Szabad Föld, 1982. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-12 / 37. szám

14 SZABAD FÖLD A KÉPERNYŐN: Chrudinák és Vitray Panoráma. A dokumentumriport sikerének törvényszerűségeit, szabályait sokszor és sokan megfogalmazták már, ebből is tudjuk, milyen keservesen nehéz a tökéleteset elérni. Chrudinák Alajos és Halász Mihály libanoni tudósítása nem­csak elérte, de jóval feljebb is emelte ezt a mér­cét, az utóbbi hónapok kiemelkedő szenzációjá­val. A film sugárzását követő napon nagyon so­kan erről beszélnek. Elemezték, részekre szedték, minden sejtjében felfedezték, megtalálták a né­zők a való világ ismérveit, igaz, minden fontosra figyelő, izgalmas, szélsőséges véleményeket, üt­köztető, kiválóan fényképezett, szenvedélyes, nem öncélúan, de százezrek igényének megfele­lően kíváncsiskodó, kereső, kockáztató. Általánosabb tapasztalatainkból kiindulva mondhatnánk erre, hogy a pokolból mindig egy­szerűbb volt érdekfeszítőt közvetíteni, mint a mennyországból. Az előbbiben az emberi szenve­dés ezer arcú réme, a fájdalmak megannyi konf­liktusa, az utóbbiban megbékélés, szelíd nyuga­lom. Van ebben igazság, de nem teljes. Vegyük tekintetbe egyebek között azt is, hogy Chrudinák összefoglalóját nem egy, igen színvonalas beszá­molója előzte meg. Az embernek önmagát felül­múlni jóval nehezebb, mint másokat. Chrudinák ezzel a filmjével minden megelőzőt hátrább szo­rított. Az élmény hitelében osztozott Halász Mi­hály figyelmes, okos képkompozícióival, melyek szinte szóról szóra követték a riporter szövegét Mintha a kamera a beszélő szeme helyén műkö­dött volna. Utóhatás és toleráma. Többen is érdeklődtek tőlünk: mi van Vitrayval? Mi volna? Dolgozik. Igen, igen, de már milyen régen láttuk a képer­nyőn. Ahhoz, hogy valaki a képernyőn megjelen­hessék — ha lelkiismeretes —, előzetesen nagyon sokat kell dolgoznia. Vitray igényes önmaga iránt, becsüli a nézőt, ahogyan legfrissebb „fellépései”t is tanúsították. Az Utóhatás igen fontos műsor (azt is mond­hatnánk: nélkülözhetetlen, akár az utókezelés, az utógondozás), különösen mai helyzetünkben. A gondolkodás, a szorgalom, a hivatásszeretet, a társadalomért tevékenykedők példaképeit mutat­ja be, bizonyítva, hogy a siránkozók, a tétová­zók,­ az önzők mellett léteznek kezdeményezők, úttörők, akik — sajnos! — saját egészségükkel sem törődve hoznak áldozatot másokért. Ne menjünk messzi példákért, mondjuk Schweitzerig, maradjunk az Utóhatásban szere­pelt orovosoknál. Vidéken élnek, ott hozták létre a maguk erejéből kezdeményezve mind az ízü­letpótló protézist, mind az endoszkópos, rákszű­rő vizsgálat rendszerét, hálózatát. Eredményeik túlmutatnak nemcsak egy megye, de az ország határain. Ám nem is ez az utóbbi a fontos (bár a protézis esetében nem mellékes), hanem az, hogy emberek sokaságáért tettek és tesznek va­lamit. S hogy egyikük-másikuk sorsa olykor ke­serves, mint ahogyan az apostolokkal általában megesett és megesik? Sajnálatos történelmi ta­pasztalat, amelyet a hasznosra törekvőnek eleve számításba kell venniük. A másik Vitray-produkció, a Teleráma folytat­ta a tévénézés műhelytitkainak leleplezését. A tájékoztató körséta a tv berkeiben valóban csa­logató és érdekes, de talán hasznosabb a benne szereplőknek, mint a nézőnek. A díszletvilág és a közönség között mindig kellene bizonyos tá­volságnak megmaradnia, amelyen belül nem kö­zelítenék meg egymást. Csökkentheti az élményt, ha tudjuk, hogy a lódobogást üres kókuszdió­héjjal „állították elő”, ha bármilyen izgalmas je­lenetre a bennfentesek fölényével legyintünk. Szeszélyes évszakok. Az évszakokra hangolt szórakoztató magazinból éppen az évszakok vál­tozatossága hiányzik. Ugyanazok a szerzők, sze­replők, ugyanaz a döcögős, keserves igyekezet a műsoridő kitöltésére. A meghirdetett műsor né­mileg fel is borult, így láthattunk például egy ki­váló fókacirkusz-jelenetet, amelyet szívesen el­cseréltünk mondjuk egy idejét múlt kínrímes csasztuskáért. Szellemesen csattant Baksa Tamás Hukk! című rajzfilmje, bizonyítandó azt is, mi minden el­mondható szűk egy perc alatt. Ugyancsak derűt keltett Nepp József Ne ingereld az egeret! című kompozíciója. E másodpercekbe sűrített ötletgaz­dagsággal szemben álló példák a jelenetek vol­tak. Az igencsak elnyújtott és poén nélkül vég­ződött Gébics-ügy, a Savanyú Lajos nőcsábász­­ról előadott tréfa. Ezek mellett némi reményt csillantott meg a Mai fiatalok, a Szomszédok. A színészekből hiányzott az ügy iránti lelkesedés, azok is kevesebbet nyújtottak, akiktől ismert képességeik alapján jóval többet várhattunk vol­na. Antal Imre gördülékenyen adta elő szövegét, sok-sok „konzervviccet” tálalva a nézőnek. I. M. HALLOTTUK Az Országos Hadtörténeti Múzeum Fegyver­baráti Köre már több mint 360 tagot számlál. Ennek a körnek tagja le­het minden büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a kör alapszabályaiban foglalt célokkal egyetért és azokat magá­ra nézve kötelezőnek tartja. E népes tag­ság számára kétéves keretprogramot készítettek. Ebben előadásokon kívül ha­zai és külföldi látogatások, kirándulá­sok is szerepelnek. A restaurálás iránti érdeklődés kielégítésére bemutatókat és konzultációkat szerveznek. A gyűjte­ménnyel rendelkezők úgynevezett csere­­napokon vehetnek részt, gyűjteményük értékes darabjait kiállításon mutathatják be.★ Az érdeklődők jelentkezési lapot a mú­zeumtól­ írásban igényelhetnek. A cím: Országos Hadtörténeti Múzeum 1250 Bu­dapest, I. Tóth Árpád sétány 40. Alighanem a ma építészeinek is kínál bizonyos tanulságokat a volt budapesti Igazságügyi Palotának — mai rendelteté­se: Néprajzi Múzeum — története. A nagynevű építésznek, Hauszmann Alajos­nak, legkiemelkedőbb alkotása volt ez a palota. A Hauszmann által készített terv­rajzokat jelenleg a közönség is megte­kintheti a Néprajzi Múzeumban. Érdemes azon elgondolkodnunk, hogy a több mint 165 ezer köbméter beépített térfogatú, nagyszerű létesítmény építését 1893. augusztus 16-án kezdték el és nem egészen három év múlva, 1896. május 1-én már át is adták rendeltetésének. Máig is fővárosunk egyik dísze ez az építészeti remek. Nem is merjük megkérdezni, hogy nap­jaink építőipara mennyi idő alatt birkóz­na meg egy ilyen feladattal. ★ HUNGART—EXPO elnevezéssel kor­társ képzőművészeti kiállítást és vásárt rendez a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjai Ezzel megcsontosodott kiállítási rendszerünk felfrissítésére, új művészet­közvetítő módszerek bevezetésére tesz kí­sérletet. A vásár a BNV 46. számú, mint­egy ezer négyzetméter alapterületű pavi­lonjában lesz, 72 magyar művész részvé­telével. A résztvevő festő-, szobrász-, gra­fikus-, és gobelinművészek elkülönített kiállítási térben, 8-10 alkotásukkal mu­tatkoznak be, melyek a helyszínen meg is vásárolhatók. A meghívott külföldi mű­kereskedőknek, érdeklődő, vásárlóknak, valutapénztár áll rendelkezésére és azon­nal megtörténik a vámkezelés is. Bizonyára sokak számára maradandó élmé­nyt jelent, hogy a helyszínen néhány művésszel személyesen is megismerked­hetnek. A pavilon bizonyos részein a gra­fikai sokszorosítás műhelytitkaiba is be­avatják az érdeklődőket, sőt arra is adó­dik lehetőség, hogy a fáradt vásárlátoga­tó könnyebb, szórakoztató ismeretterjesz­tő programokon vegyen részt. Diasoroza­tok mutatják be a kiállítók munkásságát, kisfilmek a művek keletkezését, rejtettebb szépségeit. Naponta sok művészeti játé­kot, ajándékot sorsolnak ki tombolán. A kezdeményezés tapasztalatai alapján a továbbiakban más műfajok és törekvések bemutatását is tervezik. Kis tánccsoport nagy sikerekkel A Hazafias Népfront községi honismereti-helytörténeti bizottsága kezdeménye­zésére 1976 novemberében megalakult Földesen a népi tánccsoport, melynek jelen­leg 20 tagja van. Táncegyüttesünk az elmúlt évek alatt nagy sikerrel vendégsze­repelt Sápon, Rábán, Sárrétudvariban, Nagyrábén, Püspökladányban, Tápiószecsőn és Szentmártonkátán. Itthon minden községi rendezvény műsorában fellépnek. Részt vesznek az évenkénti hagyományos őszi szüreti felvonuláson és bálon is. Népi tánccsoportunk tagjai minden héten kedden és csütörtökön este összejön­nek. Vezetőjük, Nagy József irányítása mellett tanulnak, gyakorolnak, hogy fellé­péseiken minél színvonalasabb műsorral szórakoztathassák közönségüket. Gaál Zsigmond Földes Kígyó az autószervizben Az NS2JK rendszámú Opel Senator vezetője feltűnően iz­gatottan érkezett a múlt héten a Hungaroszervizbe. Csodál­koztak is a szerelők, amikor ki­derült, hogy csak a légkondi­cionáló berendezéssel van prob­léma, és próbálták megnyug­tatni a német urat, hogy ettől még gurul az autó. De az Opel vezetője egyre idegesebben kér­te, hogy szedjék szét a légkon­dicionálót. A szerelők azt hit­ték, rosszul hallanak, amikor az úriember előadta az izgalom okát: egy kígyó bújt el a be­rendezésben, és már második napja nem tudják előcsalogatni sem szép szóval, sem kedvenc csemegéjével. A szervizesek ter­mészetesen hevesen tiltakoztak, kígyókiszerelésre nincsenek ki­képezve. De egyáltalán , hogy kerül kígyó a gépkocsi ilyen rejtett zugába? Az alig kétméteres Boa, egy teljesen ártalmatlannak mon­dott, serdülő korú óriáskígyó, egy hazánkban vendégszereplő nyugatnémet cirkusz tagja, s az Opel vezetője nem más mint az idomítója. Elbeszélése sze­rint kisfia — aki egyébként es­ténként szintén fellép a kígyó­val — rendszerint az autóban játszadozik a Boával. Most is ez történt. Arra, hogy az óriás­kígyó miért bujdosott el, nem derült fény. Végül akadt vállalkozó szak­ember a berendezés szétszerelé­sére, s alig két órás munka után láthatóvá vált a rejtőzkö­dő hüllő. Ekkor a szerelők tisz­tes távolságba, az idomító pe­dig kedvence segítségére sietett. Kiszabadítása után az ülést, és kiszáradással fenyegetett boát a szerviz mosdójában elsőse­gélyben részesítették, megetet­ték, s ezek után békésen tűrte az Opel Senator tetején az al­kalmi amatőr fotósok és filme­sek ostromát. A nem mindennapi, de végül is sikeres akció után a szere­lők már mosolyogva jelentették ki, hogy kígyókiszerelést a jö­vőben is vállalnak, akár ga­ranciában is. (P) 1982. SZEPTEMBER 11. Osztalék a kisszövetkezetekben Gyakori, hogy a kisszövetkezetek tagjai nemcsak munká­jukat adják a társas tevékenységhez, hanem vagyoni hozzájá­rulással is részt vesznek abban, ösztönzően hat erre a pénz­ügyminiszter nemrég megjelent rendelete, mely lehetővé teszi, hogy a kisszövetkezetek is fizethessenek osztalékot a vagyoni hozzájárulás után. Ez az osztalék évi öt százaléktól évi nyolc százalékig terjedhet attól függően, hogy hány évig tart ez a vagyoni hozzájárulás. E rendelet nyomán ismét tágabb lett az a kör, amelyen belül gyarapodhatnak, fejlődhetnek a gazdasági kisvál­lalkozások. T. S. ŐSZI BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR A FOGYASZTÁSI CIKKEK NAGY NEMZETKÖZI KIRAKATA, SZEPTEMBER 17-TŐL 26-IG. NYITVA: NAPONTA 10-TŐL 19 ÓRÁIG. A SZAKMAI NAPOKON: 20-ÁN, 21 -ÉN, ÉS 22-ÉN 10-TŐL 14 ÓRÁIG BELÉPÉS CSAK SZAKMAI JEGGYEL AZ ŐSZI BNV-VEL EGYIDŐBEN ÉS EGY HELYEN TÖBB SZAKKIÁLLÍTÁS LESZ. Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Iroda _­­ Budapesti Nemzetközi­ Vásárok­­ és Kiállítások Igazgatósága Rendezi: / ;‘ ^ Budapest X., Dobi István út 10. U­lm:BifSginanimi Levélcím: 1441 Budapest, Pf. 44. ■■ IKM­OSAIKJ­M Telefon: 573-555. Telex: 22-4684 hexpo

Next