Szabad Föld, 1979. július-december (35. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-09 / 49. szám
1979. DECEMBER 9. Látás és sebesség közhelynek tűnik, pedig a járművezetés alapigazságát mondja ki: a vezető cselekedeteinek, döntéseinek csaknem 90 százalékát az határozza meg, hogy milyen optikai benyomásokat szerez, azaz mit lát az úton. A normális látómező vízszintes irányban 180 fokos, függőleges irányban 145 fokos. Ezen belül van látásunknak úgynevezett központi mezője, amely mindössze 3—12 fokos, voltaképpen ebben a szűk tartományban látunk mindent pontosan, amikor szemügyre veszünk valamit, ebben a centrális mezőben kerül elénk. A látótér nagyobbik részében (perifériális terület) csak elmosódottan látunk, mégis a vezetésben óriási szerepe van ennek a területnek is. Ugyanis a szemünk tengelyétől jobbra vagy balra eső távolabbi részeken ezzel a perifériális látással érzékeljük a mozgást, valaminek az elmozdulását, a megmozdulását. Itt kapunk mintegy figyelmeztetést arra, hogy tekintetünket oda is fordítsuk, hátha abban az irányban történik valami, ami számunkra fontos lehet. Kutatók vizsgálatai szerint azonban a növekvő sebességgel ez a látómező beszűkül; az a zóna, amelyre a vezető figyelme összpontosul, mind szőkebb és szűkebb lesz, azaz egyre kevesebb oldalról érkező információt kap, az egyre nagyobb sebességgel haladó vezető. Ilyenkor esik ki figyelméből például a mellékútról felhajtó másik kocsi, az út szélén felbukkanó gyalogos, de például magán az úton, közvetlenül a kocsi előtt található tárgy, akadály, útburkolati jel, vagy akár egy-egy gödör. A kísérletek alapján megállapították, hogy az óránkénti 20 km-es sebességnél adott látómező a 80 km/órás sebességnél szélességben egyharmadára, mélységében felére csökken. Mivel a figyelmünk összpontosítási területeinek ez a sebességgel öszszefüggő beszűkülése törvényszerű, a járművezető akkor cselekszik helyesen, ha nagyobb sebességeknél tudatosan pillant az oldalirányokba is, állandóan váltakozva, ráfigyel a kocsitól jobbra és balra eső zónákra is. Fontos tény, hogy az alkohol hatására is csökken a szemmozgások száma, és a látás egyre kisebb területekre korlátozódik. Szélsőséges esetekben létrejöhet az úgynevezett csőlátás is, amikor a vezető csak maga elé lát. Ugyanezt előidézheti a fáradtság, kimerültség is, s okozhatják különösen nehéz, külső vezetési körülmények. A sebességet tehát ilyen esetekben ezért is célszerű csökkenteni. Fetress István Bélyeggyerieknek A Magyar Posta ebben az évben még két bélyegsort bocsát ki. Az egyik a téli olimpia tiszteletére december 15-én jelenik meg, s hatcímletű sorból és egy blokkból áll. A bélyegeken síugró, jégtáncos, műlesikló, jégkorongozó, kettős bob, váltósífutó; a blokkon jégtáncos pár az ábra. A másik, ugyanilyen hosszúságú sor és blokk december 29-én mesehősöket mutat be. Legyőzhetetlen Vietnam címmel a Német Demokratikus Köztársaság postája bélyeget adott ki. A Hágában székelő nemzetközi bíróság tiszteletére az ENSZ postája négy értékű sort jelentetett meg. A bíróság feladata, hogy a világszervezet tagállamai között felmerült vitákban döntsön. Guayana: A nemzetközi gyermeknapra megjelent guayanai bélyegeket kisgyerekek rajzolták. Hazai madarak szerepelnek öt szovjet bélyegen. Rowland Hill, „a bélyeg atyja” halála centenáriumára megjelent kenyai sorban megörökítették a világ első bélyegét, amely 1840-ben Angliában jelent meg. Kéli összejövetelen láttuk azt a togói sort, amelyet a moszkvai olimpia előhírnökéül bocsátottak ki. A faji megkülönböztetés elleni harcot hirdeti a zambiai sor. Védett madarak szerepelnek Felső- Volta hét bélyegén. Vadmacskákat választott témául a Mongol NDK bélyegsora. Albrecht Dürer magyar Származású német festőművész egyik alkotása szerepel az afrikai Csád Köztársaság blokkján. Színpompás virágokban gyönyörködhetünk Új-Kaledónia , bélyegein. Ausztrália a halászatot mutatja be négy címletű sorban. Hollandia feláras ifjúsági jótékonysági sort bocsátott ki. A Fidzsi-szigetek tájait ismerhetjük meg legújabb forgalmi sorában. A Vöröskereszt tiszteletére Franciaország üvegfestményeket ábrázoló bélyegpárt jelentetett meg. Kutyaposta Matics Judit (6090 Kunszentmiklós, Erkel Ferenc u. 18. sz.) olvasónk középtermetű uszkárkölyökhöz szeretne jutni, akár vásárlás, akár ajándékozás útján. „Nagyon megtetszett játékos, humoros külseje” — írja. Nos, ez a „játékos, humoros külsejű” uszkár eredetileg vadászkutya volt. A franciák tenyésztették ki az ősi barbet fajtából és caniche néven tartják nyilván. Német neve : pudel. Ez a névváltozat ferdült el nálunk pudlira. Petőfi A helység kalapácsa című elbeszélő költeményében is „pudli kutyá”-t említ. Az uszkár valóban játékos, kedves, közmondásosan hűséges, sokak szerint a „legintelligensebb kutyafajta”. Napjainkban kedvtelésből tartott kutyának számít, s ezért az adója is maximális. A helyi tanács évi 800 Ft adót vethet ki rá. Ha anyagilag bírja, sok öröme lesz majd benne. Z. Jánosné, pécsi olvasónk 15 hónapos olasz agarával kapcsolatban leírja, hogy kutyája a száraz kenyérhéjon és a pépes ételeken kívül nem hajlandó más ételt elfogyasztani. Ami pedig a legnagyobb baj: „Ha valami zaj vagy hangos szó megzavarja, forogni kezd, de csak bal irányba. Ez napjában tucatnyiszor is előfordul.” Előzmény: a kutya hathónapos korában fél méter magasból leesett. Nos, alapos állatorvosi kivizsgálást javaslunk, s ha ez nem használ, a kutyát klinikai megfigyelés alá kellene vetni. Erre két lehetőség is van, mégpedig a budapesti Állatorvosi Egyetem kisállatrendelőjében (VII., Landler Jenő u. 2. sz.) vagy pedig a Budapesti Állatkórház rendelőjében (XIII., Lehel út 43—47. sz.) Ami a kutya táplálását illeti, fokozatos rászoktatással, sok türelemmel járó irányítással lehet elérni, hogy a kutya változatos táplálásban részesüljön. Egyébiránt nem árt megemlíteni: a kutya húsevő. „Segítsenek a kutyámon” jeligére Ózdra üzenjük, hogy bernáthegyi kutyájának — a leírt tünetek alapján — horgasfejű férgessége van. Sürgősen hívjon állatorvost, aki bizonyára széntetrachloridot ír fel és megszabadítja az állatot a férgektől. G. M. olvasónk Marcaliból leírja, hogy kuvasz kutyájának a lábujjai között gennyes seb keletkezett. A nem, kimondottan városban tartott kutyák lábujjai között fellépő gennyes feltöréseket legtöbb esetben az egérárpa nevű növény toklásza okozza. Az egérárpa a megsérült vagy ép, de igen vékony bőrt felsérti, oda behatol és a kötőszövetben gyulladást, gennyesedést okoz. A toklász eltávolítása után a folyamat hamarosan rendeződni szokott. Az is megtörténik, hogy az ujjak közötti bőr alatti kötőszövetben elhelyezkedő mirigyek kerülnek gyulladásba, de az is elképzelhető, hogy a leírt helyeken ekcémás elváltozás keletkezett. Tanácsunk: hívjon kutyájához állatorvost, aki az esetleges egérárpa toklászát eltávolítja , és gyógykezeli az állatot. Gere Antalné (Gyál, Körösi út 10. 2360) azzal a kéréssel fordul a komondor- és kuvasztulajdonosokhoz, hogy örvendeztessék meg egy ilyenfajta kiskutyával. Gere nagymama 10 éves, árvaságra jutott kisunokája részére kérné a komondor- vagy kuvaszkölyköt. A kislányt a nagymama neveli. Aki kiskutyát ajánlana föl, írjon közvetlenül a gyári címre. Bíró András SZABAD FÖLD 17 TUDOMÁNY k .. .A Élő áramforrások A tengerek, óceánok, tavak és folyók vizében mintegy ötszáz olyan halfaj él, melynek egyedei nagy feszültségű elektromosság keltésének képességével rendelkeznek. Ezt az adottságukat a vízben való tájékozódásra, ellenségeik elriasztására és a zsákmány megszerzésére használják fel a szóban forgó halak. Napjainkban, amikor világszerte a tudósok egész hada keresi azokat az áramforrásokat, amelyek hosszú időre megoldhatnák az emberiség energiagondjait, e tengeri „villanytelepeiket” is közelebbi vizsgálatoknak vetik alá. A kutatók érdeklődését különösen az a dél-amerikai folyókban és tavakban honos, 2,5 méter hosszúra megnövő angolna keltette fel, amely 600—700 volt feszültségű villamos kisülések keltésére képes. Rájöttek, hogy e hegyes fogú, félelmetes ragadozó több százezer különleges sejtjével kelti az elektromosságot. Minden sejt (lemezke) belső falán negatív, külső falán pedig pozitív ionok gyűlnek össze, s ennek eredményeként körülbelül 0,1 voltnyi elektromos potenciál keletkezik, ami persze nem elegendő ahhoz, hogy megbénítsa a zsákmányt. A természet ezért sok százezer ilyen sejtecskét oly módon egyesített, ahogyan a villanyszerelő egy csomó akkumulátort összekapcsol. Az angolna testében az elektromos lemezkékből oszlopba tömörülve kialakult „villanytelepek” a gerinc két oldalán helyezkednek el. Ahhoz, hogy e bonyolult rendszerben kifejlődjön a kellő energia, az szükséges, hogy az összes lemezkében egyidejűleg nyitjon meg valamiféle „szelep”. Ilyenkor egy tízezred másodpercre az összes ion kiszabadul, s a több mint fél ezer volt feszültségű, 1 amper erősségű áramütéssel a hal lesújt támadójára vagy zsákmányára. Az élő szervezetekkel kapcsolatban álló, úgynevezett biokémiai áramforrások más változataival is kísérleteket folytatnak a kutatók. Már vannak olyan — egyelőre még meglehetősen kis kapacitású — áramforrások, amelyek az elektromos energiát a tengervízben oldott cukorral táplálkozó baktériumok segítségével fejlesztik. Egy ilyen áramforrás például alkalmas arra, hogy egy tengeri bóján elhelyezve 25 kilométer hatósugarú rádióadót működtessen, akár „az idők végtelenjéig”. A kísérletek tanúsága szerint az olyan elemeket, amelyek természetes szerves anyagokból nyerik az energiát, űrhajókban is fel lehet használni oxigén és hidrogén fejlesztésére, ivóvíz előállítására, s a levegőellátás folyamatos, egyenletes biztosítására. Érdekességként hadd említsük meg, hogy kidolgoztak egy olyan telepet is, amelynek belseje mikroorganizmusokból, szervetlen sókból és banánból áll. A banánt kókuszdióval, szőlővel, tökkel vagy gyakorlatilag bármilyen egyéb gyümölccsel vagy bogyóval helyettesíteni lehet. A kísérleti „banántelep” kapacitása körülbelül 3,5 watt, és 24 óra hosszat megszakítás nélkül működik. - \ Csuklós talpú cipők A cipőgyártók a közelmúltig azt hitték, hogy a lábbelgyártás területén minden ötletet már rég megvalósítottak. Úgy gondolták, hogy már nincs is mit javítani a cipőkön, és ha igen, csak a szépséghibák kiigazításáról lehet szó, új formák tervezéséről, új anyagkombinációk alkalmazásáról. Ráadásul azt hangoztatták, hogy a jelenlegi cipők által előidézett járóérzet annyira tökéletes, hogy annál jobbat el sem lehet képzelni. Nos, amerikai és japán kutatóik alaposan rácáfoltak a cipőgyártók önelégült nyilatkozataira. Kidolgozták a „holnap cipőjét”, amelynek tömeges megjelenését a 80-as évek közepére jósolják. E cipőtípus maradéktalanul alkalmazkodni fog viselője lábának sajátosságaihoz, hordásánál nem lesz szükség különféle betétekre a láb jó fekvésének biztosítására. Nem fog fáradtságérzetről panaszkodni a cipőt viselő személy, s akár több kilométert is megtehet benne — ha egyébként egészségileg bírja a gyaloglást — kellemetlen következmények (láb-, hát- vagy derékfájdalmak stb.) nélkül. Az újszerű, csuklós talpú cipők aljára nem merev, lapos vagy csak korlátozottan mozgékony talp lesz rádolgozva, hanem egy olyan harántcsuklás összekötő szerkezet, amely 12—20 pálcika bedolgozásával készül, s könnyen, rugalmasan alkalmazkodik a lépések különböző hosszához is. A rugalmas csuklóba várhatóan fémszálakat fognak bedolgozni. A kutatók ezzel az új konstrukcióval bebizonyították, hogy a láb teljes járási mozgását lépésről lépésre követni lehet a fejlett technika segítségével, gondoskodni lehet a lábfej mindenkori alapos alátámasztásáról. Kétségtelen, hogy az új anyagok alkalmazásával az utóbbi évtizedek során alaposan megváltozott a cipőgyártás régi, csupán a különféle bőröket felhasználó technológiája. A csuklós talp megjelenése azonban még ennél is nagyobb átalakulást ígér. TECHNIKA r 1 k' • •••”■- -• ' J