Szabad Föld, 1961. július-december (17. évfolyam, 27-53. szám)

1961-10-08 / 41. szám

Szabadföld 1961. OKTÓBER 8. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár 196Z. szeptember 1—23 — Díjak és oklevelek a legjobbaknak A legjobb nagyüzemi módszerek bemutatója — A jelentkezés feltételei és határideje Kétmillió munkaórát dolgoztak a fiatalok Befejeződtek a KISZ-táborozások három kilométer hosszúságban fektettek le csöveket, másfél ki­lométer utet építették és ezen­kívül 2370 köbméter fal felhúzá­sát segítették. Az állami gazdaságokban tá­borozó lányok a gyümölcs-, va­lamint a zöldségszedésben és vá­logatásban segédkeztek, összesen 45 ezer 536 mázsa gyümölcsöt, zöldséget szedtek le. Több mint 2 ezer hektárnyi területen végez­ték el a növényápolást, 150 ezer szőlőtőkét kötöztek és 8553 ka­­tasztrális hold kukoricát címe­reztek. A legjobb eredményt el­ért brigádokat a KISZ Központi Bizottságának emlékzászlajával és oklevéllel Jutalmazták. Nagy sikerrel zárultak az idei KISZ nyári építőtáborok mun­kái. Az önkéntes ifjúsági építő­táborokban összesen 26 ezer 370 fiatal dolgozott. Közülük sokan már a harmadik, vagy negyedik éve táboroztak. A fiatalok csak­nem kétmillió órát dolgoztak. A csatornákat ásó és az építőipari vállalatok területén levő táborok lakói százhatvanötezer-kettőszáz­­huszonhét köbméter földet ter­meltek ki, 22,5 km csatornát épí­tettek. A csatorna építése nyo­mán 8050 katasztrális hold vált használhatóvá. A Dunai Cement- és Mészműnél, a berentei, a fűz­fői vegyiműveknél segédmunká­sokként dolgoztak. Több mint- 2 — A Földművelésügyi Miniszté­riumban megkezdődtek a jövő évi mezőgazdasági kiállítás és vá­sár rendezési és szervezési mun­kálatai. Az Országos Mezőgazda­sági Kiállítás és Vásár 1962. évi szeptember 1—23 napja között kerül megrendezésre. A kiállítás megrendezésének különös jelentőséget ad az a kö­rülmény. hogy a legutóbbi kiállí­tás óta eltelt időszakban a szo­cializmus erői falun is döntő győ­zelmet arattak. A mezőgazdaság­ban végbement forradalmi átala­kulás követelményeinek megfele­lően a kiállítás sokoldalúan szem­léltetni kívánja a mezőgazdaság szocialista átszervezésének társa­dalmi és gazdasági jelentőségét, valamint a falu fejlődésének to­vábbi perspektíváját. E követel­ményekből eredően a kiállítás fő feladata: a termelőszövetkezetek megszilárdítását és belterjes irá­nyú fejlődését leginkább elősegí­tő módszerek bemutatása. az ezekkel kapcsolatos legjobb ta­pasztalatok népszerűsítése, és a második ötéves tervben előirány­zott célkitűzések megvalósítását segítő legjobb módszerek ismer­tetése. • A termelőszövetkezetek, egy­szerűbb mezőgazdasági szövetke­zetek. állami gazdaságok, gépállo­mások. egyéni termelők és te­nyésztők legjobb eredményeinek a kiállításon való bemutatását a mezőgazdasági szakigazgatási szervek kötelesek előmozdítani. A részvételre az állami gazdaságok és a gépállomások a közvetlen felügyeletet gyakorló igazgatósá­gaiknál, a termelőszövetkezetek, a járási, vagy városi tanács me­zőgazdasági osztályánál, az egyé­ni termelők és tenyésztők pedig a községi vagy városi tanács me­zőgazdasági szakigazgatási szer­vénél jelentkezhetnek. A kiállítás eredménybemutatóira való jelent­kezés határideje 1962. január 31. A kiállítás növénytermesztési ered­ménybemutatóin a következő növé­nyek termelése terén elért eredmé­nyekkel lehet részt venni: Szántóföldi növénytermesztés: búza, rozs, árpa, kukorica, burgonya, cu-; korrépa, napraforgó, dohány, rost-! kender, rostlen, cirok, lucerna, borsó,! szója. Zöldségtermesztés: paradicsom ffl-! szerpaprika, zöldpaprika, vöröshagy- j ma, fokhagyma, uborka, káposztáié-; lék, gyökérfélék, dinnye. Gyümölcstermesztés: alma, ösziba- j rack, szilva, körte, dió, mandula, bo-! gyósgyümölcsök, faiskolai anyag. ! Szőlőtermesztés: bortermelési, cse-: megeszőlö-termesztési, szaporító-1 anyag-termelési és telepítési eredmé-j nyék. Gyógy- és illóolaj-növény termesz- ; tés: szántóföldi és vadon termői gyógy- és illóolajnövények. Dísznövénytermesztés: cserepes, to-j vábbá levelükkel vagy virágaikkal dl-J szító növények és vágott virágok, fa-j iskolai anyag. A kiállítás tenyészáilatbemuta- / tóin csak törzskönyvezett állatok-£ kai és azok ivadékaival lehet j részt venni. A részvételre beje-! lentett állatok származását iga- J zolni kell. A részvételre az alábbi^ fajtákkal lehet jelentkezni: Szarvasmarha: magyartarka, szám. f menthálj, borzderes és magyarszürke, J valamint — versenyen kivül — bár-^ milyen keresztezett. Sertés: fehérhússertés, cornwall,} berkshirel, mangalica, övessertés. f Juh: magyar fésűsmerinó, cigája,^ egyéb fajta és ezek keresztezései. ^ Ló: magyar félvér, nóniusz, lipicai,^ arab, gidrán, hidegvérű. Baromfi: a) fajtatiszta, vagy ke- j resztezett csirkék, amelyek tiz hét alatt elérik az 1,5 kg átlagsúlyt és 1 ^ kg súlygyarapodáshoz legfeljebb 3 kg^ takarmányt használnak fel; b) fajta-^ tiszta vagy keresztezett tyúkok, ame-^ lyek tojástermelése meghaladja az évl^ 240-et; e) pecsenyekacsák, amelyek^ I hét alatt elérik a 2,5 kg átlagsúlyt ^ és 1 kg súlygyarapodáshoz legfeljebb^ M kg takarmányt használnak fel; d) ludak, amelyeknek tojástermelése el­ért a 30-at és kihizlalva a máj leg­alább 50 dkg súlyú. A felsoroltakon kivül bármilyen faj­tákkal lehet jelentkezni. A kiállításon bemutatásra ke­rülő állatok felszállításáról a Te­­nyészállatforgalmi Gazdasági Iro­da gondoskodik. Az állatok fel­szállításával és a kiállításon el­adásra nem kerülő állátok haza­szállításával kapcsolatban felme­rülő költségeket azonban a kiállí­tási iroda viseli. A kiállítási iro­da gondoskodik a bemutatásra kerülő állatok takarmányellátásá­­ról is. A növénytermesztési és'állatte­nyésztési eredmények bemutatá­sán kívül a kiállításon való rész­vételre jelentkezhetnek mindazok a gazdaságok és szövetkezetek, gépállomások, üzemek, vállalatok, intézetek, intézmények és azok dolgozói, illetve tagjai, akik a mezőgazdasági termelés különbö­ző ágaiban olyan új eljárásokat, módszereket, eszközöket, stb. dol­goztak ki, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék a mezőgaz­dasági terméshozamok növelését, a munkatermelékenység fokozá­sát, a termelési költségek csök­kentését és a mezőgazdasági dol­gozók fokozott munkavédelmét. „Kiváló növénytermesztő gaz­daság” és „Kiváló állattenyésztő gazdaság” cím adható azoknak a gazdaságoknak, amelyek a nö­vénytermesztés, illetőleg az állat­­tenyésztés legalább két ágában I. helyezést érnek el és az átlagos­nál eredményesebben gazdálkod­nak. Az elnyert címeket az érin­tett gazdaságok cégszerű aláírá­sukban a következő kiállításig használhatják. A földművelésügyi miniszter növénytermesztési és állattenyész­tési vándordíja: — nagydíjak; — I.. II.. III. díjak; — elismerés­ben való részesítés. A kiállítási díjak nyertesei érmeket és okle­veleket kapnak, s ezenkívül — a díjfokozattól függően — díjtár­gyakban részesülnek. Elkészült a kiállításra való részvé­telhez elérendő termelési eredmények táblázata is, amelyekből néhányat — a termelőszövetkezetekre vonatkozó­an — az alábbiakban ismertetünk. Őszi búza 100—300 kát. holdig, kát. holdanként 17 mázsa, 300 kát. hold fe­lett Ifi mázsa; őszi árpa, 50—100 kát. holdig 17 mázsa, 100 kát. hold felett IC mázsa; kukorica (májusi morzsolt­­ban) 50—300 kát. holdig 27 mázsa, 300 kát hold felett 25 mázsa. Burgonya 30—100 kát. holdig 110 má­zsa, 100 kát. hold felett 100 mázsa; cu­korrépa 20—50 kát. holdig 240 mázsa, 50 kát. hold felett 22o mázsa; napra­forgó 20—50 kát holdig 11 mázsa, 50 kát. hold felett 10 mázsa; lucernamag 50 kát. hold felett 1,3 mázsa. A kiállítás tenyészállat-bemutatóin való részvétel követelményei: tehe­nek: legalább hatezer kilogrammos tejtermelés! eredmény, 3,2 százalékos tejzsirtartalommal és 85 küllcmi pont­számmal; törzsbikák: csak utódaik­ban ellenőrzött, javító hatású egye­­dek; sertések: bármilyen korú, elit tkv. osztályú tenyészkocák; I. tkv. osztályba sorolható kocasüldők, elit tkv. osztályú törzskanok; Juhok; első tkv. osztályú tenyészkosok, első tkv. osztályú anyajuhok stb. Útrakeltek az országjáró tápéi gyékényesek A Szegeddel határos Tápén immár hagyomány, hogy a nagy nyári mezőgazdasági munkák befejezése után útrakelnek a gyé­kényarató brigádok. Az idei első országjáró csoportok már elindul­tak, s Kiskunhalas, Mezőtúr, Hatvan és Cegléd környékén — tavak, hal- és nádgazdaságok vidékén vágják, gyűjtik a vízinövényt. A le­vágott „terméstí” a helyszínen megszárítják, kisebb csomókba, úgy­nevezett „tutajokba" kötik. Egy ilyen tutaj súlya 20—25 kiló, s idén előreláthatólag mintegy 20 ezer ilyen csomót szállítanak haza. NEM TÉVEDÉS, nem túlzás, így történt szóról szóra. Ma is úgy emlegetik szinte, mint az emberi szorgalom mintaképeit Gulyás Jó­zsef, Lendek György, Szarka ba­jos állatgondozókat, akik akkor is, az idei tavaszon is, képesek vol­tak holdvilág fénynél kapálni a ku. koricát. _ Nem volt kötelességük. A kapá­lás a növénytermesztők munkája. — Miért tették? Gulyás József ezt mondja: — Kellett a munkaegység. Igen, itt megnőtt a munkaegy­ség értéke; ilyen rövid, idő alatt szinte csodálatosan meredeken ívelt felfelé. Tavaly már negyven forintot osztottak egy munkaegy­ségre. Több is jutott volna, de félretettek tartaléknak, amiből to­vább erősíthetik a gazdaságot. Igaz is: hogyan és miből gazda­godik ez a termelőszövetkezet? Már említettem, hogy az 1967 hold földből. Főleg az állatok hoz­zák a magas jövedelmet, mert egy-egy hízó marháért 10—12 ezer forintot kapnak. Abból pedig van elegendő: 147 darab. Az eredmény bizonyára még nagyobb is lehet, csakhát nekem, messziről jött idegennek ennyit mondtak el, mert a kaposmérői ember nemcsak nyakas, hanem szívéig bezárkózik, ha a gazdag­ságáról kérdezik. Beszél azonban helyettük a táj, az új házak sora. A gazdagságról beszél a szövetkezet három saját traktora, az idén elcsépelt negy­ven vagon gabona, és Bojtos Jó­zsef né öreg tsz-tag nyugdíja, amit mindig pontosan hoz a postás. Ez a szövetkezet már „igazi”! Most igazi a virágfakadás! Kimen Uju bukott a „nem egészen sikerült” termelőszövetkezet is, amely Lu­­cza György szerint „nem volt az igazi”, de azzá lehetett volna tenni! Az „igazi” megszületéséért har­minckilenc esztendeig és két hé­tig vajúdott a világ, mikor is 1697 holddal, 215 taggal megalakult az Űj Élet Termelőszövetkezet. Nehéz volt a harminckilenc esztendő, de nehéz volt az a ti­zennégy nap is, míg megszervez­ték a szövetkezetét, mert nyakas ember a kaposmérői paraszt, ne­héz, néha nagyon is nehéz vele boldogulni. Már szégyenlős mo­sollyal emlegetik, hogy a belépési nyilatkozatot sem külön-kwlön nyilatkozaton írták alá, hanem egyetlen nagy listán a falu együt­tesen. Aztán megérkezett az első esztendő neheze: gondja-baja, sze­génysége. Alig osztottak valamit, a járásnál fejfájást kaptak az ag­gódástól, mert arra gondoltak, hogy a kaposmérőieket biztosan szétugrasztja a nincs. De nyakas ember a kaposmérői paraszt: amibe belevág, végére jár. Tudták, hogy saját sorsukon csak maguk lendíthetnek. Ha az év rosszul sikerült, jövőre még többet kell dolgozni! És nyakas ember a kaposmérői paraszt: nem ereszti, hogy a föld­jét belepje a dudva. Ha a nappal nem volt elegendő a kapálásra, rá­szánták az estéket is... Éjjeli kapálás? Ki hallott már Ilyet? rajta keresztül, húsz perc alatt odarepít a busz is, s ha a szeren­cse is segíti az embert, félóra múlva Vajda Sándor tanácselnök­kel parolázhat. Tizenkilencben kétéves gyermek volt az elnök, hozzá csak tájékozódásért' jöttem, igazítson útba: merre találom a régieket? — Lucza György? — Még él. Tsz-tag. Gyerünk hát Lucza Györgyhöz! — A szövetkezetét kérdezi? — mondja az öregember, miközben nadrágjába törli a kezét, hogy ke­zet nyújtson —, ó, nagyon kezdő volt az a szövetkezet. Kovács Se­bestyén Tibor birtokán alakult. Nem is volt még az szívünk sze­rinti! Mert miféle szövetkezet az, ahol a volt úr lehetett a gazda?! Valóban: a levéltári anyagok között több olyan dokumentumot is találtam — főleg leveleket —, amelyeket Kovács Sebestyén Ti­bor kommunizált birtokára cí­meztek, Kovács Sebestyén Tibor gazdatiszt „elvtársnak” .., RÁDÖBBENEK, és a falu öreg­jei tanúsítják, hogy itt 1919-ben a szövetkezetét körmönfontan ki­használta egy földbirtokos, csak azért, hogy a birtok megússza a földosztást Engedték. Sajnos, hi­ba volt.,, — így lehetett — bólint hucza György —, de később biztosan fordítottunk volna a sorson. Ko­vács Sebestyén Tibor se lett vol­na sokáig a gazdánk ... A Tanácsköztársasággal együtt í HELLYEL KÍNÁLTAK, s egy $ teljes napra való iratot adtak át % a kaposvári levéltárban, böngész­­{szem, keressem meg, ami érdekel, í Figyelmeztettek: nagy munkába \ vádok, mert annyi, de annyi do- 5 kumentum bukkant már elő a ti­­; zenkilences somogyi termélőszö­­; vetkezetekről, hogy napokig, tálán \ egy hétig is eltart, míg vala­­\ mennyit becsülettel végigolva­som. Én azonban a legfrissebb \ iratokat szeretném, amelyek mos­­'{tanában kerültek elő a kállódás­\ ból.* ! A közeli falucskáról, Kaposmé­­\rőről szólnak, bizonyítván: negy­­\ venkét esztendeje ott is alakult j termelőszövetkezet — Móricz j Zsigmonddal szólva: ott is volt ! „virágfakadás”. j Hozzám, mintha jószívű lenne a szerencse, hamar rátalálok az ira­­: tokra. Például arra a pepita fü­­;zetböl kitépett lapra, amely meg­­; őrizte az időnek, milyen is volt j az egykori szövetkezet nyári mun- I kamegosztása. Pár név a füzetlap­ról: Kaszások: Kiss János, Lucza György, Bojtos Ferenc. Kévekö­tők: Kiss István, Vigh József, Ha­ja József... Marokszedők: Kiss Istvánná, Sándor Anna, Sándor Éva ... Mi történhetett ezekkel az emberekkel? Ugyan élnek-e még? Nyolc kilométer Kaposvárhoz a falu — de már nem kell gyalo­golni, mint Móricznak, a termelő­­szövetkezet egykori hű krónikásá­nak — egy nap tizenhét vonat fut Minden kilencedik Pest megyei paraszt tanul A megyében gondoskodnak a termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok továbbképzéséről is. Mintegy ötszáz tsz-vezető két­hetes tanfolyamon vesz íjjszt AL sógödön. A tsz-vezetők tuoásának gyarapítását szolgálja a Ceglé­den létesítendő mezőgazdasági akadémia is. Az elmúlt oktatási évben száz­húsz termelőszövetkezeti tag ta­nult a mezőgazdasági technikum levelező tanfolyamán. Az idén mintegy hétszázan jelentkeztek erre a tanfolyamra. Tíz kihelye­zett technikumi osztályt szer­veznek és mintegy ötszáz első­osztályos hallgatóra számítanak. A megye tizenöt gépállomásán 1500—2000 termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozót képeznek ki traktorvezetésre, illetve szerelés­re. A gépállomások az idén már a gépész- és traktorvezető kép­zésnek a központjai lesznek. A szabadszállási traktorképző isko­lán további háromszáz tsz-tag ta­nul. Minden jel arra mutat, hogy Pest megyében a télen minden kilencedik szövetkezeti paraszt tanulásra, szaktudásának növelé­sére használja fel majd a hosszú téli estéket. (Tudósít ónktól.) Tavaly — javarészt a téli idő­szakban — tizennyolc féle tanfo­lyamon mintegy 7 ezer Pest me­gyei paraszt tanult. Az idén a tavalyinál körülbelül 1500— 2000-rel több szövetkezeti pa­raszt és gépállomási dolgozó vesz részt a szervezett oktatásban. A megyében nagyon népszerű az ezüstkalászos tanfolyam. A tavalyi 109 helyett az idén 150 tanfolyamon, mintegy három­ezerötszáz szövetkezeti paraszt gyarapítja majd tudását. Az ezüstkalászos tanfolyam iránti növekvő érdeklődést elősegíti, hogy a kétéves tanfolyam ered­ményes elvégzése után a harma­dik évben — 22 szakma egyiké­ből — szakmunkásvizsgát tehet­nek a tanulók. A megye bemutató állami gazdaságainak # a szakemberei több száz termelőszövetkezeti brigádvezető és tsz-tag oktatását vállalták a téli időszakban. Ezen túlmenően a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya a zebegé­­nyi SZOT-üdülőben 320 termelő­szövetkezeti tag számaira szervez tanfolyamot. Ezen a gyümölcs- és szőlőtermeléssel, valamint a kor­szerű növényvédelemmel ismer­kednek meg a tsz-tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék