Szabad Föld, 1957. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-21 / 16. szám

Nobel-díjas atomtudósok Adenauernál Az emberiség nevében tiltakozunk az atomfelfegyverkezés ellen! — Nevetséges! Azt hiszik, mivel tudósok­ a hadászathoz is értenek?!. .. VILÁ­GPOLITIKA A hét főbb eseményei a következők voltak: A nemzetközi­ politika utóbbi hetét aránylag csendes légkör jellemezte. Csupán a „veszélyes zónában", a Közel-Keleten okozott némi robbanást, a jordániai kormányválság, viszont Egyiptom és a Szuezi-csatorna körül­­kezd tisztázódni a helyzet. Európában a nyugatnémet atomfelfegyverzés váltott ki viharos tiltakozásokat, amelyek valószínűleg az elkövetkező he­tekben érik majd el csúcspontjukat. EURÓPAI . .. , _______| A leszerelési albizottság­ondoni ülésén Zorin szovjet küldött kijelentette: most kedvezőbb a hely­zet a leszerelés megoldására, de a nyugati hatalmak nem akarják ki­használni a lehetőséget. — Az angol munkáspárt bizalmatlansági indít­ványt nyújtott be az alsóházba a kor­­mány katonai politikája ellen. — Bu­karestben román—szovjet megbeszé­lések folytak a szovjet csapatok ideig­lenes romániai tartózkodásával kap­csolatban. — Ollenhauer, a nyugat­német szociáldemokraták vezére élesen bírálta a kormányt: hangsú­lyozta, hogy most nem atomfegyve­rekre, hanem leszerelésre van szük­ség. — Franciaországban tiltakozó hetet tartottak az algériai elnyomás ellen. | ÁZSIA | '------------| Hivatalba lépett az új in­donéz kormány. (A kommunista párt támogatja Djuanda kormányát) — Csou En-laj és Cyrankiewicz Pe­­kingben aláírta a közös kínai—len­gyel kormánynyilatkozatot, amely a többi között hangsúlyozza, hogy továbbra is segítik a magyar né­pet. — K. J. Vorosilov Kínába érke­zett. (Kínai látogatásának befejezése után Indonéziába és Mongóliába uta­zik.) KÖZEL KELET | Jordániában meg­oldódott a hosszabb ideig tartó kor­mányválság, amelyet az amerikai im­perialisták és a kezükre játszó Husz­­szein király idéztek elő. (Az új kor­mány elnöke Khalidi volt külügymi­niszter, aki kijelentette, hogy Jordá­nia hajlandó ugyan tárgyalni az USA-val, de segélyt csak úgy fogad el, ha előbb meghallgatja Egyiptom és Szíria véleményét.) | AMERIKA | |----------------- Az USA szenátusá­nak ülésén heves támadások hangzot­tak el Anglia ellen, mert halasztást kért adósságainak rendezéséhez. (Az­zal vádolták Angliát, hogy az ameri­kai kölcsönökből a királyi család óriá­­si költségeit fedezi.) — Mód Péter, Magyarország állandó ENSZ-küldötte felkereste Hammarskjöld főtitkárt és közölte vele, hogy a magyar kor­mány szívesen látja Budapesten, a neki alkalmas bármely időpontban. — Argentínában letartóztatták a kommunista párt 370 tagját. — Hi­vatalosan közölték, hogy az USA még az idén rakétafegyverekkel akarja ellátni a NATO-haderőket. FERTŐZÖTT BURGONYÁT KÜLDTEK A FAO SEGÉLYSZÁLLÍTMÁNYÁBAN Növényvédelmi zárszolgálatunk megtette a szükséges intézkedéseket Nem sokkal ezelőtt 250 vagonnyi burgonyát kaptunk Hollandiából és Luxemburgból, amelyet a FAO — az ENSZ-hez tartozó mezőgazdasági szerv — ajándékozott hazánknak. A küldemény azonban fertőzött volt. Növényvédelmi zárszolgálatunk a hegyeshalmi határállomáson megál­lapította, hogy nálunk eddig egészen ismeretlen burgonyafonálférget is behoztak az említett nyugati államokból. . Ez a kártevő nem a burgonya gu­móit, hanem a gyö­kérzetét támad­ja meg. Az ilyen növény fejlődésé­ben erősen visszamarad, termése pe­dig jelentősen csökken. Ha egy hek­tárról előzőleg 300—320 mázsát ta­karítottak be, pár év múltán már csak 40—50 mázsát terem a föld. A veszélyt még növeli, hogy ahol a kártevő egyszer megvetette a lábát, mintegy 75 centiméter mélyen meg­fertőzi a talajt. De hathatós védekezési módszert eddig még sehol a világon nem sikerült kidolgozni ellene. Növényvédelmi szakembereink mindent elkövetnek, hogy gátat vessenek a burgonyafonálféreg ter­jedésének. Kiváló szakértőket és mo­dern laboratóriumot küldtek He­gyeshalomra, a vetésre kiosztott bur­gonyának egy részét pedig összeszed­ték. Nyugati megyéink néhány köz­ségében azonban sajnos, vetettek ebből a burgonyából. De ezeket a községeket fokozottabban ellenőrzik és ha fertőzött területet találnának, a leghatározottabb módszerekkel akadályozzák meg a kártevő elterje­dését. Szakembereinket nagyon meglep­te, hogy a holland növényegészség­ügyi szervek a fertőzött burgonyát fertőzésmentesnek tüntették fel. Hogy vétkes könnyelműséggel, vagy szándékos ártani akarással ál­­lunk-e szemben, ezt pillanatnyilag még nem tud­juk. De az mindenesetre feltűnő, hogy az illetékes hollandiai hatósá­gok sorozatos sürgetéseinkre mind ez ideig nem válaszoltak. Azonban ettől függetlenül is kétségtelen, hogy burgonyatermelésünket súlyosan ve­szélyeztették. ▼ Néhány sorban: CHILE A dél-amerikai Chi­lében március 28-tól április 3-ig felkelés zajlott le. Valparai­­so, a mintegy 200 000 lakosú kikötőváros munkásainak és diákjainak az iba­­nyez elnök diktatú­rája ellen irányuló tüntetésével kezdő­dött, majd a 800 000 lakosú Santiago fő­városban barikádok emelkedtek és heves tűzharcok folytak a felkelők és a kor­mánycsapatok kö­zött. A tömeg elfog­lalta a kormánypárti lapok szerkesztősé­geit és a politikai foglyokkal teletö­mött igazságügyi pa­lotát. a diktátor er­re kihirdette az ostromállapotot és a hadsereg tankjai­nak, meg repülő­gépeinek a támoga­tásával végül is vérbefojtotta a felkelést. Ibanyez annak köszönhette hatalomra­­jutását, hogy követelte az USA-val kötött katonai szerződés felbontását és messzemenő szociális reformokat ígért. Megválasztása után ígéreteit megszegte. Az észak-amerikai tőkések korlátlan bér­uzsorájának nem vetett véget, a földtelen vagy törpebirtokos parasztokat nem jut­tatta földhöz. Az ország termékeny föld­területeinek mintegy háromnegyed része továbbra is néhány száz nagybirtokos ke­zén maradt, a kenyér megdrágult, egyre több elbocsátott munkás szaporította a munkanélküliek számát, az ország gazda­sági válsága egyre súlyosbodott, a nyo­morúság nőttön-nőtt. Pedig ez a szalag alakú — 4225 kilométer hosszan húzódó, de csak 170—350 kilo­méter szélességű — ország gazdag termé­szeti kincsekben. Mintegy 750 000 négyzet­kilométernyi területének északi száraz, sivatagos részében salétromot, hegyeiben boraxot, ként, aranyat, ezüstöt, vasat, olajospalát, sót bányásznak s az ország a tőkés világ második legnagyobb rézter­melője. Bányáit — az újabban feltárt uránércbányákat is — észak-amerikai tőkések kaparintották a kezükbe. Gyomirtó papír Megfigyelték, hogy a talajnak azon a foltján, amelyet papír takar, a gyomnövények elpusztulnak, mert nem bírnak a felszínre törni. A Szovjetunióban most egy papírszala­gokat lebocsátó vetőgép tökéletesí­tésén dolgoznak. A vetőgépet traktor vontatja végig a szántóföldön. A gép két korongjá­ról 15 centiméter széles, helyenként lyukkal ellátott papírszalag tekere­­dik le s takarja be a földet. A gép a papíron levő lyukaik alatt kis mé­lyedéseket váj a talajba. A mag­­szekrény a mélyedésekbe hullatja a magvakat, ugyanoda műtrágya is hullik a megfelelő ládából. Végül a gép különleges fémlapátjai vékony­­földréteggel takarják be a papírsza­lagot. A vetett növények kicsírázásuk után a papíron levő lyukakon ■ ke­­­­resztül kibújnak a felszínre, a­­ gyomnövénykék pedig elpusztulh a­t PM-k a papírtakaró alatt.­­ A nagytőke támadása — új álarcban Mit jelent a nyugat-európai „közös piac"? ! Az elmúlt hónap végén hat euró­­­­pai ország vezető államférfiai gyűl­­t­­ek össze Rómában, hogy aláírják ► a nyugat-európai közös piacról szóló ► megállapodásukat. Nyugat-Német­► ország, Franciaország Olaszország, ► Belgium, Hollandia és Luxemburg ► külügyminisztereinek aláírása sze­­­repel azon az okmányon, amely kö­­­­rül ma az európai közvélemény fel­­­­háborodott vihara dúl. A felszín... ! Jogosult-e vajon ez a felháborodás­­ az ártatlanul, sőt jól hangzó „közös­­ piac** miatt? Ismervén a nyugati­­ diplomácia módszereit, élesen meg­­ kell különböztetnünk a felszínes lát­­­­szatot és a mögötte meghúzódó lé­­­­nyeges tartalmat.­­ Az új szerződés a következőket ► tartalmazza * [létrehozzák százhatvan millió ember kö­► zös piacát (ennyien élnek a hat ország­­­­ban) négy év alatt harminc százalékkal ► leszállítják az aláíró országok között ma [ érvényben levő vámtarifákat, majd foko­► zatosan, de legkésőbb tizenöt év alatt [teljesen megszüntetik a vámokat és ► egyéb behozatali korlátokat az egymás­► sal folytatott kereskedelemben, ugyan­­[ ezen idő alatt közös vámtételeket ve­►­zetnek be a szerződésen kívül álló or­­­­szágok viszonyában; lehetővé teszik, hogy ► a hat ország lakosai egyforma feltételek­­­kel szabadon választhassanak munkát a ► hat ország bármelyikében, egyben sza­­­­bad mozgást biztosítanak a tőkének is, ► hogy a vállalkozók ott fektessék be a pénzüket, ahol azt a leggyümölcsözőbb­► nek vélik, végül kiegyenlítik a vállalati­­ adók és a munkafeltételek között mu­► tatkozó különbségeket. ... és ami mögötte van . Ez van tehát a felszínen. De fel ► kell tennünk a kérdést: mögötte mi ► van? ! Az egyezményben részt vevő álla- I mok gazdasági ereje nagyon is kü­ I­­önböző: a rendkívül fejlett iparral­­ rendelkező Nyugat-Németországnak,­­ a bizonyos tekintetben visszamaradó­­ Franciaországnak, az állandó munka-­­ nélküliség bajaival, agrárproblémák­ • kal vesződő Olaszországnak egész • sor ellentétes érdekük, sőt számos­­ ütköző­pontjuk van. Ebben az összetételben a vezető­­szerep nyilvánvalóan a gazdaságilag­­ legerősebb országnak jut. Nem is­­ kétséges, hogy ez az állam Nyugat- Németország, amely az utóbbi évek­ben elért nagyarányú fejlődése ré­­■ vén adósává tette egész Nyugat-Eu­­rópát, politikai állásfoglalása foly­tán pedig pillérévé lett a Szovjetunió és általában a szocialista országok ellen irányuló manővereknek. Nyu­­gat-Németország vezető szerepe a közös piacon tehát egyszerre jelenti az agresszív gazdasági nyomást, és a szocializmus ellen létrehozott nyu­gatnémet katonai erő érvényesíté­sének veszélyét. Ha még hozzátesz­­szük, hogy a részt vevő államok az Atlanti Szövetség tagjai, s az utóbbi hetekben igen sok szó esik arról, hogy Nyugait-Néme­tországot gyorsí­tott ütemben látják el atomfegyve­rekkel, a kép egészen világossá vá­lik. A „közös piaci’ — a tőkés orszá­gok e legújabb szövetkezése —, élén Nyugat-Németországgal az amerikai imperialista politika céljainak eszkö­ze, a szocializmus ellen irányuló tő­kés politika megvalósítója kíván len­­ni. A „harmadik kísérlet" Egy amerikai lap, a sok millió példányban megjelenő „Time" írta a következőket: ..A második világháború üszkös váro­saiból és romjaiból előbb az Európai Ta­nács politikai eszméjével kísérelték meg létrehozni Európa egységét. Nem sike­­rült­­nekik. Azután a keménykezű kato­nák és diplomaták jöttek, akik egységes uniformisba öltöztetett európai hadse­reggel kívánták ..Európát megalkotni’, és az európai védelmi közösség fölötti csúnya, meddő vitában az Európáról szó­ló álomban már vajmi kevés idealizmus maradt. Nemrég azután az európaiak némi meglepetéssel tapasztalták, hogy egy harmadik alkalmat tárnak eléjük Európa egységének létrehozására. Ezút­tal gazdasági oldaláról közelítették meg a kérdést és úgy látszik, ez a kísérlet csodálatosképpen bevált’*. Ezt a „csodálatos kísérletet*" még világosabban ábrázolta a londoni „Daily Express” amely nem kis aggodalommal fejtette ki, hogy „mi­vel a németek kétszer kudarcot val­lottak, amikor fegyveres erővel pró­báltak Európa uraivá lenni, most megkísérlik ugyanezt a kereskede­lem révén.” A közös piac leendő urainak ter­vei azonban nem állanak meg itt. A nagytőkének nemcsak a szocialis­ta országok állanak útjában, hanem az egyre gyorsuló ütemben felzár­kózó afrikai és ázsiai országok nem­zeti fejlődése is. A korántsem újsü­tetű nyugatnémet imperializmus ál­­lamférfiainak látogatásai a keleti féltekén — Strauss nyugatnémet hadügyminiszteré Észak-Afrikában, Brentánó külügyminiszteré Ázsiában — könnyen érthető felvilágosítást adnak a nyugatnémet célokról: Eu­rópa gyarmatosítása mellett, gyar­matosítás Afrikában és Ázsiában. A francia polgári baloldal egyik lapja, a „Combat” a nyugatnémetek „gigá­szi offenzívájáról** ír. Észak-Afriká­ban s a Közel- és Közép-Keleten, amely épp akkor folyik, amikor a keleti népek sorra tépik le maguk­ról láncaikat. Még hátra vannak a parlamenti csaták A közös piacnak mondott új „ösz­­szefogás" igazi arculata ez. Ha sor­­ra vennénk az egyezmény egyes pontjait, kitűnnék, hogy az ellenté­tes érdekek egész szövevényével ál­lunk szemben, melyeket egyetlen közös érdekük kohójában akarnak felolvasztani a monopóliumok: a nagytőke vonul fel itt egy új terüle­ten, új módszerrel a szocializmus országai ellen. A közös piacról szóló szerződést eddig csak a külügyminiszterek ír­ták alá Rómában, s az csak akkor lép hatályba, ha az érdekelt orszá­­á­gok törvényhozásait jóváhagyták. Az Európa-szerte felhangzó tiltakozás azt mutatja, hogy a „közös piac**­­ való természete egyre inkább nap­­­­világra kerül s fölöttébb nehéz dol­,­guk lesz azoknak a kormányoknak, melyek ennek az egyezménynek jó­váhagyását kívánják majd parla­mentjeiktől. Tarjai­ Imre APRÓSÁGOK A NAGYVILÁGBÓL A legújabb statisz­­ikai adatok szerint az Észak-Amerikai Egyesült Államok­ban 5 ezer olyan saj­tóügynökség műkö­dik, amelyek első­sorban a zsarolásra alkalmas családi és közéleti botrá­nyok kibányászásával foglalkoznak. Ezek a „revolverlapok" évente több száz millió dollárt vágnak zsebre azáltal, hogy tetemes összegekért el­állnak egyes értesüléseik közlésétől. Elképzelhető, milyen lehet az ame­rikai erkölcs, ha romlottságából ilyen tekintélyes mennyiségű léhűtő lap élősködhet.* Angliában egy utcaseprőt elbo­csátottak állásából, mert viselke­désével megsértette őfelségét, Nagy-Britannia királynőjét. Egyik alkalommal ugyanis, amikor a ki­rálynő ellátogatott Bellington vá­rosába, az utcaseprő szerszámai­val a kezében a fényes menet után csatlakozott és a járdán ösz­­szegyűlt tömeget sapkája lengeté­­sével üdvözölte ... * Ugo Moretti olasz író nem min­dennapi versenyből került ki győztesen. Egy 200 oldalas detek­­tívregényt hat nap, 23 óra és 35 perc alatt írt meg. A verseny ha­­tárideje 7 nap volt. Megnehezí­tette munkáját, hogy a rémre­gény egyes szereplői megadottak voltak, így például: egy futó mez­telen nő, egy kicserélt hulla, tit­kos földalatti rejtekhely, 7 külön­böző fajta gyilkosság, egy macska, stb. Moretti tetemes összeget nyert a versenyen, de a szépiro­dalom múzsájának kegyeit min­den bizonnyal elvesztette. • A Bombay-i Mansu Kalu Nega fe­lesége 6 évvel ezelőtt halt meg. A bánatos férj azóta fél métert nőtt. A régebben normális alakú férfi ma 2 méter 29 centiméter magas. Az or­vosok értetlenül állnak az esettel szemben, a nagyra nőtt férj családja viszont kézenfekvő magyarázatot ta­lált: a szerencsétlenbe beleköltözött elhunyt felesége szelleme és az vala­hányszor nyújtózkodik, a férj min­dig egy centimétert nő. — Szegény férj! Vajon mekkorára nyúlik bána­tában, hia még sokáig él? * Egy grúz faluban építkezés köz­ben 300 éves borospincére búk­, 4 kantak. A pincében 11 n­agy mér­e­­­tű hordát találtak, s közülük 5, zamatos bort tartalmazott. Ha­ már az új bor is jókedvre deríti­­ az embert, elképzelhető, hogy a­ pár száz éves nedű mekkora ked­­­vet adhatott a szerencsés megta-­ kilónak.­­ . Egyes jobboldali ú­j olasz lapok nemrégi­­jz­ben megállapították,­­­­hogy minden más hí­í­reszteléssel ellentét­ben Róma „unalmas” város. Hogy miért?­ Mert jelenleg csak­ 15 bordélyháza van, s az ódon utcá-­­kon legfeljebb ezer nyilvántartott­­prostituált sétál. Ez az „apparátus"­ viszont — szerintük nem képes­­ kielégíteni a jelentkező szükséglete­: két.­­* 4 A Csang Kai-sek-kormány meg-­­ígérte, hogy katonái között ingyen­­oszt földet a Kínai Népköztársaság-­­ban — ha meghódítják azt. Lehet,­ hogy Csang Kai-sek a temetőben akar nekik parcellákat osztogatni... Az angol királynő Párizsban Erzsébet angol királynő és férje. Fü­löp edinburghi herceg néhány napot a francia fővárosban töltött. Képünkön: az angol királynő Coty francia köztársasági elnök társaságában, párizsi sétaautózás közben.

Next