Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)

1961-10-08 / 41. szám

1961. OKTÓBER 8. Szabadföld 3 — Osztályozzák az almát a lajosmizsei Aranyhomok Tsz-ben. Az alig egyéves termelőszövetkezet öt országba 20 vagon első osz­tályú téli almát exportál Budapesten tartja ülését a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Október negyediké és nyolca­dik® között Budapesten rendezi meg tanácsülését a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség. A vi­lág minden tájáról érkező kül­döttek között van Ny ina Popova. a Szovjet Nőbizottság elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak tagja, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség alelnö­­ke, Gyanshand asszony, az indiai nőszövetség elnöke, Eugenie Cot­­ton asszony, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség elnöke, Carmen Santi, a szövetség fő­titkára. Több ezer hízott sertés egy év alatt Szövetkezetközi hizlalja épül Jánoshalmán Jánoshalma határában, a bajai műút és a tataházi földút három­szögében élénk munka zaja veri fel az álmosító, poros szeptember­végi csendet. A Kossuth Termelő­­szövetkezet egyik, kukoricaszártól megtisztított jókora íöldtábláján emberek és igásfogatok sürögnek­­forognak. Az erős lovak prüsz­kölve húzzák az épületfával meg­rakott kocsikat. A térség közepén — szájában a folyton füstölgő pi­pával — Zámbó Pali bácsi, a szö­vetkezet idős kútfúrómestere (akit nyaranként a szomszédos közsé­gek szövetkezetei is ,.kölcsönkér­nek”) dirigálja társait. Az új kút mélyében már csillogva csörgede­zik a víz, most éppen a betongyű­rűket engedik le nagy óvatosan. Amott egy másik csoport a me­szesgödör fenekét lapátolja ing­ujjra vetkőzve. Nevezetes hely ez a kukorica­­tarló. Itt építik Bács-Kiskun me­gye eddig egyetlen és legnagyobb termelőszövetkezetközi sertéshiz­laldáját, ahonnan 1964-ben már S—9 ezer hízót szállítanak el. — Ott készül az első. 1200 férő­helyes hizlalda — mutat távo­labbra Hauser József építésztech­nikus. Az épületet egyelőre csak a kitűzött karók jelzik, de nagysá­gáról máris fogalmat alkotha­tunk: hossza 136 méter lesz. A technikusi táskából előkerül a finom papírra vetett helyszín­rajz is. A hatalmas, összesen 6 millió forintos beruházás három lépcsőzetben valósul meg. Az idén a már említett 1200 férőhe­lyes hizlalda mellett elkészül egy ezres süldőszállás, egy 180 férő­helyes elkülönítő, egy 20 vagonos góré és két kút. A hizlaldát egyéni tervezés alapján építik meg. Lényegében olcsó szerfa alkotja majd. önita­­tóval szerelik fel. később pedig a Kiskunhalasi Állami Gazdaság­ban látottá'; alapján az etetést is gépesíthetik. A községi tanácsházán Tóth József mezőgazdasági felügyelő megerősíti és kiegészíti a helyszí­nen tapasztaltakat. — A hizlaldába ebben az év­ben 1 millió 800 ezer forintot ru­házunk be, s ebből a község hét termelőszövetkezetének saját erő­ből történő hozzájárulása meg­haladja a félmillió forintot. A közös hizlalda részére máris 1600 malacot biztosítottak, ame­lyeket a tervek szerint januárban állítanak hízóba s 8—9 hónapos korban már elszállításra kerül­nek. Az állomány húsjellegű, te­hát erre az időre könnyen elérik a tervezett 110—115 kilós vágó­súlyt. — 1964-ben már 8—9 ezer ser­tést hizlalnak. Hogyan oldják meg a takarmányellátást? Tóth József válaszként sűrűn gépelt papírlapokból álló füzetet nyújt át. Tanulmány a közös hiz­lalda üzemeltetéséhez. Szerzői a mezőgazdasági felügyelő, vala­mint Templom József és Hőnigh Ferenc, ők is agronómusok. A ta­nulmányból megtudom, hogy a hizlalda évi kukorica- és árpa­szükséglete 400 vagon lesz. ame­lyet a szomszédos Mélykút takar­mánykeverő üzemében cserélnek majd át kiváló összetételű keve­réktakarmányra. A növekvő szükségletek fedezésére, 1964-re a kukorica vetésterületét 2600, az őszi árpáét pedig ezer holdra nö­velik a termelőszövetkezetek. Ugyanakkor a kukorica termés­átlagát — májusi morzsoltban számítva — 17-ről 19 mázsára, az árpáért a jelenlegi 12-ről 16 má­zsára emelik. A hízóalapanyag biztosítása ér­dekében is igyekeznék mindent megtenni: 100 holdanként 8 anya­koca biztosítja majd a szaporula­tot. Jövőre még bizonyos mérvű saját hizlalás is lesz külön-külön a tsz-ekben. de három év múlva már a közös telepről kerül ki minden hízó. Gáspár Klára Erősítsük tovább a párt és a nép egységét Készüljünk gondosan az alapszervezeti pártvezetőségek újjáválasztására Országszerte megkezdődtek a pártalapszervezetek vezetőségei­nek beszámoltatását, újjává­­lasztását előkészítő munkálatok. ; Ez alkalomból közel félmillió párttag és tagjelölt készít szám­vetést: a legutóbbi vezetőségvá­lasztás óta mit végzett a párttag­ság, hogyan teljesítette a VII. kongresszus határozatait. Sok he­lyen — mint Fejér megye falvai­ban is —. már megtartották az előkészítő taggyűléseket, ame’ye­­ken a vezetőség beszámoltatásá­ról és újjáválasztásának fontos kérdéseiről volt szó A párt és tömegek kapcsolatának erősítése A VII. kongresszus óta újabb sikereket értünk el a szocializmus építésének minden * területén. Iparunk túlteljesítette előirány­zatait, a dolgozó parasztság több •mint kilencven százaléka a szo­cializmus útjára lépett. Az ered­mények forrása a párt és a tö­megek állandóan erősödő kapcso­lata. amely a kölcsönös bizalmon, megbecsülésen alapul. Népünk napról napra tapasztalja, hogy a párt politikája a dolgozók érde­keit szolgálja, hazánkat erősíti. Az alapszervezeti vezetöség^S- lasztások egyik fő célkitűzése a párt tömegkapcsolatainak továb­bi erősítése. Igen sok múlik az alapszervezeteken, atekintetben. ■hogy még gyümölcsözőbb legyen ez a kapcsolat. Hiszen harc fo­lyik népi demokráciánkban. Igaz, nem fegyverekkel, hanem a munka, a tudomány, az emberi alkotás különféle eszközeivel (küzdünk. De erre a harca is il­lik az a mondás: a csaták min­dig az első vonalban dőlnek el. A párt politikájának végrehajtá­sában is így van ez. Az első so­rokban, az alapszervezetekben dől el harcunk sikere. Ezért van olyan nagy jelentősége mind párt, mind az egész ország szá­mára az október 15-e és decem­ber 20-a közötti alapszervezeti ve­­zetőségválasztásoknak. beszámo­lóknak. A következő évek egyre na­gyobb feladatok elé állítják ter­melőszövetkezeteink tagjait, a gépállomások, az állami gazdasá­gok dolgozóit. Mezőgazdaságunk­nak közel egyharmaddal kall túl­szárnyalnia 1965-ig az 1951—58- as termelési eredményeket. Je­lentősen emelni kell a termésát­lagokat. növelni az állattenyész­tés hozamait. El kell érnünk, hogy elegendő kenyérnabonát termeljünk az ország lakossága számára. Többek között éppen ezek a feladatok követelik meg* hogi/ .az egész párttagságot — és rajtuk keresztül a mezőgazdaság minden dolgozóját — frJké^zít- 1 sük nagy céljaink elérésére. Ű"v. hogy ezzel egy időben erősödlek falun a termelőszövetkezetekben a párt ereje, javuljon a vezetés és a közös gazdaságok megszi­lárdításáért folyó tevékenység új, alkotó lendületet kapjon. Ahol jó a vezetőség ... sak és rendületlen hittel dolgoz­nak a közösnek. De türelmetle­nek minden hiba láttán, és bát­­" fán szembeszállnak azokkal a je­lenségekkel. amelyek ellentétesek a termelőszövetkezet 'érdekeivel, a kommunista erkölcs írott és íratlan szabásaival. Az ilyen tu­lajdonságokkal rendelkező elv­társaknak feltétlen az új vezető­ségben a helyük. Mellettük szól a termelőszövetkezetek szervezé­sében és erősítésében, a pártszer­vezésben eltöltött évek gazdag tapasztalata is. Ezek az elvtársak előnyére válnak az új vezetőség­nek. Vigyáznunk kell tehát, arra, hogy ne kerüljön sor a régi párt­vezetőségi tagok indokolatlan cseréjére. Ez természetesen nem mond el­lent annak a helyes törekvésnek, hogy új erőket is beválasszanak az alapszervezet i'ezetöségébe. Falvainkban, termelőszövetkeze­teinkben szép számmal találni olyan párttagokat, — értelmisé­gieket és tsz-tagokat, nőket és fiatalokat —, akik munkájukkal, a párt falusi politikájának végre­hajtásában tanúsított helytállá­sukkal az egész község elismeré­sét kivívták. Ezeknek az elvtár­saknak is helyük van a vezető­ségben. Felfrissül velük az alap­szervezet vezetése, erősebb lesz és alkalmasabb a megnövekedett feladatok végrehajtására. Milyen legyen a beszámoló? A vezetőségválasztó-taggyűlé­­sek sikerének egyik alapvető fel­tétele — a jó beszámoló. A régi vezetőség, amikor összegezi a megválasztása óta végzőit mun­kát. elemzi azt és kijelöli a ten­nivalókat, ne törekedjen a min­den részletet felölelő összeál’ítás- ! ra. Ez csak unalomba fullasztaná a taggyűlési beszámolót, elvesz­nének benne a kétéves tevékeny­ség legfőbb tanulságai, a jelen és a holnap feladatai. Holott, ép­pen ezeknek kell kieme’kedni az események sorából. Különösen a tennivalók érde­melnek megkülönböztetett figyel­met. mert azzal, hogy mezőgaz­daságunk a nagyüzemi gazdálko­dás útjára tért, szocialista átala­kítása még nem fejeződött be. Ez csak kezdete, annak a bonyo­lult és szerteágazd munkának, amelynek nyomán virágzó, bol­dog élet bontakozik ki falvaink­ban. A beszámoló kíméletlenül ostorozza a régi és a termelőszö­vetkezetek tagságára káros ma­radi nézeteket, ezek marad vá­­nvait.: az egyéni érdekeknek a kö­zös fölé helyezését, a tsz-tulajdon herdálását, n munkafegyelem la­zítását. Akkor jó a beszámoló, ha keményen bírálja a megalkuvást: a „minden jól megy” elméletet, az önelégültséget. Ha felién a tsz-demokrácia megsértése ellen. s megmutatja a közös gazdálko­dás gyarapítása és a tagság egyé­ni boldogulása közt fennálló szer­ves kapcsolatot. Segítse a vezető­ségválasztó taggyűlés a tsz veze­tését és tagságát a hatékonyabb gazdálkodási és jövedelemelosz­tási módszerek felismerésében, alkalmazásában. Foglalkozzon a termelőszövetkezet előtt álló leg­sürgősebb tennivalók — a beta­karítás, a szántás-vetés — meg­gyorsításának lehetőségeivel. Hi­szen ezek sikeres elvégzésén mú­lik. hogy elérjék a tervezett jö­­vedelrfiet. hogy az előírt mér'ék­ben gyarapodjék a termelőszövet­kezet vagyona és biztosítva le­gyen jövőre is az ország kenyere. Igyekezzenek leszerelni a korsze­rű technika és a tudomány új eszközeivel szembeni idegenke­dést és gvőzzék meg használniuk előnyeiről a szövetkezet tagjait. Fontos a pártonkívüliek véleménye Csak előnyére válik a beszá­molónak és a taggyűlésnek is, ha előkészítésekor meghallgatják — a párttagokon kívül — a párton­kívüliek véleményét is. Ezek a beszélgetések az új ötletek, gon­dolatok kimeríthetetlen forrásai. S a pártonkívüliek a bizalom je­lének veszik, ha meghallgatják véleményüket, Nagyon hasznos az is, ha a járási pártbizottság észrevételeit is figyelembe veszik. Az így készült beszámo'ók érde­kesek, szerény hangú, de bátor bírálattal telített és a pártszerű vitát kibontakoztató összegezései lesznek a régi vezetőség kétesz­­tendős működésének. Elegendő útravalót adnak az új vezetőség számára, a soron levő feladatok sikeres teljesítéséhez. A falvakban most folyik a leg­nagyobb munka: az ősziek beta­karítása, a jövő évi kenyérnek­­való elvetése. Mindkét kezünk munkával van tele. Ugyanakkor — a szocialista tábor népeinek nagy családjával és a békeszerető emberek millióival együtt — fo­kozott erőfeszítést kell tennünk békénk, s nagyszerű céljaink megvédésére. Gátat kell vetnünk az imperialista kalandorok új háborús terveinek. Ebben a hely­zetben méginkább megnőtt a pártalapszervezetek újjáválasztá­sának jelentősége, e munka fele­lőssége. Még több gondot és fi­gyelmet kell fordítani a kommu­nistáknak a párt és a nép egy­ségének további erősítésére. A párttagok személyes példamuta­tása. elvhűségük, a párt köré tö­mörült milliók áldozatos munká­ja, népünk szilárd egysége óriási erőt képvisel. A pártalapszerve­zetek vezetőségének újjáválasz­­tása során úgy kell dolgoznunk, hogy ez. az erő tovább növeked­jék. Maris János A mezőgazdasági szakoktatás tapasztalatai Győr megyében Az alapszervezet jó munkájá­nak legfontosabb biztosítéka a vezetőség megfelelő irányító te­vékenysége. Ahol olyan vezetők állnak a termelőszövetkezeti pártszervezetek élén, mint a me­zőtúri Petőfiben vagy a zalavári Űj Idők Tsz-ben. ott jól halad a közös munka. Hasznos tanácsot tudnak adni a tsz elnökének, ve­zetőinek. Türelmesek az embe­rekkel szemben, hallgatnak rájuk a termelőszövetkezetek tagjai és szívesen fordulnak hozájuk legbi­zalmasabb ügyeikkel is. Bíznak bennük, mert munkájukban, ma­gánéletükben egyaránt feddhetet­lenek. Magasfokú politikai és ál­talános műveltségük birtokában a bonyolultabb kérdésekre is tki­elégítő választ adnak. Allhatato- 1 A Hazafias Népfront Gyö*­­Sopron megyei bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a napokban a mezőgaz­dasági szakmunkásképzés eddigi tapasztalataival és feladataival kapcsolatban a Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Akadémián tájértekezletet tartott. Varga János, az akadémia igazgatója előadásában elmon­dotta, hogy a tsz-parasztoknak arra kell törekedniük, hogy mi­nél nagyobb számban végezzék el az ezüstkalászos táinfolyamot. A régebben végzett arany- és ezüstkalászos gazdákkal pedig szervezzék meg 'a szakmunkás­­képzés harmadik évfolyamát. — A megyénkben már 19 üze­mi szakikör működik, amelyek szervezésénél sikerült elérni azt, hogy azok az üzem legégetőbb problémáinak megoldásán dol­gozzanak. A falusi tanfolyamokról és előadásokról szólva rámutatott, hogy a falun a szakmunkáskép­zés a legfontosabb feladat. A vita során szakkör vezetők beszámoltak munkamódszereik­ről, eddig elért eredményeikről. Károly Árpád, a lipóti Petőfi Tsz zöldségtermesztési szakköré­nek vezetője elmondotta, hogy szakkörük 4 katasztrális holdon termelt az idén tűzdelt és táp­­kockás paprikát, amelynek eredménye sokkal jobb, mint a hagyományos módon termelt paprikáé. F. U

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék