Szabad Föld, 1958. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-14 / 50. szám

1958. DECEMBER 14. Új trágyarakodógép Csehszlovákiában Nemrég mutatták be Prága közelében egy tapasztalatcsere alkalmából ezt a nagyteljesítményű „NH—100” típusú trágyarakodógépet. A csehszlovák iparnak ez az új gyártmánya nagy segítséget jelent a nagyüzemi mezőgazdaság dolgozóinak Szabályozták a kukoricavetőmag árát A földművelésügyi miniszter az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben 24/1958. szám alatt rendeletben szabályozta a kukoriszta anyagnak számító szemek között a törött szemek százaléka mind a kiváló mind az első és másodosztályban legfeljebb 1 százalék lehet. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a csúcsszem százalékos meghatározása helyett e 6,5 mm átmérőjű kereklyukú rostán áthulló szemek százalékos arányát kell megállapítani. Ezek szerint a 6,5 rpm-es kézirostán áthulló szem a kiváló osztályban rica-vetőmagvak termelői, nagykereskedelmi és fogyasztói árát. Az új rendelet szerint a vetőmagvak ára a következő: legfeljebb 0,5, az első osztályban 1, a másodosztályban szintén 1 százalék lehet. A fémzárolt kukoricában idegen mag, csupasz és csirás kukoricaszem nem lehet. A kiváló osztályban legalább 96, az első osztályban 92, a másodosztályban 88 százalékos csírázóképességű magnak kell lennni. A víztartalom felső határa minden minőségi osztályban legfeljebb 13,5 százalékos lehet. *8 g 1 1 ! i Megnevezi*e V SJ 8* 15 £ tisztítót bruttó Ft/g Ss. S ♦* fen 84|sZ 1* Beltenyésztett hibridkukorica műkiváló (15 (48 (.95 sodik keresztezés első nemzedéke 1. 0. 575 (05 / 2. 0. 525 550 (.15 Fajta hibridkukorica kiváló 540 570 1 1. 0. 530 558 1 (.20 2. 0. 515 542 ) Rövidtenyészidejű vetőkukorica kiváló 425 450 1 1. 0. 410 432 4.80 2. 0. 400 420 Normál tenyészidejű vetőkukorica kiváló 473 495 1 1.300 0. 455 477 1 2. 0. 440 4(2 ) Az öreg hátrapillant. Úgy tesz, mintha csak most venné észre Galambosakat. — Egy kis... tejlevest, lányom — rebegi —, metélt tésztával. — Ejnye! Aztán bírja? — Mit, kedves? — A munkát. Mert... Ez az én medve uram, itt, akkora szalonnát vágott be reggel, mint a tenyerem. Aztán mégis éhes. Nem győzi pótolni, amit kiizzadott. — Ez is jó. A tejleves is jó. A húst nekem a hitem tiltja, lányom. — Ó! Aztán miféle hit? Vette, vagy örökölte? Az öreg zokon veszi a tréfát. Haragudna is talán, ha az ÍRÁS nem parancsolná neki a türelmet és a megbocsátást. — Sugallat, fogadalom gyümölcse— sóhajtja tehát. — Mikor a legjobban sújtott, két kézzel vert az Úr, akkor lettünk mi nazarénusok a feleségemmel. — Mi történt? A házuk égett le talán? — Házunk? — csóválja meg a fejét az öreg. — Volt is minekünk házunk! Barlangban laktunk, a szőlők alatt. Onnan vittem ki így, a karomon a három pólyásbabát a temetőbe. Értük, haláluk miatt történt e fogadalom. A harmadik temetés óta vagyunk mi nazarénusok, lányom. — S Rózsika? Aki most is megvan? — Ő már lent a faluban, a felszabadulás után született, ötöt a hűségünkért, vigasztalásul küldte az Úr. S most az öreg Kurcon, de maga a férj is azthiszi, hogy a szánalom az agyára ment, eszét vette az asszonyának. No, igen, mert ahelyett, hogy sopánkodna, hogy bizony, bizony, ilyen az élet, hol sírunk, hol meg nevetünk, ahogy a jóisten rendeli, a lábast ragadja fel és a maradék sültet az öreg elé zökkenti: — Tessék! Azonnal egye meg! — De Jolán — így a férj. — A hitem! — tiltakozik az öreg fa — Hagyja a hitet! — heveskedik a fiatalaszszony. A hitnek semmi köze ide! A nedvesség, a barlang nyirka vitte el a maga gyerekeit, nem az isten. Mit néz? Igenis az! Rózsit, a vigasztalójukat meg a böjtölés, a nazarénusság viszi el Mit koplalhatja? Miért nem ad rendes ételt neki? — Én e? — próbál méltatlankodni az öreg. — Maga hát! No, egy kettő, gyerünk azzal a pecsenyével. Hazafelé meg bejön hozzánk, s elvisz egy tábla szalonnát. Kölcsönbe. Télen, ha disznót vág majd, visszaadja. Mert fog vágni. Én garan- S tálom. I — De Jolán — igyekszik „tárgyilagos” lenni a férj, de az asszony azonnal letorkolja. £ — Semmi Jolán! Ha neked lennék — szégyell- £ ném magam. Kinél van Mózsi bácsi, kinek a brigádjában? A saját erőddel bezzeg törődsz. Azt bez- ı zeg pótolod! Ezt a szegény öreget meg szédelegni hagyod. Gyerünk, nincs vita, harapjon már bele ! abba a combba, Mózsi bácsi! 7 S az öreg — mit is tehetne mást — Istennek 8 ajánlja bűnös lelkét és a pecsenyébe harap. Hogyan? Se a föld nem rendül, se az égbolt? nem reped? Nem bizony! Az erejét viszont mincden falattal növekedni érzi, s egész megvidámodik az öreg harcon. A vidámság, s az erő érzete délután se hagyja el. A bátorsága viszont annál inkább. S kerülővel, s a kertek alján ballagna haza, ha nem venné a s karjára Galambos Ferenc. Ám az érzi, vigyáz rá, s kormányozza. Használt neki a felesége kiselő-t adása. ? így esik, hogy napszálltakor nem a kertek alján,? de a Fő utcán ballag, mendegél hazafelé. Szeme ? lesütve. Hóna alatt a kölcsön szalonna, s ki hinné, ? hogy néma, keserves vitát folytat nyálcsordító ét- s vágyával? ! A győztes az étvágy lesz. Ezzel magyarázható, js hogy az öreg Kurcon így kiált föl, amikor otthoni betaszítja az ajtót: a — Vacsorára pedig ezt eszünk, anyja! ^ S a szalonnát az asztal közepére löki. Kislánya sikít, tapsol, örömében féllábon ugrál, mintha kirúgást játszana. Felesége viszont elsápad, iszonyodva nézi a szalonnát, s halálra váltan ’ kérdi ? — Ezt? ! — De ezt ám! — rikkantja az öreg. — Hej, tej anyja, a kirelejszumát! Vége nálunk a nazarénus- jságnak! — Te! Te hitehagyott! — borzad vissza még a látásától is az asszony. I Kezét égnek emeli, sírva fakad, s az uráért es • deni a szobába menekül. j * Z ÖREG KURDON megszeppen kissé, de az- az* tán a szalonnára néz és csendesen, amúgy pusmogva — elmosolyodik. j Hát hogyne! Hisz nemcsak a böjtöt szegte meg, de uram bocsá’ — már káromkodott is az imént! Tervkészítés előtt a Haladás Mennyi árut termelnek az országnak -! Hogyan okultak az idei tapasztalatokból ? Lassan már egy hónapja lesz, hogy a tótkomlósi Haladás Tszben megvolt a zárszámadó közgyűlés. Egy nehéz, de tapasztalatokban annál gazdagabb esztendőt hagyott maga mögött a közel 2 ezer holdas tsz tagsága. A most készülő, 1958—1959-es gazdasági év szervezésénél alaposan és körültekintően megvitatják a tanulságokat is. Ezek alapján határozzák majd meg, hogy miből menynyit termelnek, s milyen jövedelemre számíthat a tagság. Száz holdról 202.000 forint értékű áru A fő bevételi forrást persze — csak úgy, mint az idén — változatlanul az államnak és a földművesszövetkezeteknek átadott áruk értéke jelenti. Egyet-mást ugyan szabadpiacon is értékesítettek, illetve értékesítenek ezután is, de ez csak egy töredéke az egész bevételnek. Ebben az is benne van, amit saját fogyasztásra a tagoknak adnak el. Mit tett le az idén és mit tesz le jövőre az ország asztalára a tótkomlósi Haladás Tsz? Látogatásunk során erre igyekeztek választ adni Rózsa Dezső mezőgazdász és Tóth István főállattenyésztő. " — Azonnal pontosan megmondjuk, mit is adtunk el szerződéses alapon .— keresgélt Rúzsa elvtárs a zárszámadás kimutatásai közt. — A tervünk szerint 2 399 442 forint értékűterményt, illetve állatot, állati terméket kellett volna átadnunk. Ehelyett 2 745 374 forint bevételünk volt a különböző szerződések túlteljesítéséiből. Ez azt jelenti, hogy a 100 kat. hold szántóra jutó árutermelési elő-rányzatunkat nem 175 ezer, hanem202 ezer 442 forintra teljesítettük.Itt azonban meg kell említeni, hogy az árutermelés többségét az állattenyésztés adta. Tóth elvtárs is papírt, ceruzáthúzott elő. Egymásután számolta össze az évközben elszállított tej, a hús, a gyapjú mennyiségét. Elkészült a kis „mérleg”, íme: . . A tejből 384 ezer litert, hízóból232, hízómarhából 663 és hízott, valamint sovány baromfiból 43 mázsát adtunk át. Ez egy hold szántóra ezá■ rajtva 87,9 kiló húst, tejből 1362 liítert jelent Különösen az utóbbinak [örülünk nagyon, mert 2554 literről3666 literre sikerült emelnünk a fejtési átlagot. E néhány adatból persze ,nehogy azt gondolja bárki is, „ezek [mindent eladtak”. Erről szó sincs.Egy év alatt szarvasmarha-állományunk több mint egynegyedével, asertések száma kereken 30, a juho-iké 15 százalékkal szaporodott. Mindezek mellett értékes beruházásokkalis gyarapítottuk a közös vagyont. Hogy csak egyről szóljak, felépítettük a több százezer forintot érő ser- 11 és fiaztatónkat. Több takarmányt ! Persze volt egy kis baj is a Haladásban. Kevesebbet ért a munkaegység, mint tervezték. Rendkíjívül sok kárt — és tekintélyes bevételcsörtekentést — okozott a mostoha időjárás. A beruházások öszszege még alig vagy egyáltalán nem csökkent. A csorbát most úgy akarják kiköszörülni, hogy igyekeznek még belterjesebbé tenni gazdálkodásukat. Saját bőrükön tanulták meg, milyen arányokat szükséges létrehozni az egyes üzemágak, a növénytermelés, az állattenyésztés, a gabona, a takarmány és az ipari növények közt, hogy a termelés kialakulásába minél kevesebb beleszólása legyen az időjárásnak. A most születő terv magába foglalja ezeket a tapasztalatokat. Ezért megváltoztatják a növénytermelés arányát és az összterület 58 százalékát takarmánynövényekkel vetik be. Első pillantásra ez kissé soknak tűnik. De valóban csak az első pillantásra, mert ha a bevételeknek majdnem a háromnegyed részét az állattenyésztés szolgáltatja — oda takarmány is kell. Növelik a termésátlagot — úgy számítjuk — vette elő az új gazdasági év már meglevő száimításait Rózsa Dezső —, hogy változtatunk a termelés arculatán. Kevesebb szarvasmarhát hizlalunk, mindössze 49 darabot. Rátérünk a magas jövedelmet biztosító tenyéseállat nevelésre. A következő évben 71 halas üszőt értékesítünk, 532 és fél ezer forintért. A fejőstehenek számát kereken százra emeljük, így majdnem 100 ezer liter tejjel adhatunk többet, mint az idén. Jól fizet a diszmóhizlalás is, ezért 106 kilós hízókból 542 darabra szerződtünk. Élő baromfiból 20 mázsával adunk többet. Az előzetes számítások szerint árutermelésünk így megközelíti a 3 és fél millió forintot. Ehhez az állattenyésztés 2,5 millióval járul hozzá. Emelni kívánjuk az egy holdra jutó termésátlagokat is. Ezért fokozzuk a műtrágya felhasználását és az idént kiszórt 122 kiló helyett már 186 kilót szeretnénk felhasználni. Megpróbálkozunk öntözéses répa és silókukorica termelésével is. S amire talán a legbüszkébb vagyok: úgy indultunk az 1958/59-es gazdasági évnek, hogy minden talpalatnyi földet felszántottunk. Még nincs kész a tsz terve. Újabb és újabb elgondolások fogamzanak, ezekből számok, majd határozat lesz, amely egész évre megszabja a 203 tsz-tag tevékenységét. Ennyien fognak össze, hogy még több húst, baromfit, tejet adjanak az országnak. Egymillió forinttal többet, mint adtak. Nem lesz könnyű, amire vállalkoztak. De ha okosan és a lehetőségeket kihasználva látnak munkához, talán még többre is futja erejükből* Maris János Szabad Föld A VILÁGSZERTE FOKOZÓDÓ TERMELÉSI VERSENY AZT KÍVÁNJA: minden gazdaság hibridkukoricát használjon Az állami gazdaságok szakembereinek és vezetőinek bábolnai ankétjai tovább folytatódnak. A kertészet, a talajerőgazdálkodás, a gépesítés időszerű nagyüzemi problémáinak megvitatása után most a vetőmagtermesztés feladatait tárgyalták meg. Az alábbiakban Somogyvári Vilmosnak az Államgazdaságok Főigazgatósága osztályvezetőjének a hibridkukorica termesztés kérdéseiről tartott vitabevezető előadásából közlünk részleteket. — Ma már a hibridkukorica használatáról egy ország, egy gazdaság, egy termelő sem mondhat le a világszerte fokozódó termelési versenyben. A szomszédos és távoli fejlett mezőgazdasággal rendelkező államokban mind erősebben foglalkoznak a hibridkukorica vetőmag előállításával és használatával. Az elmúlt évben több gazdaság 200—300 katasztrális holdon, az állami gazdaságok öszszessége pedig 15 000 kát. holdon termelt eredményesen hibridkukorica vetőmagot. Csak példaként említem meg, hogy az Mr 5-ös beltenyésztett hibridkukorica 36 ezer holdat kitevő területen országos átlagban 1956-ban 17,9, 1957-ben 19, és 1958-ban 21 mázsa szemesterményt adott. A hibridkukorica vetőmag előállítása a továbbiakban elsősorban az állami gazdaságok feladata. Hogy ez valóban helyes rendelkezés volt-e, ezt a következő adatok alapján mindenki eldöntheti. A szántóföldi szemléken kiderült, hogy az állami gazdaságok 16 ezer 200 hold hibridkukorica területéből a kiesés 8,4 százalék, a termelőszövetkezetek 12 400 hold területéből a kiesés 24 százalék, a szakcsoportok 367 hold területéből a kiesés 46,3 százalék. Feladataink a következő évben növekednek: az állami gazdaságoknak még több, jobb hibridkukorica vetőmagot kell termelniük még nagyobb biztonsággal. Ebből a célból 1959- ben további négy hibridüzem létesül, éspedig az Április 4 majori, az Alsóleperdi, a Szenttamási és a Gorzsai Állami Gazdaságokban. Ennek következtében újabb termelési igazgatóságok és gazdaságok kapcsolódnak be ebbe a munkába. Ezzel a jövő évben az összes hibridkukorica vetőmag előállítása ezeknek az üzemeknek a feladata lesz. Ez azt jelenti, hogy a köztermesztésbe kerülő kukorica vetőmag előállítása kifejezetten az állami gazdaságok feladata. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság pedig már 1959-ben bekapcsolódik a hosszabb tenyészidejű hibridkukorica fajták alapanyagának előállításába is. Az Állami Gazdaságok Főigazgatóságán határozat született arról, hogy 1959. évben a rendelkezésre álló összes TVD. négyzetes vetőgépet szemenkénti vetésre kell átalakítani. Ezáltal a vetőmagnak 50 százalékát meg lehet takarítani és biztonságos, egyenletes növényállomány alapját lehet megteremteni. Végül a hibrid vetőmag előkészítő üzemek munkájával kapcsolatban Somogyvári Vilmos javasolta: az üzemek teljesítőképességének kihasználása érdekében a területek biztosítását szerződéskötés útján az állami gazdaságoknál és tsz-eknél minél előbb hajtsák végre. Keressék és vizsgálják azokat a lehetőségeket, amelyekkel az üzemeket más célra is hasznosítani lehet. A hibridüzemek vezetői és beosztott agronómusai részére magasabb szintű tanfolyamot kellene indítani, ahol örökléstanilag is alapos továbbképzésben részesülnének.