már 800 holdat szántott fel az egyénieknek­ től nagyban függ a jó termés. A leg­jobb gazdák ezért tesznek eleget örö­mest minden hónapban a gépállomás meghívásának: mindegyik községből négyen-négyen jönnek el a gépállo­mási tanácsülésre, éppen bérelte. A sok hasztalan já­rásban romlik a gép, de még nem is vet annyit, ameny­­nyit vethetne, mire a bérlő gazda át­veszi a gépállo­mástól s kiviszi földjére, addig sok idő eltelik. Ez sem gond már az encsencsi gép­állomáson. A gépállomási tanács­ülésekre meghívott egyéni gazdáknak (akik többnyire termelési bizottsági tagok) adják oda a 26 vetőgépet: ők vállalnak érte felelősséget, s ők sze­dik be a használati díjat is. m­eknek a terméshozamok fokozásá­ban? A számok ezen a téren is jót mon­danak a két gépállomásról. Az en­csencsi gépállomás 1250 hold tava­szi szántásra kötött szerződést egyé­niekkel, s ebből a múlt hét derekáig 800 holdat szántott fel. A kislétai gép­állomás dolgozói pedig az egyéniek­kel 850 holdra kötött szerződésből már 400 holdon végezték el a tavaszi szántást. A hátralévő terület megszántása is jól halad, hiszen az encsencsi gépál­lomás 42 gépe közül 26, a kislétaiak 25 traktora közül pedig 16 dolgozik az egyéniek földjein. Baráti jóviszony az egyéni gazdákkal Ezzel sem ér véget az egyéni gaz­dáknak nyújtott sokoldalú gépi se­gítség. A két gépállomás vontatói üres idejükben trágyát szállítanak az egyéni gazdák udvaráról. Az en­csencsi gépállomás ebben az évben összesen hat vagon istállótrágyát vitt ki az egyéni gazdák földjeire. De mi van akkor, ha a vontatók­nak nincs „üres idejük”? Ezen Kislétán ügyesen segítettek. Vajd János középparaszt és társai sokáig beszélgettek erről a gépállo­más igazgatójával, míg végre rájöt­tek a megoldásra: — A vontató álljon be este, mun­kája végeztével az udvaromra — ja­vasolta Vajda János. — Én éjszaka megpakolom trágyával, s reggel, ha a vontató indul a termelőszövetkezet földjeire, útközben a földem mel­lett leszórhatja a trágyát. Olvastam a Szabad Földben meg­jelent „Több csikót akarnak a so­mogyi gazdák” című cikket. Szeret­nék pár sorral én is hozzájárulni en­nek az akaratnak a megvalósításához és ahhoz, hogy ne csak Somogyban, de szerte az országban több legyen a csikó. 1933-ban Mélykút községben voltam először fedeztetési állomásve­zető, azóta csak abban a négy évben nem, amit a Szovjetunióban, mint ha­difogoly töltöttem. 1949-től a békés­megyei Gyulán vezetem a fedeztető­állomást. Párezer kancát tehát már befedeztettem és némi tapasztalatra is szert tettem. Tekintettel arra, hogy a kormány­­program­ után igen megnövekedett a ménekkel szemben támasztott köve­telmény, azokat a legészszerűbben kell hasznosítanunk. Minél kevesebb ugrással, minél több csikót kell sza­porítanunk. Ebből következik az, hogy kü­zdenünk kell a látszatfedez­tetések ellen. Vágyig: a fedeztetőállomásokon a va­lóban sárló kancákat kell a mének alá engedni. Sok az olyan kancatartó gazda — aki nincsen teljesen tisztában a sár­lás jeleivel — gyakran olyankor kö­veteli kancája fedeztetését, midőn az még nem mutatja a kellő hajlandósá­got. Általában háromféle sárlást kü­lönböztetünk meg: 1. A hamis sárlás. Ez akkor mutat­kozik, ha a kanca külső ingert kap, például ha összefognak idegen lova­kat, vásár stb. alkalmával. Jelei majdnem azonosak a valódi sárlással, de a ménnel szemben ezek a kancák túlságosan ingerültek, csak fejjel kö­zelednek a ménhez. Ilyenkor ha meg is állná a kanca a fedeztetést, csikót nem fog, mert ez nem más, mint kül­ső nemi inger peteérlelés nélkül, így azután, ha fel­­is vesz a kanca négy­et ugrást, csikót mégsem hoz a világ­ra. A hamis sártásnál tehát várja meg a tenyésztő, míg a lovánál ez a felzaklatott állapot elmúlik, addig ne vigye ménhez, hanem ha a ló önmagától újra kezd jár­iani, akkor keresse fel vele a fe­deztető állomást. 2. Az igazi sáriás a kancánál álta­lában pókhálószerű cérnázással kez­dődik. Ha ezt észreveszi a tenyésztő, ne aznap, hanem másnap, de legké­sőbb harmadik napon feltétlenül ve­zesse ménhez. Az ilyen kancákat ér­demes fedeztetni. Nem jár el helyesen az a tenyésztő sem, aki csak piaci nap vagy ünnepnapon viszi próbáltatni a lovát. Sajnos, sok hibát követnek el a kancatartó gazdák azzal is, hogy min­denáron csikót akarnak és nem vár­ják meg az igazi sárlás idejét. De hi­bát követ el az a fedeztetési állomás­vezető is, aki azt tartja: mindegy, csak a fedeztetési jegyzőkönyv legyen minél hamarabb tele sok rosszul sár­­tott kanca nevével. Később ez úgyis megbosszulja magát, mert a kancák nagy része üresen marad. Nagyon he­lyes, ha a nem egészen jól sárló kan­cát a fedeztetőállomáson félreál­tjuk, úgy, hogy más kancáknál lássa a próbálkoz­­­zást és a fedeztetést, s ísze aztán maga is jó sárlóvá váljék. 3. Vannak rejtetten sárló, alig mu­tató kancák is. Komoly tenyésztők ezt a kevés jelt is észreveszik és idő­ben ménhez vezetik kancáikat. Igen sokan neheztelnek, ha többször kell járniok ménhez. Egyet azonban je­gyezzenek meg ezek a gazdák, inkább fedeztetés előtt járjunk az igazi sárlá­­sig és ugrásig, mint utána utóugra­tásokra, egészen június végéig. Még egyet akarok a gazdatársaknak aján­lani: a kiscsikós kancákat elles után, ha kitisztulnak, 3—4 napos kortól már vezetni kell próbára és akkor fedez­tetni, mikor sárlanak. Ugyanis sok kanca 9 napra el is hagyja a sárlást, s később járuik vissza. A 9 nap vára­kozási idő tehát nem törvény a kan­cánál. Sőt, a tapasztalat azt mutatja, az elsős kancák egyharmada hama­rább, egyharmada idejében, egyhar­­mada pedig később jár­ik... Nagyon fontos mindezeket szem előtt tartani, azonban az is szüksé­ges, hogy nagy gonddal foglalkozzunk lovainkkal és jó bánásmódban ré­szesítsük a csikót nevelő kancákat. Ha mindezeket figyelembe vesszük, ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy hazánkban egyre több legyen a csikó és életerős kancákkal és mé­nekkel szaporodjon országunk ló­állománya. .... Tarcsi Lajos, a gyulai fedeztetési állomás vezetője ! Akkor fedeztessük kancánkat, amikor az kellő hajlandóságot mutat! — Hozzászólás a Szabad Föld cikkéhez — m népesült a Hortobágy... Ahogy beköszöntöttek az első kel­lemes, tavaszi napok, a hazánk fö­lött átvonuló madarak nagy szállá­sán, a hatalmas Hortobágyon zsi­­vajgó madársereg lepte el a náda­sokat. A tél folyamán a puszta madarai közül, egyedül a réti sas keringett a fagyos föld felett, s csak március kö­zepén érkeztek a vadkacsák és a vadlibák. De ezek nem maradtak so­káig, hanem a közelítő nyár elől to­vábbhúzódtak hidegebb vidékekre. Helyükbe néhány nappal ezelőtt, visszajöttek a nálunk nyaraló vízi­­szárnyasok és letelepedtek a halas­tavakban, pusztai tocsogókban. Első­nek a piroslábú kis cankók értek vizet, majd megjelentek a fürge szárcsák, a kanalas gémek, az ébe­ren zsákmányra leső szürke gémek, s hazajött a búbos vöcsök és a hosz­­szúlábú vörösgém is. A végtelen Hortobágy nyugalmas otthont és bő táplálékot ad az ezer­színű és ezerhangú madárvilágnak. Szabad Föld 5

Next