Szabad Föld, 1970. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-24 / 21. szám
4 Megmentettek 36 hold földet Az a 36 holdas sarok, ott a bajai kórház mögött, a hűtőház és a vasút között, még most, 1970. május 16-án is árulkodik a múltról, példázza a jelent és ugyanakkor felcsillantja a jövőt. Kicsiny szigetek, apró tanyák a táblában: ez a régmúlt. Tomboló gyomtenger, szívós acat, eltömődött árkok: ez a múlt. Nyolc évig volt ez a terület egy téesz nemkívánt, csak erőszakra elfogadott vagyona. Nyolc évig ez a föld traktort, kapát, embert nem látott. Elvadult, elvizesedett. Ezek a hatalmas hantok itt, egy honfoglaló igyekezete. Lánctalpas traktort szerzett valahonnan, hogy elsőre az forgassa meg ezt a szűzfölddé romlott talajt. Szerencséje volt, a traktor nemdöglött be, nem kellett tankot hívatni, hogy kivontassa. (Volt ilyen példa.) Most már jöhet az emberi munka. Jön is. Egy másik parcellán az izzadtan emelgetett, nehéz kapa elsimította a hantokat, a felhólyagosodó kéz kiduzgálta az acat felső szálait. Ez talán a jelen. De lám, más, apró kockákban már kél a zöldborsó, vastagon hullámzik a lucerna, nyújtózkodnak ifjúgyümölcsfák. Igen, ez a jövő. Száznyolcvannyolc ember. Pontosabban ennyi tag, ennyi bérlő. De esténként, szombatonként sokszor ennyi munkaerő birkózik ezzel a sarokkal, a kórház mögött. Miért csinálják? Bizonyára akad közöttük, aki a személyes gyarapodás kedvéért. De a legtöbben így fogalmaznak: kell a zöldség a családnak, a gyümölcs a gyerekeknek, a lucerna a nyulaknak. Minicsodát művelt a Bajai Kertszövetkezet. Visszahódított — vagy hódít — 36 holdat a termelésnek. És a humanizmusnak. Mindezt igen olcsón. A városi tanács négyszögölenként 15 fillérért adja nekik bérbe a földet. De a tagok többet fizetnek. A parcellák 350—400 ölesek, az évi teher 200—300 forint. Ebből van már közös kútjuk, szerszámuk, pici traktor ócskájuk, permetezőgépük. Ebből tartanak csőszt, bérelnek raktárt. Rendeznek tanfolyamot is, de oda a tagok nem járnak. Barcza Egon az elnök. A megbízatást nem tisztségnek tekinti, de a kertszövetkezetet egy kicsit életcélnak. Alkotni akar és ebben sokan segítik. Külön regény lenne, hogyan építettek utakat, hogyan látnak hozzá már a vízrendezéshez is. Tekintélyért kapaszkodva, kapcsolatokat kihasználva, időt áldozva, avagy pazarolva. Megy a dolog. Most azonban érdekes helyzet állott elő. A városi tanács vb megszavazta, hogy a tagok megvehetik a kis telket. Olcsón, 4—9 forintért élenkint. Örökáron, telekkönyvi tulajdonba. De mi lesz akkor a szövetkezettel? Eddig közös érdek volt a bérlet és a harc. Ez most feleslegessé válik. Akkor is befizetik a hozzájárulást? Nem biztos. Lehet, hogy a szövetkezet jó működésével önmagát tette feleslegessé. De ha mégis megmarad, akkor igazán bizonyítja, hogy a szövetkezet nemcsak gazdasági eszköze a boldogulásnak, hanem emberbarát intézmény — ilyen mini méretben is. F. B. Milyen esetekben kaphat háztáji földet a katonai szolgálatot Ez év elején megjelent egy rendelkezés, amely előírja, hogy a katonai szolgálatra bevonult téesz-tagot is megilleti a háztáji föld használata. Ezt a rendelkezést sokan félreértették. Ezeket a félreértéseket igyekszik eloszlatni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes főosztályának egy közleménye. Az alábbiakban ismertetjük a közleményt. A rendelet magyarázói a termelőszövetkezeti törvényből, mint alaptörvényből indulnak ki és ily módon tisztázzák, hogy milyen esetekben kaphat háztáji földet a katonai szolgálatot teljesítő tsz-tag. A termelőszövetkezeti törvény vonatkozó része a munkavégzési kötelezettség teljesítésétől teszi függővé a háztáji földhöz való jogosultságot. A jogosultság elbírálásánál tehát ezt kell alapul venni. Vagyis — mint egy másik helyen a közlemény megállapítja — a katonai szolgálat önmagában nem jogosít a háztáji föld teljesítő téesz-tag használatára, de a megszerzett jogot sem szünteti meg. A fentiek alapján semmi nehézséget nem okoz a jogosultság elbírálása abban az esetben, amikor a téesz-tag a munkateljesítménye alapján már korábban kapott háztáji földet és a bevonulásáig hónapról hónapra, tehát időarányosan is eleget tett munkavégzési kötelezettségének. Ily módon ugyanis nem merül fel a háztáji föld jövőben történő csökkenésének vagy megvonásának indokoltsága. A tényleges katonai szolgálatra ilyen körülmények között bevonuló termelőszövetkezeti tag a számára kimért háztáji földre jogot szerzett, ugyanúgy, mintha továbbra is a termelőszövetkezetben dolgozna. A háztáji földet tőle a katonai szolgálattal járó távollét miatt megvonni, vagy csökkenteni nem lehet. Ez nem lehet mérlegelés kérdése, ez központi rendelkezés. Más a helyzet azoknál a téesz-tagoknál, akik a bevonuláskor még nem rendelkeznek háztáji földdel, vagy kaptak ugyan háztáji földet, de azt kisebb munkateljesítményük miatt csökkenteni kellene, vagy meg kellene vonni. A háztáji földdel még nem rendelkező, újonnan belépett téesz-tagnak a soron következő kiméréskor adni kell háztáji földet, ha bevonulásáig hónapról hónapra, tehát időarányosan teljesítette a munkavégzési kötelezettségét, vagyis úgy kell eljárni, mintha a katonai szolgálatra bevonult téesz-tag a számára előírt évi munkateljesítményt elérte volna. Akik viszont önhibájukból a bevonulásig nem érik el a számukra előírt időarányos munkateljesítményt, katonai szolgálatuk alatt nem kaphatnak, vagy csökkentett mértékben kaphatnak háztáji földet. Itt a rendelet gyakorlati alkalmazását illetően a következő változatok vannak: ha háztáji földdel még nem rendelkező téesz-tag vonul be katonai szolgálatra, számára háztáji földet kimérni nem lehet; ha pedig olyan téesztag vonul be katonai szolgálatra, akinek háztáji földjét az előírt munkateljesítmény el nem érése miatt csökkenteni kell, vagy teljesen meg kell vonni, ugyanúgy intézkedni kell a csökkentés, vagy megvonás iránt, mintha az illető nem vonulna be katonai szolgálatra, hanem tovább is a téeszben dolgozna. T. 8. SZABAD FÖID Bővül a konzervválaszték A Budapesti Konzervgyár új termékeinek kóstolóval egybekötött legutóbbi bemutatóján végigízleltem valamennyi ételtitalt. Ha egyszer olyan népszerűek belföldön-külföldön a konzerveink, előttem se legyenek ismeretlenek. Háber Sándor igazgató elmondta, hogy évente 5500 vagon konzervet gyártanak jelenleg és ennek 40 százalékát szállítják külföldre. A jelenlegi termelést 27 százalékkal kívánják növelni. Az ételek általában félkilós dobozokban kaphatók. Zöldséges sertésbecsinált, sertésrizottó, rizseskacsa, paprikáscsirke, kacsaaprólék-pörkölt szerepel az újdonságok közt. A legfinomabb a paprikáscsirke, a legkiadósabb és legolcsóbb a kacsaaprólék-pörkölt. A főzelékek közül a kolbászos lencsefőzeléket, a sóletbabot (tojással, füstölt marhaszeggyel készül) dicsértük a legtöbben. Ezek nem is drágák. A növényevő halakból készült halételek — szegedi halsaláta, halászlé és a hal bakonyi módra — olyan sikert aratott Ausztráliában, hogy néhány oda küldött mintadoboz alapján több vagonnal rendeltek belőle. Nem is csoda. A C-vitaminnal dúsított gyümölcsszürpöt — a C—50 nevet viseli — s a szintén furcsa nevű Tropi-cola szörpöt szódavízzel kell hígítani, így majd a colakedvelők sokkal olcsóbban ihatják kedvenc italukat. Jó „szakácsa" van a Budapesti Konzervgyárnak. Jó ízű, kellemesen fűszerezett ételeikből érdemes hazavinni néhány dobozzal, hogy amikor igen sürget a dolog és nem tud főzni a háziasszony, akkor se nélkülözze a család a főtt, meleg kosztot. Igaz, a konzerv pár forinttal többe kerül, mint amit otthon főzünk. De megér annyit a háziasszony kímélése, a család egészsége. P. I-né i „Kiváló Vállalat" a MEZŐBER Hároméves múltra tekinthet vissza a MEZŐBER, az ország legfiatalabb mezőgazdasági tervező vállalat érés immár másodszor nyerte el a Kiváló Vállalat címet. Ma országszerte jó partnerként emlegetik a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, de jó neve van ennek a fiatal vállalatnak külföldön is. Ez derült ki abból a köszöntőből, amelyet a kitüntetés átadása alkalmával mondott a vállalat dolgozói előtt Kazareczki Kálmán, a MÉM miniszterhelyettese. A dolgozók létszámát tekintve, nem nagy vállalat a MEZŐBER, hiszen a budapesti központban és az ország 19 megyéjében mindössze 1700-an dolgoznak. Ebből viszont több mint 1300 a mérnök és a szaktechnikus. Hogy egyebet ne említsünk, 1969-ben tízmilliárd forintot jelentett a MEZŐBER által végzett munkák értéke. Az ország termelőszövetkezeteinek 78, az állami gazdaságoknak pedig 88 százaléka vallja közvetlen partnerének a vállalatot. De az országhatáron túlról is sok megkeresés érkezik. A MEZŐBER Romániában, Arad mellett egy 10 ezer hektáros korszerű mezőgazdasági üzem építésének tervezésére szerződött, legutóbb pedig Iránból kapott megbízatást egy teljesen új, hatezer hektáros gazdaság tervezésére. Hazánkban egy esztendő allt félmillió sertés és 90 ezer szarvasonraha számára kell korszerű istállókat építeni, de úgy, hogy a járulékos beruházások, az utak stb. is idejében elkészüljenek. Most ezt szorgalmazzák a MEZŐ- BER tervezői, szakemberei. No, meg azt, hogy a „kis haszonkulcs, nagy forgalom” elve alapján újabb partnereket szerezzünk itthon és a nagyvilágban. D.r. Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes átadja a kitüntetést (Kőszegi Péter jelvétele) 1970. MÁJUS 24.