Szabad Föld, 1958. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-19 / 42. szám
2 A MÉLYSZÁNTÁS ELŐNYE: AGRONÓMUSUNK VÁLASZOL Csapadékot tárol és takarékosan bocsátja a növényzet rendelkezésére A mezőgazdasági munkák sűrűjében eléggé elterjedt az a rossz szokás, hogy az elvégzendő teendőket helytelenül rangsorolják. Az őszi mélyszántásra már csak akkor kerítenek sort, amikor a talajok erősen átáztak, s közvetlen kifagyás előtt áll az eke. Ezzel pedig alapvető hiba forrását nyitják meg. Nem szabad ugyanis szem elől téveszteni azt a cáfolhatatlan tényt, hogy szélsőséges, szárazságra hajló viszonyaink között a nagy és biztos termés három alapvető talajmunka, a nyári tarlóhántás, az őszi mélyszántás és a tavaszi simitázás időbeni és jó elvégzésén alapszik. Minél szélsőségesebb az időjárás, minél nehezebb (kötöttebb) talajviszonyok között gazdálkodunk, annál inkább pontosabban és rendesebben kell elvégezni ezt a három talajmunkát. Jelenleg az őszi mélyszántás elvégzésének az ad még külön jelentőséget, hogy a nyári tarlóhántás sok helyen elmaradt s most már az így keletkezett hiba lehetséges kijavítása erre az alapvető munkára hárul. Mi a tudományos magyarázata és gyakorlati érvényesülése az őszi mélyszántásnak? Talajműveléseinknek elsősorban a nedvességgel való gazdálkodást kell szolgálniuk. Ennek pedig az őszi mélyszántás azért felel meg jól, mert kettős követelményt teljesít: 1. tárol a csapadékból annyit, amennyit csak lehet; 2. a talajba került csapadékot megőrzi és a növényzet számára takarékosan bocsátja rendelkezésre. Az idejében fellazított talajréteg, a megfelelő mély barázda, a lehullott esőt, hólevet teljesen magába szívja és a talaj felső rétegébe raktározza, ahol a növények számára a legnagyobb értéket jelenti, mert könnyen fel is vehetik. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy az ősszel mélyen fellazított talajban raktározott, a növények gyökérzete által még elérhető víz teszi biztonságossá a termelést, mert a nyári esők, különösen a záporok nagy része a felső rétegbe jut csak, s hamar elpárolog. Szükséges az őszi mélyszántás a műtrágyák jobb érvényesülése szempontjából is. Mélyen fellazított rétegbe nagyobb adagú műtrágya juttatható, az ott jobban eloszlik, s érvényesüléséhez a szükséges víz mindig rendelkezésre is áll. Ezen alapszik az őszi alaptrágyázások kitűnő hatása. Nem mellőzhető az őszi mélyszántás hatása a gyomok irtása, a növényi betegségek és a különféle állati kártevők pusztítása területein sem. Az évelő gyomokat az őszi mélyszántás irtja tökéletesen, s a talajban levő kártevőket, amelyek a felső rétegben tartózkodnak, mélyre forgatva pusztítja el, míg a mélyebben tartózkodókat felszínre, szokatlan környezetbe hozva irtja. Az őszi mélyszántás hatására a talajok levegőgazdálkodása is kedvezően alakul, ami a tél beállta előtti beérésben jelentkezik. Megfelelő időben végzett őszi szántás után az iszapolódásnak is jól ellenálló, morzsás szerkezetű feltalaj jön létre, aminek következtében tavasszal hamar szikkad, jókor rá lehet menni, el lehet munkálni. Ősszel felszántott területen jól érvényesül a fagy hatása is, ami repeszti és morzsálja a rögöket A nagy tömegű tarló- és gyökérmaradványok olyan mélységre és környezetbe kerülnek, hogy a talajok értékes humusztartalmát gyarapítják. Kedvező hatással érvényesül a legfelső, leromlott talajréteg és az alsóbb színt cseréje is. Az őszi mélyszántás hatása azonban nem minden körülmények között, hanem csak kellő időben és megfelelő minőségben elvégezve érvényesül. Mélysége általában 20—25 centi legyen, kedvezőtlen altalaj esetén pedig (pl. kavics, szikes stb.) csak a művelhető rétegig terjedjen. Ennél mélyebben nem évente, hanem ritkábban szántsunk, de inkább az altalajt porhanyítsuk. Az eddig sekélyen művelt talajokon a mélyen szántott réteg kialakítását csak fokozatosan, évente 2—4 centiméternyivel végezzük. Sok hiba forrása az őszi mélyszántások helytelen ideje is. Eléggé elterjedt az a szokás, hogy a legutolsó munkának hagyják hátra. Az újabb tapasztalatok szerint az őszi mélyszántás a régebben megszokott időnél jóval előbbre hozható. A késő ősszel végzett mélyszántás nagyon drága és nem is teljesíti maradéktalan él a kitűzött célt. Gépi erőnél sok üzemanyagot igényel, igaerővel pedig túl erőltető. Soha nem szabad nagyon megázott talajt szántani, fénylő, szalonnás barázdákat fordítani. Nem szabad túlságosan nagy rögöket sem felszaggatni, mert ezek tavasz idejére nem porladnak szét. Minél inkább kötöttebb vagy szikes a talaj, annál inkább korábbi időben, nyár végén vagy ősz elején kell ezeken a mélyszántást elvégezni, ősszel későbbi időpontra a középkötött talajok szántása maradhat csak. A gyorsabban és kellő mélységben haladó traktoreké jobban lazít és porhanyít, s ezért az egyéni gazdálkodóknak is érdekük, hogy őszi mélyszántásnál a gépállomások segítségét vegyék igénybe. A mélyszántást, ilyenkor általában barázdába hagyjuk. Ne legyen durván rögös, apróra elmunkálni azonban sohasem szabad, mert tavaszra öszszefolyik, könnyen eltömődik. Csak az erősen szétfolyó szikeseket kell ősszel elboronálni. Az őszi mélyszántás jól összeköthető az istállótrágyázással. Itt indokolt különösen a traktoreke munkája, mert sebesebben haladva a trágyát nem a barázdafenékre fordítja, hanem az oldalához csapja. Olyan időpontban vagyunk, amikor még az őszi mélyszántások követelmények szerinti elvégzésének megvan a lehetősége. Nem lehetünk azonban türelmesek, mert nem mindegy az, hogy mikor és hogyan végzünk vele. Amint növekszik ősszel a mélyen felszántott terület, úgy fizet majd a jövő évben a termés is. Találóan igaz ugyanis az a megállapítás, hogy az ősszel felszántott táblák a kulturált, a jó gazdálkodás bizonyítékai. Dr. Penyigey Dénes egyetemi tanár Hogyan használjuk a Pannónia borkén-tablettát a szőlőfeldolgozásnál ? A korszerű borkezelésnek egyik igen fontos eszköze a borkén pasztillák helyes alkalmazása. Mivel szüretkor a megzúzott szőlő gyakran csak órák múlva kerül sajtolásra, és ezalatt az erjedésnél nem kívánatos a készítendő bor ízét hátrányosan befolyásoló — káros mikrobák elszaporodhatnak. ajánlatos még az egészséges szőlőből zúzott cefrébe is hektoliterenként 10 gramm (1 pasztilla) előzetesen porrá tört borként jól elkeverni. Ez a kénmennyiség a nemes borélesztők elszaporodását nem gátolja. A cefrének fenti mennyiségű borkénnel való kezelése fehér és vörös bort adó szőlőfajták esetében egyaránt szükséges. Sajtolás után — ha a szőlő egészséges volt — a mustba erje■ dél előtt ismét 5 gramm borként adunk hl-ként. A kierjedt új borba pedig —a lágyabb fehér és vörös boroknál egyaránt — másfél pasztilla, keményebb új boroknál pedig 1 pasztilla előzetesen porrá tört borként keverünk hl-ként. Az összesen 20—25 gramm borkén nemcsak az erjedés kedvező arányú helyes vezetését szolgálja, hanem az új bor fejlődését is előbbre viszi. Költsége pedig hektoliterenként az 1 forintot sem éri el. Ha szüretkor rothadt a szőlőtermés, akkor is készíthetünk törésmentes, tiszta, egészséges új fehér bort, a borkén pasztilla segítségével. A rothadt fehér és vörös borfajták sajtolását zúzás után azonnal végezzük el. Ha sajtolás késést szenved, akkor hektoliterenként egy pasztilla borként — előzetesen porrá törve — feltétlenül keverjünk a cefréhez. A sajtolás után a rothadt szőlőből szűrt mustot le kell nyálkázni. Ez úgy történik, hogy a musthoz hűvösebb időjáráskor 3 pasztilla, melegebb időjáráskor kivételesen 4 pasztilla borként adunk hektoliterenként. Ez a borkénmennyiség 30 napig meggátolja az erjedést és közben a must teljesen megtisztul, a szennyező anyagok leülepednek és a borok barnatörését okozó oxidáz nevű enzim a mustban elpusztul. Amint a must megtisztul — rendszerint 1—2 napi ülepedés után — üledékéről azonnal átfejtjük gyengén kénezett tiszta hordóba. Ezután fajélesztővel készített anyaélesztővel beoltjuk. Az így készített új bor erjedése zavartalan lesz és később sem szenved barna törést. Még a kierjedt új bort is célszerű hektoliterenként 1 pasztilla porrátört borkénnel kezelni. A borkén pasztillák beszerezhetők a KERTIMAG-boltokban, valamint a vas- és edénybolt szőlőgazdasági szaküzletében. (Budapest, V., Tanács körút 25.). Rövidesen kapható lesz a földművesszövetkezetek falusi boltjaiban is. Varga László, a Földművelésügyi Minisztérium szőlészeti főelőadója ] Különféle mezőgazdasági gépek erőgépek javítását és karbantartását szakszerűen végzi. Keretszerződés kötése esetén is vállalja az Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat Eger, Dr. Sándor Imre utca 4. Baromfi- és nyúltenyésztők FIGYELEM! Szabvány BAROMFIKETRECET lemezrácsosat, darabonként 180 forintért kiutalás nélkül eladunk Egyes darabokat és nagyobb mennyiséget is. Göngyölegellátó Vállalat, Budapest, VII., Baross tér 19. Szabadföld Seres Gyula csévharaszti olvasónk az alma tárolására kéri tanácsunkat. Az almájában sok a férges és nincs megfelelő tárolóhelye sem. Az alma tárolásához feltétlenül szükséges levegős és fagymentesen tartható helyiség. A szedett almát, mielőtt végleges tárolóhelyre tesszük, egy szellős helyen utóérleljük. Ez ládákban, esetleg ömlesztve, a szabadban is véghezvihető, csak tető védje a gyümölcsöt a tűző nap és az eső ellen, így egy-két hétig tartható, miután át kell válogatni, s végleges tárolóhelyre helyezni. A tárolásra szánt helyiségben lécekből hézagosan összeállított polcokat készítsen, s erre helyezze az almákat úgy, hogy ne érintkezzenek. Ha kicsi a hely, akkor papírcsíkkal, esetleg törekkel válassza el egymástól, így szükség esetén még több sorban is rakható. Ládákba, száraz fűrészporba, vagy törökbe rakva is tárolható, az alma elvermelése azonban semmiképpen sem ajánlható. A férges almákat válogassa és tárolja külön, hogy többször ellenőrizhesse. Az almát most már semmilyen vegyszerrel permetezni nem kell. Molnár András Jásztelekről és Kalicka Mátyásné Újszegedről a vadrózsamag kezelése és vetése iránt érdeklődnek. A vadrózsa továbbszaporítása magról történik. Ahhoz, hogy a mag a jövő év tavaszán már kikeljen, akkor kell begyűjteni, amikor a magtok narancssárga színű. Ebből a magot húsdarálón átdarálva nyerjük ki, amit azonnal el kell vetni. Teljesen beérett, lehullott mag a következő évben általában elfekszik és csak a második tavaszon hajt ki. Ha már csak túlérett magot tudunk begyűjteni, koratavaszig homokban rétegezzük és akkor vessük el, így még a jövő évben ki fog hajtani. A tavasszal kikelt magoncok ősszel vagy még inkább a következő tavasszal kiültethetők állandó helyükre. Augusztus végén, szeptember elején a gyökérnyakba beérett nemes szemmel beszemezhetjük. Többek kérésér© válaszolunk arra, hogyan lehet etetni a vadgesztenyét. A vadgesztenye 72 százalékos keményítő értékkel, ebből 4 százalékos emészthető fehérje tartalommal bíró erdei hulladék. A komoly tápanyagtartalom ellenére takarmányozásra csak igen korlátozott mértékben alkalmas. Kellemetlen íze miatt az állatok nem szívesen eszik, ezenkívül dugító hatása van és mérgező anyagot tartalmaz. Legfeljebb 10 százaléknyi mennyiségben abrakhoz keverve adhatjuk, ha előbb a vadgesztenyét összevágjuk, egy napig vízben kiáztatjuk, leginkább kérődzőkkel, esetleg sertésekkel etethető fokozatos szoktatással. Czukmán István szentistváni olvasónk gabonáját kis fehér kukacok, Szabó Gyuláné dévaványai olvasónk gabonáját és kukoricáját pedig molypillék lepték el. Azt kérdezik, mi a teendő ilyenkor. Leírásuk és a beküldött minta alapján megállapítottuk, hogy Czékmán István gabonáját a magtári gabonamoly, Szabó Gyuláné gabonáját pedig a mezei gabonamoly támadta meg. Inkább csak megelőző védekezésre van lehetőség, mint kiirtásukra. Betárolás előtt a falakat 4 százalékos DDT permetezőanyaggal permetezzük, a földet p pedig 10 négyzetméterenként 20 deka 10 százalékos DDT porral szórjuk fel. Zsákok, szállítóeszközök fertőtlenítésével és tisztántartásával akadályozzuk meg a fertőzést. A tárolt gabonát állandóan figyeljük. Akár zsizsik, akár mélykár esetén a garmadát rostáljuk át és többszöri lapátolással szellőztessük. A sok szellőztetés és a fagyok véget vetnek a fertőzésnek. Szilvafám termése, amikor kekölni kezd, elaszalódva lehull, a fán pedig kiüt a mézga — panaszolja levelében Mihalik László kelebiai olvasónk. A mézgásodás nem önálló betegség, hanem tünet. Gyakori kísérő jelensége a talaj mészszegénységének, a magas talajvíznek, a túlzott istállótrágyázásnak, vagy pétisózásnak, a monilia vagy a levélsikasztó betegségnek. A termésen mutatkozó tünet szerint szilvafája moniliával fertőzött. A védekezés legfontosabb teendője a lehullott és a fán maradt szilvák maradéktalan összeszedése. A tél végén téli higítású mészkénlével, vagy 2 százalékos bordóilével permetezzen. Tavasszal, rügyfakadás előtt és sziromhullás után kéthetenként egyszázalékos bordóilével, majd nyári higítású mészkénlével kell ismét permetezni. 1958. OKTÓBER 19. RIZST VETNEK - HALAT IS „ARATNAK" Szolnok megyében 15 tsz folytat, összesen 470 holdnyi területen, tógazdálkodást. Ezenkívül nyolc tsz kétszeresen hasznosítja 556 hold rizsföldjét: árasztás idején halivadékot telepítenek a kutricákba, ahol azok a rizs aratásáig szépen felnőnek. A tógazdaságokból az idén 400 mázsa piaci halat és 152 mázsa halivadékot várnak a szövetkezetiek s ez pénzben számolva mintegy 600 ezer forintot jelent. Ehhez járul még a rizsföldek halhozama. Főúri kastélyból — iskola Hol egykor urak dőzsöltek, ott most gyermekzsivaj tölti be a teret. A sándorfalvai Pallavichini őrgróf egykori kastélyában iskolát rendeztek be a falu gyermekei számára.