Szabad Föld, 1967. július-december (23. évfolyam, 27-53. szám)

1967-10-29 / 44. szám

4 Fiatalok lépnek a nyugdíjasok helyébe ZSÁMBÉKI BESZÉLGETÉSEK Néhány évvel ezelőtt még ötvenkét év volt az átlagéletkor a zsámbéki Új Élet Tsz-ben. Ebben a Budapesthez közel fekvő községben még erősebben érvényesült a nagyváros szívó hatása, mint a távolabbi vidékeken. A fiatalokat csábította a nyolcórás munkaidő, a biztos kereset, az állandó, folyamatos foglalkoztatás, a kulturáltabb élet. Mi a helyzet most? Tovább öregszik-e a zsámbéki Új Élet Tsz tagsága? — Kezd a helyzet megváltozni nálunk — újságolja örömmel Szín Béla, az elnök, aki maga is fiatal ember, majd hozzáteszi: — Most már ott tartunk, hogy minden nyugdíjba menő szövetkezeti gazda helyére fiatal ember lép, megvan az utánpótlás. Az elnök statisztikával is szemlélteti az örvendetes változást. A szövetkezetben, évente tizennyolc—húsz ember megy nyugdíjba. Ezzel szemben a múlt évben szövetkezeti gazdává lett tizenöt családtag és hét alkalmazott kérte, hogy minősítsék át tsz-gazdává. Az új szövetkezeti törvény hatására nyilván még többen kapnak kedvet a belépésre. Nincs szükség a kiskapura . Ez a változás tulajdonképpen az új tsz-törvény hatására történik — magyarázza az elnök —, hiszen már a múlt évben is elég sok szó esett arról, hogy a régi törvény elavult és mi a régi keretek között is igyekeztünk igazságosabbá tenni a jövedelemelosztást, amenynyire lehetett. Miután a régi tsz-törvény értelmében a családtagok nem kaphattak háztáji földet, akkor sem, ha teljes jogú tagjai voltak a tsz-nek, úgy segítettek ezen, hogy az ilyen fiatalok feles kukoricát kaptak megművelésre. Most már nincs szükség az ilyen „kiskapura”. Viszont ennek a közösségnek a példája is bizonyítja, hogy az új törvény létrejöttét az élet diktálta. Mit szól a zsámbéki Új Élet Tsz elnöke azokra az aggodalmaskodó kérdésekre, hogy a közös terület rovására esetleg majd nagyon megnő a háztáji terület? — A háztáji terület egyes családok esetében nemcsak növekedik nálunk, hanem csökken is — feleli az elnök —, vagyis egyes családok a korábbinál többet kapnak, mások kevesebbet, aszerint, hogy mennyit érdemelnek. Persze valamennyivel tényleg több lesz az összháztáji terület a korábbinál. Számításunk szerint ez a többlet nálunk mintegy 50—60 hold lesz. Ezután az elnök azt fejtegeti, hogy a háztáji terület juttatásánál figyelembe kívánják venni a munkateljesítményen kívül azt is, hogy ki mennyire becsüli meg a közös vagyont, ki milyen fegyelmezetten vesz részt a közös munkában és a kezdők sem kaphatnak mindjárt annyit, mint azok, akik évek óta jó munkájukkal elősegítették a tsz erősödését. Az újonnan belépők az első évben 800 négyszögöl háztájit kapnak. Tagok és alkalmazottak Az új tsz-törvény gyakorlati érvényesítésénél mit tartanak legfontosabbnak a zsámbéki Új Élet Tsz-ben? — Azt — hangsúlyozza az elnök —, hogy a szövetkezeti gazdák alaposan ismerjék meg a régi és az új tsz-törvény közötti különbséget. Mi úgy szoktuk kezdeni a fontosabb rendelkezések ismertetését, hogy a vezetőségi értekezletre meghívjuk a jogtanácsosunkat. Megkérjük, hogy mondja el az új szabályokat úgy, hogy azt minden vezetőségi tag megérthesse. Ezután a vezetőség tagjai továbbadják az ismertetést a brigádoknál vagy a munkacsapatoknál. Monoki Endrével, a tsz főmezőgazdászával bejárjuk a tsz határát. Megkeressük Tóth Jánost, aki alkalmazottból szövetkezeti gazda lett. A fiatal traktoros így indokolja elhatározását: h így többre rúg a jövedelmem. Pénzben annyit keresek, mint az alkalmazotti minőségben itt dolgozó traktorosok, a háztáji területem viszont nagyobb, mint az alkalmazottaké. Ez így nagyon egyszerűnek látszik. De ne hallgassuk el azt a vitát sem, ami a tsz-tagok és az alkalmazottak között időnként még mindig kiújul. A zsámbéki Új Élet Tsz tagjai között is vannak, akik így vélekednek az alkalmazottakról: „Könnyű nekik, az ő keresetük száz százalékig biztosítva van, akár jó az időjárás, akár rossz." És hogyan áll ez a szövetkezeti gazdáknál? — Inkább most már elvi különbségről van itt szó — mondja a főmezőgazdász —, arról a szabályról, hogy a szövetkezeti gazdák jövedelme csak 80 százalékban van garantálva, az alkalmazottaké pedig természetesen 100 százalékra. A szövetkezeti gazdák tehát 20 százalékban vállalják a termelés kockázatát. De hangsúlyozom ismét, hogy ez régóta már csak elvi kötöttség. Nem is emlékszem rá, mikor volt utoljára olyan esztendő, amikor a tsz nem teljesítette a tervét. A főmezőgazdásszal együtt megkérésük a határban Leili Jánost is, aki családtagból lett ifjú szövetkezeti gazdává. Mindössze tizennyolc éves. Így nyilatkozik : — Nemcsak én léptem be, hanem a nővérem, Teri is kérte a felvételét. A vezetőség már tárgyalta is az ügyét, és úgy határozott, hogy javasolja a közgyűlésnek a felvételt. Leili Teri eddig Budapestre járt dolgozni. Azt az időt, amit eddig utazással töltött, hasznos munkára, vagy pihenésre, esetleg tanulásra fordíthatja. De van a kérdésnek másik oldala is. A faluba visszatérő fiatalok találnak-e állandó, folyamatos foglalkoztatást, vagy pedig a régi parasztélet keretei fogadják őket, az idényszerű munka és az ezzel járó rendszertelen jövedelem? — A tsz gazdasági tevékenységét állandóan bővítjük — sorolja az elnök —, van keltetőüzemünk, csomagolóüzemünk, szeszfőzdénk, vendéglátó üzemünk, tésztakészítő üzemünk és a most épülő ötezres baromfitelepünk is állandó foglalkoztatást nyújt jó néhány tsz-tagnak. Az ésszerűség alapján Az elnök szépen, ízlésesen csomagolt, kézzel készített csigatésztát mutat a következő szavak kíséretében: — Nézze meg ezt a csigatésztát. Ilyent géppel nem lehet készíteni. A minőség tekintetében álljuk a versenyt a nagy tésztagyárakkal. Viszont az árak tekintetében ezt már nem mondhatjuk. Érthető, hogy a gyárak olcsóbban állítják elő termékeiket. Legyen tehát minőségi megkülönböztetés, ami kifejezésre jut az árakban, és amit a piac is elfogad. Az elnök szavaira talán azt mondhatjuk, hogy már eddig is sok olyan kérdés megoldódott, amelyeket a tsz-gazdaságokban az élet, a gyakorlat vetett fel. A hamarosan életbelépő gazdasági reform keretei között pedig még nagyobb lehetőségek kínálkoznak ahhoz, hogy rugalmasan, az ésszerűség követelményeinek megfelelően cselekedjünk, akár piacról, árakról, exportjogról, vagy bármiről is van szó. Teszkó Sándor Tízéves a sárvári gimnazisták öt holdon gazdálkodó „Példamutatás” nevű ifjúsági termelőszövetkezete, amely a törvényes alapszabály szerint sajátos munkarenddel és jövedelemelosztással működik. Tagsága állandóan változik, a végzős diákok helyébe az elsősök lépnek. Minden osztály tanulói hetenként egy napig dolgoznak a közös földeken, s mire érettségiznek, a zöldségkertészetet is megtanulják. A szünidei munkáért munkaegységet kapnak. A beruházási alapból az elmúlt években öntözőberendezést, kerti traktort, üvegházat vásároltak. Az ifjúsági szövetkezet tagsága saját erőből és állami hozzájárulásból négylakásos pedagógus lakóházat is épített tanáraiknak. Képünkön: Szedik a karfiolt a IV. osztályosok. Szélesvásznú magyar—szovjet koprodukció Rendezte: JANCSÓ MIKLÓS BEMUTATÓ: NOVEMBER 4-ÉN Kísérőműsori ÓDA Magyar rövidfilm Csak 16 éven felüliek látogathatják -Szabadföld 1967. OKTÓBER 29. Galóca, vagy csiperke? Fokozott mérgesgomba-veszély! A ragyogó őszi hétvégeken a kirándulók tízezreit csalogatják az erdők, amelyek a szokatlanul párás, meleg idő hatására tömegével kínálják gombatermésüket. A sokféle finom gomba között hihetetlen mennyiségben teremnek és találhatók mérgesgombák. A gyilkos galócából például — amelynek a főszezonja június volt, de akkor alig jelentkezett — most annyi van, hogy egyes vidékeken alig lehet tőlük lépni. A mérgező gombák között bőségesen található a fehérszínű, ragadós ugyancsak gyilkos galóca, amit a hozzá nem értők könnyen összetévesztenek a csiperkével. Ugyancsak nagy számban terem a súlyos mérgezést okozó nagy döggomba, amely csalóka fehér-szürkés kalapja, rózsaszín lemezei, s formája miatt, szintén összetéveszthető a csiperkével. Az Erdészeti Egyesület a szerencsétlenségek elkerülése végzett, nyomatékosan felhívja a kirándulók, gombaszedők figyelmét a fokozott mérgesgomba-veszélyre, s az összegyűjtött gombák ellenőrzésének szükségességére. Tejfeldolgozó a termelőszövetkezetben Országosan is újnak számító kezdeményezés megvalósításán fáradozik Zala megyében a lenti Szabadság Termelőszövetkezet. Az elképzelések szerint olyan tejüzemet építenek, amelyben a sajátjukon kívül a környező szövetkezeti gazdaságokban termelt tejet is feldolgozzák. A feldolgozó üzembe helyezése után, mind tejjel, mind pedig tejtermékkel a szövetkezeti üzem látja el a járási székhelyet és környékét. A kezdeményezést a hivatalos szervek mellett a megyei tejipari vállalat is támogatja. Az utóbbi ugyanis a szövetkezeti üzem révén mentesül szállítása gondjai jó részétől. A tejfeldolgozás megszervezésével a szövetkezetben lehetőség nyílik a sertéstenyésztés és hizlalás nagyobb arányú növelésére is. A fölözött tejet és egyéb termékeket ugyanis ilyen célra használják fel. Húsz fokos hegyaljai mustok Tokaj-hegyalján félidejéhez érkezett a szüret. A vidék 28 községében működő átvevőhelyek már csaknem teljes egészében felvásárolták a szerződésekben lekötött 50 000 hektoliter mustot, de még további 10 000 hektoliter értékesítésére számítanak. A minőség az október sok napfényének hatására számottevően javult: a mustok átlagosan 20 cukorfokosak, jobbak, mint az utóbbi két esztendőben.