Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)

1961-10-08 / 41. szám

1961. OKTÓBER 1. Gazdálkodjunk helyesen a takarmánnyal Az ország különböző tájain, nyolc termelőszövetkezetben ér­deklődtem: hogyan áll a takar­mányalap, lesz-e elegendő abrak­ja, szénája, szilázsa az állatállo­mánynak. Kiderült, hogy a nyolc termelőszövetkezet közül mind­össze két helyen, a somogy­túri Új Somogyban és a túrkevei Vörös Csillagban mérték fel aprólékosan a helyzetet. A többi hat termelő­­szövetkezetben hozzávetőleges becslés alapján közölték, hogy abraktakarmányból ugyan hiány mutatkozik: kevesebb a kukorica­­termés, mint amire számítottak, de nem lesz különösebb baj. — Ha netán szorulna a helyzet — jelentette ki az egyik hatvani termelőszövetkezet vezetője — majd menetközben pótolják a szá­razság okozta takarmánykiesést. Helytelen és veszélyes ezt a könnyelmű nézetet októberben hangoztatni. Hiszen lassan elmú­lik az ősz, betakarni a kukorica, a cukorrépa, és lassan abba kell hagyni az őszi tarlók legeltetését is. Egyszóval maholnap megszűn­nek a takarmányhiány pótlásának lehetőségei. A télen és kora ta­vasszal pedig már gondolni sem lehet arra, hogy az állatállomány etetéséhez, a hizlaláshoz szükséges abrakféléket, de még a tömegta­karmányokat is bárhonnan kiegé­szítsük. Még nem késő, most kell megragadni az alkalmat a hiányzó takarmányok pótlására. Most kell takarékoskodni a meglevő készlet­tel, mert tavasszal már késő lesz! A helyes takarmánygazdálkodás biztosításának első lépése: mérjék fel takarmánykészletüket a ter­melőszövetkezetek vezetői, és­pedig aprólékosan, mert hozzá­vetőleges becslés esetén könnyen előfordulhat, hogy márciusban — amikor legnagyobb szükség lesz az állatállomány bőséges és válto­zatos takarmányozására — már csak vékonyan és egyoldalúan etethetnek. A takarmánykészlet felmérésé­nél a termelőszövetkezeti vezetők ne elégedjenek meg azzal, hogy a silógödrök és takarmánykazlak tartalmát csak úgy találomra fel­becsülik. A szakemberek mércé­vel a kezükben, pontosan mérjék meg a kazlak és silók magasságát, szélességét és hosszát, és a költö­­zés eredményeképpen mázsába számolják át, hogy egy-egy ka­zalból, vagy silóból meddig etet­hetik az állatokat. Az agronómu­­sok vegyék elő az egyes takarmá­nyok fehérje- és keményítőtartal­mát mutató táblázatokat, és a különböző takarmányfélék keve­rési arányát hosszú időre, lehető­leg az új termésig állítsák össze. A sertéstenyésztő és hizlalással foglalkozó tsz-ek részére meg­­könnyítik ezt a feladatot a takar­mánykeverő üzemek, amelyek a kukoricánál értékesebb keveré­ket adnak cseretakarmányért a termelőszövetkezeteknek. A keve­rékből nem hiányzik az állati eredetű fehérje, de a különböző antibiotikumok sem. A cserelehe­tőség nemcsak a takarmányössze­állítás gondjaitól szabadítja meg a tsz-eket, hanem jelentős abrak­megtakarításhoz is vezet. Gyakor­lati tapasztalatok szerint, egy mázsa sertéstáp etetése esetén annyi súlygyarapodást érhetnek el a tsz-ek, mintha hagyományos abrakfélékből, kukoricából és ár­pából, 125 kilót etetnének. Többek között ezt bizonyítják az enyingi Vörös Fény Termelőszövetkezet hizlalási kísérletei is. Akadnak termelőszövetkezeti vezetők, akik azzal érvelnek, hogy a tervezettnél kevesebb lesz a ku­koricájuk, így az abraktakarmány kicserélése is nehézségbe ütközik. Könnyű ezeket az érveket megcá­folni. Itt van a csányi Petőfi Ter­melőszövetkezet példája. A csá­­nyiaknak is kevesebb kukoricájuk termett, mint amennyit betervez­tek. Lucernaszénából viszont tíz vagonnal nagyobb készletük van. Ez az ezer mázsa lucernaszéna lisztté őrölve, tíz vagon búzakorpa értékével egyenlő és a növendék­állatok takarmányozásánál — de a hízók abrakolásánál is — hozzá­vetőlegesen öt vagon árpadarát pótol. Így, amit az abrakfélékből elvitt a szárazság, azt a Petőfiben az első kaszálású lucerna termé­séből pótolják. Alapos körültekintéssel tehát, a termelőszövetkezetek nagy részé­ben lehet segíteni az abrakhiá­nyon. Az erdős vidékeken sok ab­rakot pótolhat a tölgyfák ter­mése, a makk, de abrakot pótol­hatunk a különböző ipari eredetű takarmányokkal is. A szeszgyári moslék, a melasz, a napraforgó­pogácsa nagy értéket képvisel, különösen, ha helyes arányban adagoljuk. A termelőszövetkezetek vezetői legyenek következetesek, és a ta­karmányozásban felállított menet­rendet ne engedjék felborítani. Ha másként nem megy, be kell vezetni a porciózást. A rendkívüli időjárás is figyel­meztet: a meglevő takarmánykész­letet gondosan óvjuk az időjárás viszontagságaitól. Ahogy mondani szokás, az ősz nem marad adós a csapadékkal. Ha megjönnek a he­tes esők, könnyen beázhatnak a rosszul befedett kazlak. Ennek megelőzésére minden termelőszö­vetkezetben vizsgálják meg a ta­­karmánykazlakat és tetejüket fed­jék be rozsszalmával. A frissen rakott szalmát kössék le póznák­kal,­ nehezékekkel. A kukoricaszár is hamarabb vá­lik ebben a száraz időjárásban ér­téktelenné. Mielőtt a szél a le­­vélzetet letördeli, kerüljön silóba, vagy kúpba a kukoricaszár. Ha a termelőszövetkezetek vezetői min­den lehetőséget felmérnek és ki­használnak, ha éberen ügyelnek, hogy a takarmányból feleslegesen egy szál se vesszen el, a kedve­zőtlen időjárás ellenére sem lesz gond az állatok teleltetésével. Dancs József Panasz a bácsai FMSZ-re Gazdasági és kulturális téren egyaránt jelentősen előre halad­tunk. Van szép kultúrházunk, mozink,­­ ku­ltúrcsoportunk országos viszonylatban első helyen végzett. Tánccsoportunk is első lett a járási versenyen. Labdarúgóink a megyei első osztályban játsza­nak. Termelőszövetkezetünk az elsők között van, 4­0,10 forintot osztottak ki munkaegységenként. Csak a földművesszövetkezettel nem vagyunk kibékülve. A győri körzeti földművesszövetkezetekhez tartozunk és azt tapasz­taljuk, hogy a vezetőség nem segíti, hanem visszafejleszti föld­­művesszövetkezetünket. Év végén nem kaptak a tagok nyereség­részesedést, azon a címen, hogy jobban ellátnak bennünket áru­val, jobb kiszolgálást kapunk. Ezután hamarosan elhelyezték egyik italboltkezelőnket és mai napig sem jött helyette más. Vasárnap ebéd után, amikor a falusi ember leginkább ráér és meginna egy pohár italt, nem ihat, mert az italboltot csak 4 óra után nyitják ki. Előfordult az is, hogy aratás alatt, a legnagyobb melegben még málnaszörp sem volt az italboltban, csak pálinka. Most a közelmúltban pedig az egyik belső helyiséget lezárták iroda céljai­ra, hogy ha egy vezető hetenként egyszer kijön Győrből, hát meg­legyen a kényelme. A dolgozó pedig, ha elmegy vasárnap családjá­val egy pohár sörre, legtöbbször az udvaron állva kell elfogyasz­tania. Mi azt szeretnénk, ha kultúrember módjára elbeszélgethet­nénk egy pohár ital mellett földművesszövetkezetünkben. Szabó Nándor Bácsa SZABADFÖLD A VAS MEGYEIEK KÖVETENDŐ PÉLDÁJA Széleskörű társadalmi munkával javítják meg a réteket és a legelőket Sok szó esett már az elmúlt években is rét- és legelőgazdálko­dásunk elmaradottságáról. Elhanyagolt rétjeink, legelőink alacsony hozamáról, az évtizedek óta ősgyepként termő területek megjavítá­sáról, a korszerű agrotecnikai módszerek felhasználásával történő gondozásáról. Az ankétokon, tanácskozásokon, a tervkészítések so­rán sokat beszéltek róla. Mégis alig van jelentős előrehaladás a holtpontról. Nem Vas megyei jelenség ugyanis az, hogy a rétek fű­termése a jelenlegi állapot szerint holdanként alig 15 mázsa, a legelőké pedig csak 5—6 mázsa. Az alacsony termés mellett minő­ségük sem kielégítő, a legelőink csak az év két-három hónapjában nyújtanak számításba jöhető takarmányt jószágainknak, mert a forró nyári napok beköszöntésével teljesen kiégnek. Ennek oka pe­dig az, hogy a legszükségesebb ápolási, karbantartási, vízrendezési és talajerővisszapótlási munkákat sem végzik el, s nem használják ki az öntözés lehetőségeit sem. Igaz, a kérdések sorrendiségé­ben talán még sehol sem kapott olyan, elsőrendű helyet a rét- és legelőgazdálkodásunk ügye, mint most a Vas megyei Tanács kétnapos ülésén. Ezért üdvözöljük tehát a Vas megyei példát, mint igen, örven­detes és biztató jelenséget. A megye mezőgazdaságában jelen­tős szerepe van az állattenyész­tésnek, állatsűrűsége jóval az országos átlag felett van. A me­gye tanácsi szektorában 100 hold szántóra 39,6 szarvasmarha, 64,5 sertés, 4,4 ló és 4,7 juh esik. Ez számosállatra átszámítva, min­den 100 hold szántóra 43 da­rab számosállatot jelent. Ezen­kívül éves viszonylatban körül­belül egymillió baromfi törzs­­állomány takarmányozásáról is gondoskodni kell. A nagy állat­­sűrűség mellett bizony, külö­nösen az olyan kedvezőtlen idő­járású esztendőkben, mint az idei, komoly gondot okoz a ta­karmányszükséglet biztosítása. Abraktakarmányo­kból az idén is 450 vagon hiány mutatkozik, noha a szántóterület 33 száza­lékán termelnek abrak-, 21 szá­zalékán pedig szálastakarmány­növényeiket. Helyes elgondolások Mit tesznek a hiány megszün­tetésére a Vas megyeiek? — Ahhoz, hogy az évről évre megismétlődő takarmányhiányt fel tudjuk számolni, növelni kell az abraktakarmány-termő terü­letet — mondotta a megyei ta­nácsülésen Czirák Ferenc, mező­­gazdasági osztályvezető beszá­molójában. S ezt mindjárt kö­vette az a megfontolt megállapí­tás, hogy a növelés csakis a szálastakarmányok vetésterüle­tének csökkentése árán lehet­séges, amelynek előfeltétele a 64 ezer katasztrális holdnyi rét- és legelőterület fűhozamának nö­velése. — Ha megfelelő intézkedések­kel egy-két éven belül a gyep­területek fűhozamát átlagosan csak 5 mázsa szénával tudják növelni — számították ki a Vas megyeiek —, az a megyében évente 3000 vagon szénatöbble­tet jelent Ilyenformán pedig a szántóföldi szálastakarmány­­termő területek csökkentése mel­lett is ki tudják elégíteni még a növekvő állatállomány széna­szükségletét is. A legelőgazdálkodás ötéves terve nagy jelentőségű nemcsak me­gyei, hanem országos viszonylat­ban is az ilyen elhanyagolt le­hetőségeknek a felhasználása — vallják a Vas megyeiek —, ezért határozták el, hogy ezen a tart­hatatlan helyzeten, a tanácsok irányításával és a tömegszerve­zetek bevonásával, sürgősen vál­toztatnak. A Hazafias Népfront akció­bizottságának előterjesz­tésére megvitatták és kidolgoz­ták a megye rét- és legelőgaz­dálkodásának ötéves tervét, amelyet most a megyei tanács­üt és elé terjesztettek. Milyen főbb tennivalókat és feladatokat tartalmaz a rét- és legelőgazdálkodás megjavítása érdekében hozott és megvita­tott határozati javaslat? A megye összes gyepterüle­téből 20 ezer katasztrális hold az, amely vízrendezésre szorul. Ebből a második ötéves tervben 10 ezer katasztrális hold vízren­dezését irányozták elő. A mesze­­zéssel történő talajjavítás terü­letét 7000 holdban, a vegysze­res gyomirtás alá vont rét- és legelőterületet pedig 5000 ka­tasztrális holdban rögzítették. A mechanikai gépápolás kereté­ben öt év alatt mintegy 120 ezer katasztrális hold gyep gyalulá­­sát irányozták elő, vagyis a meglévő terület kétszeri ilyen megmunkálását, hogy a rétek gépi kaszálását minél szélesebb körben kiterjeszthessék. Fontos szerepet kap a talajerő visszapótlás is. Már ez év őszén 1500 hold rét- és legelőterület szervestrágyázásáról gondoskod­nak, 500 holdat trágyalével, 600 holdat pedig műtrágyával kí­vánnak megjavítani. A megyei növényvédő állomáson szerkesz­tett és jól bevált trágyaléper­­metező-gépből egyelőre 10 da­rab készítését vették tervbe, a trágyalé egyidejű gyűjtésének és felhasználásának hangsúlyo­zásával, amely nagyban előse­gíti a gyepterületek trágyázá­sát. A gyepterületek fűtermé­sének emelése érdekében mi­nél előbb megszervezik a kom­poszt-trágya készítését és gyűj­tését. A jelenlegi 753 katasztrá­lis hold öntözött területet is növelni kívánják, a cseri részen, ahol más öntözési lehetőség nincs, próbafúrásokat végeznek a csőkutas öntözési rendszer kísérleti megvalósításához. Mozgalom a terv megvalósításáért Jól számol a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amikor a vázolt intézkedéseken túlme­nően gondol a termelőszövet­kezeti vezetők és a termelőszö­vetkezeti parasztság figyelmé­nek, érdeklődési körének a fel­keltésére —, a jelenlegi sok he­lyen meglévő nemtörődömség­ből való kimozdításra. A tsz­­vezetők részére minden évben 3—4 napos tanfolyamot, gyakorl­­ati bemutatót és tapasztalat­­cserét rendeznek. Minden, járás­ban már a jövő évben, lehetőleg a bemutató gazdaságokban min­talegelőt létesítenek. Minden községben, ahol 50 holdnál na­gyobb gyepterület van, a ter­melőszövetkezetek jelöljenek ki egy-egy felelős rét- és legelő­gazdát. Tevékenyen kívánják­ bevonni a tavaszi rét- és legelő­szemlék megszervezésébe a me­zőgazdasági állandó bizottságo­kat. Szükségesnek tartja ezenkívül a megyei tanácsülés, hogy a víz­folyások mentén újabb vízügyi társulatok alakuljanak, amelyek a vízrendezés során megépített létesítményeket, árkokat is kar­bantartják. Határozatot hoztak agronómiai bizottságok létesíté­sére is. A gyepgazdálkodás meg­javítása érdekében a megyei ta­nács továbbra is kéri a KISZ- szervezetek és a Hazafias Nép­front-bizottságok segítségét a társadalmi munka szervezésé­hez, a terméshozam növelése ér­dekében széleskörű mozgalom megindításához. H. J. T Víztároló épül Szabolcsban Nyolc kilométer hosszú vízlevezető csatorna, valamint víz­tároló épül Szabolcsban, Jánkmajtis és Szamossályi határá­ban. A csatorna levezeti a tavaszi és őszi talajvizeket, vadvize­ket a Szamos holtmedrében épülő víztárolóba, melynek vizét nyáron felhasználják a környező földek öntözésére

Next