Szabad Föld, 1966. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-13 / 7. szám
1966. FEBRUÁR 13. Van már viharlámpa Szigorúbb lesz a bírságolás A közlekedés biztonságát nagyban veszélyeztetik a kivilágítatlan lovaskocsik. Igaz, hogy évekig hiánycikk volt a viharlámpa, az elmúlt két évben is mindössze 3 ezer került belőle forgalomba. A bukósisak és a kerékpár izzó után most megoldódott a viharlámpa probléma is. A kereskedelem 120 ezer viharlámpát importált az NDK-ból, ezenkívül a hazai ipar az eddiginél jóval több, az idén 60 ezer viharlámpát gyárt. A következő évekre az igényeknek megfelelően, sőt óvatosan még tartalékkal is számolva, évi 80—90 ezer viharlámpa importjáról gondoskodott a kereskedelem. Januártól az állami és földművesszövetkezeti bolthálózatban már elegendő mennyiség áll rendelkezésre az eddig sokszor hiába keresett cikkből. Az érvényben levő közlekedési rendelet betartása érdekében ezután a rendőri szervek szigorúan ellenőrzik a lovaskocsik kivilágítását és a mulasztókat megbírságolják. Szabad Föld Csirke, tojás, pecsenyeliba Egy közös baromfitenyésztő-telep zárszámadása Kecskemét nyolc termelőszövetkezetének közös baromfitenyésztőtelepén megtartották a zárszámadást. Paksi József telepvezető a társgazdaságok képviselői előtt számolt be az 1965. évi gazdasági mérlegről. Eszerint a közös üzem létrehozása óta tavaly gazdálkodott a legeredményesebben. Tojástervét 107 százalékra teljesítette, tojótyúkonként 219 tojást értékesítettek. Rántanivaló csirkéből a tervezettnél 11 ezerrel többet adtak a fogyasztóknak, ezenkívül 3200 pecsenyelibát is neveltek eladásra. A telepen jelenleg több mint 12 ezer pecsenyecsibét nevelnek, amit márciusban értékesítenek majd. Ez évi tojásértékesítési tervük csaknem kétmillió darab. A múlt év bevételéből 620 ezer forintot osztanak szét a társgazdaságok között, a többit pedig a telep fejlesztésére, korszerűsítésére fordítják. Egy 85 éves máktermelő tanácsai A termelőszövetkezetek legtöbb helyen munkaerőhiánnyal küzdenek — a mák pedig munkaigényes növény. Valószínűleg ezért húzódnak a nagybani termeléstől. De a háztájiban sem sikerül sok embernek a máktermés. Hadd mondjam el tapasztalataimat. Én a fehér virágú, kék mákot ajánlom termelésre, mert ízletesebb, mint a piros virágú fekete mák. A magágy legyen jó erőben levő humusz talaj. Szeptemberben legjobb a mélyszántást végezni, mert a kései lágy szántást nem szereti. A vetés mélysége ne legyen egy centinél nagyobb. A vetés után azonnal nehéz hengerrel le kell nyomtatni. Én ezt sortaposással szoktam helyettesíteni. Mikor a mák kikel, s már látszik a sora, akkor 15 centi széles kapával megsaraboljuk, de ne hoszszába, hanem keresztbe! így nyerjük a négyzetes kockákat. Egyelésnél ezen a 15 centis kockán hagyjunk három, esetleg négy tő mákot. Mikor a mák 4—5 levélben van, holdanként 100 kiló pétisót adunk. Lehetőleg száraz, napos időben szórjuk ki, ezt nagyon meghálálja. Én még nyáron 150 ölre kiszórtam 20 kilót, nagyon is kövér lett s jó termést hozott. Ha javaslataimat követik a máktermelők, három év múlva, remélhetőleg nem lesz mákhiány ..Ezt tanácsolja kedves lapom olvasóinak a 85 esztendős Hegedűs Elek Kúnszentmárton Szeretnék hozzászólni a Miért hiánycikk a mák? című cikkhez. Lóugrás szerint 'illető gazdasági fejtörő A mellékelt ábrában az X-szel jelölt négyzetből kiindulva és lóugrás szerint haladva olyan talajművelő gépcsoport nevét olvashatjuk, amely a korszerű gazdaságokban mindenütt megtalálható. Hatásuk főként a kötött nehéz talajokon előnyös. Beküldési határidő: 1966. február 19. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát február 27-i számunkban közöljük. A megfejtők között a Magyar Mezőgazdasági Könyvkiadó ajándékaként húsz szakkönyvet sorsolunk ki, s azokat a Szövetkezeti Könyvszolgálat küldi meg. A január 30-i rejtvényünk helyes megfejtése: A mezőgazdaság szocialista átszervezése. A sorsoláson könyvet nyertek: Dömötör Mária dísznövénytermesztő, Szomód, Fő utca 88. Szíjjártó János sertésgondozó, Aszaló, Rákóczi u. 53. Bán Mária zöldségtermesztő tanuló, Nagyléta, Fenyő tér 18. Szilágyi Imre tszcs-tag, Kállósemjén, Ujfalurét 1. Pénzes Sándor öntözőmunkás, Balmazújváros, Hámán Kató út 21. Krámer Károly frsz-méhész, Paks, Cseresnyés puszta. Kovács Zoltán mg. gépSzerelő-tanuló, Berettyóújfalu, Kollégium. Baudermann Dezső kádár, Gyula, Toronyi u. 8. Orbán János szőlőtermelő, Gencsapátiy Dózsa út 14. ülés János kőműves, Serfenyősziget. Búzás Istvánná tsz-tag, Sárospatak, Ságvári u. 17. Kőhalmi János tsz-nyugdíjas, Dömös, Felszabadulás u. 36. Takács István DH. gazd. dolgozó, Káptalantóti, Bács-hegy. Tímár Sándor öntöző technikus, Endrőd, IX. ker. 629/1. Laskai Ferenc tehenész, Dévaványa, Tanya 616. Szabadi János erdőmunkás, Harkakötöny. Ifj. Molnár Sándor tsz-vontatóvezető, Kengyel, Arany J. 47. Földes Frigyes állattenyésztő, Encs* Petőfi út 57. Balassa Zsigmond tsz-kovács, Tiezaszentimre, Gyöngy u. 9. Kovács M. László agronómus, Kistelek, Feketehalmi Mg. Tsz. 13 RENDELETÉRE k élüzem cím elnyerésének feltételei A földművelésügyi miniszter szabályozta az élüzem cím és a vele járó pénzjutalom elnyerésének 1966. évi feltételeit. Az állami gazdaságok közül az jogosult az élüzem címre, amely legalább hat napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést fizet; a gazdaság ütemtervében megtervezett összes értékesítési árbevételt teljesítette; az egy dolgozóra jutó halmozott termelési értéket, az 1965. évihez képest, legalább két százalékkal növelte; egy redukált szántóról a termelési igazgatósági átlagnál nagyobb teljes termelési értéket ért el. Egyéb feltételek: főbb terményekből és állati hozamokból a termelési igazgatóság átlagát, valamint a jól gazdálkodó tsz-ek megyei átlagát meghaladó hozamok elérésére, a bemutató gazdaságokban a munkaterv teljesítése, figyelembe véve a körzetükben működő mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek adott szakmai, műszaki stb. segítséget is. Az utasítás szabályozza a gépjavító állomások, gépállomások és egyéb mezőgazdasági jellegű vállalatok és üzem-feltételeit is. Mindegyik üzem számára közös feltétel a szociális, egészségügyi, baleseti és tűzvédelmi rendelkezések megtartása. A bemutató gazdaságok feladatai A Földművelésügyi Minisztérium a bemutató gazdaságok 1966. évi munkatervének elkészítéséhez az alábbiakat javasolja: legyen feladata a gazdaságoknak a szálas — elsősorban a pillangós évelő takarmányfélék — korszerű telepítésének, termesztésének és betakarításának technológiájának bemutatása, a lucerna és vörösheremag termesztésének, a kártevők elleni védelemnek és a mintalegelőknek bemutatása. További feladatok: fajta és műtrágyázási bemutatók; a burgonyatermesztés korszerű módszerei; öntözés; szarvasmarha-tenyésztés; sertéstartás; üzemi takarmánykeverés géppel; gépesítés, a gépek karbantartása, üzemi javítása; üzemszervezés, a szállítás szervezése, önelszámolás, önköltségszámítás. Az említetteken kívül több speciális feladat is szerepel az FM javaslatában a gyümölcstermesztés, a szőlőtermesztés, a zöldségtermesztés, a növényvédelem, a baromfitartás és az állategészségügyi kérdések köréből. Könnyítés a pénzügyi intézkedéseknél A Földművelésügyi Minisztérium közleménye felhívja a tsz-ek figyelmét, hogy a különféle hatáskörök leadásának eredményeként sok olyan pénzügyi és zárszámadási kérdés a járási és megyei szerveknél elintézhető, amely eddig a minisztérium hatáskörébe tartozott. Ezért az FM Pénzügyi Főosztálya kéri a termelőszövetkezetek vezetőit, hogy az ügyek gyorsabb elintézése érdekében pénzügyi természetű ügyeikkel elsősorban az illetékes helyi szervekhez forduljanak, mert minisztériumi szinten történő ügyintézés esetén a megyei és járási szervek véleményének bekérése csak késlelteti az ügyek elintézését és felesleges levelezéseket okoz. Állami támogatás fásítására A földművelésügyi miniszter utasítása szerint a termelőszövetkezetekben a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek erdősítésével, valamint a fásítással, a mezővédő erdősávok telepítésével, a legelők és majorok fásításával, az erdők és fásítások ápolási és tisztítási munkáival kapcsolatban, talajelőkészítés, ültetés, vetés, dugványozás, pótlás, ápolás költségeinek fedezésére az állam — öt—húsz évre — vissza nem térítendő támogatást nyújt. Az illetékes állami erdőgazdaság a tsz részére ingyenesen elkészíti külön-külön a tavaszi és az őszi idényre a költségvetést is tartalmazó részletes fásítási kivitelezési tervet. A termelőszövetkezetben szükséges fásítási munkákat a tsz, vagy az erdőgazdaság végzi el, ide vonatkozóan előzetesen írásban kell megállapodniuk. Az erdőgazdaság ingyenesen látja el a termelőszövetkezeti kivitelezésben megvalósuló fásítási munkák szakmai irányítását. A vissza nem térítendő állami támogatáshoz az engedélyt a járási tanács mezőgazdasági és pénzügyi osztálya adja meg. A kivitelező tsz, illetőleg erdőgazdaság a fásítási munkákat befejezésük után 15 napon belül, de legkésőbb 1966. december 15-ig köteles a mezőgazdasági osztálynál bejelenteni. Talajjavítás A földművelésügyi miniszter módosította a termelőszövetkezetekben végzendő talajjavítás, talajvédelem és vízrendezés eddigi szabályait. A módosító utasítás többek között kimondja, hogy az OMMI köteles az igényelt 1967. évi talajjavítási munkákról részletes vizsgálatokon alapuló és a talajjavítási munkák kivitelezési utasításait is magában foglaló szakvéleményt készíteni. A szakvéleményben üzemenként, ezen belül talajtípusonként és javítási módonként, a talaj típusát legjobban jellemző részén és egyik oldalánál a dűlőúttal határolt egy kat, hold nagyságú területen ellenőrző parcellát kell megjelölni, amelyet a talajjavítási szakvéleményben (vázrajzban) fel kell tüntetni. Az ellenőrző parcellán talajjavítást nem szabad végezni. Az ellenőrző parcellák és a javított területek termését — a terméseredmények összehasonlítása céljából — évenként a táblatörzskönyvbe be kell jegyezni. Egységes önköltségszámítás a tsz-ekben Az illetékes minisztériumok együttes közleménye tartalmazza az állami gazdaságok és a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetek ágazati költség- és önköltségszámításának egységes módszeréről szóló előírásokat. A termelőszövetkezetekben az önköltségszámítás szükségességét — a felkészültségtől is függően — a vezetőség dönti el. A közlemény megállapítja az önköltség fogalmát is. Eszerint az önköltség egy meghatározott termény, termék, teljesítmény és szolgáltatás egységének — egy mázsa, egy liter stb. — előállítására fordított élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. Ezután a közlemény felsorolja az önköltségszámítás formáit, megállapítja a költségek elszámolásának általános szabályait, a költségek időbeni elhatárolását és egyéb idevonatkozó kérdéseket tisztán