Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)
1961-10-08 / 41. szám
1961. OKTÓBER 1. Gazdálkodjunk helyesen a takarmánnyal Az ország különböző tájain, nyolc termelőszövetkezetben érdeklődtem: hogyan áll a takarmányalap, lesz-e elegendő abrakja, szénája, szilázsa az állatállománynak. Kiderült, hogy a nyolc termelőszövetkezet közül mindössze két helyen, a somogytúri Új Somogyban és a túrkevei Vörös Csillagban mérték fel aprólékosan a helyzetet. A többi hat termelőszövetkezetben hozzávetőleges becslés alapján közölték, hogy abraktakarmányból ugyan hiány mutatkozik: kevesebb a kukoricatermés, mint amire számítottak, de nem lesz különösebb baj. — Ha netán szorulna a helyzet — jelentette ki az egyik hatvani termelőszövetkezet vezetője — majd menetközben pótolják a szárazság okozta takarmánykiesést. Helytelen és veszélyes ezt a könnyelmű nézetet októberben hangoztatni. Hiszen lassan elmúlik az ősz, betakarni a kukorica, a cukorrépa, és lassan abba kell hagyni az őszi tarlók legeltetését is. Egyszóval maholnap megszűnnek a takarmányhiány pótlásának lehetőségei. A télen és kora tavasszal pedig már gondolni sem lehet arra, hogy az állatállomány etetéséhez, a hizlaláshoz szükséges abrakféléket, de még a tömegtakarmányokat is bárhonnan kiegészítsük. Még nem késő, most kell megragadni az alkalmat a hiányzó takarmányok pótlására. Most kell takarékoskodni a meglevő készlettel, mert tavasszal már késő lesz! A helyes takarmánygazdálkodás biztosításának első lépése: mérjék fel takarmánykészletüket a termelőszövetkezetek vezetői, éspedig aprólékosan, mert hozzávetőleges becslés esetén könnyen előfordulhat, hogy márciusban — amikor legnagyobb szükség lesz az állatállomány bőséges és változatos takarmányozására — már csak vékonyan és egyoldalúan etethetnek. A takarmánykészlet felmérésénél a termelőszövetkezeti vezetők ne elégedjenek meg azzal, hogy a silógödrök és takarmánykazlak tartalmát csak úgy találomra felbecsülik. A szakemberek mércével a kezükben, pontosan mérjék meg a kazlak és silók magasságát, szélességét és hosszát, és a költözés eredményeképpen mázsába számolják át, hogy egy-egy kazalból, vagy silóból meddig etethetik az állatokat. Az agronómusok vegyék elő az egyes takarmányok fehérje- és keményítőtartalmát mutató táblázatokat, és a különböző takarmányfélék keverési arányát hosszú időre, lehetőleg az új termésig állítsák össze. A sertéstenyésztő és hizlalással foglalkozó tsz-ek részére megkönnyítik ezt a feladatot a takarmánykeverő üzemek, amelyek a kukoricánál értékesebb keveréket adnak cseretakarmányért a termelőszövetkezeteknek. A keverékből nem hiányzik az állati eredetű fehérje, de a különböző antibiotikumok sem. A cserelehetőség nemcsak a takarmányösszeállítás gondjaitól szabadítja meg a tsz-eket, hanem jelentős abrakmegtakarításhoz is vezet. Gyakorlati tapasztalatok szerint, egy mázsa sertéstáp etetése esetén annyi súlygyarapodást érhetnek el a tsz-ek, mintha hagyományos abrakfélékből, kukoricából és árpából, 125 kilót etetnének. Többek között ezt bizonyítják az enyingi Vörös Fény Termelőszövetkezet hizlalási kísérletei is. Akadnak termelőszövetkezeti vezetők, akik azzal érvelnek, hogy a tervezettnél kevesebb lesz a kukoricájuk, így az abraktakarmány kicserélése is nehézségbe ütközik. Könnyű ezeket az érveket megcáfolni. Itt van a csányi Petőfi Termelőszövetkezet példája. A csányiaknak is kevesebb kukoricájuk termett, mint amennyit beterveztek. Lucernaszénából viszont tíz vagonnal nagyobb készletük van. Ez az ezer mázsa lucernaszéna lisztté őrölve, tíz vagon búzakorpa értékével egyenlő és a növendékállatok takarmányozásánál — de a hízók abrakolásánál is — hozzávetőlegesen öt vagon árpadarát pótol. Így, amit az abrakfélékből elvitt a szárazság, azt a Petőfiben az első kaszálású lucerna terméséből pótolják. Alapos körültekintéssel tehát, a termelőszövetkezetek nagy részében lehet segíteni az abrakhiányon. Az erdős vidékeken sok abrakot pótolhat a tölgyfák termése, a makk, de abrakot pótolhatunk a különböző ipari eredetű takarmányokkal is. A szeszgyári moslék, a melasz, a napraforgópogácsa nagy értéket képvisel, különösen, ha helyes arányban adagoljuk. A termelőszövetkezetek vezetői legyenek következetesek, és a takarmányozásban felállított menetrendet ne engedjék felborítani. Ha másként nem megy, be kell vezetni a porciózást. A rendkívüli időjárás is figyelmeztet: a meglevő takarmánykészletet gondosan óvjuk az időjárás viszontagságaitól. Ahogy mondani szokás, az ősz nem marad adós a csapadékkal. Ha megjönnek a hetes esők, könnyen beázhatnak a rosszul befedett kazlak. Ennek megelőzésére minden termelőszövetkezetben vizsgálják meg a takarmánykazlakat és tetejüket fedjék be rozsszalmával. A frissen rakott szalmát kössék le póznákkal, nehezékekkel. A kukoricaszár is hamarabb válik ebben a száraz időjárásban értéktelenné. Mielőtt a szél a levélzetet letördeli, kerüljön silóba, vagy kúpba a kukoricaszár. Ha a termelőszövetkezetek vezetői minden lehetőséget felmérnek és kihasználnak, ha éberen ügyelnek, hogy a takarmányból feleslegesen egy szál se vesszen el, a kedvezőtlen időjárás ellenére sem lesz gond az állatok teleltetésével. Dancs József Panasz a bácsai FMSZ-re Gazdasági és kulturális téren egyaránt jelentősen előre haladtunk. Van szép kultúrházunk, mozink, kultúrcsoportunk országos viszonylatban első helyen végzett. Tánccsoportunk is első lett a járási versenyen. Labdarúgóink a megyei első osztályban játszanak. Termelőszövetkezetünk az elsők között van, 40,10 forintot osztottak ki munkaegységenként. Csak a földművesszövetkezettel nem vagyunk kibékülve. A győri körzeti földművesszövetkezetekhez tartozunk és azt tapasztaljuk, hogy a vezetőség nem segíti, hanem visszafejleszti földművesszövetkezetünket. Év végén nem kaptak a tagok nyereségrészesedést, azon a címen, hogy jobban ellátnak bennünket áruval, jobb kiszolgálást kapunk. Ezután hamarosan elhelyezték egyik italboltkezelőnket és mai napig sem jött helyette más. Vasárnap ebéd után, amikor a falusi ember leginkább ráér és meginna egy pohár italt, nem ihat, mert az italboltot csak 4 óra után nyitják ki. Előfordult az is, hogy aratás alatt, a legnagyobb melegben még málnaszörp sem volt az italboltban, csak pálinka. Most a közelmúltban pedig az egyik belső helyiséget lezárták iroda céljaira, hogy ha egy vezető hetenként egyszer kijön Győrből, hát meglegyen a kényelme. A dolgozó pedig, ha elmegy vasárnap családjával egy pohár sörre, legtöbbször az udvaron állva kell elfogyasztania. Mi azt szeretnénk, ha kultúrember módjára elbeszélgethetnénk egy pohár ital mellett földművesszövetkezetünkben. Szabó Nándor Bácsa SZABADFÖLD A VAS MEGYEIEK KÖVETENDŐ PÉLDÁJA Széleskörű társadalmi munkával javítják meg a réteket és a legelőket Sok szó esett már az elmúlt években is rét- és legelőgazdálkodásunk elmaradottságáról. Elhanyagolt rétjeink, legelőink alacsony hozamáról, az évtizedek óta ősgyepként termő területek megjavításáról, a korszerű agrotecnikai módszerek felhasználásával történő gondozásáról. Az ankétokon, tanácskozásokon, a tervkészítések során sokat beszéltek róla. Mégis alig van jelentős előrehaladás a holtpontról. Nem Vas megyei jelenség ugyanis az, hogy a rétek fűtermése a jelenlegi állapot szerint holdanként alig 15 mázsa, a legelőké pedig csak 5—6 mázsa. Az alacsony termés mellett minőségük sem kielégítő, a legelőink csak az év két-három hónapjában nyújtanak számításba jöhető takarmányt jószágainknak, mert a forró nyári napok beköszöntésével teljesen kiégnek. Ennek oka pedig az, hogy a legszükségesebb ápolási, karbantartási, vízrendezési és talajerővisszapótlási munkákat sem végzik el, s nem használják ki az öntözés lehetőségeit sem. Igaz, a kérdések sorrendiségében talán még sehol sem kapott olyan, elsőrendű helyet a rét- és legelőgazdálkodásunk ügye, mint most a Vas megyei Tanács kétnapos ülésén. Ezért üdvözöljük tehát a Vas megyei példát, mint igen, örvendetes és biztató jelenséget. A megye mezőgazdaságában jelentős szerepe van az állattenyésztésnek, állatsűrűsége jóval az országos átlag felett van. A megye tanácsi szektorában 100 hold szántóra 39,6 szarvasmarha, 64,5 sertés, 4,4 ló és 4,7 juh esik. Ez számosállatra átszámítva, minden 100 hold szántóra 43 darab számosállatot jelent. Ezenkívül éves viszonylatban körülbelül egymillió baromfi törzsállomány takarmányozásáról is gondoskodni kell. A nagy állatsűrűség mellett bizony, különösen az olyan kedvezőtlen időjárású esztendőkben, mint az idei, komoly gondot okoz a takarmányszükséglet biztosítása. Abraktakarmányokból az idén is 450 vagon hiány mutatkozik, noha a szántóterület 33 százalékán termelnek abrak-, 21 százalékán pedig szálastakarmánynövényeiket. Helyes elgondolások Mit tesznek a hiány megszüntetésére a Vas megyeiek? — Ahhoz, hogy az évről évre megismétlődő takarmányhiányt fel tudjuk számolni, növelni kell az abraktakarmány-termő területet — mondotta a megyei tanácsülésen Czirák Ferenc, mezőgazdasági osztályvezető beszámolójában. S ezt mindjárt követte az a megfontolt megállapítás, hogy a növelés csakis a szálastakarmányok vetésterületének csökkentése árán lehetséges, amelynek előfeltétele a 64 ezer katasztrális holdnyi rét- és legelőterület fűhozamának növelése. — Ha megfelelő intézkedésekkel egy-két éven belül a gyepterületek fűhozamát átlagosan csak 5 mázsa szénával tudják növelni — számították ki a Vas megyeiek —, az a megyében évente 3000 vagon szénatöbbletet jelent Ilyenformán pedig a szántóföldi szálastakarmánytermő területek csökkentése mellett is ki tudják elégíteni még a növekvő állatállomány szénaszükségletét is. A legelőgazdálkodás ötéves terve nagy jelentőségű nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is az ilyen elhanyagolt lehetőségeknek a felhasználása — vallják a Vas megyeiek —, ezért határozták el, hogy ezen a tarthatatlan helyzeten, a tanácsok irányításával és a tömegszervezetek bevonásával, sürgősen változtatnak. A Hazafias Népfront akcióbizottságának előterjesztésére megvitatták és kidolgozták a megye rét- és legelőgazdálkodásának ötéves tervét, amelyet most a megyei tanácsüt és elé terjesztettek. Milyen főbb tennivalókat és feladatokat tartalmaz a rét- és legelőgazdálkodás megjavítása érdekében hozott és megvitatott határozati javaslat? A megye összes gyepterületéből 20 ezer katasztrális hold az, amely vízrendezésre szorul. Ebből a második ötéves tervben 10 ezer katasztrális hold vízrendezését irányozták elő. A meszezéssel történő talajjavítás területét 7000 holdban, a vegyszeres gyomirtás alá vont rét- és legelőterületet pedig 5000 katasztrális holdban rögzítették. A mechanikai gépápolás keretében öt év alatt mintegy 120 ezer katasztrális hold gyep gyalulását irányozták elő, vagyis a meglévő terület kétszeri ilyen megmunkálását, hogy a rétek gépi kaszálását minél szélesebb körben kiterjeszthessék. Fontos szerepet kap a talajerő visszapótlás is. Már ez év őszén 1500 hold rét- és legelőterület szervestrágyázásáról gondoskodnak, 500 holdat trágyalével, 600 holdat pedig műtrágyával kívánnak megjavítani. A megyei növényvédő állomáson szerkesztett és jól bevált trágyalépermetező-gépből egyelőre 10 darab készítését vették tervbe, a trágyalé egyidejű gyűjtésének és felhasználásának hangsúlyozásával, amely nagyban elősegíti a gyepterületek trágyázását. A gyepterületek fűtermésének emelése érdekében minél előbb megszervezik a komposzt-trágya készítését és gyűjtését. A jelenlegi 753 katasztrális hold öntözött területet is növelni kívánják, a cseri részen, ahol más öntözési lehetőség nincs, próbafúrásokat végeznek a csőkutas öntözési rendszer kísérleti megvalósításához. Mozgalom a terv megvalósításáért Jól számol a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amikor a vázolt intézkedéseken túlmenően gondol a termelőszövetkezeti vezetők és a termelőszövetkezeti parasztság figyelmének, érdeklődési körének a felkeltésére —, a jelenlegi sok helyen meglévő nemtörődömségből való kimozdításra. A tszvezetők részére minden évben 3—4 napos tanfolyamot, gyakorlati bemutatót és tapasztalatcserét rendeznek. Minden, járásban már a jövő évben, lehetőleg a bemutató gazdaságokban mintalegelőt létesítenek. Minden községben, ahol 50 holdnál nagyobb gyepterület van, a termelőszövetkezetek jelöljenek ki egy-egy felelős rét- és legelőgazdát. Tevékenyen kívánják bevonni a tavaszi rét- és legelőszemlék megszervezésébe a mezőgazdasági állandó bizottságokat. Szükségesnek tartja ezenkívül a megyei tanácsülés, hogy a vízfolyások mentén újabb vízügyi társulatok alakuljanak, amelyek a vízrendezés során megépített létesítményeket, árkokat is karbantartják. Határozatot hoztak agronómiai bizottságok létesítésére is. A gyepgazdálkodás megjavítása érdekében a megyei tanács továbbra is kéri a KISZ- szervezetek és a Hazafias Népfront-bizottságok segítségét a társadalmi munka szervezéséhez, a terméshozam növelése érdekében széleskörű mozgalom megindításához. H. J. T Víztároló épül Szabolcsban Nyolc kilométer hosszú vízlevezető csatorna, valamint víztároló épül Szabolcsban, Jánkmajtis és Szamossályi határában. A csatorna levezeti a tavaszi és őszi talajvizeket, vadvizeket a Szamos holtmedrében épülő víztárolóba, melynek vizét nyáron felhasználják a környező földek öntözésére