Szabad Föld, 1955. július-december (11. évfolyam, 27-52. szám)

1955-12-04 / 49. szám

a Szabad Föld KIS SZEMINÁRIUMA • A Szovjetunió segítsége a magyar népnek A Szabad Föld kisszemináriumával a pártoktatásban résztvevő falusi dolgo­zók tanulását kívánjuk elősegíteni. A kisszeminárium hétről hétre megjele­nik, és — párhuzamosan az MDP politi­kai iskoláinak és az MDP ,,marxizmus— laninizmus alapjai” tanfolyamának anyagával — megmagyarázza a legfon­tosabb kérdéseket. Nagyon örülnénk, ha a pártoktatásban résztvevő falusi dolgozók elvi és gyakorlati politikai kérdéseikkel a szerkesztőséghez for­dulnának, mert így még nagyobb se­gítséget tudnánk nyújtani. Most közöl­jük a kisszemnárium első anyagát. Annak a segítségnek, amelyet a Szovjetunió az ellenforradalmi fe­hér terror idején a magyar népnek nyújtott, felmérhetetlen politikai és erkölcsi jelentősége volt a munkás­­osztály és dolgozó parasztság harcát vezető kommunista párt számára. Miben fejeződött ez ki? A Tanácsköztársaság leverése u­tán, amikor az ellenforradalmi rendszer győzött, Horthyék kímélet­len terrorhadjáratot indítottak a magyar nép legjobbjai és a dolgozó tömegek ellen. A szovjet kormány a magyar kormányhoz intézett egyik tiltakozó táviratában hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmi kormány a mészárlások és programok útján uralkodik és a gyilkosságot, a ter­rort és a rablást politikai rendszer­ré emelte. Természetesen Horthyék igyekeztek tevékenységüknek „tör­vényes” színezetet adni. A gyilkos­ságok egyik ilyen „törvényes” elő­készítése volt azoknak a népbizto­soknak a pere, akik a Tanácsköztár­saság idején a magyar dolgozó nép érdekeiért küzdöttek. Ennek a per­nek — melyet 1920 nyarán rendezett meg az ellenforradalmi vérbíróság­­— az volt a célja, hogy elrettentse a magyar munkásosztályt a felszaba­dulásért folytatott küzdelmektől. A tíz népbiztos elleni perben Horthyék meghozták a halálos íté­letet, de hogy a hóhérbárd mégsem sújtott le, az a szovjet kormány­nak köszönhető. 1920. augusztus 14-én a szovjet kormány nevében Csicserin külügyi népbiztos erélye­sen tiltakozott a tíz magyar népbiz­tos tervezett meggyilkolása ellen, és egyben közölte, hogy a szovjet kormány elrendelte ezer magyar pronarchista katonatiszt letartózta­tását Ezek közül tizet, közöttük gróf Széchenyi Bálintot és Héjjas főhadnagyot hivatalos túsznak nyil­vánított, azért a tíz népbiztosért, akik a budapesti törvényszék előtt állottak. Egy másik, 1920. novemberi keltezésű táviratban a szovjet kor­mány közölte a magyar kormánnyal, hogy a­­­­ túszként letartóztatott tíz magyar katonatiszt sorsa, akik a szörnyű áltörvényekért felelős osz­tály tagjaihoz tartoznak, teljesen és feltétlenül egybe van kötve a Buda­pesten vádlottak padján ülő tíz nép­biztos perének sorsával.” Ezen kí­vül a szovjet kormány azt is közölte még, hogy a tíz túszon kívül Szov­­jet-Oroszországban jelentős számmal vannak magyar tisztek. .. akiknek sorsára befolyással lesznek azok a rendszabályok, amelyeket a magyar kormány alkalmaz politikai foglyaik­kal szemben." A fehér­ terror áldozatainak meg­mentéséért a szovjet kormány nem­csak a magyar kormánynál lépett fel A Tanácsköztársaság bukása­­után a proletárdiktatúra vezetői Ausztriába menekültek. Az osztrák szociáldemokrata koalíciós kormány, a burzsoázia érdekeinek megfelelő­en a Magyar Tanácsköztársaság volt vezetőit letartóztatta. A szovjet kor­mány azonban megtorló intézkedé­seket helyezett kilátásba azokkal az osztrák katonatisztekkel szemben, akik mint hadifoglyok Szovjet- Oroszországban voltak. Az osztrák kormány végül is kénytelen volt meghátrálni, és szabadon bocsátotta a Magyar Tanácsköztársaság volt vezetőit. A magyar kommunisták messzemenő támogatására utal Le­nin egyik beszéde, amelyet 1920. áp­rilis 29-én mondott Lenin az emlí­tett beszédében megállapította, hogy az angol kormány közbelépett Gyerogyikin szétvert csapatai érde­kében, s „emberséges” eljárást kért számukra.­­ azt feleltük — mond­ta Lenin — hogy készek vagyunk megkegyelmezni a krími fehérgárdis­ták életének, ha az antant is ember­séges lesz a legyőzött magyar kom­munistákhoz, és kiengedi őket Szovjet-Oroszországba" . A szovjet kormány erőfeszítéseit végül is siker koronázta, és 400 ma­gyar kommunistát mentett ki Hor­thyék karmaiból. A megmentettek között voltak azok az elvtársak is, akik az 1921/22-ben újonnan meginduló kommunista pártépítő munkát szervezték és vezették, s ennek során kerültek a Horthy­­rendőrség kezébe. Közöttük volt: Gerő Ernő, Andics Erzsébet, Béres Andor, Vas Zoltán és még több más elvtárs. A szovjet kormány segítségének óriási politikai és erkölcsi jelentő­sége volt a magyar munkásosztály számára az ellenforradalom éveiben. 1924. után már nem volt több fo­golycsere, de a szovjet kormány ez­után is közbelépett a magyar ellen­­forradalom áldozataiért. Ismeretes az ellenforradalom által megrende­zett két Rákosi-per, melyben — mindkét esetben — halálra akarták ítélni Rákosi Mátyás elvtársat. A szovjet kormány és a világ demok­ratikus közvéleményének erélyes tiltakozására a magyar ellenforrada­lom mindkét esetben meghátrált, s végül 1940-ben a szovjet kormány kihasználva a kedvező légkört, ami akkor Magyarország és a Szovjet­unió között fennállott, kiszabadítot­ta Rákosi elvtársat Horthyék kar­maiból. K. L Közlemény a Szovjetunióban végrehajtott legutóbbi hidrogén fegyver kísérletről A legutóbbi időben az atomener­giával kapcsolatos tudományos kuta­tó és kísérleti munkák tervének meg­felelően a Szovjetunióban új típusú atom- és termonukleáris (hidrogén) fegyvereket próbáltak ki. A kísérle­tek teljesen igazolták az erre vonat­kozó tudományos-műszaki számításo­kat, bebizonyítva a szovjet tudósok és mérnökök fontos, új eredményeit. A legutóbbi hidrogén-bomba-robban­­tás az eddig végrehajtott robbantások közül a legerősebb volt. A rádióaktív hatások kiküszöbölése céljából a rob­bantás nagy magasságban történt. Egyidejűleg széleskörű vizsgálatokat végeztek az emberek megvédését il­letően. Mivel egyes nyugati országokban lármát csaptak a Szovjetunióban vég­rehajtott említett kísérletek körül, a TASZSZ-t, a Szovjetunió Távirati Irodáját felhatalmazták a követke­zők közlésére: A szovjet kormány síkra szállt és síkra száll az atom- és hidrogénfegy­ver hatékony nemzetközi ellenőrzés-­­sel történő megtiltásáért Ilyen dön­tés lehetővé tenné, hogy az atom­energiát kizárólag békés célokra használják fel. A Szovjetunió mind az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben, mind a négy hatalom külügy­miniszterének nemrégiben megtar­tott genfi értekezletén javasolta az atom- és hidrogénfegyver feltétlen megtiltását. De javaslatait nem fo­gadták el. A Szovjetunió javasolta az atom- és hidrogénfegyver erkölcsi­politikai elítélését is. A nyugati ha­talmak ezt a javaslatot sem voltak hajlandók elfogadni. A Szovjetunió, noha biztonságának biztosítása céljából végez ilyen kí­sérleteket, továbbra is törekedni fog az Egyesült Nemzetek Szervezetében az atom- és hidrogénfegyver megtil­tásáról és az összes többi fegyver­fajta csökkentéséről, a nemzetközi feszültség további enyhítéséről és az államok közötti bizalom megteremté­séről, az egyetemes béke fenntartá­sáról és megszilárdításáról megegye­zésre jutni. Minél előbb fejezzük be az őszi vetést! Az idő lassan télbe fordul és még mindig akadnak olyan községek, me­lyekben nem fejezték be az őszi ve­tést. Különösen nagy a lemaradás Baranya, Tolna, Bács és Borsod me­gyékben, de rosszul állnak Nógrád­­ban és Somogy megyében is. Falusi pártszervezeteink és taná­csaink ne nyugodjanak bele az el­maradásba, hanem mozgósítsanak minden fogatot, minden vetőgépet a Vetés gyors befejezése érdekében. Szigorúan végre kell hajtani minden községben a vetéstervek teljesítésé­­­nek ellenőrzését is. Ez a rendelkezés­­ vonatkozik többi között a dusnoki és a garai községi tanácsra is, ahol en­nek ellenére jóformán semmi ellen­őrzés nincs, mert a tanács vezetői — úgy látszik — nem veszik komolyan feladatukat. Az őszi kenyérgabona vetésének gyors befejezése az egész ország ér­deke. Használják ki az elmaradók a vetésre alkalmas órákat is, hogy minél rövidebb idő alatt földbe ke­rüljön a búza. A Vörös Sugár TSZ tagjai nem adták el a máért a gazdagabb holnapot — Zárszámadási közgyűlés Pakson — Ünneplőbe öltözött emberek adták egymás kezébe a kilincset szomba­ton a késő esti órákban a paksi Vö­rös Sugár Termelőszövetkezet szék­házában. Barátságosan köszöntik egymást a közösségi munkában egy­másra talált emberek, Acsádi Fe­­renc, Fejcs Lajos, Farkasdi Sándor­­né, Varga József, Lacza István és a többiek. Nagy napjuk van ma a ter­melőszövetkezet tagjainak. Egy esz­tendő munkájának eredményeit, si­kereit teszik most mérlegre, egy év munkájának eredményeiről, hibáiról ad most összefoglaló képet a zár­­számadási közgyűlésen Weisz Ferenc elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke. S hogy a mérleg ebben a termelő­szövetkezetben is az eredményesség oldalára hajlik, azt nemcsak a zár­számadás adatai bizonyítják. Ezt bi­zonyítja az ünneplőbe öltözött tagok derűs jókedve, ahogy itt a közgyűlés megkezdése előtt csoportokba ve­rődve beszélgetnek, vitáznak, tréfál­koznak. Az asszonyok egy része pedig az ünnepi vacsora elkészítésén fárado­zik. Mert ahogy ez már általában szökés a közgyűlés után, a Vörös Sugár tagjai is ünnepi vacsorával, tánccal, mulatsággal akarják az eredményes évet lezárni. Gondoskodnak az öregekről Mikor azonban az elnök szólásra emelkedik a zsibongó, zsúfolásig megtelt nagyteremben­­, ahol a ta­gokon és családtagjaikon kívül olyan új belépők is jelen vannak, akiknek felvételéről most dönt a közgyűlés — egyszerre mély csend támad. Nem újak azok a számok a tagok előtt, amelyeket ,az elnök ismertet. De mégis mindenki feszülten figyel, egyesek csendben bólogatnak, helye­selnek. — Ebben az évben 505 kát. holdon gazdálkodtunk, taglétszámunk 85-ről 107-re emelkedett. Az új gazdasági évbe­­ pedig 749 holdon kezdjük a gazdálkodást — hangzanak az elnök szavai. Majd a szövetkezet termés­eredményeit, az állatállomány gya­­rapodását, a termények, állati ter­mékek felhasználását és a pénz­­gazdálkodást ismerteti a tagsággal, ahogyan ez ilyenkor szökés. S ahogy végighallgatjuk a beszá­molót, megállapíthatjuk, hogy a Vö­rös Sugár tagsága a máért nem adta el a holnapot, gondolt a­­közös gaz­daság fejlesztésére, a jövőre is. A ta­karmányalapba a tervezett 3068 mázsa helyett 4415 mázsa terményt tettek félre a közös állatállomány takarmányozására, hizlalására. Ku­koricából például 463 mázsa helyett 773 mázsát, zabból 60 mázsa helyett 132 mázsát tartalékoltak. A vető­mag-alapba a tervezettnél 110 má­zsával többet, a biztonsági alapba pedig közel 100 mázsa terményt tet­tek félre.­ Rendezték a szociális és­­kulturális alapot is. Idős Pálfi István bácsinak, aki az idén mér nem tu­dott dolgozni, a földjáradék kifize­tése mellett egész évi kenyerét biz­tosította a szövetkezet. — Nagyon helyes — szóltak köz­be többen is a tagok közül, amikor erről beszélt az elnök. — Egyszer mi is megöregszünk és kiesünk a munkából — mondogatták különö­sen az idősebbek. Másfélmillió forintra emelkedet a közös vagyon De maradék nélkül eleget tett a termelőszövetkezet az állam iránti kötelezettségeinek is. Kifizették a hi­telek esedékes részét, a gépállomás­ munkadíjat. Nem maradtak adósai a földdel belépő tagoknak a földjára­­dék­kal sem. S ahogy a szövetkezet pénzgazdálkodását ismerteti Weisz elvtárs, egyre igazoltabbnak, bizto­sabbnak látszik a szövetkezet tagjai­nak az az egészséges törekvése, hogy a további beruházásokat, a kö­zös gazdaság fejlesztését most mér a saját lábukon állva, a saját erejükből oldják meg. — Termelőszövetkezetünk fel nem osztható közös vagyonának az értéke a tavalyi 925 ezerről 1 515 000 fo­rintra emelkedett — hallhatjuk vé­gül az elnök szavait.­­ Az egy munkaegységre eső részesedés érté­ke pedig a tavalyi 36 forinttal szem­ben, most 54 forint 90 fillér lesz, s ebből 18 forint 7 fillér a pénzbeli részesedés. Igen szép eredmény ez, mind a közös vagyon gyarapodását, mind a tagok részesedését illetően. A közös gazdaság fejlesztése mellett gazdag részesedés jutott a tagoknak is. Na­gyon sokan 300-on felüli munkaegy­ség után részesedtek. Tell János fo­­gatos például 425 munkaegységet teljesített s az évi jövedelemből most építkezik. Hanoi János és csa­ládja, akik március óta tagjai a szö­vetkezetnek, 908 munkaegységre kapták meg és kapják meg ma este a részesedésüket. 26 új belépő Valóban, ahogy az elnök mondja, a Vörös Sugár Termelőszövetkezet tagjainak a jövedelme már megha­ladja a jól gazdálkodó­­középparasz­­tok jövedelmét. Hiszen a Hanoi­­család kis híján 50 ezer forint érté­kű terményt és pénz­t kapott a közös gazdaságból, amelyhez még hozzá­jön a háztáji gazdaság jövedelme is — Ennyi jövedelmünk — mondja is Hanoi Marika — bizony nem volt, amikor 15 hold földön gazdálkod­tunk. Érthető tehát, hogy az egyénileg dolgozó parasztok szívesen keresik fel a Vörös Sugár Termelőszövetke­zetet. Ezen az ünnepélyes közgyű­lésen is 26 új belépő felvételi­­kérel­mét szavazta meg a szövetkezet tag­sága. — Kell a dolgos kéz — mondja Fejcs Lajos, amikor egy-egy belépő felvételéről szavaznak. — Hiszen nemsokára megkezdjük a sertésfiaz­­tató és a süldőszállás építését is. A zárszámadás eredményei joggal keltenek örömet ebben a nagy ter­melőszövetkezeti családban. Előre­látó, okos gazdálkodásuk a jövő ér­dekében, a közös jövedelemből szár­mazó részesedésük méltán teszi őket elégedetté, bizakodóvá. Több jövedelmet az állattenyésztésből! Ahogy azonban a bevételi terve­­ket és tényleges számokat nézeget­jük, azt látjuk, hogy a szövetkezet fő bevételi forrása ebben az évben a növénytermelésből származott. Ki­váló terméseredményeik folytán a tervezettnél jóval több bevételre tettek szert a növénytermelésből. Az állattenyésztésből származó jöve­delem azonban jóval alatta maradt a tervezettnek. Éspedig azért, mert alacsony volt a tejhozam, a sertések egy részét soványan adták el. Nem hizlaltak kacsát, libát sem, pedig szép számmal nevelték fel belőlük. Nem használták ki tehát az állat­­tenyésztésben rejlő nagy lehetősége­ket. Pedig vannak olyan kiváló te­heneik, amelyek évi 3700—4200 liter tejet adnak. A 23 darab fejős tehén istállóátlaga azonban most is csak 6,8 liter tej. A tenyésztésre alkalmas állatok jobb kiválogatásával, napi háromszori fejessel, egyedi takar­mányozással, nagyobb jövedelemre tehetnének, szert a tehenészetből is. Több lesz a bevételük, ha a sertése­ket most már úgy, ahogyan tervezik, 50—50 darabonként hízóba állítva, az idén hizlalva értékesítik. Jobban ki kell használniok a lehetőségeket a baromfitenyésztésben is. A jövő évi zárszámadási közgyű­lésen így bizonyára a közös vagyon­nak még nagyobb gyarapodásáról adhatnak számot s még nagyobb lesz a tagok részesedése. Hajdú Júlia A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elsőrendű céljának a béke védelmét tekinti A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kedden délután a fővá­rosi tanács kultúrtermében ünnep­séget rendezett a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség megalaku­lásának 10. évfordulója alkalmából. Vajdai Lajosné, az MNDSZ buda­pesti szervezetének elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadé­mikus, az Országos Béketanács elnö­ke, a Nemzetiközi Demokratikus Nő­szövetség alelnöke mondott ünnepi beszédet. Beszéde bevezető részében hang­súlyozta, hogy ma már a nők nagy tömegei vesznek részt társadalmi mozgalmakban és országhatárokra való tekintet nélkül szervezkednek, tömörülnek, harcolnak a nők egyen­jogúságáért. A Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség 1945 novembe­rében alakult meg Párizsban, amikor 40 ország 80 millió asszonyának kép­viseletében, több mint 800 asszony gyűlt össze, hogy egyesített erővel küzdjenek a népek szoros nemzetközi együttműködéséért, a tartós békéért, a gyermekek egészségügyi gondozá­sának, iskolai oktatásának megjaví­tásáért és a nők egyenjogúságáért az állami, társadalmi, politikai életben. — Mi, magyar nők, büszkék va­gyunk — mondotta Andics elvtárs­nő, — hogy a történelmi jelentőségű párizsi kongresszuson 10 tagú magyar küldöttség is részt vett. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége fenn­állása óta tagja a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetségnek és nem­csak a szövetség tanácsában, hanem legfelsőbb irányító szervében, a Nemzetközi Irodában is képviselve van. A továbbiakban Andics Erzsébet elvtársnő arról az egész földkerek­ségre kiterjedő nagy és eredményes munkáról beszélt, melyet a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség 10 éves fennállása ideje alatt kifejtett. A Nemzetközi Nőszövetség je­lenleg több mint 200 millió asz­­szonyt fog össze és hatósugara 80 országra terjed ki. Felöleli a nyugati és keleti országok, a gyarmati és függő országok asszo­nyait, munkásnőket, parasztasszo­nyokat, háziasszonyokat, értelmisé­gieket, a legkülönbözőbb politikai né­zetű és vallású, a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó nő­ket. — A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség első és legnagyobb fel­adatának a béke védelmét tekinti — folytatta Andics elvtársnő. — A nő­szövetség — hűen 10 évvel ezelőtt tett fogadalmához — állhatatosan küzdött és küzd a gyermekek foko­zott védelme érdekében. Andics elvtársnő részletesen is­mertette az MNDSZ munkáját is. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége hasznos és serény tagja a Nemzetközi Nő­­szövetségnek és mindvégig lépést tartott a nemzetközi szövetség gyors fejlődésével.­­ Felmérhetetlen utat tettek meg a magyar asszonyok az el­múlt 10 esztendő alatt. Meggyőződtek arról, hogy semmi­­lyen más politikai rendszer nem ad­ta volna meg nekik azt a hatalmas segítséget, amelyet a mi pártunk, né­pi demokratikus rendszerünk nyúj­tott nekik. Tíz év alatt a magyar asz­­szonyok százezrei váltak a szocializ­mus öntudatos építőivé. Andics elvtársnő nagy tapssal foga­dott beszéde után Z. Sz. Omarova, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kül­döttségének tagja szólott az ünnepi ülés részvevőihez. Z. Sz. Omarova felszólalása után Fáy Boris, a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség párizsi alakuló kongresszusán résztvett magyar nő­küldöttség vezetője számolt be 10 évvel ezelőtti élményeiről, végül pe­dig Kara Anna, az MNDSZ intéző­bizottságának tagja felolvasta a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­séghez intézett üdvözlet szövegét, melyet lelkesen elfogadtak. Ismeretüink Írják A zárszámadási előkészületek so­rán kiderült, hogy bortermésünk 25 hektoliterrel több lett, mint ameny­­nyit terveztünk. A három vincellér jó munkájáért prémiumként 6 hek­toliter bort kapott. (Takács Gábor, Balatonalmádi, Haladás TSZ.) Idejében elvégeztem a mezőgaz­dasági munkákat s ennek köszönhe­tem, hogy búzám már szépen zöl­­dell. Szerződéses cukorrépám után járó cukorból pedig ezen a héten feleségem már finom süteményt sü­tött a családnak. (Pintér Lajos, egyénileg dolgozó paraszt, Abony.) Fiataljaink a .­apokban játszották „rangadó“ mérkőzésüket Pápán az „Ihászi“ csapattal. A nemesszalókiak 3:1 arányban megérdemelten győz­tek és megnyerték a járási bajnoki oklevelet, valamint a járás szép kivi­telű vándorserlegét. (Rendes Géza, Nemesszalók­.) A padláson lévő kukoricámat gyakran forgatom és gondosan kivá­logatom az esetleg penészes csöve­ket. Ezzel megakadályozom a kuko­rica befülledését és méginkább biz­tosítom állataim téli takarmányozá­sát. (Nagy Gábor, egyénileg dolgozó paraszt, Zalavár.)★ A Szabad Föld Téli Estéken sok tsz-tag, dolgozó paraszt és fiatal hall­gatja az­ előadásokat. Szívesen tanul­nak a tsz mezőgazdászától, az állat­orvostól, a tanítótól s nagy érdeklő­déssel nézik a kisérő oktatófilme­ket. (K. Lázár Lajos, DISZ-titkár, Dány.)

Next